Környezetgazdaságtan. A növekedési vita. (1) Növekedés

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Környezetgazdaságtan. A növekedési vita. (1) Növekedés"

Balázs Kelemen
6 évvel ezelőtt
Látták:

1 Környezetgazdaságtan 3. előadás: Növekedés, fenntarthatóság (Makroökonómiai problémák I.) Tanszék 2012 BME Környezetgazdaságtan (1) Növekedés A növekedés többletforrásokat teremt a társadalmi jólét növeléséhez, DE Fokozza a természeti erőforrások iránti igényt és a szennyezéseket Milyen viszonyban állnak a növekedés primer közgazdasági előnyei azok káros mellékhatásaival? A növekedési vita Malthus (1798): éhhalál fenyeget, mert a korlátozott mezőgazdasági földterületről nem lehet ellátni az exponenciálisan növekvő népességet. Meadows et al. (Club of Rome, 1972), A növekedés határai (The limits to growth): Az emberiség elérte növekedésének határait, jelentős gazdasági részrendszerek összeomlása várható. Ökológiai közgazdászok: A növekedés nem kívánatos, a cél a fejlődés Herman Daly: Steady State Economics (1977) Mainstream közgazdászok (pl. Wilfred Beckerman): A növekedés fontos a jó életminőség eléréséhez, a növekedés káros mellékhatásait eltúlozva mutatják be Kapunk-e segítséget a természettudományoktól? (1) Az ökológiai közgazdaságtan javaslata: a növekedés értelmezése a termodinamika második törvényével a növekedés növeli az entrópiát, az alacsony állapotú entrópia viszont szűkös jószág Georgescu-Roegen: a végkimenetel világos. Minden alkalommal, amikor gyártunk egy Cadillacet, visszavonhatatlanul elpusztítunk egy adag alacsony entrópiát, amit egyébként eke vagy lapát előállítására is lehetne használni.

2 Kapunk-e segítséget a természettudományoktól? (2) Az entrópia nem alkalmas a gazdasági folyamatok minőségi értelmezésére. Karl R. Popper: Semmilyen mennyiségű fizika sem fogja megmondani a mérnöknek, helyes-e, hogy ekét vagy repülőt vagy atombombát alkosson. A növekedés-környezet kapcsolat értékelésének leíró elméletei A növekedés elfogadhatatlan, morális rossz (immaterialisták: Schumacher, Daly) A növekedés nem lehetséges hosszú távon (pesszimisták: Meadows et al.) A növekedés, a technológiai fejlődés és a környezetminőség fejlődése együtt jár (technokraták) A növekedés és a környezetpusztulás elkerülhetetlen, megakadályozhatatlan (opportunisták) A növekedés szükséges a környezetvédelem finanszírozásához (optimisták) A növekedéssel kapcsolatos irányzatok normatív célkitűzések Növekedés és környezet Pro-growth: A növekedés a gazdaságpolitikai valóban kiemelten fontos szempontja, a gazdaság növekedése kívánatos Steady-state-economy: A cél a zéró növekedés, a gazdaság állandósult állapotba kerül De-growth: A cél a gazdasági aktivitás csökkentése (pl. munkaidő csökkentésen keresztül) A-growth: A gazdasági növekedéssel kapcsolatos semleges álláspont, a gazdaságpolitikai döntéseknek nem célja a növekedés fokozása vagy fékezése, más célok fontosak Alapvető magyarázó elméletek: A népességnövekedés és az egy főre eső fogyasztás növekedése fokozza az igényeket a természeti erőforrások iránt és növeli a környezetszennyezést A növekedéshez szükséges technológiai fejlődés (lásd: Solow-féle növekedési elmélet) csökkenti a fajlagos erőforrás-használatot és szennyezést De mi a két, ellentétes irányú tényező eredője?

3 Környezeti Kuznets-görbe [EKC] (1991) Bizonyítékok az EKC-val kapcsolatban MELLETTE: ELLENE: Nem látszik fordulópont pl. CO2 kibocsátás vagy az ökoszisztémák általános állapota esetében Az ökológiai lábnyom index (magasabb érték nagyobb környezetterhelést jelöl) szerint: nagyobb GDP = nagyobb környezetterhelés A környezeti teljesítmény index (alacsonyabb érték rosszabb környezeti terhelést jelöl) szerint: nagyobb GDP = kisebb környezetterhelés Ökológiai lábnyom index (2008) 10,00 9,00 8,00 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 y = 0,1293x + 1,1581 1,00 R 2 = 0,7816 0,00 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 GDP/fő (PPP) 2007, ezer USD Környezeti teljesítmény index (2008) 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 y = 7,8101Ln(x) + 59,156 40,0 R 2 = 0,67 30,0 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 GDP/fő (PPP) 2007, ezer USD

Növekedés és jólét: az Easterlin-paradoxon és annak kritikája Richard Easterlin (1974): nincs kapcsolat a gazdasági teljesítmény (GDP, növekedés) és az emberek szubjektív jólét-érzése között: a

4 Növekedés és jólét: az Easterlin-paradoxon és annak kritikája Richard Easterlin (1974): nincs kapcsolat a gazdasági teljesítmény (GDP, növekedés) és az emberek szubjektív jólét-érzése között: a gazdagabbak nem boldogabbak Az Easterlin-paradoxon a gazdasági növekedést kritizálók egy lényeges hivatkozási pontja lesz, kiegészíti a növekedés-ellenes környezetvédők érvelését Stevenson és Wolfers (2008) kimutatja, hogy a növekedés hozzájárul a jólét bővüléséhez; Blanchflower (2008) igazolja, hogy a magasabb jövedelem átlagosan nagyobb boldogság-érzettel jár együtt Megoldási javaslatok A gazdasági prosperitás és az anyaghasználat dinamikájának szétkapcsolása (nagyobb jólét stagnáló vagy csökkenő anyaghasználat mellett) Megoldások (példák): A termelt mennyiség csökkentése ( nulla anyaghasználati növekedés ) A melléktermékek mennyiségének csökkentése ( tiszta technológiák ) Az újrahasznosítás növelése Növekedés a szolgáltatásokban és az anyagszegény ágazatokban Néhány szempont a mérlegeléshez - A gazdasági növekedés nem azonos az anyaghasználat növekedésével (A véges Földön nem lehetséges határtalan növekedés érvelés ezért hibás) - A fejlődés is a gazdasági teljesítmény növekedésével mérhető - A növekedés minősége (hogyan érjük el?) fontos, nem a ténye (van vagy nincs?) Növekedjek vagy fejlődjek? S mikor döntenek végre erről a közgazdászok?

5 (2) Szűkösségből fakadó választási kényszer Az erőforrások korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre: szűkösség Választanunk kell alternatívák között Le kell mondanunk egy jószágról, ha egy másikból többet akarunk A termelési lehetőségek (TL) határa A TL-görbék a választási lehetőségeket mutatják be. Ha több vajat szeretnénk (b2>b1), néhány ágyúról le kell mondanunk (<). ágyú (b1;) (b2;) TL-görbe b1 b2 vaj Hatékonyság A TL-görbe alatt nem hatékony termelési kombinációk vannak (b1;), a görbe fölött pedig a nem lehetségesek (b2;) A TLG és a választások Adott két gazdaság a t=0 időben ugyanolyan TLG-vel ágyú fogyasztás (b1;) (b2;) c1 c2 TLG TLG0 b1 b2 vaj i1 i2 beruházás

6 TLG és a választások következményei A TLG és a környezet Több beruházás (vagy kutatás, oktatás, stb.) bővítheti a termelési lehetőségeket! fogyasztás c1 TLG2 gazdasági javak TLG0 c2 TLG0=TLG1 i1 i2 beruházás e1 e2 környezetvédelem TLG és a környezet állapota Nem elégséges szintű környezetvédelem szűkíti a termelési lehetőségeket! gazd.i javak TLG1 TLG0=TLG2 FENNTARTHATÓSÁG Közgazdasági tétel: A termelési lehetőségek határa hosszútávon sem zsugorodhat. Etikai tétel: A jövő generációk termelési lehetőségeit nem befolyásolhatják kedvezőtlenül a mai gazdasági döntések (intergenerációs igazságosság). e1 e2 környezetvédelem

7 Szigorú és enyhe fenntarthatóság Enyhe fenntarthatóság: ha a termelési lehetőségek változatlan fenntartásán belül megengedjük a természeti tőke más tőkeformával való helyettesítését Szigorú fenntarthatóság: ha a természeti tőke értékét önmagában sem engedjük csökkenni (nem lehetséges fenti helyettesítés) A fenntarthatóság közgazdasági és politikai fogalma Az előbb vázolt közgazdasági koncepciót meg kell különböztetni a fenntartható fejlődés politikai elvétől A fenntartható fejlődés a természeti tőke fenntartásán túl gazdasági és szociális normatív követelményeket is tartalmaz A fenntartható fejlődés fogalmának kritikáját lásd: Bartus G. Kommentár 2006/ ( Lehetséges operacionalizálás a fenntarthatóság kezelésére Hosszú távú hatások mérlegelése Politikai megoldás: a döntések költségei jövőre hárításának intézményes korlátai Hosszú távú erőforrás-gazdálkodás a humán, a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások mennyiségi és minőségi karbantartása

Hasonló dokumentumok

Környezetgazdaságtan 2014.09.26. Tematika II. 1.zh : 2014. okt. 16. (6. hét) 2.zh: 2014. dec. 7. (13. hét) pót zh: 2014. dec. 11. (14.

Környezetgazdaságtan 2014.09.26. Tematika II. 1.zh : 2014. okt. 16. (6. hét) 2.zh: 2014. dec. 7. (13. hét) pót zh: 2014. dec. 11. (14. Környezetgazdaságtan Dr. Princz-Jakovics Tibor adjunktus BME Környezetgazdaságtan Tsz. Bp. Magyar Tudósok körútja 2. Q épület A 234. Telefon: 463 1987 E-mail: tprincz@eik.bme.hu Hét Dátum Téma Tematika