A Kormány /2008. ( ) Korm. rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet módosításáról A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Kat.) 51. -ának a)-e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: 1. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. -a helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A KKB: a) elnöke: a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, b) elnökének illetékes helyettese: a katasztrófa típusa szerint, a kormányzati feladat- és hatáskörnek megfelelően a védekezésben leginkább érintett miniszter, nukleáris baleset esetén az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) főigazgatója, a Kat. 3. -ának w) pontja szerinti veszélyes ipari üzem működése során keletkezett katasztrófa esetén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) főigazgatója, c) tagjai: az agrárpolitikáért, az államháztartásért, az állategészségügyért, az egészségügyért, az elektronikus hírközlésért, az élelmiszerbiztonságért, az élelmiszeriparért, az energiapolitikáért, a gazdaságpolitikáért, a határrendészetért, a honvédelemért, az idegenrendészetért és menekültügyért, az iparpolitikáért, a kereskedelemért, a közlekedésért, a környezetvédelemért, a növényegészségügyért, a rendészetért, a vízgazdálkodásért, a külpolitikáért, a kormányzati, közigazgatási informatikáért, a nemzetbiztonságért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, valamint az OAH és az OKF főigazgatója. (2) A KKB ülésein tanácskozási joggal részt vesznek: a) a KKB Tudományos Tanács elnöke, b) a KKB Titkársága vezetője,
c) a KKB Operatív Törzs vezetője, d) a KKB Veszélyhelyzeti Központ vezetője, e) a KKB elnöknek döntésétől függően, azon központi államigazgatási szerv vezetője, illetve megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke, akit a KKB napirendjén szereplő, vagy napirenden kívül megvitatni kívánt kérdés érint, valamint f) a KKB elnöke által meghívott szakemberek. (3) A KKB elnökét akadályoztatása esetén a rendészetért felelős miniszter helyettesíti. Akadályoztatásuk esetén a KKB miniszter tagjait a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti állami vezető, a nem miniszter tagokat, valamint a tanácskozási joggal rendelkező személyeket pedig szervezetszerű helyettesük képviselheti, akiket a KKB ülésén a helyettesített személlyel azonos jogok illetnek meg. (1) Az R. 3. -ának (1)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek: 2. (1) A KKB állandó jelleggel Titkárságot, Veszélyhelyzeti Központot, valamint katasztrófahelyzetben Operatív Törzset és védekezési munkabizottságot működtet. (2) A KKB Titkársága és Operatív Törzse a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv bázisán, Veszélyhelyzeti Központja az OKF bázisán működik. A KKB Titkársága működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv, a KKB Veszélyhelyzeti Központ működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket az OKF, míg a KKB Operatív Törzs működését együttesen biztosítják. Részleges alkalmazáskor a KKB Operatív Törzs az OKF-ből kijelölt személyi állománnyal az OKF-en is működhet. (3) A KKB Titkársága és a KKB Operatív Törzs vezetőjét a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a KKB Veszélyhelyzeti Központ vezetőjét az OKF főigazgatója nevezi ki. (4) A KKB Titkársága: a) előkészíti a KKB üléseit, gondoskodik az érintettek tájékoztatásáról, nyilvántartja a KKB elnöke által meghatározott személyek munkaidő alatti vagy munkaidőn túli elérhetőségét, b) figyelemmel kíséri a jogszabályokban és a KKB éves feladattervében meghatározott feladatok végrehajtásának helyzetét, melyről havonta tájékoztatja a KKB elnökét és az üléseken a KKB-t, c) összeállítja a KKB elnökének a Kormány részére szóló éves beszámolóját. 2
(2) Az R. 3. -ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (7) A KKB Operatív Törzs önállóan vagy a védekezési munkabizottsággal egyidőben végzi a katasztrófa következményeinek elhárítására vonatkozó operatív döntések előkészítését, és az alárendelt szervezetekre vonatkozóan javaslatot tesz a végrehajtásra az érintett tárcák részére. A védekezési munkabizottság megalakulását követően a KKB elnöke által meghatározott különösen a katasztrófákkal összefüggő lakosságvédelmi feladatok koordinálásával kapcsolatos feladatokat látja el. Az R. 5. -ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek: 3. (1) Katasztrófahelyzetben a KKB döntés-előkészítő szerveként a szakmai feladatok ellátását védekezési munkabizottság koordinálja. (2) védekezési munkabizottságot hoz létre és működtet az érintett miniszter akinek az adott katasztrófatípus, illetve feladatok végrehajtása az első helyi felelősségébe tartozik a minisztériumban, illetve az általa irányított központi államigazgatási szerv bázisán a következő esetekben: a) az ár- és belvizek elleni védekezés irányítására, a vízügyi infrastruktúrát ért károk felszámolására a vízgazdálkodásért, b) a rendkívüli időjárási helyzetben történő védekezés irányítására a közlekedésért, c) a veszélyhelyzeti szintet elérő környezetkárosodás felszíni vizek szennyeződése, légszennyezettség, veszélyes hulladékok felszámolásának irányítására a környezetvédelemért, d) a nukleárisbaleset-elhárításra a katasztrófák elleni védekezésért, e) a földrengés következményeinek felszámolására a katasztrófák elleni védekezésért, f) a Kat. 3. -ának w) pontja szerinti veszélyes ipari üzem működése során keletkezett katasztrófa következményei felszámolásának irányítására a katasztrófák elleni védekezésért, g) a Kat. 3. -ának w) pontja hatálya alá nem tartozó ipari üzemekkel kapcsolatos ipari létesítményekben, szénhidrogén kitermelésben, veszélyes anyag tárolása és szállítása közben bekövetkező veszélyhelyzeti szintet elérő esemény (ipari katasztrófa) következményei felszámolásának irányítására az iparügyekért, h) a tömeges méretű migráció kezelésére az idegenrendészetért és menekültügyért, i) a járványok megelőzésének és felszámolásának irányítására az egészségügyért, illetőleg állategészségügyért, j) a veszélyhelyzeti szintet elérő légi, közúti, vasúti, vízi közlekedési balesetek, valamint a katasztrófák kezelése és a nemzetközi segítségnyújtás során szükséges szárazföldi, vízi 3
és légi szállítási feladatok, kapacitások biztosítására és a közlekedési, hírközlési infrastruktúrát ért károk felszámolására a közlekedésért, k) külföldön katasztrófa- vagy polgári veszélyhelyzetbe került magyar állampolgárok felkutatása, megsegítése és hazajuttatása érdekében a külpolitikáért, l) a kormányzati, közigazgatási informatikai rendszerek zavarai, leállása vagy összeomlása miatt bekövetkező események kezelésére, valamint következményei felszámolásának irányítására a kormányzati, közigazgatási informatikáért való felelőssége körében. 4. Az R. 6. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A védekezési munkabizottság vezetője a katasztrófatípus szerint leginkább érintett miniszter által kijelölt vagy felkért vezető beosztású személy. A KKB illetékes elnökhelyettese javaslatára a védekezési munkabizottság vezetőjének a katasztrófatípus által érintett miniszterrel egyetértésben a más miniszter által felügyelt (irányított) szerv vezetője, illetve annak helyettese is felkérhető. 5. Az R. 6. -a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: (6) A védekezésre való felkészülés érdekében a KKB Operatív Törzs és a védekezési munkabizottságok évente részleges gyakorlatot, 3-5 évente a teljes katasztrófavédelmi irányítási rendszert érintően rendszergyakorlatot tartanak. 6. Az R. a következő címmel és 6/A. -sal egészül ki: A KKB működése 6/A. (1) A KKB tagjai 2/3-ának szavazatával maga határozza meg ügyrendjét. (2) A KKB tagjainak katasztrófavédelemmel kapcsolatos részletes feladatait az általuk vezetett központi államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzatában kell szabályozni. (3) A KKB szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tart ülést. (4) A KKB elnöke javaslatot tehet a KKB döntéseinek a Határozatok Tárában történő megjelentetésére. 4
Az R. 8. -a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 7. [A védekezésre való felkészülés és a megelőzés során a KKB:] c) értékeli az előző év súlyos balesetei, katasztrófái kezelésének, a nemzetközi együttműködésnek és a kölcsönös segítségnyújtásnak, valamint az előző évi felkészülés tapasztalatait, erről, illetve a következő év katasztrófavédelmi, felkészülési, megelőzési feladatairól, a központi államigazgatási szervek katasztrófavédelmi gyakorlatairól, a következő évek ezirányú tevékenységének fő irányairól évente előterjesztést készít a Kormány részére, 8. Az R. 11. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A KKB-t a védekezésre való felkészülés időszakában az éves feladattervnek megfelelően a KKB elnöke hívja össze. 9. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 8. -a (1) bekezdésének a) pontjában, 13. -a (2) bekezdésének k) pontjában az önkormányzati és területfejlesztési szövegrész helyébe a katasztrófák elleni védekezésért felelős szövegrész, 17. -ának (1) bekezdésében, 17. -a (2) bekezdésének f)-g) és, j) pontjában az az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szövegrész helyébe a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv szövegrész, 12. -a (1) bekezdésének felvezető szövegében Az önkormányzati és területfejlesztési szövegrész helyébe A katasztrófák elleni védekezésért felelős szövegrész, 17. -a (2) bekezdésének felvezető szövegében Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szövegrész helyébe A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett központi államigazgatási szerv szövegrész, 11. -a (3) bekezdésének a) pontjában a Koordinációs Titkárságon szövegrész helyébe a KKB Titkárságán szövegrész, 17. -a (2) bekezdésének i) pontjában a KKB állandó Koordinációs Titkárságának szövegrész helyébe a KKB Titkárságának szövegrész, 8. -a (2) bekezdésének d) pontjában az országos hatáskörű szervek szövegrész helyébe a és más központi államigazgatási szervek szövegrész, 17. -ának (1) bekezdésében, 17. -a (3) bekezdésének felvezető szövegében az országos hatáskörű szervek szövegrész helyébe a más központi államigazgatási szervek szövegrész, 17. -a (3) bekezdésének a) pontjában az (országos hatáskörű szervek és) szöveg- 5
rész helyébe az és más központi államigazgatási szervek, valamint) szövegrész, 14. -a (1) bekezdésének c) pontjában a megyei szövegrész helyébe a illetékes szövegrész, az R. 3. -ának (6) és (7) bekezdésében, 6. -ának (5) bekezdésében, 10. -ának (1) és (2) bekezdésében, 11. -ának (5) bekezdésében az Operatív Törzs szövegrész helyébe a KKB Operatív Törzs szövegrész lép. 10. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet, valamint a Kormányzati Koordinációs Bizottság szervezeti és működési rendjének, valamint eljárási szabályainak elfogadásáról szóló 2266/2000. (XI. 7.) Korm. határozat 2009. április 1-jén hatályát veszti. (3) A KKB tagjainak az általuk vezetett központi államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzatát az R. e rendelet 6. -ával beiktatott 6/A. (2) bekezdésének megfelelően 2009. április 1-ig kell módosítani. Gyurcsány Ferenc 6
Részletes előterjesztés Az előterjesztés tárgyát képező, a témát szabályozó, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Kat.) végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) módosítása több okból is indokolt, amelyek az alábbiak szerint foglalhatóak össze. Az előterjesztésben szereplő kormányrendelet-tervezet többek között a Kormány katasztrófavédelemmel kapcsolatos döntései előkészítéséért, a döntések összehangolásáért felelős KKB új összetételének kialakítását, illetve az operatív működést elősegítő módosításokat tartalmazza. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény létrehozta a KKB irányításában meghatározó szerepet betöltő Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot, majd a törvény 2008. évi módosítása során az Önkormányzati Minisztériumot, így az ebből adódó változások átvezetése szükséges az R.-ben. Az előterjesztés a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvénnyel összhangban a KKB tagjaiként az érintett minisztereket jelöli meg, mivel államtitkárok nem jelölhetőek ki a bizottság tagjaiként. A Kormány szervezetalakítási szabadságának alkotmányos követelményéből nem következik, hogy törvényeken kívül más jogforrásokban (így például kormányrendeletben, kormányhatározatokban) a miniszterek feladatkör szerinti megjelölése kötelező. Ezekben az esetekben a Kormány tagjainak konkrét, valamint a feladatkör szerinti megjelölése is egyaránt elfogadható, ugyanis a kormányzatot a módosítások végrehajtása tekintetében önmagán kívül nem korlátozza semmilyen külső tényező. A KKB működőképességének biztosítása érdekében az előterjesztés a katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos feladatot ahhoz a személyhez vagy szervezethez telepíti, aki azt ténylegesen ellátja. Így elkerülhető az, hogy katasztrófahelyzetben vita alakuljon ki a feladat végrehajtásával, illetve a felelősséggel kapcsolatban. A tervezetben megfogalmazott rendelkezések egyértelművé teszik a védekezési munkabizottságok vezetőinek kinevezését, ugyanakkor megteremtik annak feltételeit, hogy a katasztrófatípus szerint leginkább érintett ágazaton kívül más tárca vagy központi államigazgatási szerv vezető munkatársa is felkérhető legyen a védekezési munkabizottság vezetésére, ha a KKB illetékes elnökhelyettese szerint ez indokolt és célszerű. A tervezet legalizálja a védekezési munkabizottság és a KKB Operatív Törzs egyidejű működését, de ugyanakkor egyértelműen elkülöníti a KKB két munkaszervének tevékenységét és felelősségét. A gyakorlati tapasztalatokra épülő módosítás szerint katasztró 7
fahelyzetben a védekezési munkabizottság megalakulásáig a KKB Operatív Törzs a lakosságvédelmi feladatok mellett a katasztrófa jellegének megfelelő halaszthatatlan szakmai feladatokat is koordinálja. A KKB Operatív Törzs a védekezési munkabizottság működésének megkezdésekor ez utóbbi feladat- és hatáskört átadja az ágazati felelősséggel rendelkező szervezetnek. Az R. hatálybalépését követően a KKB több alkalommal került aktivizálásra mind éles esetben, veszélyhelyzet kihirdetésével a folyóinkon levonult árvizek és a rendkívüli téli időjárás okozta káresemények kezelésére, mind a nukleárisbaleset-elhárítás modellező gyakoroltatás formájában. A KKB alkalmazása során számos szakmai tapasztalat halmozódott fel, amelyek elemzésének eredményei beépültek a tervezetbe. Összességében megállapítható, hogy a módosítással a KKB hatékonyabban és operatívabban képes kezelni a nemzetközi és országos szinten jelentkező hagyományos és új típusú katasztrófák okozta következményeket. Az előterjesztés a KKB szervezeti és működési rendjének, valamint eljárási szabályainak elfogadásáról szóló 2266/2000. (XI. 7.) Korm. határozatot (a továbbiakban: Korm. határozat) hatályon kívül helyezi, ezáltal a kettős (rendeleti és határozati) szabályozást megszünteti. A szervezeti rendre vonatkozó rendelkezések az R.-ben, a kifejezetten működésre vonatkozó szabályok a KKB által elfogadva, ügyrendben kerülnek rögzítésre. A Korm. határozat jelenleg a KKB tagjainak általános és részletes feladatait is tartalmazza. Az előterjesztés szerint e feladatokat az érintett minisztériumok, illetve más központi államigazgatási szervek szervezeti és működési szabályzatában kell szabályozni. Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést és a határozati javaslatot fogadja el. Budapest, 2008. október Dr. Gyenesei István 8