A területfejleszt letfejlesztés és s a turizmus összefügései sei Kárpátalján Dancs Karolina 2011, Antalóc
Kárpátalja megye A régir gió a törtt rténelem folyamán, területi hovátartoz tartozásától l függetlenf ggetlenül, l, mindig alacsony gazdasági gi potenciállal rendelkező hátrányos helyzetű peremterületnek számított. Az Ukrajna függetlenségének nek kikiált ltása után n következk vetkező időszakban tapasztalható nehézkes gazdasági gi szerkezetvált ltás s tovább mélym lyítette KárpK rpátalja gazdasági gi és s szociális problémáit. Bár B r az elmúlt lt években bizonyos szintű gazdasági gi felemelkedés tapasztalható,, a megye mégis m Ukrajna egyik legelmaradottabb régir giójának számít.
Kárpátalja Kárpátalja közvetlenk zvetlenül l határos az Európai Unió négy tagállam llamával: Magyarországgal, ggal, Románi niával, Szlováki kiával, Lengyelországgal. ggal. 17 határátkel tkelőhely működik a 460 km hosszú közös s határszakaszon. Földrajzi elhelyezkedéséből l eredően en KárpK rpátalja kiválóan alkalmas tranzit híd h d szerep betölt ltésére Kelet-Eur Európa és Nyugat-Eur Európa között, k ami kiterjeszthető a turizmus ágazatára is. Ez a stratégiai szerep új j lehetőségeket nyit Kárpátalja előtt, de egyúttal számos megoldandó problémát t is felvet, mint a határmenti együttm ttműködések fejlesztésének szüks kségessége és s számos területfejleszt letfejlesztési si intézked zkedés s megvalósítása. sa. Ehhez mindenekelőtt az állampolitika regionális érdekekkel való optimális összehangolására van szüks kség, a helyi önkormányzatok nyzatok szélesebb körűk bevonásával. val.
Kárpátalja Megye Területfejleszt letfejlesztési si Stratégi giája a 2015-ig tartó időszakra Az országos területfejleszt letfejlesztési si politika megvalósításának keretén n belül l az Országos Területfejleszt letfejlesztési si Stratégia kidolgozása után n lezajlott a regionális területfejleszt letfejlesztési si stratégi giák k kidolgozása és s elfogadása. Kárpátalja Megye Területfejleszt letfejlesztési si Stratégi giáját t a 2015-ig tartó időszakra 2007-ben fogadta el a megyei közgyűlés. Az OrszO rszágos Területfejlesztési si Stratégia már r korábban megfogalmazta KárpK rpátalja területfejleszt letfejlesztési si prioritásait. Nem véletlen, v hogy a turizmus és s az üdülési-rekreációs szféra fejlesztése se is ott szerepel a kiemelt feladatok között. De a megnevezett prioritások szinte mindegyike közvetve vagy közvetlenk zvetlenül l kötődik k a turizmus ágazatához.
Kárpátalja területfejleszt letfejlesztési si prioritásai a 2015-ig tartó időszakra a határmenti együttm ttműködések fejlesztése; se; a határátkel tkelők k infrastruktúrájának nak fejlesztése; se; a turisztikai és üdülési-rekreációs s szféra fejlesztése; se; árvízvédelmi fejlesztések; sek; a közúthk thálózat és s logisztika fejlesztése. se.
Operatív v célokc A turizmusfejlesztési si stratégiai cél c l alá a következk vetkező operatív célokat sorakoztatja fel: az üdülési-rekreációs s komplexum és s a kapcsolódó ágazatok versenyképess pességének biztosítása, sa, a rekreáci ciós-turisztikai potenciál l népszern pszerűsítése se és fejlesztése, se, a turisztikai szolgáltat ltatások minőségének nek javítása, Kárpátalja törtt rténelmi-kulturális lis örökségének bevonása a turizmus fejlesztésébe, a régir gió imázs zsának kiépítése és s fenntartása, a törtt rténelmi-építészeti örökség g megőrz rzése, a környezetvk rnyezetvédelem és ökológiai biztonság g szintjének nek javítása, az értékes ökológiai területek és ökoszisztémák k fenntartása, árvízvédelem.
Pozitívumok és s negatívumok Egyértelm rtelműen en pozitívumk vumként értékelhető,, hogy az országban elindult a területfejleszt letfejlesztési si politika alapját t képezk pező tervek és s stratégi giák k kidolgozása. Azonban az is érzékelhető,, hogy egyelőre nehezen törtt rténik meg a kidolgozott stratégi giák tényleges megvalósítása sa.. A mostani viszonyokra még g nagyonis jellemző a központi k hatalom túlsúlya lya a helyi döntd ntésekben, az erős s hatalmi centralizáci ció és s a helyi döntd ntéshozók önállótlansága. A helyzetet nehezíti a kedvezőtlen gazdasági gi helyzet és s a szinte állandósult belpolitikai válsv lság.
A területfejleszt letfejlesztési si intézm zményrendszer hiányoss nyosságai A regionális politika esetében az intézm zményrendszer erős s hatással van a regionális politika cél-c és s eszközrendszer zrendszerére. re. A központitk zpontitól l a legalsóbb szintekig kiépült területfejleszt letfejlesztési si intézm zményrenszer nélkül l nem lehet valós s területi fejlődést elérni. Az Ukrajnára jellemző erős s centralizált lt hatalmi rendszer tartós fennáll llásának következmk vetkezménye a területfejleszt letfejlesztési si intézm zményrendszer fejletlensége ge. A területfejleszt letfejlesztés ágazata az Ukrán n Területfejleszt letfejlesztési si és Építésügyi Minisztérium igazgatása alá tartozik. Minden megyében, járásban j és s városban v területfejleszt letfejlesztési, si, várostervezv rostervezési si és építészeti főosztály működik m a közigazgatk zigazgatási hivatalokon belül. l. Teljesen hiányoznak azonban az önkormányzatok nyzatok által alapított regionális fejlesztési si ügynökségek, melyek közös k s jellemzője az, hogy a hierarchikus állami irány nyításon kívül k l elhelyezkedő,, de közpénzekből l finanszírozott szervezetek.
A régir gióban jelenlévő gazdasági gi-társadalmi problémák k enyhítésére, a felemelkedés megindítására a régir gió belső erőforr forrásai nem elégs gségesek, gesek, ezért a fejlődés s a belső erőforr források maximális mobilizálására és külső (állami és s EU) szerepvállal llalásra egyszerre kell, hogy épüljön.
Kárpátalja Megye Turizmusfejlesztési si Programja a 2011 11-2015-ös s időszakra befektetés-bar barát t környezet k kialakítása a hegyvidék, mint turisztikai régir gió fejlesztése, se, különös k tekintettel a 2022-es téli t olimpiai játékok j tervezett helyszínein nein; regionális turisztikai útvonalak hálózath zatának kialakítása a megyében, informáci ciós s táblt blákkal való ellátásuk biztosítása sa; a turisztikai szektorban működőm kis- és s középvk pvállalkozások fejlesztése; se; turisztikai informáci ciós s irodák k hálózath zatának kialakítása és működésők k támogatt mogatása; olcsó száll lláshelyek kialakítása sa; a falusi turizmus fejlesztése se; fejlesztések sek a 2012-es futball EB kapcsán; szakemberképz pzés és s továbbk bbképzés s biztosítása sa,, nemzetközi zi konferenciákon és s egyéb b rendezvényeken nyeken való fokozott részvétel biztosítása, sa, tapasztalatszerzés és s csere céljc ljából.
A tudatosan fejlesztett és s menedzselt turizmus új munkahelyeket teremt az adott területen a korábban korlátozott munkavállal llalási lehetőséggel rendelkezők k számára is, csökkentve ez által a fiatalok elvándorl ndorlását t az elmaradott térségekből. Előseg segítheti helyi turisztikai vállalkozv llalkozások alapítását, t, ami a vállalkozv llalkozói i kedv növekedn vekedését és tőkebeáramlást eredményezhet a térst rségbe. A helyi kézben k lévő turisztikai vállalkozv llalkozások nyeresége is helyben visszaforgatható,, további szolgáltat ltatásbővülést, st, -javítást eredményez. Ez a pedig optimális körülmk lmények között k az adóbev bevételek növekedn vekedését t eredményezi, ami a közössk sségi szolgáltat ltatások bővítésére b fordíthat tható.. Ezért a gazdaságilag gilag elmaradt területnek számító Kárpátalja felzárk rkóztatásában nagy szerepet játszanak j az turisztikai fejlesztések. sek. A kárpk rpátaljai turisztikai befektetésekre jellemző,, hogy túlnyomó többségben hazai tőkéből l származnak, elsősorban sorban az iparosodott keleti és s központi k régir giókból. A külfk lföldi ldi tőkebefektetések kevésb sbé jellemzőek. ek. Ez több t okkal is magyarázhat zható: : a régir gió ismeretlensége nyugaton, a nagy arány nyú korrupció,, a túlzott t bürokrb rokrácia, a bizonytalanság (elsősorban sorban az adópolitika, törvt rvénykezés s terén).
Kárpátalja turisztikai potenciálja Ukrajnában a turizmust erős s területi koncentráci ció jellemzi, ami főként f a főváros f Kijev, a Krím-félsziget, a tengerparti megyék k (Odessza, Herszon) és s a nyugati határsz rszél l (Lviv, Ivano-Frankivszk, KárpK rpátalja) terület letén összpontosul. KárpK rpátalja megye az országban kialakult öt t turisztikai központ k közül k l az országos szinten negyedik helyre rangsorolt nyugati idegenforgalmi centrumban (Kárp rpátok vidéke) foglal helyet. A megye turisztikai vonzerejét t természeti, törtt rténelmi, építészeti, etnokulturális lis és s egyéb b látvl tványosságai és sajátoss tosságai együttesen határozz rozzák k meg. A terület turizmusorientálts ltságának legfőbb alapja, hogy nem csak egyes időszakokra vonatkozó,, hanem egész évben értékes és s színes turisztikai programokat és szolgáltat ltatásokat képes k nyújtani jtani.
Kárpátalja megye turisztikai régir giói
Kárpátalja megye turisztikai régir giói A megye terület letén n több t turisztikai gócpont alakult ki, amelyek meghatározz rozzák k KárpK rpátalja turisztikai kínálatát. t. A térst rségek között k jelentős eltérések mutatkoznak, hiszen míg m g az alföldi, ldi, síkvids kvidéki ki részen r inkább az épített és s kulturális lis örökség g a főf vonzerő,, addig a hegyvidék k természeti látvl tványosságaival és az aktív v turizmus különfk nféle válfajaival v csalogatja a turistákat.
Turisztikai kínálat k a régióban
Kárpátaljai Gasztronómiai Ösvény Lengyel Szlovák Cseh Magyar Zsidó Cigány Német Román Ukrán n etnikai kisebbség (huculok)
Kárpátaljai Turisztikai MézútM A mézút kialakítása új keletű kezdeményezés. Bár a méhészkedésnek, mézkészítésnek vannak hagyományai Kárpátalján. Munkácson 2010. augusztusában, a mézút egyik állomásaként mézkóstoló terem nyílt. A mézkóstolás legfontosabb állomásai a huszti, munkácsi és ökörmezői járások.
Gasztronómiai fesztiválok hangulata
Kárpátaljai Turisztikai Borút
Borfesztiválok és borospincék
Borüzemek - Leányka Szerednyén találhat lható,, az 1946- ban létrehozott l Leányka Agrárc rcég g jogutódja Pincerendszere több t mint 450 éves, egyes járatai j a mai napig feltáratlanok A legenda úgy tartja, hogy a pincét t föld f alatti folyosó köti össze az ungvári és s a munkácsi várral. Palackozott borai Leányka, Tramini Cabernet Souvignon, Zweigel,, illetve az ezek házasításából l készk szült száraz raz-, félédes- és s desszertborok
Határmenti együttm ttműködés a turizmus terület letén
A határ r menti együttm ttműködés s tartalma gazdaságfejleszt gfejlesztés infrastruktúra ra-fejlesztés környezet- és s természetv szetvédelem turizmus kulturális lis kapcsolatok oktatás civil kapcsolatok közbiztonság, katasztrófav favédelem szociális együttm ttműködés
Turisztikai szakemberképz pzés s a Kárpát-medencében A Jánosiban megvalósult képzk pzésen 46 résztvevr sztvevő tett sikeres vizsgát. A megvalósításban sban közremk zreműködő partner, a Budapesti Gazdasági Főiskola F által kiáll llított OKJ Felsőfok fokú oklevél átadására 2006. november 17.-én n kerül l sor Beregszászon. szon.
Turisztikai Informáci ciós s Központ K kialakítása KárpK rpátalján Megvalósító: Ukrán-Magyar Területfejleszt letfejlesztési si Iroda Partnerek: Sz.-Sz. Sz.-B. Megyei Fejlesztési si Ügynökség Kht, A Falusi Turizmus Szövets vetség g Sz.-Sz. Sz.-B. Megyei Szervezete A program alapvető célja KárpK rpátalja megye turisztikai fejlődésének előseg segítésén n alapul, mely a legütemesebben fejlődő ágazata a határmenti területek gazdaságának. A Beregszászi szi Turisztikai Informáci ciós Központ 2006. november 17.-től l várja v az érdeklődőket. ket.
A határmenti turizmus fejlesztése se a Kárpátok Eurorégi gió terület letén A konferenciára ra 3 országb gból l több t mint 100 résztvevő érkezett, akik között k a következk vetkező megállapod llapodások születtek a jövőre j nézve: n közös s turisztika fejlesztési si stratégia kidolgozása, egységesen gesen alkalmazható turisztikai informáci ciós s jelzőrendszer (tábl blák, stb) kialakítása, a turisztikai szakemberképz pzés összehangolása sa a felsőfok fokú tanintézetekben, különös s tekintettel a helyi és s regionális ismeretek elsajátítására a már m r működőm Turisztikai Informáci ciós s Központok K együttm ttműködésének fejlesztése, se, tevékenys kenységük k rendszerben törtt rténő összehangolásasa
Idegenvezetői i képzk pzés A Nyíregyh regyházi Főiskola F és s az Ungvári Nemzeti Egyetem összefogásában, Irodánk kezdeményez nyezésére 2 nyelvű idegenvezetői i képzk pzés s zajlott 2008 nyarán n Beregszászon. szon. A képzk pzésen 23 főf vett részt, r közülük k k 15-en tettek sikeres vizsgát t a megyei bizottság g előtt, s kaptak hivatalos engedélyt idegenvezető-tolm tolmács megnevezéssel.
Turisztikai Informáci ciós Központ kialakítása Ungváron 2009 decemberében ben a Corvinus zrt. támogatásával Ungváron a görög g katolikus székesegyh kesegyházzal szemközt zt lévől hangulatos Duhnovics utcán Tourinfo iroda nyílt az Ukrán- Magyar Területfejleszt letfejlesztési si Iroda kezdeményez nyezésére. Az Ungváron újonnan megnyílt turisztikai informáci ciós s központ k és s kiáll llító terem elérhet rhetőségei a következk vetkezők: k: Cím: Ungvár, Duhnovics utca 16/1. Tel/fax.: +380(03-12) 12)-61-3193. Mob (UA):+380506890543. e-mail: ungvar@karpataljautazas.hu www.karpataljautazas.hu
A határ r menti együttm ttműködés feladatai a jövőbenj Stratégiaorient giaorientált működés, nem csak eseti programok komplex együttm ttműködés, sokféle kapcsolódási si csatornán n keresztül partneri viszony vertikálisan és s horizontálisan döntések és s közös k s akciók k megvalósítása sa a mindenkor érvényes eljárások alapján a határnak, mint elválaszt lasztó vonalnak a feloldása a periférikus rikus helyzet és s elszigeteltség g mérsm rséklése TDM szervezetek létrehozl trehozása és s együttm ttműködése a határ r mindkét t oldalán
A TDM rendszer Napjainkban a turisztikai piac egyenlő a turisztikai termékek vásárával, hiszen a turisták manapság nem csupán cél, hanem sokkal inkább élmény-orientáltak. Ezért is jelentkezik kiemelt problémaként, hogy sok esetben hiányzik a fogadóterületek turizmusának fejlesztéséért és menedzsmentjéért egyértelmű kompetenciákkal, szakismerettel és megfelelő finanszírozással rendelkező, összehangolt szervezeti rendszer - azaz maga a turisztikai desztinációs menedzsment.
A TDM rendszer kilakítása kiemelt feladat 3 alapelv érvényesítése: se: a fenntarthatóság g megteremtése a versenyképess pesség g megteremtése a területi szempontok érvényesítése se A felsorolt alapelvek érvényesülését t akkor lehet elvárni, ha annak irány nyítását és s koordinálását t egy olyan szervezet végzi v melynek munkájában az összes szereplő részt vesz, vagy legalábbis képviselteti k magát TDM szervezet
2010 decemberében ben indult el a Határon átnyúló desztináci ció-menedzsment Kárpátalján és s Szabolcs-Szatm Szatmár-Bereg megyében ben projekt megvalósítása sa A megvalósítás s időtartama 12 hónap. h
A projekt célcsoportjai: c Önkormányzatoknyzatok Turisztikai szolgáltat ltatók k (Beleértve száll lláshelyeket,látnivalókat, falusi turizmust, éttermeket, stb.) Civil szervezetek, Turisztikai egyesületek Helyi és s regionális közigazgatk zigazgatás Idegenforgalmi menedzserek, Idegenvezetők Turisztikai szolgáltat ltatást végzv gző kis- és s középvk pvállalkozások. A projekt célterc lterülete lete mintegy 800 önkormányzatot nyzatot foglal magába kb. 1.8 millió lakossal.
Összegzés Ukrajna nyugati irány nyú orientáci ciója megköveteli veteli,, hogy alkalmazkodjon az EU területfejleszt letfejlesztési si politikájához. Napjainkban komoly, k a területfejleszt letfejlesztéssel ssel összeköthető létező hiányoss nyosságok akadályozz lyozzák k KárpK rpátalja turizmusának fejlődését, mint pl. a közszolgk zszolgálati lati rendszerek kiépületlens letlensége (ivóvíz z ellátás, hulladékt ktárolás, szennyvízelvezet zelvezetés), a kerékp kpárutak hiánya, a határátkel tkelőhelyek rossz átjárhatósága, átgondolatlan településfejleszt sfejlesztés, s, a tetrületfejleszt letfejlesztési si stratégia megvalósul sulásának kérdk rdésessége. A TDM rendszer kialakítása jelentős s mérfm rföldkő lehet a turisztikai intézm zményrendszer átalakításában. A folyamat eredmények nyeként nt ugyanis olyan turisztikai desztináci ció-menedzsment szervezeteket, illetve a turisztikai szereplőket összekapcsoló hálózatok jöhetnek j létre, l melyek alulról l felfelé építkezve, az önkormányzat, nyzat, a turizmusban érdekelt vállalkozások, a lakosság, valamint szakmai és s civil szervezetek önkéntességén n alapuló egységk gként működnek, m és s a marketingen, illetve az informáci ciószolgáltatáson túl t l a termékfejleszt kfejlesztés és s az adott térst rség összes turisztikával kapcsolatos szakmai és s menedzsmentfeladatait ellátj tják
Elérhet rhetőségeink: Ukrán-Magyar Területfejleszt letfejlesztési si Iroda Beregszászi szi Turisztikai Informáci ciós s Iroda Ungvár, Duhnovics út t 16/1. tel./fax: 0038 0312 613193 e-mail: ungvar@umti.org umti.org web: www.umti.org Beregszász sz,, Zrínyi út t 25/2. tel./fax: 0038 03141 43270 e-mail: ungvar@karpataljautazas.hu www.karpataljautazas utazas.hu
Köszönöm m a figyelmet!