Pénzügy jegyzet 2003. február 1. Vizsga: március 7. Fogalmi jegyzéket a fejezet végén először elolvasni Vizsga: fogalmak + esszé jellegű dolgok + megmagyarázni dolgokat +teszt + Igaz-Hamis kérdések indoklással + példák megoldása, számítások, egyszerű példák (jövő jelen érték), hosszú képletet tudni Vállalati pénzügyek - befektetési döntések - akkor tud működni, ha ehhez megszerzi a reál eszközöket (pl. ingatlan befektetés, gépek) pénz kell hozzá, forrásokat megteremteni (először önfinanszírozásból belső források később hitel, lízingelés, értékkötvény, részvény kibocsátás akik megveszik hiteleznek a cég számára - finanszírozási döntések (pénzügyi feladatok) Reálbefektetések (beruházások pl. gépek) Immateriális befektetés (szellemi tőke befektetése pl. licensz, szabadalom, szoftver vagy apport) Vagyonmegosztás jellemzi a mai cégeket (diverzifikáció): nem köti le összes pénzét, hagy pénzt további pénzügyi befektetésekre változik dinamikusan a piac, mozgatható tőke kell (kötvény, részesedés, részvény jobban mobilizálható mint a reálvagyon) Pénzügyi menedzser: pénzügyi dolgok megszerzése Számviteli menedzser: figyeli a felhasználását a forrásoknak Befektetés, finanszírozás kockázatos dolog számítási módszerek Kockázatmentes befektetések: banki kamatok (kisebb hozamot hoz) Befektetési háromszög szabálya Nyereség = hozam Likviditás = fizetési képesség, pénzzé tehetőség leglikvidebb a készpénz (de elinflálódik) Biztonság = kockázat A: nagy biztonság + nagy likviditás = kicsi nyereség B: kicsi biztonság + nagy likviditás = nagy nyereség C: nagy biztonság + kicsi likviditás = nagy nyereség 1
Modern gazdaságba: értékpapírba, nem egyfajta részvénybe fektetnek, hanem portfólióba (diverzifikált értékpapírcsomag) Hogyan alakult ki a modern pénz? 3 fő fejlődési szakasz 1. Árupénz szakasza A1 B A2 A1(áru nincs szükségünk rá, el akarjuk cserélni) B (más áru, tovább cseréljük) A2 árupénz: földrajzi területenként különböző (prém, kagyló, élőmarha pl. magyaroknál), de nehézségek a cserélésben, mivel A1-nek és A2-nek kölcsönösen egymásra kell találniuk, hogy egy az egyben kicseréljék az árut, ez időigényes + az áruk különbözőek, nem voltak tartósak, nem volt mértékegységük, egyre több termék került a csereforgalomba 2. Aranypénz szakasza (Money) A1 M A2 fémpénzek, arany, ezüst (könyvben megnézni mikor arany és mikor ezüst, együtt illetve külön-külön), Ázsiában ezüst, máshol arany fizikai tulajdonságai: tetszetős volt, belső önálló érték, természetes legyen (fémpénz), mértékegysége (súlya pl. 1 tallér = 3 g arany) mindenki elfogadja az egész világon, nem csak területenként, természetes mértékegység könnyebben bonyolítható a csere lényege: önálló belső értékkel bírt stabilizáló szerepet játszott a pénz értékét illetően Aranypénz funkciója: - értékmérő funkció abszolút értékmérés (1 tallér hány kg kenyérrel egyenértékű): saját értékét összehasonlította az áru értékével relatív értékmérés (1 kg kenyér = 3 l tej, 1A =3B = 2C) árszínvonal stabil volt arany értékétől függött az árszínvonal - forgalmi eszköz funkció helyettesíti az áru betöltött értékét - kincsképző funkció amit nem költött el az nincs bent a fogalomban, kincsként lecsapódik, ha nincs annyi áru vagy szolgáltatás, amit meg akarunk venni, ha van, akkor a pénz visszavonul a forgalomba önszabályozó mechanizmus : nem kellett külön a bank intézménye, az áru- és pénzforgalom nagyjából egyensúlyban volt, nem volt infláció viszonylagos stabil árszínvonal de a királyok néha a kincstár kiürülése miatt változtatták a pénzláb nagyságát változik az árszínvonal pl. 1 tallér = 2 g arany lett - fizetési eszköz funkció először árueladás pénzért + rögtön fizetés, de itt elválik (szolgáltatás/áru és pénz elszakad egymástól) - világpénz funkció akkor lesz világpénz, ha nemzetközi viszonyokban országok között is elfogadják (mind a 4 funkciót betölti) 2
kialakultak az aranypénznek a pénzhelyettesítői: először váltó (áru vagy kereskedelmi váltó vagy klasszikus bankváltó, bankjegy, giropénz: számlán nyilvántartott pénz) elkopott a pénz nem volt már benne 3 g arany gazdaságok fejlődtek, egyre nagyobb árutömeg jelent meg a világon, nem tudott lépést tartani az aranytermelés az árutermeléssel (aranypénz hiánya) relatív aranyhiányt hidaltak át 3. Modern pénz kialakulása belső érték nélküli pénz képviseleti értéke van (a gazdaságban előállított áru- és szolgáltatás tömeg értékét képviseli a gazdaság erejét képviseli a modern pénz) áru és pénz közötti egyensúlyt nem tudják megteremteni ezt a bankrendszer végzi el Modern pénz funkciója: - abszolút értékmérést nem tudja betölteni - relatív értékmérést be tudja tölteni pénzlábat az állam mesterségesen állapítja meg = maga az ármérce (1 kg kenyér = 20 Ft arány) - forgalmi értéket betölti de akkor tudja lebonyolítani, ha az állam kényszerforgalmat biztosít a pénz számára (pl. törvényben előírja, hogy forint lesz a pénz és nem pengő) - kincsképző funkciót nem tudja alkalmazni jegybank monetáris szabályozó eszközökkel próbálja igazítani a pénz- és áruforgalom igazítását egymáshoz - fizetési eszköz funkciót be tudja tölteni hitelfunkcióból alakult ki a modern pénz - világpénz funkció csak a konvertibilis valuta (szabadon átváltható korlátozás nélkül) tudja betölteni, a többi megegyezés szerint (a forint 2001. július 1- től konvertibilis) modern pénz értékét a vásárló értéke adja meg (jó vagy nem jó) Bankrendszer 2 szintű: 1. Jegybank (központi bank) (Magyar Nemzeti Bank Magyarországon) - pénzügyminiszteri felügyelet és rendszer - állami bank, részvénytársaság - tulajdonosa az állam 2. Pénzügyi intézményrendszer - üzleti bankok vagy kereskedelmi bankok, szövetkezeti bankok - befektető társaságok, nyugdíjpénztárak (magán), biztosító társaságok, pénzügyi vállalkozások (bróker-cégek, pénzváltó vállalkozások) csak a 2. szint van kapcsolatban a lakossággal, a jegybank csak a pénzügyi rendszerrel van kapcsolatban 1 szint van amikor a jegybank kapcsolatban van a lakossággal 3
Jegybank - be kell szabályoznia mennyi pénz kerüljön be a forgalomba, illetve ki is kerüljön belőle - emisszió tevékenység: készpénz bankjegyet csak a jegybank teremthet - felügyeli az egész alatta lévő intézményrendszert, a gazdaság pénzügyi részét monetáris gazdaságszabályozó rendszerekkel látja el - kötelező tartalék ráta: előírja a többi bank számára, hogy betétjük hány százalékát kötelesek tartalékolni, amit a jegybanknál kell elhelyezni - refinanszírozási hitel kamatláb - expanszív politika: rediszkont láb (gazdaság élénküljön: több hitel)!!!!!!!! - restriktív politika visszafogó: fölemeli ezeket a kamatlábakat!!!!!!!!!! - nyílt piaci műveletek kamatlábának szabályozása (állami értékpapír kibocsátások, adásvételek) - likviditási tartalék (saját bankjába is köteles tenni betétet, nem csak a kereskedelmi bankoknak a jegybankba) - vezeti az államháztartás számláját és felügyeli azt - valuta és deviza árfolyamokat is szabályozza 2. szint funkciója ZH! - kamatokat, betéteket gyűjtenek - hiteleket helyeznek ki cégek felé, ügyfelek felé Modern pénz = bank passzíva Modern pénz kétféle módon keletkezhet: - hitelnyújtás pénzteremtő hitel (csak jegybank nyújthat új pénz kerül a gazdaságba bankok vehetnek fel hitelt) pénz újra elosztó hitel (kereskedelmi bankok nyújtják cégeknek, magánszemélyeknek nincs új pénz, csak átcsoportosul) - külföldi valuta és deviza vétel technikailag a modern pénz könyvelési műveletekkel keletkezik Aktiva eszköz Bankmérleg Passziva forrás 100 MFt 100 MFt 1. pénz keletkezik hitelnyújtással Vállalati mérleg A P 100 MFt 100 MFt 2. - modern pénz = ha a gazdasági szereplők elfogadják, jegybanknak figyelnie kell a hitel visszafizetésére (MNB trezor = tartalék) - több pénzt teremt a jegybank infláló, kevesebb pénzhiány - forgalomban 10% készpénz formájában történik 4
- számlapénz: üzleti vagy kereskedelmi bankok teremthetnek + jegybank 1. Bank 2. Bank 3. Bank Betét 100 80 64 Kötelező tartalék 20 16 12,8 Hitel 80 64 51,2 Kötelező tartalék ráta: 20% Pénzforgalom bővülése: 100 + 80 + 66 + 51,2 Ez felírható egy mértani sor segítségével 100 x [1 + 8/10 + (8/10)2 + (8/10)3 + (8/10)4] = 100 x 1/1-(8/10) = 500 Tehát 100 egységnyi készpénz betét 400 egységnyi bankszámla pénzzel gyarapodott A pénzforgalom bővülését a pénzmultiplikátor mutatja: Képlet: 1 = 1 = 5 m = 1 m = 1 tartalékráta 0,2 t t 100 100 - döntő többségben a pénz így keletkezik - ugyanezek a folyamatok nemzetközi viszonylatban Nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődési szakaszai: 1. Aranystandard rendszer az arany és helyettesítői nemzetközi viszonylatban is elfogadottak voltak önszabályozó automatizmus stabil árfolyamrendszer aranypont automatizmus (ugyanazon az értéken váltották a fontot mint a frankot) elméleti centrum eltérhettek az árfolyamok lefelé és felfelé a kínálat hatására ±1%-kal felső aranypont aranyparitás alsó aranypont tömeges spekuláció, de a végé visszatér az egyensúlyba 3 lábon állt (pl. -arany márka font háromszöge) I. világháború végéig működött megszűnik az aranyba átváltás lehetősége, kimerültek az aranytartalékok kétoldalú megállapodások nem volt nemzetközi rendszer országok eltérő fejlődési üteme (USA jelentős aranytartalékai) arany megszűnt nemzeti pénzként létezni 2. Dollár deviza Dollárstandard rendszer 5
1944-ben aranydeviza rendszert a dollár deviza rendszer váltotta fel - Bretton Woodsi- rendszer középpontban az USD áll felső intervenciós pont paritás alsó intervenciós pont paritást jegybank szabályozza, árfolyam ingadozásnál beavatkozik (±1% eltérés lehet) nemzetközi rendszer elvárása: relatív stabil legyen segítse az exportot, importot stabilitás fő elemei: o USA vállalta, hogy külföldi jegybankok számára az USD-t egy fix rögzített árfolyamon vagy paritáson átváltja aranyra o 1 uncia arany = 35 USD, ehhez viszonyítva meg kellett állapítani saját paritását a többi államnak, rögzítették a nemzeti valuták dollárban kifejezett értékét o árfolyamok ettől a paritástól csak 1%-kal térhettek el fel vagy lefelé o világháború idején begyűjtötte az összes aranytartalék 70%-át az USA valóságban azonban ahogy a többi ország fejlődött a fiktív árfolyam nem tükrözte a többi valuta vásárló értékét (USA 1944-ben diktált pl. német márka alulértékelt volt, angol font felülértékelt volt kezdte feszíteni a sávot) 1960-as években ±2,5%-ra emelték, de nem oldott meg semmit papírdollárok aranyra váltása 1968-ban DeGaulle után USA nem tud aranyra váltani többi ország átvállalta 1971-ig dömpingbeváltás indult be meg kellett szüntetni 1971-től arany nem működik pénzként rendszerhiba: fix paritást USA diktálta + országok fejlődési üteme nem azonos + infláció + kőolajár robbanás papírdollár működik 3. Papírdollár lebegő árfolyam, kereslet és kínálat hatására ingadozott az árfolyam kialakulnak regionális pénzügyi rendszerek európai monetáris rendszer EURO bevezetésének legfontosabb lépései 1999. január 1. megjelent az EURO számlapénz formájában rögzítésre kerültek a 11 nemzeti valuta és az EURO közötti fix értékesítési arányok, így megszületett az EURO közös pénznem az érintett országokban egységessé válik a kamatszint, megjelennek az EURO-ban kibocsátott kötvények, a korábbi számlapénz ECU szerepét átveszi az EURO az új pénznem még nem kötelező, a nemzeti pénznemek és az EURO egymás mellett használhatók 2002. január 1. megjelentek az EURO bankjegyek és érmék véget értek az Európai Unió nemzeti bankjegyeinek önálló működése számlák is EURO-ban vannak feltüntetve 2002. június 1-től csak EURO működik bankjegyként és számlapénzként 6
2003. február 15. Modern pénz értéke - deviza (számlapénz, általában cégek használják) valuta (készpénz, általában turizmusban használják) árfolyama értékarányos: ha a vásárló értéke megegyezik az árfolyam értékkel - túlértékelt valuta: ha a vásárló értéke magasabb mint az árfolyam értéke - túlértékelt valuta nem kedvez az exportnak exportcégek árfolyamveszteséget szenvednek el - túlértékelt valuta kedvez az importnak importőrök árfolyamnyereséget realizálnak - alulértékelt valuta: vásárló értéke kisebb mint az árfolyam értéke kedvez az exportnak, gátolja az importot - példák! ZH! könyvben megnézni! A pénz időértéke - egy egységnyi mai pénz nem egyenértékű egységnyi jövőbeni pénzzel meg kell oldani, közös nevezőt kell találni (pl. finanszírozási kérdéseknél, beruházásoknál) Jövőérték-számítás - ha most befektetek bizonyos pénzt egy bankba, akkor x év múlva mekkora hozamot hoz = kamatos-kamatszámítás A pénz időértéke Jövőérték-számítás FV = C 0 (1+r) t FV = C 0 x KT FV = Future Value C = Cash flow (pénzáramlás) t = idő KT = kamattényező C 0 = bázis időszakban történt befektetés r = kamatláb (1+r) t = kamattényező Példa: a mai megtakarításom 100 Ft, 10%-os kamatláb esetén mennyit ér 4 év múlva? FV = 100 (1 + 0,1) 4 = 146,41 Ft Módszer: kamatos-kamatszámítás A fenti képlet esetén : r 1= r 1= r 2= r 3= r 4 = r t Ha a kamatláb változik, a képlet módosul FV = C 0 (1+r 1 )(1+r 2 )(1+r 3 ) (1+r t ) ahol KT = (1+r 1 )(1+r 2 )(1+r 3 ) (1+r t ) Példa könyvben! 7
Első befektetési aranyszabály: a mai pénz többet ér mint a jövőbeni pénz! mert a modern pénznek nincs saját belső értéke, ezért az infláció csökkenti az értékét Jelenérték- számítás DT = időszak alatt összegyűlt hozamok, pénzáramlások PV = C t _1_, ahol PV = Present Value (1+r) t DT = diszkont tényező : _1_ (1+r) t PV = C t x DT Módszer: diszkontálás Példa: 4 év múlva esedékes 100 Ft megtakarításom mai értéken mennyit ér, ha a piaci kamatláb 10% PV = 100 x _1_ = 68,22 Ft (1+0,1) 4 Ha kamatláb változik: PV = C t x 1 = C t x DT (1+r 1 )(1+r 2 )(1+r 3 ) (1+r t ) DT = 1 (1+r 1 )(1+r 2 )(1+r 3 ) (1+r t ) n = t = idő Ha a kamatfizetések igen gyakoriak, a tőkésítési periódusok száma megnő, a kamatfizetési intervallum igen kicsi lesz a kamatozást folytonos kamatozásnak nevezzük. m = 2 félévi kamatozás m = 4 negyedévi kamatozás m = 12 havi kamatozás m = 365 napi kamatozás m = (360) Példa: 100 Ft 5 év múlva 20% kamatláb esetén? Egyszerű kamatozás: 100 + 5 (100 x 0,2) = 2000 Ft Kamatos kamatozás: 100 (1+0,2) 5 = 2488 Ft Negyedéves kamatozás: 100(1+0,2) 5x4 = 100 + 1,05 20 = 3.. 4 Pénzáramlás sorozatok időértéke! ZH - képlet C 0, C 1, C 2, C 3, C 4, C 5, C 6 FV = C 0 (1+r) 5 + C 1 (1+r) 4 + C 2 (1+r) 3 + C 3 (1+r) 2 + C 4 (1+r) + C 5 8
PV = C 0 + C 1 _1_ + C 2 _1_ + C 3 _1_ + C 4 _1_ + C 5 _1_ (1+r) (1+r) 2 (1+r) 3 (1+r) 4 (1+r) 5 Ha az év elején teszik be a pénzt, akkor még kamatozik, ha év végén teszik be akkor nem kamatozik. Példa: könyvben!!! C 0 = 1000 C 1 = 1100 C 2 = 1100 C 3 = 1300 C 4 = 1500 C 5 = 2000 r = 10% t = 6 év FV = 9908,12 Ft PV = 6152,16 Ft Vállalati pénzügyek: - foglalkoznak befektetési és finanszírozási ügyekkel - információk kellenek hozzá: vállalati mérleg + vállalati eredmény kimutatás Eszköz Forrás Befektetett eszközök Saját tőke - szellemi vagyon - jegyzett tőke - tárgyi eszköz - tőketartalék - értékpapír Eredménytartalék Forgó eszközök Mérleg szerinti eredmény Idegen tőke Összes eszköz Összes forrás Eszköz - Befektetett eszköz szellemi vagyon tárgyi eszköz (állóeszköz, 1 évnél tovább szolgálja a vállalatot, vállalat beindításához kell, tőke lehet: saját vagy idegen) értékpapír (ha futamideje vagy lejárati ideje több mint 1 év) - Forgóeszköz 1 éven belül használhatók, átadják értéküket egy másik anyagnak (pl. nyersanyag, anyagkészletek, készpénz készlet, folyószámlán lévő pénz lekötöttség nélkül, értékpapír 3 hónapos) - Összes eszköz mutatószám egyeznie kell az Összes forrással Forrás - Saját tőke jegyzett tőke (és tőketartalék is: általában indulásnál fordul elő, be kell jegyezni cégbíróságon, ha nem írja elő törvény a mennyiségét, akkor ki kell kalkulálni, számlára kell tenni, nem kell készpénzbe tenni, lehet apport is (pl. számítógép, szellemi tőke. apport: tárgyi eszköz, anyag, szellemi termék) 9
tőketartalék (tőke emelésből származik, pl. több részvényt bocsát ki, illetve alapításkor be nem jegyzett tőke) - Eredménytartalék működésből fakad, ki lehet osztani osztalékként - Mérleg szerinti eredmény adott évben képződött tiszta vagyon, vagyongyarapodást tükrözi, utolsó sorba kell írni - Idegen tőke hosszú lejáratú kötelezettségek (hosszú lejáratú bankhitel beruházásra vesznek fel) rövid lejáratú kötelezettségek (forgó eszköz vagy likviditású hitel rövid lejáratú bankhitel) Mutatók!!! Zh! Könyv! Eredmény-kimutatás (költségeket másként csoportosítja) - összköltség-eljárással készült eredmény levezetés (költségnemenként kezeli, pl. bérköltség, amortizáció, amelyet általában termelő cégek használják) - forgalmi költség-eljárással készült eredmény levezetés közvetlen költségek (pontosan lehet tudni, hogy mennyi költség kerül át a termékbe) közvetett költségek (nem tudják megállapítani, hogy mennyi kerül át, pótlék kulcsok segítségével tudják megállapítani) Eredménybevezetés árbevételből indul ki árbevételből levonjuk költségeket = nyereség Veszteség mutatók árbevétel - költségek = üzemi vagy üzleti tevékenységek eredménye Pénzügyi eredmények: pénzügyi műveletek árfolyam nyeresége pénzügyi műveletek Árfolyam vesztesége (értékpapíroknál vagy banknál kamatbevételek bankköltség) Rendkívüli eredmények mindig vannak rendkívüli bevételek és kiadások, minden olyan eredmény, ami nem a fő tevékenységből származik Adózás előtti eredmény: ebből ki kell fizetni az adót (nálunk 18% társasági adókulcs) Adózás utáni eredmény: adózott eredmény Adózott eredmény: - eredmény tartalék - kifizetett osztalék Mérleg szerinti eredmény = adózott eredmény kifizetett osztalék Finanszírozási, befektetési forrás (gépek rejtett finanszírozási forrás van minden cégnek amortizációból gyűlik össze értékcsökkenés) Amortizáció: 10
- fizikai kopás, erkölcsi elértékelődés évenkénti leírása, elszámolása nem egy összegben - lineáris leírási mód (minden évben ugyanakkora összeget számol el) - erkölcsi elévülés (pl. számítógépeknél) - gyorsított leírási mód (gyorsabb évenként leírjuk) Hitelfelvevés könyvben! Hitelvizsgálat miből áll! Biztosítékok szakaszai! ZH!!! Jelenbeli és jövőbeni jövedelmek egy adott időpontra való koncentrálódása Könyv!! k: betéti kamat h: hitel kamat NPV : Net Present Value Nettó jelenérték: legjobb befektetés megállapítására NPV = C t _1_ - C 0 (1+r) t C t : a nettó jelenérték képletünk a befektetési variánsok hozamértékét tartalmazza C 0 : a befektetés ráfordításainak költsége!!! r: a tőke alternatív költsége (opportunity cost) UPV kiszámítása: a befektetés által eredményezett pénzáramlás összegének jelen értékéből levonjuk a befektetés költségét. Nettó aranyszabály: egy befektetési döntés akkor jó, ha pozitív nettó jelenérték NPV > 0 Fogalmak megtanulása fejezetek végén pl. tartalék ráta, multiplikátor, ellenőrző kérdések 11
2003. március 1. Példa kamatszámítások C 0 = 1000,- Ft t = 5 év r = 20% a) Egyszerű kamatozás esetén C 0 + t (C 0 x r) 1000 + 5 (1000 x 0,2) = 2000,- Ft b) Kamatos kamatozás estén FV = C 0 (1+r) t FV = 1000 (1+0,2) 5 FV = 1000 (1,2) 5 = 2488.32,- Ft c) Tört idejű kamatozás estén (negyedévenkénti kamatozással m=4) FV = C 0 (1+r) t x m m FV = 1000 (1+0,2) 5 x 4 = 1000 x 1,05 20 = 2653.25,- Ft 4 Példa: éves 20%-os kinyilvánított kamat negyedévi kamatozás esetén mennyi effektív kamatot jelent? r e = (1+0,2) 4 1 = 1,05 4 1 = 1,2155 1 = 0,2155 x 100 = 21,55% 4 Jelenérték-számítás Mennyi 10.000,- Ft jelenértéke, amelyet 1 év múlva kapunk, ha a piaci kamatláb 10%? 1. C r = 10000 Ft r = 10% PV = 10000 = 10000 = 9090,909 ~ 9090,- Ft (1+0,1) 1,1 2. Ha r = 25% PV = 10000 = 10000 = 8000,- Ft (1+0,25) 1,25 3. Ha r = 15% PV = 10000 = 10000 = 8695,652 ~ 8695,- Ft (1+0,15) 1,15 C r = 10000 Ft r = 10% t = 5 év PV =10000 x 1 = 10000 x 1 = 10000 x 1,6211 = 6211,- Ft 1,1 5 1,61 12
Pénzügyi piacok értékpapírok (kötvény és részvény) Pénzügyi piac: - az a hely, ahol a pénzügyi tranzakciók lezajlanak Pénzügyi tranzakciók: - befektetések és megtakarítások Pénzügyi piacok működési funkciója: - átcsoportosítási funkció (allokáció) a reálgazdaságban gyorsabban tudjanak áramolni a pénzek ezáltal jobban működjön a piac Pénzügyi piac részpiacai: - pénzpiac a rövid lejáratú tranzakciók mennek végbe (1 éven belül) rövid lejáratú bankbetétek és hitelek a jellemzőek váltóügyletek rövid lejáratú kötvények (főleg állami diszkont kincstárjegyek) - tőkepiac pénz időértéke miatt az 1 éven túli tranzakciók zajlanak ezen a piacon osztályozás: közép és hosszú (5 éven túl) lejáratú - értékpapír piac (vagy értéktőzsde) pénz- és tőkepiac metszete a kettő közti különbség a futamidőben van rövid lejáratú adás-vételek hosszú lejáratú adás-vételek - devizapiac a deviza árfolyam különbségeket használják ki Piacokat lehet osztályozni forgalmazás szerint i9s: - elsődleges kötvények szerepe elsődleges kibocsátás tőzsdén kívül is OTC piacok (bróker cégek itt történik az elsődleges kibocsátás) - másodlagos további adás-vétel likviditást ez biztosítja Egyéb csoportosítások (pl. zárt és nyílt körű kibocsátás) Értékpapírok (3 definíció a könyvben) - a különböző időpontbeli pénzek cseréjének az eszközei - csoportjai: jogok szerinti megkülönböztetés követelést megtestesítő jogok (hitelviszony bújik meg mögötte, pl. váltó és kötvény) 13
részesedést megtestesítő értékpapírok (már részesedik a vállalatnak a tulajdonából vagy egyéb dolgokból: tulajdonosi jog + szavazati jog + vagyoni jog részesedik az adózott eredményből, legtipikusabb formája a részvény) hozam szerinti megkülönböztetés nem kamatos értékpapír (diszkont papír, állami diszkont kincstárjegy nem névértéken veszik meg diszkontálják) fix kamatozású hozam (kötvényekre jellemző) változó hozam (részvényekre jellemző, sok mindentől függ, pl. a vállalt gazdasági helyzetétől) lejárat szerinti megkülönböztetés átruházhatóság módja szerinti megkülönböztetés (könyvből ki kell húzni a bemutatóra szóló papírt) Kötvények: - követelést megtestesítő értékpapír - kibocsátója lehet cég, állam, önkormányzat - hitelt vesz fel azoktól, akik megvásárolják a kötvényt - a kötvény tulajdonosa ha lejár a kötvény hozamot fog kapni (adós-hitelező viszony) - hozama magasabb, mintha bankba tennénk ezért megéri megvenni - különböző időpontbeli pénzmozgások?? a háttérben - a kötvény kibocsátójának jelen pillanatban nincs pénze - kétféle pénzáramlási sorozat: tőke pénzáramlások (tőketörlesztő részletet egy összegben fizetik meg a végén) kamathozam áramlása A kötvény értékelése jegyzet A kötvény értéke egyenlő a teljes pénzáramlás jelenértékével, tehát az évenkénti meghatározott jelenértékeket össze kell adnunk (változó kamatozás esetén minden évre külön ki kell számolni). A kötvény árfolyama: Ha r 1 r 2 r 3 p = K i + T i (1+r) t p = K i + T i (1+ r 1 )(1+ r 2 ) Befektetéseknél meg kell nézni mindig az alternatív hozamokat (banki kamat általában) Diszkonttényezőnél alternatív kamatot használják NPV = nettó jelenérték NPV = - C 0 + PV Könyvben példa!!! Lejáratkor tőkét is diszkontálni kell! Táblázat 1. oszlopában a megadott névleges kamatlábat kell használni, a 2. oszlopban az alternatív kamatlábat kell használni 14
A könyvértékelés szabályai - ha PV = C 0 NPV = 0, vagyis a kötvény jelenértéke (árfolyama) = névértékével, hozama pontosan megegyezik az alternatív befektetés hozamával - ha PV > C 0 NPV > 0 +, vagyis a kötvény jelenértéke (árfolyama) > mint a névértéke, a különbség a kötvény haszna az alternatív befektetés hozamán felül - ha PV < C 0 NPV < 0 -, vagyis a kötvény jelenértéke (árfolyama) kevesebbet ér mint a névértéke, tehát az alternatív befektetés több hozamot biztosít (a különbség mértékével) A kötvény egyenlő az általa biztosított teljes pénzáramlás jelenértékével. A kötvény jelenértéke (árfolyama) függ: - a kötvény névleges kamatlábának (k) mértékétől - a tőketörlesztés dinamikájától (időbeli lefutásától) - az alternatív befektetési lehetőség kamatlábától (r) Részvény leglényegesebb fajtái: 1. törzsrészvény vagy közönséges részvény 2. elsőbbségi részvény 3. dolgozói részvény Törzsrészvény - legtipikusabb részvény fajta - tulajdon jog szavazati jog: szavazati részvény arány a tulajdonlási aránnyal függ össze - vagyoni jogot biztosít osztalékra való jogosultság likvidációs jogra való jogosultság (felszámolás esetén) részvény elővételi jog (részvény újrakibocsátásnál) - mitől függ az értéke: hozam (mennyire működik nyereségesen a vállalat az adózott eredménytől függ osztaléknak hívják) árfolyamnyereség (lejárat nélküli értékpapír a részvény, de közben adhatom-vehetem árfolyamnyereség Kockázat kiszámítás: - heurisztikus módszer (chartisták + légvárépítők + bolyongók elmélete) olyan ingoványos talajon áll, hogy nem lehet matematikai képletek segítségével kiszámítani, becsülni lehet csak grafikonokat alkotnak (hosszú távon bejön az előrebecslés) - fundamentális ellenzők módszere: matematikai módszerek segítségével ki lehet számolni A törzsrészvény értékelése - részvény hozama 2 részből adódik össze: az osztalékból és 15
az árfolyamnyereségből DIV = Dividend osztalék Példa: Tk. Törzsrészvény árfolyama (PV) NPV = PV C 0 Elsőbbségi részvény: - tagsági és vagyoni jogokat testesít meg - fix osztalékot fizet (részvény névértékére rávetítenek egy fix kamatlábat hozam) - szavazati jogukat csorbítják (pl. legyen-e osztalék fizetés vagy ne, hogy ne tudjanak visszaélni vele) - lejárat nélküli értékpapír (minden évben kapják az előre kiszámított osztalékot) 16