TESKÁND KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FELELŐS TERVEZŐ: Fercsák Ágnes elepülésmérnök TT-20-0277/07 MEGBÍZÓ: Teskánd Község Önkormányza Képviselő Tesülee 8991 Teskánd, Rákóczi F. u. 3. 2012. február
Oldal:2 Teskánd Településfejleszési Koncepciója 2012. Taralomjegyzék I. ELŐZMÉNYEK... 3 II. VIZSGÁLATOK... 3 1. A TERÜLET VIZSGÁLATA... 3 1. 1. A elepülés elhelyezkedése... 3 1. 2. A elepülés örénee... 3 1. 3. Természeföldrajzi, geológiai adoságok... 4 1. 4. Terülefelhasználás, ájhasznála... 8 1. 5. Véde, illeve ájképileg jelenős erüleek, ermészevédelem, zölderüleek... 9 2. HUMÁN ERŐFORRÁS VIZSGÁLATA...11 2. 1. Demográfiai rendek...11 2. 2. Képzeség...13 2. 3. Foglalkozaási jellemzők...13 2. 4. Munkanélküliség...14 3. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGI JELLEMZŐI...14 3. 1. Jellemző gazdasági ágazaok...14 3. 2. Telephelyek, üzemnagyságok...14 3. 3. Használaon kívüli, alulhasznosío erüleek...15 4. A HELYI ÖNKORMÁNYZAT SZEREPE...15 4. 1. Kölségveési jellemzők...15 4. 2. Vagyongazdálkodás...15 4. 3. Adójövedelem és összeéel...17 4. 4. Gazdaságfejleszési koncepciója...17 4. 5. Közreműködő fejlesző szervezeek áekinése...17 5. KÖRNYEZETI ELEMEK...17 5. 1. Környezei állapo vizsgálaa (levegő, víz, zaj, alaj)...17 5. 2. Szennyvíz- és hulladékkezelés...17 5. 3. Veszélyezee erüleek...18 5. 4. Épíe környeze, védendő érékek...19 5. 5. Infrasrukúra...24 III. SWOT ANALÍZIS...27 IV. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK...29
Oldal:3 Teskánd Településfejleszési Koncepciója 2012. I. ELŐZMÉNYEK Teskánd község elepülésfejleszési koncepciójának elkészíésére a község Önkormányzaának Képviselő Tesülee ado megbízás cégünknek. A elepülés már rendelkezik OTÉK alapú elepülésrendezési ervekkel, de azok felülvizsgálaára szükség van, ezér nem csak a erveke, de az azok aláámaszó dokumenumai is felül kell vizsgálni. A koncepció az Önkormányza álal szolgálao adaok és fejleszési elképzelések figyelembevéelével készül. II. VIZSGÁLATOK 1. A TERÜLET VIZSGÁLATA 1. 1. A elepülés elhelyezkedése Magyarország kisérségei hp://www.erpor.hu/saic/kiseralap/index.hml Teskánd község a Nyuga-Dunánúli régióhoz, Zala megyéhez és a Zalaegerszegi Saiszikai Körzehez arozik. A elepülés agja az Észak-Zalai Terülefejleszési Önkormányzai Társulásnak valamin a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kisérségi Társulásnak. Teskánd Zala megye középső részén, a Göcsej ájegység északi peremén, a megyeszékhely Zalaegerszegől minegy 4 km-re, nyugara helyezkedik el. A megye északi részében, a Zala folyó völgyében, Göcsej ájegység bejáraánál fekszik. Nem vélelenül nevezik az i élők Göcsej kapujának. A községe ászeli a Szenmihályfai paak, ami a közeli Zalába ömlik. A falu a megyeszékhely város övében erül el, ami nagyban meghaározza mindennapjai, fejlődésé. Közúi megközelíheősége jó, a elepülésen a 7405-ös számú ú megy kereszül, amely a városól kiindulva délnyugai irányban veze á a Göcsej ájegységen. Ebből az úból ágazik el a község északi bejáraánál a 7409-es ú, amely Boncodfölde, Kávás felé haladva eszi elérheővé a környező elepüléseke, míg a szomszédos Hoó a 74112 számon jelze úon, Babosdöbréé pedig a 74107 számmal jelze összeköő úon lehe megközelíeni. Teskándról közúon a nálánál kisebb elepülések is jól megközelíheőek, e közúi kapcsola eszi leheővé a község közponi szerepé Szomszédos elepülések: északról Zalaegerszeg és Boncodfölde, keleről Zalaegerszeg és Babosdöbrée, délről Dobronhegy, nyugaról pedig Hoó haárolja. Teskánd elhelyezkedése és erülee 1. 2. A elepülés örénee 1 Teskánd első írásos emlíése 1271-ből származik: Tuskand. A felveések szerin alán örök eredeű személynév rejlik benne. Tusquan jelenése nyúl kapo d képző. De az sincs kizárva, hogy az ugyancsak örök nyelvi, "megbéklyózo" jelenésű Tusquandi személynév vál, magyarosodo formában, helységnévvé. Maga a község emlíése a XIII. században űn fel először, amikor "Erzsébe királyné a Nádasd nemzeségbeli Iemér fia Imre comesnek adja Töskánd és Dobron birokoka, amelyeke királynéi jogon bír..."(holub). 1478-ban egy bírósági ügy zajlik a kövekezőképpen... "panasz emel Darabos László, hogy kb. ké éve kávásiak az ő eskándi réjük egy részé, mely az egerszegi nagy ú melle feküd, elfoglalák és a keríés lerombolák." 1690-ben egy úrbéri összeírás így emlíi:" 1753-ból kel az a veszprémi Püspöki
Oldal:4 Teskánd Településfejleszési Koncepciója 2012. Levélárban őrzö ira, miszerin a eskándiak nem akarak a boncodföldi plébániához arozni, hivakozak arra, hogy mindig is Egerszeghez arozak, és a emplom épíésében szorgalmasan rész veek. A püspök azonban a kérés eluasíoa és Teskándo a boncodföldi plébániához csaola. 1768- ban 38 háza és 194 lakója, fa haranglába vol a községnek. Egy 1828-as összeírásban az urbárium szerin harmadoszályú falu, leginkább rozso ermelnek, köles és zabo a rosszabb földeken. 1925-ben már körjegyzőség, anyakönyvi menerend szerin Andráshidához arozo. Inézményei nincsenek, egy népiskola van egy anerővel; a kereskedőke egy szaócs képvisele, egy kovács pedig az iparosoka. Viszon már 5 emberrel és kézi erővel üzemel a églagyár. Az 1947-es földoszásnál 29 igényjogosula jegyeznek be, 5 föld nélküli, 24 örpebirokos. 1948 óa van buszközlekedés a községben, köveze úja 1932-ől, 1945-ben 4 zsuppos ház vol a faluban. 91 személy jár el dolgozni a községből, elvándorlás nincs, inkább bevándorlás apaszalhaó olvashaó egy korabeli elemzésből. 1958-ban épül meg a bol és az ialbol. Ekkor vezeék be a villany, 1965-ben épül meg a seréshizlalda, és 1967 alakul meg 70 munkással a églagyár. 1970-ben 436 lakosa vol, ekkor szűn meg az önálló anácsa is, és ekkor le a közös anács székhelye. Ebben az évben épül meg a űzolószerár és egy fodrászüzle. A örénelem azán árajzola a faluképe. A seréshizlalda helyén ma az új vasú nyomvonala van, a régi fodrászüzle helyén faluközponban családi ház áll, és a régi űzoló szerárban pedig a Rákóczi ucában fodrászüzle és polgárőr iroda kapo helye A község a körjegyzőség székhelye, a falu éleé héagú önkormányzai esüle irányíja. Az elmúl években szembeűnő vol a fejlődés, válozás a község éleében. Az új ucák kialakíása a 70-es évek végén a Felszabadulás uca 10 ársasházával kezdődö meg. Azán folyaódak a elekkialakíások, a hajdani egyucás, szeres faluból sokucás, szép, családi házas község le. 1. 3. Természeföldrajzi, geológiai adoságok 2 A Zalai-dombság feloszása (hp://hu.wikipedia.org/wiki/zalai-dombsag) Teskánd község földrajzilag a Felső-Zala Völgy kisájhoz arozik. A Felső-Zala-Völgy kisáj jellemzői: Domborza ÉK-DNY-i irányban elrendeződö árkos veődésben kialakul aszimmerikus eróziós eraszos völgy a Zalaidombvidék É-i peremén. A Vasi-Hegyháa és a Felső-Kemenesháa válaszja el a Zalai dombvidékől. A rácsos veődésrendszer köveő szerkezei árok különböző időben megsüllyed völgyszakaszokból fűződö fel. Az egyes völgyszakaszok merev, egyenes fuású, éles megörésű, egymás kereszező irányú kisebb völgyrészleekből állnak.
Oldal:5 Január Február Március Áőrilis Május Június Július Auguszus Szepember Okóber November December Teskánd Településfejleszési Koncepciója 2012. Kialakulása a Rába kemeneshái legidősebb hordalékkúpjának egyidejűleg az alsópleiszocénban kezdődö, s lényegében a pleiszocén és a holocén folyamán men végbe. A Felső-Zala-völgy ehá az Ős-Rába elhagyo völgye, amelye a középpleiszocén végéől a Zala formál. Terjedelmes hordalékkúprendszere (kemeneshái és őrségi kavicsakaró), valamin kavicsanyagának kőzeani összeéele és görgeesége a jelenlegi kis Zala-paaknál lényegesen nagyobb és ávolabbi erüleekről eredő folyóvíz munkájáról anúskodik. A Felső-Zala-völgy legszembeűnőbb alakrajzi és szerkezeimorfológiai vonása az aszimmerikus eraszos árok jelleg. A völgye már Őriszenpéeről a ürjei Zala-kanyarig különböző szineken hordalékkúp-erasz maradványok szegélyezik. Jobb parja (északias lejő) nagyon meredek (15-30 ), alámoso, s deráziós völgyekkel, fülkékkel és csuszamlásokkal aprólékosan agol. Ezzel szemben a bal paro (délies kieségű lejők) kevésbé agol, fokozaosan lealacsonyodó, hosszú lankás lejők (0-5, 5-8 ) szegélyezik. További jellemző vonása, hogy 200-800 m széles, felölö völgysíkja a folyás menében fokozaosan kiszélesedik, s a rácsos veődések kereszeződésében (a mellékpaakok orkolaában) 1-2 km széles völgyágulaokká fejlődik. Esése is jelenős (1,5 m/km), de nem egyenlees, mer a mellékpaakok orkolaában nagy mennyiségű hordalék rakódik le. Éghajla Mérsékelen hűvös-mérsékelen nedves éghajlaú kisáj. A NY-i részek kevéssel 1800 óra fölöi, a K-i erüleek viszon már öbb min 1900 óra napsüés élveznek évene. A nyári napfényaram NY-on 720 óra körüli, K-en 760-770 óra közöi. A éli hónapokban NY-on 175-180 órán á, K-en 190 órán á sü a napálagosan. Az évi és a nyári félévi álaghőmérsékle a K-i vidékeken magasabb, min a NY-i ájakon (K-en 9,5 C és 16,0 C körül, NY-on 9,0 C körül és 15,3 C). A 10 C középhőmérséklee meghaladó napok száma NY-on kevesebb (ápr. 20. ájáól ok. 12-13-ig, 176 nap körül), min máshol (ápr. 15. ájáól ok. 14-ig, 180-182 nap). A fagymenes időszak NY-ról ÉK felé hosszabbodik (NY-on: ápr. 27. és ok. 14. közö, 170 nap; középső ájakon ápr. 25-26. és ok. 16. közö 173-174 nap; ÉK-en ápr. 16. és ok. 22. közö 189 nap). Az évi abszolú hőmérséklei maximumok álaga 32,0-33,0 C, K-en magasabb. A éli abszolú minimumok álaga NY-on -18 C alai, a középső részen -17,5 C körüli, K-en -17,0 C közelében. Levegő hőmérséklee C 25 20 15 10 5 0-5 A csapadék évi összege 750-800 mm (NY-on öbb), a nyári félévé 450-500 mm (K-en kevesebb). Szalafőn mérék a legöbb, egy nap ala leese eső, 95 mm-. A NY-i vidéken közel 50, másu 40 körüli a hóakarós napok álagos száma. Az álagos maximális hóvasagság a Zala forrásvidékénél 35 cm körüli, máshol 30 cm.
Oldal:6 Január Február Március Április Május Június Július Auguszus Szepember Okóber November December Teskánd Településfejleszési Koncepciója 2012. 100 Csapadékmennyiség (mm) 80 60 40 20 0 Az arridiási index NY-on 0,88, a középső vidékeken 0,94-0,96, K-en 0,92-0,93. A völgy NY-K-i irányíosága ellenére az É-i és D-i irányú szelek a leggyakoribbak. Az álagos szélsebesség kevéssel 3m/s alai. A kevésbé hőigényes és a vízigényesebb növények számára megfelelő az éghajla. Vízrajz A Zala völgye az országhaáról a Széplak-paak orkolaáig, ill. Zalabérig arozik a kisájhoz. A vízfelesleg NY-ról K-re csökken. Az árvizek időszaka a kora nyár, a kisvizeké a nyár vége. A vízminőség Zalaegerszeg fele I. és II., alaa II. és III. oszály közö ingadozik a vízállás szerin. A völgy nagyobb része és a mellékpaakok orkolai völgyszakasza árér. A alajvíz 2-4 m közö mindenü elérheő. Mennyisége 2-3 l/s.km. Kémiailag öbbnyire kalciummagnézium-hidrogénkarbonáos jellegű. Pankaszól NY-ra 15, Zalaegerszegig 25, aól lefelé 25-35 nk közöi keménységű. Szulfáaralma Zalaegerszegől lefelé meghaladja a 60mg/l.km 2, ső Zalaisvánd körül a 300 mg/l- is. A réegvizek mennyisége 0,75l/s.km 2 körüli. Az arézi kuak a nagyobb elepülésekre koncenrálódnak. Mélységük a 100 m- álalában nem éri el, de ebből a szinből is ekinélyes vízhozamoka ermelnek. A vasaralom sokszor meghaladja az 5 mg/l-. Zalaegerszeg 38 C hőfokú ermálkújának 580 l/p a vízhozama. Ezen kívül még Őriszenpéeren, Andráshidán, Salomváron, Zalalövőn lehene meddő szénhidrogén-kuaó fúrások ermálvizé hasznosíani. Mind a felszíni, mind a felszín alai vízkészleek hasznosíási aránya 20% alai. Jelenős vízkészlee mia kiemel vízminőségvédelmi erüle. Földani adoságok A kisáj legérékesebb ermészei kincse a hévíz és a durvakerámia-ipari nyersanyag. Az olajbányásza álal felár, s vízhasznosíás céljára áado, ermelő hévízkuakká kiképezheő 8 kú közül a víz várhaó hőfoka 4 kú eseében 30-60 C, 3 kúnál 60-90 C, egy kúnál pedig >90 C hőmérsékleű. Pankaszon és Zalaegerszegen nagy készlee aralmazó, kiűnő minőségű durvakerámia-ipari nyersanyag (églanyersanyag) van. Előbbi a legkülönbözőbb épíőelemek előállíására is alkalmas. A vasag (5-14 m) folyóvízi réegsorral kiölö, széles völgyalpú eróziós völgy alajvízben is bővelkedik. Talajok A kisáj folyóvölgy jellegéből adódóan a réi önések és a lápos réi alajok ekinheők jellegzees alajképződményeknek. Terülei részarányuk azonban együesen sem eszi ki a a kisáj alajainak a felé (43%). A Zala felső szakaszán a karboná menes agyagos vályog mechanikai összeéelű allúviumon réi önésalajok alakulak ki. Vízgazdálkodásuk kedvező, ermékenységi besorolásuk a VII. kaegória. Többnyire ré-legelőkén hasznosíoak. Zalaegerszegől kezdve a vályog mechanikai összeéelű allúviumon felszínől karbonáos lápos réi alajok alálhaók. Termékenységi besorolásuk ugyancsak a VII. kaegória. Ré-erüleek. A kisáj alajainak jelenős hányadá a folyóvölgye szegélyező löszös üledéken képződö agyagbemosódásos barna erdőalajok és a harmadidőszaki üledéken kelekeze barnaföldek képviselik. Terülei részarányuk 29 és 4%. Vályog mechanikai összeéelűek, kedvező vízgazdálkodásúak és ermékenységűek. A barnaföldek ermékenységi besorolása V. kaegória, az agyagbemosódásos barna erdőalajoké VI. Többnyire szánókén hasznosíják.
Oldal:7 Teskánd Településfejleszési Koncepciója 2012. A kisáj NY-i harmadában a periglaciális üledékeken képződö, kedvezőlen vízgazdálkodású, vályog mechanikai összeéelű, pszeudoglejes barna erdőalajok az uralkodók. Terülei részarányuk a alajípusoka külön-külön ekinve a legnagyobb (29%). Termékenységi besorolásuk VIII. A földes kopárok és a síkláp alajok kierjedése jelenékelen. Növényze Növényföldrajzi érbeoszás ekineében a kisáj a Magyar vagy Pannóniai flóraaromány (Pannonicum) ámenei flóravidékének (Praenoricum) Göcseji flórajárásába (Peovicum) és a Nyuga-balkáni flóraaromány (Illyricum) Zalai flórajárásába (Saladiense) arozik. A erüle poenciális erdőársulásai a ölgy-kőris-szil ligeerdők (Querco-Ulmeum), az égerligeek (Alneum gluinoincanae), a gyeryános ölgyesek (Quercu- Carpineum) és a mészkedvelő erdei fenyvesek (Cyiso-Pineum). A jellegzeesebb lágyszárú fajok közö a kornisárnics (Geniana pneumonanhe), a kockás liliom (Friillaria meleagris), az aranyvessző (Solidago giganea), a arka lednek (Lahyrus veneus), a zalai bükköny (Vicia oroboides) sb. emlíheő. Az erdőgazdasági erüleeke vegyes korú, zömmel keménylombos erdők boríják. A folyónövedék álagos évi nagysága minegy 4,5-5,5 m 3 /ha. A mezőgazdasági művelés jellemzőbb kulúrái a búza (20-30 q/ha), őszi árpa (20-25 q/ha), a kukorica (25-35 q/ha) és a silókukorica (100-200 q/ha). Állavilág 3 A iszább vizű vízfolyások (például Kerka, Kerca és Zala) jellemző faja a folyami kagyló és a folyami rák. A Zalai flóraarományhoz köődő állaállomány nem különbözik a magyar álagól, jellemzően nagyvadakból áll (őz, vaddisznó) és kevés különleges állafajnak ad ohon. Gazdasági jelenőséggel bír a vadállomány, mind a vadhús, mind a bérvadásza ekineében. Híresek a zalai szarvasrófeák, már öbb világbajnoki érme kiérdemelek. Göcsej állavilága viszon kifejezeen válozaos, ami a különböző állaföldrajzi haások keveredésének, a agol felszín és a válozaos mikroklíma élőhelyek sokféleségének kialakulásának köszönheő. Az állavilág faji összeéelében meghaározó a pannóniai fauna, de erősen érezheő a nyuga-balkáni (illír), és az alani-medierrán haás is. Egyrész az erdősülség, másrész a már emlíe földrajzi helyze kövekezén a göcseji erdők állavilága kiemelkedően gazdag. Jelenősek a relikum állafajok is. A paakok újra megjelenő rikasága a réi csík. Már február végén, márciusban megjelenek a peyes gőék, és a arajos gőék a paakok menén a avaszi kiönésekben. Göcsej gőeállománya kiemelkedő. Európai mókus és egy Zalában lő szarvasbika
Oldal:8 Teskánd Településfejleszési Koncepciója 2012. A vizes erüleek kéélűekben gazdagok: kecskebéka, vöröshasú unka, zöld varangy, barna varangy, leveli béka, erdei béka el e részeken. A hüllőke a vízisikló, erdei sikló, fürge gyík, fali gyík képviseli. A madarak közül fonos megemlíeni a harkályféléke, mivel a Magyarországon megalálhaó fajok mind kölenek i is. A baglyok előfordulása is gyakori az erdőkben. Ké igen rika madár a holló és a lappanyú is jelen van. Göcsej denevérállománya is gazdag, mind az erdei, mind az épülelakók ekineében, de a vizes erüleekhez köődő fajok is jelen vannak. Az uóbbi évizedekben jelenősen megnövekede a rókák és néhány menyéféle ragadozóállománya (nyes, nyusz). Örvendeesen szaporodik a vadmacska, az aranysakál dél felöli megjelenése várhaó. A fokozoan véde vidra elsősorban a nászidőszaka ala (okóber-április) gyakran kóborol a paakok menén, de egész évben csak kis lészámban jellemző, megfelelő éleér és áplálékbázis híján. 1. 4. Terülefelhasználás, ájhasznála A belerüle nagysága: 1063436 m 2 (= 106,3436ha) A külerüle nagysága: 3782044m 2 (= 378,2044ha) Földrészleek száma: belerüleen 630 db, külerüleen 316 db. Az ökológiai adoságok (domborza, alajminőség, éghajlai viszonyok, sb.) figyelembe véelével alakul ki a érségre jellemző mezőgazdasági művelés. Művelési ág Földrészleek száma Alrészleek száma Összes alrészle erüle (m 2 ) Legkisebb alrészle erüle (m 2 ) Erdő 33 34 465856 1727 89618 fásío erüle 3 3 2499 668 956 Gyep (legelő) 13 14 118156 484 34381 Gyep (ré) 77 77 706153 181 157564 Gyümölcsös 8 8 19992 658 5379 Kive 712 712 1455967 12 110782 Szánó 152 243 2076857 248 328512 Forrás: ZM Földhivaal Legnagyobb alrészle erüle (m 2 ) Teskánd mezőgazdasági erüleének legnagyobb része szánó (43%), ez köveik a gyep erüleek (17%). 9,6 %-os arányban erdővel borío a külerülee. A község erdősülsége gyenge. Találhaó még gyümölcsös, a külerüle kb. 0,4%-os arányában. Ez elenyészőnek mondhaó. Teskánd és környezeének erdősülsége (Forrás: Állami Erdészei Szolgála, 2006. hp://www.hungarobinia.hu/saiszika/hu_erdo_01-erdosulseg.pdf)
E 5 9 82/12 82/19 059/2 15 13 056/1 Lőér 82/20 ú Sz 6 82/23 ú 6 Sz 6 ú L 4 8 Sz 4 042 12 Sz 6 a b 059/1 16 14 82/10 a Sz 6 82/9 028/5 ú L 4 82/7 82/8 82/24 82/22 82/21 82/6 E 5 c 028/6 039/2 L 4 ú Sz 6 Sz 6 81 ú ú 028/27 040 78 Sz 4 028/7 ú 77 L 4 54/1 74 75 028/28 L 4 76 028/8 055 ú 73 026/2 11 028/29 72 027 13 15 028/30 028/9 55/7 55/8 55/4 17 Sz 7 19 21 028/46 Sz 6 a 028/10 23 6 25 8 48/2 10 028/59 árok Telekföldek 028/11 12 67 026/1 közú 68 31 14 69 70 227/1 árok ú ú 028/32 16 43 44/1 44/2 Ál. iskola 58 48/1 Üzle 62/2 023/2 R 3 37 ú 55/3 62/1 61 55/5 Sz 5 árok 028/33 54/2 59 60 ú 81 81a Óvoda 79 62/3 028/48 k 8/14 Sz 6 52 55/2 75 Sz 6 34/2 51 Sz 6 45 47/2 74 ú E 5 Sz 6 46/2 árok a 34/1 50/4 73 72 70 ú 35/4 47/1 41 b 8/22 27/1 38 Irodaház 53 Sz 6 69 68 023/4 8/21 árok 023/3 8/19 25/1 42 46/1 26 R 3 Sz 6 8/20 143 8/15 ú 25/2 65 Sz 5 33 Óvoda 010 028/34 8/16 7 63 ú 25/3 40 144/1 Sz 5 024 Telephely 10 a 8/17 13/11 25/4 Irodaház 13/10 árok 8/10 16/2 031/4 028/51 közú 8/8 25/8 25/6 25/10 62 57 61 Sz 5 30 47 60 39 Sz 5 144/2 028/61 b 25/5 55 58 Sz 5 E 5 25/7 Irodaház árok 8/18 27/2 35/3 56 146 Sz 5 1 6 53 13/12 32/2 52 54 144/4 144/3 31 35/2 ú 24/1 37 43 51 50 25/9 22 147 árok ú 4 ú ú ú 028/45 8/9 29 Üzle 49 48 2 8/13 32/1 152 151 150 149 R 5 23 b 33 45 154 13/9 28 R 3 árok közú c 8/12 ú R 3 08/1 2/3 4/19 21 41 08/5 08/6 011 013 029/2 08/2 032/3 13/8 35 4/23 8/11 030/2 4/22 158 Orvosi rendelő Tűzolószerár 155 182 közerüle Temeő ú 7 ú 196/1 19 24/2 157/3 156 09 Iparelep 5 8 42 ú F 5 157/10 k 11 közú 31 13 13/7 53 20 159/1 4 38 Gyógyszerár 157/1 57 k 3 ú 157/5 k. 40 157/6 ú 8/4 16/1 019 ú 17 020 10 47 181/19 030/1 4/18 Bol 181/16 181/18 181/20 Posa 181/14 29 181/15 hol-ág 12 árok 08/3 R 3 8/6 15/1 159/2 181/21 028/60 13/5 43 árok elephely 4/13 4/15 16 162 13/3 163/1 181/13 012/3 4/14 18 8/5 Sz 4 39 226 2/2 4/16 163/2 37 4/12 20 12/1 181/44 181/43 181/68 181/67 181/66 ú 23 165 025 4/11 4/17 4/21 35 181/8 181/11 árok 4/10 166 181/10 2/10 11 21 9 rok 181/4 181/9 181/45 4/9 ú 181/46 árok 8 33 012/6 árok 2/9 19 167 181/6 16 9/d ú 4/8 7 32 181/47 08/7 4/7 197/1 31 17 181/5 4/3 168 ú R 3 9/c 2 4/6 2/5 4/5 6/1 15 30 1 4/4 169 181/49 6 8 hol-ág 5 9/a 180 Cukrászda 197/2 2/6 28 181/51 181/50 13 3 k közú 11 11 vasú 2/15 215/1 2/1 012/4 ú 2/11 2 181/52 012/2 012/5 elephely 4/1 214 9 2/7 2/12 9 26 ú 1 170 215/2 2 7 5 2/13 24 24a 3 021 171 181/69 3 4 012/1 ú 014 2/1 181/39 181/40 181/38 20a 181/30 175 10 176 181/35 06/3 177 215/6 181/42 181/222 181/54 2/8 215/3 181/55 08/4 R 3 2/14 172 1 elephely 22 181/41 173 181/71 árok 1 R 3 20b 8 07 174 3 215/4 181/72 R 3 181/37 árok 215/5 árok gázcsereelep 5 217 R 3 20 ú 181/73 7 181/34 181/36 12 181/220 181/221 181/222 178 13 198 181/79 181/217 181/219 06/4 11 199 181/74 14 ú 181/218 hol-ág 016 179 9 9 06/5 200/1 181/80 181/240 7 181/89 16 181/75 200/2 11 181/78 181/239 ú vasúi pályaes 216 sporelep 5 201 181/238 R 3 04/8 181/90 18 06/6 3 202 13 181/77 181/237 181/196 181/197 181/91 181/194 181/195 E 5 20 203 181/88 15 181/76 181/236 181/192 22 181/101 17 ú 181/85 181/182 204 181/191 181/181 06/8 R 3 181/86 181/83 06/7 181/190 181/179 181/180 205 19 218 181/99 181/84 181/178 206 26 21 181/87 ú árok 181/176 Szenmihályfai paak 207 23 181/96 ú 181/157 10 181/175 181/156 219 208 181/250 181/97 181/155 8 181/251 181/98 ú 181/174 181/154 209 6 181/152 R 3 06/11 213 210 4 06/10 181/252 R 3 2 211 181/253 06/9 181/144 ú 212 181/138 181/145 R 3 181/139 181/140 06/12 181/129 181/111 ú 181/141 252 181/142 181/131 181/122 181/108 ú 181/123 181/124 181/127 ú 251 ú 181/105 181/109 181/264 181/265 181/266 181/263 181/255 181/256 181/257 181/258 181/259 ú 181/278 181/277 181/267 181/268 181/269 181/271 181/272 181/273 181/274 181/275 181/276 Oldal:9 Teskánd Településfejleszési Koncepciója 2012. Állományalkoó fafajok, facsoporok álal elfoglal erüle Magyarországon akác (Forrás: Állami Erdészei Szolgála, 2006. hp://www.hungarobinia.hu/saiszika/hu_erdo_06a-akac.pdf) Erdőerüleek megoszlása főbb faállományípusok szerin Magyarországon (Forrás: Állami Erdészei Szolgála 2006. hp://www.hungarobinia.hu/saiszika/hu_erdo_02-fafajok.pdf) 1. 5. Véde, illeve ájképileg jelenős erüleek, ermészevédelem, zölderüleek 028/38 028/37 028/36 028/35 028/69 028/68 028/67 028/66 028/65 028/64 028/53 d 9/d 9/b Teskánd nem agja egyik Nemzei Parknak sem, ermészevédelmi erüle nem érini a községe. A ája meghaározzák a domborzai viszonyok, valamin a növényze elsősorban a réek, legelők és a szánók. A község erüleére fed a Naura2000 ermészevédelmi erüleek közül a Balaon-felvidéki Nemzei Park Igazgaóság működési erüleén alálhaó kiemel jelenőségű ermésze-megőrzési erüle. 7 6 5 4 Spor uca Spor uca Toldi Miklós uca 10 8 8/10 8/7 Máyás király uca 23 11 7 5 3 1 Peőfi uca 181/100 181/249 181/248 181/128 0129/46 0129/47 0129/48 0129/49 0129/50 NATURA 2000 erüleek Teskánd északi erüleén Rózsa u. 4 6 10 Rákóczi Ferenc uca 79 77 66 64 67 59 f 5450 181/27 157/4 181/2 Május 1. uca Peőfi uca 157/7 157/8 181/3 157/9 51 45 Szenmihályfai paak 14 12 10 Virág uca 181/32 27 25 Május 1. uca 23 21 19 181/53 181/82 17 15 Hajnal uca 181/81 181/235 181/234 181/247 181/189 181/246 árok árok 181/245 181/187 181/188 181/244 181/186 181/242 181/243 181/173 181/184 181/172 181/151 181/183 181/171 181/149 181/150 181/170 181/147 181/148 181/146 181/107 181/261 Önálló zölderülei közparkok: - a Peőfi uca és Május 1 uca közi háromszögben lévő park a fakereszel
Oldal:10 Teskánd Településfejleszési Koncepciója 2012. - emeőker, emeő elői zöld erüle - a valamin a sporpálya mellei Millenáris Emlékmű a hozzáarozó parkkal. Zölderülei övezeben alálhaó az Ilona kápolna, őszomszédságában egy öreg hársfával. Zala megye Terülerendezési Terve Országos ökológiai hálóza részé képező megyei övezeek A községe ászelő Szenmihályfai-paak és a Peőfi uca déli szakasza közi erüleeke, valamin a elepülés déli és északi haársávjaiban lévő szánóka ökológiai folyosó övezebe sorolja a megyei erv. A megyei ökoháló ráhúzása a elepülés erüleére fonos mozzana a elepülésfejleszési koncepció kidolgozása elő. Jelen eseben az ökológiai folyosó vizsgálaa a elepülés növény és állavilágá bemuaó anösvény ervezéséhez elengedheelen. A anösvény a helyi alapfokú okaási-nevelési inézményekben anuló diákok ismereanyagának elmélyíésé szolgálja ermészeismere és ermészevédelem émakörben valamin uriszikai célerüle. TESKÁND Ökológiai folyosói
Oldal:11 Lakosszám (fő) Teskánd Településfejleszési Koncepciója 2012. 2. HUMÁN ERŐFORRÁS VIZSGÁLATA Népesség 2. 1. Demográfiai rendek 4 A rendelkezésre álló hivaalos adaok alapján Teskánd népessége 1870-2011 közö a kövekezők szerin alakul: Terüle (ha) Jelenlévő összes népesség Állandó népesség Lakónépesség 1880 1900 1910 1930 1949 1970 1970 1980 1990 2001 2011 1970 1980 1990 2001 2011 485 225 299 353 343 399 436 436 608 781 978 1143 429 617 763 953 1135 A leguolsó adaok alapján a lakónépesség száma 1135 fő (Teskánd Önkormányzaa 2011.). Megállapíhaó, hogy a község népessége folyamaos, egyenleesen növekvő endenciá mua, ami az alábbi grafikonon jól láhaóan udunk bemuani. 1200 Népességszám válozás 1000 800 600 400 200 0 1970 1980 1990 2001 2011 Teskánd a népességszám válozásá elsősorban a megyeszékhely, Zalaegerszeg közelségének köszönhei. A jó ömeg- és személyközlekedési viszonyok, a kis ávolság, a kellemes ermészei környeze, és a eljesen urbanizál lakókörülmények mind a mai napig kedveznek a leelepedni vágyóknak. Teskánd folyamaosan bizosíani is udja a leheősége új lakóelkek kijelölésével és kiépíésével. A vándorlás melle kedvező képe mua a ermészees szaporodás is: Lakónépesség 1980 Természees szaporodás, ill. fogyás (-) Élve szüleés Halálozás Vándorlási különböze Lakónépesség 1990 1980-1989 617 24 85 61 122 763 Lakónépesség 1990 Természees szaporodás, ill. fogyás (-) Élve szüleés Halálozás Vándorlási különböze Lakónépesség 2001 1990-2001 763 7 93 86 183 953 Lakónépesség 2001 Természees szaporodás, ill. fogyás (-) Élve szüleés Halálozás Vándorlási különböze Lakónépesség 2001 2001-2011 953 2 7 5 0 1135 év
Oldal:12 0-4 5.-9 10.-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-85 85- Teskánd Településfejleszési Koncepciója 2012. Az 1970-es évekől dokumenál felmérések szerin az egyes 10 éves ciklusokban az élve szüleések száma mindig meghalada a halálozások számá. Ez a helyi ársadalom összeéelében az országos álaghoz képes fiaalosabb képe eredményez. Korösszeéel Férfiak korcsopor szerin 2001. 0 4 5 9 10 14 15 19 20 24 25 29 30 34 35 39 40 44 45 49 50 54 55 59 60 64 65 69 70 74 75 79 80 84 85 X 28 38 39 45 48 30 30 24 47 49 33 32 18 10 9 8 3 2 Nők korcsopor szerin 20 24 25 36 35 36 38 32 48 44 41 23 13 13 14 11 3 4 A népesség korcsopor szerin 48 62 64 81 83 66 68 56 95 93 74 55 31 23 23 19 6 6 Férfiak korcsopor szerin 2011. 0 4 5 9 10 14 15 19 20 24 25 29 30 34 35 39 40 44 45 49 50 54 55 59 60 64 65 69 70 74 75 79 80 84 85 X 24 41 33 37 48 43 53 50 44 32 46 51 32 30 16 6 5 1 Nők korcsopor szerin 25 36 18 18 34 36 48 52 52 32 55 42 36 23 10 9 8 7 A népesség korcsopor szerin 49 77 51 55 82 79 101 102 96 64 101 93 68 53 26 15 13 8 60 50 40 F ő 30 20 10 0 Férfi 2001 Nő 2001 Férfi2011 Nő 2011 A korcsopor szerini vizsgála is az ámaszja alá, hogy kedvező Teskánd népessége, fiaalos ársadalomnak nevezhejük, hiszen a gyermekek és középkorúak száma meghaladja mind a férfiak, mind a nők körében az időskorú lakosság számá. A nemek szerini megoszlás a magyarországi endenciáól némileg elér, mivel néhány korcsoporól elekinve közel azonos számban vannak a férfiak és a nők. A 2001. évi adaokhoz képes azonban szembeűnő válozás kövekeze be a elepülés felnő népességének koreloszlásában. A 2001. évi adaokhoz viszonyíva 2011 évről elmondhaó, hogy jelenősen megnő az 50 év feleiek száma.
Oldal:13 Teskánd Településfejleszési Koncepciója 2012. Szinén fonos ada a 30-45 év közöiek kiugró aránya 2011-ben. Ez előre veíi, hogy a kövekező 15-20 évben fel kell készülni az ugrásszerűen emelkedő idős korú lakosok elláására, gondozására. Emelle vonzóvá kell enni a fiaalok számára a elepülésen való leelepedés és öszönözni a gyermekvállalás ahhoz, a jelenleg kedvező korösszeéel ne boruljon fel. Vallás, felekeze A 2001. évi népszámláláskor Teskánd lakosságának 82,2 %-a valloa magá római kaolikus vallásúnak. Reformáusnak 4,6 %, evangélikusnak 1,1%. A lakosság 5,6%-a egyelen felekzehez sem arozónak vallja magá, míg ugyanenniyen nem válaszolak. Nemzeiség Teskánd önkormányzaa álal közöl adaok szerin 2011-ben a eljes lakosságból 1138 fő vallja magá magyar nemzeiségűnek a elepülésen. Ez 99,6%-o jelen. 5 fő néme nemzeiségű. 2. 2. Képzeség A KSH 2001. évi és Teskánd Önkormányzaa 2011. évi adaai figyelembe véve az alábbi áblázaokban lehe összefoglalni a képzeségi jellemzőke: 10 X éves 15 X éves 18-X éves 25-X éves férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő ál. isk. első évfolyamá legalább ál. isk. 8. évfolyam legalább középiskolai éreségivel egyeem, főiskola sb. oklevéllel sem végeze el 2001 - - 732 367 365 313 141 172 71 41 30 2011 - - 876 442 434 647 317 330 613 302 311 A eljes lakosságo vizsgálva megállapíhaó, hogy kedvező a képzeségi muaó, hiszen nincs olyan lakosa Teskándnak, aki semmilyen iskolá nem végze volna el. A lakosokból 876 fő (77.2%) elvégeze az álalános iskola 8 évfolyamá. 647 fő (57%) éreségize és 613 fő (54%) diplomázo. A elepülés a feni adaok sikeréhez az alapfokú okaási inézmények működeésével hozzájárul. Teskándon bölcsőde, óvoda, álalános iskola alálhaó. Az álalános iskola színvonala jónak mondhaó. Az álalános iskola kihasználsága maximális. Helyben lakó anuló Más elepülésről jár be Helyben anuló együ Helyben anul Más elepülésen anul anulni 73 8 153 226 2011-ben a eskándi illeőségű álalános iskolás-korú gyermekek 90,1%-a anul helyben. A anulók 67,7%-a a környező elepülésekről jár be napi rendszerességgel az inézménybe. 2. 3. Foglalkozaási jellemzők A lakónépesség növekedésével a foglalkozaoak száma is növekede 1980 és 2011 közö. össz. Foglalkozao Munkanélküli Inakív kereső Elaro 1990 Férfi 382 200 1 51 130 Nő 381 162 1 87 131
Oldal:14 Teskánd Településfejleszési Koncepciója 2012. össz. Foglalkozao Munkanélküli Inakív kereső Elaro 2001 Férfi 493 247 17 68 161 Nő 460 212 12 114 122 2011 Férfi 418 26 Nő 434 23 A foglalkozaoak kisebb száma, kb. 12%-a dolgozik helyben, nagyobb rész (88%) más elepülésekre - elsősorban a megyeszékhelyre, Zalaegerszegre - járnak dolgozni a helyi lakosok. 2. 4. Munkanélküliség A községben 1990-es adaok a legkorábbiak, amikoról rendelkezésre állnak munkanélküliségi adaok. Eszerin 1990-ben a 781 fős lakosságból 2 fő vol munkanélküli. 2001-ben a 953 főből 29 fő. 2011-ben pedig az 1135 főből 49 fő. Ez 0,2%- majd 3%-, 2011-ben pedig 4,3%-o jelen, amely az országos álag alai munkanélkülisége jelen. Teskánd ehá foglalkozaosági szemponból kedvező képe mua. 3. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGI JELLEMZŐI 3. 1. Jellemző gazdasági ágazaok Teskándon évek óa növekvő endenciá mua a bejegyze vállalkozások száma (2004-ben 131, 2010-ben 153 db). A elepülésen 2011-ben nyilvánaro 159 vállalkozás a gazdasági evékenysége legnagyobb számban gazdasági ársaságok formájában (42 B, 45 Kf, 2 R) végzi. Ezen kívül Teskándon 70 magán vállalkozás is működik. Ágazaonkéni megoszlás szerin 25 vállalkozás a szolgálaás, 80 a kereskedelem, 20 a mezőgazdaság, 34 az épíőipar-ipar erüleén evékenykedik. Kereskedelem Szolgálaási Mezőgazdasági Ipar Épíőipari 80 25 20 20 14 A elepülésen foglalkozao személyek öbbségének e vállalkozások bizosíanak munkaleheősége. 3. 2. Telephelyek, üzemnagyságok A vállalkozások öbbsége méreé ekinve kisvállalkozás (153 db), 5 mikro-, illeve 1 középvállalkozás. Állapouk jónak mondhaó. A magánvállalkozások és kisebb üzemcsarnokok a község dél-kelei részében kapak önálló gazdasági erülee. Üres elkek és eladó csarnokok folyamaosan alálhaóak, így újabb gazdasági erüle kijelölése nem szükséges. Nagyobb méreű üzemi erüle a vol églagyár és annak szomszédságában helyezkedik el. (Peőfi S. uca déli vége). A elephelyek zöldfelüleei parkosíani kell az ucakép szebbé éele érdekében.
Oldal:15 Teskánd Településfejleszési Koncepciója 2012. 3. 3. Használaon kívüli, alulhasznosío erüleek A belerülei elkek hasznosíása megfelelő, a lako ingalanok rendezeek, gondozoak. A szánóka művelik. Teskánd 9,6%-a erdőerüle, ez az országos álag alai éréke jelen (országos álag 19,94% - 2006. évi KSH ada). Az erdők megfelelően karban vannak arva. A mező- és erdőgazdasági elephelyek gondozo, rendeze állapoúak. A korábban legnagyobb gazdasági ágazao jelenő églagyár és hozzá arozó bányaerüle hasznosíalan. Újraindíásá vagy bérbe adásá a ulajdonos nem ámogaja, az üzemcsarnokok és a erüle állapoa egyre romlik. 4. A HELYI ÖNKORMÁNYZAT SZEREPE 4. 1. Kölségveési jellemzők Az önkormányza álal szolgálao adaok szerin a kölségveésé ekinve önfennaró, vállalkozás nem működe. A köelező valamin önkén vállal feladaok helyi spor, uszoda, bölcsőde, kulúra - elláásá bizosíani udja bevéeleiből. A bevéelek bizosíják az önkormányza álal benyújo pályázaok önerejé is. Bevéeleinek legnagyobb részé évene minegy 50 millió forino - a kommunális-, iparűzési- és gépjárműadók eszik ki. 2009 2010 2011 (erveze) Bevéel Kiadás Bevéel Kiadás Bevéel Kiadás ÖSSZESEN 306 493 000 306 409 000 298 041 000 292 166 000 348 445 000 348 445 000 Működési 78 320 000 263 726 000 74 194 000 280 674 000 72 320 000 242 265 000 Támogaások, 136 612 000 136 523 000 104 097 000 kiegészíések Felhalmozási és 6 596 000 26 403 000 9 992 000 13 316 000 15 750 000 64 524 000 őkejellegű Véglegesen áve 72 563 000 70 438 000 104 795 000 pénzeszközök Finanszírozási 10 674 000 638 000 49 324 000 41 656 000 bevéelek Függő, áfuó, -868 000 1 152 000-7 771 000 1 275 000 kiegyenlíő Hiel kama 1 372 000 3 756 000 Finanszírozási kiadás 13 756 000-6 855 000 4. 2. Vagyongazdálkodás Teskánd elepülési önkormányzaának vagyonkaaszeri kimuaása szerin 63 db belerülei földrészle ípusú (uak, árkok, közparkok, emeő, közinézmények) és egy épüle ípusú ingalannal rendelkezik. A földrészle besorolású külerülei ingalanok száma 36 db.
Oldal:16 Teskánd Településfejleszési Koncepciója 2012. Önkormányzai ulajdonú ingalanok
Oldal:17 Teskánd Településfejleszési Koncepciója 2012. 4. 3. Adójövedelem és összeéel Helyi adók ekineében az önkormányza magánszemélyek kommunális adójá, helyi iparűzési adó és gépjárműadó ve ki. A helyi adók jelenős bevéeli forrás képviselnek. A bevéelek és kiadások eljes állományáról és azoknak a eljes kölségveéshez viszonyío arányáról nem áll rendelkezésünkre ada. 4. 4. Gazdaságfejleszési koncepciója A erveze beruházásoka és felújíásoka a kölségveésben elkülöníe pénzek felhasználásával illeve pályázaok révén udja az önkormányza megoldani. A helyi lakossági és vállalkozói fejleszéseke célzo pályázafigyeléssel és a pályázaírásban nyújo segíséggel valamin fórumokkal, szakmai előadások szervezésével udja ámogani. A elepülési önkormányza a gazdaságfejleszési koncepciójában a népesség-megarásra, a község fennarhaó fejlődésére fókuszál elsősorban. A szociális segíő rendszerhez arozik az aranykorúak ámogaása emeési segély szüleési segély normaív illeve rendszeres gyermekvédelmi- és rendkívüli gyermekvédelmi ámogaás idősek - házigondozása (ké szakképze idősgondozó bevonásával) - jelzőrendszeres segíségnyújás - ebédszállíás 4. 5. Közreműködő fejlesző szervezeek áekinése A elepülés 2004. óa a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kisérségi Társuláshoz arozik, mely a források eloszásában egyre nagyobb hangsúly kap. Szellemi erőforrás a körjegyzőséghez arozó elepülések polgármesereiből és segíőikből álló munkacsopor és a külső civil segíők sora. Néhányuka nevesíve: Zalai Nők Egyesülee, Zala Megyei Vöröskeresz Szervezee, Társadalmi Egyesülések Szövesége, Zalai Falvakér Egyesüle. 5. KÖRNYEZETI ELEMEK 5. 1. Környezei állapo vizsgálaa (levegő, víz, zaj, alaj) A községben nincs udomásunk szennyező forrásról. Levegőszennyezésről nem beszélheünk, csak a közlekedésből származik némi levegőszennyezés. Ugyanígy a zaj- és rezgéserhelés is a közlekedésből származahaó, nem jelenős mérékű. Az új lakóparknak kijelöl, közművesíe elkek kissé elhanyagolak, a pollenkoncenráció növeléséhez hozzájárulnak. 5. 2. Szennyvíz- és hulladékkezelés A elepülésen a szennyvízhálóza kiépíe. A regionális szennyvízhálózara csalakozik. A szennyvíziszíás a Zalavíz Zr zalaegerszegi szennyvíziszíó elepe végzi. A hulladékgyűjés szerveze módon örénik: a Zala-Depo Kf. heene egyszer szállíja el és a Zalaegerszegen üzemelő
Oldal:18 Teskánd Településfejleszési Koncepciója 2012. regionális hulladéklerakóban helyezi el a kommunális hulladéko. A községben a szelekív hulladékgyűjési rendszer kialakíoák. Szelekív hulladékgyűjő szigeek ké helyen a sporpálya és az iskola melle alálhaók. A házarásokban kelekező PET palackoka zsákokban gyűjik és havona egyszer szerveze módon elszállíják. Emelle minden házaráshoz bizosío komposzáló edény az önkormányza a komposzálhaó hulladék összegyűjéséhez, érleléséhez. Működő dögkú nincs a elepülésen. 5. 3. Veszélyezee erüleek Alábányászo, csúszásveszélyes erüleek nem alálhaók a elepülésen. Árvíz rikán előfordul a Szenmihályfai-paak kiönéséből adódóan, a Peőfi uca kelei részén. Vízeróziós erüleek alálhaók azonban a elepülés kelei felében, összefüggő észak-déli irányú kierjedéssel. A vízeróziós erüleeken nagyobb hangsúly kell fekeni a vízfolyások medrének, valamin a vízelvezeő árkok iszíására. A veszélyezee erüleeken akaró növények, fák üleése szükséges. Emelle a mezőgazdasági művelés ala álló vízeróziós parcellákon fokozo figyelme kell fordíani a növényvédő szerek körére és az alkalmazás módjára, idejére, valamin az alkalmazo agroechnikai módszerekre. Vízerózióval érine erüleek
Oldal:19 Teskánd Településfejleszési Koncepciója 2012. 5. 4. Épíe környeze, védendő érékek Teskánd belerülei övezeé földszines, készines illeve eőér beépíéses lakóépüleek uralják. A lakóépüleek öbbségéhez melléképüleek csalakoznak. A elepülésen jelenős az ipari, kereskedelmi léesímények száma. Emelle szolgálaók, közinézmények épüleei is megalálhaók. Az épüleállományról a helyszíni bejárás során megállapíouk, hogy öbbnyire jó állapoúnak mondhaók. Néhány romos állapoú és felújíásra szoruló épülee is láunk. Az üzemek épüleei szine kivéel nélkül a elepülés vízerózióval érine erüleein húzódnak. Emia ezen épüleek állagmegóvására nagyobb figyelme kell fordíani, megakadályozva a ermelésből adódó szennyező anyagok környezebe juásá. E felada jelenőségé ovább erősíi az a ény, hogy egyes üzemek erülee ökológiai folyosóba is belenyúlik. A elepülésre jellemző ucaképek: Szen Család Templom Hajnal uca Május 1 uca Rákóczi F. uca Felszabadulás uca Máyás Király uca Toldi M. uca Spor uca Peőfi S. uca Peőfi S. uca és Felszabadulás uca Peőfi S. ucához csalakozása Az épíési evékenység jellemzésére néhány saiszikai ada: Év: 2006 2010 2011 Lakásállomány: 339 351 367
Oldal:20 Teskánd Településfejleszési Koncepciója 2012. Védendő épíészei és ermészei érékek: Országos védeségű műemlék a XIII. században, román sílusban épül, a római kaolikus Szen Ilona kápolna (más nevén: Ilona majori kápolna), amely Teskánd külerüleén alálhaó. A 13. századi emplomhoz a 14. században épül orony, a 18. században barokk sílusban áalakíoák. (Forrás: Magyarország műemlékjegyzéke Zala megye. Kulurális Örökségvédelmi Hivaal Budapes 2006). A dombon épül kápolna melle, régi, elhagyo emeő maradványai lelheők fel. Ilona kápolna a mellee lévő öreg hársfával. Egyéb érékes épüleek és épímények, művi érékek az alábbiak alálhaók Teskándon: Feszüleek Kuak Emlékmű Lakóépüle Régi óvoda épüle
Teskánd Településfejleszési Koncepciója 2012. Oldal:21
Teskánd Településfejleszési Koncepciója 2012. Oldal:22
Teskánd Településfejleszési Koncepciója 2012. Oldal:23
Oldal:24 Teskánd Településfejleszési Koncepciója 2012. Tájképvédelem A megyei erülefejleszési érképes adabázissal Teskánd erüleé összeveve lászik, hogy ájképvédelmi besorolás alá arozik a elepülés észak-nyugai erdővel és szánóföldekkel arkío erülee. E kaegóriába sorolák Teskándnak - az Ilona kápolná is magába foglaló dél-kelei részé. 5. 5. Infrasrukúra Közlekedés A községben kiépíe úhálóza bizosíja a közlekedés lebonyolíásá. Az aszfalozo, pormenes uak a belerülei uak kb. 99%-á eszik ki. A Toldi uca végéől a emplom felé szilárd burkolaal kell az ua elláni és Máyás király uca helyenkén felújíásra szorul. Az uak öbbnyire jó állapoúak. A Zala Volán auóbuszjáraai bizosíják a lakók szállíásá (ermészeesen munkaidőhöz és iskolához igazodva). A buszjára mennyisége megfelelő. Buszöblök a Peőfi ucán kiépíeek. A Rákóczi uca álalános iskola felé eső részén alálhaó buszmegálló áalakíása vagy áhelyezése szükséges.
Oldal:25 Teskánd Településfejleszési Koncepciója 2012. Auóbusz öböl Teskánd déli- (külerüle) ill. északi (belerüle) lako erüleén ; úbaigazíó áblák A gyalogos közlekedés a meglévő járdákon örénik, melyek burkolaa helyenkén felújíásra szorul. A Peőfi ucán, a nagy ámenő forgalom mia a gyalogos közlekedés bizonságosabbá éele elengedheelen. A Május 1 ucában ké helyen, illeve az iskola közelében forgalomlassíó eszközöke (fekvőrendőr) elepíeek. Forgalomlassíó fekvő rendőr ; közcélú parkoló az iskola elő ; fahíd a Május 1. uca és Peőfi S. uca közö Kiépíe kerékpárú a elepülésen nincs. A elepülés azonban a körjegyzőség erüleéhez csaol egykori vasúi ölésekre kerékpárua ervez. Település így a erveze kerékpárú szakaszon kereszül a Zala folyó völgyében haladó a szlovén haárig nyúló kerékpárhálózara rákapcsolódha. A Göcsej felfedező, piros + jelű jelze úraúvonal kereszezi a községe. Gyalogú az új emplomhoz
Oldal:26 Teskánd Településfejleszési Koncepciója 2012. Teskánd közlekedési hálózaa
Oldal:27 Teskánd Településfejleszési Koncepciója 2012. Közművesíés Teskándon az összes közmű elérheő. Az ivóvízvezeék és a szennyvízcsaorna a eljes belerüleen kiépíe. Szolgálaó a Zalavíz R. A szükséges olóvíz az ivóvízhálózaon bizosío, csalakozni a felszíni űzcsapok segíségével lehe. A csapadékvizek befogadója a Szenmihályfai-paak valamin az 1 km hosszú csapadékvíz csaorna. A közerüleekről nyíl árkok vezeik el a csapadékvizeke, melyek folyamaos karbanarása elengedheelen. Az elekromos energiá bizosíó E-On Zr szolgálaásá a lakások 100%-a igénybe veszi. A gázelláás a elepülés 90%-án bizosío, a ráköések aránya 80%-os. Ez az arány a gáz fogyaszói árának folyamaos emelkedésével és a nagyméreű erdőkből olcsóbban megveheő fa ovábbi használaával magyarázhaó. A vezeékes gáz az E-On Zr. szolgálaja. Kábel- és műholdas elevízió szolgálaók egyarán jelen vannak a elepülésen. A vezeékes és mobilelefon szolgálaók eljes köre elérheő Teskándon. Az inerne kapcsola jó minőségű. Helyi kommunikációs leheőségek: Szórólap erjeszés, helyi híráblák és a kábel v-n belül képújság üzemel. Állandó kiadvány a Közép-Zala újság, melye öbb községgel közösen adnak ki. 2004 óa működeik és frissíik a elepülés honlapjá a www.eskand.hu -. Inézmények A eskándi körjegyzőséghez 2 elepülés arozik. A községben az alábbi alapfokú inézményeke és közszolgálaásoka veheik igénybe a helyi lakosok: bölcsőde, óvoda, álalános iskola, anuszoda, háziorvosi- és gyermekorvosi rendelés, védőnői szolgálaás, könyvár, eleház, posa, művelődési ház, emeő, ravaalozó, emplom. Közép- és felsőfokú inézmények elláásai Zalaegerszegen veszik igénybe a lakosok. A elepülésen működő civil szervezeek: Polgárőrség, Teskándér Egyesüle, Sporkör, Teskánd Iskola Épíéséér Alapívány, Teskánd Község Magyarok Nagyasszonya Templomér Alapívány, Vöröskeresz helyi szervezee, Pro Juvenus Teskándi Gyerekekér Alapívány, Színjászó kör, Nőklub, Ifjúsági közösség, Ifjúsági zenekar. Álalános Iskola Óvoda és anuszoda Sporpálya és jászóér Ravaalozó III. SWOT ANALÍZIS Erősségek Zalaegerszeg közelsége Nincs jelenős környezeszennyező forrás Nincs illegális hulladéklerakó Eredei ermésze közeli élőhelyek alálhaók Erdők kedvező ökológiai állapoa Gazdag madár- és vadállomány Gyengeségek o Helyenkén rendezelen környeze, ami időnkén jelenős pollenkoncenráció von maga uán o Uca fasorok hiánya o Településen belüli kerékpárú nincs o Nagy ámenő forgalom
Oldal:28 Teskánd Településfejleszési Koncepciója 2012. Gazdag felszíni vizekben, melyek szennyezesége alacsony Közerüleek és a lakóingalanok környezee öbbnyire gondozoak Csendes, isza, nyugod környeze Sporolási leheőség Kiváló kiránduló vidék kiindulópon a Göcsej és az Örség irányába Túraúvonalak szelik á a vidéke Baráságos emberek Jó a közbizonság Jó önkormányzai hozzáállás Jó közlekedési helyze és kapcsola (vasú, főuak közelsége) Növekvő népességszám Sok fiaal- és gyermekkorú lakos Családok folyamaos beelepülése Vállalkozóbará környeze Munkaleheőség Alapfokú okaási inézmények meglée, maximális kihasználsága zöld szemléle - pl. energiaakarékos megoldások a közvilágíásban, komposzáló rekeszek kihelyezése a házarásokhoz Leheőségek Fiaal családok elepülésre vonzása Helyi közösségek akiviásának növelése A közösségi rendezvényeken az összefogás erősíése, az akív részvevők számának növelése Falusi urizmus meghonosíása Településmarkeing A környező elepülésekkel, kisérséggel együműködve az idegenforgalom fejleszése Nyiás ovábbi szomszédos elepülések, kisérségek felé, ezek programjába való bekapcsolódás Természei érékek, épüleek védelem alá vonása Ivóvízbázis védelme Környezekímélő echnológiák bevezeése Megújuló energiaforrások hasznosíása Modern mezőgazdasági echnológiák alkalmazása Ökogazdálkodás kialakíása Helyi ermékek kifejleszése Településkép javíása, parkosíás Belerüle minőségi fejleszése Gyalogos közlekedés bizonságosságá növelő beruházások Parkolók épíése Tanösvény kialakíása Kerékpárú kiépíése, csalakozás a regionális kerékpárúhoz Sporolási leheőségek kiszélesíése o A viszonylag nagy ámenő forgalomhoz képes kevés a gyalogosok védelmé szolgáló bizonsági eszköz o Külerülei uaknak álalában nincs szilárd burkolauk o A közszolgálaó inézmények közelében kevés a gépjárműparkoló helyek száma o Vendégfogadó helyek hiánya o Turiszikai vonzerő hiánya o Nincs véde ermészei érék, véde erüle a községben o Kevés műemlék épüle o Nincs a hagyományoka bemuaó helyi gyűjemény, ájház o Nincs a érségben idegenforgalmi udás o Nincs a urisák számára ermékké fejlesze program. o o A lakónépesség egy része passzív Jászóerek eloszlása kedvezőlen a elepülés szerkezeéhez viszonyíva Veszélyek o Korszerűlen, környezeszennyező mezőgazdasági echnológiák alkalmazása o Szomszédos elepüléseken örénő környezeszennyező beruházások o Környeze- és ájidegen épímények megjelenése o Közerüleek nem megfelelő kialakíása, elhanyagolása o Nem készül el a eljes járda- és kerékpárú hálóza o Munkahelyeremés érdekében környezeszennyező echnológiák befogadása o Tőke kivonás o Eladhaalan ermékek ermelése o Információhiány o Kiszámíhaalan ámogaási és hielrendszer o Szövekezések elmaradása a érségben o Nem emelkedik az idegenforgalom kínálaának színvonala o A lakosság korösszeéele 10-15 év múlva jelenős válozás fog muani (inakívak száma jelenősen nő) ha a fiaalok beelepülése lelassul, illeve a szüleésszám csökken
Oldal:29 Teskánd Településfejleszési Koncepciója 2012. Szabadidős evékenységek bővíése Kézműves meserségek, háziipar, feldolgozóipar megjelenése Pályázai leheőségek kiaknázása Családi gazdaságok erősíése, ámogaása (regionális szinen is) Tercier ágaza fejleszése A érség vonzerői: o Viszonylag csendes, bizonságos, isza környeze o Jó kiránduló vidék o Jó infrasrukurális környeze, fő úvonalak és vasúvonal közelsége o Kiváló vállalkozói környeze o Munkaleheőség IV. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK A fejleszéseknek elsősorban a helyi lakosság igényei kell figyelembe vennie, hiszen nekik kell minőségi közösségi élee elérheővé enni. Ezálal vonzóvá válik a eskándi lé és ilyen módon bizosíhaó a fiaalok helyben maradása illeve fiaal családok leelepedése. Másodsorban az idegenforgalmi szemponokra is figyelme kell fordíani. Terülei, megyei illeve országos programokhoz, úraúvonalakhoz érdemes csalakozni. Ki kell használni a környező elepülések már bevezee uriszikai arakciói, épíeni kell azokra akár kiegészíő programkén is. 1. Helyi véde érékké nyilváníás, kapcsolódó programok Teskánd Település egyelen műemlék épülee az Ilona kápolna. Az Ilona kápolna melle alálhaó öreg hársfa helyi véde ermészei érékké nyilváníása is uriszikai vonzerő jelenhe ekineel arra, hogy a Teskánd északi részén lévő Naura 2000 erüleeken kívül - helyi/országos jelenőségű véde ermészei érékei nincsenek a elepülésnek. Az Önkormányza jelenlegi épülee helyi védelem ala áll. Eredei külső megjelenésé ma mindössze néhány korabeli fénykép és rajz őrzi. Tekineel arra, hogy Teskándon mindössze néhány épüle kapcsán figyelheők meg a erülere jellemző épíészei formák, célszerű lenne helyreállíani az épüle egykori homlokzai képé. Az épíészei örökség megőrzése érdekében javasol a védeé nyilvánío épíészei érékekkel kapcsolaos előírások megfogalmazása (pl.: hagyományőrző felújíás során alkalmazandó épíő- és eőfedő anyagok, vakolasrukúra, anyaga, színe, homlokzai arányok, nyílászárók formája, anyaga). 2. Infrasurkúra fejleszés Máyás király uca és Toldi uca aszfalozása, a Toldi uca lako erüleen kívüli szakasza a emplomig közúá, azon úl az iskoláig kerékpározhaó gyalogúá kiépíése. A posá és orvosi rendelő magában foglaló épüle mögöi zár udvarban, az emlíe közszolgálaók zavaralan elérésé bizosíó gépjármű parkoló kialakíása szükséges. Uak, járdák folyamaos karbanarása, felújíása. A gyalogosok védelmé szolgáló bizonsági megoldások kiépíése pl. jól láhaó, jelze gyalogákelő helyek, forgalomlassíó szigeek. Rákóczi ucai buszmegálló áépíése. Vízfolyás medrének és környékének, árkok rendszeres gondozása, iszíása.
Oldal:30 Teskánd Településfejleszési Koncepciója 2012. A korábban a Szenmihályfai-paak déli-kelei szakaszára, Babosdöbrée erüleére ányúlva erveze vízározó örlése szükséges. Megvalósíása az elmúl 10 évben nem sikerül, helyee a meglévő állapo fennarása melle anösvény kijelölésével a Szenmihályfai-paak élővilágának uriszikai hasznosíása erveze. 3. Szabadidős evékenységek fejleszése A környező elepülések, valamin a kisérség idegenforgalmi leheőségeinek bővíésé szolgálná a Teskánd és Bagod közö lévő, egykori vasúi ölésen kialakíhaó kerékpárú (csalakozással az egyes elepülések irányába). E szakasz kiépíésével a elepülés a Zala folyó völgyében - a szlovén haárig aró - kerékpárú hálózara csalakozhana. A kerékpárú kiépíése kapcsán illeve vele párhuzamosan a szabadidőspor fejleszése pl. a jelenlegi elérheő sporágak melle újakkal színesíheő a kínála, vagy a paakra épíheő vízározó a horgásza és vízi sporok elérésé bizosíhaja mindemelle uriszikai arakció. Egy 2008-as kérdőíves lakossági felmérés alapján - a szabadidős evékenységek fejleszése émakörben - Teskánd lakói elsősorban a családokra épíő, közösség épíő programok szervezésé arják célravezeőnek az alábbi fonossági sorrendben: o Ismereerjesző előadások szervezése a meglévő közösségekben (lásd civil szervezeek, főkén a Nőklub) o Úszásokaás minden koroszálynak o Vízi mozdulj, családi locsi-napok o Jászóérfejleszés, jáékok beszerzése o Családi mozdulj-ok szervezése o Tájékozaó programok a különböző egészségügyi szűrőprogramokról o Települési iszasági akciók o Generációk kézfogása idősek és a gyerekek közös programjai, beszélgeések, segíő akciók o Tömegspor napok szervezése o Részvéelre öszönzés egészségcsomag sorsolási akciók o Szűrési programok vércukor-, essúly-, eszsír-, vérnyomásmérés o A elepülés meglévő, hagyományos rendezvényeinek fejleszése A női programok erősíése kiemel szerepe kap a elepülésen, hiszen a nők egy családon belül az egészség, az egészségnevelés leéeményesei. A nőknek fonos a családok menális és esi egészsége és ezér hajlandók is enni. A családokon kereszül elérheők a fiaalok, a családok élemód válásával együ jár az egyének élemód válása és ennek kihaása a elepülés éleére. 4. A lakosság igényein úlmuaó szabadidős fejleszési leheőségek a érségben felmerül igények alapján: o Szabadéri kalandpark A használaon kívüli agyagbánya erüleén kialakíhaó elsősorban exrém sporoka befogadó léesímény (akár külön pálya gyerekeknek és felnőeknek így családok együ is szórakozhanak). o A elepülés haárain úlmuaó kulurális rendezvényeknek, fesziválok Lőér erüleén gépjármű parkolókén az álalános iskola parkolója szolgálha, illeve az iskola mögöi erüleen lehe kialakíani parkoló övezee. Mindké irányból bizosíani kell a lőér felé a bizonságos gyalogos közlekedés feléelei. o Információs pon: a Göcsej kapuja, a Göcsejbe irányuló urisaforgalom első megállóhelye Az önkormányza épüleében vagy a Peőfi ucán alálhaó üres önkormányzai erüleen kialakíhaó az információs pon. A Göcsej ájegységhez arozó elepülések érképei, bemuakozó anyaga, kézműipari ermékeiből (csak!) bemuaó, szállásleheőségek sb. Teskánd úraúvonaláról, anösvényéről, rendezvényeiről ájékozaó