Tantárgy neve: A magyar nyelv és irodalom tanítása Tantárgy kódja: MAM1107 Meghirdetés féléve: 1. Kreditpont: 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak): 2 + 0 Félévi követelmény: K Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős neve és beosztása: Dr. Szabó Ferenc Géza főiskolai tanár Tantárgyfelelős tanszék kódja: MY 1. A tantárgy elsajátításának célja: A tanulói személyiség fejlesztése. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése. A pedagógiai folyamat tervezése. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. Az egész életen áttartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése. A tanulási folyamat szervezése és irányítása. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása. Szakmai együttműködés és kommunikáció. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre. A magyartanár rendelkezzen a magyar nyelv tudományának magas szintű ismeretével; rendelkezzen az irodalomtudomány magas szintű ismeretével; rendelkezzen magas szintű anyanyelvi kommunikációs kompetenciával; rendelkezzen a magyar nyelv tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével; rendelkezzen az irodalom tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével; az anyanyelv-pedagógia elméleti ismereteit hatékonyan legyen képes alkalmazni az adott tanítási kontextusban, a közoktatás bármely iskolatípusában; az irodalomtanítás elméleti ismereteit hatékonyan legyen képes alkalmazni az adott tanítási kontextusban, a közoktatás bármely iskolatípusában. 2. Tantárgyi program: A képzés célja a korszerű anyanyelvi és irodalmi nevelés teljes vertikumának megismertetése, annak elméleti megalapozása; a különböző korosztályokon átívelő anyanyelv-pedagógiai ismeretek és kompetenciák összefüggéseinek bemutatása, a különböző közoktatási szintek egymásra épülésében mutatkozó formai és funkcióbeli azonosságok és különbözőségek feltárása; az irodalmi nevelés feladatának, didaktikai folyamatának, az esztétikai poetikai irodalomelméleti ismereteknek és kompetenciáknak az elsajátíttatása; az ehhez szükséges hallgatói kompetenciák kialakítása. Az elméleti alapozást szolgáló előadás átfogó képet kíván nyújtani a standard módszertani ismeretekről. Áttekintést ad az európai, ezen belül a magyar anyanyelvoktatás és irodalomtanítás fejlődéstörténetének szakaszairól; nyomon követi az anyanyelvi és irodalmi nevelés történetének ma is aktualizálható tanulságait; bemutatja az anyanyelvi és irodalmi nevelés cél és feladatrendszerét, alapelveit; feltárja a tanulói nyelvfejlődés fontosabb mozzanatait. Átfogó ismereteket nyújt az anyanyelv-pedagógia hagyományos és megújuló módszereiről, munkaformáiról, gyakorlattípusairól és taneszközeiről; az anyanyelvi nevelés tervezésének elméleti háttérismereteiről; az irodalomtanítás tartalmáról, művelődési anyagáról, módszereiről, eszközrendszeréről. A program része továbbá: a modern nyelvészeti irányzatok módszertani vonatkozásai; a modern kommunikációs eszközök és a metodika relációi; az anyanyelvi nevelés és más műveltségi területek kapcsolata; a műértelmező óra felépítése; lírai, epikai, drámai művek értelmezése az irodalomórán; a nemzeti alaptanterv, helyi tanterv, pedagógiai program, tanmenet, óraterv. 3. Évközi tanulmányi követelmények: aktív részvétel az órákon, szakirodalom-feldolgozás 4. A megszerzett ismeretek értékelése: kollokvium 5. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: az anyanyelvi és irodalmi neveléshez szükséges aktuális nyomtatott taneszközök, oktatási segédanyagok, elektronikus digitális információhordozók és eszközök órai tervezetminták; az országos anyanyelv-tanítási verseny nyertes nyíregyházi tervezetei, videofelvételek tanítási órákról (verseny); előadás
7. Kötelező irodalom: ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA 2001. Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig. Trezor Kiadó. BÁRDOS JENŐ 1997. A nyelvtanítás története és a módszerfogalom tartalma. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém. FÜLÖP LAJOS szerk. 1985. Bevezetés a középiskolai anyanyelvi tantárgy-pedagógiába. Tankönyvkiadó, Budapest. HANKISS ELEMÉR 1985. Az irodalmi mű mint komplex modell. Magvető Kiadó, Budapest. SIPOS LAJOS szerk. 1994. Irodalomtanítás I II. A Pauz Kiadó és az Universitas Kulturális Alapítvány kiadása. VÖRÖS JÓZSEF 1997. Irodalomtanítás az általános és középiskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Nemzeti Alaptanterv (www.om.hu) közoktatás, tantervek, Nemzeti Alaptanterv) Az Anyanyelv-pedagógia (www.anyanyelvpedagógia.hu/) és a Magyartanítás (http://www.trezorkiado.fw.hu) elektronikus folyóiratok aktuális tanulmányai, cikkei. Ajánlott olvasmányok: BOZSIK GABRIELLA DOBÓNÉ BERENCSI MARGIT ZIMÁNYI ÁRPÁD 2003. Anyanyelvi tantárgypedagógiánk vázlata. EKF Líceium Kiadó, Eger. KELEMEN PÉTER 1988. A képességfejlesztő irodalomtanítás (szerk. Sipos Lajos). ELTE BTK. XX. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszék és a Fővárosi Pedagógiai Intézet kiadása. Bp. MAGASSY LÁSZLÓ 1995. A fogalmazás tanításának elvei és módszerei. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. SIPOS LAJOS 1990. Irodalomtanítás tegnap, ma holnap. Irodalomismeret, 1991/2. Az irodalomtanítás gyakorlata I II. Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, Bp. SZEGEDY-MASZÁK MIHÁLY 1995. Minta a szőnyegen. A műértelmezés esélyei. Balassi Kiadó, Budapest.
Tantárgy neve: Anyanyelv-pedagógia Tantárgy kódja: MAM1108 Meghirdetés féléve: 1. Kreditpont: 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak): 0 + 2 Félévi követelmény: G Előfeltétel (tantárgyi kód): - Tantárgyfelelős neve és beosztása: Dr. Szabó Ferenc Géza főiskolai tanár Tantárgyfelelős tanszék kódja: MY 1. A tantárgy elsajátításának célja: A tanulói személyiség fejlesztése. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése. A pedagógiai folyamat tervezése. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. Az egész életen áttartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése. A tanulási folyamat szervezése és irányítása. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása. Szakmai együttműködés és kommunikáció. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre. A magyartanár rendelkezzen a magyar nyelv tudományának magas szintű ismeretével; rendelkezzen magas szintű anyanyelvi kommunikációs kompetenciával; rendelkezzen a magyar nyelv tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével; az anyanyelv-pedagógia elméleti ismereteit hatékonyan legyen képes alkalmazni az adott tanítási kontextusban, a közoktatás bármely iskolatípusában. 2. Tantárgyi program: A kurzus céljai az anyanyelvi nevelés gyakorlati tennivalóinak, a Magyar nyelv című tantárgy művelődési anyagának megismertetése, a tanítási kompetenciák gyakorlati fejlesztése. Az anyanyelvi műveltség hordozóinak rendszerszerű megismertetése (programok, tankönyvek, segédanyagok); a funkcionális szemléletű anyanyelvtanítás készségeinek és kompetenciáinak fejlesztése mikrotanítások formájában; tervezet készítése, irányított iskolai óralátogatás (hospitálás: előkészítés, óralátogatás, irányított jegyzetelés, elemzés, rekonstruálás, alternatív megoldások). Témakörök: grammatikai, kommunikációs, szociolingvisztikai, jelentéstani, szövegtani, stilisztikai, retorikai, nyelvtörténeti, általános nyelvészeti ismeretek tanításának speciális eljárásai, valamint a mindezekhez párhuzamosan kapcsolódó, a tanulót érintő készségfejlesztési területek, illetve hallgatói kompetenciák. 3. Évközi tanulmányi követelmények: aktív részvétel az órákon, szakirodalom-feldolgozás 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli és szóbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Az anyanyelvi neveléshez szükséges aktuális nyomtatott taneszközök, elektronikus digitális információhordozók és eszközök, oktatási segédanyagok, órai tervezetminták CD-ROM; projektmódszer, mikrotanítás, ismertetés, beszámolók, kooperatív technikák. 7. Kötelező irodalom: ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA HANGAY ZOLTÁN 1999. Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Kiadó, Szeged. (első kiadás: 1995) ANTALNÉ SZABÓ ÁGNES KUGLER NÓRA RAÁTZ JUDIT 2004.: Anyanyelvi tantárgy-pedagógiai témavázlatok. BÁRDOSSY ILDIKÓ DUDÁS MARGIT PETHŐNÉ NAGY CSILLA PRISKINNÉ RIZNER ERIKA 2002. A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Pécs Budapest. BOZSIK DOBÓNÉ ZIMÁNYI 2003. Anyanyelvi tantárgy-pedagógiánk vázlata. Líceum Kiadó, Eger. Nemzeti Alaptanterv (www.om.hu) közoktatás, tantervek, Nemzeti Alaptanterv) Az Anyanyelv-pedagógia (www.anyanyelvpedagógia.hu/) és a Magyartanítás (http://www.trezorkiado.fw.hu) elektronikus folyóiratok aktuális tanulmányai, cikkei. Ajánlott olvasmányok:
ANTALNÉ SZABÓ ÁGNES 2000. A grammatikatanítás pedagógiája = Feladatok és módszerek az anyanyelvi nevelésben a XIX. század elején. MNyTK 216. 148 152. HOFFMANN OTTÓ 1976. Anyanyelvi nevelés az általános iskola felső tagozatában. Tankönyvkiadó, Budapest. MAGASSY LÁSZLÓ 1995. A fogalmazás tanításának elvei és módszerei. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. SZATHMÁRI ISTVÁN 1995. A magyar helyesírás alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. ZIMÁNYI ÁRPÁD szerk. 2004. Szöveggyűjtemény az anyanyelvi tantárgy-pedagógia tanításához. EKF Líceum Kiadó, Eger.
Tantárgy neve: Iskolai tanítási gyakorlat Tantárgy kódja: MAM9000 Meghirdetés féléve: 2. Kreditpont: 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): 0+3 Félévi követelmény: G Előfeltétel (tantárgyi kód): MAM1107, MAM1108, MAM1209 Tantárgyfelelős neve és beosztása: Dr. Szabó Ferenc Géza, főiskolai tanár Tantárgyfelelős tanszék kódja: TK 1. A tantárgy elsajátításának célja: A megszerzett szaktudományi és szakmódszertani ismeretek gyakorlatban történő alkalmazása. 2. Tantárgyi program: A csoportos iskolai gyakorlatra heti 1 alkalommal 3 órában 5 fős csoportokban kerül sor. Ez a hármas egység a tanítást, az óraelemzést és a következő órára való felkészülést foglalja magában. A kurzus két szakvezetői bemutató órával kezdődik, amelyet a hallgatókkal közösen elemeznek, majd előkészítik a következő órát. A félév során a szakvezető által meghatározott sorrendben folyamatosan tanítanak a hallgatók. Az óra elemzésében és a következő órára való felkészülésben minden hallgató részt vesz. A tanítás, az elemzés, és az óravázlat a félévi értékelés alapja. Minden csoportnapra minden hallgatónak óravázlatot kell készíteni, amit a szakvezető értékel. A csoportnapokon a tantárgy módszertanosa képviseli a felsőoktatási intézményt. Az önállóan megtartandó 15 órát a csoport tagjai a csoport szakvezetőjénél teljesítik az év elején megállapított sorrendben. Naponta legfeljebb két órát tarthat a hallgató. Minden órára tanítási tervezettel kell a hallgatónak készülnie, és minden megtartott órát elemzés követ, amit a szakvezető irányít. A szakvezetőnek ügyelni kell arra is, hogy lehetőleg sokféle órát tartson a hallgató. (Új ismeret (Szakmai ismeretek, módszerek, munkaformák, tanári attitűdök stb.) Az iskolai gyakorlatokat az egyik szakból általános iskolában (5-8. osztály), a másik szakból középiskolában (9-12. osztály) kell teljesíteni. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A csoportos iskolai gyakorlaton minden hallgatónak minden órára vázlatot, vagy tervezetet kell írnia, amit 3 nappal a tanítás előtt el kell juttatni a szakvezetőhöz. A szakvezető értékeli a beadott munkákat. A csoport tagjainak előre kiadott megfigyelési szempontok alapján fel kell készülni az óraelemzésre, és az elemzésen aktívan részt kell venni. Az egyéni tanítási gyakorlatra óratervezetet kell a hallgatónak készíteni, s azt a tanítás előtt meg kell beszélni a szakvezetővel. 4. A megszerzett ismeretek értékelése: A beadott óravázlatok, óratervezetek, a tanítás, illetve az elemzéseken való aktív részvétel alapján gyakorlati jegyet kap a hallgató. 5. Az értékelés módszere: Írásbeli, szóbeli munkák és tanítási tevékenység alapján. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Az adott tantárgy tankönyvei, tanári kézikönyvei, minta óratervezetek, óraelemzési szempontok, szaktárgyi programok, szemléltető és munkaeszközök. 7. Irodalom: A magyar nyelv és irodalom tárgyakhoz fűződő aktuális nyomtatott taneszközök 5 12. osztályig (tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok stb.) oktatási segédanyagok, feladatgyűjtemények, kézikönyvek, pedagógiai, módszertani papír alapú és elektronikus folyóiratok, illetve egyéb elektronikus információhordozók.
Tantárgy neve: A szövegértés szövegalkotás pedagógiája Tantárgy kódja: CM3007 Meghirdetés féléve: 1. Kreditpont: 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak): 0 + 2 Félévi követelmény: G Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős neve és beosztása: Dr. Szabó G. Ferenc főiskolai tanár Tantárgyfelelős tanszék kódja: MY 1. A tantárgy elsajátításának célja: A tanulói személyiség fejlesztése. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése. A pedagógiai folyamat tervezése. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. Az egész életen áttartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése. A tanulási folyamat szervezése és irányítása. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása. Szakmai együttműködés és kommunikáció. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre. A magyartanár rendelkezzen a magyar nyelv tudományának magas szintű ismeretével; rendelkezzen az irodalomtudomány magas szintű ismeretével; rendelkezzen magas szintű anyanyelvi kommunikációs kompetenciával; rendelkezzen a magyar nyelv tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével; rendelkezzen az irodalom tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével; az anyanyelv-pedagógia elméleti ismereteit hatékonyan legyen képes alkalmazni az adott tanítási kontextusban, a közoktatás bármely iskolatípusában; az irodalomtanítás elméleti ismereteit hatékonyan legyen képes alkalmazni az adott tanítási kontextusban, a közoktatás bármely iskolatípusában. 2. Tantárgyi program: A Nemzeti alaptanterv, valamint a magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga követelményeinek szellemében kiemelt helyet szentel a program a szövegértés és a szövegalkotás számára. Megvalósítandó cél a szövegértés és szövegalkotás módszertani ismereti hátterének bemutatása, valamint a módszeres eljárások gyakorlatban való tényleges alkalmazása. Az ezúttal elsősorban a tevékenységekre és kompetenciákra; az ismeretek használatára és alkalmazására fókuszáló anyanyelvi kísérlet (mikrotanítás), illetve a hospitálás gyakorlata (ld. Anyanyelv-pedagógia) e területeket is felöleli. Lehetőséget teremt a program konkrét nem szépirodalmi szövegek földolgozására, szövegértési és alkotási gyakorlatok irányított és önálló formában való fölkutatására, önállóan készített feladatok, fogalmazási műfajok, különös tekintettel az érvelés interaktív bemutatására, elemzésére. Hasonló módon ismerhetik meg a hallgatók a szókincs, a stílusérzék, a nyelvhelyesség, a helyesírás, a beszédkultúra, a tanulási képesség fejlesztésének módszereit. Helyet kap még a felzárkóztatás és tehetséggondozás metodikája. 3. Évközi tanulmányi követelmények: aktív részvétel az órákon, szakirodalom-feldolgozás 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: szóbeli és írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Az anyanyelvi és irodalmi neveléshez szükséges aktuális nyomtatott taneszközök, oktatási segédanyagok, órai tervezetminták; interaktív, reflexív technikák, egyéni elemzések, beszámolók; ismertetések eszközhasználattal; óratervezetek rekonstruálása, alkotása; mikrotanítás. 7. Kötelező irodalom: TOLCSVAI NAGY GÁBOR 2001. A magyar nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. ANTALNÉ SZABÓ ÁGNES RAÁTZ JUDIT 2003. Magyar nyelv és Kommunikáció. Feladatgyűjtemény. Szövegértés és szövegalkotás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
ANTALNÉ SZABÓ ÁGNES HÓDI GYULÁNÉ RAÁTZ JUDIT 2005. Magyar nyelv és irodalom. Érettségi feladatgyűjtemény. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. HOFFMANN OTTÓ 1978. Mondatszerkesztés, szövegalkotás. Gyakorlatok a kifejezőképesség fejlesztésére az általános iskola felső tagozatában. Tankönyvkiadó, Budapest. Magassy László 1995. Fogalmazástan 10 16 éveseknek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. MAGASSY LÁSZLÓ MAGASSYNÉ MOLNÁR KATALIN 1995. Fogalmazási gyakorlatok 10 16 éveseknek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Ajánlott olvasmányok: A Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport honlapján megjelent és megjelenő szövegértésiszövegalkotási tárgyú írások (http://magyartanar.mnyt.hu, anyanyelvtanitas@freemail.hu).
KÖVETELMÉNYEK Tantárgy neve Összefüggő szakmai gyakorlat 3. (Blokkszeminárium) Tantárgy kódja MAM0013 Meghirdetés féléve 5. Kreditpont 1 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.) 0+1 Félévi követelmény Min. aláírás Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Czeglédy István főiskolai tanár Tantárgy oktatója és beosztása Dr. Szabó Ferenc Géza főiskolai tanár Tantárgyfelelős tanszék kódja MY 1. A tantárgy elsajátításának célja A tanári pálya gyakorlása során kiemelten fontos tanári kompetenciáknak, különösen az önreflexió képességének, a szakmai véleményalkotás, állásfoglalás képességének, szociális készségeknek, problémaérzékenységnek, és elfogadó attitűdnek indirekt fejlesztése. A tanítási gyakorlatot támogató szeminárium fő célja, hogy a hallgató önreflexióját fejlessze, képes legyen kritikailag véleményezni saját tanítási gyakorlatát. A blokkszeminárium lehetőséget biztosít a résztvevők tanítással, neveléssel kapcsolatos prekoncepcióinak megismerésére (tudatosodik önmaguk számára is), hozzájárul tanári hitvallásuk kikristályosodásához. 2. Tantárgyi program A félév során 3-4 alkalommal tömbösítetten szerveződik. A hallgatókat leginkább foglalkoztató, saját élményű, tanítással kapcsolatos témák kerülnek megbeszélésre. A szeminárium kevert munkamódszerű, döntően esetmegbeszélő, de szupervíziós céllal is ötvöződhet. Az egyedi tanítási problémák, dilemmák csoportos megvitatása elősegíti a hallgatók kritikai, döntési kompetenciáinak fejlődését. Szembesülhet azzal, hogy mások is hasonló nehézségekkel küzdenek. Érzelmek, értékek, normák kerülnek felszínre tipikus helyzetekhez kötődően, illetve ki, hogyan kezelte ezeket, s milyen eredménnyel. Az esetmegbeszélés javítja a hallgatók szakmai énképét, csökkenti a bizonytalanság, feszültség érzését. Szupervíziós technikai elemek alkalmazásával elősegíthető, hogy a szupervizált személy rálásson önmagára, jobban megértse, miért viselkedett az adott módon. 3. Évközi tanulmányi követelmények Az esetmegbeszélések beépülnek a portfólióba (pl. vita legérdekesebb hozzászólása, gondolattérkép, kérdések, megoldási javaslatok értékelése) 4. A megszerzett ismeretek értékelése: az esetmegbeszélés révén. 5. Az értékelés módszere: 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, sajátélmény 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Járó Katalin (2005): Sors mint döntés: az érzelmek felfedezése és felszabadítása. Helikon Kiadó. Budapest
F. Várkonyi Zsuzsa (2005): Tanulom magam. Magyar KK. Kiadó, Budapest Hunyady Györgyné - M.Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés Comenius BT. Szekszárdy Júlia szerk. (2001): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. Budapest, OKI Dinasztia Szivák Judit (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Budapest, Gondolat Kiadói
Tantárgy neve: Magyar módszertani szeminárium Tantárgy kódja: MAM1200 Meghirdetés féléve: 1. Kreditpont: 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak): 0 + 2 Félévi követelmény: G Előfeltétel (tantárgyi kód): - Tantárgyfelelős neve és beosztása: Dr. Antal Attila főiskolai tanár Tantárgyfelelős tanszék kódja: MY 1. A tantárgy elsajátításának célja: A tanulói személyiség fejlesztése. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése. A pedagógiai folyamat tervezése. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. Az egész életen áttartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése. A tanulási folyamat szervezése és irányítása. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása. Szakmai együttműködés és kommunikáció. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre. A magyartanár rendelkezzen a magyar nyelv tudományának magas szintű ismeretével; rendelkezzen az irodalomtudomány magas szintű ismeretével; rendelkezzen magas szintű anyanyelvi kommunikációs kompetenciával; rendelkezzen a magyar nyelv tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével; rendelkezzen az irodalom tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével; az anyanyelv-pedagógia elméleti ismereteit hatékonyan legyen képes alkalmazni az adott tanítási kontextusban, a közoktatás bármely iskolatípusában; az irodalomtanítás elméleti ismereteit hatékonyan legyen képes alkalmazni az adott tanítási kontextusban, a közoktatás bármely iskolatípusában. 2. Tantárgyi program: A megszerzett szaktudományi és szakmódszertani ismeretek gyakorlatban történő alkalmazása. A csoportos iskolai gyakorlatra heti 1 alkalommal 3 órában 5 fős csoportokban kerül sor. Ez a hármas egység a tanítást, az óraelemzést és a következő órára való felkészülést foglalja magában. A kurzus két szakvezetői bemutató órával kezdődik, amelyet a hallgatókkal közösen elemeznek, majd előkészítik a következő órát. A félév során a szakvezető által meghatározott sorrendben folyamatosan tanítanak a hallgatók. Az óra elemzésében és a következő órára való felkészülésben minden hallgató részt vesz. A tanítás, az elemzés, és az óravázlat a félévi értékelés alapja. Minden csoportnapra minden hallgatónak óravázlatot kell készíteni, amit a szakvezető értékel. A csoportnapokon a tantárgy módszertanosa képviseli a felsőoktatási intézményt. Az önállóan megtartandó 15 órát a csoport tagjai a csoport szakvezetőjénél teljesítik az év elején megállapított sorrendben. Naponta legfeljebb két órát tarthat a hallgató. Minden órára tanítási tervezettel kell a hallgatónak készülnie, és minden megtartott órát elemzés követ, amit a szakvezető irányít. A szakvezetőnek ügyelni kell arra is, hogy lehetőleg sokféle órát tartson a hallgató. (Új ismeret szerzése, gyakorlás, ellenőrzés, ismétlés stb.) Az osztályzás alapja az óratervezet minősége és a tanítási tevékenység. (Szakmai ismeretek, módszerek, munkaformák, tanári attitűdök stb.) Az iskolai gyakorlatokat az egyik szakból általános iskolában (5-8. osztály), a másik szakból középiskolában (9 12. osztály) kell teljesíteni. 3. Évközi tanulmányi követelmények: aktív részvétel az órákon, szakirodalom-feldolgozás 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: projektmódszer, kooperatív technikák, beszámolók, forráselemzés
7. Kötelező irodalom: ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA HANGAY ZOLTÁN 1999. Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Kiadó, Szeged. (első kiadás: 1995) ANTALNÉ SZABÓ ÁGNES KUGLER NÓRA RAÁTZ JUDIT 2004.: Anyanyelvi tantárgy-pedagógiai témavázlatok. BÁRDOSSY ILDIKÓ DUDÁS MARGIT PETHŐNÉ NAGY CSILLA PRISKINNÉ RIZNER ERIKA 2002. A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Pécs Budapest. BOZSIK DOBÓNÉ ZIMÁNYI 2003. Anyanyelvi tantárgy-pedagógiánk vázlata. Líceum Kiadó, Eger. Nemzeti Alaptanterv (www.om.hu) közoktatás, tantervek, Nemzeti Alaptanterv) Az Anyanyelv-pedagógia (www.anyanyelv-pedagogia.hu/) és a Magyartanítás (http://www.trezorkiado.fw.hu) elektronikus folyóiratok aktuális tanulmányai, cikkei. CSERJÉS Katalin, Gondolatok az irodalom tanításáról és a műelemzés lehetőségeiről a középiskolában (jegyzet), Szeged, JATE Kiadó, 1990. GODA Imre, Az irodalomtanár műhelyében, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. KELEMEN Péter, Képességfejlesztő irodalomtanítás a 10-18 éves korosztály számára, In: Tantervek, programok a magyar nyelv és irodalom tanításához, szerk. SIPOS Lajos, MKE kiadás, 1991. Tantervek, programok a magyar nyelv és irodalom tanításához, szerk., SIPOS Lajos, MKE kiadás, 1991. ZSOLNAI József, A tanulás tervezése és irányítása, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1987. ZSOLNAI József, Alaptanterv, kerettanterv, helyi tanterv, In: Irodalomtanítás I., szerk. SIPOS Lajos, A Pauz Kiadó és az Universitas Kulturális Alapítvány kiadása, 1994. 31 41. Tantervek, programok a magyar nyelv és irodalom tanításához, szerk. SIPOS Lajos, MKE kiadás, 1991. Irodalomtanítás a harmadik évezredben. szerk. Sipos Lajos. Krónika Nova Kiadó, 2006. Ajánlott olvasmányok: ANTALNÉ SZABÓ ÁGNES 2000. A grammatikatanítás pedagógiája = Feladatok és módszerek az anyanyelvi nevelésben a XIX. század elején. MNyTK 216. 148 152. ARATÓ László, PÁLA Károly, A szöveg vonzásában I. Bejáratok. Irodalom, Calibra könyvek, Budapest, Műszaki Kiadó, 1998. BÁTHORY Zoltán, Tanulók, iskolák különbségek, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1992. HANKISS Elemér, Az irodalmi mű mint komplex modell, Budapest, Magvető Kiadó, 1985. HOFFMANN OTTÓ 1976. Anyanyelvi nevelés az általános iskola felső tagozatában. Tankönyvkiadó, Budapest. MAGASSY LÁSZLÓ 1995. A fogalmazás tanításának elvei és módszerei. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. SZATHMÁRI ISTVÁN 1995. A magyar helyesírás alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. VÖRÖS József, Irodalomtanítás az általános és középiskolában, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 1997. ZIMÁNYI ÁRPÁD szerk. 2004. Szöveggyűjtemény az anyanyelvi tantárgy-pedagógia tanításához. EKF Líceum Kiadó, Eger. Irodalomtanítás I-II., szerk. SIPOS Lajos, A Pauz Kiadó és az Universitas Kulturális Alapítvány kiadása, 1994.
Tantárgy neve: Tantárgy kódja: Kommunikáció szóban és írásban III. Beszéd- és szövegértési gyakorlatok MAB1047 Meghirdetés féléve: 4 Kreditpont: 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak): 0+1 Félévi követelmény: G Előfeltétel (tantárgyi kód): MAB1003, MAB1004 Tantárgyfelelős neve és beosztása: Dr. Szabó Ferenc Géza főiskolai tanár Tantárgyfelelős tanszék kódja: MY 1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy célja, hogy a hallgatók a Kommunikáció alapozó ismereteket adó stúdiumra építve és azt tovább mélyítve ismerjék meg a szóbeli és írásbeli kommunikáció legfontosabb területeit, jellemzőit, ezen ismeretek birtokában képesek legyenek szóban és írásban árnyaltan, választékosan, a kommunikációs helyzeteknek megfelelően megnyilatkozni. 2. Tantárgyi program Beszédgyakorlatok; kiselőadás, ünnepi beszéd alkotása, egyéb beszédművek interpretálása, előadása. Szövegértési gyakorlatok: interpretáló, kritikai és kreatív olvasás. Transzformációs és kreatív szöveggyakorlatok: elemzés, összehasonlítás, variáció, szövegformálás, optimalizálás, rekonstrukció. 3. Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi dolgozatok (kisbeszámolók) 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): félévközi jegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli, szóbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Bánréti Zoltán: Kommunikálj. Korona Nova Kiadó. Budapest, 1993. Honffy Pál: Levelezési tanácsadó. Ikva Kiadó. Budapest, 1993. Szabó G. Ferenc: Szövegértési feladatsorok érettségizőknek. Jedlik-Okteszt Kiadó. Nyíregyháza, 2009. Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Kiadó. Budapest, 2001 Tolcsvai Nagy Gábor: A szövegek világa 9 12. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1996.
Tantárgy neve: A szövegértés szövegalkotás pedagógiája Tantárgy kódja: CM3007 Meghirdetés féléve: 1. Kreditpont: 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak): 0 + 2 Félévi követelmény: G Előfeltétel (tantárgyi kód): Tantárgyfelelős neve és beosztása: Dr. Szabó Ferenc Géza főiskolai tanár Tantárgyfelelős tanszék kódja: MY 8. A tantárgy elsajátításának célja: A tanulói személyiség fejlesztése. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése. A pedagógiai folyamat tervezése. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. Az egész életen áttartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése. A tanulási folyamat szervezése és irányítása. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása. Szakmai együttműködés és kommunikáció. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre. A magyartanár rendelkezzen a magyar nyelv tudományának magas szintű ismeretével; rendelkezzen az irodalomtudomány magas szintű ismeretével; rendelkezzen magas szintű anyanyelvi kommunikációs kompetenciával; rendelkezzen a magyar nyelv tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével; rendelkezzen az irodalom tanításával kapcsolatos önálló kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismeretével; az anyanyelv-pedagógia elméleti ismereteit hatékonyan legyen képes alkalmazni az adott tanítási kontextusban, a közoktatás bármely iskolatípusában; az irodalomtanítás elméleti ismereteit hatékonyan legyen képes alkalmazni az adott tanítási kontextusban, a közoktatás bármely iskolatípusában. 9. Tantárgyi program: A Nemzeti alaptanterv, valamint a magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga követelményeinek szellemében kiemelt helyet szentel a program a szövegértés és a szövegalkotás számára. Megvalósítandó cél a szövegértés és szövegalkotás módszertani ismereti hátterének bemutatása, valamint a módszeres eljárások gyakorlatban való tényleges alkalmazása. Az ezúttal elsősorban a tevékenységekre és kompetenciákra; az ismeretek használatára és alkalmazására fókuszáló anyanyelvi kísérlet (mikrotanítás), illetve a hospitálás gyakorlata (ld. Anyanyelv-pedagógia) e területeket is felöleli. Lehetőséget teremt a program konkrét nem szépirodalmi szövegek földolgozására, szövegértési és alkotási gyakorlatok irányított és önálló formában való fölkutatására, önállóan készített feladatok, fogalmazási műfajok, különös tekintettel az érvelés interaktív bemutatására, elemzésére. Hasonló módon ismerhetik meg a hallgatók a szókincs, a stílusérzék, a nyelvhelyesség, a helyesírás, a beszédkultúra, a tanulási képesség fejlesztésének módszereit. Helyet kap még a felzárkóztatás és tehetséggondozás metodikája. 10. Évközi tanulmányi követelmények: aktív részvétel az órákon, szakirodalom-feldolgozás 11. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 12. Az értékelés módszere: szóbeli és írásbeli 13. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: Az anyanyelvi és irodalmi neveléshez szükséges aktuális nyomtatott taneszközök, oktatási segédanyagok, órai tervezetminták; interaktív, reflexív technikák, egyéni elemzések, beszámolók; ismertetések eszközhasználattal; óratervezetek rekonstruálása, alkotása; mikrotanítás. 14. Kötelező irodalom: TOLCSVAI NAGY GÁBOR 2001. A magyar nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. ANTALNÉ SZABÓ ÁGNES RAÁTZ JUDIT 2003. Magyar nyelv és Kommunikáció. Feladatgyűjtemény. Szövegértés és szövegalkotás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
ANTALNÉ SZABÓ ÁGNES HÓDI GYULÁNÉ RAÁTZ JUDIT 2005. Magyar nyelv és irodalom. Érettségi feladatgyűjtemény. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. HOFFMANN OTTÓ 1978. Mondatszerkesztés, szövegalkotás. Gyakorlatok a kifejezőképesség fejlesztésére az általános iskola felső tagozatában. Tankönyvkiadó, Budapest. Magassy László 1995. Fogalmazástan 10 16 éveseknek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. MAGASSY LÁSZLÓ MAGASSYNÉ MOLNÁR KATALIN 1995. Fogalmazási gyakorlatok 10 16 éveseknek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Ajánlott olvasmányok: A Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport honlapján megjelent és megjelenő szövegértési-szövegalkotási tárgyú írások (http://magyartanar.mnyt.hu, anyanyelvtanitas@freemail.hu). Az anyanyelv-pedagogia című elektromos folyóirat ide vonatkozó tanulmánya + BLOKKSZEMINÁRIUMOK: TKM0003; MAM0013