Tótvázsony településrendezési eszközeinek kismértékű részleges módosítása Alátámasztó munkarészek

Tótvázsony településrendezési eszközeinek kismértékű részleges módosítása Alátámasztó munkarészek I/A Tájrendezési javaslat Jelen terv Tótvázsony község 2006-ben elfogadott és azóta többször módosított településrendezési eszközeinek további módosítása. A tervmódosítás célja az időközben felmerülő vállalkozói igény és önkormányzati változtatási szándékok megjelenítése mely még továbbra is megfelel a 2005-ben elfogadott településfejlesztési koncepciónak, melyet ezért nem szükséges módosítani. A beérkező vállalkozói igény és a település változtatási szándékai a bel- és a külterületet is érintik: Részben új beépítésre nem szánt különleges repülő-sport turisztikai területek kijelölésére, részben a belterület egyik lakótömb-belső feltárását lehetővé tévő minimális övezethatár módosításra, részben az önkormányzat tulajdonában lévő belterületi meglévő gazdasági terület egy tömbjének feltárását lehetővé tévő út kijelölésére irányulnak. A tájrendezési javaslat így a megváltozott elképzeléseknek megfelelő tájszerkezet kialakítására és a tájvédelmi szempontból szükséges feladatok, feltételek meghatározására irányul. Egyéb változtatásokat jelen módosítás nem tartalmaz. Az új beépítésre nem szánt repülő-sportolási célú területen történő építési engedélyezési eljárás során a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség tájvédelmi szakhatóságként működik közre, ennek során kell a természeti értékek védelmét, a táj, illetve természetvédelem érdekeinek érvényesítését biztosítani. Épületek, építmények kizárólag abban az esetben helyezhetők el, ha azok a természeti értékek károsodását nem okozzák. A tájkarakter megőrzése és a természeti értékek védelme miatt, a természeti területként nyilvántartott gyep művelési ágú mezőgazdasági területeken javasoljuk a művelési ág megőrzését, épületek, építmények elhelyezése ennek fenntartása érdekében javasolható. Az egyes övezetek beépítési feltételei nem változnak. Új szabályok kizárólag az új beépítésre nem szánt repülő-sport övezetének lesz. A táj alakulását a többi módosítási szándék nem befolyásolja, mivel azok illeszkednek eddigi környezetükhöz és minimális módosulást sem eredményeznek eddigi paramétereikhez képest. A tájkép védelme és a repülő-sportolási létesítmények környezetbe illesztésének elősegítése miatt a tervezett új beépítésre nem szánt repülő-sportolási területen belül az épületek elhelyezése kizárólag a meglévő gazdasági (bánya) terület közvetlen szomszédságában lehet a nem védett ökológiai hálózattal nem érintett kijelölt építési helyen belül. A repülő kifutó pálya táji jellege semmiben nem változik a jelenlegi legelő funkcióhoz képest. I/B Környezetalakítási javaslat A Környezetalakítási javaslat c. alátámasztó munkarész két fejezetből áll: az első rész A településrendezési tervek és helyi építési szabályzat módosítását alátámasztó környezetalakítási javaslat, ez tartalmazza a főbb javaslatokat (intézkedési

javaslatokat, a környezetminőség megőrzését, a környezetszennyezés megelőzését szolgáló környezeti feltételeket), melyek betartásával a környezeti elemek védelme biztosítható; a második rész A településrendezési tervek és HÉSZ módosítás környezeti értékelése 1, mely a terv megvalósulása során várható környezeti hatásokat tárja fel és értékeli környezeti szempontból, továbbá szükség esetén további javaslatokat fogalmaz meg a környezet károsodásának elkerülése, a negatív környezeti hatások megelőzése érdekében. A településrendezési tervek és a HÉSZ módosítását alátámasztó környezetalakítási javaslat A módosítás tárgyát képező, 2006-ben jóváhagyott településrendezési tervekhez készült környezetalakítási alátámasztó munkarész a környezeti elemek és rendszereik védelmére, a települési környezetvédelemre vonatkozóan széleskörű javaslatokat tartalmaz, meghatározza továbbá a létesítmények elhelyezésének környezeti feltételeit. Továbbra is az ebben foglaltak az irányadók, a módosításhoz készített környezetalakítási alátámasztó munkarészben így csak azokra a környezeti feltételekre hívnánk fel a figyelmet, melyek a tervezett változtatásokkal kapcsolatosak. A repülő-sport turisztikai területen a repülés maga semmilyen jelentős hatással nem bír a környezetminőségre. A terület továbbra is füves legelő marad. Tájképi hatása a kiszolgáló épületeknek van, melyek között egy irányító épület és egy tároló épület szerepel a tervekben. A gépek esetleges tankoláskori üzemanyag szennyezését egy zárt-szigetelt tálca alkalmazásával oldják meg. A zajhatások (kizárólag kis teljesítményű, csendes ultrakönnyű gépek fogadása megengedett) a lakóterületeket nem érik el, mivel a legközelebbi lakótelek sarka 1100 méterre van, a fel és leszállási útvonalak pedig teljesen elkerülik a lakóterületek közelét is. (lásd egyéb tervek és iratok). A belterületi tömbbelső és a gazdasági terület útkijelölése semmilyen változással nem bír a táj és környezet minőségére. 1 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint

II. A településrendezési tervek környezeti értékelése 2 A környezeti értékelés a terv megvalósulása során várható környezeti következményeket hivatott feltárni és a tervet ennek alapján értékelni a környezeti szempontoknak a döntéshozási folyamat minél korábbi fázisában történő integrálása és a környezetvédelmi szempontból előreláthatóan káros hatásokkal járó folyamatok kiszűrése érdekében. Az értékelés célja, hogy a tervbe szükség esetén olyan további intézkedések, feltételek kerüljenek beépítésre, melyek a környezeti elemek védelmét, a környezet károsodásának elkerülését biztosítják. A környezeti értékelés kizárólag a tervmódosítás tárgyát képező új tervi elemekre irányul. 1. A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése Előzmények A Tótvázsony Településrendezési eszközeinek részleges módosítása c. terv az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1.. (3) bekezdés b) pontja hatálya alá tartozik. Ennek értelmében a Rendelet szerinti környezeti vizsgálat szükségességét várható környezeti hatása jelentőségének eseti meghatározása alapján kell eldönteni, melyhez a Rendelet értelmében ki kell kérni a környezet védelméért felelős szervek 3 szakmai véleményét. E véleménykérést a 2011. augusztusában kiküldött előzetes állásfoglalás dokumentációja szolgálta. Mivel a kormányrendelet 2. sz. mellékletében foglaltak alapján megítélhető volt, hogy a környezeti vizsgálat lefolytatása indokolt, különösen egyes módosítással érintett területek környezeti érzékenysége (természeti területet, érintő módosítások) miatt, valamint arra való tekintettel, hogy a terv fontos a környezeti megfontolások beillesztése szempontjából, a Rendelet 5.. (4) bekezdésében nyújtott lehetőség alapján a környezeti hatás jelentőségének eldöntése mellett egyben a környezeti értékelésre vonatkozóan is kikértük a környezet védelméért felelős szervek szakmai véleményét. A környezeti értékelés a beérkező véleményeket figyelembe véve, az OTÉK 3.. (3) bekezdés 2. pontjában foglaltaknak megfelelően a környezetalakítási kötelező alátámasztó munkarész részeként került kidolgozásra. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására A Tekintettel arra, hogy a terv nem alternatív javaslatok kidolgozásával, illetve vizsgálatával, hanem konkrét elképzelések kidolgozásának céljával készült, így változatok közötti választásra környezeti szempontból nem kerülhetett sor. A környezeti értékelés készítése révén azonban - annak hatására - a terv kidolgozása során néhány szabályozási elem módosult, illetve a terv új elemmel került kiegészítésre így például a tervezett beépítésre nem repülő-sport turisztikai területen belül az épületek elhelyezése, illetve a beépítésre nem szánt új terület területének megfelelő csere erdő terület kijelölése.. 2 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint 3 a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletének II. pontja szerint

A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés késztése során történő figyelembe vétele A 2011 augusztusában ill. a környezeti értékelésre vonatkozó kiküldött ún. Tájékoztatási anyagra az alábbi vélemények érkeztek az államigazgatási szervektől: Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség: a beépítésre nem szán repülő-sport turisztikai terület módosításnál a vizsgálat lefolytatását indokoltnak tartja. A vízvédelem szempontjaira vízvédelmi tervet kíván meg, mely időközben elkészült. Ezt mellékeljük a dokumentációhoz. Táj- és természetvédelmi szempontból az épületek elhelyezéséhez a tájhasználat és a természeti értékek sérelme esetén nem járul hozzá. Kéri a zaj- és rezgésvédelmi fejezet kidolgozását is. Balaton-felvidéki NPI: a megkeresésre nem reagált. Balatoni Területi Főépítészi Iroda: a környezeti értékelés javasolt tartalmával egyetért, egyúttal kéri a konkrét beruházási programok beépítési terv szintű bemutatását, tájba illesztést, főbb paraméterek meghatározását. Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat: felhívja a figyelmet, hogy a tervezett településrendezési eszközök módosításánál a humuszos termőréteg védelmére, a szomszédos mezőgazdasági területek megközelíthetőségére, művelhetőségére, a szomszédos termőtalajok gyakorolt hatásokra figyelemmel legyen a terv. Veszprém Megyei Földhivatal: a környezeti értékeléssel kapcsolatban az alábbi földvédelmi szempontot kérte figyelembe venni fenntartva korábbi állásfoglalását: a területfelhasználást illetően azokat a megoldásokat támogatja, amely a terület igénybevételével az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb és gyengébb minőségű területet érinti. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Veszprémi Iroda: a megküldött dokumentáció tartalmát elfogadhatónak tartja. Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság: kifogást nem emelt. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság. kifogást nem emelt. Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága kifogást nem emelt, a változtatásokat elfogadja. A fent nevezett környezet védelméért felelős szervektől és a terv véleményezésében részt vett további államigazgatási szervektől beérkező vélemények a környezeti értékelés készítése során figyelembe vételre kerültek. Az érintett nyilvánosság a helyben szokásos módon értesülhetett a tervezés megkezdéséről, melyre vonatkozóan részükről érdemi észrevétel nem érkezett. Itt kívánjuk megjegyezni azonban, hogy a településrendezési tervek megalapozásaként készült településfejlesztési koncepció a lakossági igényeken alapult. A környezeti értékelés során felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai A környezeti értékelés az államigazgatási szervek, az önkormányzat adatszolgáltatása, valamint szakirodalmi adatok és időközben elkészített szakmai vizsgálatok, értékelések felhasználásával készült.

A környezeti elemek jelen állapotára vonatkozó környezetvédelmi adatbázis nem állt rendelkezésre, ill. nehezen hozzáférhető, ezáltal a meglévő állapot leírása és az abból következő későbbi összehasonlítások, a monitoring viszonyítási alap híján - nehezebben elvégezhetők. 2. A terv rövid ismertetése A terv összefüggése más releváns tervekkel A tervet érintő, figyelembe veendő tervek, programok: Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve (2000. évi CXII. tv.) Egyéb környezeti vonatkozásaiban releváns tervek, programok: II. Nemzeti Környezetvédelmi Program Veszprém Megyei Környezetvédelmi Program (Környezetgazdálkodási Intézet Környezetvédelmi Intézete Szakértői Iroda, Budapest, 2000. december) A terv célja, tartalma, környezeti vonatkozásainak ismertetése A település hatályos rendezési eszközei 2006. márciusában kerületek elfogadásra, majd azóta többször, legutoljára 2011. márciusában kisebb mértékben módosult. Tótvázsony község vállalkozói és önkormányzati (lakossági) kérésére és javaslata a képviselő testület áttekintette a község településrendezési tervét. A szükséges változások megvalósíthatósága érdekében a képviselő testület kezdeményezte a településrendezési eszközök módosítását. A terv célja, hogy a megváltozott elképzeléseket figyelembe véve a területfelhasználás térbeli rendjét, a beépítés feltételeit, az építési követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapítsa, továbbá elősegítse a terület működőképességét, a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett. A környezeti értékelés tárgya A településrendezési eszközök (településszerkezeti-, szabályozási terv) és a helyi építési szabályzat módosítása a változtatással érintett területekre terjed ki, az elfogadás óta eltelt rövid időszak miatt teljes felülvizsgálatot nem jelent. A környezeti értékelés is ennek megfelelően a tervmódosítás tárgyát képező új tervi elemek közül a környezetére befolyással bíró repülő-sport turisztikai beépítésre nem szánt út terület környezeti szempontú értékelését tartalmazza. A tervmódosítás az alábbi változtatást célozza: A 0194/1, 0194/2 és 0193/3b-s hrsz-eken repülő-sport turisztikai beépítésre nem szánt terület kerül kijelölésre. A terület a jelenleg hatályos településszerkezeti terven részben általános mezőgazdasági terület, részben erdősítésre szánt terület övezetébe tartozik. A területen belül az irányító és tároló épület a jelenlegi gazdasági és bánya terület szomszédságába kerülhet, mivel ott a leg kevésbé zavaró. Ezen belül a 0193/3 hrsz-ú ingatlan ökológiai puffer terület, ahová az épület nem kerülhet, ezért azt a terveken nem beépíthető területként kell ábrázolni. A terület döntő része továbbra is a jelenlegivel megegyező művelésű gyep marad. A repülési rend tervezett előírásai: Helyszíne: A sportrepülőtér Tótvázsony-hoz tartozó Kövesgyűr-puszta murvabánya mellett fekvő 194/1 és 194/2 valamint a 193/3/b területen kerülne kialakításra

Leszállóhely: Ezeken a területeken alakítanának ki egy kb 400m hosszú és 40m széles leszállóhelyet valamint a repülő eszközök tárolására szolgáló kb 600 m2-s tároló épületet. A leszállóhelyet VI. típusú, csak sportreptér -ként kívánják üzemeltetni, amelyet sárkányrepülők, sikló-és motorosernyősők valamint ultrakönnyű sportrepülők használhatnának. A területen lévő műszaki létesítmények: A területen építmény, állandó jellegű műszaki létesítmény és berendezés nem lesz. A terület berendezéséhez szükséges eszközöket (szélzsák, leszállójel, tűzoltópalack, nyűgöző eszközök, sátor, asztalok, székek, padok ), repülési napokon szállítják a területre, majd a repülések befejeztével hiánytalanul elszállítják azokat a területről. A repüléshez tartozóan a területen végzett kiszolgáló tevékenységek: A repülési területen a motoros sárkányok összeszerelésén (szállítási helyzetből repülési helyzetbe) és szétszerelésén (repülési helyzetből szállítási helyzetbe) kívül nem végeznek kiszolgáló tevékenységet. A leszállóhelyet használó légi járművek típusa és darabszáma: UL A1 légi jármű (motoros sárkány), egy-időben 1-3 db. Ultrakönnyű repülőgépek:1-5 db Repülési napok száma: A repülés szezonális- és alkalmi jellegű. Évente max.60-70 repülési napot terveznek. A repülések napi tervezése: A repüléseket sport-hobbi-, oktatás céllal tervezik. Kezdés: napkelte után 2-4 órával, befejezés: napnyugtakor. A légi járművek érkezése: földi szállítással, vagy másik felszállóhelyről átrepüléssel. A tervezett napi műveletszám: Maximum: 30. Zajvédelem: Repüléseket környezetvédelmi szempontból is körültekintően és átgondoltan szervezik, különös tekintettel a lakosság zajterhelésének az elkerülésére, illetve minimálisra csökkentésére. A települések szélső házaitól számított 600 m-en belül - a fel- és leszállás eseteit kivéve - 350 m terep fölötti magasság alatt nem repülhetnek. A légi járművek rendkívül halk üzeműek és kis motorteljesítményűek, káros anyag kibocsátásuk nagyon alacsony, így a legnagyobb zajkibocsátással járó felszállások hajtómű-hangja a települések lakóterületein gyakorlatilag nem hallhatók. A zajvédelem a 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályainak megfelelően kerül kialakításra Fel- és leszállás, útvonalak: A fel- és leszállási manővereket a mellékelt ábra szerinti iskolakörökön tervezik. Útvonalrepülések esetén, a felszállás és emelkedés után, a repülőtér talajszintjétől számított 400 m-es minimális magasságot javasolják a pilótáknak, továbbá a települések elkerülését, a leszállóhely 5 km-es körzetében. Személyek és földi járművek mozgása, elkülönítése: A területhez vezető aszfaltúton nincs átmenő forgalom. A földi járművek a leszállópálya tengelyétől min. 30 m oldaltávolságra várakoznak a kijelölt és megjelölt parkolóban. Szükséges maximális parkolószám 8 db. A repülés ügyeletes köteles figyelni a légi járművek mozgását, és a le- és felszállások során az ő feladata gondoskodni a személyek és a járművek távoltartásáról a pályától, és a mozgó légi járművektől.

A környezeti értékelés tárgyát képező tervezett módosítást az alábbi felsorolás tartalmazza. Módosítás száma I.. II. A TERÜLETFELHASZNÁLÁST ÉRINTŐ VÁLTOZTATÁSOK Tervezett beépítésre nem szánt repülő-sport turisztikai terület Tömbbelső övezethatár módosítása meglévő lakó és településközpont vegyes területen A SZABÁLYOZÁST ÉRINTŐ VÁLTOZTATÁSOK Az egyes elkülöníthető tervi elemek területi elhelyezkedését az 1. sz. melléklet, a területek főbb jellemzőit (jelenlegi besorolás, használat, érzékenység) a 2. sz. melléklet mutatja be. 3. A terv megvalósítása környezeti hatásainak, következményeinek feltárása 3.1. Összefoglaló települési értékelés (a terv egészére vonatkozó, általános érvényű leíró jellegű értékelés) 3.1.1. A térségi regionális szerkezetbe való illeszkedés, a releváns terveknek különösen azok környezetvédelmi céljainak - való megfelelés értékelése A térségi elképzeléseket és a térségi területfelhasználás rendjét a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve határozza meg. A Btv. besorolásait és előírásait figyelembe véve a tervezett módosítások és a Btv. összhangja az alábbiakban foglalható össze: A tervezett fejlesztések közül a II. számú módosítás teljes összhangban áll a Btv-vel, hiszen az érintett területek települési területek soroltak. A Btv. előírásai az I. számú módosítást (beépítésre nem szánt terület fejlesztést) sem akadályozzák Itt egyedül a Btv. 6. -a szerinti erdőterületek csökkenését kell kompenzálni hasonló nagyságú erdőterület kijelöléssel, mely megtörtént. Jelen esetben a Btv. 4/13 számú mellékletének E-2 erdőtelepítésre alkalmas terület övezet lehatárolását szükséges korrigálni. Ez megközelítőleg 4 ha-t érint, mellyel együtt is csak kb. 1%-al csökken az övezet nagysága. Az I. számú módosításnál a Btv. 4.1 számú melléklete (ökológiai pufferterület Ö-3) övezetben a Btv. 25. h) pontja értelmében csarnok jellegű épület nem engedélyezhető. Ennek értelmében csak ezen az övezeten kívül engedélyezhető a tervezett tároló épület. Mind emellett a törvényi lehetőséggel élve szükségesnek látszik a BTSZ övezeteinek lehatárolás pontosítása jelen rendezési terv módosításnál. Ez összességében 0,3 ha területet érint, mellyel együtt is a BTSZ övezet a tervezett nagyságánál nagyobb marad a lehatárolás után is. Mind emellett javasoljuk a max. 3,5 m-es építménymagasságot a tároló épület esetében, osztott tömeg előírása mellett. Az épületet az egyedüli láthatóság felől pedig a hatályos terven is jelölt erdősávval javasolt látványilag védeni. Ebben csak a leszállópálya meghosszabbításában lévő nyiladék lehet kivétel. 3.1.2. A környezetvédelmi célok és szempontok megjelenésének vizsgálata Az alpontban vizsgálandó, hogy a terv tartalmaz-e olyan elemeket, melyek ellentétben állnak a környezetpolitikai célkitűzésekkel. A magasabb szinten meghatározott környezetvédelmi célkitűzések közül Tótvázsony vonatkozásában különösen - a vizek védelme, - természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás - a természetes rendszerek, természeti értékek, a biológiai sokféleség megóvása, valamint

- egészséges lakókörnyezet biztosítása emelendők ki. A terv szerinti beépítésre nem szánt repülő-sport turisztikai terület vízbázist és ivóvízellátást szolgáló rendszereket nem károsít. (lásd mellékelt 14778/2012 ügyszámú KDKTVF határozat). A földtani közegre sincs hatással a fejlesztés, semmilyen olyan beavatkozás nem történik, mely ezt befolyásolhatja. Hasonlóan nem érint kulturális örökségi elemeket. A természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás a fenntartható fejlődés elvének figyelembevételét, a természeti erőforrások következő nemzedékek számára történő megőrzését, az azokkal való takarékos, értékvédő gazdálkodás megvalósítását jelenti. A terv új beépítésre szánt területek kijelölését nem tartalmazza. Az I. sz. módosításnál a gyepként használt terület jellege megmarad, továbbra is gyepként lesz fenntartva. Egyedül egy max. 1000 m2-nyi tároló épület és egy 65 m2-es irányító épület kerülne a területre, mely így kb. 1,5 %-os beépítés valósul csak meg részletes építészeti előírásokkal. Az egészséges lakókörnyezet és az ökoszisztémák védelmét, mint fontos környezetvédelmi célkitűzéseket szolgálja az ún. biológiai aktivitás érték fogalmának bevezetése, mely egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték (Étv. 2.. 30. pont), s mely alkalmas lehet a kondicionáló felületek változásának nyomonkövetésére. Az Étv. 8.. 2) b) pontja előírása szerint az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. A törvényi szabályozás biztosítja, hogy új beruházások ne járjanak a település ökológiai viszonyainak radikális romlásával. A biológiai aktivitás érték számítását a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet határozza meg. E szerint Tótvázsony tervezett módosítások következtében bekövetkező biológiai aktivitás értéke nem változik, mivel új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, a megszűnő erdőnek jelölt terület helyett pedig egy ugyan akkora eddigi nem erdőnek jelölt terület került kijelölésre. 3.1.3. A környezeti konfliktusok kezelésének értékelése A környezeti konfliktusok megszüntetése, illetve elkerülése fontos környezetvédelmi célkitűzés. A fennálló környezeti konfliktusok megszüntetését, új környezeti konfliktusok kialakulásának elkerülését célozzák a tervben az alábbi elemek: Az I. sz. módosításnál az eddig általános mezőgazdasági terület gyep művelési ágban volt hasznosítva. Ez 2% kivételével továbbra is hasonló képpen történik. A 2% a beépítettség maximális mértéke. Egyéb burkolt felületek nincs szükség, így az nem csökkenti tovább a gyepterületet. Védő erdősáv kijelölése, korrigálása történik tájképvédelmi céllal a tervezett épületek takarása céljából. Új környezeti konfliktust nem várható. 3.1.4. A helyi közösségekre gyakorolt hatás értékelése

A tervezett fejlesztések, illetve változtatások a helyi lakosság és az önkormányzat, illetve vállalkozói kérésén alapulnak, így az ők érdekeit szolgálják. Ugyanakkor a tervezett elemek megvalósulása esetén fellépő, az értékelésben feltárt esetleges negatív hatások viselői is részben a helyi közösségek. Így például az esetleges zajhatás, mely a bemutatott dokumentumok alapján azok betartása esetén nem valószínű. 3.2. Részletes területi értékelés (a módosítással érintett területfelhasználási egységek, övezetek részletes értékelése meghatározott szempontrendszer 4 szerint, adatlapszerűen, térképi melléklettel szemléltetve) ÉRTÉKRENDSZER + megfelelő 0 nincs jelentősebb pozitív vagy negatív hatása az adott értékelési szempont alapján - részlegesen megfelelő, illetve kisebb negatív hatást idéz elő - - nem megfelelő vagy jelentősebb negatív hatást idéz elő! a rendelkezésre álló információk alapján a hatás nem előjelezhető 4 a Települési tervek környezeti vizsgálatának útmutatójában (tervezet) foglaltak alapján

Módosítás száma 3.2.1. Települési környezet értékelése területfelhasználás szerkezeti, tájszerkezeti elhelyezésének értékelése I. Funkcionálisan összhangban van a szomszédos ter.használattal, és erősíti a település karakterét, de építményeivel kisebb változást eredményez. A változás a környező ipari terület közvetlen szomszédsága és takarhatósága miatt azonban nem jelentős. II. Településszerkezetbe illő, funkcionálisan összhangban van a szomszédos ter.használatokkal. beépítés intenzitásának, sűrűségének értékelése - A 2%-os beépítettség elfogadható és elviselhető, kezelhető változást hoz a településrész jellegében. + A beépítési intenzitás összhangban van a terület funkciójával. zöldfelületi ellátottság értékelése belterületen a település v. településrész hagyományához, jellegéhez, külterületen a tájra jellemző gazdálkodási formákhoz, tájhasználathoz igazodás értékelése O A 2% beépítettség kivételével nem okoz változást a táj jellegében, tájhasználatában. A beépítettség pedig növényzettel takarható a beláthatóság felől. + Megfelelő zöldfelületi ellátottság, a közelben kijelölt zöldterület. + A települési hagyományokat őrző utcakép, karakter kialakítás. O + 3.2.2. Környezetterheléshez való viszony, a környezeti elemekre gyakorolt hatás vizsgálata Módosítás száma az adott terület környezeti terheltsége változásának vizsgálata az adott területhasználat által kiváltott környezetterhelés vizsgálata az adott területhasználat által kiváltott környezetterhelés hatásterületének vizsgálata I. A környezeti terheltség nem növekszik 0 Számottevő környezetterhelés növekedést 0 Jellemzően csak a saját környezetében okoz + számottevően. nem vált ki. kis mértékű lokális terhelést. II. A környezeti terheltség nem változik. 0 Környezetterhelést nem vált ki. 0 Jelentős hatást nem gyakorol. 0 3.2.3. Természeti környezet védelme biztosításának vizsgálata Módosítás száma élővilágra, ökológiai rendszerekre, biológiai sokféleségre gyakorolt hatás I. Természetközeli élőhelyet érint. - II. Értékes természeti környezet állapotára nincs hatással. 0

3.2.4. A részletes értékelésből levont következtetések A környezeti következmények összefoglalása Azon fejlesztések azonosítása, melyek környezeti szempontból negatív hatást gyakorolnak, ill. valamilyen intézkedést igényel a negatív hatás csökkentése Fenti táblázatból látható, hogy az alábbi tervi elemek gyakorolnak esetleges negatív hatást környezeti szempontból: - I. számú módosítás (beépítésre nem szánt különleges repülő-sport turisztikai terület) A tervezett beépítésre nem szánt repülős sport terület környezetre gyakorolt hatása várhatóan kezelhető lesz, mivel a terület 98%-a továbbra is gyep művelésű marad, annak állapot fenntartása a repülés biztonsága miatt alapvető érdeke az azt használóknak. Így gyakorlatilag nem okoz változást a természetvédelem szempontjából. Az állatvilágra korlátozottan hat, mivel a használat idején (lásd mellékletben megadott paramétereket) mozgás és zajhatás várható. Ez azonban csak korlátozott időben, napszakban és kis területen lesz tapasztalható. A terület érzékenysége (hidrogeológiai védőterület) miatt a mellékletben is szereplő engedély szerinti technológia megválasztására kiemelt figyelmet kell fordítani, melynek módját a szakhatóságok előírták. A repülőtér engedélyezése során figyelemmel kell lenni KDKTVF 14778/2012 számú határozatában előírtakra. Azon környezeti jellemzők azonosítása, melyekre hatással vannak a fejlesztések Vizsgálataink szerint az alábbi környezeti elemeket, rendszereket érhetik negatív hatások: - a környezeti elemek közül a földet, az élővilágot, - a környezeti elemek rendszerei közül a tájképet, ökológiai rendszereket. A környezeti következmények alapján a terv értékelése különös tekintettel az emberek egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében, életminőségében, kulturális örökségében, területhasználata feltételeiben várhatóan fellépő változásokra Az emberek életminőségében kedvezőtlen változás nem előjelezhető. Az egyedüli érzékelhető hatás a zajhatás lehet, amit az előzetes vizsgálatban, a repülőtérrendben már figyelembe vettek. Ennek betartása esetén - mivel a legközelebbi lakóterület több mint 1000 m-re van a központi belterület pedig több mint 2,5 km-re - zavaró hatás nem várható. Ennél nagyobb zajhatással vannak a főforgalmi úton közlekedők folyamatosan. A tervezett módosítások jellemzően az itt élők kezdeményezésein alapulnak, így a helyiek érdekeit szolgálják. A tervezett repülési lehetőség pedig még turisztikai előnyökkel is járhat a település számára. 4. A hatások elkerülésére vagy csökkentésére vonatkozó, a tervben szereplő intézkedések hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre A tervben foglalt javaslatok, az építés feltételeként meghatározott szabályok a negatív környezeti hatások minimalizálását segítik elő, kellő biztosítékai annak, hogy jelentős közvetlen, vagy közvetett negatív környezeti hatás, tájképi változás ne következzen be. A tervezett fejlesztések közül kiemelendő a beépítésre nem szánt repülő-sport turisztikai terület, mely környezeti hatása figyelemmel kísérendő. A környezeti elemek és rendszereik védelme, a környezeti konfliktusok elkerülése érdekében a HÉSZ-be szigorú környezeti és építészeti feltételek kerültek beépítésre, mellyel a repülő-sport terület esetleges negatív környezeti hatása csökkenthető. A vonatkozó jogszabályok és a HÉSZ előírásainak betartása, a terv

alátámasztó munkarészeiben megfogalmazásra kerülő, a környezetminőség javítását célzó javaslatok, feltételek figyelembe vétele esetén a terv megvalósulása a környezetminőség érzékelhető romlásához nem vezet. A területen belül kijelölésre került az épületek elhelyezésére szolgáló területrész, mely nemcsak a repülés biztonsági szempontokat veszi figyelembe, hanem leginkább kapcsolódik a meglévő ipari területhez, így nem különül el messze attól, valamint az ipari terület takarására tervezett, a hatályos szerkezeti és szabályozási tervben is szereplő erdősáv a beláthatósági szögekből takarja is azt. Az Ö-3 övezet változtatására a javasolt építési hely megváltoztatása miatt nem szükséges! A pontosan meghatározott és előzetesen elfogadott szabályok pontosan meghatározzák a repülőtér rendjét, kialakítását, így környezeti hatása minimális. Az egyes tervi elemek okozta esetleges negatív környezeti hatás mérséklésére a terv intézkedéseket tesz, így például - védő erdősávot jelöl a tájképi takarás elősegítésére, valamint terület tájba illesztésének elősegítésére; - részletes szabályozási elemekkel szabályozza a HÉSZ a táji, természeti értékek védelme érdekében az épületek kialakítását. 5. A terv megvalósulása következtében fellépő környezeti hatásokra vonatkozó monitorozási javaslatok A monitorozás célja a környezeti elemek és rendszereik állapotában történő időbeni változások kimutatása. Az állapotváltozások kimutatásához, a környezeti hatások számszerű, pontos meghatározásához a terv készítésekor kevés adat állt rendelkezésre. A jelen állapotban meglévő környezeti viszonyok megtartása, romlásuk megakadályozása érdekében javasoljuk a környezeti elemek állapotának a fejlesztések megvalósulása utáni ellenőrzését. A monitorozásra a települések számára a környezetvédelmi törvényben kötelezően előírt éves jelentés során, illetve legkésőbb a településrendezési tervek felülvizsgálatakor nyílik lehetőség. A hatékony monitorozás elérése érdekében célszerű a településen a fellelhető adatokból környezeti adatbázist működtetni, illetve a környezet állapotát bemutató környezeti mutatókat felállítani, rendszerbe szedni és időközönként megvizsgálni. 6. Közérthető összefoglaló A környezeti értékelés az egyes tervek, ill. programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján, a környezet védelméért felelős szervekkel egyeztetett tartalom szerint készült. A környezeti értékelés célja a tervben szereplő fejlesztések, területhasználatés beépítési feltétel-változások megvalósulása során várható környezeti hatások feltárása, a terv környezeti szempontú értékelése annak érdekében, hogy a környezeti szempontból kedvezőtlen változások, tervezett módosítások kiszűrésre kerüljenek. A környezeti értékelés vizsgálta a tervmódosítás tárgyát képező tervi elemek összhangját a magasabb szintű környezetvédelmi célkitűzésekkel és tervekkel, valamint az egyes tervi elemek várható hatását, kitérve a települési környezetre, a környezeti elemekre - kiemelve a természeti környezetet - és az emberre, mint végső hatásviselőre gyakorolt hatásokra.

A terv módosításai várhatóan jelentős negatív környezeti hatást nem okoznak, a tervi elemekre megfogalmazott javaslatok, az építés feltételeként meghatározott szabályok kellő biztosítékai annak, hogy a környezetminőség jelentős romlása, a környezeti elemek jelentős károsodása, valamint az emberek egészségi állapotában, életminőségében negatív változás ne következzen be. A tervezett repülő leszállóhely és épületei visszafogott mértékűek, az előírt feltételek melletti megvalósításuk a helyi társadalom számára inkább kedvező hatású. A szabályozás kellő mértékű előírásaival ezek a kockázatok minimálisra korlátozhatók. Mindemellett az egyes létesítmények engedélyezése során a környezeti szempontok érvényesítésére, a megfelelő technológia megválasztására kiemelt figyelmet kell fordítani. Mellékletek: Repülőtérrend Szakhatósági hozzájárulás B osztályú leszállóhely létesítéséhez (KDKTVF) Határozat sportrepülőtér építésére vonatkozó egyedi vizsgálati dokumentációra (KDKTVF) Állásfoglalás a sportrepülőtér kialakítására (Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala)

REPÜLŐTÉRREND Tervezet Tótvázsony SPORT REPÜLŐTÉR 1. TARTALOMJEGYZÉK Fejezet Cím Oldal 0. Címlap 1 1. Tartalomjegyzék 2 2. Módosítások jegyzéke 2. Jogi alapok 3 3. A repülőtérrend hatálya 4 4. A repülőtér leírása 5-8 5. A repülőtér és körzetének forgalmi szabályai 9 6. A repülőtér időjárási minimumai 10 7. A látva repülés szabályai (VFR) 11 8. A műszeres repülés szabályai (IFR) 12 9. A repülőtéren végrehajtható repülő tevékenységek 13-18 10. A légi és földi járművek mozgásának szabályai 19-20 11. A repülőtér általános rendje 21-22 2. JOGI ALAPOK 1. A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. Törvény. A Légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (Lt.) és a végrehajtására kiadott 141/1995. (XI. 30.) Kormányrendelet (Vhr.). Vhr. 21. (1) (2) A repülőtér üzemben tartója repülőtérrendben szabályozza: a) a légijárművek közlekedését a repülőtéren és a repülőtér körzetének légterében, b) a gyalogosok és a járművek közlekedését a repülőtéren, c) a repülőtéri létesítmények és berendezések használatát, d) a személyek és gépjárművek repülőtérre való be- és kiléptetését. (3) A repülőtérrendet az állami célú repülésekre szolgáló repülőtér kivételével a légi közlekedési hatóság hagyja jóvá. 2. A törvény alapján a 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet a Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól. 3. 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről. 4. 24/1999. (VIII. 13.) KHVM rendelet a repülőtér üzemben tartási engedélyéről. 5. 7/2002. (I. 28.) KöViM rendelet a földi kiszolgálás feltételeiről és engedélyezésének rendjéről. 6. 4/1998. (i. 16.) Kormányrendelet a magyar légtér igénybevételéről 7. 25/1999. (II. 12.) Kormányrendelet a légi személyszállítás szabályairól

8. 13/2000. (V. 31.) KHVM-HM-EüM együttes rendelet a légiközlekedési balesetek és repülőesemények szakmai vizsgálatának szabályairól. 9. 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet a Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülése végrehajtásának szabályairól. 10. 16/2000. (XI. 22.) KöViM rendelet a légiforgalom irányításának szabályairól 11. 159/2010 (V.6.) Kormányrendelet 12. A légiközlekedésről szóló EU s jogszabályok. 13. A reptéren a magyar törvények és jogi előírások érvényesek minden személyre. 14. A repülőtér üzemeltető által kiadott általános reptérrend. 3. A REPÜLŐTÉRREND HATÁLYA A repülőtérrend hatálya kiterjed valamennyi természetes és jogi személyre, légi és földi járműre - függetlenül tulajdonjogától - ha a repülőtérnek a repülőtérrendben körülírt egyes területrészeire belép, berepül, vagy megkövetelt felhatalmazás alapján behajt, illetve a repülőtérrendben meghatározott és szabályozás alá vont területen tartózkodik. A repülőtérrend 2013 julius...-jén lép hatályba. A repülőtérrendet a tároló erre kijelölt helyiségében kell kifüggeszteni úgy, hogy a repülőteret igénybe venni szándékozók a rájuk vonatkozó előírásokról és szabályokról tudomást szerezhessenek. A repülőtér és a repülőtérkörzet térképét (egyszerűsített vázlatát) a fenti helységben, illetve a starthelyen úgy kell elhelyezni, hogy a repülésvezető szolgálat és a repülés résztvevői azt a feladathoz való felkészüléshez fel tudják használni. A repülőtéren a repülőtérosztálynak megfelelő-, a hatályos jogszabályokban meghatározott típusú és számú repüléseket lehet végrehajtani. A repülőteret csak az veheti igénybe, aki: - ismeri a Repülőtérrendet és a repülési szabályokat a repülőtér körzetében, vagy - alkalomszerűen, ha az engedélyező tulajdonostól erre részletes eligazítást kapott. - A repülőtéren a repülőtérosztálynak megfelelő-, a hatályos jogszabályokban meghatározott típusú és számú repüléseket lehet végrehajtani. A repülőteret csak az veheti igénybe aki erre valamelyik tulajdonostól engedélyt kapott. Az engedélyt kiadó tulajdonos köteles gondoskodni arról, hogy az engedélyes a szabályokat ismerje és azok szerint is járjon el. A repülőtér üzemeltetése a tulajdonosok kivételével csak irányító szolgálat (startszolgálat, vagy repülésvezető) biztosításával történhet. A repülőtér üzemképességéért a repülőtér tulajdonosok, a repülési üzemre való alkalmasságért a tulajdonosok részéről megbízott startszolgálat felelős. A startszolgálat szolgálatba lépése a repülőtér valamelyik tulajdonosának tudtával és engedélyével történhet. A repülőtér tulajdonosoknak jogában áll a kijelölt startszolgálatot a vonatkozó szabályok megsértése esetén leváltani. Fogadási engedélyt csak valamelyik tulajdonos adhat, ebben az esetben gondoskodnia kell az érkező légijármű személyes vagy megbízott útján való fogadásáról. Fogadási engedély nélkül érkező légijármű leszállása vagy észlelése esetén haladéktalanul értesíteni kell az egyik tulajdonost, illetve megtenni a szükséges intézkedéseket. A leszállt légijármű elhelyezéséről, őrzéséről megfelelően gondoskodni kell. A repülőtérre érkező légijárművek nyűgözéséről, elhelyezett felszereléseikért azok őrzéséért, megóvásáért a légijárművek tulajdonosai felelősek. A fentieken túl a repülőtérem is betartandóak a:

1. Légügyi előírások és utasítások, 2. Munka és egészségvédelmi szabályok, 3. Tűzrendészeti utasítások, 4. Közbiztonsági és közlekedési előírások, 5. Környezetvédelmi előírások, 1. Település / Repülőtér: 4. A REPÜLŐTÉR LEÍRÁSA Tótvázsony/ Tótvázsony sport repülőtér 2. Repülőtér kódja: nincs 3. Vonatkozási pont: É 47 02' 10,69'' (N 47 02' 10,69'') K 17 47' 04,86'' (E 17 47' 04,86'') 4. Távolság és irány a várostól: Tótvázsony központjától Északra (N 356 ) 3 km 5. Tengerszint feletti magasság: Vonatkozási ponton 303 m 6. Repülőtér üzemideje: Bejelentés szerint, időszakosan, napkeltétől - napnyugtáig. 7.A repülőtér tulajdonosai: Szilágyi János, Kubinyi Zoltán 8. A repülőtér tulajdonosok által megbízott üzemeltetője: Szilágyi János 8227 Felsőörs Táncsics u. 1. 9. Postacím: U. a. 10. E mail cím: veszpremautosport@gmail.com 11. Telefonszám: +36/20 9999912 13. Éjszakai szállás lehetőség: nincs. 14. Éttermi kiszolgálás: nincs. 15. Orvosi segélynyújtás: Elsősegély a repülőtéren. Veszprém mentők, telefonsz: 104, 112 16. Tűzoltó szolgálat: nincs. A repülőtér üzemideje alatt a személyzet látja el a tűzoltó szolgálatot. Tűzoltók telefonszáma: 105, 17. Közlekedési lehetőség: Távolsági buszmegálló 800 m 18. Teheráru kezelő berendezés: nincs. 19. Üzemanyag: nincs. 20. Olaj: nincs. 21. Oxigénnel kapcsolatos szolgáltatás: nincs. 22. Üzemanyagtöltő kocsi: nincs. 23. Hangártárolási lehetőség: nincs. 24. Javítási lehetőség: van, egyszerű szerelési műveletek. 25. Használhatóság: talajállapot (időjárás) függvényében folyamatos. 26. Helyi repülési korlátozások: a repülőtérrendben foglaltak szerint. 27. Felszálló pálya adatok: FELSZÁLLÓ PÁLYA MÉRETEK TEHERBÍRÁS FELÜLET RUNWAY DIMENSIONS (m) STRENGTH SURFACE (kp/cm 2 ) Jelzés Földr. irány Futópálya Végbiz t. Felsz. bizt. Sáv Futópálya Futópály a Végbizt.

Designati True on Bearing Runway Stopwa y Stopway Strip Runway Runway Stopwa y 15 154 400x60 200 0 600x60 10-15 kp/cm 2 Füves Füves 33 334 400x60 0 100 500x60 10-15 kp/cm 2 Füves Füves Füves talaj: Teherbírás: 10-15 kp/cm 2 száraz idő esetén, közepes 10 óra esőzés után 5-8 kp/cm 2 -re csökken. Eső után tizenkét óra: száraz talaj. 28. Mozgási területek (üzemterület): Előtér felület: füves Guruló út: füves Földi látjelek: 29. Gurulóút: füves pálya, 30. Helymeghatározó, vizuális berendezés: nincs. 31. Jelzők és földi jelek: leszálló területet jelző szegélyjelek, szélzsák, igény szerint ponyvajelek, 32. Fényrendszer: nincs. 33. Szükség fényrendszer: nincs. 34. Műszaki mentőszolgálat: nincs. 35. Kényszerhelyzeti eljárás: nincs. 36. Meteorológiai szolgálat: hivatásos nincs, helyi észlelés, 37. Akadályjelzés: nincs. 38. Akadályok a megközelítési és felszálló területeken: 39. Meghatározott távolságok: RWY TODA (m) LDA (m) 15 600 500 33 600 500 TODA: (Take-off distance available) Rendelkezésre álló felszállási úthossz. Megegyezik a pálya hosszával. LDA: (Landing distance available) Rendelkezésre álló leszállási úthossz. Megegyezik a pálya hosszával. 40. Repülőtéri szolgálatok: Nincs 41. Repülőtéri rádiófrekvencia: Nincs 5. A REPÜLŐTÉR ÉS KÖRZETÉNEK FORGALMI SZABÁLYAI 1. A repülőtér körzethatárai: nincs kijelölve 2. A körzet jellemzése: A közvetlen körzet sík, mezőgazdaságilag művelt akadályokkal átszegdelt, a 33-as irányon a küszöb előtt 1 km-re átlósan villanyvezeték 6 m magas oszlopokon. A 15-ös irányon a küszöbtől 4 km-re domb. 3. A repülőtér légterei: nincs kijelölve 4. A Tótvázsony repülőtér körzetének főbb tájékozódási pontjai: A pálya nyugati oldalán 1 km-re kőbánya, üzemi épületek, gépek Déli oldalán 3 km-re épület csoport kb 15m magas hengeres tartály 5. A repülőtéri csomópont magassága: 303 m QNH Légtérkorlátozás: nincs, jobb és bal iskolakör egyaránt repülhető, mindkét irányból

7. Várakozási légtér: Nincs kijelölve, szükség esetén bármelyik légtér közül kijelölhető. 8. Veszélyes és tiltott légtér: nincs 6. A REPÜLŐTÉR IDŐJÁRÁSI MINIMUMAI 1. Az időjárási minimumok a repülőtér vonatkozási pontjánál értelmezendők. VFR NAPPAL Felhőalap Vízszintes látás Minimum 300 m 5000 m 2. Éjszakai és bonyolult repülés tilos. 3. Megjegyzés: 7. A LÁTVA REPÜLÉS SZABÁLYAI (VFR) 1. Megközelítés a Nyugat tájékoztató szolgálat (FIC) információi alapján. 3. Forgalmi kör 15-es pálya esetén: Forgalmi kör iránya: bal kör. Magassága: 330 m AGL. A felszállást lehetőleg a felszálló pálya elejéről kell kezdeni. 4. Forgalmi kör 33-es pálya esetén: Forgalmi kör iránya: jobb kör. Magassága: 330 m AGL. A felszállást lehetőleg a felszálló pálya elejéről kell kezdeni. 8. A MŰSZERES REPÜLÉS SZABÁLYAI (IFR) Nem alkalmas, ezért nincs kidolgozva. 9. A REPÜLŐTÉREN VÉGREHAJTHATÓ REPÜLŐ TEVÉKENYSÉGEK 9.1. Repülő üzemek: 1. A Tótvázsony sport repülőtérről A 216/2008/EK erópai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklet e)-j) pontjában meghatározott légijármű szabadidős alkalmazása végezhető. A repüléseket a repülőtérrendben meghatározottak szerint kell végrehajtani a vonatkozó légügyi előírások figyelembevételével. A repülő eszközöket tankolni, motorozni a repülő eszközök számára kijelölt parkoló helyen lehet, ami a kőbánya ipari területén került kialakításra. A motorindítást minden esetben (még a starthelyen is) a repülésvezetőtől kell kérni. A guruló utakat megközelítésre lehet igénybe venni, ott parkolni, várakozni tilos. A guruló utak igénybevételénél és a felszálló mező megközelítésénél a különböző súlyú repülő eszközökre fokozottabban figyeljünk. Fel- és leszállásra csak a kijelölt felszálló mezőt lehet használni, a széliránynak és a forgalomnak megfelelően. A repülőgépek mozgatása: A repülőgépeket mozgatni nem egyszerű feladat, némi tapasztalatot igényel. A repülőgépek mozgatását csak az üzemeltetési joggal rendelkező pilóták végezhetik. A repülőgépek mozgatás közbeni sérüléseinek elkerülése érdekében a következőkre figyeljünk: Mielőtt elkezdjük a gépek mozgatását, határozzuk meg, hogy ki irányítja a gépmozgatást. Az irányító a szárnyvégen áll. Ő mondja meg előre, hogy milyen formában, és hova kerül a gép a mozgatás után. A mozgatás irányánál a többiek az ő utasításait követik (orrirány, farokirány, szárnyirány), mivel egyedül nem látja a gép minden pontját, a többieknek is figyelni kell (pl. a gép orrára, farkára, kilépő élre). A repülőgépeket erősen megfogni, tolni, emelni, húzni csak a kijelölt helyeken lehet.

A gépek szárnya fölött ne ugráljunk, mert ha megbotlunk, ráesünk és megsérülhet. A törzs fölött lassan átléphetünk, de közben kezünkkel támaszkodjunk meg. A sérülékeny részeket ne fogjuk a mozgatás során (pl. plexi, kormányfelületek, kilépő él a szárny teljes hosszán). Ha a segítők úgy látják, hogy valahol nem fér el a gép, vezényszavakat (mint pl. orrirány, szárnyirány) ne adjanak, de a stop, vagy állj szavakkal megállíthatják a gép mozgatását, és észrevételüket jelezhetik az irányítónak (pl. nem fér el a farka). Ezzel kerüljük el azt, hogy a gépet többen irányítsák több fele. A mozgatás lassan történjen, hogy ha veszélyes művelet következik, akkor még időben meg lehessen állni, vagy korrigálni. 9.2. Repülőtéri szolgálat: Nincs 9.3. Repülési üzemben való részvétel: 1. A repülőtéren a repülési üzemben csak olyan klubtag repülős szakemberek (oktatók, pilóták és növendékek) vehetnek részt, akik rendszeres oktatásban részesülnek, és ebből évente eredményes vizsgát tesznek. A vizsga eredményét évente lefűzve, 10 évig meg kell őrizni, a repülőtéri okmányokkal együtt. 1. Az év közben érkező tagokkal ismertetni kell a reptérrendet, tűzvédelemi tervet és munkavédelemi előírásokat. 2. A repülőtéren a repülési üzemekben rendszeresen résztvevő nem klubtag repülősökkel ismertetni kell a reptérrendet, tűzvédelemi tervet és munkavédelemi előírásokat. 3. A repülőtéren a hatósági ellenőrzések (Rendőrség, Légi Rendészet, Nemzeti Közlekedési Hatóság, egyéb hatósági személyek) mellett az üzemeltető, bármikor ellenőrzést végezhet. A repülésben résztvevők kötelesek okmányaikat felszólításra átadni, legyenek klubtagok, vagy idegen pilóták. Az ellenőrzést megtagadók, vagy a súlyos szabálysértők a repülésből azonnal kizárhatók. 4. Az információkat a http://www.pipistrel-hungary.hu/ honlapon találja 9.4. Repülést segítő információk: 1. Környező repterek hívójelei és fontos frekvenciák: Hívójel Frekvencia [MHz] Nyugat tájékoztató 125,50 Kelet tájékoztató (FIC) 133,00 Szentkirályszabadja info 133.425 2. Időjárás: www.met.hu/repmet; www.idokep.hu

9.5 Rendkívüli események A repülésben résztvevők (repülőtéren tartózkodók) minden rendkívüli eseményt, rendkívüli eseményhez vezető okot, körülményt, amely személyi sérülést vagy anyagi kárt okozhat, illetve a repülés biztonságát veszélyezteti, kötelesek haladéktalanul jelenteni az üzemeltetőnek vagy a repülési üzemnapon kijelölt személynek. A repülési üzemnapon folyamatosan készen kell állni a bajbajutott személyzet megsegítésére. 1. A bekövetkezett esemény esetén: 1.1. Meg kell akadályozni, hogy illetéktelen személyek megközelítsék az esemény színhelyét 1.2. Bekövetkezett eseményeknél a legfontosabb teendő az életmentés, illetve a testi épség megóvása, segítségnyújtás a bajba jutott személyeknek. 1.3. Az életmentés feladat teljesítése után (közben) kerülhet sor a kárlokalizálásra (tűzoltás, stb) 1.4. Ha a sérült légi jármű olyan helyen van, ahol zavarja a repülőtér forgalmát, a repülési üzemnapon kijelölt személy a levegőben tartózkodó légi járműveket a kitérő repülőterekre kell irányítani.( Szentkirályszabadja) 1.5. A repülési üzemnapon kijelölt személy köteles a helyszín őrzését biztosítani a kivizsgáló bizottság megérkezéséig- a helyi illetékes BM szerv bevonásával 2. Esemény jelentése: 2.1. A bekövetkezett eseményt a repülési üzemnapon kijelölt személy haladéktalanul köteles jelenteni a repülőtér üzemeltetőjének és a vonatkozó rendeletben előírtak szerin illetékes szervezetnek (KBSZ (+36) 30-931-0832, és a NKH LI Repülés biztonsági osztály ügyeletének +36-01-296-8959) 9.6 Tűzvédelmi előírások: 1. Hangárban minimum 2 db 5 kg-os üzemképes tűzoltó palackot kell tartani. 2. A repülőtér területén dohányozni tilos. 3. A repülőtér üzem idején illetve légi jármű fogadásához készenlétbe kell helyezni egy darab 50 kg-os tűzoltó palackot. 4. A repülőtér területén nyílt tüzet rakni tilos! 9.7 Egészségügyi eljárások 1. A repülőtér kijelölt helyén 1-1 db négy személy ellátására alkalmas elsősegélydoboznak kell lennie. 2. A repülés megkezdése előtt a kijelölt személy ellenőrizze a mentőeszközök meglétét. 10. A LÉGI ÉS FÖLDI JÁRMŰVEK MOZGÁSÁNAK SZABÁLYAI 10.1. A légi járművek földi mozgásának szabályai: 10.1.1. A légijárművek földi közlekedését csak a jelen repülőtérrendben meghatározott feltételek szerint szabad végrehajtani 10.1.2. Minden légijárművet a földi mozgatásnál /vontatásnál, emberi erővel történő szállításnál/ összeütközések elkerülése végett a szélső pontjain kísérni kell. 2.1.1. Vontatási sebesség maximálisan 6 km/h lehet. 2.1.2. Álló hajtóművű /vontatott, emberi erővel mozgatott légijármű mozgatásához a közreműködőnek olyan képzettsége vagy felkészítése legyen, hogy a légijárművön kárt ne okozzon. 2.1.3. Gépjárművel vontatott légijármű ülésében olyan képzettségű személy köteles tartózkodni, aki az adott típuson gurulás végrehajtására jogosult. 2.1.4. Saját hajtóművel mozgó -guruló légijármű vezetője köteles a kapott utasításokat pontosan betartani és a közlekedést a legnagyobb körültekintéssel végrehajtani, valamit kizárólag a kijelölt pálya szegélyjelzőkkel megjelölt munkaterületén belül gurulni. 2.1.5. Gurulás maximális sebessége 15 km/ó

2.1.6. Gurulást csak légijárművezetők, hajtanak hajthatnak végre. 2.1.7. Amennyiben a gurulás biztonságos végrehajtása megköveteli -akadályok mellet elhaladva, erős szélben, stb. a légijárművet kísérni kell. Kísérőről a gurulást elrendelő és a gurulást végrehajtó személy egyaránt köteles gondoskodni. 2.1.8. A repülésvezető a repülőtér területén történő repülőgép mozgásokat és mozgatásokat köteles figyelemmel kísérni és az észlelt hiányosságokat megszüntetni. 2.1.9. Mivel külön guruló út a repülőtéren nincs kijelölve a pályán egyszerre csak egy légijármű gurulhat. 2.1.10. Gurulást nem lehet megkezdeni, ha leszálló repülőgép van az iskolakör negyedik fordulójában vagy az után. 2.1.11. A gurulást nem lehet megkezdeni, ha a starton járó motorral légijármű készül felszállni. 2.1.12. Ha többen akarnak egymás után felszállni a pálya küszöb mögött kijelölt helyen kell gyülekezni, majd egyenként a startra gurulni és felszállni 2. Földi járművek mozgásának szabályai: 1. A repülőtér munkaterületén, üzemnapon a gépjármű közlekedés tilos! 2. Gépjárműveket a kijelölt parkoló helyen kell hagyni! 3. Az. Üzemnapon, a hangár előtti területen az üzemeltetés kiszolgálásához szükséges gépjárműveken kívül más gépjármű nem mozoghat. 3. JÁRMŰVEK ÉS GYALOGOSOK KÖZLEKEDÉSE A REPÜLŐTÉREN 3.1. BELÉPÉS A REPÜLŐTÉRRE 3.1.1. A repülőtérre idegen személyek csak akkor léphetnek, ha: a./ a repülőtér tulajdonosok egyike a belépést engedélyezte. b./ erre jogosult ellenőrző hatóságok tagjai felügyeleti szervek ellenőrző közegei, Mivel a pályán kívüli területek és építmények magántulajdonok a tulajdonosok előzetes egyeztetése alapján szervezett látogatás résztvevői, vagy repülőtéri karbantartó, vagy beruházó munka résztvevői a közösen meghatározott területekre vagy területre és útvonalon csak a kezdeményező tulajdonos által kijelölt kísérővel léphetnek be és tartózkodhatnak. A látogató csoportokat, illetve munka végzőket a Repülőtérrend vonatkozó részeire ki kell oktatni ezért a látogatást engedélyező vagy munkát végeztető tulajdonos a felelős. 3.1.2. Amennyiben a repülőtér területére idegen személyek illetéktelenül belépnek, ott tartózkodnak az éppen jelen lévő tulajdonos vagy repülő üzem közben a start szolgálat, figyelmeztesse az illetéktelen ott-tartózkodásra az idegen személyeket és intézkedjen az eltávolításukra. Úgy kell eljárni, hogy közben a repülések biztonsága ne csökkenjen. Repülőüzem esetén az azt szervező gondoskodjon az illetéktelen személyek biztonságos távol tartásáról. 3.1.3. Amennyiben a repülőtér közelében az idegen személyek mozgása olyan mértékű, hogy ismételten fenn áll a repülőtér területére való illetéktelen belépés lehetősége, az ott tartózkodó tulajdonos vagy repülőüzem közben a repülésvezető a repülőtér szélén figyelmeztető szolgálatot köteles állítani. Amennyiben az idegen személyek nem távolíthatók el a repülőtérről, a repülőtér tulajdonos, illetve a repülésvezető a repülésbiztonság szem előtt tartásával köteles dönteni a repülőüzem megszakításáról vagy befejezéséről. 3.1. GÉPJÁRMŰVEK ÉS EGYÉB JÁRMŰVEK KÖZLEKEDÉSE A REPÜLŐTÉREN 3.1.1. A munkaterületen a repülést kiszolgáló járműveken kívül más jármű nem tartózkodhat: a./ a repülést kiszolgáló jármű csak abban az esetben vehető használatba (indítható a munkaterületre) ha üzembiztonsága