A probléma jellege Környezetgazdaságtan 4. előadás A mérés problémája 2012 BME Környezetgazdaságtan Tanszék 1) Ha a makroszintű döntéshozatalban is figyelembe akarjuk venni a természeti erőforrások állapotváltozását, akkor rendelkeznünk kellene a természeti környezet állapotát átfogóan, összegzően jellemző mutatóval (olyan jellegűvel, mint amilyen a gazdaságban a GDP vagy a munkanélküliségi ráta) 2) A környezet minőségéről (a természeti erőforrások állapotáról vagy a szennyezésről) csak pontos mikroszintű mutatóink vannak, kielégítő makromutatónk még nincs Hol segíthetne a környezeti makromutató? Annak megértésében van-e a gazdasági tevékenységeknek effektív anyagi korlátja. Számít-e a gazdaság aggregált mérete ahogy az ökológiai közgazdaságtan feltételezi? Annak megértésében, milyen viszonyban van egymással a gazdasági növekedés és a környezet állapota. Fenntartható-e hosszú távon a növekedés? Országok, társadalmak környezeti teljesítményének összehasonlításában. Ki felelős elsősorban a Föld ökológiai állapotának romlásáért? Ki járul hozzá a javításhoz? Egy kormányzat környezetpolitikájának megítélésében: a bevezetett szabályok elősegítették-e a környezet állapotának javulását általában? Miért vált fontos kérdéssé? A második világháború után, a jóléti államok kifejlődése során a gazdasági teljesítmény nagyságának kitüntetett szerepe lett, a bruttó nemzeti termék (GDP illetve annak változatai: GNP, NNP) indikátor tényleges közgazdasági tartalmát meghaladó politikai jelentéstartalmat kapott Történeti szempontból az új környezeti (és fenntarthatósági mert ez összekeveredett) makromutatók keresésének kiindulópontja a GDP kritikája volt ( a GDP rossz, keressünk helyette mást ) Logikai szempontból helytelen pusztán a GDP ellenfelét megtalálni
Kitérő: tanulság lehetett volna ez is A politikai filozófia, a közgazdaságtan számos klasszikusa figyelmeztetett már bennünket: lehetetlen előállítani egy olyan mutatót, melynek értéke az emberi élet teljessége szempontjából jelzi az előrehaladást vagy a hanyatlást Ismeretelméleti törvényszerűségek miatt: lehetetlen ennyi különböző jelenségről folyamatosan adatot gyűjteni, módszertani nehézségei vannak az eltérő jellegű adatok normalizálásának (súlyozásának) Mégis sokan kísérleteznek A Mutató előállításával ENSZ HDI (Human Development Index) GPI (Genuine Progress Indicator) Amiért a GDP nem reflektál a környezetminőségre Flow nem stock típusú mutató: áramokat, változásokat mér, nem a készletek, a vagyon nagyságát. (Egy erdő esetén nem csak az fontos, mennyi fát vágtunk ki egy év alatt, hanem az is, hogy mindeközben miként változott az erdő nagysága, mennyit ültettünk, mennyi fa nőtt fel ) Csak a piaci árral rendelkező jószágok értékét méri, a piacon kívüliekét nem. (A papagáj a madárkereskedésben számít, az esőerdőben nem.) A környezetszennyezések kezeléséhez szükséges kárelhárító tevékenységek ugyanakkor hozzáadódnak a GDP-hez. (Tehát a tengeri olajkatasztrófában elpusztult madarak, halak nem csökkentik a GDP-t, de a felszínre kiömlött olaj összetakarításának költségei növelik azt.) Miért nem törődik az előbbiekkel a GDP? Mert nem erre találták ki! Nem az emberiség életminőségét akarták mérni vele. Az 1929-es nagy gazdasági válság után az USA-ban többen javasoltak egy olyan mutatót, melynek változása jelezné a konjunkturális ciklusok alakulását, s segítene a hasonló, közeledő válságok előrejelzésében Sajnos, erre azok sem emlékeznek, akik ma a GDP-t tényleges hatókörén túli jelentőséggel felruházva használják. Ha a GDP nem alkalmas átfogó életminőségi mutatónak, és a környezeti állapotváltozást sem jelzi Új mutatók konstruálása az utóbbi évtizedekben: 1. irány: a GDP javítása átalakítása, hogy az állományváltozást is mérje az externáliák (környezetszennyezés) bekalkulása nem monetizált jövedelmek becslése stb. 2. irány: a környezeti állapotra (vagy tágabban: a fenntarthatóságra) koncentráló makromutató létrehozása, amit a GDP-vel párhuzamosan lehetne használni
Néhány gazdasági-társadalmi mutató: mit is lehet ma már mérni Alternatív makromutatók: a GDP-ből továbbfejlesztett indexek PRI IEF Gazdasági szabadság Politikai szabadságjogok biztosítása (kormányzás színvonala) GINI Egyéni anyagi jólét színvonala/megoszlása Életlehetőségek (élettartam, oktatásiegészségügyi színvonal) GDP Gazdasági teljesítmény ISEW/ GPI/MDP HDI Általános technológiai színvonal innováció A természeti erőforrások felhasználása ESI EF MFA NEW Nettó Gazdasági Jólét (Nordhaus & Tobin, 1972) Továbbra is flow mutató, de korrigál externáliákkal ISEW Fenntartható Gazdasági Jólét Indexe (H. Daly & J. Cobb, 1989) Már az állományváltozásokkal (hosszútávú természeti károk) is számol, továbbá figyelembe veszi az elosztási egyenlőtlenségeket GPI Valódi Fejlődés Mutató (C. Cobb & mások, 1995) Az ISEW továbbfejlesztése A GPI-ban figyelembe vett extra tényezők GDP vs GPI, USA, 1950-2004 TÉNYEZŐ HATÁS Személyes fogyasztás Jövedelem-eloszlás módosítja a fogyasztást A háztartási munka és gyermeknevelés értéke Az önkéntes munka értéke Tartós fogyasztási cikkek szolgáltatásai A kormányzati tőke szolgáltatásai A bűnözés költségei A válások költségei A szabadidő csökkenés Az alulfoglalkoztatottság veszteségei A munkába járás (ingázás) költségei A háztartásokban jelentkező szennyezések költségei A gépkocsibalesetek költségei A vízszennyezés költségei A levegőszennyezés költségei A zaj költségei A nedves területek csökkentéséből adódó veszteségek A termőföld veszteségek A nem megújuló energiaforrások csökkenése Más hosszú távú környezeti károk Az ózonréteg csökkenés költségei Az őserdők károsodásai Nettó tőke beruházások / Nettó külföldi kölcsön, ill. tartozás egyenlege /
Fenntarthatósági mutatók Index Index teljes elnevezése angolul Az index kifejlesztője és az első közlés éve A.) A GDP-ből továbbfejlesztett mutatók, az ISEW-család ISEW Index of Sustainable Economic Welfare Cobb, 1989 GPI Genuine Progress Index Cobb at al, 1995 WI Well-Being Index Prescott-Allen, 2001 GS Geniune Savings Index Hamilton at al, 1997 EDP Environmental Adjusted Domestic Product Hanley, 2000 B.) Az emberi élet feltételeit mérő indexek HDI Human Development Index UNDP, 2005 CDI City Development Index UNCHS (Habitat), 2001 C.) Környezeti állapot és menedzsment mutatók ESI Environmental Sustainability Index Esty at al, 2005 EPI Environmental Performance Index Esty at al, 2005 EF Ecological Footprint Wackernagel és Rees, 1997 LPI Living Planet Index WWF, 1998 HI Heinz Index Heinz Center, 1999 EVI Environmental Vulnerability Index SOPAC, 2005 D.) Az anyagáramok mérésén alapuló indexek MFA/TMR Material Flow Analysis/Total Material Requirement EUROSTAT, 2001 Környezeti makromutatók Két jelentős indexet fejlesztettek ki: EF - Ökológiai lábnyom (Wackernagel & Rees, 1995/97) EPI - Környezeti teljesítmény index (Columbia és Yale Egyetemek, 1999/2005) Ökológiai lábnyom fogalma Egy populáció ökológiai lábnyoma az a biológiailag produktív terület, amely ahhoz szükséges, hogy az adott populáció által használt erőforrásokat előállítsa és a termelt hulladékot elnyelje. Kiszámítása: az összes erőforráshasználat (anyag, energia, víz) és megtermelt hulladék/emisszió átszámítása területértékké (globális hektár), majd összehasonlítása a rendelkezésre álló biológiailag produktív területtel Biokapacitás versus ökolábnyom Az egyes nemzetgazdaságok ökológiai lábnyomát (erőforrás felhasználásukat) az erőforrás szükséglet alapján lehet becsülni A környezeti szolgáltatások kínálatát a biokapacitás mutatja A lábnyom pedig az adott ország környezeti szolgáltatásai iránti keresletet jellemzi Minimum feltétel az ökológiai fenntarthatósághoz: a lábnyom legyen kisebb a biokapacitásnál
Országok ökológiai lábnyoma Környezeti teljesítmény index fogalma A táblázat az országok számított tényleges ökolábnyoma alapján rangsorol, s feltünteti a világ átlagos biokapacitását is. A biokapacitásnál kisebb lábnyom jó teljesítmény, a nagyobb rossz. Az EPI mutató számszerűsíti az országok természeti erőforrás felhasználását és szennyezéseit, azokat egy 0-100 skálán értékeli Környezeti teljesítmény index számítása Országok EPI értéke Helyezés Ország EPI pontszám 1 Svájc 76,69 2 Lettország 70,37 3 Norvégia 69,92 4 Luxemburg 69,20 5 Costa Rica 69,03 6 Franciaország 69,00 7 Ausztria 68,92 8 Olaszország 68,90 9-10 Nagy-Britannia 68,82 9-10 Svédország 68,82 11 Németország 66,91 12 Szlovákia 66,62 45 Magyarország 57,12 130 Üzbegisztán 32,24 131 Türkmenisztán 31,75 132 Irak 25,32 A legjobb (elméleti) környezeti teljesítmény pontszáma 100, a legrosszabb 0 az országok e két érték között helyezkednek el Forrás: Emerson, J. W. et al (2012) Environmental Performance Index and Pilot Trend Environmental Performance Index. Yale Center for Environmental Law and Policy, New Haven, US
Még vannak nehézségek Módszertani problémák bizonyítéka: nem korreláló indexek Habár az EF és az EPI mutatók készítésekor ugyanazokból az elemi adatokból (pl. széndioxid kibocsátás, veszélyes hulladékok mennyisége, stb.) indulnak ki, az országok EF és EPI rangsora ellentmond egymásnak. A különbség az elemi adatok aggregálásának és normalizálásának módszertani különbségeiből fakadnak. Feladatok a jövőre Tovább kell kutatni a környezeti makromutatók módszertani problémáinak megoldása érdekében. Addig érdemes az elemi adatokat (a konkrét természeti erőforrásokra vagy a szennyezésekre vonatkozóakat) használni.