Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Iktatószám: 92274-2-3/2013. Ügyintéz : Müller Ivett Tárgy: Téli legeltetési engedély Hiv. szám: Melléklet: Nánási Gyuláné 6090 Kunszentmiklós, VII. ker. 76. HATÁROZAT I. A felügyel ség Nánási Gyuláné (6090 Kunszentmiklós, VII. ker. 76.) kérelmére és részére engedélyezi a Kiskunsági Nemzeti Park Fels -Kiskunsági puszta elnevezés törzsterületének részét képez egyben a Fels -Kiskunsági puszták és turjánvidék (kódszáma: HUKN10001) Különleges Madárvédelmi Terület részeként a Natura 2000 Hálózatba is beletartozó a kérelmez saját tulajdonában lév, Kunszentmiklós, külterület 0193/46 és 0193/22; valamint haszonbérletben lév, Kunszentmiklós, 0193/28 hrsz-ú ingatlanokon a téli legeltetés végzését az alábbi kikötésekkel: I/1. Téli legeltetés: 1. Téli legeltetés 2013. október 31-t l 2014. március 15-ig végezhet juhokkal, 0,2-0,4 állategység/1 ha legel nyomással. 2. A tevékenység megkezdése el tt 5 nappal értesíteni kell az illetékes természetvédelmi rt (Erd s Sarolta tel.: 06-30-4560-385 telefonszámon). A téli legeltetés a bejelentést követ en, az rrel közösen felvett jegyz könyvben foglaltak szerint kezdhet meg. 3. Amennyiben az illetékes természetvédelmi r azt állapítja meg, hogy a legeltetés az id járási körülmények vagy a túllegeltetés veszélyének fennállása miatt nem folytatható, és ezt jegyz könyvben rögzítik, akkor a legeltetést haladéktalanul be kell fejezni! 4. A ki- és behajtásnak a lehet legszélesebb területsávon kell megvalósulnia. 5. Tápanyag-utánpótlás csak a legel állatok által elhullajtott ürülékb l származhat. I/2. A legeltetett területeken tilos 1. a legel állatok intenzív terelése, 2. er sen felázott, belvizes területen történ legeltetés, 3. a tápanyag-utánpótlás és trágya kiszórása, 4. a gyepek túllegeltetése 5. növényvéd szerek engedély nélküli felhasználása, 6. felülvetés, gyepfeltörés, 7. a mechanikai jelleg ápolási munkák (pl. boronálás, hengerezés, fogasolás), 8. a gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása, 9. a gyep égetése, 10. ég gyepeken a t z terjedését szántással, tárcsázással, a gyepek felszaggatásával, vegyszeres módon megakadályozni, 11. gyepterületet csökkenteni út létesítése, kiszélesítése stb. céljából, 12. gyepeken gépjárm vel közlekedni, 13. ideiglenes és állandó építmények elhelyezése engedély nélkül, 14. felszíni víz, belvíz gyepterületr l történ elvezetése és a gyepterület öntözése, 15. területhatárok megjelölése, Központ: 6721 Szeged, Fels -Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) 553-060 Fax: (62) 553-068 Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) 521-960 Fax: (79) 521-970 Ügyfélfogadás: hétf, szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00 E-mail: alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, Honlap: www.atiktvf.hu
I/3. A területhasználó fentieken túl köteles: 1. Az általa használt gyepterületr l az esetlegesen ott található szemetet saját költségén eltávolítani. 2. Belvízkár esetén a haszonbérl vállalja az abból ered saját kárát. 3. z esetén nem vegyszeres módon, pl. víz alkalmazásával az oltást haladéktalanul megkezdeni, egyidej leg a t zoltóságot és a természetvédelmi kezel t azonnal értesíteni. I/4. Invazív növény irtási kötelezettség a Natura 2000 területeken: 1. A Natura 2000 területek részét képez ingatlanokon az invázív növényfajok megtelepedését, terjedését meg kell akadályozni, a már meglév állományok irtását különös tekintettel a selyemkóróra (Asclepias syriaca), amerikai aranyvessz fajokra (Solidago gigantea, S. canadensis), inváziós fásszárúakra pl. ezüstfa, galagonya) a kérelmez nek saját költségén kell elvégeznie. 2. Géppel (p. szárzúzás), vagy vegyszerrel történ invazív növényirtáshoz a felügyel ség engedélyét el zetesen be kell szerezni. Jelen határozat 2014.03.15-ig hatályos. A határozat - ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik külön értesítés nélkül, a közlés napját követ 16. napon emelkedik joger re. Jelen határozat, a határozat közlését l számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyel séghez címzett (1016 Budapest, Mészáros u. 58/A.), de az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Bajai Kirendeltségére (6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10.) két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés elektronikus úton történ benyújtására nincs lehet ség. A határozat elleni fellebbezés igazgatási szolgáltatási díj köteles. A határozat elleni fellebbezés díja 2.750,- Ft., melyet fellebbezés esetén az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Magyar Államkincstárnál vezetett 10028007-01711875-00000000 számú el irányzat felhasználási számlájára kell a fellebbezés benyújtását megel en átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz átutalási megbízással (csekk) postai úton befizetni. Az átutalási megbízást, csekket (vagy annak hiteles másolatát) a fellebbezéshez csatolni kell. Indokolás Nánási Gyuláné (6090 Kunszentmiklós, VII. ker. 76.) 2013. szeptember 25-én téli legeltetésre vonatkozó engedély kérelemmel fordult a Felügyel séghez. Kérelmében el adta, hogy a tevékenységet a saját tulajdonban lév, Kunszentmiklós, külterület 0193/22 és 0193/46, valamint a haszonbérletében lév 0193/28 hrsz-ú ingatlanokon kívánja folytatni. Ügyfél kérelméhez csatolta az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló dokumentum másolatát, valamint az ingatlanok földhasználati lapjait. A felügyel ség hatáskörét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 19-20 -ai alapján vizsgálta. A kérelemben szerepl ingatlanok a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Fels -Kiskunsági puszta elnevezés törzsterületének részét képezik, egyben a Fels -Kiskunsági puszták és turjánvidék (kódszáma: HUKN10001) elnevezés Különleges Madárvédelmi Terület részeként a Natura 2000 Hálózatba is beletartoznak. Fenti jogi jellegek alapján a felügyel ség hatáskörét a természet védelmér l szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 38. (1) bek. b) pontja, a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Korm. rendelet 4. (4) b) pontja, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 13. (2) bekezdése, illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet IV. számú mellékletének 10. pontja állapítja meg. A felügyel ség az eljárás során 2013.09.25-én kelt 92274-2-1/2013. számú levelével megkereste a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot (a továbbiakban: KNPI), mint a szóban forgó védett természeti területek természetvédelmi kezel jét, hogy
nyilatkozzon a tervezett tevékenységekkel kapcsolatosan. A KNPI 2013.10.10-én érkezett 3554-2/2013. számú levelében kezel i hozzájárulását adta a téli legeltetéshez. A fenti kikötések szerint végzett tevékenységek nincsenek jelent s hatással a Natura 2000 terület jelöl fajaira, azonban azok elmaradása a terület becserjésedését, degradálódását okozhatják, ezáltal a jelöl fajok él helyeinek természetessége csökkenhet. Az el bbiekb l következ en a rendelkez részben el írtak betartásával a téli legeltetés természetvédelmi célokat is szolgál, mely hozzájárul a védett természeti terület/natura 2000-s terület fennmaradásához. A rendelkez részben felsorolt korlátozások részletes indokolása: A legeltetési id szak korlátozása. A téli legeltetést a felügyel ség a hivatkozott KNPI nyilatkozat alapján 2014. március 15-ig engedélyezte. A legel területek szvégi állapota a területhasználat (pl. túllegeltetés), a környezeti feltételek (pl. az adott év csapadékviszonyai, védett természeti értékek megjelenése stb.) változásának hatására 1 év alatt is bekövetkezhet oly mérték módosulás, mely részben megváltoztathatja a szükséges hatósági el írásokat, azaz azonos el írások a védett természeti terület állapotának leromlásához vezethetnek, ellentétesen a Tvt. 31. -ában foglaltakkal, ezért a felügyel ség összhangban a KNPI nyilatkozatával a téli legeltetést csak a következ id szakra engedélyezte. A gyepterületen a legel nyomás meghatározása. A túllegeltetés következtében a területen gyomosodás léphet fel, a nagy állománys ség továbbá a taposási károkat is növeli, ami ellentétes a Tvt. 16. (2) bekezdésben ( A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni. ) megfogalmazottakkal. A védett és fokozottan védett növényfajok és természetközeli állapotú él helyük meg rzése kizárólag kíméletes területhasználattal, a terület esetleges legeltetése során a legel állatállomány számának szabályozásával biztosítható hosszú távon, összhangban a Tvt. 16. (4) bekezdésében ( Gyepgazdálkodás els sorban a gyeptípushoz igazodó legeltetéssel, kaszálással történhet. ) foglaltakkal. A Felügyel ség mindezek figyelembevételével a rendelkez részben el írt állats séget tart a terület hasznosítása során megengedhet nek. A legel állatok intenzív terelése nem végezhet. A legel területeken történ intenzív terelés önmagában is ellentétes a védett természeti területeken alkalmazandó és a Tvt. 17. (1) bekezdésében megfogalmazott technológiától 17. (1) ( a vadon él szervezetek él helyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. ). Belvizes területen a legeltetés tilos. A felázott, vizes talajon legel állatok a taposásukkal nagymértékben roncsolják a gyepállományt, ami ellentétes a Tvt. 16. (2) bekezdésben ( A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni. ) megfogalmazottakkal. Tápanyag-utánpótlás csak a legel állatok által elhullajtott ürülékb l származhat, m - és szervestrágyázás valamint növényvéd szerek felhasználása tilos. A m - és szerves trágya kijuttatása a természetes irányba haladó gyepdinamikai folyamatokat gátolja, a gyep természetes fajösszetételének aránya és tömegviszonyai eltolódnak, a nitrogénkedvel növényfajok dominanciája következik be az érzékenyebb, a kizárólagos nitrogénterhelést kevésbé t fajok rovására, mely folyamatok összességében a gyep homogenizálódásához, a biológiai sokféleség számottev csökkenéséhez vezetnének, a Tvt 16. (2) ( A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni. ), illetve 17. (1) ( a vadon él szervezetek él helyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. ) és (2) ( A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az él hely típusára, jellemz vadon él szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására ) bekezdése, továbbá a 31. ( Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. ) ellenében. Növényvéd szer felhasználása a kérelmezett tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódóan nem indokolt, illet leg a kérelem arra nem is vonatkozott. Növényvéd szer felhasználásához külön engedély kérelmet kell benyújtani a felügyel séghez. Felülvetés, öntözés és gyepfeltörés tilos. A gyep felülvetése átalakítja a természetes és természetközeli összetétel növényzet fajösszetételét, tömegviszonyait, a vetett gyepalkotó növényfajok szerepe megn az érzékenyebb, zavarást kevésbé t növényfajok háttérbe szorulnak, mely a gyep homogenizálódásához, kiüresedéséhez, a biodiverzitás csökkenéséhez vezet a Tvt. 17. (1) ( a vadon él szervezetek él helyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. ) és (2) ( A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az él hely típusára, jellemz
vadon él szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására ) bekezdése, továbbá a 31. ( Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. ) ellenében. A gyep esetleges öntözése a természetes vízviszonyok mellett intenzív gyepkezelésnek min sül tevékenység lenne, mely a Tvt. 16. (2) bekezdésével ( a gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni ) ellentétes módon a természetest l eltér vízháztartási viszonyok kialakítása, ezáltal a gyep természetes dinamikai folyamataiba való intenzív beavatkozás révén a továbbiakban természetvédelmi szempontból nem kívánatos irányban módosítaná a terület természetes és természetközeli növénytársulásainak fajösszetételét. A gyepek feltörése, kiterjedésük csökkentése a gyep életközösségének tömeges pusztulásával jár, a Tvt. 16. (2) bekezdésben ( A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni. ) megfogalmazottakkal ellentétben, a gyepen történ gazdálkodás kizárólag a Tvt. 16. (4) bekezdés ( Gyepgazdálkodás els sorban a gyeptípushoz igazodó legeltetéssel, kaszálással történhet. ) figyelembe vételével történhet. Mechanikai jelleg ápolási munkák (boronálás, hengerezés, fogasolás stb.) tilos. A gyepgazdálkodás részeként alkalmazni kívánt mechanikai jelleg beavatkozás a természetes irányba haladó gyepdinamikai folyamatokat gátolja, a gyep természetes fajösszetételének aránya és tömegviszonyai eltolódnak a mechanikai beavatkozást jól t növényfajok dominanciája következik be a mechanikai zavarást kevésbé t fajok rovására, mely folyamatok összességében a gyep homogenizálódásához, a biológiai sokféleség számottev csökkenéséhez vezetnének, a Tvt 16. (2) ( A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni. ), illetve 17. (1) ( a vadon él szervezetek él helyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. ) és (2) ( A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az él hely típusára, jellemz vadon él szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására ) bekezdése, továbbá a 31. ( Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. ) ellenében. A jelentkez felszíni vizek nem vezethet ek el, és mindennem talajvíz csökkentési beavatkozás tilos. A természetes módon a talajfelszín közelében, illetve a felszínen összegy vizek elvezetése a terület növényzetét átalakítja, illetve súlyosbítja a jelenleg is fennálló szárazodási folyamatot a Tvt. 18. (1) bekezdés ( A természetes és természetközeli állapotú vizes él helyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges ökológiai vízkészletet mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. ) ellenében nem kívánt mértékben hozzájárul a nagyobb vízigény, illetve vízhez köt természetes növényzet átalakulásához, a vizes él hely felszámolódásához, és ez veszélyeztetné a védett természeti terület állapotát a Tvt. 31. -ban leírtakkal ( Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. ) ellentétes módon. A gyepek égetése tilos. A gyepek égetése kedvez azoknak a növényfajoknak a területen való fennmaradásának, illetve térnyerésének, melyek vegetatívan, vagy szaporodó szerveik (pl. magok) révén jól átvészelik a t z hatásait, és el nybe kerülnek a t z hatásaira érzékenyebb növényfajokkal szemben, mely jelenség átalakítja, szegényebbé teszi a gyep természetes fajösszetételét és csökkenti a biodiverzitást a Tvt. 17. (1) ( a vadon él szervezetek él helyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. ) és (2) ( A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az él hely típusára, jellemz vadon él szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására ) bekezdése, továbbá a 306/2010. (XII. 23.) a leveg védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló Kormány Rendelet 27. (3) bekezdése ( Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik. ) és a Tvt. 31. - ( Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. ) ellenében. Ég gyepeken a t z terjedését szántással, tárcsázással, a gyepek felszaggatásával, illetve vegyszeres módon megakadályozni tilos. A felsorolt módon történ beavatkozás a gyepvegetáció, valamint a rajta el forduló védett értékek súlyos károsodásával, illet leg pusztulásával járna, amely ellentétes lenne a Tvt. 31. -ában, illetve 42. (1) bekezdésében foglaltakkal, ezért a t z oltását más mechanikai módszerrel, vagy vízzel kell megoldani. Ideiglenes és állandó építmények (karám, itató, pihen hely, kerítés, stb.) engedély nélküli elhelyezésének tilalma. A gyepterületen elhelyezett, els dlegesen az állattartáshoz kapcsolódó építmények, itató- és, pihen hely, villanypásztor, kerítés a terület hasznosítási szabályaiban kiemelked szerepet játszó legeltetési rendet nagymértékben befolyásolja, így kihelyezésük indokolttá teszi a terület legeltetési rendjének ismételt áttekintését, a terület bizonyos els dlegesen az el bbiekben felsorolt építmények közvetlen környezetét érint, a Tvt. 17. (1) ( a vadon él szervezetek él helyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. ) bekezdéssel ellentétes módon bekövetkez túllegeltetés, továbbá nitrogénkedvel növényzet elszaporodása következtében.
Gyepterület csökkentése út létesítése, kiszélesítése, építés stb. céljából tilos. A gyepek kiterjedésének csökkentése a gyep életközösségének tömeges pusztulásával jár, a Tvt. 16. (2) bekezdésben ( A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes él világ maradandó károsodása, a védett él szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottev csökkenése nélkül kell végezni. ) megfogalmazottakkal ellentétben, a gyepen történ gazdálkodás kizárólag a Tvt. 16. (4) bekezdés ( Gyepgazdálkodás els sorban a gyeptípushoz igazodó legeltetéssel, kaszálással történhet. ) figyelembe vételével történhet. A gyepeken gépjárm vel közlekedni tilos. A Tvt. 31. (1) bekezdésében megfogalmazottakkal alapvet en ellentétes tevékenység. Növényvéd szer engedély nélküli felhasználása tilos. A természet védelmér l szóló 1996. évi LIII. törvény 38. (1) g) pontja alapján növényvéd szert védett természeti területen csak a természetvédelmi hatóság külön engedélyével lehet felhasználni. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása, továbbá a munkagépek gyepet veszélyeztet szaki javítása tilos. Alapvet en ellentétes tevékenyég a Tvt. 31. -ában foglaltakkal. Területhatárok megjelölése tilos. A Tvt. 35. (1) a) pontja alapján védett természeti területen a 7. (2) bekezdésében foglaltakon túl tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja. Az invazív növény állományokra vonatkozó általános irtási kötelezettség el írása. A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdése alapján az inváziós és term hely idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvéd -szer kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. Az engedély 2014.március 15-ig hatályos. A felügyel ség a természetvédelmi hatósági engedélyt a Tvt. 75. (1) bekezdésével egyez en határozott id tartamra adta ki. A felügyel ség az engedély hatályának idejét a KNPI kezel i nyilatkozatának érvényességi idejéhez igazította. A felügyel ség a kikötéseket a természet védelmér l szóló 1996. évi LIII. törvény hivatkozott rendelkezései alapján, továbbá a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Korm. rendelet rendelkezéseit is figyelembe véve írta el. Az ügyintézési határid kezdete: 2013. szeptember 25. A rendelkezésre álló ügyintézési határid a természet védelmér l szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 76. (1) bekezdése alapján 3 hónap, ami 2013. december 25-én járna le. A Ket. 33. (3) bek. c) pontja szerint nem számít be az ügyintézési határid be a hiánypótlásra, valamint a tényállás tisztázására irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjed id. A KNPI megkeresését, ami tényállás tisztázásra irányuló felhívás is egyben 2012. szeptember 27-én postázta a felügyel ség, azt a KNPI 2013. október 10-én teljesítette, így az ügyintézési határid be nem számít be még 13 nap. Így az ügyintézési határid lejártának napja: 2014. január 7. A határozatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 33. (1) bekezdése és a Tvt. 76. (1) bekezdése alapján rendelkezésre álló ügyintézési határid n belül adta ki a felügyel ség, tehát a Ket. 33/A. -a szerinti igazgatási szolgáltatási díj visszafizetési kötelezettség nem merül fel. A határozatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 71-74. -ai alapján hozta meg a felügyel ség. A jogorvoslati lehet ségr l és az arra nyitva álló határid l a 2004. évi CXL. törvény 98. (1) és 99. (1) bekezdése alapján adott a felügyel ség tájékoztatást. A jogorvoslati eljárásról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 98. -107. -ai rendelkeznek. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a R. 1. melléklet I. fejezet, 37.2.2. pontja, a jogorvoslati eljárási díj mértékét a R. 2. (1) és (4) bekezdése alapján állapította meg a felügyel ség. A felügyel ség a természetvédelmi hatósági eljárás mint közigazgatási hatósági eljárás megindításáról az érintetteket a 92274-2- 3/2013. számú közleményével értesítette. A felügyel ség a döntését hirdetményi úton a felügyel ség honlapján, illetve a
www.magyarorszag.hu oldalon is közli. A hirdetmény útján közölt döntést, a hirdetmény kifüggesztését követ 15. napon kell közöltnek tekinteni a Ket. 78. (10) bekezdése értelmében. A környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet 2. (1) bekezdése alapján a felügyel ség határozatát hatósági nyilvántartásba vette. A felügyel ség felhívja a figyelmet, hogy jelen engedély csak a téli legeltetés természetvédelmi engedélyezésére vonatkozik. Jelen hozzájárulás semmilyen formában nem használható fel a kapcsolódó egyéb hozzájárulásokban, engedélyekben és azokat nem is helyettesíti. Baja, 2013. október 14. Némethy Tímea igazgató megbízásából: Kapják: 1. Nánási Gyuláné, 6090 Kunszentmiklós, VII. ker. 76. Tértivevény 2. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc u. 19. Tértivevény 3. HNYR 4. Irattár Dr. Tóth Éva s. k. kirendeltség-vezet