ESETTANULMÁNY/HEFOP-2004-3.5.4 A felnőttképzés hozzáférésének javítása a rendelkezésre álló közművelődési intézményrendszer rendszerszerű bevonásával TAN-TÉR KISTÉRSÉGI ÉS TANULÁSSEGÍTŐ FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER HEFOP 3.5.4. Projekt Esettanulmány Készült: 2006. október 25. Szerző: Kutatásvezető: Lux Ágnes Dr. Arató Krisztina Megbízó: Strukturális Alapok Képző Központ (SAKK)
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Előszó... 3 1. A projekt szereplőinek bemutatása... 5 1.1 A pályázó szervezet bemutatása... 5 1.2 A projekt környezetének bemutatása... 8 1.3 A projekt intézményei szereplőinek bemutatása... 11 2. A projekt részletes bemutatása... 12 2.1. A pályázat témája... 12 2.2. A projekt tartalma... 14 2.3. A projekt ütemezése... 17 2.4. A projekt legfontosabb eredményei... 19 3. A projektelőkészítés és a pályázatkészítés bemutatása... 22 3.1. A projekt indítás körülményei... 22 3.2. A projektelőkészítés és a pályázatkészítés... 22 3.3. A projekt előkészítésével kapcsolatos döntések előkészítése... 23 3.4. A pályázatkészítés folyamata... 23 3.5 A projekt pénzügyi tervének készítése... 24 4. A projektmegvalósulás bemutatása... 24 4.1. Szerződéskötés... 24 4.2. A projektszervezet bemutatása... 25 4.3. A projekt kommunikációja... 26 5. Projektpénzügyek, ellenőrzés... 28 5.1. Projektpénzügyek... 28 5.2. Ellenőrzés... 29 Összegzés... 31 Források... 32 Képek jegyzéke... 33 Ábrák jegyzéke... 33 Táblázatok jegyzéke... 33 2
Előszó A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képző Központ (SAKK) 2003 óta működik, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti keretein belül. A SAKK a strukturális alapok vonatkozásában képzésekkel és képzőkkel kapcsolatos minősítési rendszert működtet, a strukturális alapok valamennyi célcsoportja és résztvevője vonatkozásában képzéseket koordinál, valamint tananyag-fejlesztési tevékenységet végez. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv által lefedett 2004-2006-os tervezési időszak a végéhez közeledik. Immár nemcsak a tervezésről, a felkészülésről, a pályázati rendszerről, hanem a projektek végrehajtásáról is vannak tapasztalataink. Meggyőződésünk, hogy ezeket a tapasztalatokat a 2007-13-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv sikeres végrehajtása érdekében meg kell osztanunk a nyilvánossággal. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a strukturális alapok fogadását elősegítő képzések elméleti vonatkozásait (projektciklus management, PCM) érdemes kiegészíteni immár hazai, konkrét tapasztalatokkal. Mindezen megfontolások alapján a SAKK 2006. májusában elindította esettanulmány-projektjét, amelynek keretében 35 hazai projekt részletes leírására, elemzésére került sor. Az esettanulmányok arányosan lefedik a potenciális kedvezményezettek főbb típusait (önkormányzatok, kis- és közepes méretű vállalkozások, civil szervezetek), valamint a 2004-2006-os tervezési-programozási időszak operatív programjait és a magyarországi régiókat egyaránt. Az esettanulmányok elkészítésének folyamata a szerkezeti felépítés meghatározásával indult. Az esettanulmányok a teljes projektciklust magában foglalják, így a pályázó szervezet sajátosságainak és földrajzi elhelyezkedésének (régió, kistérség) bemutatását, a projekt előkészítésének, lebonyolításának, monitoringjának és ellenőrzésének folyamatát, valamint a speciális, közbeszerzésre és pénzügyi előkészítésre és lebonyolítására vonatkozó témákat. Az esettanulmányok szerkezete így követi a SAKK által 2005-ben kidolgozott, elsősorban az önkormányzati célcsoport számára készített és a SAKK honlapján szereplő tananyag szerkezetét. (http://www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=sakk_tananyag-fejlesztes) 3
A tartalmi előkészítést követően a SAKK és az intézményrendszer egyéb szereplői (Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek) segítségével azonosításra kerültek azok a projektgazdák, akik projektjeiről az esettanulmányok elkészülnek. A projektgazdákkal való kapcsolatfelvételt követően a pályázati és projektdokumentáció áttekintése után a projektgazda képviselőjével személyes interjú elkészítése következett, melynek során áttekintésre kerültek az esettanulmányok szerkezete által meghatározott témák, kérdések. Az esettanulmányok szövegszerű elkészítése után a pályázók képviselőinek lehetőségük nyílt a szövegek első verziójának átolvasására. Módosításokat javasolhattak, majd az általuk jóváhagyott változat véglegesítésre került. Reméljük, hogy az esettanulmányok tanulságosak lesznek a pályázók, a projektgazdák, a hazai strukturális alapok intézményrendszer munkatársai és az érdeklődő olvasók számára egyaránt. Budapest, 2006. december 1. Lukács Ádám Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Főosztályvezető-helyettes Dr. Arató Krisztina ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet egyetemi docens 4
1. A projekt szereplőinek bemutatása 1.1 A pályázó szervezet bemutatása A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által a Humánerőforrásfejlesztési Operatív Program (HEFOP) 3.5.4. kiírására a Felső-Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete (FKKME) nyújtott be a pályázatot Tan-Tér Kistérségi felnőttképzési és tanulássegítő szolgáltatási rendszer címmel. Az Egyesület egyedül, partner nélkül pályázott. Az Egyesület helyi civil szervezet, amely pártoktól függetlenül végzi tevékenységét. Az Egyesület székhelye Kunadacs, 6097 Kossuth u. 51. Az Egyesület működését az egyesülési jogról szóló 1989.évi II. és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. számú törvények szabályozzák. 1997-ben a Közösségfejlesztők Egyesületének kezdeményezésére a kistérségben közösségi feltáró munka kezdődött, amelynek eredményeképpen Kunszentmiklóson és környékén együttműködés kezdődött aktív, helyi ügyekben érdekelt személyek között, és megalakult az Egyesület. Az Egyesület alapítói részt vettek közösségépítő programokon, amelyben terepkutatást is végeztek. Ennek során a kistérség három jellemző problémakörét azonosították: a gazdasági potenciál hiányát és az ezzel szorosan összefüggő munkanélküliséget, valamint a közösségek hiányát. Ezeken a területeken próbál az Egyesület javítani, az elmúlt évek teljesítményének ismeretében jó eredménnyel. A Közhasznú Egyesület 1999-ben a következő célok megvalósítására alakult: - a térségi és regionális fejlesztési irányok megvalósításának elősegítése a közösségfejlesztés eszközeivel, a környezet-és természetvédelem, a turizmus, az önsegítő közösségi munkahelyteremtés, a közösségi szociális munka, a képzések és az informatika területén; - a térségi közösségi munkások tevékenységének koordinálása, hálózatuk kiépítése a Felső-Kiskunságban; - az együttműködés és a partnerség kiépítése az önkormányzatokkal, a kistérségi társulásokkal, egyéb szervezetekkel és vállalkozásokkal; - képzések és tanulmányutak szervezése a közösségi munkások szakmai továbbfejlődése érdekében; 5
- pályázatokon való részvétel és kapcsolatok kiépítése a pályáztató szakmai szervezetekkel; - a közösségfejlesztési munka során modell értékű minta projektek létrehozásának elősegítése a környezet-és természetvédelem, a turizmus, az önsegítő közösségi munkahelyteremtés és a szociális szolgáltatások terén; - hazai és nemzetközi kapcsolatok kiépítése hasonló célokért tevékenykedő szervezetekkel; - kisgyermekek napközbeni ellátása, családi napközi működtetése, idősek házi gondozása, helyi média működtetése. Az Egyesület tevékenységét és szolgáltatásait tagjain kívülre is kiterjeszti. Az Egyesület működése során a helyi önkormányzatok feladatköréhez kapcsolódva (1990. évi LXI. törvény a helyi önkormányzatokról 8 1. bekezdése szerint) foglalkozik településfejlesztési kérdésekkel, az épített és természeti környezet védelmével, közreműködik a foglalkoztatási problémák megoldásában, az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás fejlesztésével, a közösségi terek, a közművelődés, sport, és az egészséges életmód helyi feltételeinek elősegítésével. Az Egyesület foglalkozik továbbá a hátrányos helyzetű csoportok kezdeményező- és cselekvőkészségének helyreállításával, tevékenységük támogatásával. Ennek keretében a kistérségben megpróbálja a szociális problémákat feltérképezni, azokra megoldást keresni, és a szükségletekre reagálni közösségi szolgáltatások létrehozásával. Az Egyesület a térség civil szervezeteit is igyekszik szakmailag támogatni, célja a helyi és kistérségi közösségek életre hívása. Az Egyesületet a törvényi előírásoknak megfelelően tíz taggal, kistérségi személyek alapították, mára 14 tagja van. Az Egyesület vezetősége 5 főből áll, tagjai az elnök, két alelnök, a titkár és a gazdasági vezető. Az elnököt és a vezetőségi tagokat 3 évre választják. Az Egyesület megalakulása óta több sikeres programban vett részt: - 2001-től 2005-ig mentorszolgálatot működtetett munkanélküliek számára a kistérség 10 településén, három mentort főállásban foglalkoztatva. - 2002-ben Közösségi Információs Központot (Teleház: fax, számítógép, internet elérhetőség) és Kávéházat épített ki a Kunadacsi Önkormányzat épületében az Országos Foglakoztatási Alap (OFA) támogatásával. A projekt keretében 9 korábban munkanélküli személyt tudott az Egyesület foglalkoztat- 6
ni 2002. szeptember 1. 2003. augusztus 31. között, amikor néhány hónapos számítógép felhasználói képzést követően (OKJ-s bizonyítványt szereztek), közösségi vállalkozásra felkészítő képzésben vettek részt. - Az Egyesület közművelődési feladatokat vállalt át 2002-től kezdődően a helyi önkormányzattól. A közművelődési feladatok ellátását ma is folytatja az Egyesület, kevés alkalmazottal. - 2003-ban az Egyesület PHARE pályázaton indulva bekapcsolódott a nők munkaerő-piaci integrációját célzó programba, amelynek keretében a kistérségben elsősorban a 40 év feletti vagy a GYED-en és GYES-en lévő nők képzését biztosították. A program tartalmazott motivációs képzést, vállalkozási felkészítést, és családi napközit is egy féléves felkészítő és egy egyéves foglalkoztatási szakaszra bontva. Az Egyesület a kistérség négy önkormányzatával (Kunszentmiklós, Tass, Kunpeszér, Kunbábony) együttműködve folytatta ezt a programot. A projekt három fő tevékenységre épült: idősek házi gondozása Kunbábonyban, közösségi ház és térségi mosoda építése Kunszentmiklóson, valamint családi napközi működtetése Tasson. A foglalkoztatási programok 2005. októberéig folytak. A családi napközi, a közösségi mosoda továbbra is működik, bár fenntartásuk meglehetősen sok gondot okoz. A szociális ellátásba (időseknek mosás, vasalás) az Egyesület nem tudta átvinni a programot, ezt a feladatot most az önkormányzatok látják el, ők biztosítják a mosoda épületét, amelyet Egyesület tart fenn, és 50 százalék rezsi fizetési kötelezettség mellett. Önálló alkalmazottja nincs a mosodának, az FKKME munkatársai látják el a mosodai teendőket, ha van rá igény. - 2005. januárjában az Egyesület kisközösségi rádiót ( Puszta Rádió Kunszentmiklós ) hozott létre Kunszentmiklóson, amely önkéntesekkel folyamatosan működik. - 2005. júniusában az Egyesület részt vett egy foglalkoztatási projektben, amelynek során a Felső-Kiskunsági Gazdaságfejlesztő Alapítvánnyal (FELGA) facilitátor hálózatot építettek ki, 8 főt foglalkoztatva, 10 településen. A ROP 3.2.1 pályázat keretében valósult meg a Foglalkoztatási megállapodás létrehozása a kunszentmiklósi kistérségben című projekt, amelyben a facilitátorok munkájuk során a lehetséges partnereket kutatják fel, kapcsolatot tartanak velük, lakossági tájékoztatókat szerveznek és a projekt eseményei során is szervezői tevékenységet látnak el. 7
Az Egyesület bevételei tagdíjakból (éves tagdíj: 2400 forint), magán és jogi személyek felajánlásaiból, pályázati támogatásokból, illetve működési bevételekből származnak. Az Egyesület tartozásaiért és kötelezettség vállalásaiért az Egyesületi vagyonnal felel. Az Egyesület az önkormányzattól átvállalt közművelődési szolgáltatásokra 1,3 millió forintot kap, saját bevételt jelent a kávéház forgalmából befolyó összeg. 2004-ben a Nemzeti Civil Alap 3 millió forint működési támogatást nyújtott, 2005-ben 100.000 forintot, 2006-ban 300.000 forintot. A Puszta Rádió működtetésére a Műsorszolgáltatási Alapból 2, 4 millió forintot kaptak. Korábban az Ifjúsági, Családügyi és Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, ma az előbbi feladatait integráló Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatta a Közösségi Támogatási Hálózatot 100.000 forinttal. További bevételt jelentenek a pályázati céltámogatások. Az Egyesület tevékenysége során partnerként együttműködik: - a Kunszentmiklósi Fogyatékosokért Alapítvánnyal a mentor szolgálat működtetése során; - a Kunszentmiklósi Szülők Egyesületével a foglalkoztatási projektek során; - a Közösségi Fejlesztési Egyesülettel; - a Kiskunsági Civil Szervezetek Szövetségével; - a Szabad Rádiók Szövetségével a Puszta Rádió révén; - A Felső-Kiskunsági Gazdaságfejlesztő Alapítvánnyal jogsegély szolgálat működtetésében. 1.2 A projekt környezetének bemutatása A projekt a kunszentmiklósi kistérségben valósult meg, öt településen működött (Tass, Kunpeszér, Kunadacs, Kunszentmiklós és a városhoz tartozó tanyabokor Kunbábony) a költségek hatékony felhasználása érdekében. A pályázó székhelye a Dél-Alföldi Régióban, Bács-Kiskun megyében, a kunszentmiklósi kistérségben helyezkedik el. 8
A Kunszentmiklósi kistérség alapadatai Területe 803 km 2 Lakónépesség (2004. dec. 31.) Területfejlesztési szempontból kedvezményezett (64/2004 Korm. Rendelet alapján) 32040 fő Igen Települések száma 10 Jogállás szerint Város 3 Község 7 Munkanélküliségi ráta (2006) 8,8% Foglalkoztatási ráta (megyei adatok, 2006) 47,4% 1. táblázat Kistérségi alapadatok Forrás: VÁTI, Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ, KSH, FKKME 1997 óta, az újonnan hozzácsatolt települések révén igen jelentősen, több mint 30 százalékkal nőtt a térségben élők létszáma. A tényen azonban nem változtat, hogy továbbra is egyike a megye viszonylag alacsony lélekszámmal rendelkező kistérségeinek. A középfokú oktatás a kistérség három középiskolájában folyik, ennél magasabb szintű képzést nyújtó intézmény helyben nem található. A népesség átlagos képzettségi szintje meglehetősen alacsony, mivel az átlagos iskolai végzettség még a 8 osztályt sem éri el. A foglalkoztatottsági jellemzők közül kiemelkedik a betanított munkások magas száma. 1. ábra A kistérség munkanélküliségi rátája Forrás: VÁTI, KSH 9
A munkanélküliség szempontjából a Kunszentmiklósi kistérség tartósan Bács-Kiskun megye egyik legrosszabb helyzetű területe. A nyilvántartott álláskeresők arányát tekintve a megyében a legjobb eredmény a kiskunfélegyházi kistérségben (6,6%) mérhető, a legrosszabb a helyzet a bácsalmási (19,3 %), a kalocsai (14%) és a kunszentmiklósi kistérségben (13,2%), amely tartósan a megyei átlag 10,3 százaléka felett van. 1. kép Kunadacs elhelyezkedése a kistérségben Forrás: www.telepuleskereso.hu Kunadacs területe 8997 hektár, ebből 1620 hektár természetvédelmi terület. Európában ritkán előforduló növény-és állatfajok találhatóak itt, például íriszek, orchideák és viperák különböző fajai is. Természetvédelmi nevezetesség Hodányi-fenyves, Dinnyéshalmi-tölgyes, vagy a Büdöskuti-turjános. A község lakossága 1763 fő. A község jellegzetessége, hogy a lakosság nagy része jelenleg is szétszórt tanyákon él. A település belterületét 1962-ben alakították ki. A belterületi lakások száma 420, a külterületi tanyák száma 405. A tanyák több mint fele olyan hétvégi ház, amely elsősorban fővárosi lakosok vagy külföldiek tulajdonában van. A munkaképeskorú lakosság 86 százaléka mezőgazdaságból él (földművelés, állattartás), legnagyobb részük őstermelőként (közel 600 fő), vagy a szűkebb családdal együtt gazdálkodik az ún. 10
intenzív növénytermesztési kultúrában, mint amilyen a dohány vagy a paprikatermesztés. 1.3 A projekt intézményei szereplőinek bemutatása A projektben részt vevő Irányító Hatóság az Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerőforrásfejlesztési Operatív Program és Equal Közösségi Kezdeményezés Irányító Hatósága. A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága HEFOP IH 2002 nyarán a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium szervezeti kereti között jött létre. Az Irányító Hatóság feladata az Európai Unió által társfinanszírozott Humán erőforrás-fejlesztés Operatív Program és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés szabályos és hatékony megvalósítása. Ennek keretében az IH közreműködik az Operatív Program (OP) véglegesítésében, irányítja az Operatív Program Programkiegészítő Dokumentum (PD) kidolgozását, és közreműködő szerepet vállal e dokumentumoknak az Európai Bizottsággal történő tárgyalásaiban. Az IH részt vesz továbbá a HEFOP pénzügyi és költségvetési tervezésében, valamint Közreműködő Szervezetek bevonásával irányítja a HEFOP keretében meghirdetett pályázatok és központi programok végrehajtását. Az Irányító Hatóság az 1260/1999 EK Tanács rendelet (34. cikk) szerint felelős az EU által társfinanszírozott programok szabályos és hatékony megvalósításáért, különösen azáltal, hogy megköveteli a nyertes pályázótól, hogy a szerződéskötés, ellenőrzés, kifizetés munkafolyamatai során az előírt megfelelő dokumentációt nyújtsa be a határidők betartásával. A HEFOP IH vezetője ellenőrzi, hogy az Irányító Hatóság és a Közreműködő Szervezetek betartják-e az eljárási határidőket és késedelem, vagy késedelem veszélye esetén intézkedik a munkafolyamatok felgyorsítása érdekében. Kidolgozza a programokban együttműködő szervezetek közötti együttműködési eljárásokat és ellenőrzi azok betartását; kidolgozza a végrehajtásban közreműködő szervezetek által készített anyagok tartalmi követelményeit és ellenőrzi azok betartását; kialakítja az IH belső struktúráját és működési szabályait, belső szervezeti egységeinek munkáját irányítja, koordinálja; felelős a HEFOP adatszolgáltatásáért. 11
A Nemzeti Fejlesztési Hivatalból és a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtását irányító szervezetekből 2006 nyarán Nemzeti Fejlesztési Ügynökség alakult, amely élén kormánybiztossal látja el a hosszú-és középtávú fejlesztési és tervezési feladatok ellátását, az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges tervek, operatív programok kidolgozását és a meglévő programok koordinálását így a HEFOP-ot is - a 130/2006 (VI.15.) Korm.rendelet alapján. A pályázat Közreműködő Szervezete az Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht (ESZA Kht), amely 2000. októberében jött létre az Oktatási Minisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium, és a Gazdasági Minisztérium kezdeményezésére. Az ESZA Kht. részt vesz a programjavaslatok előkészítésében, felelős a pályázatok megjelentetéséért, a beérkezett pályázatok értékelésének koordinációjáért, a nyertes pályázókkal történő szerződéskötésért, valamint a programok pénzügyi és szakmai monitorozásáért. A monitoring mellett feladata a projektek pénzügyi ellenőrzésének biztosítása, valamint a programok értékelésének megszervezése. Az ESZA Kht., mint közreműködő szervezet feladata a fenti intézkedések keretében induló központi programok és pályázatok kiírása, a beérkezett pályázatok értékelése, valamint a nyertes kedvezményezettekkel történő szerződéskötés koordinációja, és a projektek szakmai monitorozása. 2. A projekt részletes bemutatása 2.1. A pályázat témája A HEFOP IH az ESZA Kht. közreműködésével hirdetett pályázatot 2004 tavaszán A felnőttképzés hozzáférésének javítása a rendelkezésre álló közművelődési intézményrendszer rendszerszerű bevonásával (HEFOP /2004/3.5.4.) címmel. A pályázati program célkitűzése volt a közművelődési célú szervezetek és intézmények támogatása annak érdekében, hogy a Regionális Képző Központokkal vagy más felnőttképzési intézményekkel együttműködve, mind szélesebb körben elérhető- 12
vé váljanak a felnőttek tanulását segítő szolgáltatások, különös tekintettel a hátrányos helyzetű térségekre és a kistelepülésekre. A támogatás célja, hogy a közművelődési profilú pályázók minél szélesebb körben mind gazdagabb feltételeket biztosítsanak a felnőttek tanulását segítő szolgáltatások kínálatához, illetve a közművelődési intézmények és szervezetek környezetében a tanuláshoz kötődő attitűd megváltoztatása, tanuló közösségek létrehozása, közvetve a felnőttkori tanulással szembeni negatív előítéletek lebontása. A pályázati program keretében az alábbi alap-, és kiegészítő tevékenységek megvalósítását támogatták: - Alaptevékenységek: felnőttképzési konzultációs helyek kialakítása a humán feltételek megteremtése; e-learning támogató munkatársak ki- és továbbképzése: speciális képzési menedzser, tutor, konzulens, mentor, tanácsadó, instruktorfelkészítés; tanulási szükségletek felmérése, módszer - és helyi programfejlesztés, létező tananyag adaptálása a sajátos helyi igényekhez; olyan kísérleti képzés beindítása, tervezése, fejlesztése, amelyek a tanuló felnőttek képzésbe való bekapcsolódását és foglalkoztathatóságát segítik elő. - Kiegészítő tevékenységek: informatikai és számítástechnikai eszközökhöz való hozzáférés bővítése, területi képzési programokhoz való csatlakozás, hálózatfejlesztési tevékenységek (fórumok, konferenciák tartása). Az elbírálás során előnyt élveztek azok a pályázatok, amelyek a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 91/2001.(VI.15.) Korm. rendelet alapján társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott kistérségben, illetve a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. rendeletben megnevezett településeken kívánják a pályázati programot megvalósítani. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás volt. Az egy pályázatra igényelhető támogatás összege minimum 6 000 000 forint, maximum 50 000 000 forint lehetett. 13
2.2. A projekt tartalma A Tan-Tér projekt célja a felnőttképzés feltételeinek javítása a Felső-Kiskunságban, elsősorban a közművelődési intézmények és a közösségi színterek rendszeres bevonásával, továbbá olyan nyitott közösségi helységek kialakítása, illetve továbbfejlesztése, amelyek megfelelő technikai hátteret is adnak a felnőttképzési szolgáltatások biztosításához. 2. kép A Tan-Tér projekt logója Forrás: http://www.tan-ter.hu/ Ezeken túl a felnőttképzés eredményes megvalósításához a projekt része a tanárok, konzulensek, mentortanárok, önkéntesek bevonása, az erre a speciális, a felnőttek igényeihez alkalmazkodó szolgáltatások biztosítására való felkészítése, továbbá helyi tanulókörök kialakítása. A projektet három fő problémacsoport ismeretére építve dolgozták ki: - A munkavállalói és munkáltatói igények, szükségletek és a munkahelyteremtő helyi lehetőségek csak részben ismertek; alacsony a kistérség gazdasági potenciálja; a kistérség természeti adottságai kismértékben kihasználtak; - A munkanélküliségi ráta magas a térség egészében; nagyarányú a nem piacképes vagy alacsony képzettségűek aránya; - A közművelődési intézményrendszer hiányos, és szükséglet mutatkozik ezirányú képzettségű szakemberekre. A képzések tartalma alkalmazkodik tehát mindenképpen a helyi (kistérségi) adottságokhoz, így: - a munkahelyteremtő lehetőségekhez illetve a munkaerő-piaci igényekhez (például ökogazdálkodási, vagy falusi turizmusra felkészítő tanfolyammal); - az alacsony iskolai végzettség miatt az alaptantárgyak ismereteinek fejlesztésére (matematika, olvasás-írás) került nagy hangsúly; - a műveltségi szint emelésének igénye és a munkaerő-piaci elvárások okán a számítástechnikai és a nyelvi képzések is bekerültek a projektbe. 14
A projekt tartalmazza a képzési módok kísérleti bevezetésének és továbbműködéséhez szükséges feltételek kidolgozását. A projekt fontos eleme a programhoz szükséges informatikai háttér biztosítása és fenntartása, amely hozzájárul az eredmények széleskörben lehetővé váló elterjesztéséhez és nyilvánosságának megteremtéséhez. A projekt időtartama 18 hónap, amelyből 9 hónap az előkészítő szakasz és 9 hónap a kísérleti oktatás. A képzés során 13 tantárgyhoz kapcsolódó tananyagot dolgoztak ki, amelyből végül 9 tárgyban folyt képzése. Nyelvtanulásra is volt lehetőség német és angol nyelvből 2-2 tanfolyamon, külön kezdő és haladó szinten. Az igények felmérését követően indult felzárkóztatási tanfolyam is, ezzel összesen 20 tanfolyamot indítottak a projekt során. 15 tanár korrepetálást is vállalt bárki számára, aki érdeklődött a tanfolyamok iránt, eredeti tervek szerint havi 10 alkalommal, amelyből a gyakorlatban rendszerint több óra lett. A korrepetáló önkéntes tanárok 15.000 Ft fizetést kaptak a 10 óráért. A helyi tanárokat a pályázó a tananyagoknak megfelelően választotta ki, elsődlegesen a hozzáértés volt prioritás és nem feltétlenül a pedagógus diploma (így például a számítástechnikai képzést mérnök vezette). Az önkéntes tanárok a korrepetálást és a konzultációt vezették, a tanfolyamra járókat segítették a vizsgára való felkészülés során. A pályázó korábbi tapasztalataira épülve a tananyagrendszer kialakításában a modularitás gyakorlatát érvényesítette. Ennek megfelelően a tanfolyamok modulonként indultak angol és német nyelvből, informatikából, vállalkozási ismeretekből, falusi turizmusból, mezőgazdasági, ökológiai gazdasági ismeretekből valamint az alaptantárgyakból. A képzésben részt vevők a tárgyak egyes moduljait, és az egészét is felvehették, teljesíthették. Modulvizsgát és záróvizsgát is lehetett tenni egy modul vagy a tanfolyam végén. Minden résztvevő a tanfolyam végzése során tanulókönyvvel rendelkezett, amelyben bejegyezték milyen tanfolyamra, modulra iratkozott be és milyen eredménnyel végezte el. A projekt nem akkreditált képzést valósított meg, a résztvevők belső vizsgán vettek részt és látogatási bizonyítványt kaptak az FKKME-től. A tananyagokat jegyzet formájában kapták meg a résztvevők, nyomtatott formában és bizonyos esetekben CD-n. A projekt célcsoportjai: 1. Munkanélküliek: - Pályakezdő munkanélküliek, 15
- Tartós munkanélküliek, - Csökkent munkaképességű munkanélküliek. 2. Munkaviszonyban álló személyek: - Szakképesítéssel nem rendelkezők, - Szakképesítéssel rendelkezők, új szakképesítés megszerzésére, - Munkahely megtartásához szükséges kiegészítő képesítés megszerzése 3. Egyéni vállalkozók, társas vállalkozások tulajdonosai: - Vállalkozási indításához szükséges ismeretek és/vagy képesítés megszerzése, - Meglévő vállalkozás, jogszabály változás miatt képesítés megszerzése. 4. GYES-en, GYED-en lévők, valamint azok, akik a főállású anyaságból lépnének a munkaerő-piacra. A résztvevők iskolai végzettsége 70 60 50 40 30 20 10 0 8 ált szakm gimn szakköz techikum diploma fő 2. ábra A tanfolyamokon résztvevők iskolai végzettsége Forrás: FKKME 16
A résztvevők munkaerőpiaci státusza 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 gyermekáp. munkanélk. megvált.mk. dolgozó őstermelő vállalkozó fő 3. ábra A résztevők munkaerő-piaci státusa Forrás: FKKME 2.3. A projekt ütemezése A projektet 20 hónap alatt valósították, amelynek ütemezése három fő szakaszból állt. Az ütemezést cselekvési és ütemterv elkészítésével biztosította a projekt vezetése. Az első szakasz, mint előkészítő szakasz 2005. februárjától októberig, amelynek során az eszközbeszerzés, a megfelelő háttér kialakítása, a tananyag kidolgozása és a tanárok képzése volt az elsődleges feladat. A második fő szakasz 2005. októberétől 2006. június 30-ig tartott, amelynek során a tanfolyamok megszervezése és lebonyolítása zajlott. A harmadik, egyben utolsó szakasz a projekt lezárásának időszaka volt 2006. június 30. és augusztus 31. között. A projekt fő mérföldkövei: 1. mérföldkő előkészítés: 2005. február 28. - szerződéskötések, - eszközbeszerzés, - információs és nyilvánossági rendszer előkészítése, - nyitó szeminárium. 2. mérföldkő - tananyagok előkészítése és kidolgozása: 2005. május 30. - tananyagok előkészítése, - módszerek kidolgozása, - tananyagok adaptálása, - szerződéskötés a képzőkkel, 17
- felkészülés a képzők képzésére (ehhez szakemberek megbízása, összehangolt munka végzése, - nyilvánosság, média szervezése. 3. mérföldkő - képzők képzése : 2005. október 31. - helyi tanárok felvétele, képzésük modulrendszerben, elsősorban a felnőttoktatás módszertanára koncentrálva a szakterületekhez alkalmazkodva, - konzultációs pontok vezetése általuk, - általános ismereti képzések önkéntes tanárok bevonásával, agrárökogazdálkodási, falusi turizmus tanfolyamok és gyakorlati oktatás (munkatapasztalat megszerzése a mentor tanárok közreműködésével), - technikai háttér biztosítása. 4. mérföldkő - kísérleti képzések: 2006. április 30. - kísérleti képzések és szolgáltatások a szükségletekhez alkalmazkodva a kidolgozott tananyagok felhasználásával a felkészült tanárok vezetésével, - konzultáció a helyi tanárokkal és a képző tanárokkal. 5. mérföldkő - projekt lezárása: 2006. augusztus 31. - esettanulmányok készítése (helyi tanárok által), - projektértékelő zárótanulmány készítése, - záró szeminárium és szakmai szeminárium szervezése, - könyvvizsgálat. A folyamat során együttműködői értekezleteket tartott a projektmenedzsment az értékelés, az esetlegesen szükségessé váló módosítások, és a fejlesztés, valamint a tanárok munkájának segítésére érdekében. A projekt nem valósulhatott volna meg a Strukturális Alapok pályázata nélkül, hiszen olyan feltételeket sikerült így biztosítani a képzéseken résztvevőknek, amelyek elősegítették a projekt eredményességét. Példaként említhető, hogy a tanfolyam térítésmentes, ingyenesen hozzáférhető volt, amely a kistérség lakói számára kimagasló lehetőséget nyújtott a képzésben való részvételre. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező hallgatók képzési óránként bruttó 400 forint támogatást kaptak adóés járulékmentesen, a projekt költségeinek terhére. 18
2.4. A projekt legfontosabb eredményei A projekt során a tervezett 10 tananyag helyett 16 készült el. A projekt elsődleges helyszínén, a pályázó Kunadacson (Kunadacs, Közösségi Információs Központ és Kávéház) kívül még négy helyszínen (konzultációs pontokon) zajlott képzés, így: Tasson (Könyvtár), Kunbábonyban (Civil Kollégium), Kunszentmiklóson (Általános Művelődési Központ Könyvtára), Kunpeszéren (Teleház). a résztvevők száma településenként 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Kunszentm. Kunadacs Tass Kunbábony Kunpeszér Szabadsz. Apostag fő 4. ábra A résztvevők településenkénti aránya Forrás: FKKME A felnőttképzés fontos részét képezte azoknak az embereknek a bevonása akik, már évek óta nem tanultak rendszeresen, és már kiestek a tanulás gyakorlatából, vagy elfelejtettnek hitték korábbi ismereteiket. Ahhoz, hogy újra iskolában tudjanak tanulni (érettségire készüljenek) képességfejlesztési képzést indítottak. A legtöbb képzést délutáni, esti órákban illetve hétvégenként tartották igazodva a célcsoport elfoglaltságaihoz. 1769 képzési órát tartottak a projekt húsz hónapja alatt a tervezett 926-hoz képest, a korrepetálások és a nagy érdeklődésre számottartó tanfolyamok okán. A támogatási keretet a pályázó jól osztotta be, mert az óraszám emelkedés mellett a tanárok óradíjára és a képzési támogatásokra a finanszírozás nem jelentett problémát. Szerződést módosítani nem kellett emiatt. Az előzetes felmérés szerint a számítógép és internet használatának megismerésére, német és angol nyelv tanulására volt a legnagyobb igény. 19
3. kép: A számítástechnikai oktatás és az ökogazdaképzés Forrás: FKKME A képzésben valamennyi 16 évesnél idősebb személy részt vehetett, munkavállalók és a regisztrált munkanélküliek egyaránt. A tanfolyamokra a konzultációs pontokon lehetett jelentkezni. tanfolyamokon résztvevők 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 fő an gol kezdő angol haladó né me t számtech ECDL ökoga zda nonprofit magyar matematika 5. ábra A projekt keretében indult tanfolyamok résztvevői Forrás: FKKME 20
Indikátor A projekt számszerűsíthető eredményei Célérték A jelentés készítésének időpontjában érvényes értékek Összesen Férfi Nő A tanfolyam résztvevői 130 198 58 130 (fő) Munkához vagy más 105 198 58 130 pozitív eredményhez jutott személyek száma (fő) Lebonyolításba bevont 30 41 16 25 képzők száma (fő) Korrepetálásban résztvevők 100 173 48 125 száma (fő) Lebonyolított képzések 16 25 - - száma (db) Lebonyolított képzők 5 5 - - képzése (db) Angol nyelv - kezdő (db) 1 3 - - Angol nyelv - haladó 1 2 - - (db) Német nyelv - kezdő(db) 1 2 - - Német nyelv haladó(db) 1 0 - - Bevezetés a számítástechnikába 1 4 - - (db) Ökológiai gazdálkodó 1 1 - - (db) Felzárkóztató matematika 1 3 - - (db) Felzárkóztató magyar 1 2 - - nyelv és irodalom (db) Nonprofit asszisztens 1 1 - - (db) Európai uniós ismeretek 1 0 - - Falusi vendéglátó (db) 1 0 - - Vállalkozási felkészítő 1 0 - - (db) Társadalomismeret (db) 1 0 - - Közösségi munkás (db) 1 1 - - ECDL tanfolyam (db) 1 1 - - 2. táblázat: A projekt eredményei Forrás: Támogatási Szerződés 21
3. A projektelőkészítés és a pályázatkészítés bemutatása 3.1. A projekt indítás körülményei A projektet elsődlegesen a kistérségben tapasztalható foglalkoztatottság mértékének növelése iránti igény tette szükségessé (lásd 1. táblázat), amelyet a pályázatot beadó FKKME tapasztalt többek között, mint a Kunadacsi Közösségi és Információs Központ és Kávéház működtetője. A pályázatra az internetes pályázat figyelés során akadtak rá. A pályázónak kész ötlete volt a tanulni vágyó, a munka világából esetlegesen kiszorult személyek munkaerőpiaci integrálását elősegítő felnőttképzésre, amelynek megvalósítására a széles spektrumot befogó pályázati kiírás alkalmasnak bizonyult. Az FKKME 1999 óta a közösségfejlesztésben részt vállal különböző programok bonyolításával, tekintettel az alacsony képzettségű lakosság magas arányára a kistérségben, ahogy ismertetésre került a pályázó szervezet bemutatásáról szóló fejezetben. 3.2. A projektelőkészítés és a pályázatkészítés A pályázatkészítés során és azt követően is a képzésekben résztvevő Kunadacson kívüli másik négy konzultációs ponttal való folyamatos egyeztetés a munkafolyamat részét képezte. A képzés alapját képező tananyagok készítőivel is zajlottak előzetes megbeszélések, illetve több belső megbeszélést tartott a pályázó a projekt menedzsmentjének összeállításakor. Mivel a képzéseket elsődlegesen a résztvevők igényeihez kellett igazítani, a kistérségben az FKKME által működtetett mentorszolgálat által már korábban rögzített, a hozzájuk forduló személyek végzettségét kimutató elemzés segítséget nyújtott abban, hogy megállapíthassák, milyen képzések iránt lenne igény. Ebből megállapítható volt, hogy első helyen a számítástechnikai képzés, a nyelvtanulás iránti igény és a középfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges ismeretek frissítése állt. A felnőttképzés elősegítésén túl nem volt a pályázónak más projektötlete a pályázat kapcsán. 22
3.3. A projekt előkészítésével kapcsolatos döntések előkészítése Miután az FKKME egyedül pályázott, ezért a projekt előkészítésétől kezdődően az Egyesület vezetése alapján felállított projektmenedzsment hozta a döntéseket. A projekt irodája a Kunadacsi Közösségi és Információs Központ és Kávéházban volt. A döntéshozatal belső megbeszélés formájában zajlott, kevésbé formalizált szabályok között, a résztvevők projekt menedzser, szakmai vezető, pénzügyekkel foglalkozó munkatárs, az adminisztrációt vezető munkatárs - napi munkakapcsolata okán. Ezért nem volt szükség új döntéshozatali fórum, eljárás kialakítására, vagy külön munkacsoport felállítására sem. 3.4. A pályázatkészítés folyamata A pályázatot Egyesület munkatársai készítették, akik korábban már több eredményes pályázat elkészítésében részt vettek. Az Egyesület tagjai a pályázatírást belső erőforrások felhasználásával bonyolították külső pályázatkészítő nélkül. Az Egyesület projektben dolgozó munkatársai nem vettek részt korábban a Strukturális Alapok felhasználásához kapcsolódó pályázatírói vagy projektmenedzsment képzésben. A pályázat beadásáról a projekt majdani vezetése, azaz a pályázatot beadó Egyesület vezetése döntött belső megbeszélésen. A pályázatot az Egyesület adta be, nevében eljárva az őt képviselő Németh Gáborné, az Egyesület elnöke írta alá, mint a későbbi szerződéseket is. Az FKKME egyedül pályázott, azonban szakmai kérdésekben együttműködött a Közösségfejlesztők Egyesületével, amely aktívan részt vett a projekt előkészítésében, humán erőforrást biztosítva a pályázatkészítéshez. Az együttműködés hagyományosnak mondható, hiszen kezdeményezésükre született meg 1999-ben a pályázó FKKME is. A Közösségfejlesztők Egyesülete Kunbábonyban, Kunszentmiklós 400 lelkes tanyabokrában tartja fenn székhelyét, mint akkreditált felnőttképzési szervezet. Célja közösségi munkában résztvevő szakemberek képzése, akik kezdeményezőként tudnak fellépni a lokális fejlesztési folyamatok elősegítése érdekében, valamint aktivizálni tudják a helyi lakosságot. Ezenkívül a helyi érdekek mentén érdekképviseletet is ellátó intézmény, amely az önszerveződést erősen támogatja. A kunbábonyi Civil Kollégium korábbi iskolaépületből kialakított családi háza ma gyakran ad otthont szakmai, közösségfejlesztő szemináriumoknak, nyári egyetemeknek, műhelyeknek. 23
3.5 A projekt pénzügyi tervének készítése A projekt pénzügyi tervének elkészítése is az Egyesület munkatársainak közös munkájának eredménye volt. Problémát jelentett a 12 százalékos menedzsment költségekre szánt keret, hiszen 49 millió 702 ezer forint támogatási összegből maximum ennyit lehetett a projekt menedzsmentre fordítani. Ebből az összegből egy projektmenedzsert és egy főállású asszisztens munkabérét lehetett finanszírozni, ami kevés egy ilyen összetett, nagy projekt esetében. A projekt költségeinek előzetes tervezését bonyolította a képzési támogatás kiszámolásának nehézsége, a helyi tanárok kifizetése (vállalkozási, vagy megbízási szerződést igényelnek-e?) is. További problémát okozott, hogy 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot kellett fizetni a bruttó jövedelem után, amelyet a pályázó már kifizetett 2003-ban egy korábbi projekt kapcsán. Amikor a Tan-Tér program tervezése folyt, az APEH az erről szóló állásfoglalást még nem adta ki, és amikor a program elindult a tervezett költségvetésben feltüntették ezt a fizetési kötelezettséget, amelyről később kiderült, hogy mégsem kell újra befizetni. Emiatt átcsoportosításra került sor. A finanszírozás megtervezését tehát a jogszabály nem egyértelmű rendelkezései is nehezítették a járulékokat vonatkozásában. 4. A projektmegvalósulás bemutatása 4.1. Szerződéskötés A pályázatot 2004. április 8-án írták ki, beadási határideje 2004. júniusa volt. A pályázatot az Egyesület részéről Németh Gáborné, az Egyesület vezetője adta be. A szerződés megkötésére 2005. február 8-án került sor, Németh Gáborné, az Egyesület aláírásra jogosult képviselője és a HEFOP Irányító Hatósága között. A szerződéskötés késedelme miatt két hónappal később indulhatott a program is, azonban ez szerződésmódosítást nem eredményezett, és az ütemterven sem kellett változtatni. A szerződéskötéskor a következő dokumentumokat kellett benyújtani: - a pályázatot, - a projekt részletes költségvetését, - a Kedvezményezett tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségeinek terveit, 24
- az azonnali beszedési megbízásra szóló felhatalmazó nyilatkozatot, - a tartozáselismerő nyilatkozatot, - a bankgaranciát, - a készfizetői kezesi nyilatkozatot, kezesi biztosítási szerződést, - a jelzálogszerződést, - az előlegfizetési kérelem formanyomtatványát, - a projekt-előrehaladási jelentés formanyomtatványát. - a Hatósági Nyilvántartásbavételi igazolást, - a Kunadacsi Önkormányzat határozatát, melynek értelmében az Egyesület 5 évre átvállalta az önkormányzattól annak közművelődési feladatait 2002-ben. A projekt során szerződésmódosításokra került sor 2005. július elsején a szakmai vezető-váltás, illetve 2005. október elsején a projekt menedzserének változása okán, valamint 2006. június 30-án bizonyos kisebb költségvetési sorok módosítása miatt. A szakmai vezető váltásra azért volt szükség, mert a pályázat első részében részt vevő szakmai vezető 2005. július elsejétől egy másik projekt menedzsere lett, így főállásban a továbbiakban annak a projektnek a projektvezetői tevékenységét látta el. A második szerződésmódosításra a menedzserváltás miatt került sor, mert a korábbi menedzser más munkát kapott időközben. 4.2. A projektszervezet bemutatása A projekt előkészítésében és megvalósításában az FKKME két főállású és egy részmunkaidőben dolgozó munkatársa vett részt. A projektet a projektmenedzser irányítja (Fodor István), aki határozatlan időre szóló szerződéssel dolgozik, és egyszemélyi felelőse a projekt pénzügyeinek és szakmai végrehajtásának. A szakmai vezető (Szilágyiné A. M. Luz Ilia) feladata a tanfolyamok szervezése, a hallgatók részvételének elősegítése, és szervezése, illetve a dokumentáció gyűjtése. A projektasszisztens (Ladányiné Kósa Erzsébet) az adminisztratív teendőket látja el, a keletkező okmányokat rendezi, iktatja, a pénzügyi dokumentálást végzi, és a könyvelésre előkészíti. A könyvelést külső személy végzi, feladatát megbízási szerződéssel látja el. A tanfolyamok lebonyolításában 41 tanár vett részt, akiknek a folyamatos informálására és a kapcsolattartás megkönnyítésére a projekt vezetése internetes levelezőlistát készített. A projektmegbeszélések a Kunadacsi Közösségi és Információs Központ és Kávéháznak is otthont adó önkormányzati épületben lévő irodában vol- 25
tak. A projekt kapcsán havonta legalább egyszer a menedzsment tagjai megbeszélést tartottak. A projekt-előrehaladási jelentések pénzügyi vonatkozásait a projektaszszisztens és a könyvelő, a szakmai részét a projekt szakmai vezetője készítette el. Ezek ellenőrzése pedig a projekt menedzser feladata volt. A projekt-előrehaladási jelentéseket a Támogatási Szerződésben előre rögzítetten háromhavonta készítették el. A projekt előrehaladási jelentései Jelentés típusa Beadás dátuma Tárgyidőszak I. negyedéves jelentés 2005. március 23. Szerződéskötéstől 2005.május 8. II. negyedéves jelentés 2005. augusztus 22. 2005. május 9. 2005. augusztus 7. III. negyedéves jelentés 2005. november 21. 2005. augusztus 8. 2005. november 6. IV. negyedéves jelentés 2006. február 20. 2005. november 7. 2006. február 5. V. negyedéves jelentés 2006. május 22. 2006. február 6. 2006. május 7. VI. negyedéves jelentés 2006. augusztus 21. 2006. május 8. 2006. augusztus 6. 3. táblázat: A projekt előrehaladási jelentései Forrás: Támogatási Szerződés 4.3. A projekt kommunikációja A kommunikációban fontos helyet töltött be az FKKME társszervezetének a Felső- Kiskunsági Gazdaságfejlesztő Alapítványnak Hangadó című kiadványa, amely a kistérség első munkaerő-piaci lapjaként 2005. októberében jelent meg először. Az újság a ROP 3.2.1-es program intézkedéséhez kapcsolódóan a Foglalkoztatási Megállapodás létrehozása a Kunszentmiklósi kistérségben elnevezésű projekt keretében került kiadásra, kéthavonta történő megjelenéssel, a térség mind a tíz településén, alkalmanként 1000 példányban. Minden szám igyekszik bemutatni a térség, a megye és az ország aktuális foglalkoztatási helyzetét, az új jogszabályokat, pályázatokat, híreket. 26
4. kép: A Hangadó újság címlapja A Tan-Tér projektről felhívás, beszámoló jelent meg a Hangadó I. évfolyamának I. számában, I. évfolyamának II. számában, és a II. évfolyam I. számában is. A helyi, Kunadacsi Tévé is többször sugárzott reklámot a projektről. Az utcán plakátok is hirdették a tanfolyamokat, és a képzések helyén felállított 5 konzultációs pont is részben a kommunikációt szolgálta, ahol bárki feltehette kérdéseit az önkénteseknek a tanfolyamokról és jelentkezhetett is rájuk. A jelentkezési időpontokról a Hangadóból, és a tévéreklámból is tudomást lehetett szerezni. A projekt kapcsán a pályázó Egyesület önálló honlapot hozott létre és működtet azóta is, amelyen elérhető az Egyesület ismertetője, a projekt leírása, a résztvevők jegyzéke és egyéb a projekthez kapcsolódó dokumentumok (www.tan-ter.hu). 5. kép A Tan-Tér című projekt honlapja Forrás: www.tan-ter.hu 27
5. Projektpénzügyek, ellenőrzés 5.1. Projektpénzügyek A projekt elszámolható összköltsége 50 002 000,- forint, amelynek felhasználásának adminisztrációjára és ügykezelésére a pályázó külön bankszámlát nyitott, és külön pénztárt tartott fenn az irodában. Az elszámolásokat és a fizetési kérelmeket az előrehaladási jelentésekben részletesen, szigorú költségvetési sorokra bontva kellett vezetni, amely a projekt során nem okozott problémát a pályázónak. Elszámolható költségek 2005 2006 Összes Emberi erőforrásokkal 6048400 5905600 11954000 kapcsolatos költségek Célcsoport számára biztosított 3752000 1876000 5628000 támogatás Beszerzések (építés és 16510000 3540000 20050000 eszköz, max 30%; szolgáltatások) Egyéb kis értékű beszerzések 7028000 2742000 9770000 Adminisztratív költségek 1380000 920000 2300000 Közvetett költség 180000 120000 300000 Összesen 34898400 15103600 50002000 4. táblázat: A projekt részletes költségvetése Forrás: Támogatási Szerződés A támogatás közösségi alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból került kifizetésre: Európai Alap Az Európai uniós és nemzeti források megoszlása Szociális támogatás 75%-a 37 276 500,- Ft Hazai forrás támogatás 25 %-a 12 425 500,- Ft Saját forrás 5. táblázat: Az Európai uniós és nemzeti források megoszlása Forrás: Támogatási Szerződés 300 000,- Ft A támogatás mértéke a projekt elszámolható költségének (ötvenmillió kétezer forintnak) a 99,4 százaléka, de legfeljebb 49 702 000 forint volt. 28
A projekt megvalósításának kezdőnapja 2005. február 1., befejezésének napja 2006. szeptember 30, a zárójelentést a projekt befejezésének napját követő 90 napon belül, de legkésőbb 2008. június 30-ig kell benyújtani. A saját erőt jelentő 300 000 forintot a pályázó természetben biztosította, ami a munkaerő-piaci mentorszolgálat munkatársainak önkéntes munkáját jelentette, akik segítettek a tájékoztatásban és a képzésbe történő bevonásban. Az előlegre vonatkozó kérelmet a Közreműködő Szervezethez kellett benyújtani, amely a költségek 25 százalékára, 12 425 500 forintra vonatkozott, és negyedévente az előrehaladási jelentésekkel összhangban lehetett kérelmezni. A pályázó 8 millió banki hitelt vett fel a költségek folyamatos finanszírozására, mert a kifizetések általában késedelmesen érkeztek meg a pályázó bankszámlájára. A banki hitel fedezetére a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium kamattámogatásra vonatkozó pályázatot írt ki, amellyel a pályázó a banki hitelt és a kezelési költségeket fedezni tudta hat hónapos hitelidőszakra. A pályázó 320 000 forint értékben nyert kamattámogatást, amellyel a teljes időszakban igénybevett hitel kamatát azonban nem tudta fedezi, mert ez az összeg a pályázónak bank által felszámított a kamattámogatás elnyeréséig tartó időszak kamatát fedezte. A támogatás felhasználása időben történt, azonban az előleg a vártnál később érkezett. A projekt indítása 2005. februárjában történt meg, az előleg 2005. májusában érkezett meg. A későbbiekben a pénzügyi jelentések beadása után is hosszú idő után kapta meg a pályázó a támogatást. Így folyamatosan likviditási problémáik voltak. Volt olyan szerződött partnerük a program végrehajtása során, akinek csak egy év után tudott a pályázó fizetni. A projektben nem volt közbeszerzés. 5.2. Ellenőrzés A projekt szakmai ellenőrzését az ESZA Kht., a pénzügyi ellenőrzést a Magyar Államkincstár végezte. A projekt-előrehaladási jelentés pontos küldésén túl, a pályázó a projekt számszerűsíthető eredményeit indikátorok használatával mutatta ki. Az elszámolásokról a pályázó általános tapasztalata jó, az összeállítás során nem merült fel probléma. A pénzügyi ellenőrzések során az ellenőr elsődlegesen formális elvárásokat támasztott az elszámoló pályázóval szemben. Időközben az IH is kért részletesebb kimutatást, amelynek következtében az elszámolási rendszert át kellett alakítani, amely szerződésmódosítást eredményezett ebben a tárgyban 2006. április 29
elsején. Adminisztratív nehézséggel találkozott a pályázó, miután egy gazdasági cselekményt nem volt elég egy dokumentummal igazolni, hanem a teljesítési igazolás és a jelenléti ívek bemutatására is szükség volt. A projekt megvalósítása során az előírt és vállalt határidőket a pályázó tartani tudta. A pályázat indulása csúszott két hónappal, azonban a kísérleti képzésre a Támogatási Szerződésben vállalt határidőket a pályázó tartotta. A támogatás felhasználása is csúszott, de ez nem befolyásolta a projekt tartalmi előrehaladását. A Közreműködő Szervezet és az IH teljes körű ellenőrzést tartott a projektmenedzser váltás idején. Az ellenőrzés külön felkészülést nem igényelt, a helyben tárolt szükséges dokumentumok előkészítésén túl. A negyedévente esedékes szakmai monitoringok során látogatási jegyzőkönyvek készültek az ellenőr jóváhagyásával, amelyekről helyben másodlagos dokumentációt (másolat formájában) kellett készíteni. A Támogatási Szerződésben rögzítetteknek megfelelően az operatív program záróegyenlegének az Európai Bizottság által történő kifizetését követő három évig, 2013. december 31-ig meg kell őrizni. Az eredeti dokumentumokat, a hitelesített másolatoktól külön projekt dossziéban kell tárolni. A projekt dosszié tartalmazza a pályázati adatlap másolatát, a pályázati hiánypótlás vagy módosításának másolatát, a Támogatási Szerződést és módosításait, a projekt-előrehaladási jelentések másolatait, az eredeti számlákat és kifizetéseket igazoló dokumentumokat, az IH-val folytatott levelezést, a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységek dokumentált bizonyítékait (plakát másolat, rendezvényről készült fénykép, kiadvány vagy másolata, stb), a projekt hátteréről vagy indokoltságáról szóló további dokumentumokat. 30
Összegzés Fejezetek Adatok és tanulságok A pályázó szervezet és a projekt bemutatása Projektelőkészítés, pályázatkészítés Projektmegvalósulás Projekt pénzügyek - A pályázó a Felső Kiskunsági Közösségi Munkások egyesülete, képviseletében eljárt az Egyesület vezetője Németh Gáborné. - A projekt a HEFOP 3.5.4. - A felnőttképzés hozzáférésének javítása a rendelkezésre álló közművelődési intézményrendszer rendszerszerű bevonásával intézkedés kereteiben valósult meg. - A projekt címe: Tan-Tér kistérségi felnőttképzési és tanulássegítő szolgáltatási rendszer. - A projekt helyszínei: Kunadacs, Kunszentmiklós, Kunpeszér, Tass, Kunbábony. - A projekt során a középfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges alaptantárgyak frissítése, nyelvi képzés, számítástechnikai és a kistérség munkaerő-piaci igényeinek megfelelő képzés folyt 16. éven felüli személyeknek. - A projekt a Strukturális Alapok támogatása nélkül nem valósult volna meg. - Az adott kistérség gazdasági és szociális helyzetére, problémáira megoldást kínáló projekt hosszú távú építkezés mérföldköve, további pályázatok alapja lehet. - Megfelelő szaktudással, pályázatírási tapasztalatokkal és helyismerettel rendelkező belső pályázatkészítés is lehet sikeres. - A projektmenedzsment szakszerűen dolgozó, pontos helyismerettel rendelkező, jó közösségszervező embereinek részvétele elengedhetetlen volt a projekt sikeréhez. - A projekt összköltsége: 50 002 000 forint, ennek 75 százalékát finanszírozták uniós támogatásból, 25 százalékát hazai forrásból. - A pályázó pénzügyi tervének kidolgozásánál problémát jelentettek a sokszor nem egyértelmű jogszabályok és a járulék fizetési rendszer hiányosságai. - A projekt kamattámogatására elnyert pályázat megnyerése kis haszonnal járt. 31