Környezeti kárértékelés. Környezeti kárértékelés. Mutatók KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS ÉS KOCKÁZATKEZELÉS. Környezeti kárértékelés emberi egészség
|
|
|
- Klaudia Orbán
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Környezeti kárértékelés KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS ÉS KOCKÁZATKEZELÉS emberi egészségre gyakorolt hatás élő természetben okozott károk Dr. Csete Mária Az előadás egy része Dr. Szlávik János és Csigéné Dr. Nagypál Noémi előadás diáinak felhasználásával készült. épített környezetben okozott károk gazdasági teljesítmény romlása (lásd termelékenység változás módszere költség alapú módszereknél) BME Környezetgazdaságtan Tanszék Környezeti kárértékelés Környezeti kárértékelés emberi egészség Emisszió Immisszió Hatások fizikai mennyiségben Pénzérték Minden lépésnél bizonytalanságok! KÖLTSÉGEK, KIADÁSOK Táppénz költség Kórházi ápolás költsége Rokkantsági nyugdíjak Gyógyszerek bruttó ára Szakrendelés költségei VESZTESÉGEK Munkaidő kiesés táppénz miatt.. kórházi ápolás miatt.. rokkantság miatt Aktív korú halálozás miatt Mutatók Környezetgazdaságtan! új típusú makromutatók ISEW NEW GPI HDI etc. ÖL mutatószámrendszerek Az ENSZ fenntarthatósági indikátor rendszere I. egyenlőség egészség Társadalmi mutatószámok szegénység nemek közötti egyenlőség tápláltsági szint halandóság szennyvíz ivóvíz orvosi ellátás a szegénységi szint alatt élő népesség %-a jövedelmi egyenlőtlenség indexe munkanélküliségi ráta a nők és férfiak átlagos kereseti aránya a gyerekek tápláltsági szintje 5 éves kor alatti halálozási arány születéskor várható élettartam megfelelő szennyvíz-elhelyezés biztonságos ivóvíz-ellátás alapfokú orvosi ellátás fertőző gyermekbetegségek elleni védőoltások a fogamzásgátlás elterjedtsége oktatási szint az általános, ill. középiskolát elvégzők aránya oktatás írni-olvasni tudás felnőttek írni-olvasni tudási aránya lakás lakáskörülmények egy főre jutó lakásterület biztonság bűnözés 100 ezer főre jutó regisztrált bűnesetek száma népesség a népesség változása a népesség növekedési rátája városi népesség aránya
2 Az ENSZ fenntarthatósági indikátor rendszere II. légkör Környezeti mutatószámok éghajlatváltozás ózonréteg csökkenése levegőminőség mezőgazdaság üvegház-hatású gázok kibocsátása ózonkárosító anyagok használata légszennyező anyagok koncentrációja a városi területeken művelhető és folyamatosan művelt terület műtrágyák használata Az ENSZ fenntarthatósági indikátor rendszere III. Gazdasági mutatószámok gazdasági rendszer gazdasági teljesítmény kereskedelem egy főre jutó GDP beruházások aránya a GDP-ben áruk és szolgáltatások kereskedelmi egyensúlya föld erdők elsivatagosodás urbanizáció mezőgazdasági növényvédőszerek használata erdőterületek aránya fakitermelés intenzitása elsivatagosodás által fenyegetett területek városias települések területe pénzügyi helyzet anyagfelhasználás adósság a GNP arányában adott vagy kapott ODA a GNP százalékában az anyagfelhasználás intenzitása egy főre jutó éves energiafogyasztás óceánok, tengerek és tenderpartok édesvíz biológiai sokféleség tengerparti zóna halászat vízmennyiség vízminőség ökoszisztémák algakoncentráció a tengerparti vizekben tengerparti területeken élő lakosság aránya éves zsákmány a főbb fajokból éves vízkivétel a felszíni és felszín alatti vizekből a rendelkezésre álló teljes mennyiség százalékában biológiai oxigén igény a víztestekben koli-koncentráció a vizekben a kiválasztott "kulcs" ökoszisztémák területe a védett területek aránya fogyasztási és termelési minták energiafelhasználás hulladéktermelés és -gazdálkodás közlekedés megújuló energiaforrások felhasználási aránya energiafelhasználási intenzitás ipari és lakossági szilárd hulladék mennyisége veszélyes hulladék hulladék újrahasznosítás és újrahasználat egy főre jutó utazási távolság közlekedési mód szerint fajok a kiválasztott "kulcs" fajok gazdagsága Az ENSZ fenntarthatósági indikátor rendszere IV. intézményi keretek Intézményi mutatószámok a fenntartható fejlődés stratégiai végrehajtása nemzetközi együttműködés Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia a ratifikált globális megállapodások végrehajtása Az ökológiai lábnyom mutató 1995-ben Kanadában megjelent az Ökológiai lábnyomunk. Az emberi hatás mérséklése a Földön című könyv. információhoz jutás kommunikációs infrastruktúra 1000 lakosra jutó Internet előfizetések száma 1000 főre jutó fő telefonvonalak száma Mathis Wackernagel és William E. Rees intézményi kapacitás Forrás: tudomány és technológia katasztrófa készültség kutatás/fejlesztésre fordított összeg a GDP %-ában gazdasági és emberi veszteség természeti katasztrófák következtében Minden emberi tevékenységet és folyamatot a földterület egyenértékére számítanak át. ÖL és kapcsolódó fogalmak 1. ÖL és kapcsolódó fogalmak 2. ökológiai lábnyom kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. egy hektárban megadott értéket takar, melynek számítása során számba veszik egy adott embercsoport tevékenysége során felhasznált, illetve leadott energiát és anyagokat. A számítást elvégezve arra derül fény, hogy hány hektár föld és vízfelületre van szükség az adott folyamatok fenntartásához. biológiai kapacitás hány hektár biológiailag produktív terület szántóföld, legelő, erdő és halászterület - áll rendelkezésre a Földön, vagy az adott országban, térségben számítása során a vizsgált földosztályok szerint számba vesszük, hogy egy adott terület hány százaléka tartozik az egyes földosztályokhoz ökológiai hiány Az ökológiai lábnyom és az eltartóképesség különbsége. ökológiai hiány tényezői: 1. Fogyasztás: olyan szempontok, mint hova és mennyit utazunk, milyen tágas otthonban élünk és milyen fajta ételt fogyasztunk. 2. Technológia: milyen tisztán és hatékonyan termeljük a javakat és nyújtjuk a szolgáltatásokat. 3. Népesség: bolygónk lakóinak mennyisége. Minél több ember lesz, annál kevesebb lesz a rendelkezésre álló kapacitás személyenként. 4. Az ökológiai rendszer egészsége: a más életfajták védelme érdekében tett erőfeszítés és az ökoszisztéma ember általi terhelésének csökkentése.
3 ÖL számítás 1. népesség statisztikai adatokból megbecsüljük a népesség átlagfogyasztását öt főbb osztályt veszünk figyelembe, a kapott eredményt korrigáljuk a kereskedelemmel: termelés+import-export. Forrás:Wackernagel ÖL számítás 2. emberi szükségletek besorolása (5 osztály) élelmiszer lakás közlekedés és szállítás fogyasztási javak szolgáltatások Minden szükséglet esetében megvizsgálják, hogy a különböző típusú területekből hány hektárra van szükség az igények kielégítéséhez. ÖL számítás 3. TERÜLET TÍPUSOK szántók (élelmet, állati takarmányt, rostanyagot és olajt biztosítanak) legelők (a legelő állatok húsát, bőrét, gyapját és tejét használja fel az ember) halászterületek (innen származnak az asztalunkra kerülő halak és tengeri állatok) erdők (fát, farostot, papíralapanyagot és tűzifát biztosítanak) szénnyelő földterület, pl. erdő (a felhasznált fosszilis tüzelőanyag - szén, földgáz és olaj- elégetése során kibocsátott szén-dioxid megkötéséhez szükséges) a nukleáris energia egyenértéke (azon terület, amely ugyanennyi energia fosszilis tüzelőanyag elégetésével történő megtermelése során kibocsátott szén-dioxid megkötéséhez szükséges) beépített földfelszín, amelyet az infrastruktúra foglal el (utak, házak, erőművek, iparterületek stb.). ÖL számítás 4. Meghatározzuk a termék előállításához szükséges földterület nagyságát földhasználati kategóriánként ENERGI A LEROMLOTT KERT TERMŐFÖLD LEGELŐ ERDŐ ÖSSZES ÉLELMISZER LAKÁS KÖZLEKEDÉS FOGYASZTÁSI JAVAK SZOLGÁLTATÁSOK ÖSSZES Forrás: Wackernagel- Rees 2001.
4 Ökológiai osztogatók és fosztogatók... (2008) 1. Közlekedés KÖZLEKEDÉSI MÓD ÚT/NAP /ÚT SZÁM Séta 0 Kerékpár 15 Tömegközlekedés 30 Utasként autóban 45 Saját gépkocsival 90 The Ecological Footprint Atlas Vízfelhasználás 3. Öltözködés DB/NAP /DB SZÁM Nem fürdik 0 Csap nyitva fogmosáskor perc zuhany 15 Ugyanaz van rajtam, mint tegnap Általában 0 Néha 15 SZÁM 3-6 perc zuhany perc zuhany 60 Fürdés félig tele kádban 30 Fürdés tele kádban 60 Soha 30 Megvarrt ruhát is -15 hordok Magam varrtam Sport, szabadidő 5. Étkezés SZÁM Mennyi felszerelésre van szüksége kedvenc sportjához? Mekkora területet foglal el a sportpálya, uszoda stb.? Sok 60 Kevés 30 Semennyi 0 1 hektárnál kevesebb 0 Naponta átlagosan hány adag húst fogyaszt? Mennyi ételt szokott a tányérján hagyni? 30/adag Semennyi 0 Kevés 15 SZÁM Mennyit költ a sport miatt naponta élelmiszerre, ruhára stb.? 1 hektárnál több 10/ emberek 3 pont /200 Ft Komposztálom a növényi maradékokat Elég sok 30 30, ha nem
5 5. Étkezés 6. Hulladék termelés Helyben termelt élelmiszert eszem Papír, vagy műanyag csomagolású ételt szoktam fogyasztani Mindig 0 Is-is 30 Sosem 60 Sosem 0 Is-is 30 SZÁM Mennyi hulladékot termel naponta? Egy szemetesnyit 90 (20l) Egy cipősdoboznyit 60 Egy bögrényit 30 Semennyit 0 SZÁM Mindig Területfoglalás Eredmények?! Iroda Lakás Egyéb terület (m 2 ) fő terület/fő SZÁM A hét részeredmény összege / 100 = az ökológiai lábnyom hektárban kifejezve Karbon lábnyom Széndioxid egyenérték ÖL egyik összetevője egy személy vagy szervezet teljes - direkt és indirekt - üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátása Széndioxid egyenértékben (CO2e) a legcélszerűbb megadni CO2e 1 tonna CO2 vagy azzal megegyező globális éghajlatmódosító potenciálnak (GWP) - mely a CO2 estében egy, a többi gázra arányosan több - megfelelő mennyiségű üvegházhatású gáz az egyes gázok fajlagos üvegházhatása alapján átváltják a tömegüket - az éghajlatváltozás szempontjából legjelentősebb - CO2 tömegre és az átváltott emissziók összege lesz a teljes kibocsátás Forrás:
6 Karbon lábnyom ÜHG kibocsátás Karbon lábnyom - példa Direkt a fosszilis üzemanyagok elégetése, melyek az égetés során CO2-ot bocsátanak ki munkahelyi melegvíz előállítására felhasznált földgáz kemikáliákat előállító üzem metán kibocsátása műtrágyahasználat dinitrogén-oxid kibocsátás Indirekt elektromos áram használatából származó kibocsátás termékek és szolgáltatások indirekt kibocsátásai diverz módszerek EnviroDuck-Carbon-Footprint-Calculator Üzemanyagok - példa Plusz 1 kg 7,5 liter diesel / 100 km 300 km-en 22,5 l 22,5 x 2,7 = 60,75 kg CO2 kibocsátással növeli a karbon lábnyomot km tömegközlekedéssel (vonat vagy busz) 6 km autózás (7,3 átlagfogyasztást feltételezve) 2,2 km-es repülőút 32 óra számítógép használat (60 Watt fogyasztást felt. ) 5 műanyag zacskó előállítása 2 műanyag palack előállítása kb 1/3 amerikai sajtburger előállítása (teljes 3,1 kg CO2 ) Köszönöm a figyelmet!
A társadalom fenntarthatóságának nyomon követése. Megmérni a megmérhetetlent
A társadalom fenntarthatóságának nyomon követése Megmérni a megmérhetetlent Definíció Az emberiség képes fenntarthatóvá tenni a fejlődést biztosítani, hogy a jelen szükségleteit kielégítse anélkül, hogy
Környezetgazdaságtan 2014.09.26. Tematika II. 1.zh : 2014. okt. 16. (6. hét) 2.zh: 2014. dec. 7. (13. hét) pót zh: 2014. dec. 11. (14.
Környezetgazdaságtan Dr. Princz-Jakovics Tibor adjunktus BME Környezetgazdaságtan Tsz. Bp. Magyar Tudósok körútja 2. Q épület A 234. Telefon: 463 1987 E-mail: tprincz@eik.bme.hu Hét Dátum Téma Tematika
AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM 10. ÉVFOLYAM P O L G Á R A D E M O K R Á C I Á B A N SZKA_210_23. A modul szerzôje: Vásárhelyi Judit
P O L G Á R A D E M O K R Á C I Á B A N AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM A modul szerzôje: Vásárhelyi Judit SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 10. ÉVFOLYAM SZKA_210_23 TANÁRI AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM 10.
ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö
ő Ö ő ó ő ó ő ő ó ő ő ő ó ő ú ó ő ú ő ú ő ő ú ó ő ő ú ő ő ő ú ú ű ú ő ó ő ű ó ő ő ú ő ő ő ú ú ő ó ű ő ő Ö úú ő ó ú Ö ó ó ő ő Ö ó ú ő ő ő ú ő ó ő ó Ö ó ú Ű ő ő ó ő ő ó ő ú Ö ú Ö ő ő ú ú ő ő ú ú ó ó ő ó
Ú Ó ö Ő ö Ú Ú Ó Á Á ü ő ö Ú Ú Ó ű ő ő ő ő ü Á ö ü ö ö ő Ó Á Á ő Á Ú ö Ó Ű Ú Ó ű Á ő ő ő ö Ú ö ű ö ö ö ő Ó Á Á ű ű ö ü ű ü Á Á ű ű ö ü ű ü ü ö ü ő ü Ó Ó ő ő ő ő ű ö ő ű ü Á Á ő ü ő Ú Ó ü ö ő ő ö ő ö ö ő
ő ő Ü ü Á ú ú ü ú ú ü ú ü ú ú ü ő ú Á ü ú Á ü ü ü ú Á Á Ó Ü ő ü ú ú ú ü ű ú Ü ü ű Ü ú Á ú Ó ő ü Ú ú Á ő ő ú ű Á ú ü ő Á ú ú Á ú Á ú Ü Á Ö ú ú ő ő ú ű ü ő Á ő Ú ü Ö Á Á Á Á ő Ü Ö ü Ú Ö Á Á ú ő Ú Á Á ü
ű ú ü ö ö ü ö ö ö ú ü ü ö ö ö ú ö ö ü ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ú ö ü ö ü ü ü ú ö ö ü ö ü ü ö Ó ü ű ö ö ü ö ü ö ú ö ö ö ö ű ú ú ű ö ö ü ö ö ö ö ü ú ö ü ö ü ü ö ú ü ü ü ű ú ö ü ö ö ö ü ö ü ú ö ö ö ü Ú ű ü ö
ú ú ú Ú ú ú ő ő ú ű ú ő ő ú ő ú ő ő Ó Ó ő ű ő ő ú ő Ó Ó ú ú ú Ú ü ú ú ő Ü ü ő ü ő ő ú ú ő ő ú ő ő ü ü ú ő ű ü ő ő Ü ű ű ű ű ú ü ü ő ú Ö ű ű ő ú Ü ú ü ő ú ő ü ő ű Á Ü Ó Ó ű ü Ü ü ú Ü ő ő ő ő ő ő ő ü Ü ü
DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMSZÁMÍTÁSA. KOVÁCS Enikő
DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMSZÁMÍTÁSA KOVÁCS Enikő III. éves környezetmérnök szakos hallgató Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék encsencs@88mail.com Kivonat:
Irodai ökolábnyom számítás. dr. Szigeti Cecília egyetemi adjunktus Ziskáné Kiczenko Katalin egyetemi tanársegéd
Irodai ökolábnyom számítás dr. Szigeti Cecília egyetemi adjunktus Ziskáné Kiczenko Katalin egyetemi tanársegéd A CSR-nek a környezettudatosság csak az egyik -de talán a legjobban bemutathatódimenziója.
Ökoszisztéma-szolgálatások
Ökoszisztéma-szolgálatások Koncz Péter MTA-SZIE Növényökológiai Kutatócsoport, tudományos segédmunkatárs pkoncz@gmail.com 2014/04/01 Mik azok az ökoszisztéma-szolgáltatások? Mit szolgáltatnak nekem az
SZKA_210_23. Ökológiai lábnyom
SZKA_210_23 Ökológiai lábnyom tanulói Ökológiai lábnyom 10. évfolyam 279 23/1 CSÔREPEDÉS Helyzetgyakorlat Képzeljétek el, hogy ti egy közös háztartásban élô család vagytok! Most kiabált be egy szomszéd,
Öko és/vagy fenntartható turizmus
Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter Öko és/vagy fenntartható turizmus Kaposvár, 2014. április 9. Tartalom Miért kell a változás? Turizmus és fenntarthatóság A mi eszközeink a fenntarthatóságért Miért
Medgyasszay Péter Fenntarthatóság, építésökológia, lehetõségek
Medgyasszay Péter Fenntarthatóság, építésökológia, lehetõségek Mindig izgatott, hogy miként gondolkodtak eleink a jövõjükrõl, a mi jelenünkrõl és abból mi vált valóra. Volt zseniális író aki fantasztikus
Á Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö
ö É ö ö ő ő ö ó ó ú ő ó ö ö ő ő ö ö ó ű ű ó ú ó ő ő ö ű ó ő ö ö ű ű ó ú ő ó ó ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ő ö Ü Ü ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ó Ü Ü ó ő ő ű ö ö ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű ö ó ö ó ö ő ó ö ö ő ó ö ö ö ű Ö ö ö
É É Á É É ó ó ö ű ó ó ó ű ó ö ö ű ó ó ő ö ű ó ó ű ú ö ű ó ó ó ó ö ű ó ó ó ö ű ő ő ő ó ö ű ú ö ó ó ó ú ő ő ü ó ó ó ö ű ű ö ő ó ú ó ö ü ö ű ó ó ö ő ö ó ö ö ő ő ö ó ő ö ő ó ő ó ő ú ú ö ű ó ú ö ő ű ö ó ó ó
ü Ü ö ö ö Á ő ö ö ö ü ú ö ő Á ő ö ő ü ú ő ő ő ö ö ö ő ú ő ő ő ö ő ö ű ő ő ő Ú ö ü ő ő ú ú ö ő ö ő ú ú ő ú ö ö ő ú ő ü Ü ö ő É ő ő ü ö ő ú ő ö ű ő ő ü ő Ú ű Ö ü ő ú ő ő ő ú Ú ü ö ő ő ú ő ű ő ö ö ü ö ö ő
MEGOLDÁSOK. Kép forrása: www.origo.hu
FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT VERSENYFELADATOK MEGOLDÁSOK ÖSSZEÁLLÍTOTTA: NÉBIH, OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET AZ ÉLELMISZEREK ÚTJA AVAGY HOGYAN KERÜLNEK ÉTELEINK AZ ASZTALUNKRA 1. Gondoljátok át, hol
H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be,
H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, a Föld lakosainak száma négyszeresére, az energiafelhasználás a tizenhatszorosára, az ipari termelés
ő Á ú ő ú ő ú ú ú ő ő ő ű ú ű ő ő ú ő ő ő ú Á ő ú ő ő ú ő ő É É ú ő ő Ú ő É ú ú ő ő ő ő ő É ő ő ú É ű ű ű ú ő ő É ő ű ő ő É ú É ú ő ő ű ú ű ő ő ú ú Ú ú Ü ő ű ú ő ű ő ő ú ő ő ő ő ú ő ő ú ú ő ú ő ú ű ű É
ö ő ö Ö ö ó ő ő ő ú ö ö ő ó ü ö ö ő ő ő ő ő ö ő ö ő ó ő ö ő ő ő ú ó ő ö ó ö ő ó ö ő ő ő ó ő ő ő ő ö ö ő ö ő ó ú ö ö ő ő ó ő ő ú ő ü ő ó ö ö ő ő ő ü ö ö ő ó ó ö ő ő ö ő ö ö ö ö ő ő ő ü ű ö ö ő ő ó ö ö ö
Á Á ó ő ő ó Ő ó ó ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Ó ó ő ó ó Ő Ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Á Ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Á Ó ó ó Ő ó ó ó Ó ó Ú ó Ó Ó ó Ó Ó Ő ó Ó ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó ó ó Ó ó ó ó Ó Ú Ó Ó ó ó ő ö Ó
Á Ó Ö Á É É É É Ő ű Á Ó ű Ö ű ű ű Ó ű Ö Ú Ö Ú ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ü Á ű ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű Ö ű ű Ü ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű Á Á ű É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ó Ü Á É Ű ű ű ű ű Á ű ű ű Á É ű Ú Ó
ú Ö ó ú ó ú Ö ő ü ú ő ó ü ú ő ü ú ő ó ó ó ó Ö ő ü ü ü ü ő ú ű ü ú Ö ő ü ő ó ü ü ü ő ő ő ü ó ő ü ú ő ü ő ő ő ó ó ő ó ó ü ő ó ü ó ó ü ú ó ó ő ú Ö ó ü ó ő ó ő ó ő ó ó ü ó ó ó ó ú ő ü ó ü ú ó ő ü ó ő ő ő ü
Á ő ő ő ö ö Ó ő ú ö Á É É ü Ö ő ö ő ő ö Ó ö Ú Ó ő ő ő ö Ö Ú Ú ő Ö ú ö ő ú ú ú Ó ö Ó Ó Ú Ú Ú Ú Ö Ó ő ő ú ő ű ü ő ö ö ö ő ü Ó Ó ő ő Ó ö Ó Ó ü ő ő Ó ő ö ő ő Ó ő ő ő Ú ö ő Ó Ó ő Ó ő Ö ő ö ő ü ü ű ö ö ö Ó ö
ó á á á á á ó á ó Á ö é á ó Ú á á á ó Á ö é á á á ó ó ó á á ó á ó Ú á é á ó ü é ü é á á á á ó é é á ú á ó á é ó á ó Ó é á ó é á ó ó á Ó Ö é á ó á ó é é é ü é ó á Ó é é é ó ó ó á ó é é ó á ü ó é á ó é é
ű É ű Á Ü É É ű ű Ű ÓÓ Ü É Ü Ú Ú ű Ú Ö Ö Ü ű ű Ű Ú Ö Ü Ö Ú Ó Ó Á É Ú Ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Ú Ű Ú ű ű Ú ű ű Ú Ú É Á Ú Ú É É ű ű ű Ú ű ű Ú ű Ú Ó É Ű Ó ű Ú ű ű ű Á ű ű Ú ű ű É ű ű ű ű Ó Ú Á Ú ű Á ű Á Ú Ó ű ű Á ű
É Ó Ö Á ú Á ú ú ú ú Ó ú ú ú ú ű ú Á ÁÉ Á ű ű ú ú É ú É É ű ű É ű Ú ű Ü ú ű ú Ö Ú ű Ö Ö ú Ő ú ű Ö ú ú Ú Ó ú ú ű ú Ö Ú Ü Á Á Á É Ü ű Ü Ö É Á Ü Ó É Ö É ű Ü Á Á Á ú Ü Ö Á É Ü Á ú Ö Ö ú Ö Á ú É É Ö É Á Á Á
Ú ő É ő ű ő ű Á É ő Ó Á Á ő ű ű Á ű Ú É ő É Ú Ö ő ő Á ő ő Á É É Á ő ő ő ő ő ő Á Ó Á É Ú Á Á Á ő Á Á Á Á Á É ő ő ű ő ő É ő ő Á Á Ó Ü Á É Á ő Á ő ő ő Á É Ü ő Á Á ő Ö ő ő Á É ő ő ű ő Ö Á Á Ú Á Á Á É É ő ű
Á É ö ö ő ő ő Ú Ü ö ö ő ő ö ú ő ö ő ö ú ü ö Ü Ó ö ö ö ö ö ő ö ú ú ö ü Ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ő ö ü ő ö ő ü Ü Ó Ó ö ö ő Ü Ó ö ő ő ő ő Á ő ő Ü ő ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü É ö ö É Ó ő ő ő ő Ü É ő Ó ő ő
Ú ű Ú ű ű ű Á ű Ö Á ű ű ű ű ű ű Ö ű Á ű ű Á ű ű ű ű ű Á ű Ú Ü Ü ű ű Ü Ü Ö ű ű ű ű ű Ú Ü ű ű ű ű ű Ú Ó ű ű ű Á É ű ű ű Ű ű ű ű É Á Á Á Á Ó Ó ű Ü Ú Ú Ö Ú ű Ö Ő Ú Ú ű Ó Ő Ú Ö Ö Ő Ű É ű Ó É Á Á ű ű Ú Á É É
Á ú ő ú Ú ü Ö ú Á Ó ú ü ő ő ő ú Ö ú É ú ű ü É ü ú ő ő ő ú ú ü ü Ö Ö ú ő ő ű É ü ü ü ú ő ő ú ü ü ő ő ő ú ü ő Ö ű ő ü ő ü ő ő Á É ő ü ő ü ú ú ő ü ü ü ő ü ő Ó ü ü ü ü ú É ő ü ü ü ú ő ü Ó ü ü ő ú ő ő ü ü ú
É É É É É Ö Á Á É Ő ű ű ű Ü ű ű ű Ú Á ű Ö ű Ú Á Ú ű Ó Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű ű É É É ű É É Ü ű ű É Á ű Á Á Ü Á Ü É Ú Á Ú Ó Ü Ü Ú ű ű Ú Ü Ü ű Ú É Ö ű ű Ü Ó Á Ö Ö ű Ö É É ű ű É ű ű ű Ú ű Ö É Ó ű Ú Ú Ú É Ú Ú
Ó Ú Ö Ú É Ö É Á ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű Á Ú ű Ü ű ű Ü ű Ó ű ű Ú ű Ö Ö ű ű ű ű Á É Ó ű ű Ü Ö ű ű Ü Ú É ű ű ű ű É Ü Ü Ü É Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú É ű ű ű ű É Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ü ű ű ű ű É ű Ó ű ű É
ö ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ü ú ö ö ö ö ű ü ü Ö ü ö ű ű ű ö ú Ü Á Á Á ö ö ú ü ú Ü ö ö ö ö ö ú Ü Ü ö ö Ü ö ü ö ú ö ü ö ü ü Ü ü ű ö ü ö Ü Ú Ü ü Ü ü Ü ú Ü ö ö ü ö ö ű ű ü ö ű Á ö ü ö ö ú ö Ü Á Ü Ő
ú ú ű ú ú Ú É É Ó ű ű ü ú ü ű ü ú ú ü ü ü ú ü ú ü ü ü ü ú ű ü ü ú ű ü ü ü Á ű ű ú ű ü ü ú ű ü ű ú ü ü ü ú ű ü ü ü ű ú ü ú ü ü ü ű ű ú ü ú ű Ö ú ü ü ü ü ü ú ű Ö ü Ú É ú ú ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ü ú ü ú ü ü
É ú ú ú ú ú ú ú ú ú É É ú ű ú ű ú Ú Ü ú ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Ü ű ű ú É É ű É ű É ú ú ú ű É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Á ú É ű ű ú ú ú ú ű ű ű ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú Ú ű ú ű ű ú ú ű Ü ú ű
Ó Á É Ő É ő ő ő ó ó ó ó ó ő Ö ó ő ó ü ő ó ő ű ó ó ó ő ő ő ő ő ű ő ó ü ó ő ő ő ő ó ü ó ó ó ű ő ó ő ó ő ú ő ő ü ő ó ü ó ő ő ő ü ó ó ő ő ü ő ó ő ó ő ű ő ő ű ő ó ó ó ó ó ó ő ő ó ó ó ő ó ő ü ó ű ő ő Á ó ó Ó
ö Á É É ö ö Ö ö ű ö ő ö ő ö ú ü ö Ü ö ö ö ö ü ö ú ö ő ü ö Ú ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ő ö ú ö ö ü ö ö ö ö ő ő ö ű ö ö ű ö ö ő Ü ö Ü ö ü Ü ö ö ö ú Ó ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ő ö ö ő ő ö ö ö ü ö ö É ö
Á Á é é ő ö ó é é é é é ő é é é ő ő ő é ü ő ó ó ó ö ö é é ő é ő é ő ö é é é é é é é ő é ű ő é é é é é ó ő ö é ú ö é ö é é ö ő ó ő ó é ő é ő ő é ő ó ó é ő ő é é ü ő é ó é ö ő é ő é ó ő é é ő é é ő é é é
ú Á ö ü ö ú ű ü ü ö ö ű ö ö ö ü ö ü ö ű ü ö ú ú ü ü ü ú ö ö ö ű ű ü ú ű ü ö ö Á ö ü ű ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ü ö ö ö Á ü ú ö ö ü ö ö ö ú ö ü ö ö ú ú ü ö ű ö ö ö úö ö ö ö ö ö ű ö ú ö ö ö ü ü ö ú ö ö ú ö ö
É ú ú Á É ú É ű Á Ú ú ú ú ű ú É ű ú ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ű ű ú Á Á ű É É ú ú ú ú ú ú ű Ü ű ű ű Ö Ú ú Ú ú ű ú ú ű ú ű ű ú ú Ö ű ú ú ú ű ű ű ű ú ú É É ű ű É É ú ú ű Á ú ú ú É Ú ű ú ú ű ú ú ú Ü ú
ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ű Ö ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ü Ö ő ő ü É ő ő ü ő Ú üü ő ő Á Á É É Á ü Ú ő Ó ű ő É ő ű ő ő ő ő ő ű É Ö ű Ú Ö É ő ű ü ő ü É É É É É ő É ü ű ő ü űú ű ü ű Ú É ü ű É É É ő Ó ő ű Á ÚÚ ő ő É
Á ű Ú ÚÉ Á Á Ü Ü ű Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü É Ú Ü ű Ü Ü Ö ű ű Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ű Ú ű ű Ú ű ű ű ű Á Ú É Á ű Á É Á Ú ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á É ű Ü ű Á ű ű ű Á ű Ú Ó Á Á ű Ú ű Ü ű Ü Á Á ű ű É
É Ú ú Á Ú Ú Á Á Ú ú ú ú Ú ú Á Ú Ü Ü ű ű ú ú ú ú Ü ú Ü Ú ú ű ú É ú Ü ű ú ú Ú É É Á Á Á Á Ü ú Á Á É Ú É ú Á Ü É Ü Ü Ü Ü Á Á ű ú ű ú Ü ű Á ú ű ű ú ű ű ű ú ű ű ű ű ú Ü É ű ú ű Ü ű ú ű Ü Ü Ü ú Ú ú ú ú ű ú ű
ö ü ö ú ú ö Á Ú ü ö ö ü ű É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ü ü ö ö ö ö ö ü ö ű ü ö ö ű ö ö ö ö ü ú É ö ö ö ö ö ö ö ú ú ö ö ö ö ö ö ú ú ú ú
ú ő ü ő ő ü ő ű ű ő ü ü ő ő Ü Á ő ü ő ő ü ő ő ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ő ű ű ő ü ő ő ő ü ő ü ő ű ő ü ő ő ő ő ü ü ü ő ő ű ú ü ü ő ő ő ő ü ü ő ő ő ü ő ő ő ő ű ő ú ő ő ü ő ő ü ő ő ő ű ő ő ű ü ü ő
Á ö ü ö ő ö ű ö ú ú ö ú ő ő Á ő ő ö ú ü ő ő ú ő ő ő ő ö ü ő ő ú ő ö ö ü ü ő ö ü ü ö ő ú ő ő ő ö ú ú ö ö ú ő ü ü Ü ő ö ő ű ü ö ú ú ú ö ő ö ő ö ú ö ű ő ő ö ő ö ü ö É É É É Ú É É É É É öö É É ő É ö É
É Ő É é ö í é í é í í Ú é é é í í ő ö ö é É Ó É Á í é ő é í í í Í Í í í É É É í é é í Í é Íő é í é í é í í Í ú é é ű í í é í í Í ö ö ő é ö ö é é í Á ő é é é í é Í ö é é é é é é ö Í ö é é é í í é ö í í
Példák a Nem fosszilis források energetikája gyakorlatokhoz 2015. tavasz
Példák a Nem fosszilis források energetikája gyakorlatokhoz 0. tavasz Napenergia hasznosítása Egy un. kw-os napelemes rendszer nyári időszakban, nap alatt átlagosan,4 kwh/nap elektromos energiát termel
ö ÍÍ ö Ü Í ó ö ú ö ú Á ö ő ö Ú ö Ú ó ő ö ó ő ö ú ó ó ö ű ö ű ő ő ö ú ö Ú ú ű ő ö ö ú ö ú Á ó Ö Ú Ő ó ó ö ő ö ú ű ö Í ő ó ó ó ű ó ü ö ó ó ö ú ó ő ü Ü Ü Ü ü ő ó Ö Á ó ó Ü ő ü ő ó ö Ü Ö ó ü ő ó ü ó ő ó ó
ő ö ü ó ő ő ő ü ó ó ü ő Ü ó ő ő ó ó ó ő ő ő ő ó ő ő ő ő Í ú ö ö ü ó ő ü ü ó ő ő Ó ő ü ó ó ő ő ö ű ó ő ő ő ő ő ö ő ó ő ő ó ó ü ő ő Á ó ő ő ú ő ü ü ü ú ó ő ő Ö ő ü ó ü ó ő ő ö Ó ő Ü Ú ö ó ö ú ü ő ő ű ő ő
á Ó Ó Í Ő Ő Ő Ő Ű Ő ö Ő Ő Ő Ő Ú Ú Ő Ő Ű ó Í Ú Ő Í Ő Ú Í á ö á á á ó á ö ű Í á ó ő ö ü ő ő ő ó ó ó ű ó őá á á ő á ó ő ő ó ü ő Í ú ő á ö ő ő ő á ó Ú ó Í ó á Í ó ü ó á ö ü ó ö ö ó á ó á á Í á ü ó Ó Ü á ó
Ö Á ü ű ü ű ü ü ü ü ü Á ü ü ü ü Á ü ü ü ü ü ü ü ű ü ü ű ü ü ü ü Ü ü ü ü ü Ó ü ü ü ű ü ü Á ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ű ü ű Á ü Á Á ü ü ü ü ü ü ü ü ű ű ü ü Ú Ü ü ü ü ű ü Ú ü ü Ü Ü Ö Ú ü ü Ü Ü ü ü ü Ú Á Ú ü Ú Á
Í Í í ő Í Ö Ú Á ó Á Á ő ó Á ü Ó ő ő ő Ö ú ő í ö ú ü Í í Ó ó Ó ú Í ó Ó Í Ú Ó Ő Ó ö Ó Őí ö ö í í ó Á őí ő ó ő í ú Í ó ó ó Í ö ő Ő í Ó ő Ó í Ó Ó ö ú ö ú ö ú ő Í í ó Ó Ó Úú ö Ő ö Ó ú ó ó ó Á í ó ó ö ú ö Ó
ú ű Í Í Í Ö Ő Ö Ú Ű Á Ó Á ő ő Í Í Á Á Í Í Ú Ö Á Á Í Á Á Ö Ö ÍÁ Ó Ö Ú Ó Á Á Á Ú Á Ú Á Ú Á Á Ö ő ő Í Ö Ü Ó Á Ö Ú Í ú Ü Í Í Í Ú ú Í Ö Í ú Ú ú Í úí ű Í Í ÍÓ Í ú Í Í ú Í Í Í Í Á Ű Á Ó Á Ú Ó Í Í Á Ü Í Í Ö Á
ó Ü Ú Á ó ú ó ú ó ó ú ó ő ó ó ó ó ő ő ú ó ó ú ő ü ő Ö ó ó Ó Á Ö Ü ó ő ó ó Ö Ö Ü Ö Ö Ö ő Ö Ö Á Í Ö Á Ö ő ő Ö Ú Ú ÁÍ Ó Á Á Ü Ó ő ú ú ű ó ó ó ó ő ú ú ő ó ó ó Ú Ö ú ű ü ű ü ú ú ű ü ű ü ó ő ó ú ó ű Í Í ó óí
Ü Ö ó ó Í Ő Ü Í Á ó Á Ü Ü ó Ö Ű Á Í Ö ó ö ó Í Í Í ó ó ó ó Ő Ü Ö Ö Ü ó ó Ú Í Í Á Í Í Í Í Ö ó ó Í Ü Ü ó Í ó Ú Í Í ó Ú ó Ú Í Á Ü Ú Á ó Ö ö ó ó ó Í ü Á ó Ü ö ó Ö Ú Ö Í ó Í Ü ó Ú Í Í ö ó Ú Í Í ó ö Í ó Í ó
ő ö ő ő ó ő ö ő ő ó ő ő ő Ü ő ő Ü ő ő ö ü ő ó í ó ő ő í ő Ü ó ö ő ő ö ö ó ö ü í ő ő ö ó ö ó ó ó ó ö Ü Ü ő ö ó ö ö ö ű ó ő ő ő ú ő ö ö ő ö ö ő ö Ü í í ó Ü ű ő ő í ó ö í ó ó Ü ö ö í ö ó ö ő ó ö ö í ö ú ö
Á ö Ó ű ö Ő Ö ö ű í í í ö Ó ó ó ú í ö Ó ú ö ó ö í ö Ó í ö ó í í í ö Ó ó ó ó ö í í ö Ó ó í í í í ó Ó í í í ó ó í í ü í ü ö ó ó ö ó ó ö í ö ö ó ó ó í í ó í í ö í ú ö ö ó ú ű í í ú ó ö Ó ú ö ó ú ú ö ö ó í
Á Á Í Ő Í Ó Í Á Í Á Á ű ú Ő Ő Í ű Á Ó Ó ú ű ű Í ű ú Ú ú Á Á ú Í ű ú ű Á ú Ü Í ú Í ú ű ú Ú ú ű ú ú ú ú Á Á Á Ü Ö Á Á ú ú Á ú Á ú Á ú ű ú ú ű Á ú Í ú ú ű Ö Á Á Í ú ú ú Ú ú ú Í Á Á Í ú Á ú úí Á Á ú ú ú ú
í ő ú ó ü ő Á í ó ö ű ó ő Í ő ó ó í ó í ó í ó ó ó í ó ó ü ő í ü ó ó ő ő ü í ü ö ö í ó í ó ő ö ő ó ó ö ÁÍ Í ö ö ó ö ó ó ö ő ü ő ö Ő ó Í Í ő ö í ö ö í ó ő ö ö í ú í í ó ő ü ö ö í í ó í ő ó ü ő í ö ó í í
ó í ő ő Á ő ó í ő ű ő ó ö í ő ő ő ó í ő ó ü ö ü ö ü ő ü ö ű ő ó ö ö ö ő ü ü ő ö ü í ő ú í í ó ó í ö í ü ö ü ő ő ó ő ő ü ó ö ö ó ő ü ű ö ú Ó ő ő ü ü ő
í í ú í í Ö Ű Ö Ő Ó ö ő ü ü ö ú ú ő ő ő ő ő ő ö ö ú í ö ö ú ő Á ő ö ő ő ó ö ö í ő ü ő ő ő ő ü ű ö ő ó ő ő ő ü ü ö ő ü ö ő ő í ó í ő ő Á ő ó í ő ű ő ó ö í ő ő ő ó í ő ó ü ö ü ö ü ő ü ö ű ő ó ö ö ö ő ü ü
ö ö ö ő ő ó ő ö ö ü ő Á ó ő ö ö ő ő ö ö ő ü ü ű ű ó ü ü ó ő ü ü ő Ü Ü ó ö ű ó ő ö ö ü ü ü ű ű ó ü ü ó ő ü ü ő ü Ü ó ö ö ű ö ö ü ü ű ű ó ü ü ő ő ü ü ő ü ü ö ó ó ö ö ű ó ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű Ú ö Í ö ó ü
Európai Bizottság. áltoztass a szokásaidon! Igenek és nemek egy zöldebb világért
Európai Bizottság áltoztass a szokásaidon! Igenek és nemek egy zöldebb világért Változtass a szokásaidon! 1 > Bevezetés 3 > Energia 8 > Levegő 12 > Víz 16 > Föld i történik? A modern világban az emberi
ö Ö ü ö Ü Ö Ö í ó ü ü ö ö ö ö í ó Ö ö ö ö í í í ó Ő ü Ö í ö ü í í ó Ö Ö ü í ó í ü í ó ó ó ü ó ö ü óű ű ö ü ö ű ö ü ó Ü ö ö ú ü ö í ó ó ö ö í Ü ú Ú ü í í í ü ó ö ö í ú ó ó í ó ü ö Ö ö í Ő í ö ö ü ó ó í
ö ö ö ó ö ó ó ó ő ö ó ü ü ö ő ö í ő ü ü í Í ö ó Í ó ö ö ö ő ő í ó ö ü ő ő ó ú ü ó ö ú ú ü ó ü ó ó ó ö ü ü ó ö ő ó ö ó ő ő ö ü ó ó ü ú ő ó ú ö ö ú ö ö í ü ö ő í í ö ó ű ő ó ö ö ü ő ü ö ő ö ő ú ő ö ö ő ő
ü ö Ö ü ó ü ö ö Ö ü ü ö Ö ü ö ó ü ö ó í ó ö ö ó í ű ü ü í ó ö ü ö í ü ö ó ö ü ü ó ö í ö í ü Ő ö ű ü ö Ö ü ó ü ö
ö ü ü ö ü ó ü ü í ü ó ó ö ó ó ö ö ü ö ö ü í ü ü ü ö ó ü ö ü ú ö ö ö Ö ü ó ó ü ü ó ó ó ü ö Ö ü ó ü ö ö Ö ü ü ö Ö ü ö ó ü ö ó í ó ö ö ó í ű ü ü í ó ö ü ö í ü ö ó ö ü ü ó ö í ö í ü Ő ö ű ü ö Ö ü ó ü ö ö Ö
ő ő ü ú ó ü ő ü ó ó Ö ő ő ó ő ő ó ó ó ő Á ó ü ó ő ő ő ó ó ó ő ó ó í ó ő ő í ő í ő ó í í ú ó ó ó í ó ó ü í ú ő í ü ü í í ó ű ű ó ü ü í ő í ü í ó ő ő ü ű ű ű ó ü ő í ó ó ő í ú ü ő ú í ő í ő ő ó ó Ö Ö í ú
Á ü ö ű ü Ő Ó ú ü ö ö ö í ö ú ű í í í í öú í í ű í í ü í ú ö ö Á Á Á í ö ö ű í Ű í ű ö í ö ü ö Ő ü í ö ö ö í í ü ö ö í ü Á ö ú í ű Á ü í í ö Á í ö ű ö ö Á ű ö ü Á ö í í ö ö í ú Ú ö ö í í í í í í í í í
ó ü ó ó ó ü ó ó ó ó ó ó ó ó Á ó Ö ó ú ó ó ó ó ó ü ű ó ó ü ü ó ü ó ó ó ó í ó ó í ó ü ü ű í ó ó ó íí í í ó ü ó í ó í í í ó ó ó í ó ó í ó ó ü ó ó ü ó ó ó ű ü ó ű ü Ő í í ü í ü ú ű ó í ü ó í ó ü ó í í ó Ö
Ö Ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ú ö ö ö ű ö Í Í ö ö ö Í ú ú ö ú ö ö ú ö Í ú ú ú ö ú ö ú ö ö Í ö Ü ú Ö ö Ü ú Á ú ú ö ú ú ö ú ú ú ö ö ö ű ű ö ö ö ú ö ö ö ö ú ú ú ú ú ú ö ű ö ö ö ú ö ú ú ö ö ú ú ö ú ö ú ö ú ö ú ú
ú í ú ö í ö í ö í í ö í ű ű ö ü ü í ö ű ű ö ö ö ü ü ö ö í ú ö í ö ö ö í ü í ű ö ö í ű ö í ü ö ö ö ö ü í Í í ö ö í ö ű ö ö ü í ű ö í ö ú ű ö ű ű í ű ö ö ú ö ö ü ö ü ö ű ö ö ö ö ö ö í ö ö í ö ö í ö ö í ü
ő Ö Ú Ó Ö Á Á ö ő ő ű ő ö ő ő í Í ő ő ő ő í ö ö Á ő Í ö ü ö ő ő í ű Í ü ö ő í í Ö Á ö ö ű ö ő Ö Á ő ö ö ö í í ű ö ű í í ö Í ö ö í ö ü ő ö ö ő í í ü ö ö í ö í ü ö ö í í ö ö í ö í í í ö ö í ö ő ő ö ő ú í
Í ú Ú Í Í Á Ú Á Á Ü Á ő Ö Á Ö ő ú ú ú ü ú ő ő ő ő Á Ü ő Ö ő Á Ő Ú Á Ú Á Ú ő Á Ö ű ű ú ú ú Í ú ú ű ő ő ő ő Ó ú Ü ú ú ű Í ő ú ú ő ü ő ú Í ú ű ü ű ü ú Í ű Í Í ü ű ü úí Í ő Í Í ú Á Í ű ő ű ú ú Ü ő ő Á Á Á
Ö ü ö ü ö Ö ü ö ö Ö í í ö ú ö ö í ö ö ö í ö ü ö ö ö í í í í ü ö í í ö ö ö Ö ö í ú Ü ö Ö ö Ü ü ü í ö í í ö í ö Ö ű ö ü í í í ö Ö ö ü ö ö í ö í ú ö Ő ö ö ü í ö ö í ö ö ü ö ö ö ö í í ü í ö ü ü ö Ő ö ö í ü
ű ű ű Í Í ű ű Í ű Í ű Ö Í Í Í Í Í Í ű Í Í Í ű Á Ü ű ű ű Í Ü Í ű Ú ű Í Ü Ü Í Í Á ű ű ű Ó Í Í Í Í ű Í Ü Á Ü Ú ű Ü Ü Á Ü Í Ü Á ű Í Í Í Í Ü Í ű ű Ü ű ű ű Í Ú ű Ü Í Ü Í ű Í Í Í Í Á Ü Ü Á ű Í Í Í Í ű Í Ú Á Ű
ű Ö ű ű Ú Ú ű
ű Ö ű ű Ú Ú ű Á Á Ö Ö Ö Ö Ö Ö Á Ö Á Á Á Ú Á Á Á Á Ö ű ű Á ű ű ű Ö Ö Á Á Á Á Á ű Ú Ö ű Ú Ú ű Ú Á Á ű ű ű ű ű ű Á ű ű Á Á Ő Á Á Á Á Á Á Ö Á ű ű Ö Ö ű Ú Ö Ú ű Ú ű ű ű ű ű Ö Á Ú ű Á Ö Á Ú Á Á Á Á Á Á Ö Ö Á
Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem
Környezetvédelem 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. 2015/2016. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE AHJK
Példák a Környezeti fizika az iskolában gyakorlatokhoz 2014. tavasz
Példák a Környezeti fizika az iskolában gyakorlatokhoz 04. tavasz Szilárd biomassza, centralizált rendszerekben, tüzelés útján történő energetikai felhasználása A Pannonpower Holding Zrt. faapríték tüzelésű
ő ú ö ú ű ő Á ö ő Á ö ű ö ő Á ö Á Á ú ö ő ő ő ú ű ö ú ű ő Á ö ö ű ű ő ö Á ö ő ő ö Á ö ű ö ő ő ő ö ő ö ő ű ú ö ő ö Á ö Á Á ö ű ö ö ű ö ő ő ű ő ö ő ő ö ö ű ö ö ú ö ú ö ö ö ű ö Á ő Ü ö ű ö ő ő ö ö ö ö ő ú
Á Á Á Ó ő ő ő í ő ö í ő ő ó í ó í ö ú ű í ó í ö ö őí ö ö ó í ő Á Á ö ö ű ö ö ö ö ö í ö ő ő ö ö í ő ö Ö Ú É Á őí í ö ö ö ö ö ő ö ő ő Ó ú ö ö ó Á ö ö ö í ö í ö í ű ö ö ű ö É ö ú ö í ö ú ű ö ű ö ö ő ű Ö ő
ö ö ö ö ü ő ű ó ö ö ű ó ú ó ű ó ú ó ó ü ó ö ó ó ű ö ó ű ö ö ü ü ó ó ü ü ó ő ó ü ó ü ó ó ó ó ő ő ü ő ü ű ó ó ü ó ö ó ó ű ű ő ű ö ö ü ű ő ü ő ű ő ú ü ö ö ó ó ü ü ó ü ó ű ú ó ú ó ö ű ő ü ö ó ó ó ő ó ö ó ő
ö í ő ő ő ö ö ö ö ö ő ő í ű ő ő ő ő ő í ű ő ő ő ű í ű ó ő ő ó ú ő ő ó ó í ó ö ö ö ő ő ő ő ú ú ó ö ö ő ő ű ö ö ú ó ó ó ö ú ő ó ö ő ő ö ő í ö ö í ő ö ő ö ő ö ú ő í ő ő ö ú ű ő ő ő ő í ö ö í í ú í ö ó ő ö
ő Á Á Á ő ó Á Ö É Ö Á Á É Ó Á É É ó ő ü ő ü ő ő ó ó ő ó ó ő ó ő ő Ö ü ó ú ó ő Ö ő ü ó ő ő ú ó ő ü ő ő ü ü ő ő ő ő ő ő ő ü ü ó ó ő ü ő ő ü ü ő ü ó ő ó ü ü ő ú ü ő ü ü ő ő ü ó ő ü ó ó ő ü ú ő ó ő ü ó ú ő
Név:. Dátum: 2013... 01a-1
Név:. Dátum: 2013... 01a-1 Ezeket a szorzásokat a fejben, szorzótábla nélkül végezze el! 1. Mennyi 3 és 3 szorzata?.. 2. Mennyi 4 és 3 szorzata?.. 3. Mennyi 4 és 4 szorzata?.. 4. Mennyi 5 és 3 szorzata?..