I. A Föld, mint anyagforgalmi rendszer (ismétlés)

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. A Föld, mint anyagforgalmi rendszer (ismétlés)"

Kristóf Szalai
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 I. A Föld, mint anyagforgalmi rendszer (ismétlés)

2 TERMÉSZET Kerekes Sándor (Corvinus Egyetem) nyomán

3 KÖRNYEZET TÁRSADALOM Kerekes Sándor (Corvinus Egyetem) nyomán

4 A Föld népessége közt Meadows et al.: Beyond the limits (1998) nyomán

5 A Föld egy kis bolygó. Az emberhez képest igen nagy, de a felülete korántsem végtelen. A föld felületén egy vékony rétegben élünk ez arányaiban vékonyabb mint ha egy alma héjában élnénk! Ráadásul almánk héjának kevesebb mint harmada szárazföld! Növekedni a minket tápláló réteg rovására tudunk csak.

6 Környezetünk állapota

7 A Föld bolygó, mint összetett anyagforgalmi rendszer alrendszere a bioszféra, ennek alrendszere a ennek alrendszere a társadalom, gazdaság

8 TERMÉSZET (VÉGES) Nyersanyagok Energia Munkaerő Tőke TÁRSADALOM Hozzáadott érték VA Ipari alrendszer Kedvező kibocsátás Foglalkoztatás GAZDASÁG Hulladék Kerekes Sándor (Corvinus Egyetem) nyomán

9 - Egymásba ágyazott alrendszerek, azaz hierarchikus rendszer - egyenként is többszörösen összetettek - fizikailag zárt rendszer, azaz végső méretei nem változtathatók, belső arányai, folyamatai, alrendszereinek mérete és egyensúlyi állapota igen.

10 II. A természet (környezet) eltartóképessége

11 A Föld népessége közt Meadows et al.: Beyond the limits (1998) nyomán

12 Iparcikkek termelése közt Meadows et al.: Beyond the limits (1998) nyomán

13 Elegendő-e a Föld? Kiszámítható az eltartóképessége? Miben jön ki? Mi mindentől függ?

14 Mitől függ a környezet eltartóképessége? 4-et mi választhatunk FITEN Népesség [fő] Fogyasztás [egység (termék v szolgáltatás) / fő / év] Erőforrások [anyag, új anyag/év, nyelőkapacitás/év] Technológia [nyersanyag/egységnyi termék] + [kibocsátás/egységnyi termék] Igénybevétel időtartama [év]

15 III. Hosszú távú kilátásaink korai előrejelzése

16 Ezek az összefüggések matematikailag leképezhetők, modellezhetők és számíthatók. A Föld eltartóképességére vonatkozó legismertebb és legpontosabb eredményt adó kutatást a Római Klub A növekedés határai (Limits to Growth) című könyvében hozták nyilvánosságra Meadows és társai, először 1972-ben.

17 Erőforráshasználat, és erőforrásmegújulás, avagy a korlát és a korlátozott

18 Ha a kormányok és a lakosság legfontosabb célkitűzése közt a gazdasági termelés (reálgazdaság) növelése, akkor

19 ez várható 2013-ig (Dennis Meadows ábrája) Nem megújuló természeti erőforrások Ipari termelés népesség élelem környezetszennyezés

20 és tovább 2100-ig

21 Lehetséges lenne a stabil működés? Elvileg elkerülhető (lenne? lett volna?) az összeomlás? Mit mondanak a modellszámítások?

22 ha pl. a kormányok legfontosabb célkitűzése 1998-tól a társadalom anyagforgalmának fenntarthatósága lett volna, akkor

23 az 1998-ig tartó növekedés (Dennis Meadows ábrája) Nem megújuló természeti erőforrások népesség élelem Ipari termelés környezetszennyezés

24 stabil állapotba mehetett volna át! (Dennis Meadows ábrája) Ipari termelés Élelem Népesség Nemmegújuló erőforrások Szennyezés

25 A stabilizációhoz hat intézkedés szükséges, együttesen 1. A népességszám stabilizálása 2. A(z anyag)fogyasztás stabilizálása valamint 3. Az anyag- és energiahatékonyság növelése 4. A környezetszennyezés csökkentése 5. A mezőgazdasági termelékenység növelése 6. Talajvédelem és természetvédelem (...ÉÉÉÉÉS: megfelelő hozzáállás!!!) (Meadows et al.: A növekedés határai (2005, Kossuth) nyomán)

26 IV. A politika válasza között (új anyag)

27 ENSZ : Fenntartható fejlesztést! A fenntartható fejlődés úgy elégíti ki a jelen nemzedékek szükségleteit, hogy a jövő nemzedékeknek is megmaradjon a lehetőségük saját szükségleteik kielégítésére. Vegyük észre: szükségletről beszélünk, ezeknek van elsőbbségük az igényekkel szemben; és az adott korban rendelkezésre álló technikai tudás és szervezettség is befolyásolja azt hogy a környezet mennyire képes a jelen illetve jövő nemzedékek szükségleteit fedezni. Our Common Future 1987 (the Bruntland report )

28 Fenntartható mit is jelent? - ha nem nyúlunk hozzá (és más tényező sem változtat a körülményeken), így marad vagy - ha nem nyúlnánk hozzá, nem maradna így, DE folyamatosan, akármeddig biztosítani tudjuk azokat a körülményeket és hatásokat amelyek közt így marad

29 Fejlesztés mit is jelent? Helyzetünk, életminőségünk minőségi javulása érdekében tett sikeres intézkedés, erőfeszítés.

30 ENSZ, 2000: Millenniumi Fejlesztési Célok

31 V. A reál-gazdasági realitások anyagforgalmi következményei között

32 Akarunk fenntartható fejlesztést? Persze.

33 Mit akarunk fenntartani? Természetesen a növekedést!

34 A gazdaság és a természet viszonya (ahogy a közgazdászoknak tanítják) gazdaság természet kitermelő szektor hulladékok Herman F..Daly, Világbank

35 Mi minden növekedjék a világon? Erőművek, kutak, számítógépek, iskolák, egyetemek, templomok, telefonok, TV-k, gépkocsik, traktorok, hajók, könyvek, vendégéjszakák, szabadalmak száma, termőterületek, termésátlagok, takarékbetétek nagysága, utak hossza, vasutak hossza, lakások komfortja, várható életkor, GDP, nyugdíjak, fizetések???

36 Ehhez mit alakítsunk mivé? Vigyázat,emlékszünk, hogy a Föld anyagforgalmi szempontból zárt rendszer, anyagforgalma zéró összegű játszma, azaz ha valami nő, akkor más valami fogy!

37 Egy főre eső természeti tőke 2.1 hektár termékeny föld+tenger fejenként (2005-ben)

38 Mik a kilátásaink, hogyan változnak az erőforrásaink a közeljövőben?

39 Nagyon tömören a nem-megújulókról: (nem-kamatozó betétek, családi ezüst )

40 Csúcsidőben vagyunk: Már csökkenőben: olaj, platina, termőtalaj, arany, rhodium,.. Mindjárt tetőzik (20 éven belül): réz, cink, indium, hélium, ezüst, palládium, szén, foszfor A következő éven belül tetőzik: vas, nikkel, mangán, lítium, germánium, nióbium, wolfram, molibdén, cirkonium, yttrium, uránium, antimon, ón, szelén, stb.

42 És a megújulók? A kamatozó vagyon?

43 Az ökológiai lábnyom faanyag Beépítve Takarmány, legelő Széndioxid elnyelés élelmiszer Halászati vizek

44 Az ember(ek) ökológiai lábnyoma: az a természeti tőke-mennyiség és mintázat, amelynek hozama adott idő alatt nagyobb vagy egyenlő a(z ember(ek)) fogyasztásával, ideértve a nyelők igénybevételét is.

45 Más szóval, az ökológiai lábnyomunk az a természeti tőke, amelyre szükségünk lenne ahhoz, hogy életmódunk fenntartható legyen.

46 Öko-hitelezők és öko-adósok, 1961

47 1984 óta használat hozam Az éves deficitek globális ökológiai adósságot halmoznak föl

48 Öko-hitelezők és öko-adósok, 2005

49 ENSZ - előrejelzés

50 Közel járunk a fenntarthatósághoz? (Graph by Mathis Wackernagel, for the WSF 2009, Budapest)

51 2009: borulhat a rendszer!!! (Rockström, J. et al., Nature)

52 A FENNTARTHATÓSÁG NEM AZ EMBERISÉG, A VILÁGGAZDASÁG MAI MŰKÖDÉSMÓDJA

53 1) elvesztjük a nem-megújulókat! 2) mérgezzük a környezetet!

54 World3: Standard Run World3: Stabilized World

55 z emberiség a LtG szcenariók közül a túllövést követi Growing Within Limits, Netherlands Environmental Assessment Agency, Bilthoven, NL, Octobre 2009, Page 23

56 A fenntartható fejlesztés már nem elérhető cél!

57 Mi ilyenkor a teendő?

Hasonló dokumentumok

BEVEZETÉS: Eltartóképesség a növekedés határai

BEVEZETÉS: Eltartóképesség a növekedés határai Hány embert tud eltartani a Föld? És Magyarország? Ki lehet ezt számítani? Hogyan? Mi az eredmény? Lehet egy kicsivel több? Mit tehetnénk, hogy lehessen?