MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI INTÉZET A közigazgatási alapvizsga tankönyv a tananyagot megalapozó tanulmányok, és a Magyar Közigazgatási Intézet tulajdonában lévő képzési jegyzetek felhasználásával készült. A tankönyvet megalapozó tanulmányok szerzői: I. fejezet: Dr. Kökényesi József II. fejezet: Dr. Cseh Tamás Dr. Balázs István III. fejezet: Dr. Bende-Szabó Gábor Dr. Szonda Andrea IV. fejezet: Belényesi Emese V. fejezet: Dr. Andriska Szilvia VI. fejezet: Dr. Csatári László VII. fejezet: Dr. Andriska Szilvia A tankönyv összeállítása során felhasznált képzési jegyzetek: Közigazgatási szakvizsga Általános közigazgatási ismeretek MKI 2002: A központi állami szervek rendszere Általános államháztartási ismeretek Az Európai Unió szervezete és jogrendszere A közigazgatási eljárás - tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez MKI 2005. Az Európai Unió története, intézményrendszere és működése elektronikus tananyag MKI 2005. Szerkesztő: Dr. Andriska Szilvia Lektor: Dr. Dudás Ferenc 2005. szeptember 2
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 9 I. FEJEZET: A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYOS ALAPJAI 10 1.Alkotmányosság és hatalom... 10 1.1. Az állam fogalma; az állam helye és szerepe a politikai rendszerben. 10 1.2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya...... 11 1.2.1. Az alkotmány fogalma és jellemző formái..... 11 1.2.2. A Magyar Köztársaság Alkotmányának általános rendelkezései és szerkezete... 12 1.3. Az alapvető emberi és állampolgári jogok, kötelességek. 13 1.3.1. Az alapvető jogok főbb csoportjai. 13 1.3.2. Az alapvető jogokra vonatkozó fontosabb rendelkezések... 14 1.4. Az államszervezet felépítésének alkotmányos alapjai: az államhatalom megosztásának elve 15 1.5. Az állam szuverenitása, a közvetlen és a közvetett hatalomgyakorlás formái.. 16 1.5.1. Az állami szuverenitás. 16 1.5.2. A közvetlen hatalomgyakorlás formái... 16 Országos népszavazás és népi kezdeményezés... 17 Helyi népszavazás és népi kezdeményezés... 17 1.5.3. A közvetett hatalomgyakorlás, a választójog, a választási alapelvek... 18 2. A Magyar Köztársaság államszervezete.. 19 2.1. Az Országgyűlés az állami szervek rendszerében. 20 2.1.1. Az országgyűlési képviselők jogállása 20 2.1.2. Az Országgyűlés szervezete és működése.. 21 2.2. A köztársasági elnök. 23 2.2.1. A köztársasági elnök helye az államszervezetben.... 23 2.2.2. A köztársasági elnök jogállása és főbb feladatai... 24 2.3. A jogvédelmi szervek... 25 2.3.1. Az Alkotmánybíróság.. 25 2.3.2. Az országgyűlési biztosok 26 2.3.3. Az igazságszolgáltatás. 26 2.3.4. Az ügyészség. 27 2.4. A végrehajtó hatalom és a kormány. 28 3.Jogszabálytan.. 30 3.1. A jog fogalma 30 3.2. A jogforrások rendszere a Magyar Köztársaságban 31 3.2.1. A törvény.. 33 3.2.2. A rendelet. 33 3.2.3. A jogszabályok érvényessége.. 34 II. FEJEZET: A KÖZIGAZGATÁS FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 35 1. A közigazgatás felépítése... 35 1.1. A közigazgatás fogalma, feladata 35 3
1.2. a közigazgatás rendszere: államigazgatás, önkormányzati igazgatás 36 1.3. A közigazgatási szervek csoportosítása. 37 2. Államigazgatás.. 38 2.1. Az államigazgatás központi szervei 38 2.1.1. A kormány... 38 A kormány szervezete és működése 39 A miniszterelnök és a miniszterek jogállása 39 A kormány munkáját segítő szervek. 39 2.1.2. A minisztériumok 40 2.1.3. Az országos főhatóságok. 40 2.2. Az államigazgatás helyi (területi és települési szervei). 41 2.2.1. A megyei/fővárosi közigazgatási hivatalok.. 42 3. Az önkormányzati igazgatás.... 44 3.1. Az önkormányzati rendszer alapjai, az önkormányzatok alkotmányos alapjogai 44 3.1.1. az önkormányzati rendszer alapjai.. 44 3.1.2. Az önkormányzatok alkotmányos alapjogai. 44 3.2. Az önkormányzatok típusai, feladat- és hatáskörei.. 45 3.2.1. Az önkormányzatok típusai 45 3.2.2. Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei... 45 3.3. Az önkormányzatok szervezete és működésének alapvető szabályai.. 49 3.3.1. Az önkormányzatok szervezete.. 49 A képviselő-testület. 49 Polgármester... 51 Bizottságok.. 51 Polgármesteri hivatal; körjegyzőség.. 51 Jegyző.. 52 Részönkormányzat testülete... 52 3.3.2. Az önkormányzatok működése.. 52 4. A kormányzat civil partnerei: a nonprofit szervezetek. 54 4.1. A nonprofit szektor és a civil társadalom fogalma 54 4.2. Nonprofit szervezeti formák 54 4.3. A nonprofit szektor szerkezete 55 4.4. A kormányzat és a nonprofit szervezetek kapcsolatrendszere.56 III. FEJEZET: ÁLLAMHÁZTARTÁSI ISMERETEK 59 1. Az államháztartás fogalma, funkciói... 59 1.1. Az államháztartás fogalma.. 59 1.2. Az államháztartás funkciói.. 59 2. Az államháztartás alrendszerei... 61 2.1. A központi kormányzat költségvetése 61 2.2. A társadalombiztosítási alrendszer. 62 2.3. Az elkülönített állami pénzalapok alrendszere.. 63 2.4. A helyi önkormányzatok alrendszere 63 2.4.1. A helyi önkormányzatok költségvetése.. 64 4
2.5. A Magyar Államkincstár szerepe az államháztartás alrendszereinek működésében 65 3. A költségvetési szervek gazdálkodása és ellenőrzése.. 66 3.1. A költségvetési szerv fogalma.. 66 3.2. A költségvetési szervek alapítása, típusai... 66 3.3. A költségvetési szervek gazdálkodása, a gazdálkodási események műveletei... 66 3.4. A költségvetési szervek ellenőrzése. 68 3.4.1. Az Állami számvevőszék. 68 3.4.2. A költségvetési ellenőrzés 69 3.4.3. A helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése... 69 IV. FEJEZET: A KÖZTISZTVISELŐI JOGVISZONY 71 1. A közszolgálati jogviszony intézménye 71 1.1. A közszolgálat jellemzői, a közszolgálati jogviszony alanyai 71 1.1.1. A közszolgálati jogviszony alanyai. 72 1.2. A köztisztviselők kiválasztása, a köztisztviselői jogviszony keletkezése.. 72 1.2.1. A köztisztviselők kiválasztása. 72 1.2.2. A köztisztviselő kinevezése.. 73 Az alkalmazás általános feltételei... 73 Az alkalmazás különös feltételei. 73 A kinevezés tartalma... 74 A kinevezés módosítása... 75 1.3. A közszolgálati jogviszony megszűnése, összeférhetetlenségi okok. 75 1.3.1. A közszolgálati jogviszony megszűnése. 75 1.3.2. Összeférhetetlenségi okok... 77 1.4. A kiemelt főtisztviselői kar.. 78 2. A közszolgálati jogviszony tartalma 78 2.1. A köztisztviselők kötelezettségei.. 78 2.1.1. A köztisztviselő általános kötelezettségei... 78 2.1.2. A köztisztviselő sajátos kötelezettségei.. 79 Az utasítás végrehajtásának kötelessége.... 79 A vagyonnyilatkozat 80 A köztisztviselő titoktartási kötelezettsége.. 80 2.2. A köztisztviselők jogai.. 80 2.2.1. A köztisztviselő munkavégzéssel kapcsolatos általános jogai.. 80 2.2.2. A köztisztviselő munkavégzéssel kapcsolatos sajátos jogai. 80 2.2.3. A köztisztviselők sajátos jogai 81 2.3. A köztisztviselők érdekvédelme, érdekképviselete 82 2.4. A közszolgálati jogvita. 83 3. A köztisztviselők előmenetele és díjazása 84 3.1. Az előmenetel feltételei és fajtái.. 84 3.2. A köztisztviselők illetményrendszere.. 85 3.3. A köztisztviselők minősítése és teljesítményértékelése. 87 3.3.1. Minősítés... 87 3.3.2. Teljesítményértékelés.. 88 3.4. A köztisztviselők továbbképzése. 89 5
4. A köztisztviselők felelősségi rendszere. 90 4.1. A fegyelmi felelősség. 90 4.1.1. A fegyelmi vétség.. 90 4.1.2. A fegyelmi eljárás 90 4.1.3. A fegyelmi határozat végrehajtása. 91 4.1.4. A fegyelmi büntetések. 91 4.2. A kártérítési felelősség. 91 4.2.1. A köztisztviselő kártérítési felelőssége... 91 4.2.2. A közigazgatási szerv kártérítési felelőssége 92 V. FEJEZET: A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI 93 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazó tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog.. 93 1.1. A hatósági cselekmények típusai. 93 1.2. A hatósági jogalkalmazás esetei.. 94 1.3. A közigazgatási hatósági eljárás és eljárásjog... 95 2. A közigazgatási eljárás alapelvei.. 95 2.1. A hatósággal szemben támasztott követelményeket meghatározó alapelvek 96 2.2. Ügyféli jogokat és ügyféli kötelezettségeket meghatározó alapelvek... 98 3. A Ket. hatálya, a hatósági ügy, az ügyfél és a hatóság fogalma 99 3.1. A Ket. tárgyi hatálya 99 3.2. A Ket. személyi hatálya 100 3.2.1. Az ügyfél... 100 3.2.2. A hatóság.. 101 3.3. A Ket. területi és időbeli hatálya... 101 4. A Ket. és a különös eljárási normák 102 5. Joghatóság, hatáskör, illetékesség 103 5.1. Joghatóság. 103 5.2. Hatáskör.... 103 5.3. Illetékesség. 104 5.4. A hatóság eljárási kötelezettsége. 104 5.5. Hatásköri, illetékességi vita.. 105 6. A közigazgatási eljárás szakaszai. 106 6.1. Az elsőfokú eljárás 106 6.1.1. Az eljárás megindítása 106 Kérelem.... 106 Értesítés az eljárás megindításáról. 107 6.1.2. Az elsőfokú eljárás lefolytatása.. 108 A kérelem vizsgálata 108 A tényállás tisztázása és a bizonyítási eljárás. 108 6.1.3. Az eljárás lefolytatásának szabályai... 110 Határidők. 110 Igazolási kérelem 111 Jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés 111 6
A képviselet szabályai az eljárásban... 112 Kizárás. 112 Idézés, értesítés... 112 Az eljárás irataiba való betekintés.. 113 Az eljárás megszüntetése 113 Az eljárás felfüggesztése. 113 6.1.4. A hatóság döntései... 114 A határozat.. 114 Az egyszerűsített határozat.. 115 A végzés... 115 Egyezség létrehozása... 115 A hatósági szerződés... 115 Határozat jellegű okirat. 116 Jogszerű hallgatással létrehozott határozat.. 116 A döntés közlése.. 116 6.2. A jogorvoslati eljárás... 117 6.2.1. Az ügyfél kérelme alapján induló jogorvoslatok.. 117 Fellebbezés.. 117 Bizottsági felülvizsgálat.. 118 Újrafelvételi eljárás. 119 Méltányossági kérelem.120 6.2.2. Hivatalból indított döntés-felülvizsgálati eljárások.. 120 A döntés módosítása vagy visszavonása. 120 Felügyeleti eljárás... 120 Felülvizsgálat az Alkotmánybíróság határozata alapján.. 121 Az ügyészi óvás 121 6.3. Végrehajtási eljárás.. 122 6.3.1. A végrehajtás feltételei 122 6.3.2. A végrehajtás módjai... 123 Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása.. 123 Meghatározott cselekmény végrehajtása 123 Meghatározott ingóság kiadása.. 123 7. Az elektronikus ügyintézés... 124 VI. FEJEZET: A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME ÉS A KÖZÉRDEKŰ ADATOK NYILVÁNOSSÁGA 125 1. Adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága, az adatkezelés szabályai 125 1.1. Személyes adat.. 125 1.2. Közérdekű adat. 127 1.3. Közérdekből nyilvános adat 128 1.4. Az adatkezelés szabályai, az érintettek jogai. 128 1.5. Az adatvédelmi biztos... 129 VII. FEJEZET: EURÓPAI UNIÓS ALAPISMERETEK 130 1. Az európai integráció kialakulása, fejlődése, az integráció célja. 130 1.1. Az európai integráció kialakulása.. 130 1.2. Az integráció célja: az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad áramlása... 132 7
1.3. Az integráció fejlődése. 132 1.4. A négy alapszabadság kiteljesedése 134 1.4.1. Az áruk szabad mozgása. 134 1.4.2. A szolgáltatások szabad áramlása.. 135 1.4.3. A tőke szabad áramlása... 135 1.4.4. A személyek szabad áramlása. 135 2. Az Európai unió felépítése és fő intézményei.. 137 2.1. Az intézmények feladata és hatásköre az Unió I. pillérében... 137 2.1.1.Az Európai Unió Tanácsa 137 A COREPER és a tanácsi munkacsoportok.. 138 A Tanács soros elnöksége.... 138 Döntéshozatal a Tanácsban.... 138 2.1.2. Az Európai Tanács.. 138 2.1.3. Az Európai Bizottság... 139 A Bizottság feladatai... 139 2.1.4. Az Európai Parlament 140 2.1.5. Az Európai Közösségek Bírósága.. 140 2.2. Döntéshozatal, jogalkotás az Európai Unió I. pillérében.. 141 3. A közösségi jog és jogalkotás 141 3.1. A közösségi jog forrásai... 142 3.2. Az Európai Alkotmány 143 4. Az Európai Unió I. pillérének működése 144 4.1. Az EU politikái.. 144 4.1.1. Kereskedelempolitika.. 145 4.1.2. A közös mezőgazdasági politika. 145 4.1.3. Közös közlekedéspolitika 146 4.1.4. Közösségi versenypolitika 146 4.1.5. A közös monetáris politika.. 147 4.1.6. Az EU regionális politikája. 148 A Strukturális Alapok... 148 A Kohéziós Alap... 149 4.2. A II. pillér kül- és biztonságpolitikája 149 4.3. A III. pillér bel- és igazságügyek és rendőrségi és bűnügyi együttműködése 150 4.4. Az EU költségvetése.. 151 8
Előszó Az elmúlt években bekövetkezett jogszabályi változások szükségessé tették a közigazgatási alapvizsga követelményrendszerének és tananyagának megújítását. A követelményrendszer és a tananyag összeállítása során arra törekedtünk, hogy a köztisztviselők számára hasznos, könnyen tanulható ismeretanyag készüljön, ami biztosítja számukra a közigazgatás rendszerében való eligazodáshoz szükséges alapismereteket. A követelményrendszerben és a tananyagban kitűzött képzési célok teljesülése csak a vizsgára felkészítő tanfolyamok és a vizsgák során mérhetők és értékelhetők. Ezért a tananyagfejlesztést nem tekintjük lezártnak, az elkövetkező vizsgaidőszakok tapasztalatai és a beérkezett visszajelzések alapján a tankönyvet 2005. december 31-ig folyamatosan javítjuk és továbbfejlesztjük. Kérjük, segítse fejlesztő munkánkat azzal, hogy megosztja velünk a tananyaggal kapcsolatos észrevételeit, a fejlesztésre vonatkozó javaslatait, melyeket az alapvizsga@mki.gov.hu címre várunk. A közigazgatási alapvizsga tananyagának végleges, nyomdai változata, várhatóan 2006. januárjában készül el. A tananyag addig a honlapunkról lesz elérhető, illetőleg az internetes elérhetőséggel nem rendelkező közigazgatási szervek számára - a megyei/fővárosi közigazgatási hivatalok útján - floppy lemezen biztosítjuk. Valamennyi munkatársam nevében sikeres felkészülést kívánok a közigazgatási alapvizsgára! 2005. szeptember 12. Dr. Andriska Szilvia szerkesztő 9
I. FEJEZET A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYOS ALAPJAI A fejezet tanulásával elérni kívánt képzési célok: Az emberek általában akkor érzik biztonságban magukat valamely szervezetrendszerben, akkor képesek megfelelő teljesítmények elérésére, akkor azonosulnak a szervezeti célokkal, ha pontosan ismerik azt a rendszert, amelynek részei. Az állami szervezetrendszerben a köztisztviselőt jogok illetik meg és kötelességek terhelik, amelyek érvényesülésétérvényesítését segíti a szervezetrendszer és -működés ismerete. Tananyagunk első fejezete azt a célt szolgálja, hogy a köztisztviselő tisztában legyen az állam működésének alapelveivel, az állam és a társadalom kapcsolatrendszerével, valamint az embereket és szervezeteiket az állami hatalommal szemben megillető alapvető jogokkal. Az állami szerep ismerete segítséget ad ahhoz, hogy a ráruházott közhatalmi jogosítványokat a köztisztviselő a jogállammal szemben támasztott követelményeknek megfelelően gyakorolja, és teljesítse a közszolgálatból eredő kötelezettségeit. A fejezeten belül a köztisztviselő megismeri az állam szerepét, az alkotmány általános rendelkezéseit és szabályozási tárgyköreit, az alapvető emberi és állampolgári jogokat és kötelességeket, az államszervezet felépítését, a legfőbb állami szervek szervezetét és működését, továbbá elsajátíthatja a jogszabályokkal kapcsolatos elemi ismereteket. 1. Alkotmányosság és hatalom 1.1. Az állam fogalma; az állam helye és szerepe a politikai rendszerben A társadalom működése leegyszerűsítve - az egyes emberek, illetve az emberek és szervezeteik által létrehozott más szervezetek egymás mellett élését, valamint együttműködését jelenti. Az emberek a szükségleteiket a társadalmi együttélés keretei között elégítik ki. Az együttélés során kialakulnak azok a normák (szabályok), amelyek meghatározzák, hogy a társadalmi kapcsolatokban az egyes emberek, azok csoportjai, szervezetei hogyan viselkedhetnek, mit tehetnek és mit kötelező megtenniük, illetve milyen cselekvésektől kell tartózkodniuk. A társadalmi együttélés során az emberek és csoportjaik, illetve szervezeteik között hatalmi viszonyok alakulnak ki, azaz leegyszerűsítve - az emberek, egyes csoportjaik, szervezeteik képesek lesznek az akaratukat érvényesíteni más emberekkel vagy azok csoportjaival szemben. Ez a hatalom a társadalmi viszonyok részét alkotja, fő célja a társadalom irányítása, az együttélés szervezése, az emberi lét fenntartásához szükséges javak elosztási rendjének meghatározása, a javak elosztása során keletkezett konfliktusok kezelése, a társadalmi együttélési szabályok megalkotása és betartatása stb. A modern társadalmakban ez a társadalomszervezés az ú.n. politikai rendszer keretei között valósul meg. A politikai rendszer sok elemből tevődik össze, ilyenek pl. a politikai pártok, az érdekszövetségek, az egyesületek, a társadalmi mozgalmak és az állam intézményei. Az állam sok más jellemzője mellett olyan intézmények (parlament, kormány, államfő, alkotmánybíróság, önkormányzatok, bíróság, ügyészség stb.) rendszere, amelyek fő sajátossága, hogy működésük során közhatalmat gyakorolnak. A közhatalom gyakorlása azt jelenti, hogy e szervezetek vagy mindenkire, vagy egy-egy személyre (csoportra, szervezetre) kötelező döntést hozhatnak (jogot alkothatnak, illetve egyedi döntéseket hozhatnak), és e 10
döntéseket az emberek, illetve szervezeteik kötelesek végrehajtani. Amennyiben a döntéssel érintettek e parancs végrehajtását megtagadják, az állam végső fokon közvetlen fizikai kényszer alkalmazásával is kikényszerítheti a döntés végrehajtását. 1 Az állam a politikai rendszer elemeként a demokratikus társadalmakban az emberek (a választók) által ellenőrzötten közhatalom birtokában szervezi a társadalom életét, amelynek keretében a következő főbb funkciókat látja el: megalkotja a társadalmi együttélés alapvető jogi szabályait és gondoskodik azok betartatásáról, társadalmi, gazdasági programokat dolgoz ki az emberek életkörülményeinek alakítására (gazdaságpolitikai, egészségügyi, közművelődési stb. politika meghatározása és végrehajtásának szervezése), összegyűjti a jövedelemmel, vagyonnal rendelkezőktől a társadalmi közös szükségletek kielégítéséhez szükséges pénzt (adóztatási jog), és ebből gondoskodik a közszolgáltatások megszervezéséről (iskolák, kórházak, közutak, szociális intézmények stb. létesítése, működtetése és támogatása), ellátja a közbiztonsági és honvédelmi feladatokat, együttműködik más államokkal a közös feladatok megoldásában (külpolitika). A demokratikus politikai rendszerekben az állam a jogszabályok által meghatározott keretek között, az alkotmányos rendnek megfelelően működik (jogállam). Ez azt jelenti, hogy az állampolgárok által megválasztott parlament, önkormányzatok, államfő és az általuk létrehozott állami szervek (pl. kormány, minisztériumok, polgármesteri hivatalok, rendőrség) kötelesek a hatályos alkotmány, a törvények és az egyéb jogszabályok rendelkezéseit, azok szellemét működésük során betartani, valamint kötelesek biztosítani az emberi és állampolgári jogok érvényesülését. Az állam felépítésére, működésére vonatkozó alapvető szabályokat általában az alkotmánytörvény, illetve az alkotmányos szabályok tartalmazzák. 1.2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 1.2.1. Az alkotmány fogalma és jellemző formái Az alkotmány az államhatalom gyakorlásának, az állam és a társadalom kapcsolatának legfontosabb szabályait és módjait összefoglaló törvény. A modern társadalmakban az alkotmány olyan különleges törvényt jelent, amely alapvetően meghatározza egy ország állami berendezkedését. Részletesen szabályozza az államszervezet felépítését, annak működési rendjét és biztosítja az állampolgárok jogait, különösen a szabadságjogait. Egy demokratikus alkotmány elfogadásával tehát az állam önmagát korlátozza egy kiszámítható, az egyén szabadságát biztosító társadalmi rend kiépítése érdekében. Történetileg az alkotmányoknak két fő típusa alakult ki: a történeti (más néven íratlan) és a kartális (más néven írott) alkotmány. A történeti alkotmány a különböző történeti időszakokban elfogadott törvények és kialakult szokások, szabályok, jognyilatkozatok összessége, amelyek az államhatalom gyakorlásának és 1 A parlament törvényben (jogszabályban) előírja, hogy akit a bíróság szabadságvesztésre ítélt, az köteles a büntetés-végrehajtási intézetbe bevonulni. Amennyiben ennek nem tesz eleget, a rendőrség közvetlen erőszakot alkalmazva (pl. megbilincseli és betuszkolja a rabszállítóba) is jogosult a börtönbe beszállítani. 11
az alapvető állampolgári jogok tartalmának kérdéseit szabályozzák. Ilyen alkotmánya volt Magyarországnak 1949-ig. Ezt hívták ezeréves alkotmánynak. A kartális alkotmányt alaptörvénynek tekintik, amellyel nem lehet ellentétes egyetlen más az adott országban megalkotott - jogszabály sem. Az írott alkotmányt vagy alkotmányozó nemzetgyűlés vagy a legfelsőbb képviseleti szerv (Országgyűlés) fogadja el (esetleg népszavazás erősíti meg). Formai szempontból az alkotmány alaptörvény, mert: a jogforrási rendszer csúcsán helyezkedik el, ebből eredően minden alacsonyabb szintű jogszabálynak - a törvényeket is ide értve - összhangban kell állnia az alkotmánnyal, továbbá az alkotmányozásnak sajátos eljárási szabályai vannak, ezért rendelkezéseit megfontoltabban lehet változtatni, mint más törvényekét. Tartalmi szempontból az alkotmány attól alaptörvény, hogy magában foglalja: az adott ország gazdasági és társadalmi rendjére, állam- és kormányformájára, az alapvető jogokra és kötelességekre, valamint az állami szervek egyes típusainak szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat. 1.2.2. A Magyar Köztársaság Alkotmányának általános rendelkezései és szerkezete Az alkotmány deklarálja, hogy Magyarország államformája köztársaság, a köztársaság alapértékeit pedig az a rendelkezés tartalmazza, hogy: a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. A jogállam azáltal valósul meg, hogy az alkotmányban foglalt rendelkezéseket nemcsak az állampolgárok, hanem maga az állam is betartja. A jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság azt a követelményt támasztja az állammal szemben, hogy az állami szervek a jog által meghatározott keretek között és az állampolgárok számára is megismerhető és kiszámítható módon működjenek, továbbá hogy a jogszabályok egyértelműek és világosak legyenek. A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. A Magyar Köztársaság elismeri az ember alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelezettsége. E kötelezettség nem merülhet ki abban, hogy az állam nem sérti meg az emberek jogait, hiszen gondoskodnia kell azok érvényesüléséről is. Az alkotmányban a gazdasági élet szabályozására irányuló rendelkezések is közvetlenül megtalálhatók. Ezek közül a legfontosabbak: a piacgazdaság deklarálása, a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogúsága és egyenlő védelme, a vállalkozás joga és a gazdasági verseny szabadsága. Az alkotmány az állam feladatává teszi az állampolgárok védelmét és a róluk való gondoskodást. A Magyar Köztársaság a rászorulókról sokrétű szociális intézkedésekkel gondoskodik. A Magyar Köztársaság hatályos alkotmánya az alábbi fejezeteket tartalmazza: I. fejezet: Általános rendelkezések II. fejezet: Az Országgyűlés III. fejezet: A köztársasági elnök IV. fejezet Az Alkotmánybíróság V. fejezet: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa VI. fejezet: Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank 12
VII. fejezet: A kormány VIII. fejezet: A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek IX. fejezet: A helyi önkormányzatok X. fejezet: A bírói szervezet XI. fejezet: Az ügyészség XII. fejezet: Alapvető jogok és kötelességek XIII. fejezet: A választások alapelvei XIV. fejezet: A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei 1.3. Az alapvető emberi és állampolgári jogok és kötelességek Az alapvető jogok ismerete nélkülözhetetlen a köztisztviselők számára. A jogszerű, az alapvető jogokat érvényesítő közigazgatási eljárás csak akkor lehetséges, ha a köztisztviselő tisztában van azzal, hogy a hivatallal kapcsolatba kerülő embereket milyen alapjogok illetik meg, illetve melyek az alapvető kötelességeik. Ezek az ismeretek segítenek annak megértésében, hogy feladataik ellátása során a közigazgatási szervek nem nekik alárendelt egyéneket igazgatnak, hanem közreműködnek, segítenek az emberi és állampolgári jogok, illetve az alapvető kötelességek minél teljesebb érvényesítésében. Az alapvető jogok az emberi és az állampolgári jogokat foglalják magukban. Az alapvető jog azt jelenti, hogy e jogok az embereket (esetenként a szervezeteket) alanyi jogon illetik meg, azaz az állam köteles ezek érvényesülését biztosítani, és ha nem teszi, akkor e jogok az állammal szemben akár a bíróság útján is kikényszeríthetők. Az alapvető jogok mennyisége és védelmének minősége alapvetően meghatározza az állam, a közhatalmi szervezetrendszer és az emberek viszonyát. A totalitárius (antidemokratikus) államokban jellemzően nem, vagy alig érvényesülnek az alapvető jogok, míg a demokratikus államokban folyamatosan bővül azok katalógusa, és egyre több garancia épül ki a védelmükre (pl. bíróság, alkotmánybíróság, állampolgári jogok biztosa által nyújtott védelem kialakítása). 1.3.1. Az alapvető jogok főbb csoportjai 2 A jogok alanyai szerint az alapjogok vagy az emberi vagy az állampolgári jogok körébe tartoznak. Az emberi jogok körébe azok az alapvető jogok tartoznak, amelyek minden embert megilletnek függetlenül attól, hogy melyik állam polgárai, és hogy éppen hol tartózkodnak (pl. az élethez való jog, a szabadságjogok, a tulajdonhoz való jog). Az emberi jog minden ember veleszületett és elidegeníthetetlen joga, azaz senki által, az állam által sem vonható el, és az ember sem mondhat le róla. Az emberi jogok is korlátozhatóak azonban, ha annak az alkotmányos feltételei fennállnak. Az élethez való jog tiszteletben tartására hivatkozva pl. a katona nem tagadhatja meg a tűzparancs végrehajtását, azaz adott esetben köteles az ellenség életét kioltani, ha arra parancsot kap. Minden embernek joga van a szabadsághoz, de a bíróság - megfelelően szabályozott eljárás keretében - szabadságvesztésre ítélheti a bűnelkövetőt, azaz korlátozhatja annak szabadságát. Az állampolgári jogok és kötelességek körébe azok az alapjogok és kötelességek tartoznak, amelyek kizárólag az adott állam állampolgárait illetik meg, illetve terhelik (pl. a választójog, közhivatal viselésének joga, a közügyek vitelében való részvétel joga, népszavazás és népi kezdeményezés joga, honvédelmi kötelezettség). 2 A jogok csoportosítása sokféle a szakirodalomban. Az alábbiakban egy lehetséges, a tanulást segítő csoportosítást adunk. 13
Az állampolgári jogok az állampolgárokat illetik meg. Az állampolgárság az állam és a természetes személy közötti jogi kapcsolat, amelynek keretében az államot és polgárát kölcsönösen jogok illetik meg, illetve kötelességek terhelik. Az alapvető jogok tárgyuk szerint a következők szerint csoportosíthatók: a politikai rendszerhez kapcsolódó alapjogok (szabadságjogok, politikai jogok), a gazdasági rendszerhez kötődő alapjogok (gazdasági, szociális, kulturális alapjogok). 1. sz. táblázat: Az alkotmányos alapjogok és kötelességek katalógusa 3 Alapvető jogok Alapvető kötelességek A tulajdonhoz való jog Szabadságjogok Politikai alapjogok Gazdasági, szociális és kulturális alapjogok az élethez és emberi méltósághoz való jog a szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog a jogorvoslathoz való jog lakóhely szabad megválasztása személyiségi jogok petíciós jog egyesülési jog gyülekezési jog véleménynyilvánítás és a sajtó szabadsága a gondolat-, a lelkiismereti és a vallásszabadság a gyermek nevelésének szabad megválasztása a tanszabadság és a tanítás szabadsága a tudományos és a művészeti élet szabadsága a sztrájkjog választójog a népszavazás kezdeményezésére irányuló jog helyi önkormányzás joga a közügyek vitelében való részvétel joga a közhivatal viseléséhez való jog az egyenlőséghez való jog az állampolgársághoz való jog a munkához való jog a munka és a foglalkozás szabad megválasztásának joga a pihenéshez való jog az egészséghez való jog a művelődéshez való jog a szociális biztonsághoz való jog a jogszabályok betartása közterhekhez való hozzájárulás tankötelezettség honvédelmi kötelezettség 1.3.2. Az alapvető jogokra vonatkozó fontosabb rendelkezések A Magyar Köztársaság Alkotmánya alapján az állam elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezeket tiszteletben tartja, és kötelességének tekinti az alapjogok védelmét. Az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó lényegi szabályokat törvény állapítja meg, de az alapvető jog lényeges tartalmát törvénnyel sem lehet korlátozni. Ez azt jelenti, hogy az alapjog ugyan törvénnyel korlátozható, de csak olyan mértékben, hogy az ne érintse a jog lényeges tartalmát, illetve a korlátozás csak alkotmányosan elismerhető cél érdekében, a szükséges és arányos mértékben megengedett. 3 A táblázatban összefoglalt alapvető jogok teljes körét a vizsgán nem kell tudni felsorolni. Ismerni kell az alapvető jogok 3 főbb csoportját, és mindegyikhez legalább 2-3 példát kell tudni. 14
A tulajdonhoz való jog alapjog, ezért akarata ellenére senki sem fosztható meg a tulajdonától. Előfordulhat azonban, hogy a tulajdonjog akadályozza egy másik alkotmányosan elismert cél érvényesülését, pl. az ország egy részének gazdasági érdekeit szolgáló autópálya megépítését, ha az autópálya nyomvonalán fekvő föld tulajdonosa nem akarná eladni a földjét az építtetőnek. A jog ebben az esetben megengedi, hogy a földrészletet kisajátítsák, azaz a tulajdonos akarata ellenére elvonja az állam a tulajdonjogot (igaz: azonnali, feltétlen és teljes kártérítés mellett). Hogyan lehetséges ez, ha a tulajdonjog elvonása sérti a tulajdonhoz való jog érvényesülését? Úgy, hogy az alapjogi védelem csak olyan mértékben illeti meg a jogosultat, amilyen mértékben az szükséges és arányos egy másik alapjog vagy alkotmányosan elismerhető cél érvényesülésével. 1.4. Az államszervezet felépítésének alkotmányos alapjai: az államhatalom megosztásának elve A demokratikus jogállamok arra az álláspontra helyezkednek, hogy a közhatalom gyakorlását többféle állami szervtípus között kell megosztani. Ennek az a célja, hogy az ú.n. hatalmi ágak a választópolgárok ellenőrzése mellett - egymás által is ellenőrizhetők legyenek. Ez az egyik biztosítéka az állami szervek törvényes működésének, a jog uralmának. Az államhatalom megosztásának elve szerint az állam funkcióit törvényhozás, végrehajtás és igazságszolgáltatás szerint kell meghatározni, s az e funkciókat megvalósító hatalmakat szervezetileg és személyileg is el kell különíteni egymástól. A hatalommegosztás elve az államszervezet felépítésének alkotmányos elvévé vált a Magyar Köztársaságban is. 4 Az állami szervek és hatásköreik következetes elválasztásának, a hatalomkoncentráció megszüntetésének és a hatalmi szervek egyensúlya megteremtésének igénye és követelménye elméleti szinten a polgári átalakulás idején, a polgárság politikai hatalomban való részesedése érdekében került megfogalmazásra (John Locke, Charles Montesquieu). Montesquieu háromféle hatalmat: törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalmat különböztetett meg, amelyek ellátására az alkotmányban meghatározott, tudatosan kialakított önálló szervtípusok alkalmasak. Az egyes államokban a hatalmak elválasztásának elméleti modellje más-más módon kerül alkotmányozásra és egymástól eltérő gyakorlati megoldásokat mutat. Az Amerikai Egyesült Államok 1787. évi alkotmánya a hatalmi ágak közötti fékek és ellensúlyok széles rendszerét hozta létre, amelyekkel az egymástól elválasztott törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom kontrollálhatja egymást. Ezáltal egymással konkuráló hatáskörök alakulnak ki. Az 1791-es francia alkotmány az államhatalmi ágak megosztását úgy kívánta megvalósítani, hogy lehetetlenné tegyen a másik hatalmi ág feladatainak ellátásába történő bármiféle beavatkozást. A hatalmi ágaknak ez a teljes és merev elválasztása azonban a gyakorlatban sem Franciaországban, sem a francia modellt alkalmazó más államokban nem valósult meg. A XIX. század elejétől Benjamin Constant nyomán a három klasszikus ágon kívül további, egymástól viszonylag elkülönült hatalmakat (királyi hatalom, municipális hatalom, alkotmánybíróság) is megkülönböztetnek. Az államhatalom megosztása azt jelenti, hogy sem a törvényhozó, sem a végrehajtó, sem az igazságszolgáltatási szervezet nem képes egymagában gyakorolni a teljes közhatalmat, ami jótékonyan hat e szervezetek jogszerű, ezért kiszámítható és ellenőrizhető működésére. Alkotmányunk ezt többek között azzal biztosítja, hogy: elhatárolja egymástól az Országgyűlés, az államfő, a kormány, a bíróságok, az ügyészségek, az önkormányzatok feladatait, jogait és kötelességeit, továbbá e rendelkezések betartásának ellenőrzését az alkotmánybíróságra bízza; az egyes közhatalmi szervek csak a saját feladat- és hatáskörükben jogosultak eljárni, és ha ettől eltérnek, a hatáskör hiányában hozott döntésük vagy eleve semmis, vagy azt 4 Ez annak ellenére igaz, hogy az alkotmány nem rendelkezik kifejezetten a hatalommegosztásról mint államszervezési elvről. Az Alkotmánybíróság azonban az alkotmány több rendelkezésének értelmezésével már 1990-ben levezette, hogy a magyar államszervezet felépítésének és működésének egyik alapelve a hatalmi ágak szétválasztása. 15
az arra hivatott szervezet (alkotmánybíróság, bíróság vagy ezek tekintetében a parlament) megsemmisíti. 1.5. Az állam szuverenitása, a közvetlen és a közvetett hatalomgyakorlás formái 1.5.1. Az állami szuverenitás A szuverenitás állami főhatalmat jelent a más államokkal szemben, illetve az adott országon belül. Ennek megfelelően megkülönböztetünk külső és belső szuverenitást. A külső szuverenitás azt jelenti, hogy az állam a hatalmát mindenféle külső befolyástól, ellenőrzéstől mentesen, önállóan gyakorolja. A belső szuverenitás az államon belüli hatalmat jelenti, azt, hogy szervezetei útján az állam mindenkire nézve kötelező döntéseket hozhat, és azok végrehajtását kikényszerítheti. A belső szuverenitás gyakorlása szempontjából fontos a főhatalom eredetének és gyakorlása módjának tisztázása. A belső szuverenitás a modern államokban általában elfogadott tétel szerint népszuverenitás, azaz az állam a választóktól nyer felhatalmazást a hatalom gyakorlására. A Magyar Köztársaság a népszuverenitás elvén felépülő állam. A külső szuverenitás abban fejeződik ki, hogy az állam védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, továbbá a nemzetközi szerződésekben rögzített határait. A belső szuverenitásról pedig az alkotmány kimondja, hogy A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a szuverenitását választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. 1.5.2. A közvetlen hatalomgyakorlás formái A közhatalom gyakorlásának történetileg két formája alakult ki: a képviseleti demokrácia és a közvetlen demokrácia. Képviseleti demokrácia esetén a nép az általa választott képviselők révén (közvetett hatalomgyakorlás) alkotja a törvényeket, gyakorolja a közhatalmat, míg a közvetlen demokrácia lényege, hogy az állampolgárok személyesen vesznek részt a törvényhozásban, a közügyek intézésében. Mai viszonyaink között ez elképzelhetetlen, de a közvetlen hatalomgyakorlás egyes formái hazai jogrendünkben is megtalálhatók. A nép közvetlen hatalomgyakorlási formái sokfélék lehetnek (népgyűlés, népi vétó, népszavazás, népi kezdeményezés, az igazságszolgáltatásban való részvétel: esküdtszéki bíráskodás, népi ülnökök részvétele a bíróságban). Ezek közül két olyan forma van, amelynek során az érintett választók mindegyike részt vehet a hatalom gyakorlásában: a népszavazás és a népi kezdeményezés. A népszavazás és a népi kezdeményezés során a választópolgárok közvetlenül gyakorolják a népszuverenitást, vagyis kiemelkedő jelentőségű ügyekben közreműködnek a legfontosabb állami döntések meghozatalában. A népszavazás lehet országos vagy helyi, a népszavazás elrendelésére kötelezően vagy mérlegelés alapján kerülhet sor. A népszavazás tárgya: az Országgyűlés, illetőleg a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozó kérdés. A népi kezdeményezés (amely lehet országos vagy helyi) arra irányul, hogy az Országgyűlés, illetőleg a helyi önkormányzat tűzze napirendjére a kezdeményezésben megfogalmazott, hatáskörébe tartozó kérdést. 16
Országos népszavazás és népi kezdeményezés Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés köteles elrendelni az ügydöntő népszavazást. A köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada, illetőleg 100 000 választópolgár kezdeményezése esetén pedig az Országgyűlés mérlegelés alapján elrendelheti a népszavazást. Vannak olyan témakörök, amelyekben nem lehet országos népszavazást tartani. Nem lehet országos népszavazást tartani a költségvetésről, annak végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezeti kérdésekről, a hatályos nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítéséről, illetve az e kötelezettséget tartalmazó törvények tartalmáról, az Országgyűlés feloszlásáról, a kormány programjáról, a rendkívüli jogrend bevezetéséről, a Magyar Honvédség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, a helyi önkormányzat képviselő testületének feloszlatásáról, továbbá a közkegyelem gyakorlásáról. A népszavazás kezdeményezését a kérdés megfogalmazásával kell kezdeni, majd aláírásgyűjtő íveken a választópolgároknak aláírásukkal kell kezdeményezniük a népszavazás elrendelését. A népszavazás elrendeléséről az Országgyűlés dönt, a népszavazás időpontját a köztársasági elnök tűzi ki. A népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Ez arra irányulhat, hogy az Országgyűlés valamely, a hatáskörébe tartozó kérdést tűzze napirendjére és tárgyalja meg. A népszavazás hatását tekintve lehet ügydöntő, amikor a népszavazás eredménye kötelező az Országgyűlésre, illetőleg véleménynyilvánító, amikor a népszavazás eredménye nem kötelezi az Országgyűlést az eredménynek megfelelő tartalmú döntés meghozatalára. A kötelező népszavazás csak ügydöntő lehet, míg a mérlegelés alapján elrendelt népszavazás lehet ügydöntő és véleménynyilvánító is. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés Helyi népszavazás és népi kezdeményezés tárgya a helyi önkormányzat képviselő-testülete hatáskörébe tartozó kérdés lehet. A helyi népszavazás elrendelésére kötelezően vagy mérlegelés alapján kerülhet sor. A helyi önkormányzatokról szóló törvény (Ötv.) keretjelleggel szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés intézményét, a két intézmény részletszabályainak megalkotását pedig az önkormányzatokra bízza. A népszavazás eredménye a képviselő-testületre kötelező (ügydöntő népszavazás). Az Ötv. meghatározza, hogy az önkormányzat képviselő-testülete mely esetekben köteles helyi népszavazást elrendelni, illetőleg mely kérdésekben rendelhet el mérlegelés alapján népszavazást. Kötelező népszavazást elrendelni: a településnek a területével határos másik megyéhez történő átcsatolására irányuló kezdeményezés, a községegyesítésnek és a községegyesítés megszüntetésének kezdeményezése, új község alakításának kezdeményezése, lakott területrész átadása, átvétele, cseréje, társult képviselő-testület alakítása, a társult képviselő-testületből való kiválás esetén, továbbá abban az ügyben, amelyet az önkormányzati rendelet meghatároz. Nem lehet helyi népszavazást tartani az önkormányzat költségvetéséről, a helyi adónemeket és mértéküket megállapító rendeletekről, a helyi önkormányzati képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési és személyi kérdésekről, továbbá a helyi képviselő-testület feloszlásának kimondásáról. Az Ötv. keretjelleggel szabályozza azt is, hogy hány választópolgár kezdeményezése esetén köteles a képviselő-testület helyi népszavazást elrendelni. 17
Helyi népi kezdeményezés útján mindazok az ügyek terjeszthetők a képviselőtestület elé, amelyek eldöntése annak hatáskörébe tartozik. 1.5.3. A közvetett hatalomgyakorlás, a választójog, a választási alapelvek Az állampolgárok a hatalom gyakorlásában többnyire közvetett módon, azaz képviselőik útján vesznek részt. Azoknak a képviselőknek a kiválasztása, akik a választókat az Országgyűlésben, illetve az önkormányzatokban képviselik, a választójogi és a választási eljárási szabályok alapján történik. A választójogi és a választási eljárási szabályok együttesen alkotják a választási rendszert. A választójogi szabályok azt mondják meg, hogy ki választhat (aktív választójog), és ki választható (passzív választójog). Az előbbi a szavazásra jogosultság (szavazati jog), az utóbbi a választhatóság feltételeit határozza meg. A Magyar Köztársaságban az aktív és passzív választójog döntően egybeesik, érvényesülésük azonos feltételhez, a nagykorúság eléréséhez kötött. Alkotmányunk szerint az országgyűlési képviselőket, az Európai Parlament képviselőit, a helyi önkormányzati képviselőket, a megyei és a fővárosi közgyűlés tagjait, továbbá a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják. 2. sz. táblázat: Az aktív és passzív választójog 5 Aktív választójog (választó) Passzív választójog (választható) Országgyűlési képviselők választása Nagykorú magyar állampolgár, aki a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik. Nagykorú magyar állampolgár, aki a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik. Helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása Az MK területén lakóhellyel rendelkező: nagykorú magyar állampolgár, és az EU más tagállamának nagykorú állampolgára, ha a szavazás napján az MK területén tartózkodik. Menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személy, amennyiben a választás napján az MK területén tartózkodik. Az MK területén lakóhellyel rendelkező: nagykorú magyar állampolgár, és az EU más tagállamának nagykorú állampolgára (polgármesterré főpolgármesterré csak magyar állampolgár választható) Európai parlamenti képviselők választása A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező: nagykorú magyar állampolgár és az EU más tagállamának állampolgára. A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező: nagykorú magyar állampolgár és az EU más tagállamának nagykorú állampolgára. A választójog demokratizmusát a választási alapelvek rögzítése és érvényesítése biztosítja. A választójog általánossága azt jelenti, hogy a szavazati jog minden nagykorú állampolgárt megillet. Nincs választójoga annak, aki: cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését tölti, büntetőeljárásban jogerősen elrendelt, intézeti kényszergyógykezelés alatt áll. A választójogból való kizárást csak bírósági ítélet alapozhatja meg. 5 A táblázat a tanulást segítő tájékoztató jellegű ismereteket tartalmaz, a vizsgán nem kell tudni őket. 18
A választójog egyenlősége azt jelenti, hogy minden választásra jogosult állampolgárnak azonos szavazata van, s minden szavazat azonos értékű. A szavazás közvetlensége azt jelenti, hogy a választások alkalmával a választópolgárok közvetlenül a jelöltre (jelöltekre) adhatják le szavazatukat. A választójog közvetettségének több fajtája alakulhat ki. Ilyen az elektoros választási rendszer (az USA elnökének megválasztásánál), a kooptálás intézménye (amikor a választott szerv maga választ új tagot) vagy a képviselőtestület által történő megválasztás (pl. a megyei közgyűlés elnökét a megyei közgyűlés tagjai választják meg). A szavazás titkossága azt biztosítja, hogy a választópolgár mindenki más kizárásával, belső meggyőződése alapján dönthessen arról, hogy kire, illetőleg melyik párt jelöltjeire adja szavazatát. A szavazás titkosságát törvényi előírások garantálják: a szavazás zárt fülkében történik, ahol a választópolgár egyedül tartózkodik, a szavazólapokat borítékban kell elhelyezni, majd lezárt és lepecsételt urnába bedobni; az urnát a szavazatszámláló bizottság bontja fel a törvényi előírások betartásával. A titkosságot büntetőjogi szankciók is védik. A választási eljárás szabályai a választás lebonyolításának módját, formáit határozzák meg. A választási eljárási normák a választók nyilvántartására, a képviselők jelölésére, a választási propagandára, a választási szervezetrendszerre és annak működésére, a szavazás módjára, a választás eredményének megállapítására, az időközi választásra, a jogorvoslatokra, továbbá a megbízólevelekre vonatkozó szabályok összessége. A választáson az vehet részt, akit a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának vezetője (jegyző) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján nyilvántartásba vesz. A nyilvántartásba vételről, a szavazás helyéről és idejéről az állampolgárok értesítést kapnak (ezt hívják kopogtató cédulának). A választást a választási szervek bonyolítják le, melyek feladata a választás tisztaságának biztosítása és a törvények betartása. 2. A Magyar Köztársaság államszervezete Hatályos alkotmányunk szerint a Magyar Köztársaságban az államhatalom gyakorlásában az alábbi szervek vesznek részt: 2. sz. táblázat: A Magyar Köztársaság államszervezete Törvényhozó hatalom: Államfő (semleges hatalom): Végrehajtó hatalom: Jogvédelmi szervek Az alkotmány és az alkotmányos jogok védelme Igazság-szolgáltatás szervei: A helyi közügyek ellátására létesített szervek: Országgyűlés Köztársasági elnök Kormány minisztériumok országos főhatóságok államigazgatás helyi szervei Alkotmánybíróság Országgyűlési biztosok Bíróságok Ügyészségek Helyi és területi önkormányzatok 19
2.1. Az Országgyűlés az állami szervek rendszerében Magyarországon a törvényhozói hatalmat az Országgyűlés gyakorolja. Az Országgyűlés az alkotmány rendelkezése szerint a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve, amely a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. Az Országgyűlés két legfontosabb funkciója: a törvényhozó hatalom gyakorlása és a végrehajtó hatalom ellenőrzése. Az Országgyűlés alapvető feladata a törvényalkotás, és ennek révén nagy befolyása van az egyéb állami szervek tevékenységére, meghatározza azok szervezetét, működését, költségvetését, megválasztja azok vezetőit. Az Országgyűlés feladatai jellegüknél fogva öt csoportba sorolhatók. Ezek a csoportok az alábbiak: szabályozó jellegű döntések meghozatala, a kormány ellenőrzése, döntés személyek megválasztásáról, védelmi feladatok és egyéb feladatok. 4. sz. táblázat: Az Országgyűlés feladatai 6 Szabályozó jellegű döntések meghozatala Az alkotmány és a törvények megalkotása A költségvetés és a zárszámadás elfogadása Társadalmi, gazdasági terv meghatározása Egyes nemzetközi szerződések megkötése A kormány ellenőrzése A kormányprogram elfogadása Döntés a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványról Interpelláció a kormányhoz és tagjaihoz, kérdés benyújtása és döntés a válasz elfogadásáról A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése Személyi döntések Az országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása Az államhatalmi ágak vezetőinek (tagjainak) megválasztása: Köztársasági elnök Miniszterelnök Alkotmánybíróság tagjai Országgyűlési biztosok ÁSZ elnöke, alelnökei Legfelsőbb Bíróság elnöke Legfőbb ügyész Védelmi feladatok Hadiállapot kinyilvánítása Békekötés Rendkívüli- és szükségállapot bevezetése Döntés a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról Egyéb feladatok Közkegyelem gyakorlása Országos népszavazás és népi kezdeményezés kiírása Területszervezési döntések meghozatala Helyi önkormányzat feloszlatása 2.1.1. Az országgyűlési képviselők jogállása Magyarországon az Országgyűlés tagjait a választók általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják négyéves időtartamra. Az Országgyűlésben 386 képviselő dolgozik. A képviselők a képviselői tevékenységüket a köz érdekében végzik. A 6 A táblázatban összefoglalt feladatok teljes körét a vizsgán nem kell tudni felsorolni. Ismerni kell a feladatok öt csoportját, és mindegyikhez legalább két példát kell tudni. 20
képviselők jogállását azon jogosítványok és kötelességek összessége határozza meg, amelyek e minőségében végzett tevékenysége kapcsán megilletik, illetve terhelik őket. Az országgyűlési képviselők joga, hogy: törvényt kezdeményezhetnek, az Országgyűlés elé javaslatokat terjeszthetnek, a vitában felszólalhatnak, a határozat meghozatalában részt vehetnek, megválaszthatók az Országgyűlés tisztségviselőjének (elnök, alelnök, jegyző), az országgyűlési bizottságok tisztségviselőjének (elnök, alelnök) vagy tagjának, az ügyrendben meghatározott módon a bizottságok ülésein részt vehetnek, az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosaihoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a kormányhoz, annak bármely tagjához és a legfőbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben. (A kérdés arra szolgál, hogy a képviselő valamilyen közérdekű ügyben felvilágosítást kapjon, az interpellációt pedig magyarázat kérése céljából terjesztik elő.) Az országgyűlési képviselők jogállásának fontos eleme a képviselők mentelmi joga. A mentelmi jog rendeltetése az, hogy a képviselő félelem nélkül és a végrehajtó hatalom esetleges zaklatásaitól mentesen tudja ellátni képviselői feladatait. A mentelmi jog magában foglalja a felelőtlenséget és a sérthetetlenséget. A felelőtlenség azt jelenti, hogy a képviselő (és a volt képviselő) bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre a parlamentben leadott szavazata, illetve a megbízatásának gyakorlása idején általa közölt tény vagy vélemény miatt. A sérthetetlenség alapján a képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, ellene csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával indítható és folytatható büntető-, valamint szabálysértési eljárás vagy alkalmazható ellene büntető eljárásjogi kényszerintézkedés. A képviselők képviselői tevékenységüket az alkotmánynak és a törvényeknek megfelelően végzik, kötelesek az ügyrend előírásait betartani, választókerületük problémáinak megoldását a közérdekre figyelemmel elősegíteni. A képviselőknek joguk és kötelességük is egyben, hogy részt vegyenek az Országgyűlés ülésein, továbbá annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagjai. Joguk és kötelességük, hogy aktív munkájukkal az Országgyűlés eredményes működését elősegítsék. 2.1.2. Az Országgyűlés szervezete és működése Az Országgyűlést négyévi időtartamra választják. Az Országgyűlés szervezetét az alakuló ülésen határozzák meg. Az alakuló ülést - a választást követő egy hónapon belüli időpontra - a köztársasági elnök hívja össze. Az Országgyűlés működési rendjét a Házszabály tartalmazza. Az Országgyűlés tisztségviselői: az Országgyűlés elnöke, alelnökei és a jegyzők. Az elnök legfőbb feladata, hogy megszervezze a parlamenti munkát, összehívja az ülésszakokat és az üléseket, vezesse az üléseket, ügyeljen a házszabályok helyes alkalmazására, hivatalos és ünnepélyes alkalmakkor képviselje az Országgyűlést. Az elnököt akadályoztatása esetén - vagy megbízásából - az egyik alelnök helyettesíti, akinek jogai és kötelességei azonosak az elnökével. A jegyzők feladata az ülés lebonyolításának technikai segítése, a szavazatszámlálás, a titkos szavazás lebonyolítása, a jegyzőkönyvek szerkesztése. 21