van Eyck (1434): Arnolfini és felesége National Gallery (London) Az ember egyedfejlődése I. Kálló Karola SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TTIK, Embertani Tanszék
Két szakasz: -méhen belüli - intrauterin: megtermékenyüléstől a születésig -méhen kívüli extrauterin: születéstől Növekedés: mennyiségi változások (testméretek, testsúly) Fejlődés: mennyiségi és minőségi változások sorozata, differenciálódás fejlődési szakaszok meghatározott sorrendben, nem cserélhetők föl Egy kis történelem: Preformáció tana (Henry Baker) 17.-18. sz.: A petesejtben illetve a hímivarsejtben kicsinyített felnőtt, a megtermékenyítés után ez indul fejlődésnek. Pángenezis (Darwin) 19. sz.: Testi sejtekben képződő gemmulák az átörökítés hordozói, melyek az ivarsejtekben gyűlnek össze. Epigenezis (Wolff) 18. sz. közepe A szervek az egyedfejlődés során differenciálódással alakulnak ki.
I. Progenezis: - a felkészülés folyamata - fiziológiai az ivarsejtek képződésétől a megtermékenyítésig ivarsejtek képződése az ivarmirigyekben petesejt (ovum) oogenezis petefészek (ovarium) hímivarsejt(spermium) spermiogenezis herékben(testis) - mentális családtervezés legoptimálisabb idő az utódvállalásra öröklődő betegségek megelőzése - genetikai tanácsadás
Genetikai tanácsadás javasolt: akinek már született fejlődési rendellenességben genetikai betegségben szenvedő gyermekük a családban elfordult hasonló eset, valamelyik szülő örökletes vagy szerzett betegségben szenved habituális (egymás után többszöri) vetélés Leggyakoribb magzatkárosító tényezők: az anya gyógyszerszedése (pl.:tartósan krónikus betegség miatt, v. fertőzés miatt antibiotikum ) vírus-, baktérium-, vagy parazitafertőzés (rubeola, varicella, toxoplasma ) az anya drogfüggő az anya dohányzik, alkoholista ionizáló (RTG) sugárzás érte az anyát vérrokon kapcsolatból fogant magzat http://www.vitalitas.hu/konyvek/genetika/gen11-1.htm
II. A megtermékenyítés impregnatio a 2-3 x 10 8 bejutó spermium 40%-a legyen mozgékony 60-80 millió spermium/ ml 70%-a legyen ép petesejt kemotaxisa - hívó anyagok (gamonok) tüszőrepedés után a pete 12-24 óráig termékeny ejakuláció után a spermium ~48 óráig termékenyítőképes HELYE: méhkürt, petevezeték
III. Barázdálódás blastogenezis a megtermékenyített petesejt osztódása a megtermékenyítéstől a 15. napig zigóta > a gyors egymásutánban következő mitotikus osztódások közt nincsen nyugalmi szakasz, a keletkező sejtek a petesejt burkán belül maradnak -> egyre kisebb sejtek keletkeznek (helye: petevezeték) szedercsíra (morula) 3. nap - 16 sejtes állapot (helye: petevezeték)
hólyagcsíra (blastula) - 5-6. nap a morula belsejében a sejtek nagy része szétesik, folyadékkal telt üreg keletkezik a pete burka alatt - helye: lassan a méh üregébe ér A hólyagcsíra részei: üreg (blasztocöl) - extraembrionális cölomaüreg trophoblast sejtek a hólyagcsíra fala, az embrió táplálását és anyagcseréjét végző szervek keletkeznek belőle - külső magzatburok (chorion), méhlepény embriócsomó: a blasztocita egyik pólusán mutatkozó hámszerű sejttömeg üreg felé eső sejtjei: embrioblast sejtek, - embrió, a többi sejt: amnioblast - belső magzatburok, amnion
Beágyazódás (implantatio) 6-12. nap biokémiai folyamatok segítik a blastocyta besüllyed a nyálkahártyába a méh nyálkahártyája megfelelő fejlettségű: sejtjei megtelnek glikogénnel erősen szekretál kapillárisok kitágulnak és újak képződnek 7. nap - a trophoblast többrétegűvé válik: petét egy rétegben körülvevő köb alakú sejtek: cytotrophoblast és felszínén bolyhossá váló syncytiotrophoblast - méh nyálkahártya sejtjei közé benyúlik, azokat emésztő jellegű enzimeivel fel is oldja, szivacsos szövedéket képezve - a méh falából tápanyagok felszívása, később ebből fejlődik a külső magzatburok (chorion), megvastagodott részéből pedig a méhlepény
8. nap - az embriócsomóban lévő magasabb, henger alakú sejtek és az alacsonyabb, köbös sejtek elkülönülnek és két lemezbe rendeződnek (delaminatio) - az embriócsomó amnionüreg felé eső sejtsora az ektoderma blastulaüreg felé eső sejtsora az endoderma - az embriócsomóban üreg keletkezik amnionüreg (alsó fala ektoderma sejtjeiből, oldalsó és felső fal az amnioblastokból 9-13. nap - endoderma sejtjei tovább burjánoznak - az embriópajzson túlnyúlik és körbezárja (epibolia) a szikhólyagot -blastulaüregben a trophoblast sejtek belső szélén mesenchimális sejtek keletkeznek -> extraembrionális mesenchima + trophoblast sejtek -> chorion (fogaskerék szerű illeszkedés, embrió táplálása diffúzióval) -amnion és trophoblast találkozásánál testnyél Embriópajzs (2 sejtrétegből álló ovális korong)
IV. Embriogenezis (15-90 nap) (Gasztruláció) - a csíralemezek differenciálódása, intenzív sejtszaporodás és sejtáramlások,mely közben a szervtelepek helyükre kerülnek - a 15. napon történik a menstruáció elmaradása -az ektodermában szaporodó sejtek az embriópajzs hátsó részeinek széleiről közép- és előrefelé sejtvándorlás indul -> csík- és csomószerű sejtsűrűsödés primitív csomó és a primitív csík alakul ki (ez az amnionüreg felől látható) -a primitív csomónál sejtáramlás megindul a mélybe, az endoderma irányába is -> a csomó és a csík besüllyed: primitív gödör és primitív barázda jön létre -a vándorló sejtek benyomulnak az ekto- és endoderma közé és kétoldal felé szétterjednek egységes lemezt képezve-> mezoderma -- az ektoderma és az endoderma 2 helyen szorosan összenő ide a mesoderma nem hatol be a feji részen: a megnyúlt embriópajzs elején -> prechordalis lemez -> szájnyilás farki részen: az embriópajzs hátsó vége -> cloaca membran -> végbél és nőknél urogenitális nyílás - a primitívgödör aljától a sejtek előrefelé áramlanak->előre irányuló tömör nyúlványt képez a prechordalis lemez irányába -> fej/chordanyúlvány, mely jobb és bal félre választja a mesodermát - az embriópajzs hosszanti irányban, hátrafelé nyúlik->a chorda hátrafelé hosszabbodik->chorda dorsalis - a középvonalban elöl lévő prechordalis lemez és a hátul lévő cloaca membrán kivételével az embriópajzs most 3 sejtréteg 16-17. nap az ekto- és az endoderma egységes sejtlemezek, a mesodermát a chorda dorsalis kétoldali sejtlemezre választja el
IV/a, Az ektoderma differenciálódása (neurulatio) 18-25. nap -a chorda dorsalisból kiinduló indukciós hatásokra az azt borító ektoderma cipőkanál alakú területen megvastagodik ->kialakul a velőlemez - hamarosan a velőlemez két széle kiemelkedik, majd összezárul és felette az ektoderma összenő ->vastag falú hámcső, a velőcső keletkezik - az idegrendszer szöveti elemei túlnyomóan a velőcsőből származnak, mely a későbbi tömegesebb agyvelőnek megfelelően elöl jóval vastagabb, caudalis része a gerincvelőnek megfelelően jóval vékonyabb - a záródási vonal két oldalán sejtek egész sora kimarad az idegtelepből->a velőcső mentén kétoldalt húzódó dúclécet (ganglionlécet) képezik (eleinte megszakítás nélküli sejtsor, később az ős-szelvények kialakulásával csigolyaközti dúctelepekre szabdalódik fel)-> perifériás idegrendszer és a mellékvese velőállománya fejlődik belőle - a velőcső záródása középtájékról indul, majd előre és hátrafelé terjed, az elülső és hátsó végen egy ideig nyitva marad (25. nap) végül ezek is bezáródnak (ld. velőcső záródási rendellenességek!!!) -> a velőcső végig zárt, elöl kampószerűen a hasi oldal felé hajló hámcsővé alakul - az embriópajzs begörbülésével, hengerré záródásával és lefűződésével az ektoderma körbezárja az embriót -> bőr telepe
IV/b, A mesoderma differnciálódása: 18-25. nap - a chorda dorsalis felli medialis szélek megvastagodnak, majd a 3. héttől befűződések jelennek meg rajta ->ősszelvényekre (somita) (38-41 pár: 3 a koponya képzésében vesz részt, 7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki, 5 keresztcsonti, 5-8 farki) tagolódik, (kivéve a feji és farki véget) ->a vázrendszer telepei: * myotom -> törzs harántcsíkolt izmai, végtagizmok * sclerotom -> csigolyák * dermatom (cutis lemez) -> bőr alatti kötőszövet - az oldallemezekkel szelvénynyél köti össze -> az urogenitális apparátus telepe lesz - a mesoderma laterális, nem szelvényeződő részében üregek keletkeznek, melyek később összefolynak egységes testüreggé->cöloma, * dorsalis, ektodermát borító lemeze a somatopleura -> test oldalsó és hasi fala és a végtagok minden eleme ebből fejlődik * ventralis zsigeri lemeze a splanchnopleura -> bélcsatorna, húgyhólyag, mirigyek kötőszövete és izomzata lesz * cölomát bélelő hámsejtekből > mellékvesék kérge, nemi mirigyek hámja - a prechordalis lemez elé beszűrődő mesoderma sejtekből a szív telepe, majd a szívcső fejlődik
IV/c, Az endoderma differenciálódása - az embriópajzs hengerré záródásával és lefűződésével - a szikhólyag is befűződik: elválasztja az endoderma embrión belüli részét -> az endoderma cső alakú képletté válik -> primer bélcső -> elő-, közép- és utóbél, szikhólyag befűződésénél bélköldök - az amnion teljesen körülzárja az embriót, találkozása az ektodermával: bőrköldök (köldök erek ki- és belépése, később a bélcső erőteljesebben növekszik, mint az embrió -> görbületek képződnek rajta -> szekunder bélcső -a prechordalis lemez és a cloaca membrán a lefűződés és hengerré záródás során valamint az embrió begörbülésével a hasi oldalra fordulnak és az előbelet, illetve az utóbelet zárják le. Későbbi felszívódásukkal kialakul a szájgödör, illetve a végbélnyílás, valamint a női urogenitális nyílás.
V. Magzatfüggelékek kialakulása: Magzat védelmét és táplálását szolgáló struktúrák: corion, amnion, placenta, köldökzsinór, szikzacskó, allantoist A méhlepény kialakulása: - a felszínén bolyhossá váló, a syncytiotrophoblast (az embrió felőli póluson erősebben fejlett), a méh nyálkahártya sejtjei (mirigyei, kapillárisai kitágultak - lacunák) közé benyúlnak, azokat emésztő jellegű enzimeivel fel is oldja, szivacsos szövedéket képezve -az embriót diffúzióval táplálja (12-13. napig) - közben a blastocytában keletkező mesenchima betüremkedik a bolyhokba -> chorionbolyhok (+ choriongonadotropin termelés) - a magzat saját keringésének kialakulásával a chorionbolyhok tengelyébe a magzati erek benőnek, majd egyre jobban elágaznak: - minden chorionboholyba benyúlik egy-egy kapilláris érhurok a verőeres szár visszafordul a gyűjtőeres szárba (később a chorion bolyhai elsorvadnak) - az anyai vért a magzati vértől vékony szövetréteg választja el - a méhlepényt az amnionhám, a chorion megmaradó bolyhai, bennük elágazó köldökerek, és méhnyálkahártya alkotja
A magzatburkok kialakulása: - a neurulatióval párhuzamosan az embriópajzs mind jobban bedomborodik az amnion hólyagba, henger alakot vesz föl, miközben körös-körül lefűződik az embriópajzs korongszerű érintkezési felszínéről (a lefűződés során a szikhólyag is befűződik, majd elsorvad) - a lefűződéskor az embrió 3 hólyagból áll: *chorion-zsák: bolyhos megvastagodott trophoblast a hozzá tapadó mesenchimalis sejtekkel -> külső magzatburok *amnionhólyag (a tapadónyéllel rögzül a chorionhoz), melybe befelé türemkedik az embrió -> belső magzatburok *lefűződő szikhólyag -> elsorvad - ahogy nő az embrió, tágul az amnion, a cöloma üreg pedig beszűkül, mígnem az amnion teljesen kitölti a chorion-zsákot. Magzatvíz (liquor amnii) (~ 1000 ml később 500 ml): *kezdetben az amnion váladéka, *később a vese, a légzőszerv, a hám, a mirigyek szekrétuma, *állandóan cserélődik az amnion ill. magzatburok reszorpciós tevékenysége miatt *védi a magzatot és szerepe van a születésben
A köldökzsinór kialakulása: - a testnyél az embrió lefűződésével átkerül a háti oldalról a hasi oldalára -> hasnyél - az embrió nagyobb erei bemennek a hasnyélbe és a chorion bolyhaiba, mely köldökzsinórrá nyúlik ( a szikhólyag elvékonyodó nyele is kíséri) - a köldökzsinórt is körülveszi az amnion - érett magzatban kb. 50 cm - anyaga mesenchima eredetű kocsonyás kötőszövet (Wharton-kocsonya) - benne két artéria + egy véna egymás körül spirálisan tekeredve
IV. Embriogenezis (15-90 nap) (a 12.hétig) Csíralemezek differenciálódása Ektoderma: hám és származékai, idegrendszer, érzékszervek Endoderma: emésztőcsatorna, légutak, húgyrendszer részei Mesoderma: csontok, izmok, keringés, kiválasztó és nemi szervek 1. hónap somita szakasz: 20-30. nap - velőcső teljes hosszában záródott - szájöböl tág mélyedés, öt fő arcnyúlvány fogja közre 2. hónap: - szem, hallószerv kezdemények - végtagbimbók, majd az egységes kéztelep az ujjakra hasad - 30 -> 60. napra: 5 mm->3 cm
3. hét 6. hét 4. hét 5. hét 16. hét
4. hét embrió hengerré záródása, hosszirányú növekedése -> az embrió feji és farki vége begörbül 8 somitás stádium -> 37-41 szem-, halló és végtagtelepek megjelenése szaglógödör besüllyed, szívdomb jól látszik 5. hét Kialakul a baba szíve. Parányi erecskék hálózzák be a testét. Már magzatvíz is termelődik. Négy kis bemélyedés a fején -> szem- és fülkezdemény. 6. hét - az embrió kb. 6 mm. Megkezdődik a szervek fejlődése, megjelennek az emésztőrendszer kezdemények: a száj és az állkapocs, májdomb domborodik, 4 apró végtagrügy alakul ki, egyszerű agya, gerince és központi idegrendszere van. Alakul a vérérrendszere. Létrejönnek a hangszalagjai. Működni kezd a szíve. 7. hét - kb. 1,3 cm; A fej erősen növekszik, a mellre hajlik. Alakulóban van az arc, szem még oldalt van, és csukott. Látható a kar és a láb, a végükön hasítékok vannak, amikből az ujjai lesznek. A szív megindítja a vérkeringést a testben. Az idegrendszer főbb vonalaiban már szinte teljes, az agy erőteljesen fejlődik. A csontsejtek kezdenek kifejlődni. Megjelenik a tüdő, a belek, a máj, a vese és a belső nemi szervek, de még nem teljesen kialakult formában.
8. hét - 2 cm Az összes főbb belső szerve kialakult, Felismerhető az arca: orrhegy, kialakultak az orrlyukak és a két állkapocs összekapcsolódott szájjá. Nyelve is van már. Alakul a belső füle, az egyensúlyozás és a hallás szerve. Az ujjak a kezén és a lábán elhatárolódnak, de még egy bőrhártya összeköti őket. A karja és a lába megnyúlik, a válla, könyöke, csípője, térde már megfigyelhető. 9. hét A kéz- és lábujjai már megkülönböztethetők, mozogni is tud már, ezt az anya még nem érzi. 10. hét -13g - 2,8 cm Mind a húsz tejfogának kezdeménye felismerhető az állkapocs csontban. 11. hét (48g, 3,8cm) Lényegében a magzat valamennyi szerve kifejlődött, kialakul a gerincoszlopa. Az arc még kicsi, de a szemek előre néznek, a szemhéjak a 7. hónapig összenőttek.
12. hét 6,5 cm, 18 g A magzat szíve percenként 110-160-at ver; a mellkas emelkedni és süllyedni kezd, a végtagok az ujjakkal együtt kialakultak. Apró kéz- és lábkörmök kezdenek nőni. A magzatnak van már fülcimpája. A szemhéj kifejlődött, rácsukódik a szemre. A magzat már sokkal többet mozog, mivel fejlődnek az izmai. Összehúzza és szétterpeszti a lábujjait, ökölbe szorítja a kezét. Képes szopni és lenyeli a körülötte lévő magzatvizet, ami vizeletként távozik a testéből. A magzatvíz minden 24 órában teljesen kicserélődik. A farokrész eltűnik, a végbél megnyílik.
16. hét 16 cm, 135 g - gyors növekedés - Izomműködés: élénk mozgás, (az anya még nem érzi). - Mellkasi légzőmozgások - Szopja az ujját. - Kialakulnak az ízületek a karban és a lábban, és a szilárd csontok fejlődni kezdenek. - A nemi szervek elég fejlettek ahhoz, hogy a magzat neme egyértelmű legyen, de ultrahang- vizsgálattal még mindig nem állapítható meg pontosan. - Kinő a szemöldök és a szempilla. A magzat arcát és testét finom, puha szőr (lanugó) borítja. - A bőre vékony, hogy átlátszik rajta a vérerek hálózata.
20. hét 24. hét 25 cm, 340 g 33 cm, 570 g A karja és a lába már jól kifejlődött, A magzat köhögni és csuklani is tud. jelentősen nőnek az alsó végtagok. Izzadságmirigyek alakulnak ki a bőrben. Megjelenik a haja. Jól fejlett kar- és lábizmait rendszeresen Kialakul a magzatmáz: fehér, zsír + próbálgatja. koleszterin, védi a magzat bőrét a méhben. Nagyon aktív és nagyon nyugodt időszakok Az anya véréből ellenanyagok jutnak a változnak egymás után. magzatba, ezek védik az újszülöttet a A fej és az arc gyermekes jellege kialakul. betegségekkel szemben az első hetekben. A magzat nagyon mozgékony; az anya enyhe rezgésként észleli a mozgását. Külső zajokra is reagálhat.
28. hét 37 cm, 900-1000 g A tüdeje még mindig nem teljesen érett. Az agy jelentősen megnő, összetettebbé válik. Érzékeli a fájdalmat és reagál rá. A bőre vörös és ráncos, zsírréteg kezd lerakódni alatta. Az apa is érezheti a magzat mozgását, ha az anya hasára teszi a kezét. A szemhéjak szétválnak, a szemrés megnyílik. 32. hét 40,5 cm, 1,6 kg A magzat majdnem olyan, mint megszületésekor, csak még jobban ki kell gömbölyödnie. Testhelyzete állandósult fejjel lefelé, mert már kevesebb helye van a méhben. A kisfiúk heréi a lágyékból leszállnak a herezacskókba.
36. hét 46 cm, 2,5 kg A magzat feje leszáll a medencébe, készen állva a megszületésre. A puha körmök elérték az ujjak végét a kezén és a lábán. A hátralévő 4 hétben a magzat napi kb. 28 g-ot hízik. A legtöbb kisbaba fejét már félcentis haj borítja. 40. hét 51 cm, 3,4 kg A magzati szőrzet( lanugó) nagy része eltűnik. A magzatmáz beborítja a testét vagy nyomokban van a ráncok között. A belekben összegyűlik a magzatszurok (meconium) nevű sötét anyag, mely a szülés utáni első ürítéskor távozik.
Fötális periódus (3-9. hó) - összefoglalva 3. hó jellegzetes emberi formák, - magzat megnevezés! 4. hó intenzív magzatmozgások - arc formálódása 5. hó erőteljes növekedés 7-8. hó - életképes magzat koraszülés 8-9. hó - végtag növekedés - zsírlerakódás, - méret és súlynövekedés Magzati élet testsúly és testhossz referenciái Joubert Kálmán
Testarányok változása: - a testsúly a 2. hónaptól 800, hossza az 1. hónaptól 50x lesz születésig - az egyes szervek, testrészek növekedési üteme, aránya jelentősen változik legszembetűnőbb a koponya esetében: * hónapos magzatban a fej a testhossz fele * 3 hónapos magzatban 1/3-a * születéskor 1/4-e * 22-24 éves korban, a növekedés megállásakor 1/8-a
Sziámi ikrek (ikertorzok) (cojoined twins)
Ultrahang vizsgálat - 6-8. hét terhesség megállapítása, embriók száma, embriók élő volta - 10-12. hét magzat tarkóredő vizsgálat Down sy. - 18-20. hét (AFP lelet már van!) genetikai ultrahang, esetleges magas v. alacsony AFP okait célzottan keresi - 28-32. hét magzat növekedési ütemét ellenőrzik AFP (alfa-fetoprotein) vizsgálat - 15-20. Héten - magzati fehérje, a magzat véréből a placentán keresztül jut az anya vérébe. - magas AFP érték: velőcső záródási rendellenességekre utal: nyitott gerinc, hasfalhiány, anencephalia - alacsony AFP érték kromoszóma-rendellenességek, kezeletlen cukorbetegség Terhesgondozás www.vitalitas.hu/ismerettar/genetika www. babanet.hu/faq/tergon21.
TA-AC 16-18.héten - Transz-abdominális amnio-centézis - a magzatvízben úszó magzati sejtek vizsgálata - kromoszóma vizsgálata (pl.:down-szűrés) - AFP vizsgálat is történik a magzatvízből Chorionboholy vizsgálat 10-12. héten - a lepény kezdeménye (chorion) magzati eredetű és a lepény magzatbolyhai a magzat testi sejtjeivel azonos genetikai információt hordoznak. www.vitalitas.hu/ismerettar/genetika www. babanet.hu/faq/tergon21.php www.babnet.hu/publ/ultrahang.htm
V. A szülés Megelőző időszak: - magzat fejjel lefelé, és előre fordul - méhnyak meglágyul - méh és méhnyak tágulása - méhet sterilen tartó nyákdugó távozik - magzatburok megreped, magzatvíz elfolyik Szülés megindulásának tényezői: - magzati ACTH, - kortizolszekréció, - méhizomzat depolarizációja, - kitágult méh - progeszterin szint csökkenése, ösztrogén fokozódik (de ezt mi idézi elő?) - oxitocin, prosztaglandinok termelődése fokozódik - magzat
Szülés várható idejének számítása táblázatból A világoskék sorok: az utolsó menstruáció első napja A sötétkék sor megmutatja szülés várható időpontját.
Szülés - születés: várható ideje: az utolsó menses első napjától számítjuk-> 266 nap! 9. naptári vagy 10. holdhónap (28 nap) vagy 40. hét végén vagy 280. nap 1. szakasz: - méhnyak teljesen kitágul (8-10 cm), hüvellyel összefüggő csatorna 2. szakasz: méhösszehúzódás segíti, - magzat forog a csatornában 3. szakasz: méhlepény születése
mellkörfogat
A VIZSGÁLT JELEK Izomtónus (Activity) Szívműködés (Pulse) Reflexingerlékenység (Grimace) Bőr színe (Appearance) Légzés (Respiration) Az újszülöttek állapotának megítélése Virginia Apgar (1953) szerint Tónustalan (rongybaba) Enyhe flexiós tónus Jó, erőteljes spontán mozgás Szívhangok nem hallhatók Frekvencia 100/min. alatt Frekvencia 100/min. felett Nincs Kis grimasz Tüsszentés, köhögés Egész test sápadt v. cyanotikus Test rózsás, cyanotikus végtagok Egész test kipirult Nincs Kapkodó, irreguláris, felületes Jó, ritmusos, erőteljes sírás APGAR- PONT 0 1 2 0 1 2 0 1 2 0 1 2 0 1 2 8-9-10 Apgar: jó állapotú újszülött, idegrendszeri 4-5-6-7 Apgar: károsodása, hypoxiás enyhén vagy ártalma nincs, savbázis háztartása az közepesen súlyos az újszülött állapota, élettani határok között az 0-1-2-3 idegrendszer van. Apgar: észrevehető depressziójával, tónustalan, sápadt enyhe újszülött vagy súlyos, esetenként kifejezett moribund acidózissal állapotban (ph=7, Az 10-7, aktuális 20 között, ph<7,10, a pco2<60 pco2>60 Hgmm Hgmm (7,98 (7,98 kpa). kpa). Az idegrendszer hypoxiája, depressziója miatt a külső ingerek hatástalanok.
Újszülött és csecsemkor Az átlagos születési testtömeg a világ különböző tájain: jóléti társadalmak (Európa, Észak-Amerika) 3400 g, delhi szegény lakosság leánygyermekek 2750 g, az új-guineai fiú újszülöttek 2400 g koraszülött (a betöltött 37. gestációs hét előtt), érett újszülött (a betöltött 37-42. gestációs hét között), túlhordott újszülött (a betöltött 42. gestációs hét után). Joubert, 2000: fiú: 3351 g, lány: 3214 g Kálló, 2008: fiú: 3448,28 g, lány: 3328,68 g Az 1000 élve születettre jutó egy éven aluli meghaltak aránya a különböző országokban 1986-1990 ÉVEK ÁTLAGA 1999 Németország 7,8 5,1 Norvégia 7,7 5,0 Olaszország 9,2 6,3 Portugália 13,3 6,7 Spanyolország 8,3 6,4 Svájc 6,8 4,9 Svédország 5,9 3,9 Japán 4,8 4,1 Kína 32,0 43,3 USA 9,8 6,3 Brazília 63,0 35,4 India 94 60,8 Ausztrália 8,5 5,1
WHO - intrauterin fejlődés és a gestatiós időtartam meghatározói: - rasszbeli/etnikai hovatartozás, - az anya magassága és a szülés előtti testtömege - az apa testsúlyának és testmagasságának az aránya - a nem - a megelőző terhességek, terhesség megszakítások, - korábbi komplikációs terhesség - az előző terhességből született csecsemő alacsony testtömege, - a terhesség alatti súlygyarapodás, - az anya betegségei (diabétesz, malária, fertőző betegségek, stb) - az anya életkora és szocio-ökonómiai státusza, - az anya táplálkozása (az energiabevitel) - a placenta tapadási helye - ikerterhesség - egyéb környezeti hatások (alkohol, nikotin, mérgezések)
SZTE kutatás 2004: a legnagyobb gyermekeik a 26-36 éves korcsoportú anyáknak születnek nőnek az újszülöttek testméretei az anyai végzettség emelkedésével a rendezett családi viszonyból származó gyermekeknek a legnagyobbak a testméreteik a születési sorrend hatással van az újszülöttkori testméretekre a lakóhely nem befolyásolja szignifikánsan a születéskori testméreteket az újszülöttkori testméretek átlagai szezonálisan nem mutattak szignifikáns változást Összehasonlítás korábbi eredményekkel: a 2004-ben született gyermekek száma 1989-hez képest csökkent, 1999-hez képest pedig emelkedett az elmúlt öt évben növekedtek a születéskori testsúly átlagok a mellkörfogat értékek és a testhosszátlagok 1989-hez képest emelkedtek, 1999-hez képest pedig csökkentek a fejkörfogat átlagok az 1989. évi átlagoknál alacsonyabbak, az 1999.évi átlagoknál pedig magasabbak 15 év távlatában a szülési kedv a magasabb életkorok felé tolódik
Az újszülöttek érettsége súly és kor A kicsik 2500 g alatt elhalálozási valószínűségük kb. 20x elégtelen oxigén ellátottság idegrendszeri károsodások légzési nehézségek (surfactans hiánya) enzimek éretlensége És a nagyok >4000 g - a macrosomia határértéke: 4000g 4500g LGA - jelentősen megnő a szülési/születési komplikációk gyakorisága
Rövid távú rizikó: szülési/születési komplikációk Veszély az babára: baba a szülőcsatornában elakad: váll dystocia, asphyxia, clavicula törés, brachiális és faciális ideg sérülése, bénulása, koponyacsont sérülése, agykárosodás, meconium aspiráció Veszély az anyára: gátolja a tágulást, elhúzódó szülést, perineális traumát okozhat (genitális laceratio, méh atónia vagy ruptura, post partum haemorraghia, infectio) leggyakoribb oka a császármetszéseknek
Hosszú távú rizikó Az anyánál diabetes, metabolikus szindróma nagy terhességi súlygyarapodás esetén tartós túlsúly a végbél záróizom tartós diszfunkciója A gyermeknél gyermek- és felnőttkori egészségi állapot nagyobb a congenitalis malformációk gyakorisága, brachialis plexus sérülés hosszú távú neurológiai következménye értelmi fogyatékosság obezitás, diabetes, metabolikus szindróma, gyermekkori leukémiák, cardiovasculáris kórképek rheumatoid arthritis Circulus vitiosus
A szekuláris trend Rooth (2003) tanulmánya 1978-1998 A születési súly átlaga 45-95 g-mal növekedett A növekedés üteme gyors és csaknem lineáris Mo változatlan tempó - 200 év múlva az átlagos születési súly ~ 4500 g a szülési komplikációt okozó születési súly határértékét országonként meghatározni a 4000 g határérték helyett Svédország Magyarország Svédország Magyarország
Macrosomia növekvő aránya hátterében a nők növekvő arányú túlsúlyossága kapcsolódó anyagcsere változások (GDM és DM II) hosszú távú epigenetikus hatások változtathatják a születési súlyt befolyásoló gének expresszióját legerősebb hatás: az anya terhesség előtti elhízottsága (alacsony fizikai aktivitása) a terhesség előtt már fennálló diabetes gyakorisága a 37. hét után növekszik meg rizikófaktorral rendelkező anyák 40%-ánál diagnosztizálható
Konklúzió a szegedi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán 2004-ben a magzati macrosomia előfordulása az irodalmi adatoknál alacsonyabb 2004-ben más hasonló magyar adatgyűjtésből származó adatokkal való összehasonlítás obezitás tendencia nem állt meg növekvő macrosomia Mo.-n? a 37. hetet betöltött, normál súlyúak testsúly-, testhossz- és mellkörfogat átlagai 1989-hez képest nőttek korai felismerése és megfelelő ellátása nagymértékben csökkenti mind a magzati, mind az anyai komplikációk előfordulását ultrahang és más radiológiai diagnosztikai technikák Öçer et al. (1999) szerint csupán 48%-os hatékonyságú a macrosomia ultrahangos előrejelzésének pontossága hangsúly: megelőzés
Köszönöm a figyelmet!