Gazdálkodás a természeti erőforrásokkal
A természeti környezet és elemei A környezet alatt értjük a környezetei elemeket, azok rendszereit, folyamatait, szerkezetét. Környezeti elemnek minősül a föld, a levegő a víz (fizikai elemek), az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői. A természeti környezetet fizikai elemek és az élővilág alkotják. Természeti környezet az emberi munka színtere is, a termelési eszközök előállításának forrásául is szolgál.
A természeti környezet használata A természeti környezet a környezeti elemek használata révén biztosítja a társadalom számára az energiahordozókat, a különböző késztermékek előállításához szükséges nyersanyagokat, ásványkincseket, élelmiszereket, illetve az élethez szükséges egyéb javakat.
A földrajzi környezet Kozmikus térség (kozmoszszféra) Geoszféra Levegőburok (atmoszféra) Vízburok (hidroszféra) Kőzetburok (litoszféra) Talajburok (pedoszféra)
A természetföldrajzi környezeten az ásvány kincsek, éghajlat, talaj, flóra és fauna egymásra ható összességét értjük a földterület egy meghatározott részén, saját belső fejlődésének és az ember által való átalakításának adott stádiumában.
Gazdasági erőforrások Társadalmi erőforrások Természeti erőforrások
Különféle megközelítések Természeti erőforrások: A természet olyan, emberi beavatkozás nélkül keletkezett adományainak tekinthetők, amelyeket a gazdasági vállalkozások az output-jószágok előállítása során hasznosítanak Forrás: http://www.moktav.hu/book/tan017/p002.html Természeti erőforrások: adott időpontban, ill. időszakban meghatározott közösség rendelkezésére álló azon erőforrások, amelyeket v. teljesen függetlenek az emberi akaratlagos tevékenységtől Forrás: Környezet és természetvédelmi Lexikon; Akadémiai kiadó Természeti erőforrások: az ember életviteléhez és termelő tevékenységéhez szükséges élő és élettelen anyagok. Forrás: Környezetvédelem, környezetgazdálkodás, környezettudomány kislexikon és szótár; Elpídia kiadó
Természeti erőforrásokon azokat a természeti adottságokat értjük amelyeket az ember a termelés adott fejlettségi szintjén szükségleteinek kielégítésére hasznosít.
Némileg más megközelítés (BOKARTISZ) A természet nem forrás, hanem társ Amit így is lehet mondani: A természet nem természeti erőforrás, inkább természeti tőke, de sokkal inkább egy élő rendszer, amelynek mi is részesei vagyunk.
A természeti adottságok (napsugárzás, éghajlat, domborzat, ásványkincsek stb.) teremtik meg magának az emberi tevékenységnek a lehetőségét. De hogy végül is mit tekintünk erőforrásnak azt nem a természet, hanem az ember dönti el.
A természeti erőforrások közé a természeti elemeknek az a köre tartozik, amelyek egyrészt felhasználható az energiatermelésen, az élelmezési cikkek termelésében ipari nyersanyagként, másrészt a nem termelési szférában (üdülés) hasznosulnak. E közelítésből is kiderül, hogy az erőforrásnak két alapvető kritériuma van: egyrészt a kitermeléshez, elhasználáshoz szükséges ismeret technológia másrészt az irántuk megnyilvánuló kereslet.
A természeti erőforrások csoportosítása MTA Természeti Erőforrások Koordinációs Irodája szerint: Az első csoportba a földkéreg ásványi nyersanyagelőfordulásai, azaz az energia hordozók, ipari és építőipari nyersanyagok, a felszíni és mélységi vizek sorolandók, amelyek megújítása belátható időtávon belül nem lehetséges. A második csoportba a földfelszín természetes erőforrásai, a mező- és erdőgazdasági termőhelyek tartoznak, amelyek megújulnak, illetve megújíthatók. A harmadik csoportot a légkör természeti erőforrásai - levegő, napsugárzás - alkotják.
A természeti erőforrások csoportosítása A természeti erőforrások kialakulásának idő intervallumát figyelembe véve: nem megújuló, kimeríthető megújuló, folyamatosan megújítható A csoportosítás az erőforrások keletkezési körfolyamatának hossza és felhasználásuknak viszonya alapján történik. Tulajdonképpen minden erőforrás megújuló, csak nagyon különböző idő- és téreloszlásban és mennyiségben. Az emberiség számára a társadalmi időhorizont adja az osztályozás alapját.
A földrajzi elterjedtség szempontja szerint ubiquitások: bárhol megtalálható erőforrások (pl. a levegő nitrogénje, víz) gyakran előforduló erőforrások: a Föld számos térségében különböző mennyiségben és minőségben előfordulnak (pl. építőkövek, szénhidrogének, kőszénfajták, vasérc ez természetesen nem jelenti azt, hogy valamennyi helyen az adott készlet gazdaságosan kitermelhető és hasznosítható.) ritkán előforduló erőforrások: amelyek geológiai készletei csak kevés helyen ismertek. Ilyenek a nemes és ritkafémek (ón, molibdén, kobalt, wolfram) vagy akár az azbeszt. egyetlen helyen található erőforrások: pl. kriolit, amely az alumíniumkohászathoz nélkülözhetetlen, csak Grönlandon fordul elő.
Az erőforrások csoportosítása Nem megújuló Megújuló Felhasználva elfogyasztott Elméletileg újrahasznosítható Kritikus zónában nem kritikus zónában szén, kőolaj, földgáz, hasadó anyagok elemi ásványok, visszanyerhető ércek növényzet, erdő, állatállomány, talaj, halállomány, víztartalék napenergia, föld belső melege, levegő, szél, víz, hullámzás, árapály
TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS PROBLÉMÁI Természeti erőforrások allokációja (hatékony elosztás) Fenntartható méret meghatározása Erőforrások disztribúciója (igazságos elosztás)
A kimerülő (újra nem termelhető) természeti erőforrások optimális használata
A nem megújuló természeti erőforrások optimális használata szén, az olaj vagy az érckészletek most célszerűbb felhasználni őket vagy inkább célszerű tartalékolni a jövőre. érdemes-e, és ha igen milyen ütemben a kimerülő természeti erőforrások gazdasági hasznosítása. korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre; nem újratermelhetőek.
nem megújuló természeti erőforrás egysége kitermelésének és felhasználásának van egy "lehetőség" költsége (opportunity cost), ami azzal az értékkel egyenlő, amit egy jövőbeni felhasználás esetén kaphatnánk, ha nem most, hanem csak később használnánk fel.
felhasználási ütemének meghatározásakor ezt a "lehetőség" költséget is figyelembe kell vennünk, árnak nemcsak a kitermelés határköltségeit kell fedezni, hanem a "lehetőség költséget" hatékonysági kritérium :ár= a termelés határköltségével helyett, a kimerülő természeti erőforrás esetén a hatékonysági kritérium úgy módosul, hogy ár =a termelés határköltsége+ lehetőség költség.
Kimerülő erőforrások használata ár Iparági megközelítés A Lehetőség költség Határköltség B Kereslet Y** Társadalmi optimum Y* Piaci optimum mennyiség
igénybevétele akkor lehet optimális, ha jelenlegi kitermelése kisebb, mintha újratermelhető volna
A kimerülő erőforrások optimális használata (Gray-modell) Ár, hktg. Egyéni vállalkozói megközelítés P - MC MC P Y* P-MC = bérleti díj, royalti, határprofit Y** mennyiség HEFOP 3.3.1.
(P 1 - MC) = (P 0 - MC) * (1+r) amiből az ár a következő időszakra: P 1 = MC + (P 0 - MC) * (1+r) vagy általánosan a t-edik időszakra: P t = MC + (P 0 - MC) * (1+r) t
Lehetőség költség 20 18 10% 16 14 12 10 8 6 4 5% 2 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 év
Megújuló erőforrások és optimális felhasználásuk
Megújuló erőforrások Képes magát önerőből megújítani Ember által megújítható: napenergiával Ésszerű felhasználás esetén a megújuló természeti erőforrások újratermelődnek Fenntartható használat: olyan ütemben szabad felhasználni a megújuló természeti erőforrásokat, amilyen ütemben azok újratermelődnek
Megújuló erőforrások jellemzői A megújuló és a kimerülő erőforrások közé igen nehéz éles határvonalat húzni Míg a kimeríthető erőforrások kimerülésének lelassításában az utóbbi évtizedekben komoly eredményeket értünk el, sajátos módon az egyébként megújuló erőforrások megújuló képessége fenyegetett.
Környezet eltartóképessége: az adott erőforrásnak mekkora az adott területen az adott körülmények között még fenntartható maximális mennyisége, ezt tartósan túllépni nem lehet Nettó növekedési ráta: az állomány szaporodási és halálozási vagy kitermelési rátája közötti különbség
Nettó növekedés: nagyságát alapesetben a nettó növekedési ráta, az állomány nagysága, és az eltartó képesség határozza meg
növekmény Megújuló erőforrás használata 2,5 2 1,5 0,5 1 0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Halpopuláció
A biológiai növekedési törvény a növekedés az erőforrás készlet függvénye a mennyiségi növekedés függ: az erőforrás induló méretétől (egyedszám) a környezet eltartó képességétől a biológiailag optimális készletnél a növekmény maximális
fenntartható egyedszám alatt a túlhalászás a halak kipusztulásával fenyeget, addig a halpopuláció túlnépesedése csak a tó halhozamának az éves növekményét csökkenti, de a halak kipusztulásától nem kell tartanunk. Fontos: erőforrásféleség védelme, megőrzése.
Vajon a maximális fenntartható hozam azonos-e az erőforrás használatából származó nettó hasznok maximalizálásával? Nem!
Egyszerűsítő feltételek az elemzéshez: a halak ára állandó és nem függ az eladott mennyiségtől a halászati nap egységének határköltsége állandó az egy napon kifogott halak mennyisége arányos a halpopuláció méretével lehalászott mennyiség = fenntartható hozam
Fenntartható haszon maximuma 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 hozam kts haszon 0,00 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12-0,50
tógazdaságnak van tulajdonosa, ő nyilván abban lesz érdekelt, hogy a lehalászás csak a fenntartható mértékben következzen be, ha azonban a tó köztulajdonban van, akkor előfordulhat, hogy bekövetkezik a túlhalászat, hiszen az egyéni termelőt semmi sem ösztönzi mértékletességre
A kihasználás korlátai Egyéni tulajdon: fenntarthatóság Közös tulajdon: kereslet-kinálat
A hal ára Probléma mentes használat A fenntartható használat egyedszáma S P e D 0 Q e Q * A halak mennyisége egy időtartam alatt
A hal ára Túlhasználat A fenntartható használat egyedszáma S P * K P e J D 0 Q * Q e A halak mennyisége egy időtartam alatt
Amennyiben a keresleti és kínálati viszonyok az egyensúlyi mennyiséget a fenntartható használat által biztosított maximális hozamnál kisebb mennyiségnél jelölik ki, a köztulajdonban lévő tó halállománya megmenekül szükség van a korlátozó védelemre, hiszen az egyéni termelőt, a halászt, aki a piacnak csak apró töredékét ellenőrzi, nem érdekli a halállomány jövőbeni csökkenése
A haszon maximalizálása I. Ár MC * MC Megőrzési ár P e E P 0 F 0 Q * Q e A hal mennyisége A. Egyéni haltermelő
A haszon maximalizálása II. Ár MC * MC P e J Megőrzési ár K 0 Q B A halak piaca A hal mennyisége
Megőrzési ár (j-k) függ Banki kamatláb, Az erőforrás várható áralakulása, A betakarítási költségek várható alakulása, a tó halállományának relatív egyedszáma
Közjavak Feloszthatatlanok- fogyasztásuk nem rivalizáló és fogyasztásukból senkit se lehet kizárni.
Államilag biztosított magánjavak Javak Fogyasztó kizárható Jószág felosztható Tiszta magánjavak Nem kizárható Vegyes javak Nem osztható fel Vegyes javak Tiszta közjavak
Potyautas magatartás A szolgáltatás hasznából mindenki részesül, ezért senki sem járul hozzá önkéntesen a költségekhez.
A közjavak tragédiája A Közlegelők tragédiája: A piacgazdaságok a hatékonysági kritériumot általában a tulajdon cseréje által képesek teljesíteni. Ehhez azonban hatékony tulajdonosi szerkezet kell. A közjavak esetében a tulajdon tisztázatlan! G. Hardin és Hankiss nyomán a probléma a következő.
A közlegelő tragédiája Garett Hardin Hankiss Elemér A tehenek száma Egy tehén súlya Kéttehenese k teheneinek súlya Többlet haszon A tehenek összsúlya Az összes veszteség 10 1000 - - 10000 0 11 900 1800 800 9900 100 12 800 1600 600 9600 400 13 700 1400 400 9100 900 14 600 1200 200 8400 1600 15 500 1000 0 7500 2500 16 400 800-200 6400 3600 17 300 600-400 5100 4900 18 200 400-600 3600 6400 19 100 200-800 1900 8100 20 0 0-1000 0 10000
Garrett Hardin: A közlegelő problémája Közjavak ingyenesek nincs haszonáldozat, nincs a közjavakkal való takarékossági kényszer. A gazdasági szereplők a saját haszon maximalizálásával a haszon lehetőségét ássák alá.
Megállapítások Ha mindenki betartja az együttélés szabályait, akkor a legnagyobb a közösség együttes jövedelme. Minél többen megszegik ezeket, annál kisebb a közösség együttes jövedelme. Minél többen dezertálnak, annál inkább csökken a dezertálók jövedelme is. Ha egyszer megindul a dezertálások sora, akkor az nem áll meg.
Nem kitermelhető (in situ) természeti javak
Nem kitermelhető természeti javak természeti táj nyújtotta szépség élvezete in situ vagy helyben való erőforrásoknak nevezni különösen fontos a turizmussal vagy általában a rekreációval foglalkozók számára, ezek a gazdasági ágak nagyrészt az erőforrásnak ezt az oldalát hasznosítják, a hiedelmektől eltérően ezek a gazdasági ágak is képesek saját működési közegüket irreverzibilisen károsítani.
Jellemzőik Közvetlenül nem hasznosul a gazdaságban Idegenforgalom hasznosítja Helyben fogyasztható Az ár tendenciájában nő
Az egyéni döntéshozatal csapdája Egyén Tönkremennek (-1) A közjavak Megőrződnek (+1) Hozzájárul (-1) -2 0 Nem tesz semmit (0) -1 +1
Biodiverzitás egy személy fogyasztása nem befolyásolja a többiek fogyasztását, hozzáférését az adott jószághoz van két fogyasztónk, mennyit hajlandóak fizetni a biodiverzitás fenntartásáért
A diverzitásra fordított költség ($/egység) Fenntartható-e kizárólag üzleti alapon a biodiverzitás? Piaci kereslet MC (határköltség) P a P b q b q a Q D b D a A diverzitás mennyisége (egységek)
A NEM MEGÚJULÓ ERŐFORRÁSOK ELLÁTOTTSÁGA
A növekvő világnépesség az erőforrások korlátozott volta miatt nem eltartható. A jövő?
Bizonytalanságok a jelenleg ismert ásványkészletek a jövőben éppen úgy, mint a múltban új felfedezésekkel bővülhetnek, amelyek mértékét nem ismerjük, nem ismerjük az új bányászati technológiák hatását, amelyek befolyásolni fogják a jövő bányászatát, annak kitermelési költségeit, végül a felhasználásban az egyes nyersanyagok, a technológiák, az árarányok változása miatt helyettesíthetik egymást, amit szintén nehéz előrelátni.
Az olajkitermelés a maximum elérése után csökkenni kezd A világ húsz legnagyobb olajmezőjét 1917 és 1979 között fedezték fel. 1981 óta az olajkitermelés egyre nagyobb mértékben meghaladta az új olajkitermelőhelyek felfedezését. A könnyen kitermelhető olajkészletek legnagyobb része már elfogyott. Ha megkezdődik az olajkitermelés csökkenése, az országok versengésbe kezdenek a csökkenő készletekért. Ha az olajár növekszik és a kínálat csökken, sokkal nehezebbé válik az energia-intenzív mezőgazdasági termelés növelése. Photo Credit: istockphoto / Brasil2
JELENLEGI FORRÁSAINK: kőolaj, földgáz, szén, urán. Mennyi jut az embereknek a Földön ezekből a forrásokból? 2006 Létszám (millió) Létszám arány (%) Évente (PJ/év) Energia arány (%) Egy főre (GJ/fő/ év) Egy főre (MJ/ fő/nap) Az egész Földön 6 500 100 420 000 100 65 177 USA, Ny-EU, Japán, Dél-Kelet Ázsia, Ausztrália, Kanada, Arab olajtermelők Kelet-EU, Oroszország, Közép-ázsiai FAK, Irán Kína, India, Afrika, D-Am., Közép-Am., Arab országok, (lakosságuk 20 %-a) Kína, India, Afrika, D-Am., Közép-Am., Arab országok, (lakosságuk 25 %-a) Kína, India, Afrika, D-Am., Közép-Am., Arab országok, (lakosságuk 55 %-a) 900 14 160 000 38 178 487 400 6 45 000 11 113 308 1 100 17 85 000 20 77 212 1 300 20 70 000 17 54 148 2 800 43 60 000 14 21 59 Magyarország 10 0,14 1200 0,3 120 330 Természeti erőforrások Megújuló(?), új szerep(?) 2007.11.29 65
Növekvő mértékű műrevalóság Az USA Bányászati Hivatalának blokkdiagramja Felmért felderített Igazolt Következtetett Jelzett Hipotetikus (Ismert körzetekben) reménybeli Spekulatív (ismeretlen körzetekben) Gazdaságos KÉSZLET (műre való vagyon) G a z d a s á g t a l a n Paramarginális Szubmarginális Földtani vagyon Ismeretességi fok növekedése
Erőforráskészletek a teljes erőforrásbázis, a biztos készletek (műrevaló vagyon), tartalékvagyon, Egyéb felderített vagyon, a reménybeli vagyon
A rendelkezésre álló készletek Az erőforrásbázis kiszámítása nem tüzelőanyag jellegű ásványoknál úgy határozható meg, hogy egy tonnányi földben található elemi mennyiségeket a földkéreg teljes tömegével, illetve annak 1 km mélységéig terjedő mennyiségével megszorozzuk.
A teljes erőforrásbázis TE = e x F e: egy tonnányi földben található mennyiség grammban kifejezve F: a földkéreg teljes tömege (a földkéreg 1 km mélyégig terjedő mennyisége).
Várható élettartam Ásvány Bázis(t) 0% 2% 5% 10% Tény% Bauxit 2,0x10 18 166x10 9 1107 468 247 6,9 Nikkel 2,1x10 12 3,2x10 6 559 246 133 4,7 Réz 1,5x10 15 216x10 6 772 332 177 3,4 Ólom 290x10 12 83x10 6 724 313 167 2,1 Vas 1,4x10 18 2,6x10 9 898 383 203 5,2 Cink 2,2x10 15 398x10 9 1551 486 256 3,1
A műrevaló vagyon a kitermelhető vagyonnak az a gazdasági paraméterekkel meghatározott része, melynek kibányászása gazdaságos (műrevalósági mutató 1-nél nagyobb) a műrevalósági mutató: az ásványi nyersanyag minőségétől függő világpiaci átlagár és bányászati költség alapján képzett komplex gazdasági mutatószám {w/k};
Műrevaló vagyon tényezői keresleti szint: jövedelemszint, gazdaságpolitika, fogyasztói ízlés; kitermelési és feldolgozási költségek: a lelőhely természeti-geológiai adottságai, a telepek minősége, vastagsága, dőlése, vetődése, a kísérő kőzetek keménysége; gázossága, vízbefolyása, a földhasználat, adó és a kockázati elemek; az erőforrástermékek ára a helyettesítő termékek kínálata és ára.
A készletet befolyásoló tényezők 1. Világpiaci ár nő nő a készlet Pl. USA rézkészlete: 50 cent/font 80 Mt érc 75 cent/font 118 Mt érc 2. Kitermelési költségek csökkenése Pl. kőolajkút kiépítése, nagyobb arányú felhozatal kén bányászat: hagyományos módon vagy forró gőzzel
A műrevaló ásványvagyon az ár függvényében műrevaló vagyon (a) vas ón a=b réz bauxit 100 150 200 1969 = 100 reálár (b)
A készletet befolyásoló tényezők 3. Feldolgozási technológiák fejlődése Lasky-szabály: a minőségi követelmény (érc fémtartalma) lineáris csökkenése mértani készletnövekedést eredményez Pl. flotációs dúsítás 1900 ~6 % Cu-tartalmú érc Ma ~0,5 %-os is elég 4. Jogi szabályozás
Az Egyesült Államokban bányászott rézérc minőségromlása Forrás: D. Meadows, J. Randers, D. Meadows: A növekedés határai harminc év múltán
Tartalék vagyon azon vagyonrész, amelynek gazdasági mutatói közel állnak a műrevalóság határához, és így feldolgozási vagy bányászati technológia valamint gazdasági tényezők kedvező változásával műrevalóvá válhat, ezért ez is államilag védett (a műrevalósági mutató 0,8-1,0 között van)
Reménybeli vagyon A reménybeli készletek földtani meggondolások alapján becsült nagyságrendek, amelyet az elmúlt időszakok feltárásai az egységnyi fúrásra jutó feltárás arány alapján extrapolálnak.
Kőolaj lelőhelyek
A statikus ellátottsági mutató azon évek száma, amíg az adott erőforrás ki nem merül statikus ellátottsági mutató = jelenlegi készlet/ jelenlegi fogyasztás
Million Barrels A világ kőolajfogyasztása 1950-2004, millió hordó/nap (1 t =7,3 hordó) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 Source: BP 81
Million Barrels/Day Kína Kína kőolajexportőr volt a 90-es évek elején Ma: a világ második legnagyobb importőre Millió hordó /nap 7 6 5 4 3 2 fogyasztás Consumption Production termelés 1 0 1970 1980 1990 2000 82 Source: DOE
A fosszilis energia 70 évre? Készletek (mrd t) 2003 term (mó t) 2001 2002 2003 Kína 2,5 Brazília 68 77 79 India 0,7 Kanada 109 120 127 Irán 12,3 Kína 165 169 169 Irak 15,2 Irán 183 167 190 Kuvait 13,3 Irak 128 105 68 Mexikó 1,8 Kuvait 102 92 110 Oroszország 8,2 Mexikó 167 169 179 Szaúd-Arábia 36,0 Nigéria 100 89 107 Egy.Arab Emir. 13,0 Norvégia 163 158 154 USA 3,8 Oroszország 348 380 421 Venezuela 11,2 Szaúd-Arábia 434 417 475 Egyéb országok 24,7 Egyesült Kir. 109 108 99 USA 289 286 286 Venezuela 160 159 150 Egyéb országok 942 945 982 Világ összesen 142,7 Világ összesen 3467 3441 3596 83
Termelők Nigéria 6% Kuvait 6% Egyesült Arab Emirátusok 6% Venezuela 6% Irán 7% Norvégia 8% Mexikó 5% Algéria 4% Irak 4% Líbia 3% Kazahsztán 3% Katar 3% Szaúd-Arábia 22% Oroszország 17%
Million Barrels Kőolaj kitermelés Napi mennyiség, millió hordó 14 12 Volt Szovjetunió 10 8 USA 6 4 2 0 Szaúd Arábia 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 Source: BP 85
A Föld energiafogyasztásának megoszlása 2000-ben Egyéb 37% Oroszország 7% USA 25% Kína 9% Japán 6% EU 16%
ábra: Az eredeti kőolajvagyon nagysága és (sötéttel) az eddig kitermelt mennyiség, milliárd hordó Az áraktól nem várhatjuk, hogy időben megfelelő jelzést fognak adni a készletek fogyásáról. Emelkedésüket akadályozza, hogy a készletek tulajdonosai akár államról, akár cégről van szó minél hamarabb szeretnének bevételt látni, ezért sok kőolajat termelnek ki, ami viszont alacsonyan tartja az árat. Továbbá a termelők korántsem lehetnek biztosak abban, hogy mikor következik be áremelkedés. Az ellátás biztonságának garantálása érdekében a geopolitika is jelentős hatást gyakorol az olaj árára.
A világ olajkészletei Év Készletek (millió tonna) Készlet években (készlet/kitermelés) 1947 9478 22 1950 11810 22 1955 25969 33 1960 40788 37 1965 47687 30 1971 85442 34 1972 91376 35 1980 92000 30 1990-40
Fosszilis energiahordozók eloszlása
Hogy állunk TÉRBEN a fosszilis forrásokkal Természeti erőforrások Megújuló(?), új szerep(?) 2007.11.29 91
A Keleti Félteke Fő Olaj Útvonalai Hagyományos Útvonalak Új Útvonalak
Wüstenhagen, UNISG www.uni-corvinus.hu/gkar 93
Winje, 2003 Wüstenhagen, UNISG www.uni-corvinus.hu/gkar 94
A világ földgázkészlete Év Készlet (Tm 3 ) Készlet években (készlet/fogyasztás) 1982 82,5 45 1987 107,0 60 1997 147,0 68
A Keleti Félteke Fő Gáz Útvonalai Hagyományos Útvonalak Új Útvonalak
A földgázkészletek megoszlása és (sötéttel) a már kitermelt hányad, ezer milliárd köbláb
A világ földgázkészletei kimerülésének néhány lehetséges módja Forrás: D. Meadows, J. Randers, D. Meadows: A növekedés határai harminc év múltán
A szén megoszlása a világon (2006) USA Oroszorsz ág Kína India Ausztráli a Dél- Afrika Más országok 30% 17% 13% 10% 9% 5% 19%
Nyolc fém ismert készletének várható élettartama Forrás: D. Meadows, J. Randers, D. Meadows: A növekedés határai harminc év múltán
A természeti környezet szerepe a társadalom fejlődésében
A természeti erőforrások bősége befolyásolja a munka termelékenységét, a termelés térbeli rendjének kialakulását, a régión és országokon belüli munkamegosztást Meghatározza az élet és munkafeltételeket. Végső soron a gazdasági növekedés fontos motorja lehet.
A természeti környezet szerepe A különböző gazdasági ágak, ágazatok esetében eltérő módon hat a javak termelésének költségére A legjobban a kitermelő iparágakban és a mezőgazdaságban érzékelhető az összefüggés. A gazdasági szakosodás irányainak kialakulásában és fejlődési ütemében is egyértelműen észrevehető a természeti adottságok szerepe. A természeti környezet táji- zonális adottságainak különbsége a munkafeltételekre és a napi életritmus kialakulására is erősen hat.
A természeti erőforrások változó szerepe A gazdasági fejlődés kezdeti szakaszán a természeti erőforrások az emberiség létfeltételeit meghatározóan befolyásolták. A klasszikus kapitalizmus kezdeti szakaszán, amikor a gazdasági növekedést befolyásoló társadalmi erőforrások szűken álltak rendelkezésre, a növekedést a természeti erőforrások mennyisége és minősége határozta meg (gyarmatosítás). Ahogy növekszik a tőke szerves összetétele, úgy csökken az ásványi nyersanyag költségének a természeti adottságoktól való függősége.
Földrajzi determinizmus I. HIPPOKRATÉSZ (i. e. 4. sz.) meleg éghajlati viszonyok között az emberek nem elég energikusak és életképesek, nem tudják elviselni a munka és erőfeszítések okozta feszültségeket MONTESQUIEU minden nép erkölcsét, állami berendezkedését, kormányformáját, törvényeinek jellegét az éghajlat, a talaj, valamint annak a területnek a kiterjedése határozza meg, amelyen él
Földrajzi determinizmus II. SMITH különbözeti járadék D. RICARDO a komparatív költségek elve Náci ideológia természetes határok, élettér
Földrajzi nihilizmus A XIX. Században megjelenik a csökkenő természethatás törvénye a társadalom változása és fejlődése. hasonlíthatatlanul gyorsabban megy végbe, mint a földrajzi környezet változása Davidov-terv
II. világháború utáni magyar gazdaságpolitika a szén- és a vastermelésnek voluntarista tervelőirányzatai, a szubtrópusi növények (gyapot, citrusfélék stb.) a hazai éghajlati adottságokat figyelmen kívül hagyó köztermelésbe vétele
A II. világháború utáni fejlődés jellemzői Volt szoc. Országok az erőforrásokat figyelmen kívül hagyó iparfejlesztés. Fejlődők saját természeti erőforrások feldolgozása. A fejlett tőkés országok nyersanyag és fűtőanyag importtól való függése a felhasználás ésszerűsítése ellenére növekedett. A kőolajválság nem hozta meg a természeti erőforrások felértékelődését.
A természeti erőforrások megítélése Logikus feltételezés: a nyersanyagtermelő országok helyzete előnyös, mivel az olcsó nyersanyag versenyképessé teszi a készáru termelést, az exportot és javítja a fizetési mérleget, és más országoktól való függés is kisebb Valóság: a nyersanyagtermelés és export gazdaságtalan, nagy eszközlekötéssel jár, a kereslet változásai a termelést érzékenyen érinthetik, akárcsak az ingadozó árak
A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK SZEREPE A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSBEN A természeti erőforrásokban fennálló gazdagság, vagy szegénység nincs egyenes arányban az egyes országok ipari-gazdasági fejlettségének fokával, mint amennyire az a világgazdaság egészére jellemző. Ez annak következménye, hogy a természeti erőforrásokban való gazdagság csak egy lehetősége, egy tényezője a gazdasági növekedésnek.
Összegzés a természeti erőforrások mára elvesztették azt a dinamizáló szerepüket, amelyet akárcsak egy félévszázada is betöltöttek. A mezőgazdaság és a bányászat jövedelemtermelő képessége korábban még biztosította a gazdaság növekedését, mára azonban dinamika-hordozó szerepet egyedül nem tudnak betölteni.
Az erőforrások szűkössége
Az erőforrások szűkössége az emberiség alapproblémájává vált: a népesség igen gyors ütemű növekedése, a technika fejlődésének következtében jelentősen megnőtt a természeti erőforrások igénybevétele.
Malthus (1798) Korlátozott erőforrásokat és a népesség exponenciális növekedését feltételezve szerinte elkerülhetetlen az egy főre eső termék csökkenése mindaddig, amíg az éhezés és a betegségek vissza nem állítják az egyensúlyt az erőforrások és a népesség száma között.
Engels (1838) Ha a népesség száma exponenciálisan nő, akkor ugyanúgy nő az élelmiszert termelő munkaerő mennyisége is.
Ráfordítás egységre eső kibocsátás Munkaráfordítás Csökkenő hozadék görbék Növekvő kibocsátás / fő
Peak oil theory Az 1980-as évektől kezdve mind több kutató foglalkozott a készletek kimerülésének gondolatával, ezt nevezik olajcsúcs-elméletnek (peak oil theory). A dolog lényege a következő:
Peak oil theory A Földön a lélekszám növekszik, és legalább ezért növekedni kell az energiatermelésnek is. Egyébként már azi is igaz, hogy egy ember is többet fogyaszt, mint korábban, így állandó népesség mellett is egyre több erőforrást használnánk. Ezek a folyamatok hatványozódó (exponenciális) erőforrás-felhasználást eredményeznek, ám a készletek véglegesek. Ezért szükségképpen elérünk egy csúcsot, amin túl az olajkitermelés a véges készletek miatt már nem növelhető. Ez az olajcsúcs.
Peak oil theory Az olajcsúcs jelentősége az egy főre jutó erőforrástermelésben mutatkozik meg.
Következmények Az ősmaradványi erőforrások adják a villamos áramtermelés döntő részét. Ezen erőforrások kiesése fokozatos áramkorlátozást, illetve teljes kimaradást okozhat. Áram nélkül a mai társadalom nem képes fennmaradni, a városi életforma megoldhatatlan nehézségekbe ütközik. Olaj hiányában a műanyaggyártás megszűnik. Nem lehet műtrágyákat és vegyszereket előállítani.
Szénből ugyan még elég sok van, tetőzése, ha kiváltja az olajat és a földgázt, 2040-re várható, de használata gyorsítja a világméretű éghajlatváltozást, másrészt szállítása nehézkes, és számtalan területen nem versenyezhet az olajjal, vagy földgázzal, ilyen például a közlekedés.
Ellátottság - eltartóképesség Meddig? Mennyit?
Bizonytalanságok a készletekkel kapcsolatban A réz példája A technológiai fejlődés és az Abszolút készletek
A Föld eltartóképessége számításának nehézségei nem tudjuk, hogy a jövő generációk milyen nyersanyagokat fognak használni és, hogy milyen fejlődési útra lépnek pl. a harmadik világ országai
Az erőforrások ellátottsága Két álláspont alakult ki, a pesszimista prognózisok az erőforrások kimerülésének belátható jövőben történő bekövetkezését jelzik, míg az optimista becslések a piaci rendszer és a technikai fejlődés fokozott szerepét és a szűkösség problémájának megoldását vetítik előre.
Optimista felfogás Ha vannak elegen akik az adott cél érdekében gondolkodnak, akkor megoldják a problémát (Julian Simon). A mai generációk lehet, hogy kevesebb természeti erőforrást hagynak a következő generációkra, de ezáltal azok egy magasabb színvonalú technológiát és nagyobb tőkét kapnak (Stiglitz).
A termodinamika I. törvénye az un. megmaradási törvény amely szerint a termelésnek két hatása van: energiát és anyagot igényel a környezettől és növeli a környezet hulladék asszimiláló kapacitásának terhelését. Ebből következik, hogy a reciklálás csak enyhíti, de nem oldja meg sem a nyersanyagok, sem a hulladékok okozta környezetszennyezésnek a problémáját.
A termodinamika II. törvénye az energia áramlásának a törvénye az úgynevezett entrópia törvény Az entrópia az energia minőségét (felhasználható e vagy sem) méri. Az entrópia a hasznosságnak a negatív mértéke. A környezet degradálását az entrópia növekedésével jellemezhetjük.
A környezeti javak és a termelési lehetőségek határa Környezeti javak Termelési lehetőségek görbéje Forrás: Barry C. Field, 1997, 29. o. Anyagi javak
A függvény értékét befolyásoló tényezők Környezetszennyezés Természetrombolás Megújuló képesség csökkenés
Kulcskérdés az eltartóképesség és a gazdaság viszonya Donella Meadows modelljei foglalják össze
Terjedelem Optimista modell Eltartó képesség Gazdaság + Földterület termőképessége + A Föld szennyezésasszimiláló kapacitása - Ózonlyuk - Globális felmelegedés idő
Terjedelem Szigmoid modell Eltartó képesség Bizonyos fejlettségi szint felett a népesség száma, A fajlagos anyag és energiafelhasználás Gazdaság csökken idő
Terjedelem Öngyógyuló modell Eltartó képesség A tenger halállománya A folyót érő olajszennyezés Gazdaság idő
Terjedelem Katasztrófa modell Eltartó képesség Gazdaság Sivatagosodás a túlzott legeltetés miatt. Csernobil Állat és növényfajok kipusztulása idő
Lehetséges jövő (Prof. Em. Dr. Vermes László) 3.3.1 Bukás (a rosszabbik helyzet) - A világgazdasági rendszer mindenképpen igyekszik fenntartani arculatát Az USA erőforrásainak nagy részét a tartós háborúskodás felemészti - Az iszlám és a nyugati életfelfogás közötti szakadék mélyül, a súrlódások és összecsapások egyre hevesebbek A szélsőséges iszlám erők bizonytalanná teszik a fejlett világ olajellátását - A globalizáció (egyetemesítés) káros mellékhatásai felerősödnek, ugrásszerűen nő a nemzetközi bűnözés, ami az államéletbe is beépül A felélt jövő 137
(2) - A fogyasztói társadalom ragaszkodik lényegéhez, a folytonos gazdasági növekedéshez még erőszakosabb reklámok az emberek egyre hajszoltabbak és reményvesztettek lesznek A globalizáció révén azonossá gyúrt emberek társadalma (falanszter!) nagy veszélyek hordozója nem lesz kiszámítható, különösen a válsághelyzetekre adott válaszaiban - Tekintet nélkül a válság fenyegetéseire folytatódik az energiakészletek kiaknázása ugrásszerű áremelkedés, miközben a pazarló rendszer fennmarad tovább pusztul a természetes környezet mélyül a szegények és gazdagok közötti ellentét bevándorlások a gazdag országokba népvándorlás a természeti csapások miatt A felélt jövő 138
(3) - A szegény és nagy népsűrűségű országokban az erőforrás hiány miatt csökken az élelmiszertermelés éhínség általánossá válik összetűzések, háborúk törnek ki - A környezetromlás újabb és pusztítóbb betegségekhez vezet az emberi immunrendszer romlása nem képes kivédeni a változásokat, az újabb járványokat az egészségügyi szervezet nem képes kezelni - A kaotikus folyamatok egymást erősítő hatása általánossá válik szétesik a pénzügyi és gazdasági rendszer a világrend összeroppan a globalizált tömegek nem képesek alkalmazkodni a társadalom megbénul, a hatalmi maffia kiszolgáltatottja lesz megpróbál mégis bűnbakot keresni és vezetői ellen fordul (különösen az ún. fejlett országokban) A felélt jövő 139
3.3.2 Megállunk a lejtőn (a sikeres forgatókönyv) esélye 10-15 % - A vezető (fejlett) országokban az emberek felismerik a veszélyt takarékoskodni kezdenek gondolnak a távolabbi jövőre is tudatosabban vásárolnak, csak a legszükségesebbeket átalakul az ipar és a fogyasztási cikkek gyártása - A hadiipar és a fegyverkereskedelem veszít súlyából (?) - Elterjednek a szélerőművek és a napelemek (kollektorok) - Kialakulnak az ún. többfeladatos termelési rendszerek kevesebb központi energiaigénnyel enyhébb válság - Az emberi fehérjeszükségletet elsősorban növényi fehérjékkel fedezik A felélt jövő 140
- A felesleges cuccok ára a magas olajárak miatt nagyon megnő eltűnnek a piacról - A tudatos vásárlások elterjedésével visszaszorulnak az erőszakos reklámok eltűnik az ebből élő kereskedelmi média megszűnik a tájékoztatási szemét termelése - Az emberek a tartalmasabb élet felé fordulnak jobban egymásra hangolódnak oldottabbakká válnak a bolygó népessége egy adott szinten állandósul - Megállítják az erdőterületek csökkenését, újabb erdőtelepítések lesznek nem csökken tovább a fajok száma mérséklődik az éghajlatváltozás okozta csapások ereje (2) A felélt jövő 141
- A 20. szd-ban felhalmozott mérgek ártalmatlanításával a a természet szennyezettsége csökken javul az emberiség egészségi állapota az egészségügy fő feladata az egészség megőrzése és a megelőzés lesz - Az egyetemesítés (globalizáció) vívmányaiból a világra kiterjedő informatikai rendszer marad meg szellemi megújulást tesz lehetővé az igazi személyiséggé válást segíti a társadalom valóban tudásalapúvá válik 100-200 éven belül az emberiség életrendje valóban fenntartható pályára állítható (3) A felélt jövő 142
3.3.3 Még ez is álomnak tűnik (a közepesen sikeres változat) esélye 30-40 % Jellemzői: - tudásközpontok meghatározó szerepe - többségében vidéken élő lakosság - gőzvontatású vonatközlekedés, repülők nélkül - korlátozott áramhasználat (még vidéken is) - szélkerekek, biomasszás erőművek, napkollektorok és napelemek a helyi energiatermelésben - az éjszakai árammal előállított hidrogént csak a buszok és az alapvető feladatokat ellátó gépkocsik használják - korlátozott számítógép- és telefon hálózat A felélt jövő 143
- tömegközlekedés általánossá válása - bioüzemanyaggal önmagát ellátó mezőgazdaság - szervezett és csak a legfontosabbakra kiterjedő közellátás - csökkenő károsanyag kibocsátás - ésszerű munkavégzés a lélekölő (és fölösleges) munka helyett - az erőszakos reklámozás és népbutítás megszűnése a médiában [2] A felélt jövő 144
Mi vár ránk, ha ez így megy tovább? Meszlényi Attila és Dr. Vida Gábor professzor szerint is a biztos pusztulás, de nem az élővilág fog kipusztulni a Földön, hanem csak az ember. Az 50 éve tartó trendet egyelőre semmi sem változtatja meg Mit lehet tenni? A fogyasztásunkat kellene minden szinten nagyon erősen korlátozni, pl. - null (vagy közel null) energiás házakban lakni, - maximálisan igénybe venni a megújuló energiákat, - az autózást törölni vagy minimalizálni, - a luxus fogyasztást törölni, - a szemét termelést minimalizálni, - csak a legszükségesebbeket vásárolni, akár van pénzem, akár nincs. A felélt jövő 145
Az erőforrások ellátottsága Két álláspont alakult ki, a pesszimista prognózisok az erőforrások kimerülésének belátható jövőben történő bekövetkezését jelzik, míg az optimista becslések a piaci rendszer és a technikai fejlődés fokozott szerepét és a szűkösség problémájának megoldását vetítik előre.
Pesszimista prognózisok A statikus élettartam index alapján készült modellek pesszimisták. E modellek az erőforrások nélkülözhetetlenségének gondolatán alapulnak. a feltárt tartalékokba nem invesztáltak tőkéket, másrészt nem következik be jelentős technikai, gazdasági változás
Optimista becslések A napból nyerhető teljes energia-mennyiség 10 milliószor nagyobb energia elhasználást tenné lehetővé, mint a jelenlegi. A Föld intenzíven megművelt (szántó, kert, szőlő, gyümölcsös) területét (1,4 md ha) minden nehézség nélkül - a legfejlettebb technikai eszközök általánossá válásával mintegy háromszorosára (3,6 md ha-ra) lehetne növelni.
A MEADOWS-FÉLE VILÁGMODELL Normál világmodell (1970-es tendenciák folytatódnak) Az ipari termelés és az élelmiszertermelés 2010-ig nő, utána gyors hanyatlás
2. Korlátozott gazdasági növekedés szabályozott születésszám, új energiaforrások, korlátlan nyersanyagforrások: 2050 után lesz csak hanyatlás, és rohamosan növekvő környezetszennyezés
3. Stabilizált világmodell azonnal megállítható népességnövekedés, 1990-től megáll az ipari termelés fokozása, megáll a környezetszennyezés: 2100-ig egyensúlyi állapot
Leontief modell (1973) 15 nagy térség 45 szektor A gazdasági fejlődés a XXI. Sz. folyamán fokozatosan leáll. Minden fizikailag determinisztikus modell figyelmen kívül hagyja az erőforrások társadalom általi meghatározottságát.
Lehetőségek a katasztrófák elkerülésére Újabb erőforrások, elemek, ásványi anyagok felfedezésére, termelésbe vonására. A kitermelés korlátozása egy takarékosabb felhasználás és az újrafelhasználás bővülése révén. Az egyes erőforrások (energiaforrások) helyettesíthetők vagy részben pótolhatók a megújuló erőforrások potenciáljának kiaknázása által.
Optimista felfogás Az optimista előrejelzések feltételezik, hogy a piaci rendszer automatikusan biztosítja a kimerülési probléma megoldását. Azt, hogy a természeti erőforrások szerepe fokozatosan csökken, az alábbi okok indokolják: a primer termékek feldolgozása nőtt, kiegyenlítődött az ember a, a technika és a természeti erőforrások szerepe a gazdaság fejlődésében,
Optimista felfogás a közlekedés fejlődése, a világkereskedelem fejlettebb formájának kialakulása következtében nő a tőke szerves összetétele és csökken a nyersanyag lelőhelytől való függése, az erőforráshiány ösztönzi a technikai fejlesztést.
Optimista felfogás 1. Szűkösség 2. Áremelkedés 1. Csökken a kereslet 2. Nagyobb költségű készletek kiaknázása 3. Újabb készletek utáni kutatás 3. Helyettesítő termékek 4. Innováció
A szűkösség fokozódása ellen ható tényezők (I.) 1. Műszaki fejlődés 18. sz. 18, 19. sz. 54, 20. sz. 80 elem használata 2. Helyettesítés ásványi nyersanyag iránti kereslet = származékos kereslet Kábel: réz, üvegszál; természetes gumi, műgumi; fém, társított műanyag
A szűkösség fokozódása ellen ható tényezők (II.) 3. Külkereskedelem 4. Újrahasznosítás Ólom: 1920: 8 %, 1976: 42 %, 2000: 50% (arany, alumínium, acél - 33%) Réz: 1980: 20%, 2000: 13% Fontos: a primer nyersanyag ára, egyéb intézkedések 5. Fajlagos igénycsökkenés
Éves termelés, készlet/termelés arány és az erőforrások várható életideje 1970 termelés (per év) 1970 k/t (évek) 2000 termelés (per év) 2000 k/t (évek) Várható életidő (évek) Kőolaj 17 millió hordó 32 28 milliárd hordó 37 50-80 Földgáz 38 billió köbláb 39 58 billió köbláb 65 160-310 Kőszén 2,2 milliárd tonna 2300 5 milliárd tonna 217 nagyon nagy Forrás: D. Meadows, J. Randers, D. Meadows: A növekedés határai harminc év múltán
A világ olajkészletei Készletek (milliárd tonna) Készlet években (készlet/kitermelés) 100 80 60 40 20 0 1947 1950 1955 1960 1965 1971 1972 1980 1990
Forgatókönyvek a globális kőolaj-kitermelésre Forrás: D. Meadows, J. Randers, D. Meadows: A növekedés határai harminc év múltán
A növekedés fenntartásához szükséges földgázlelőhelyek felfedezése 2000 előtt termelt 2000-2025 2050-2075 2025-2050 Ennyi földgázmezőt kell felfedezni és kitermelni 2075-2100 között, ha a világ gázfogyasztása továbbra is a jelenlegi évi 2,8 százalékkal növekszik.
Az USA acélfogyasztása A GDP egységére jutó acélfogy. Kg/1000 $ 1920 1985 Egy főre jutó acélfogy. (Kg/fő/év) 1920 1985
Önsúly/vonóerő (kg/le) A mozdonyok súlyának és vonóerejének hányadosa 1000 Gőzmozdonyok Villany- mozdonyok 100 10 1800 1900 2000
Az emberiség időt kap a világ geológiailag jól megkutatott része a fejlett országokra korlátozódik, a föld nagyobbik részének, a fejlődő országoknak ásványállaga alig ismert; nincs messze a tengerek és óceánok nyersanyagforrásainak széles körű felkutatása és kitermelése; a világ szénhidrogén vagyona több évtizedre, szénvagyona évszázadokra elegendő. Az uránércben lévő energiának pedig jelenleg csak a töredékét hasznosítjuk; a napenergia elméletileg a világ energia szükségletének többszörösét képes fedezni; a művelésbe vont területek kiterjesztésének határa a termőföldek hozamának a növelése még messze van a lehetséges maximumtól.
ERŐFORRÁSOK SZŰKÖSSÉGÉT ENYHÍTŐ TÉNYEZŐK Technológiai újítások, amelyek csökkentik az erőforrás-igényt Új erőforráskészletek feltárását lehetővé tevő technológiák fejlesztése Erőforrás-kinyerés hatékonyságának növelése Erőforrások helyettesítését elősegítő technológiák fejlesztése Helyettesítés elősegítése a fogyasztásban (papíralapú ügyintézés helyett elektronikus) Szállítás és kereskedelem fejlesztése (távolabbi erőforráskészletek feldolgozóhelyre szállítása) Hulladékok, maradványok újrahasznosítása vagy visszaforgatása (reuse, recycling)
A SZŰKÖSSÉG-CSÖKKENTÉS NEHÉZSÉGEI A technológiai fejlesztés növeli a hatékonyabb felhasználást, de: Lehet hogy több szennyezőanyag keletkezik Új erőforrás-igényt támaszthat Fogyasztást növelheti A fejlesztés határai is végesek Erőforrások helyettesítésekor vagy kinyerésénél az erőforrások egymással való összefüggése nem kellően ismert
Új erőforrások felhasználása irreverzibilis változásokat okozhat A természeti erőforrások mesterséges eszközökkel való helyettesítése sem lehet tökéletes, mert ezeknek az elkészítéséhez is szükséges természeti erőforrás Természeti erőforrásoknak életfenntartó funkciói is vannak Éghajlat szabályozás Vízháztartás szabályozás Biológiai, genetikai erőforrások megőrzése Biológiai egyensúly és körforgások fenntartása
Világgazdasági tendenciák és a természeti erőforrások felhasználásában
Jellemzők Jellemző az erőforrások fogyasztásának termelésének és tartalékainak egyenlőtlen földrajzi eloszlása. a gazdasági fejlődés szempontjából az erőforrások változatossága a döntő, nem pedig egyetlen ásványi kincsben való gazdagság
Területi változások a nyersanyagtermelésben A világgazdaság nyersanyagellátásában növekszik a fejlődő országok szerepe. 60-as évek közepétől törekszenek a nyersanyagkészletekkel rendelkező fejlődő országok erőforrásaik hatékonyabb felhasználására, értékesítésére.
Ásványtermelő országok részesedése a termelésből (2001) Ásvány Ország Bauxit Ausztrália Guinea Brazília Vasérc Kína Brazília Ausztrália Ólom Ausztrália Kína USA Szilícium Kína Oroszország Norvégia Részesedés a világ össztermeléséből (%) 39 11 10 22 20 16 24 19 14 29 14 11 Ásvány Platina csoport Ón Higany Réz Ország Dél-Afrika Oroszország USA Kína Indonézia Peru Spanyolország Kirgiz Közt. Algéria Chile USA Indonézia Részesedés a világ össztermeléséből (%) 53 35 5 39 21 16 36 18 16 35 10 8
arany 50%, kobalt 50%, króm 40%, urán 40%, mangán 25% foszfát 22%, réz 15% Afrika részesedése a világ termeléséből
A primer szektor visszaszorulása a világ bányászati termelése az ipari termelésnek mintegy 10%-át teszi ki. a primer szektor (bányászat, mezőgazdaság) évi átlagban 2,5%-os bővülést a feldolgozó ipar termelésének évi 5%-os bővülése kísérte.
Erőforrások termékek árarányai A cserearányok hosszú időn keresztül (1876-1929) stabilak voltak. A második világháborút követően a primer termékek javára változtak, a 60-as évtizedben újra az ipari cikkek kerültek előtérbe. Az 1973-74. évi és az 1979-80. évi kőolájárrobbanások csak a kőolaj és az ipari termékek közötti cserearányromlással jártak, de nem a természeti erőforrások általános felértékelődésével mint ahogy azt sokan gondolták.
A kőolaj és a búza árviszonya Év Az OPEC 1t olaj olajára hány kg $/t búza 1973 19,9 145,8 1974 82,9 465,5 1980 225,7 1340,9 1985 197,6 1555,5 1986 100,9 796,2
A világ legjelentősebb bányászati országai a Szovjetunió 25% az USA 22% nagyarányú és sokoldalú termelést folytató országok : Kanada és a Dél-afrikai Köztársaság. Ázsiában Kína nemcsak mennyiségével, hanem bányászatának sokoldalúságával is kitűnik. Jelentős még Ausztrália (bauxit, uránérc, vasérc, nikkelérc, ólomérc) és Zaire (rézérc, kobalt érc, gyémánt) bányászata az olajtermelő országok: Szaud-Arábia, Kuvait, Irak, Líbia, Irán, Nigéria, Indonézia, Norvégia, Nagy-Britannia és Hollandia Peru, Bolívia, Chile (réz, vasérc, ón stb.). Brazília Dél-Amerika legsokrétűbb bányászati országa
Egyenlőtlenségek Fejlett országok ásványvagyon 40%, felhasználás 71%, Deficit Japán 90% Nyugat-Európa 75% USA 10%
A feldolgozóipari termelés szerkezeti arányváltozásai (%) Ágazat/Ország 1899 1937 1980 Élelmiszeripar USA 24 15 10 OECD-átlag 27 15 10 Japán 36 15 9 Kohászat USA 9 9 4 OECD-átlag 7 11 7 Japán 4 8 7 Textilipar USA 20 12 3 OECD-átlag 23 13 4 Japán 32 23 5 Vegyipar USA 5 10 14 OECD-átlag 5 12 15 Japán 11 20 15
A kőolajárrobbanás hatása a termelők csökkentették ipari termékeik addigi áron való kínálatát a piacon, A keresleti piacon a felhasználók az olcsóbb helyettesíthető termékekhez folyamodtak: a szén, az atomenergia versenyképessége fokozódott. A második reakció, a takarékossági intézkedések nyomán a kőolajfelhasználás érdemi visszaszorítása,
a kőolajfelhasználás érdemi visszaszorítása eszközei a gazdaság növekedési ütemének csökkentése, a kőolajtermékekre kivetett adók, a belföldi árak növelése, a szűkösségtől, a magas áraktól és az állami kedvezményekkel ösztönzött innováció
A GDP energiaigényességének alakulása 1970 és 1984 között Ország % Belgium 66 Franciaország 75 Japán 68 Nagy-Britannia 83 NSZK 85 Olaszország 93 USA 71
Olajárrábbanás a KGST-ben A kínálat, illetve kereslet bővítése, Belföldi energiahordozók fokozott kiaknázása. Nagyobb részt vállaltak Szovjetunió nyersanyagkitermelési beruházásaiban. Bukaresti árelv A gazdasági növekedés korábbi ütemének fenntartása, a keresletkorlátozás, a megfelelő árpolitika hiánya inkább növelte az energia- és nyersanyagfelhasználás abszolút és fajlagos mértékét. 79 után növekedési ütem visszafogása, a fogyasztást korlátozó áremelések
Fejlődő országok Olajimportőrök Saját erőforrások fokozottabb felhasználása Olajexportőrök Petrolkémiai kiépítése Pazarló fejlesztések
Környezetgazdaságtan A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE
A természeti erőforrások sajátosságaiból adódó közös vonások Eltérő természeti adottságokkal, gazdaságossággal rendelkeznek. Korlátozottan állnak rendelkezésre A természeti erőforrások korlátozottságából fakad, hogy azok értékét még tartósan igénybevett legkedvezőtlenebb szükségletkielégítő forrás költsége határozza meg
Járadék I. Minden olyan természeti erőforrás, amely a legkedvezőtlenebb, marginálisnál jobb ráfordítással hasznosítható, különbözeti járadékot biztosít (I. sz. járadék). Ennek forrása csak a természeti adottságok különbségeire vezethető vissza, ezért ez a különbözeti járadék természeti járadéknak minősül. A világpiaci ár összetevőjeként megjelenő járadék a világpiacon nagy exportőrként, illetve importőrként megjelenő nemzetgazdaságok jellemző kitermelési feltételeihez igazodik.
Járadék II. Azonos minőségi és minden egyéb jellemzőben megegyező két erőforrás használata esetében is képződhet járadék, amelynek forrása munka termelékenységének különbségéből ered. Nagysága a műszaki fejlesztés, gépesítés, pótlólagos beruházások színvonalától a fajlagos ráfordítás nagyságától függ.
Nem megújuló erőforrások gazdasági értékelése Ebben az esetben is a legkedvezőtlenebb szükségletkielégítő forrás (marginális bánya) a meghatározó, amely még művelésbe vonható.
Nem megújuló erőforrások gazdasági értékelése A marginális bányák esetében normatív nyereségre még számot tarthat a tulajdonos. Amennyiben a természeti adottságok ennél kedvezőbbek, bányajáradék keletkezik. Ennek nagysága függ (KULCSÁR, V., 1992): a bányakincs nagyságrendjétől, a geológiai viszonyoktól ( ezek kedvező alakulása esetén kisebb a fajlagos kutatási és feltárási költség), a kitermelés gépesíthetőségétől, a biztonsági és környezetvédelmi költségek alakulásától, a telepek minőségétől (az ércek fémtartalmától) az energiahordozók fűtőértékétől.
Nem megújuló erőforrások gazdasági értékelése A vagyon naturális mennyiségének (Q) és egységnyi értékére eső reálköltség (W) és költséghatár (k) különbségének szorzataként számítható: E Q ( k W )
Megújuló erőforrások gazdasági értékelése Víz A vízi erőműnél a járadék abból származik, hogy a vízi energia termelése a többi energiahordozóhoz képest olcsóbb, vagy rövidebb idő alatt térül meg, vagy nagyobb járadékot biztosít. Ha vizet ipari, mezőgazdasági célokra termelik ki, a víznyerést szolgáló beruházások megtérülését és a normatív hasznot meghaladó árbevételi rész a vízjáradék.
Légköri erőforrások A mezőgazdasági termelésre ezen erőforrások közvetlenül hatnak, annak szerkezetét, hozamait erősen befolyásolják. Amennyiben hasznosításuk érdekében tőkeráfordításokat szükséges eszközölni, értékelésük a határköltségek feletti természeti járadék segítségével közelíthető meg. Számos esetben azonban hatásuk olyan sokrétű, hogy a értékkapcsolatok feltárása nagy nehézségekbe ütközik.
Termőföld A termőföld hasznosítása növénytermesztéssel a földjáradék képződésének az alapja. A földjáradékot alapvetően a termőhely természeti adottságai határozzák meg, de függ a megfelelő termesztett növényfajtáktól, illetve a termesztés technológia műszaki színvonalától is. Általában egy adott terület hasznosítása több különböző növényi kultúra termesztésén keresztül valósul meg, így a járadék kombinált járadékként értelmezhető.
Termőföld A termőhely termőképességét talajjavítással, műtrágyázással fokozhatjuk, ami a talaj- és az éghajlati adottságok függvényében differenciált hatékonyságnövekedést okozhat. Ezt a II. számú különbözeti járadékként értelmezhetjük, amelyet a pótlólagos tőkebefektetések tettek lehetővé.
Termőföld A növénytermelésben képződő jövedelemre nagy befolyással bír a szállítási távolság, a piachoz való közelség. A gazdaság térbeli differenciáltsága a helyzeti járadék keletkezésének az alapja, hiszen ugyanolyan termőképességű talajok azonos növényfajok, megegyező technikai színvonalú termelése esetén is különböző jövedelmezőséget eredményeznek.
Termőföld Gazdasági értékelési módszerek: a termelési tényezők parciális hozadéka, a helyettesítési módszer, a hozadéki elvű értékelés.
A termelési tényezők parciális hozadéka egységes rendszerbe kívánja összekapcsolni az ökológiai és ökonómiai tényezők hatását. Vizsgálja, hogy a termelési tényezők: a föld, az élőmunka és az állóeszközök, a szállítási távolság hogyan alakítják a növénytermesztés hozadékát.
A helyettesítési elven alapuló földértékelés a feltételezi, hogy a művelésből kivont föld termelése pótolható a megmaradt termőterületeken pótlólagos tőkebefektetéssel. A többletbefektetés tőkésített értékét egyenlőnek tételezi fel a termelésből kivont föld árával.
A hozadéki elvű földértékelés a földnek mint termelési tényezőnek a tiszta hozadékából indul ki.
A föld értékét befolyásoló tényezők közül a legfontosabbak: a földek fekvése (útviszonyok, az ebből adódó relatív szállítási költség-megtakarítás, a táblák kedvezőtlen időjárási viszonyok közepette való megközelíthetősége; az eszközellátottság színvonala, a munkaerő sűrűsége; a melioráció foka az alaptermelékenységet tartósan befolyásoló beavatkozások;
A föld értékét befolyásoló tényezők felvevő piac (a fogyasztói központhoz, vagy feldolgozó-ipari objektumtól való távolság, az annak vérkeringésébe való bekapcsolódás lehetősége, minősége); tranzit-határállomás (a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás potenciálisan nagyobb lehetősége); víznyerési lehetőség;
A föld értékét befolyásoló tényezők a monopol termőtájakon kialakult termelési hagyomány (a generációkon keresztül halmozódó termelési tapasztalatok, illetve a komplex tájjellegi hatások.
Köszönöm a figyelmet!