SZENZOROK ÉS MIKROÁRAMKÖRÖK

Hasonló dokumentumok
SZENZOROK ÉS MIKROÁRAMKÖRÖK

MIKROELEKTRONIKAI ÉRZÉKELİK I. Major applications 10. ELİADÁS AKUSZTIKUS HULLÁMOK TERJEDÉSÉN ALAPULÓ ESZKÖZÖK

Oszcillátorok. Párhuzamos rezgőkör L C Miért rezeg a rezgőkör?

Mérés és adatgyűjtés

ÉRZÉKELŐK 18. ELŐADÁS: FÉNYVEZETŐ SZÁLAS OPTIKAI ÉRZÉKELŐK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS BEVEZETŐ ÁTTEKINTÉS FÉLVEZETŐ LÉZERANYAGOK OPTIKAI HÁLÓZAT FELÉPÍTÉSE

Lehetővé teszi szűrőáramkörök tervezésekor az átviteli karakterisztika megvalósítását közelítő függvényekkel.

SZENZOROK ÉS MIKROÁRAMKÖRÖK 18. ELŐADÁS: FÉNYVEZETŐ SZÁLAS ÉRZÉKELŐK I

2. Érzékelési elvek, fizikai jelenségek. a. Termikus elvek

Hiszterézis: Egy rendszer kimenete nem csak az aktuális állapottól függ, hanem az állapotváltozás aktuális irányától is.

SZENZOROK ÉS MIKROÁRAMKÖRÖK 8. ELŐADÁS: AKUSZTIKUS HULLÁMÚ (PIEZOELEKTROMOS) ÉRZÉKELŐK

Vezetők elektrosztatikus térben

Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika. Anyagvizsgálati módszerek

ÉRZÉKELŐK 19. ELŐADÁS: FÉNYVEZETŐ SZÁLAS OPTIKAI ÉRZÉKELŐK II BEVEZETŐ ÁTTEKINTÉS OPTIKAI HÁLÓZAT FELÉPÍTÉSE SZÁLOPTIKAI SZENZOR FELÉPÍTÉSE

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény

Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás.

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz

Név... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1

Hang és ultrahang. Sugárzások. A hang/ultrahang mint hullám. A hang mechanikai hullám. Terjedéséhez közegre van szükség vákuumban nem terjed

2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság

Optika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ)

Hullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?

Anyagvizsgálati módszerek

Abszorpció, emlékeztetõ

KÖZEG. dv dt. q v. dm q m. = dt GÁZOK, GŐZÖK ÉS FOLYADÉKOK ÁRAMLÓ MENNYISÉGÉNEK MÉRÉSE MÉRNI LEHET:

A Föld belső szerkezete

Amit a kapacitív gabona nedvességmérésről tudni kell

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői

1. ERŐMÉRÉS NYÚLÁSMÉRŐ BÉLYEG ALKALMAZÁSÁVAL

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.

Tartalom. Történeti áttekintés A jelenség és mérése Modellek

Abszorpciós fotometria

SZENZOROK ÉS MIKROÁRAMKÖRÖK 16. ELŐADÁS: KÉMIAI ÉRZÉKELŐK I

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel?

Fizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Elektronika Oszcillátorok

Mérőátalakítók Összefoglaló táblázat a mérőátalakítókról

Abszorpciós spektroszkópia

Elektromos áram. Vezetési jelenségek

E (total) = E (translational) + E (rotation) + E (vibration) + E (electronic) + E (electronic

Nyomás fizikai állapotjelző abszolút és relatív fogalom

MIKROELEKTRONIKAI ÉRZÉKELİK I

Műszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása

Modern Fizika Labor. 17. Folyadékkristályok

Jegyzetelési segédlet 8.

SC 4.7 ND. 4 Ohm - Art. No OHM - Art. No TERMÉK ADATLAP

Tartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény; Abszorpciós spektroszkópia

Speciális passzív eszközök

Abszorpciós fotometria

Csillapított rezgés. a fékező erő miatt a mozgás energiája (mechanikai energia) disszipálódik. kváziperiódikus mozgás

-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken

G04 előadás Napelem technológiák és jellemzőik. Szent István Egyetem Gödöllő

Jelenlét, pozíció, elmozdulás érzékelők

MIKROELEKTRONIKAI ÉRZÉKELİK I

Jelgenerátorok ELEKTRONIKA_2

A hőmérsékleti sugárzás

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)

SZENZOROK ÉS MIKROÁRAMKÖRÖK 19. ELŐADÁS: FÉNYVEZETŐ SZÁLAS ÉRZÉKELŐK II

A sugárzás és az anyag kölcsönhatása. A béta-sugárzás és anyag kölcsönhatása

Tartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban 4/11/2016. A fény; Abszorpciós spektroszkópia

13 Elektrokémia. Elektrokémia Dia 1 /52

Áramköri elemek. 1 Ábra: Az ellenállások egyezményes jele

Gyors-kinetikai módszerek

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Koherens lézerspektroszkópia adalékolt optikai egykristályokban

Ultrahangos anyagvizsgálati módszerek atomerőművekben

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés.

1 kérdés. Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése, diagnosztikai alkalmazásai

Járműipari környezetérzékelés

Zárt mágneskörű induktív átalakítók

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

TARTALOMJEGYZÉK EL SZÓ... 13

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2014 nyilvántartási számú (4) akkreditált státuszhoz

1. SI mértékegységrendszer

TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK FÉNYVEZETŐS GYAKORLAT. Szakirodalomból szerkesztette: Varga József

Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása.

Az elektromágneses indukció jelensége

TERMÉK ADATLAP. *) Az IP védelmi osztályt, a hangszórót zárt dobozba szerelve, front irányú behatások szempontjából állapították meg.

DT Ohm - Art. No OHM - Art. No TERMÉK ADATLAP

Mechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t

MIKROELEKTRONIKAI ÉRZÉKELİK I

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9

Biofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése

Mézerek és lézerek. Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz november 19.

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Az elektromágneses hullámok

Sugárzásos hőtranszport

Műszeres analitika II. (TKBE0532)

III. félvezetők elméleti kérdések 1 1.) Milyen csoportokba sorolhatók az anyagok a fajlagos ellenállásuk alapján?

Közreműködők Erdélyi István Györe Attila Horvát Máté Dr. Semperger Sándor Tihanyi Viktor Dr. Vajda István

Átírás:

SZENZOROK ÉS MIKROÁRAMKÖRÖK 3. ELŐADÁS: ÉRZÉKELŐ SZERKEZETEK ALAPTÍPUSAI ÉS ANYAGAI 2015/2016 tanév 2. félév 1

A szenzorok működésének két alapeleme a környezet és az érzékelőkben lévő specifikus anyagok kölcsönhatása, továbbá a szerkezetekben ennek hatására létrejövő olyan változások, melyek a jelkialakítást végzik. Az előadás áttekinti az érzékelő szerkezeteknek a jelkialakítás során a szenzorban lejátszódó paraméterváltozások szerinti csoportosítását. 2

ÉRZÉKELŐ SZERKEZETEK ALAPTÍPUSAI 1. Impedancia típusú érzékelők: a mérendő mennyiség változását kapacitás és/vagy ellenállás, vagy induktivitás változására vetítik. 2. Félvezető eszköz alapú típusok: a mérendő mennyiség változásait a karakterisztika és/vagy valamely jellemző paraméter megváltozásával követik. Pl. dióda karakterisztikájának, vagy egy FET nyitófeszültségének eltolódása. 3. Tömbi vagy felületi akusztikus hullámokon, illetve a hullámok terjedésén alapuló eszközöknél a rezonanciafrekvencia eltolódik vagy a fázistolás megváltozik. 3

ÉRZÉKELŐ SZERKEZETEK ALAPTÍPUSAI 4. A kalorimetrikus érzékelők működésének alapja azon hőmennyiség mérése (elnyelt vagy kibocsátott) melyet a detektálni kívánt fizikai jelenség (pl. sugárzás, kémiai reakció, stb.) hoz létre. 5. Elektrokémiai cellák: elektródpotenciál, cellaáram, és/vagy a cella áram megváltozása. 6. Optikai szálas érzékelők (viszonylag új szenzorgeneráció): a mérendő mennyiség megváltoztatja az átvezetett vagy visszavert fényhullám jellemzőit (intenzitás, polarizáció, frekvencia, fázis). 4

IMPEDANCIA TÍPUSÚ SZERKEZETEK: ELLENÁLLÁS ÉS KAPACITÁS Érzékelés: fajlagos ellenállás, illetve permittivitás megváltozása. Ennek hatására: Ellenállás, illetve kapacitás változás. 5

IMPEDANCIA TÍPUSÚ SZERKEZETEK Bizonyos esetekben (pl. piezoelektromos és piroelektromos érzékelőknél a síkkondenzátor generátoros üzemmódja is lehetséges, ennek alapja az elektromos polarizáció, illetve a felületi töltéssűrűség megváltozása. Ekkor nem az impedanciát mérik, bár a szerkezet azonos! 6

IMPEDANCIA TÍPUSÚ INTERDIGITÁLIS SZERKEZETEK Nagy aktív felület, jó kölcsönhatás a környezettel. Kis kapacitás és ellenállásértékek! Váltóáramú mérés: komplex impedancia helygörbe felvétele. 7

8

9

IMPEDANCIA TÍPUSÚ SZERKEZETEK: INDUKTIVITÁS Speciális alkalmazásokban induktív érzékelők is előfordulnak: tekercsek, illetve transzformátorok. Az önindukciós, illetve kölcsönös indukciós együttható a környezeti hatásokra megváltozik, pl. magneto-elasztikus átalakítók, vagy elmozdulásérzékelő transzformátorok. 10

INDUKTÍV ÁTALAKÍTÓK OSZTÁLYOZÁSA 11

VARIABLE-INDUCTANCE SENSORS Lineáris mozgásérzékelő 12

Variable differential transformer (LVTD) The LVDT is a variable-reluctance device, where a primary center coil establishes a magnetic flux that is coupled through a mobile armature to a symmetrically-wound secondary coil on either side of the primary. Two components comprise the LVDT: the mobile armature and the outer transformer windings. The secondary coils are series-opposed; wound in series but in opposite directions. When the moving armature is centered between the two series-opposed secondaries, equal magnetic flux couples into both secondaries; the voltage induced in one half of the secondary winding is 180 degrees out-of-phase with the voltage induced in the other half of the secondary winding. When the armature is moved out of that position, a voltage proportional to the displacement appears

FÉLVEZETŐ DIÓDÁK MINT SZENZOROK A karakterisztika a környezeti hatásokra (hőmérsékletvátozás, töltéshordozógeneráció) eltolódik. Hőmérséklet-, fény- és sugárzás (EM, részecske) érzékelők. 14

PN-ÁTMENETES NUKLEÁRIS RÉSZECSKE ÉRZÉKELŐ Pn-átmenetes (p + -n - -n + dióda) sugárzásérzékelő: kb. 3eV energia kelt egy elektronlyukpárt, magasabb jelszint mint a klasszikus gáztöltésű érzékelőknél), jó linearitás széles energiatartományban, nagyobb érzékenység, kisebb helyfoglalás.

FET TÍPUSÚ ÉRZÉKELŐK Szenzor effektus: gatepotenciál megváltozása a környezet hatására (felületi töltés vagy kilépési munka változás). 16

FET TÍPUSÚ ÉRZÉKELŐK Az ionszelektív érzékelők a folyadékok ionkoncentrációja meghatározására szolgálnak. Ennek fontos speciális esete a ph azaz a savasság/lúgosság mértékének meghatározása. Mikroelektronikai kivitel: félvezető alapú, lényegében FET/MOSFET szerkezet. A vezérlőelektróda (gate) szerepét maga a mérendő folyadék játssza. Az érzékelési folyamat kihasználja azt, hogy a FET töltésvezérelt eszköz. 17

FET TÍPUSÚ ÉRZÉKELŐK FET típusú mikroelektronikai kémiai- (és gáz-) érzékelők: ISFET - ion-selective FET OGFET - oxide-gate FET OSFET - oxide-semiconductor FET ADFET - adsorption-fet Pd-gate FET (GasFET) ChemFET (Chemical FET) 18

ISFET (CHEMFET) ION SENSITIVE FET MOSFET gate kontaktus nélkül. Ionátengedő réteggel nem csak ph mérésre alkalmas. ph mérés: potenciálkülönbség mérése az ionérzékeny és a referencia elektród között. 19

BIOSZENZOR: UREA ÉRZÉKENY ISFET Enzim: olyan katalizátor, mely csak egy bizonyos reakciót gyorsít (pl. inzulin glükóz). ENFET=ENzymeFET Az ureáz a vese működésével kapcsolatban van jelen a vérben, és katalizálja a következő reakciót: (NH 2 ) 2 CO+2H 2 O+H + 2NH 4+ +HCO 3 - Az oldat ph-ját befolyásolja a reakció, ez az ISFET-tel mérhető.

AKUSZTIKUS HULLÁMOK TERJEDÉSÉN ALAPULÓ ESZKÖZÖK Piezoelektromosságon alapuló eszközök. Tömbi, illetve felületi akusztikus hullámok. Rezonátor típus: állóhullám, a rezonanciafrekvencia eltolódása mérhető. Hullámvezető típus: hullámterjedési tulajdonságok megváltozása fázistolás révén mérhető. Váltakozó feszültség mechanikai hullám Mechanikai hullám elektromos polarizáció 21

AKUSZTIKUS HULLÁMÚ ESZKÖZÖK Piezoelektromos eszközök, amelynek belsejében vagy felületén akusztikus hullámok alakulnak ki, ezek jellemzői változnak az érzékelés során. Működésük alapja, hogy bennük, elektromos váltakozó feszültség rákapcsolásával akusztikus mechanikus hullámok kelthetők,a mechanikai hullámok pedig elektromos polarizáció változást, és így váltakozó feszültséget generálnak. Ha a generált villamos feszültséget visszacsatoljuk a mechanikai hullámok keltését szolgáló rendszerre, a rendszer rezonanciába kerül. Érzékelőkben a rezonanciafrekvencia a mérendő paraméter függvényében eltolódik, a kimenőjel tehát egy kvázidigitális elektromos frekvenciajel. 22

AKUSZTIKUS HULLÁMÚ ESZKÖZÖK A tömbi akusztikus hullámú eszközök síkkondenzátor jellegű szerkezetében ez a visszacsatolás a struktúrán belül megtörténik. A felületi akusztikus hullámú érzékelőkben piezoelektromos hordozókon kialakított interdigitális elektródák keltik és veszik a felületi hullámokat, az oszcillációt és az állóhullám-keltést az erősítőn keresztül történő visszacsatolás biztosítja. A felületi érzékelők előnye hogy a relatív frekvencia változás független az eszköz saját tömegétől, valamint arányos a rezonanciafrekvenciával, így nagyobb frekvenciákon nagyobb érzékenység érhető el (tömbi: 6-20 MHz között 0.1 ng/mm 2, felületi: GHz tartomány, 0.05 pg/mm 2 ) 23

PIEZOELEKTROMOS HATÁS Piezoelektromosság (görög összenyom): kristályelektromosság, nyomás v. húzás (mechanikai feszültség) hatására fellépő töltésszétválasztódás (polarizáció). Anizotrop kristályokban a nyomás (húzás) hatására a szemközti felületen ellentétes előjelű elektromos töltések lépnek fel. A mechanikai igénybevétel hatására dipólusok keletkeznek (töltésszétválasztás, a pozitív és negatív töltések súlypontjai eltolódnak), illetve a meglévő dipólusok iránya megváltozik (pl. elfordulnak), így a felületek feltöltődnek. A töltések előjele megváltozik, ha a nyomófeszültséget húzófeszültségre váltják át.

MIÉRT A KVARC? Of the large number of piezoelectric materials available today, quartz is employed preferentially in transducer designs because of the following excellent properties: high material stress limit, around 100 MPa (~ 14 km water depth) temperature resistance (up to 500 C) very high rigidity, high linearity and negligible hysteresis almost constant sensitivity over a wide temperature range ultra high insulation resistance (10 +14 Ω) allowing low frequency measurements (<1 Hz) 25

RUGALMAS HULLÁMOK a. Tömbi longitudinális hullám (bulk longitudinal wave) végtelen kiterjedésű anyagban. b. Tömbi transzverzális hullám (bulk transverse wave) végtelen kiterjedésű anyagban. c. Felületi akusztikus (Rayleigh-) hullám (surface (Rayleigh) wave) fél-végtelen mintában. A behatolási mélység ~ nagyságrendű. d. Lemez (Lamb-) hullámok (plate waves (Lamb waves)), d <. 26

Hullám-és rezgési modusok akusztikus hullámú érzékelő eszközökben TSM - thickness shear mode: tömbi transzverzális módus (más elnevezés: BAW - bulk acoustic wave, tömbi akusztikus hullám) SAW - surface acoustic wave: AFH - akusztikus felületi hullám FPW - flexural plate wave: Lamb-hullám ("meghajló" módus") APM - acoustic plate mode: akusztikus "lemez" módus 27

ESZKÖZÖK CSOPORTISÍTÁSA Mérési/érzékelési lehetőségek akusztikus rezonátorokkal és késleltető eszközökkel. 28

KVARC MIKRO- ÉS NANOMÉRLEG Tömbi akusztikus hullámú eszköz, síkkondenzátor jellegű szerkezet. Kvarc mikromérleg 29

AFH (SAW) TÍPUSÚ SZENZOR Az AFH típusú érzékelőben egy szelektív gázadszorbens réteggel bevont és egy bevonat nélküli eszköz egy-egy RF oszcillátort alkot. Az abszorbeált gáz mennyiségétől függően megváltoznak a felületi akusztikus hullámok terjedési tulajdonságai (sebessége) és ez elhangolja az oszcillátort. A két oszcillátor jeléből egy keverővel a különbségi frekvenciával arányos jelet állítanak elő, mely egyben arányos az érzékelőrétegen abszorbeált gáz mennyiségével. 30

ALKALMAZÁSOK A kvarc oszcillátor (tömbi akusztikus hullám, bulk acoustic wave, BAW) és az akusztikus felületi hullámú (AFH, surface acoustic wave, SAW) eszköz egyaránt használható tömegváltozás érzékelésére. Különböző részecskék megkötődése a felületen tömegváltozást és így frekvenciaváltozást eredményez. Ha a felületen adszorbens réteg van, akkor a kvarc mikromérleg vagy az AFH eszköz mint kémiai- vagy gázérzékelő funkcionál. 31

KALORIMETRIKUS ÉRZÉKELŐK Az érékelés alapelve: a környezeti hatás által előidézett hőmérséklet-különbség mérése. Környezeti hatás: hőközlés, hőelvonás, vagy a hőelvezetési viszonyok megváltozása. Hatások pl.: endo- vagy exoterm kémiai reakció; hősugárzás vagy más sugárzás hőhatása; hőáram vagy áramló közeg hőszállítása. Működtetés: általában a környezettől eltérő, stabilizált hőmérsékleten (fűtés vagy hűtés szükséges). 32

KALORIMETRIKUS ÉRZÉKELŐK katalitikus bevonat Kalorimetrikus érzékelők elvi felépítése. Pt-ellenállás: fűtés és érzékelés. A katalitikus bevonat elindítja a mérendő komponens kémiai reakcióját: hőtermelés vagy hőelvonás. 33

KALORIMETRIKUS ÉRZÉKELŐK Működési módok: Adiabatikus működési mód: A két fűtőteljesítmény megegyezik, a hőmérsékletkülönbséget detektálják. Izotermikus működési mód: az érzékelő elem fűtőteljesítményét változtatják míg a hőmérséklete meg nem egyezik a referenciaelemével. A fűtőteljesítmény változását detektálják. 34

35

ELEKTROKÉMIAI CELLÁK MINT ÉRZÉKELŐK Az elektrokémiai cellákat elterjedten használják kémiai mennyiségek (pl. ionok és oldott gázok koncentrációja) meghatározására, valamint újabban az enzimatikus és immunérzékelőkben. 36

ELEKTROKÉMIAI CELLÁK MINT ÉRZÉKELŐK A legegyszerűbb esetben az elektrokémiai cella minimum két elektródából és a közöttük lévő ionvezető anyagból (elektrolit) áll. Mérendő közeg (elektrolit) a cellában Membrán: vékony üveg réteg. Mindkét elektróda vezető elektrolittal van töltve. Amikor ionok diffundálnak át a membránon, potenciálkülönbség jön létre a membrán két oldalán. 37

ELEKTROKÉMIAI CELLÁK MŰKÖDTETÉSE Működtetés: egyensúlyi vagy stacionárius állapotban, tranziens válaszok is érzékelhetők Üzemmódok: potenciometrikus, amperometrikus (voltammetrikus), vezetőképesség mérés (konduktometria) 38

OPTIKAI HULLÁMVEZETŐKÖN ALAPULÓ ÉRZÉKELŐK Érzékelési elv: a mérendő mennyiség megváltoztatja az átvezetett vagy visszavert fényhullám jellemzőit (intenzitás, polarizáció, frekvencia, fázis). Generátor típusú működés is lehetséges: maga a mérendő közeg egyben a fényforrás is (pl. kemolumineszcencia). 39

OPTIKAI HULLÁMVEZETŐKÖN ALAPULÓ ÉRZÉKELŐK Intenzitásmérés: az áthaladó vagy visszavert fény intenzitását mérik. Spektrumanalízis: az áthaladó vagy visszavert fény spektrumának megváltozását mérik. Gyakorlatban adott hullámhosszon mért intenzitásváltozás mérésével helyettesítik. Fázisváltozás mérése: Terjedő vagy áthaladó fény fázisának eltolódását mérik. Ekkor a gerjesztés monokromatikus és koherens kell, hogy legyen. A fáziskülönbséget interferométerben intenzitásmérésre vezetik vissza. Polarizáció változásának detektálása: poláros gerjesztésű fény polárszögének megváltozását mérik. Polárszűrőkkel szintén intenzitásmérésre vezetik vissza. 40

KÖPENYBÁZISÚ ÉRZÉKELŐ Működési mechanizmus: A köpenyben megváltoznak az optikai paraméterek (törésmutató, abszorpció), ennek révén megváltoznak a fényvezető szál terjedési és átviteli paraméterei. 41

OPTÓD/OPTRÓD Optód: Hasonlít az elektródra, de optikai elven működik. Általában két optikai szálból áll (be-kimenet). Működése az optódvégen elhelyezett anyagok által előidézett spektrális változásokon, vagy az emittált fény jellemzőinek változásán alapul. Az optódvégen elhelyezett indikátor színváltozása miatt a reflektált fény spektruma megváltozik a gerjesztéshez képest - abszorpció változáson alapuló optód. 42

OPTÓD 43

OPTÓD/OPTRÓD Fluoreszcencián alapuló: az optródok anyaga szekunder fényt emittál, mely a gerjesztő fénysugártól eltérő tulajdonságokat mutat. Ennek környezeti hatásokra történő spektrális változásait lehet az érzékelőkben felhasználni. Kemilumineszcencián vagy biolumineszcencián alapuló érzékelőkben nincs szükség gerjesztő fényforrásokra, a katalizált fényemissziót lehet érzékelésre használni. 44

FÉNYSZÁLAS INTERFEROMÉTER ÉRZÉKELŐK Interferométer működési elve: a két optikai ág eltérő hatásnak van kitéve. A referenciaág a külső hatások ellen védve van, a másik ág (szenzor) a külső hatásokra megváltoztatja optikai tulajdonságait, pl. hossz vagy törésmutató. Ezáltal a két ág között optikai úthossz különbség jön létre. 45