Felsőoktatásban részt vevő hallgatók individualizálódása

Hasonló dokumentumok
A szabadidő értékszociológiai meghatározottsága a campusok világában. Bocsi Veronika DE GyFK.

A szakkollégium mint érték alapon szerveződő közösség

A felsőoktatásban tanuló hallgatók értékrendszerei

AZ ÉRTÉKVÁLASZTÁS ÉS A KÖZÖSSÉGI OLDALAK FELHASZNÁLÁSÁNAK KAPCSOLATA

3. Jövőkép és értékrend kutatásunk eredményei alapján

Nyüsti Szilvia Ceglédi Tímea A HÁROM VERSENGŐ DIMENZIÓ KÍSÉRLET HALLGATÓI TÍPUSOK KIALAKÍTÁSÁRA A TANULÁS, A SZABADIDŐ ÉS A MUNKA DIMENZIÓJA MENTÉN

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

Az egyetem mint szocializációs színtér

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

Miért jönnek és milyen kompetenciákkal távoznak a külföldi hallgatók?

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

BEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT INTÉZMÉNYI SZINT

ÖNÉLETRAJZ. Személyi adatok. Név: Nyüsti Szilvia Születési hely, idő: Nyíregyháza,

Vágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel

Hívők, nem hívők? Értékek az egyházi iskolákban. Pusztai Gabriella

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Az önkéntesség jellemzői kutatások fényében. Gyorgyovich Miklós

A KÉPERNYŐNEMZEDÉK MÉDIAIDENTITÁSA. Székely Levente

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS

Pedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon

AZ ISKOLA HÁTRÁNYKOMPENZÁLÓ HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐKRŐL

EUROBAROMETER PARLAMÉTER: ÉVI REGIONÁLIS ELEMZÉS AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON EU28 ORSZÁGOS RÉGIÓK

Jelentés a NKE évi nyílt napi rendezvényein kitöltött kérdőívek alapján

A térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra

Dilemmák felsőfokon. Hallgatók családalapítási tervei. tanulmány. Engler Ágnes

Dr. Nagy Zita Barbara igazgatóhelyettes KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért november 15.

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel

A vallás hatása Közép- és Kelet-Európa gazdaságára

Kutatás a év közötti magyar lakosság körében. Megrendelő: Café PR

A bizalom változó mintázatai Magyarországon és Európában a válság előtt és után

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

KÖVETELMÉNYEK. Dr. Pornói Imre főiskolai tanár Takács Tamara főiskolai tanársegéd Tantárgyfelelős tanszék kódja SP

Statisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Félidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén

X. Változásmenedzselés - kultúraváltás

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Felsőoktatásban tanuló fiatalok idő-felhasználási mintázatai

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei december 15.

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

TRENDRIPORT 2019 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA I. FÉLÉV BUDAPEST AUGUSZTUS

Modern műszeres analitika szeminárium Néhány egyszerű statisztikai teszt

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Napjainkban egyre gyakoribbá válik a diákok körében a külföldi oktatási intézményekben

A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán

Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek!

FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA

A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA

Engler Ágnes: Dilemmák felsőfokon hallgatók családalapítási tervei

Korrelációs kapcsolatok elemzése

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.

TEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban

A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE

Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai. európai összehasonlítás

Dr. Kozma Gábor rektor, Gál Ferenc Főiskola. Dr. Thékes István ERASMUS koordinátor, Gál Ferenc Főiskola

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008.

Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Kísérlettervezés a kémia tanításában a természettudományos gondolkodás fejlesztéséért

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar

A sportolást befolyásoló tényezők az általános iskolásoknál

A PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN TANULÓ HALLGATÓK MUNKAERŐ-PIACI KÉSZSÉGEI

Rendszerváltás, nyertesek, vesztesek Empirikus adatok a Háztartások Életút Vizsgálata alapján

Társadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében

Véleménypolarizáció és választási részvétel. Kmetty Zoltán MTA- ELTE- PERIPATO

Összességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK

AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013

Kutatási tanulmány. Szak Hallgatói létszám fő Válaszok száma Kereskedelem és

PROKON Kutató és Elemző Társaság. Az ELTE ÁJK hallgatóinak véleménye a halálbüntetésről

Kvantitatív kutatás mire figyeljünk? Majláth Melinda PhD Tartalom. Kutatási kérdés kérdőív kérdés. Kutatási kérdés kérdőív kérdés

Ma már minden negyedik amerikai "felvilágosultnak" mondható. Hallelúja!

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A magyarországi nonprofit szektorban dolgozók motivációjára káros hatások értékelésének elemzése többváltozós statisztikai módszerekkel

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján ( )

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

1. ECHO Innovációs Műhely Obádovics Csilla Vinogradov Szergej: tavaszi on-line felmérés

Felsőoktatási intézmények helye, szerepe a vidék városaiban a 2002-től 2015-ig terjedő időszakban

Alba Radar. 26. hullám

JA45 Cserkeszőlői Petőfi Sándor Általános Iskola (OM: ) 5465 Cserkeszőlő, Ady Endre utca 1.

Pacsuta István 1 Felsőoktatásban részt vevő hallgatók összehasonlító kvalitatív értékvizsgálata

Mérési eredmények adatai, elemzése (országos mérések, kompetenciamérés eredménye öt tanévre visszamenőleg):

P Á L Y A V Á L A S Z T Á S I

Településhálózati kapcsolatrendszerek

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

Biomatematika 12. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János

3. A személyközi problémák megoldásának mérése

EFOP Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi modellek

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

TUDOMÁNY NAPJA 2013 DEBRECEN, A képzettség szerepe a gazdasági növekedésben szektorális megközelítésben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Átírás:

Felsőoktatásban részt vevő hallgatók individualizálódása Pacsuta István Eszterházy Károly Főiskola, Eger pacsuta@ektf.hu Az egyre gyorsabban változó világunkban, egyre gyorsabb társadalmi változások eredményeként, a felsőoktatásba lépő hallgatók is gyorsan változnak. Természetesen ez az értékválasztások mentén is érzékelhető. Célkitűzésünk, hogy a felsőoktatásban részt vevő hallgatók értékválasztásait megismerjük. Kutatásunk a Regionális Egyetem Kutatócsoport 2005-ös kérdőíves vizsgálatára támaszkodik, mely a végzés előtt álló hallgatók életmódját, anyagai helyzetét, kapcsolati hálóját, vallásosságát, értékválasztását stb. térképezte fel. A vizsgálat földrajzi kiterjedése a Partium térségét fedte le, határon túli felsőoktatási intézményeket is magába foglalt. A vizsgálat folytatásaként 2010-es tanévben újabb lekérdezésre került sor. A harmadfokú képzés hatása a regionális átalakulásra című OTKA kutatás 1 keretein belül. Mesterképzésben, Ma, Msc fokon részt vevő hallgatókat kérdeztek le. A második lekérdezés négy intézményben: Debreceni Egyetem DE, Nyíregyházi Főiskola NyF, Partiumi Keresztény Egyetem PKE, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola - KRFMF történt. Az ifjúság társadalmi helyzete Az alábbiakban szeretnénk bemutatni a kutatás alanyait jelentő korosztály sajátosságait. Nyugat-Európában a hatvanas évektől a nyolcvanas évekig zajlott le az a folyamat, melyet ifjúsági korszakváltásnak nevezhetünk (Zinnecker, 2006). Magyarországon mindez az 1990-es évektől vette kezdetét. Gábor Kálmán a társadalmi reprodukció megváltozásában és az iskolai tudás felértékelődésében látja a folyamat lényegét (Gábor, 2006). Egyetértünk Bocsi Veronika álláspontjával, hogy az ifjúsági életszakasz az egyéni életpálya egyre nagyobb részére terjed ki, azaz az életútban egyre fontosabb jelentőséget kap (Bocsi, 2005). A fiatalok igyekeznek egyre korábban belépni és egyre tovább ebben az életszakaszban maradni. Különböző társadalmi jelenségek támogatják ezt a folyamatot. Az oktatás expanziója egyre nagyobb teret biztosít a fiataloknak, hogy az ifjúsági életszakasz úgynevezett szabadidő szcenáriója valósuljon meg. Kutatások bizonyítják, hogy egyre fontosabb szerepet kap a fiatalok életében a szabadidő (Balogh, 2004). A felsőoktatásban eltöltött idő nagyszerű terepet biztosít arra, hogy a fiatalok kialakítsák saját életstílusukat, életmódjukat (természetesen ez értékválasztásaik lenyomataként is értelmezhető), annak ellenére, hogy anyagi értelemben még szüleiktől függenek. Így - Gábor Kálmán meghatározásával - dologtalan szabadidős osztályt jelentenek, egy professzionális ifjúsági státuszt töltenek be (Gábor, 2006). Az anyagi függőséggel együtt a munka világába való belépésük is kitolódik. 1 OTKA szám: 69160 100

A szabadidő szcenáriója élménykereséssel párosul. Változatos, érdekes élet a kreativitás fontossá válik a fiatalok számára. Tökéletesen illeszkednek az élménytársadalom elképzelésbe. Napjaink eseményeit követve nem hagyhatjuk figyelmen kívül a munkanélküliség szcenárióját sem. Az Európai Unió országaiban a fiatalok 25%-a, egyes területeken (Görögország, Spanyolország) akár 60%-a is munkanélküliséggel küzd. 2 A rétegződésben elfoglalt helytől nagymértékben függ, hogy a szabadidő szcenáriója vagy a munkanélküliség szcenáriója valósul meg az egyén életútjában. Az alsóbb társadalmi csoportok tagjainak kisebb az esélyük, hogy iskolapadban töltsék ezeket az éveket. Másként megfogalmazva a társadalmi újratermelődési folyamatban elfoglalt pozíció meghatározza az életfeltételeket (Boros, 1993). A fiatalkor élményeit, lehetőségeit nagymértékben meghatározza a szülők társadalmi pozíciója. A speciálisan az ifjúságot érintő változások mellett meghatározhatunk olyan társadalmi jelenségeket, melyek további hatást gyakorolnak erre a korosztályra. Az összefoglalóan posztmodernnek nevezett elképzelésre gondolunk. E szerint a társadalom struktúrája kevésbé szabályozott, nagyobb a verseny és jellemző rá a posztmodernizmus egyik vonása, a kulturális fragmentáció. Ez a folyamat Ulrich Beckkel szólva barkácsolt életút, szocializációelméleti értelemben pedig egyéni felépítésű szocializáció. Nehezebben határozhatók meg a társadalom által elfogadott, közös célok. Mindenki mást-mást gondolhat a követendő, elérendő célokat illetően. (Ebből a szempontból is fragmentálódik a társadalom, értékpluralitás lép fel.) Az egyénre továbbra is hatnak a társadalom normatív korlátai, de hogy az elfogadott értékrendek közül melyik alapján alakítja ki életmódját az rajta múlik (Pikó, 2004). Ez tovább bonyolítja a Robert Merton által felvázolt képet azaz, hogy a társadalom különböző tagjai így a fiatalok is helyzetükből adódóan különbözően reagálhatnak a társadalom által közösen kitőzött célokra és a célok elérésére meghatározott eszközökre (Merton, 1980). Már nem csak a legitim eszközökhöz való (oktatásban való részvétel, munka, takarékosság stb) hozzáállásban lehetnek eltérések, hanem a kijelölt célok is egyre sokszínűbbek lehetnek. A globalizáció hatásai pedig növelik a sokszínűséget. A kultúrák találkozása erősíti ezt a jelenséget. A magyar társadalom értékrendjét illetően elmondhatjuk, hogy meglehetősen pluralizálódott, másként megfogalmazva torlódott értékstruktúrát figyelhetünk meg. Történelmi hagyományként a múlt örökségei mélyebb nyomot hagyva egyidejűleg vannak jelen a modernebb struktúrákkal. Így többféle értékrendszer él egymás mellett, gyakran egymásba fonódva. Ahogyan azt a nemzetközi és hazai kutatások eredményei között láthatjuk, a társadalom strukturáltságának megfelelően az értékválasztás is strukturálódik, nehéz egységes értékrendszert meghatározni. A leginkább szembetűnő jelenség, melyre több szerző (pl.: Hankiss Elemér, Manchin Róbert, Gábor Kálmán) is felhívja a figyelmünket az individualizáció, melynek káros hatásai megmutatkoznak. Kiemelten érinti ez a fiatalabb korosztályt. Az esetükben megfigyelhető a posztmateriális értékek felé fordulás, a személyes értékek fontosságának növekedése, mint az önmegvalósítás, kreativitás. 2 Híradások alapján. 101

A kutatás eredményeinek bemutatása A 2005-ben készült adatbázisban konkrét értékválasztásra vonatkozóan két kérdés állt rendelkezésünkre. Az első esetben egy négyfokú skálán kellett értékelni az alábbi táblázatban látható értékeket. A válaszok az egyáltalán nem fontos -tól a nagyon fontos -ig terjedtek. A hallgatók rendkívül fontosnak tartják saját életükben a szerelmet/boldogságot (N=818), a család biztonságát (N=800), az igaz barátságot (N=715) és a belső harmóniát (N=687). Nagyon magas ezen az attribútumon belül azoknak a válaszoknak a száma, melyek nem tartják fontosnak a hatalmat, ellenőrzést mások felett (N=353) ezt követi a vallásos hit (N=217). A legegyenletesebb megoszlást a vallásos hit értéke mutatta a négy válaszlehetőség közül, ugyanannyian jelölték inkább fontosnak, mint inkább nem fontosnak és közeli értékeket vesz fel az egyáltalán nem és a nagyon fontos válaszok között is. Sejthető, hogy ez az értékkategória jelentős mértékben megosztja a hallgatókat. 1. ábra. Mennyire fontos az alábbi érték 2005-ben, dichotóm változóvá alakítva (fontos nem fontos) Az értékek sorrendje a következőképpen alakul: 1. szerelem/boldogság (i15), 2. család biztonsága (i12), 3. igaz barátság (i14), 4. belső harmónia (i1), 5. békés világ (i9), 6. szabadság (i3), 7. érdekes élet, élmények (i5), 8. változatos élet (i13), 9. eredetiség, fantázia (i8), 10. társadalmi rend, stabilitás (i4), 11. anyagi javak (i6), 12. tiszteletreméltó szokások megőrzése (i10), 13. haza, nemzet védelme, megtartása (i7), 14. vallásos hit (i11), 15. hatalom, ellenőrzés mások felett (i2). A hazánkban végzett értékvizsgálatok egyik közös eredménye, hogy a család, és a biztonság, nyugalom értékek központi szerepet töltenek be (pl. Utasi, 1982). Ezek a társadalmi rétegződéstől függetlenül minden csoportban fontosak. Látható, hogy a hallgatók értékrendje a családi biztonság mellett a kreativitást (érdekes, változatos élet, eredetiség) helyezi előtérbe. Hankiss Elemér a Proletár reneszánsz című művében (Hankiss, 1999) az önmegvalósítás, önkiteljesítés eszményeinek újrafelfedezését írja le. A hallgatók esetében is megfigyelhető ennek az értéknek a fontossága. (Szerencsére a hallgatók értékválasztásában a szeresd felebarátod is megjelenik a szeresd önmagad mellett.) Az engedelmeskedés helyett az autonómia kerül előtérbe. Az autonómia fontos akkor, amikor az egyén nem kap előre meghatározott életpályákat, hanem azt magának kell megtalálnia 102

mivel az egyéni életpályák/életszakaszok destandardizálódnak. Az egyén önállóan kell, hogy meghozza döntéseit. Különösen igaz ez a magasabban képzett, diplomával rendelkező fiatalok esetén. Az Ifjúság 2004 vizsgálat eredményeivel összevetve megállapíthatjuk, hogy a hallgatók értékrendje lényegesen nem tér el korosztályuk értékrendjétől. 3 Annak ellenére, hogy volt olyan érték, amely nem szerepelt a kérdőívben (a szépség világa). Két helyezésnyi különbség csak a tradíciók tisztelete esetén figyelhető meg. Ha a felsorolt értékekre adható válaszlehetőségeket magas mérési szintűnek tekintjük, lehetőségünk nyílik újabb statisztikai eljárások bevonására. Talán nem követünk el nagy hibát, ha a 4 fokú egyáltalán nem fontos - től a nagyon fontos -ig terjedő kijelentéseket egy 4 fokú attitűd-skálának tekintjük. 2. ábra. Értékek sorrendje egy 4 fokú skálán Attitűd-skálaként kezelve az egyes értékek együttjárását korrelációszámítással is megvizsgálhatjuk. A legerősebb kapcsolat a változatos élet és az érdekes élet, élmények változó között fedezhető fel. (r= 0,520). A közepes pozitív kapcsolat nem is annyira meglepő, hiszen hasonló tartalmú jelenségekről van szó. Ezzel magyarázhatjuk az eredetiség, fantázia esetén is a 0,390-es korrelációs együtthatót. Szintén a változatos élet -tel korrelál a szabadság (r=0,321) és az igaz barátság (r=0,244). (A továbbiakban nem terheljük a szöveget a korrelációs együtthatókkal. Csak közepes erősségű, pozitív kapcsolatokat találtunk 4.) Jóval több változóval van kapcsolatban a család biztonsága. A szerelem, boldogság, belső harmónia, békés világ, tiszteletre méltó szokások megőrzése, igaz barátság mind együttjárást mutatnak. Ezek az értékek egyfajta biztonságra való törekvést sugallnak. Mikro és makrokörnyezeti biztonságra és belső, lelki egyensúlyra való törekvést értünk ez alatt. A World Value Survey (WVS) eredményei alapján a hazánkhoz hasonló posztszocialista országokban a létbiztonság fontosabbnak 3 A kutatás eredményei alapján a sorrend: 1. családi biztonság, 2. szerelem, boldogság, 3. igaz barátság, 4. békés világ, 5. belső harmónia, 6. szabadság, 7. kreativitás, 8. tradiciók tisztelete, 9. érdekes élet, 10. változatos élet, 11. a szépség világa, 12. társadalmi rend, 13. gazdagság, 14. nemzet szerepe, 15. vallásos hit, 16. hatalom (Szabó & Bauer, 2005). 4 0,2 és 0,7 közötti értékeket tekintjük közepes pozitív kapcsolatnak (Sajtos Mitev 2007). 103

bizonyul, mint például az önmegvalósításra vonatkozó értékek (Inglehart & Welzel, 2010). A következő csoport a vallásos hit, haza, nemzet védelme, tiszteletre méltó szokások megőrzése, melyek egy tradicionális értékrendszer elemei lehetnek. Kulcsfontosságú lesz a tradicionális értékek fontossága a mintán belül. Az Európai Értékrend Vizsgálat egyik legfontosabb eredménye, hogy a Nyugat-európai országokhoz képest a keleti régió társadalmaiban erősebben hatnak a tradicionális értékek (Kmetty, 2011). Az anyagi javak, pénz, hatalom, érdekes élet kapcsolata pedig hedonista irányultságra utal. Talán nem túlzó az a kijelentés, hogy az együttjárásokat megvizsgálva, értékrendszerek kezdenek kirajzolódni. A 2010-es adatbázis szintén tartalmazza ezt a kérdéssort. Kisebb változtatások ugyan vannak, de az összehasonlíthatóságot ez nem csorbította. A 2010-es adatbázisban változatos élet érték nem szerepel. Helyette viszont a műveltség és politika szerepel. A két adatbázist összehasonlítva, az értékek preferenciája nagyon hasonló képet mutat a két képzési szinten is. A nagyon fontos válaszlehetőségek közül a 2005-ben válaszolók leggyakrabban a szerelmet jelölték, míg 2010-ben a család biztonságát. A szerelem a megkérdezett mesterszakosak között kisebb jelentőséget kapott, mint a 2005-ös mintában. Negyedik helyen mindkét mintában a belső harmónia áll. Mindkét mintában az utolsó helyen találjuk a hatalom, ellenőrzés mások felett értékét. A vallás ugyanolyan egyenletes megoszlást mutat, mind a két adatbázisban. Ahogyan azt a korrelációkból sejthettük - az előzetes vizsgálat alapján - a faktoranalízis jobb magyarázó erővel bír (37% helyett 52%-ot magyaráz a modell). Viszont némi átrendeződést figyelhetünk meg. A társadalmi rend, stabilitás és a békés világ a tradicionális értékek csoportjához, a belső harmónia a hedonista csoportba került. Mivel ennek a modellnek a magyarázó ereje erősebb és a minta idősebb, így vélhetően kiforrottabb értékrendszerrel rendelkező hallgatókról van szó. Úgy döntöttünk, hogy ezeket a faktorokat tartjuk mérvadónak a továbbiakban. 1. táblázat A kapott faktorok a bennük szereplő értékekkel 1. faktor (14,1) Individualista 2. faktor(13,0) Emberi kapcsolatok 3. faktor (15,3) Tradíció 4. faktor (10,1) Anyagi - hatalmi Változatos élet A család biztonsága Tiszteletreméltó Hatalom, ellenőrzés szokások megőrzése mások felett Érdekes élet, A haza, a nemzet Szerelem/boldogság élmények védelme, megtartása Anyagi javak, pénz Eredetiség, fantázia Igaz barátság Vallásos hit politika, közélet Szabadság Békés világ Műveltség Társadalmi rend, stabilitás Belső harmónia Az egyes faktorok végleges elnevezése részben más kutatás kategóriáira támaszkodik, néhol azonban saját fogalomhasználattal élünk. Utasi Ágnes életminőségre vonatkozó kutatása hasonló dimenziók mentén vizsgálódott (Utasi, 2000). Az egyes dimenziók Család, biztonság, önmegvalósítás. Lényeges különbség, hogy a biztonság dimenzióban kapott helyet az anyagi biztonság is. Az eredményeink egybecsengenek Geert Hofstede eredményeivel abban a tekintetben, hogy az általa megalkotott hatalomtól való függőség és függetlenség és individulaizmus-kollektivizmus faktorok negatív együttjárást mutattak. A mi 104

esetünkben is távol áll egymástól ez a két értékcsoport. (Ahogyan ez általában a Nyugat-európai és Észak-amerikai válaszadókra igaz.) Ha a hallgatók értékválasztásait a faktoroknak megfelelően átlagoljuk 5, akkor az eredmények alapján kijelenthetjük, hogy számukra az emberi kapcsolatok a legfontosabbak. A legmagasabb átlaggal (3,4 4-es skálán) és a legkisebb szórással (s=0,3). Aztán az Individualista értékek következnek, majd a tradicionálisnak tekintett értékek. Az anyagi-hatalmi faktor pedig a legkevésbé fontos. Az eloszlás egyenletességét mutatja, hogy a modális érték egy esetben tér el alig 3 tizeddel, más esetekben ettől közelebb áll az átlaghoz. Eredményeink alátámasztják a számos, más kutatás elméleti alapjául szolgáló Inglehart kijelentéseit. A fiatalok számára egyre kevésbé fontosak az anyagi javak (hiszen azok elérhetők), a tartalmas emberi kapcsolatok, a kultúra, a szabadság, függetlenség válik fontossá (Inglehart, 2000). 3. ábra. A kapott faktorokba tartozó értékek átlagai A különböző értékcsoportok együttjárását vizsgálva (korreláció számítással) megállapítható, hogy az emberi kapcsolatok értékcsoport az individualista értékcsoporttal van a legszorosabb kapcsolatban (r=0,460 sig=0,000). Szintén közepes pozitív kapcsolat van az emberi kapcsolatok és a tradicionális értékcsoport között (r=0,351 sig=0,000) és a tradicionális értékcsoport és az individualista értékcsoport között (r=0,325 sig=0,000). Látható, hogy az anyagi-hatalmi értékcsoport az, amelyik nem jár együtt semelyik más értékcsoporttal. Az alábbi ábrán megpróbáljuk szemléltetni a kapott eredményeket: Emberi kapcsolatok Individualista Tradicionális Anyagi-hatalmi 5 Ellenőrzés gyanánt a faktorpontszámokat összevetettük az egyes faktorokhoz tartozó értékek átlagaival. Minden esetben erős korrelációval számolhatunk ( r,922). 105

A magasabban elhelyezkedő értékek fontosabbak, míg a metszéspontok a korrelációkat hivatottak érzékeltetni. Összegzés Úgy tűnik, nem kell attól a jelenségtől tartanunk, amit Hankiss Elemér és kutatótársai fogalmaztak meg egy régebbi kutatásukban (Hankiss et al., 1982) azaz Magyarországon egy üres individualizáció valósult meg, az egyén felszabadul a közösség kötelékei alól, viszont nem alakul ki a belső harmónia, önfegyelem, szabadság iránti vágy. A kilencvenes években született kutatások az individualizáció mellett a közösségektől való elfordulást is regisztrálták igaz az egész magyar társadalomra vonatkozóan (Füstös & Szakolczai, 1999). A hallgatók esetén az individualizáció párosul a közösségi kötelékek iránti vággyal. Az individualizáció pedig befelé forduló individualizáció, azaz a humanista önkiteljesítő, szabadságot hangsúlyozó öntudatos ember hangsúlyozása. Nem az anyagi javakat hangsúlyozó önző individualizmus. Irodalomjegyzék BALOGH Lídia (2004). Minket neveznek ifjúságnak. Új Ifjúsági Szemle, 2 (3), 120-134. BOCSI Veronika (2005). Az idő a campusokon. Felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók időszociológiai vizsgálata. Debrecen. BOROS László (1993). Társadalmi reprodukció, család, iskola. In Boros László (szerk.): Érték Iskola Család. Budapest: Akadémiai. FÜSTÖS László, & SZAKOLCZAI Árpád (1999). Kontinuitás és diszkontinuitás az értékpreferenciákban, 1977-1998. Budapest: MTA Szociológiai Intézete. GÁBOR Kálmán (2006). Társadalmi átalakulás és ifjúsági korszakváltás. In Gábor Kálmán, & Jancsák Csaba (szerk.): Ifjúságszociológia (pp. 384-427). Szeged: Belvedere. HANKISS Elemér, MANCHIN Róbert, FÜSTÖS László, & SZAKOLCZAI Árpád (1982). Kényszerpályán. A magyar társadalom értékrendszerének alakulása 1930 és 1980 között. Budapest: MTA Szociológiai Intézet. HANKISS Elemér (1999). Proletár Reneszánsz. Budapest: Helikon. INGLEHART, Ronald, & WELZEL, Christian (2010). Changing Mass Priorities: The Link Between Modernization and Democracy. Perspectives on Politics, (2), 554. INGLEHART, Ronald (2000). Globalization and Postmodern Values. The Washington Quarterly, 23 (1), 215-228. KMETTY Zoltán (2011). Úton a posztmaterialista társadalom irányába? A Szív, (9), 40-43. MERTON, Robert K. (1980). Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Budapest: Gondolat. PIKÓ Bettina (2004). Érték és magatartás, társadalomlélektani elemzés. In Török József (szerk.): Az érték (pp. 104-112). Szeged: Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ. SZABÓ Andrea, & BAUER Béla (2005). Ifjúság 2004 gyorsjelentés. Budapest: Mobilitás Ifjúságkutatási Iroda. SZAKOLCZAI Árpád, & FÜSTÖS László (1996). Értékrendszerek axiális időszakokban: összehasonlító vizsgálat 24 európai országban. INFO-Társadalomtudomány, 39, 9-17. UTASI Ágnes (1982). Elméletek és hipotézisek. In Várnai György (szerk.): Rétegződésmodellvizsgálat I. Budapest: MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete. UTASI Ágnes (2000). Életminőség és társadalmi integráció. INFO-Társadalomtudomány, 50, 9-17. ZINNECKER, Jürgen (2006). A fiatalok a társadalmi osztályok terében. Új gondolatok egy régi témához. In Gábor Kálmán, & Jancsák Csaba (szerk.): Ifjúságszociológia. Szeged: Belvedere. 106