A PSZÁF szövetkezeti hitelintézeteknél végzett átfogó vizsgálatainak tapasztalatai A likviditási - és piaci kockázatok vizsgálati tapasztalatai, a kapcsolódó felügyeleti elvárások Csordás Katalin főosztályvezető Pénzpiaci vizsgálati főosztály Budapest, 2011. május 24-25.
Vizsgálati módszerek Vizsgált témakörök Vállalatirányítás Tulajdonosi joggyakorlás Stratégia Belső irányítás Belső kontrollrendszerek Pénzügyi és működési kockázatok Hitelkockázat Likviditási kockázat Piaci kockázatok Működési kockázat Számviteli rendszer, adatszolgáltatás Pénzügyi visszaélések, pénzmosás elleni tevékenység Pénzforgalom OBA nyilvántartás Informatikai biztonság Tőke és jövedelmezőség Jövedelmezőség Tőke
Általános tapasztalatok A gazdasági válság alatt és azóta a szövetkezeti hitelintézetek jelentős részénél a gazdálkodásuk során nem keletkezett likviditási feszültség, kereskedési pozíciókat nem vettek fel, devizahitelezésük visszafogott volt. Emiatt mind a likviditási, mind a piaci kockázatokat másodlagos kockázatként kezelik. Az intézmények jelentős részénél: a likviditás rendelkezésre állását alap adottságnak tekintik a likviditás megteremtésére és megtartására csekély figyelmet fordítanak a piaci kockázataikat nem figyelik, nem értékelik
Stratégia, hosszabb távú tervezés Vizsgálati tapasztalatok jellemzően a stratégiai tervezés hiányzik, vagy elnagyolt, konkrétum nélküli dokumentum, illetve tartalmilag megalapozatlan, nincs összhangban a likviditási kockázati kitettséggel a likviditási és piaci kockázati stratégia egybemosódik a likviditási- és kamatláb, ill. deviza kockázat kezelési szabályzatokkal a likviditási és piaci kockázatkezelésre nincs delegált szakértő, aki elemzésekkel támogatná az üzleti területek munkáját és megalapozná a stratégiát a hosszú távú tervezés a gyakorlatban nem valósul meg, a terv/tény adatok összehasonlítását, visszamérését és elemzését nem végzik el nincs dokumentált likviditás előrejelzés Prudens eljárás makrokörnyezet és a piaci lehetőségek mérése az éves üzleti tervek megalapozott, számszerűsített stratégia alapján történő készítése, ill. nyomon követett, meghatározott időszakonként visszamért, hosszabb távú tervezéssel történő alátámasztása a hosszú távú likviditás tervek, a terv/tény adatok visszamérése, elemzése elkészül dokumentált likviditás előrejelzés készül
Szabályozottság Vizsgálati tapasztalatok OTIVA sztenderd szabályzatok, amelyek a gyakorlattal nem összehangoltak a folyamatszabályozási dokumentum hiányzik a felelősségi-és feladatkörök nem rögzítettek Prudens eljárás a szabályzatok az intézmény tevékenységére illesztettek, amelyek alapján a tevékenysége átlátható, mert a folyamatokat és feladatokat leképezik 5
Likviditási kockázat mérése Vizsgálati tapasztalatok a mutatókhoz kapcsolódó limitek nincsenek az intézmény kockázataira kalibrálva a szabályzatban rögzített limitek nem kerülnek mérésre ( a limitek a szabályzatban élnek ) a limitek betartását nem figyelik, és limittúllépés esetén sem intézkednek az ügyvezetés nem tájékozódik rendszeresen, dokumentált formában a mért limitek kihasználtságáról a likvid eszközök állománya nem naprakész, az értékpapír zárolások nem kerülnek visszacsatolásra kirendeltségenként mérik a betétállomány változását, de a tartós betétállomány meghatározásának módszertana és/vagy visszamérése hiányzik, tapasztalati aránnyal számolnak, de az rendszerint nem kerül alátámasztásra, ami torzítja a likviditási kockázatra meghatározandó belső tőkeszükséglet mutatóit is Prudens eljárás a kockázatokkal összehangolt limitek dokumentáltan mértek, és azokat a vezetőség rendszeresen áttekinti limittúllépés esetére kialakított a jelentési folyamat értékpapír zárolások figyelembevétele a likvid eszközök számításába az érintett termékkör meghatározása a tartós betétállomány és a lehívási valószínűség vonatkozásában a historikus adatok feldolgozása, időszakonként visszamérése a becslés alátámasztására kockázatkezelő vagy statisztikus bevonása szükséges a számításokba 6
Likviditáskezelés 1.) Operatív Likviditáskezelés Vizsgálati tapasztalatok az intézményeket likviditási többlet jellemzi jellemző, hogy az intézmények nem rendelkeznek dokumentált, teljeskörű előrejelzéssel a cash-flow alakulására operatív, rövid vagy közép távon Prudens eljárás az operatív likviditáskezelés alapja az alkalmazott ügyviteli rendszerből a tárgynapra és 8 napra előre elkészített cash-flow előrejelzés
Likviditáskezelés 2.) Középtávú Likviditáskezelés (1-3 hónap) Vizsgálati tapasztalatok Prudens eljárás a lejárati összhang elemzés során a pénzáramlásokhoz kapcsolódó becslések nem átgondoltak, vagy hiányoznak a lejárt hitelek nem teljeskörűen és utólagos korrekcióval kerülnek a jelentésbe, a lejárt tételeket az eszközmódosítások soraiban nem korrigálják az egyéb állományváltozások között nem tervezik a hitelfolyósítások és hitelkeret lehívások várható pénzáramlását a táblák adatait nem elemzik, a belőlük nyerhető információkat a vezetés a gyakorlatban nem használja a devizánkénti lejárati táblákat a kockázatkezelő készíti, elemzi a vezetés rendszeresen áttekinti a strukturális likviditási egyensúlyt a pénzáramlások becslése alátámasztott a likviditási beszámolóban sem a normál üzletmenet melletti, sem a stressz helyzet esetében szükséges nettó finanszírozási igény meghatározását, illetve elemzését nem végzik el, az eszköz-és forrásoldali lejárati szerkezetet nem elemzik
Kamatkockázat kezelése és mérése Vizsgálati tapasztalatok az intézmények jellemzően minimalizálják az átárazási kockázatot az eszközök és források változó/változtatható átárazásával lehetőleg 1, max. 3 hónapon belül, a báziskockázatot a referencia kamatok összehangolásával igyekeznek csökkenteni az eszközök és források besorolását változó kamatozás esetén az átárazódási periódus alapján végzik el a kamatláb fölött felszámított spread változtathatósága alapján besorolják az 1 hónapon belül átárazódó termékek közé Prudens eljárás az eszközök és források besorolását változó kamatozás esetén a vonatkozási naptól az átárazódási napig hátralévő idő alapján kell megtenni és ez módszertanilag nem helyettesíthető az átárazódási periódussal a kamatláb fölött felszámított spread változtathatósága alapján a termék nem sorolható be automatikusan az 1 hónapon belül átárazódó termékek közé, mert a spread a hitelkockázathoz kapcsolódik. Az átárazási táblában a kamatlábak átárazódási kockázatát kell feltárni
Kamatkockázat kezelése és mérése Kamatozó értékpapír-portfólió: a kamatérzékenység limitálása a fix kamatozású értékpapírokra vonatkozóan csak a szabályzatban(otiva) él, állományi limitek alkalmazása előfordul a kamatozó értékpapírok volumene jelentős a mérlegekben Felügyeleti elvárás: Az állományi limiteken túlmenően a veszteség-korlátozó és érzékenységi limitek felállítása, rendszeres mérése szükséges! 10
Devizaárfolyam kockázat kezelése és mérése Vizsgálati tapasztalatok: a devizahitelezés mértéke visszafogott, ügyféligény vezérelt a szükséges forrást kereskedelmi bankoktól veszik fel és marge felszámításával hitelezik tovább a mérlegen belüli nyitott pozíció kockázat minimalizált mérlegen kívüli ügyletek nem jellemzőek A Felügyeleti tapasztalatok azt mutatják,hogy az intézményekre jellemző az elvárt gyakorlat, a nyitott pozíció kockázat számítása is megfelelő! 11
Belső ellenőrzési jelentések Vizsgálati tapasztalatok Prudens eljárás a belső ellenőrzés nem végez kockázatfelmérést, kockázatalapú tervezést, a likviditási és piaci kockázatok gyakran kimaradnak az éves tervekből a vizsgálatok erőforráshiány miatt elmaradnak, a jelentések nem készülnek el, vagy nem megalapozottak a belső ellenőrzés évente ellenőrzi a likviditás tervezését különböző időtávokon a belső ellenőrzés rendszeresen ellenőrzi a likviditási és piaci kockázatok kockázatkezelési folyamatait
Minimum elvárások összefoglalása Független kockázatkezelő, aki a likviditási éspiaci kockázatokkal is aktívan foglalkozik: piaci környezet elemzése, kockázati stratégia alátámasztása kockázati limitek mérése, figyelése Ügyvezetés teljeskörű, dokumentált tájékoztatása a likviditási és piaci kockázatokhoz kapcsolódó mérések eredményeiről, egyensúlyi mérlegek struktúrájának elemzéséről Szabályzatok testre szabása Teljeskörű esedékességi előrejelzések az ügyviteli rendszer alapján A pénzáramlások becslésének alátámasztása (tartós betétállomány!) Az átárazási időpont hátralévő időtartamának meghatározása a kamatkockázat elemzés táblában A kamatozó értékpapír portfólió kockázatainak mérése és limitálása Rendszeres belső ellenőrzési vizsgálatok
Köszönöm a figyelmet!