Smart Grid Gazdasági szempontok Herczeg Sándor, KPMG

Smart Grid Gazdasági szempontok Herczeg Sándor, KPMG TÁMOP 4.2.2/B 10/1 2010 0020 Tudományos képzési műhelyek támogatása és a tehetséggondozás rendszerének kialakítása az Óbudai Egyetemen

A villamosenergia-piac értéklánca A nagyfeszültségű átviteli hálózatot a MAVIR tulajdonolja és üzemelteti Az elosztóhálózatokat 6 területi elosztó társaság tulajdonolja és üzemelteti, melyek tulajdonosai az E.ON az RWE és az EDF Mivel a hálózatüzemeltetés természetes monopol tevékenység, ezért a hálózati tarifákat a Magyar Energia Hivatal szabályozza os energia Villam Hazai termelés Import Infrastruktúra (átviteli hálózat, elosztó hálózat) Nagykereskedelem WHOLESALE k Kiskereskedelem Egyetemes szolgáltatás (2011:38%) Kiskereskedelem Versenypiac (2011:62%) A hazai termeléshez képest a nettó A nagykereskedelmi piacon a tranzakciók Az egyetemes szolgáltatók fő ellátója (2010: import aránya 18% volt 2011-ben túlnyomó része kétoldalú szerződéseken 72%) az MVM. Az egyetemes szolgáltatás keresztül bonyolódik. A HUPX (villamos beszerzési ára nem szabályozott, de a hatóság energia tőzsde) forgalma 3.8 TWh volt által alkalmazott benchmark ár összefüggésben 2011-ben és folyamatosan növekszik van az MVM portfoliójával A hazai termelés jelentős részét 2011- ben az atomerőmű (36%), a gáz tüzelésű (28%) és a szén tüzelésű (15%) erőművek adták A hazai villamosenergia-termelési piacot az MVM dominálja, részesedése 2011- ben 54% a megtermelt villamos energia alapján, a szerződéses portfólió alapján ennél valamivel több (2010-ben 59%) Az MVM dominálja az erőművektől ő ű való átvétel piacát és az egyetemes szolgáltatóknak történő továbbértékesítést Szerepe a versenypiacon is jelentős (29% 2010-ben) A jelentős piaci erő miatt az Energia Hivatal kötelezi az MVM-et évente a villamos energia egy részének aukción való értékesítésére. Az MVM 2011-ben 7.4 TWh-t értékesített ezen a csatornán Az egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztók végfelhasználói ára szabályozott Az egyetemes szolgáltatók privatizáltak, a piacon 3 cégcsoport van jelen (E.ON, RWE, EDF) A versenypiacon nem szabályozottak az árak Több, mint 30 versenypiaci kereskedői engedélyes van, bár a legjelentősebbek az egyetemes szolgáltatási piacon meghatározó csoportok Versenypiac Szabályozott piac 1

Mitől okos egy hálózat? Célja Elektromos hálózat optimális és hatékony működése Költségcsökkentés Energiahatékonyság, fenntarthatóság Kulcs paraméterei 1 Rugalmas: megfelel a felhasználók igényeinek, miközben reagál a változásokra. Hozzáférhető: minden érintett számára elérhető, különös tekintettel a megújuló forrásokra és a lokális termelőkre. Megbízható: növekvő rendszerstabilitást, ellátásbiztonságot és adatvédelmet biztosít. Technológiai innováció Gazdaságos: Optimális ár-érték arány biztosítása a technológiai innováció, hatékony energia menedzsment és piaci verseny által. Funkciói Okos mérés Aktív keresleti oldal Decentralizált, megújuló termelés Fogyasztás kiegyensúlyozás, optimalizálás Valós idejű nyomon követés Veszteségek minimalizálása, hatékonyság Mérési adatok Kétirányú Mikrohálózatok Fogyasztói Becsült fogyasztás Folyamatos automatikus kommunikáció megjelenése közreműködés a vagy manuális rendszerdiagnosztika feldolgozása, továbbítása és Szolgáltató helyett fogyasztói kontroll Zöldenergia növekvő arányú terhelési csúcsok kisimításában leolvasás helyett valós idejű által rendszerkimaradások kezelése Végfogyasztók hasznosítása Fogyasztáskiegyensúlyozás fogyasztási adatok Mérés és értékelés információellátása Házi erőművek továbbítása az beazonosítása elven alapuló technológia Táv-leolvasható mérési adatok Fogyasztói elégedettségnövelés A rendszer maga az ösztönző az takarékosságra integrációja Források decentralizációja ösztönző díjszabás Különböző fogyasztói profilok kialakításának lehetősége adatközponton keresztül az érintett felek számára Rendszerstabilitás növekedése Lopás könnyebb beazonosítása és megfékezése Megjegyzés: 1. EU Technology Platform SmartGrids alapján 2

Költség-haszon elemzés az energia értéklánc mentén Termelő Rendszerirányító Elosztói engedélyes Kereskedő Fogyasztó Rendszerstabilitás, optimális működés Energiahatékonyság, fenntarthatóság Decentralizált termelés Magasabb szintű minőségellenőrzés Kapacitás-kihasználtság javítása Kereslet-vezérelt termelés Megújuló energiaforrások Lakossági zöldenergia források integrációja A források diverzifikációja által az energiaegyensúly erősödése Alacsonyabb CO 2 kibocsátás Tervezhetőbb rendszerkarbantartási folyamatok Alacsonyabb csúcsterhelés Hatékonyabb működés a pontosabb keresleti információknak köszönhetően Szállításminőségnövekedés a kimaradások gyors azonosítása és helyreállítása által Veszteségek minimalizálása Hatékonyabb és pontosabb számlázás Ügyfélkiszolgálás színvonalának növekedése A nem fizető fogyasztók egy beépített kapcsolóval ki- és visszakapcsolhatók a központból Elektromos autók Elektromos töltőállomások Valós fogyasztás alapú, részletesebb adatokat tartalmazó számlázás Pontos mérés, tervezhetőség Könnyebb szolgáltató váltás Ügyfélkiszolgálás színvonalának növekedése Házi erőművek elterjedése, integrációjának lehetősége Lakossági zöldenergia hasznosítás ösztönzése Energiatudatosság erősítése, energiafüggőség csökkentése Technológiai innováció, kommunikáció Erőmű infrastruktúra fejlesztések Lokális hálózatok létrejötte Keresleti információk Keresleti, működési és hálózati információk Új, innovatív szolgáltatások Keresleti és hálózati információk Új, innovatív szolgáltatások Fogyasztási információk Adatbiztonság növekedése Otthoni kijelző segítségével fogyasztási információkat biztosít Információ útjának nyomonkövethetősége Kétirányú kommunikáció Költségek - Infrastruktúra fejlesztési költségek + Alacsonyabb rendszerkarbantartási költségek - Okos hálózati rendszer kiépítésének költségei - Eszközköltség (mérők, adatfeldolgozók) - Átállási költségek - Üzemeltetési és karbantartási költségek - Finanszírozási költségek + Addicionális árbevétel lehetőségek + Kevesebb rossz adós + Rugalmas tarifák, sávos díjszabás, kedvezőbb energiaárak Az infrastruktúra kiépítés költségei túlnyomórészt az elosztót terhelik, míg a hasznok leginkább a fogyasztónál jelentkeznek 3

Veszélyek, akadályok, korlátok Biztonsági és adatvédelmi kérdések Gazdaságossági tényezők Technikailag nem megvalósítható a 100% adatbiztonság Fogyasztói ellenállás: Rendszerbiztonsági kérdések Adatvédelem Személyes adatok védelme Okos infrastruktúra kiépítési költségeinek esetleges áthárítása Jogi, szabályozási korlátok Okos hálózatok elterjedésének korlátai Magas beruházási és üzemeltetési költségek A költségek nagy része általában az elosztót terheli, míg a hasznok minden félnél megjelennek Bizonytalanság a potenciális hasznokat illetően Költség-haszon megoszlás-eltérések a különböző érintetteknél Jellemzően hosszú megtérülési idő Relatíve kevés tapasztalat, busines case Technológiai korlátok Egységes EU szintű szabályozás kialakítása még folyamatban van Műszaki követelmények egységesítésének hiánya Hazai szabályozás hiánya (ütemterv szerint 2011-re kellett volna elkészülnie) Megújuló energiaforrások hazai szabályozásának hiánya (METÁR) Az okos infrastruktúra kiépítéséhez szükséges különböző eszközök (pl. mérők) kompatibilitási nehézségei Az eszközök komplexitása következtében azok cseréje esetén keletkező magas költség (az egyes részek különkülön ritkán cserélhetők) A gyors ütemben fejlődő technológia miatt gyakran válhat szükségszerűvé az eszközök cseréje a megfelelő hatékonyság elérése érdekében A pilotok megvalósítása országonként jelentős eltéréseket mutat, ezért a tapasztalatok nehezen általánosíthatóak 4

Érintettek vizsgálata Szabályozók Kulcsszereplők Magas Állam Szabályozó szerv Elosztói engedélyes Befolyás soló erő Rendszerirányító Gyártók Eszközszállítók Ipari fogyasztók Játékosok Termelők Kereskedők Lakossági fogyasztók Alacsony Alacsony Érintettség mértéke Magas Az okos hálózatok kialakításában a szabályozó szerv (illetve a magyar sajátosságok miatt az állam) szerepe a legmeghatározóbb, míg a leginkább érintett fél a költségek túlnyomó többségét viselő elosztó 5

Japán az elsők között volt a világon az okos hálózat területén Okos hálózat fejlesztések kezdete (év) Okos hálózat beruházások értéke (2010, millió $) Ország Kína 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 Kína 0 2.000 4.000 6.000 8.000 Millió $ 7.323 Egyesült Államok USA 7.092 Japán Japán 849 Dél-Korea Dél-Korea 824 Spanyolország Spanyolország 807 Németország Németország 397 Ausztrália Ausztrália 360 Egyesült Királyság UK 290 $ 2012 Az okos hálózat piaca folyamatosan növekszik, a legdinamikusabb fejlődés Kínában mutatkozik Forrás: Zpryme: Smart Grid Snapshot: China tops stimulus funding (2010)) EIA/SAIC: Smart Grid Around the World (2011) 6

Nemzetközi kezdeményezések benchmark (1) Kína Smart Community Demonstration Project: - Lokális hálózat pilot projekt 655 háztartás és 11 épület bevonásával Smart Grid, Demand Side Management Pilot: - Ipari épületek hatékony energiafelhasználást célzó pilot és megvalósíthatósági projekt 2030-ig 360 millió db okos mérő üzembe helyezése Egyesült Államok Állami ösztönzők az okos hálózat kiépítése mellett: Japán - 2020-ig 60 millió db okos mérő üzembe helyezése 2030-ig 338-476 Mrd $ összértékű tevékenységek: - Jelentős összegek a fogyasztók tájékoztatására, tudatosságnövelésre 90-es évektől jelentős infrastruktúra-fejlesztések Ministry of Economy, Trade and Industry Smart Grid Trial - Okos mérési technológiai szabványok meghatározása - Zöldenergia-források integrálása Dél-Korea Jeju Smart Grid Test Bed: - 6000 fogyasztó bevonásával létrehozott okos hálózat infrastruktúra, pilot projekt Collaboration with State of Illinois - K+F fejlesztések, okos hálózat eszközök fejlesztése 2020-ig 24 millió db okos mérő üzembe helyezése Forrás: International Energy Agency: Technology Roadmap, Smart Grids (2011) JRC-IE: Smart Grid projects in Europe: lessons learned and current developments (2011) 7

Nemzetközi kezdeményezések benchmark (2) Spanyolország Bilbao and Portugalete Smart Grid Pilot/Málaga SmartCity Project, Smart Community System Demonstration Project/Castellón Smart Grid Project: - 2008-ban a kormány törvényben kötelezte az elosztó hálózat tagjait a régi eszközök ök lecserélésére é és okos mérők felszerelésére. - Kb. 10 millió db okos mérőt érint a program Németország Yello Strom/Cisco Smart Meter Pilot/Stadtwerk Hassfurt Smart Meter Project:: - Pilot projektek okos mérési infrastruktúra kiépítése SAP s SmartHouse/SmartGrid Project: - Okos ház modellek kialakítása, vizsgálata Model City Mannheim Project Ausztrália Solar Cities Program (2006-): - Lokális hálózat kialakítása, decentralizált termelés pilot projekt - A villamosenergia-ellátás fenntarthatóságának növelése napenergia hasznosításával Smart Grid, Smart City (2010-): - Okos hálózatok által elérhető potenciális hasznok és a szükséges költségek vizsgálata Victoria Smart Meter Project: - 2013-ig 2,5 millió db okos mérő üzembe helyezése Viktória államban Egyesült Királyság 500 millió GBP értékű K+F okos hardware és software eszközök fejlesztésére North East and Yorkshire Smart Grid Project/Energy Demand Research Project: - Zöldenergia források hatékonyságának tesztelése Forrás: International Energy Agency: Technology Roadmap, Smart Grids (2011) JRC-IE: Smart Grid projects in Europe: lessons learned and current developments (2011) 8

Fenntarthatóság és gazdasági ösztönzés a leggyakoribb befolyásoló tényezők Kína Japán Egyesült Királyság Dél-Korea Spanyolország Németország Ausztrália Szabályozói, jogi indokok Környezetvédelem, fenntarthatóság Zöldenergia források integrációja Gazdaságossági ösztönző Energia-hatékonyság Növekvő energiaszükséglet Megbízhatóság, biztonság Gazdasági versenyképesség Energiabiztonság, g, import csökkentése Forrás: EIA/SAIC: Smart Grid Around the World (2011) 9

Szabályozottság és kidolgozottság kapcsolata Kidolgozott stratégia Be eruházások elő őrehaladása PIAC VEZÉRELT SZEREPLŐK DINAMIKUS ELŐREHALADÓK Dánia Csehország Észtország Szlovénia Románia Németország LEMARADÓK Ciprus Luxemburg Lettország Litvánia Szlovákia Portugália Bulgária Magyarország Lengyelország Görögország BIZONYTALANOK Finnország Írország Svédország Málta Olaszország Franciaország Egyesült Királyság Hollandia Norvégia Spanyolország Belgium Ausztria LASSÚ ELŐREHALADÓK Nincs stratégia Nincs szabályozás Jogi és szabályozási szabályi státusz Kidolgozott jogszabályi háttér Forrás: Smart Regions: European Smart Metering Landscape Report (2011) 10

Jogi, szabályozási háttér Az EU 2004/22/EK irányelve értelmében az egyik országban elfogadott okos mérő órának automatikusan engedélyezetté válik a többi EU országban is. A direktíva kitér az elektronikus mérőműszerek alkalmasságára is. Az EU 2006/32/EK irányelve rendelkezik a különböző energiafelhasználás végfelhasználói hatékonyságáról, valamint a mérésekkel szembeni elvárásokról: Egyedi, a fogyasztást átfogó módon mérő műszerek bevezetéséről. Fogyasztói tájékoztatás követelményeiről. Az EU 2009/72/EK irányelve az energiahatékonysági célok elérése érdekében a következőkre tér ki: Európai Unió energiagazdálkodási szolgálatok nyújtása, innovatív árképzési formulák kidolgozása, intelligens mérési rendszerek, illetve intelligens hálózatok bevezetése. Az EU 2009/73. irányelv rendelkezik az intelligens mérési rendszerek bevezetéséről. Ennek értelmében a bevezetésre vonatkozóan előzetes gazdasági értékelést kell készíteni, valamint vizsgálni az ütemezés megvalósíthatóságát. Az EU továbbá a következő dokumentumokban rendelkezik az okos hálózat kiépítésére vonatkozó iránymutatásokról, illetve követelményekről: Adoption of the Communication on Smart Grids (2011) Mandate M/490 for Smart Grids (2011) Mandate M/468 for electric vehicles (2010) Mandate M441 for smart meters (2009) Set of common functional requirements of the SMART METER (2012) Preparations for the roll-out of smart metering systems Guidelines for conducting a cost-benefit analysis of Smart Grid projects (2012) Mag gyarország A 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) 170. bekezdés 19. pontja, a 2008. évi XL. törvény (GET) 132. bekezdés 48. pontja, valamint a 2011. évi CCIX. törvény (vízközmű) 74. bekezdés 2. pontja, értelmében Felhatalmazást kap a Kormány : az elektronikus fogyasztásmérők felhasználóknál való felszerelésére, az okos mérés bevezetésére és a bevezetést előkészítő mintaprojektek megvalósításával kapcsolatos feladatok elvégzésére, a vonatkozó szabályokat meghatározására. Forrás: European Commission 11

Magyarországi bevezetés tervezett üteme 2010: Tanulmány 2011: Szabályozás 2012: Pilotok 2013: Pilotok elkészítése véglegesítése elindítása lezárása, kiértékelése 2014: Okos mérés rendszer kiépítése Okos mérés magyarországi bevezetésének lehetőségeinek és feltételeinek vizsgálata A bevezetés jogszabályi hátterére, a bevezetés módjára és ütemezésére vonatkozó javaslattétel Okos mérés követelményeinek részletes meghatározása Pilot követelmények és területek meghatározása Licenszelési folyamat bemutatása Okos mérési pilotok indítása Pilot rendszerek tesztelése Központi infrastruktúra kiépítése 100 000 mérési pontra kiterjedő pilot elindítása várható A pilotok értékelése, tapasztalatok levonása További szükséges követelmények kidolgozása az Energia Hivatal által Országos roll-out Amennyiben a rollout sikeres, a cél 80%-os országos lefedettség elérése 2020-ig A tanulmány 2010-ben elkészült A szükséges szabályozás A mintaprojektet a tervek Okos mérési rendszer A pilotok lezárása véglegesítése 2013-ra szerint a MAVIR valósítja indulása 2014/15-re 2014-re várható várható meg várható Forrás: MEH : Okos mérés tanulmány, Végleges jelentés (2010) Épületenergetikai konferencia: Az okos mérésszerepe és helyzete Magyarországon (2011) MAVIR (2012) 12

Hazai pilot projektek Projekt neve Smart Metering Pilot E-Mobility / Elektromos Mobilitás Program Multi utility smart metering pilot Smart Synergy Projekt Intelligens Hálózati Mintaprojekt ELMŰ-ÉMÁSZŰ ELMŰ-ÉMÁSZ Ű ELMŰ-ÉMÁSZ DÉMÁSZ MAVIR Szolgáltató Főgáz Fővárosi Vízművek Főtáv ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. Szegedi Vízmű Zrt. Időszak 2009 2010-2012- 2012-2014 2013-2014 Projekt célja Többféle kommunikációs mód, gyártó tesztelése Plusz funkciók tesztelése pl. előrefizetés, kikapcsolás Új IT szoftverek tesztelése Elektromos energiafelhasználás alternatíváinak tí elterjesztése Okos mérők fogyasztói szokásokra gyakorolt hatásának á vizsgálata Energia-piaci szereplők együttműködésének vizsgálata Okos mérők fogyasztói szokásokra gyakorolt hatásának á vizsgálata Okos mérés műszaki megvalósításának tesztelése Előnyök számszerűsítése nagy mintán A független mérőoperátori modell tesztelése Projekt leírása Fő- és alfogyasztói infrastruktúra fogyasztás-mérés alternatíváinak vizsgálata Az elektromos energia felhasználásával történő közlekedési módok terjesztése 2012-ig 8 köztéri elektromos töltőállomás telepítése Villamos energia, gáz, távfűtés és víz közműre kiterjedő mérési infrastruktúra kiépítése Országos lefedettségű, 550 települést érintő mintavétel Villamos energia,,gáz és víz közműre kiterjedő mérési infrastruktúra kiépítése 100 ezer mérési pontra kiterjedő hálózat Központi infrastruktúra kialakítása Multi-utility (villamos energia, gáz, víz, távhő) mérés Villamos gépjárművek integrációja, üzemeltetési tapasztalatok gyűjtése Forrás: ELMŰ-ÉMÁSZ; EDF-DÉMÁSZ; MAVIR (2012) 13

Köszönöm a figyelmüket! TOVÁBBI INFORMÁCIÓ Herczeg Sándor Igazgató KPMG energetikai tanácsadás KPMG Tanácsadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 99. T: +36 70 333-1402 E: sandor.herczeg@kpmg.hu h