ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE. Ha egy baj elhárításáról van szó, az első teendő az ok, az eredet feltárása.

Átírás

1 ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE. Ha egy baj elhárításáról van szó, az első teendő az ok, az eredet feltárása. Esetünkben megvan a tettes is. Az energiaipar! Mert, mit is csinál az energiaipar? PROFITOT és KÖRNYEZETSZENNYEZÉST MÁST NEM?!

2 Az embereknek nem kilowattórákra, olaj tonnákra, vagy gáz-köbméterekre van szüksége, hanem: *fedélre *egészséges ivóvízre *egészségmegőrzésre *higiéniára *fűtésre *hűtésre *világításra *mobilitásra *eszközökre, javakra *információra *tanulásra, művelődésre *szórakozásra, stb. A tényleges szükségletet az energiás szolgáltatások jelentik. Az energia tehát nem közvetlen szükséglet, hanem eszköz, a jobb létfeltételek megteremtéséhez. Az őstermészet folyamatai, és az élőlények izom munkája azonban csak igen szerény szolgáltatásokat tud (tudott) nyújtani.

3 Az energetika tehát kiszolgál, igényeket elégít ki. Annyit termel és értékesít, amennyit igényelnek, megvesznek tőle. Az igény pedig nő. A fejlett, és a felzárkózó országok nem érik be annyi energiás szolgáltatással, amennyit ma vesznek igénybe, miközben új milliárdos népességű országok lépnek a nagyfogyasztók sorába. Ma már elfogadott jelszó: egy-egy országban nem azért elégtelen az energiaellátás, és vele együtt az életszínvonal, mert az ország szegény, hanem azért szegény az ország, mert nincs kellően ellátva energiával.

4 Mindeközben egyre meggyőzőbb jelei mutatkoznak a klímaváltozásnak. Mindenek előtt el kell gondolkozni az igény és a szükséglet fogalom-páron. Valóban szüksége van az emberiségnek különösen a gazdagabbik egyharmadának mind arra, amire igényt tart? De itt és most ne térjünk ki az életstílus témájára. Maradjunk a technikai gazdasági síkon.

5 Az energiaipar hatásfoka, tehát a bevitt primer energia [1], és a társadalom, illetve gazdaság részére felhasználásra átadott energia [2] aránya 68 70% körül mozgott az elmúlt évtizedekben. Ez a 30 32% veszteség, (a bányától/forrástól a fogyasztóig) az energiaipar tökéletlenségéből adódik. Az ebből adódó ŰHG kibocsátás az, ami valóban az energiaipar lelkét terheli. Van mit javítani! Saját érdekében igyekszik is javítani ezen a hatásfokon az iparág. A többi viszont (a 68-70%), azoknak a bűne, akik energiás szolgáltatást vesznek igénybe, és ehhez energiát fogyasztanak.

6 Adottnak véve a társadalom és a gazdaság igényeit, azt, hogy ezeknek az igényeknek a kielégítéséhez mennyi (manapság még döntő részben) fosszilis és nukleáris primer energiát kell felhasználnunk, az dönti el egyrészt, hogy mennyire hatékony a primer energiát felhasználói energiává alakító energiaipar, valamint maga a felhasználói technológia, másrészt, hogy a betáplálás oldalán mennyi, kibocsátásmentes, megújuló energiát tudunk bevinni az energiaellátásba. A feldolgozói / felhasználói oldalon, hatásfoknöveléssel elért NEGAwattok és NEGAjoulok, a kibocsátás csökkentés szempontjából ugyanolyan értékesek, mint a betáplálás oldalán megjelenő MEGAwattok és MEGAjoulok. Azt, hogy melyik megoldást alkalmazzuk, csak azon múlhat, hogy pénzünkért melyik hoz több kibocsátás csökkenést.

7 Vegyük először a megújuló energiaforrásokat. Nézzük meg, hogy mik azok a célok melyeknek elérése érdekében a világ nagy erőkkel foglalkozik a megújuló energiaforrások hasznosításával? Az okok és célok: *az ÜHG [1] kibocsátás csökkentése *a fosszilis energiahordozó készletek fogyása (nehezedő kitermelése) *a fosszilis energiahordozók drágulása *az ellátás biztonság növelése *a nukleáris energia alkalmazásának elkerülése, vagy mérséklése *az importfüggés csökkentése *az ország fizetési mérlegének javítása *a távlati energiaigények kielégítésére való technológiai felkészülés *a központi energia ellátástól való függés csökkentése *a helyi források hasznosítása Ezek után pedig, tegyük fel a kérdést: Van ebben valami is, amit az energiahatékonyság nem szolgál? [1] Üvegház Hatású Gáz (az angol green house gas, GHG, magyar megfelelője)

8 A megújulók támogatottságát a marketing nyomáson kívül az a laikus nézet is támogatja, hogy: a fosszilis energia fogytán van, és szennyez, a nukleáris energetika veszélyes ma és veszélyezteti az utókort is, tehát: térjünk át a megújulókra, ami, nem csak, hogy tiszta, de még ingyen is van. Ez a jelmondat kicsit túlegyszerűsíti a helyzet megítélését. Természetesen semmi sincs ingyen. A megújulók egy jelentős részének időszakos kínálata, és a fogyasztói igények időbeli alakulása közötti kiegyenlítés súlyos költségeket ró az energiarendszerre, bizonyos mértéken túl pedig technikailag sem kezelhető. A helyes és gazdaságos megoldás, a korrekt verseny a klímavédelmre rendelkezésre álló véges forrásokért.

9 A CO 2 kibocsátás csökkentés lehetséges mértéke és költsége néhány ismert technológiánál. Lakóép. en-eff. OECD Lakóép. en-eff. fejlődők Közlekedés USA, EU, J Közlekedés fejlődők Szén helyett atom Gáz helyett atom Szén helyett gáz Szén helyett biomassza Gáz helyett szélerőmű Szén helyett nap-erőmű Szén helyett vízerőmű Technológia / technológiaváltás Keresk. ép. en-eff. OECD Keresk. ép. en-eff. fejlődők Anyag Reduce-Reuse-Rcy Szén Carbon befogással Költség USD 1990 /tc eq ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ Lehetséges kibocsátás csökkentés ig MtC eq /év > 200 > 200 > 200 > >200 <

10 Folyik az új magyar energiapolitika kidolgozása. Az elmondottak akár energiapolitikai elvként is bevezethetők. Nevezetesen: A klímavédelemre szánt összegeket energiahatékonyság és a megújulók közötti versenyeztetés útján kell odaítélni. Amelyik megoldás több NEGAtonna CO2-t hoz kapja a pénzt. A megújulók műszaki fejlesztése is fontos, de külön ügy. Ezen belül, csak a hazai adottságokat kihasználó hazai technológiai fejlesztéseket kell a magyar költségvetésből támogatni. Ilyen lehet az energianövény, a biomassza, a geotermia. Valamint, a bármely területen felmerülő magyar szellemi tulajdon kibontakoztatása és oltalma.