Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis 2004 I. félév A rövidtávú munkaerőpiaci prognózis előrejelzései 1997-2004 (ezer főben) 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1997. jún. 1998. jún. 1999. jún. 2000. jún. 2001. jún. 2002. jún. 2003 jún. 2004 jún. Előrejelzés Tényadatok Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium
TARTALOMJEGYZÉK Főbb megállapítások I. Bevezető 1 1. Az adatgyűjtés célja 1 2. Az adatgyűjtés főbb jellemzői 1 3. A minta bemutatása 2 II. Reál- és pénzügyi folyamatok 4 1. Kapacitás-kihasználtság 4 2. A kapacitás-kihasználatlanság okai 7 3. Beruházási, kapacitás-bővítési tervek 11 4. A kapacitás-kihasználtság és a beruházási szándékok együttes vizsgálata 12 5. A rendelésállomány alakulása 14 6. A nettó árbevétel alakulása 17 7. A beruházási szándékok és a nettó árbevétel alakulására vonatkozó várakozások együttes vizsgálata 21 8. A gazdálkodó szervezetek pénzügyi, vagyoni helyzete 22 8.1 Határidőn túli kintlevőségek 22 8.2 A vállalati vagyon könyv szerinti értéke 24 8.3 Az adózott eredmény változása 26 III. A munkaerőhelyzet alakulása 29 1.1 A munkaerőpiaci mozgások nemzetgazdasági szinten 29 1.2 Az érintett létszámok alakulása 31 2. A munkaerő-mozgások egyenlege a gazdálkodó szervezetek szintjén 32 3. Költségkímélő foglalkoztatási formák 35 3.1 Határozott időre szóló szerződések 35 3.2 Vállalkozói, alvállalkozói szerződések 36 3.3 Megbízási szerződések 37
3.4 A költségkímélő foglalkoztatási formák együttes munkaerő-gazdálkodási súlya 38 4. A nemzetgazdasági szintű munkaerő-kereslet-kínálati adatok összefoglaló mutatói 39 4.1 Vállalati munkaerő-gazdálkodási mutatók 40 4.2 A munkaadói kereslet mérőszámai: munkaerőpiaci konjunktúra-mutatók 41 5. A főbb munkaerőpiaci mozgások ágazati szintű elemzése 42 5.1 A munkaerőpiaci mozgások egyenlege a gazdálkodó szervezetek szintjén 42 5.2 Költségkímélő foglalkoztatási formák 44 6. A munkaerőpiaci folyamatok vállalati létszámnagyság szerinti elemzése 45 6.1 Költségkímélő foglalkoztatási formák 49 6.2 Munkaerőpiaci kereslet-kínálati adatok összefoglaló mutatói 53 7. A munkaerőpiaci mozgások regionális szintű elemzése 55 7.1 A munkaerő-felvétel és az elbocsátás részvételi aránya 55 7.2 Nettó munkaerő-kereslet regionális szinten 57 7.3 Regionális szintű munkaerő-kereslet vállalati létszámnagyság szerint 58 IV. A regisztrált munkanélküliek számának előrejelzése 62 1. Az eddigi előrejelzések pontosságáról 62 2. A 2003 december 31-re vonatkozó 2003 márciusi előrejelzés kiértékelése 64 3. A regisztrált munkanélküliek várható száma 2004 I. félévének végén 65 V. Vállalati munkaerő-gazdálkodás 67 1. A foglalkoztatási helyzet változása 67 2. A feleslegessé vált munkaerővel kapcsolatos vállalati szándékok változása 68 3. A cégek képzésen, átképzésben betöltött szerepe 70 4. A pályakezdő fiatalok helyzete 71 5. A külföldi állampolgárok foglalkoztatása iránti igények 72
A munkaerőpiaci folyamatok várható alakulása 2004 I. félévében a rövidtávú prognózis felmérés alapján 2003 szeptember-októberében országosan 4810 gazdálkodó szervezettől gyűjtöttek információkat az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkatársai rövidtávú gazdálkodási terveikről és vállalati munkaerő-politikájukról. A minta bemutatása A felkeresett cégek a nemzetgazdaság jogi személyiségű gazdasági szervezeteinél foglalkoztatottak kb. 23 %-át alkalmazzák. Elmondható tehát, hogy a minta nagysága lehetőséget ad a viszonylag pontos előrejelzéshez. A munkaerőpiaci folyamatok dinamikája Az egy évvel korábbi adatgyűjtés adataihoz képest 2004 I. félévében várhatóan emelkedik a munkaerőforgalomban (felvétel, elbocsátás, létszámcsökkenés) érintett cégek aránya. A munkaerőpiac növekvő dinamikája a szerkezetátalakulás gyorsulására utal. Az előrejelzések szerint a gazdálkodó szervezetek 41 %-a tervez létszámfelvételt, míg 5 %-a elbocsátást. (Az egy évvel korábbi arányok 36,5, illetve 3,2 %-ot tettek ki.) Ugyancsak emelkedő a létszámcsökkenést jelző cégek aránya, amely 2003 I. félévében 22 % volt, 2004 I. félévében pedig várhatóan 32 %-ot tehet ki. Azon gazdálkodó szervezetek aránya, ahol elbocsátás és/vagy létszámcsökkenés történik, 1 év leforgása alatt várhatóan több, mint 10 %-ponttal emelkedik (24 %-ról 34,5 %-ra). Létszámváltozás a gazdálkodó szervezeteknél Az előzőekben bemutatott létszámmozgások eredőjeként 2004 I. félévében a növekvő foglalkoztatotti létszámot jelző cégek aránya kb. 26,5 %, míg a nettó létszámcsökkenést jelzőké kb. 16 %-ot fog kitenni. Elmondható tehát, hogy a növekvő állományi létszámot prognosztizáló gazdálkodó szervezetek aránya továbbra is jóval meghaladja a létszámcsökkenést jelzőkét. (A tavaly jelzett arányok: 27, illetve 10 % voltak.) A megkérdezett cégek többségénél (59 %-ánál) várhatóan nem változik 2004 I. félévében a foglalkoztatottak létszáma. Ez azt jelzi, hogy a gazdálkodó szervezetek nagyobb hányadának munkaerő-politikáját a stabilitás jellemzi. A foglalkoztatottak számának várható alakulása nemzetgazdasági szinten 2004 I. félévében a gazdaság vizsgált szektorában 32-33 ezer fős foglalkoztatotti létszámnövekedés várható. A főbb nemzetgazdasági ágak foglalkoztatotti létszámának alakulása A várható foglalkoztatotti létszámnövekedés nagy része a feldolgozóiparban, az építőiparban és a kereskedelemben realizálódhat. A mezőgazdasági üzemekben foglalkoztatottak létszáma jelen prognózis szerint nem változik, míg a bányászatban, továbbá a közigazgatás területén jelentősebb foglalkoztatotti létszámcsökkenést jeleznek az adatok.
A többlet munkaerő-kereslet vállalati létszámnagyság szerint A foglalkoztatotti létszám növekedésére mindegyik létszámnagyság szerint képzett csoportban számítanak a megkérdezett vállalatvezetők, így az összességében 32-33 ezer fős létszámnövekedés szétterül az összes vállalati szektoron. A munkaerő-kereslet régiónkénti alakulása 2004 I. félévében a legnagyobb (kb. 10 ezer fős) létszámkereslet az észak-alföldi régióban várható. Ez a többletlétszám-igény néhány ezer fővel meghaladja az egy évvel korábbit és a foglalkoztatási mutatók területi különbségeinek csökkenését jelzi. Számottevőnek tekinthető még a plusz-kereslet a közép-magyarországi régióban. Ugyanakkor a Nyugat-Dunántúlon összességében tovább folytatódik a kereslet, - s így a foglalkoztatotti létszám stagnálása. Vállalati munkaerő-politika 2003 II. félévében az adott cégnél, adott munkaposzton feleslegessé vált foglalkoztatottaknak kb. 38 %-át kívánják elbocsátani, ami 4 %-ponttal alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi jelzés. Ha ehhez hozzáadjuk a nyugdíjazottak arányát is (kb. 13 %), akkor az adódik, hogy a gazdálkodó szervezetek feleslegesnek ítélt munkavállalóik 51 %-ától kívánnak megszabadulni. Ez 10 %-ponttal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az adatok tehát azt mutatják, hogy a gazdálkodó szervezetek jobban ragaszkodnak munkavállalóikhoz, mint korábban. Így elsősorban az adott cégen belüli átcsoportosításhoz, átképzéshez, átmeneti munkaidőcsökkentéshez folyamodnak. A feldolgozóipar és az építőipar területén működő gazdálkodó szervezetek az átlagnál nagyobb arányban kívánják munkavállalóikat megtartani abban az esetben is, ha adott munkafeladat elvégzéséhez már nincs rájuk szükség. Inkább a vállalaton belüli átcsoportosítás lehetőségével élnek, mintsem az elbocsátással. A külföldi állampolgárok foglalkoztatása iránti igények Idén először kérdeztünk rá a cégek külföldi munkavállalók foglalkoztatása iránti igényeire. A válaszokból kitűnik, hogy a gazdálkodó szervezetek döntő többsége nem tartja célszerűnek a külföldiek foglalkoztatását. Kivételt képez az építőipar, ahol segédmunkák elvégzésére 14, betanított munkákra 11, szakmunkákra pedig 17 %-ban jelezték, hogy érdemes külföldieket felvenni. Kitapintható a feldolgozóipari szakmunkáshiány is, mivel az ebben a szektorban tevékenykedő gazdálkodó szervezetek 15 %-a alkalmazna 2004 I. félévében külföldi munkavállalót szakmunkás munkakörbe. Említésre méltó még, hogy az oktatásban tevékenykedő szervezetek csaknem egyharmada, az egészségügyi intézményeknek pedig csaknem egyötöde érdemesnek tartja diplomás külföldiek alkalmazását. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyei 2004 I. félévében kedvező változások következhetnek be a pályakezdők foglalkoztatásában, bár a megkérdezett cégek többsége most is úgy nyilatkozott, hogy nem kíván iskolából frissen kikerült fiatalokat foglalkoztatni. Ugyanakkor ez az arány 81 %-ról 70 %-ra csökkent. Így elmondható, hogy kb. 10 %-ponttal (19 %-ról 29 %-ra) emelkedett azon gazdálkodó szervezetek részaránya, amelyek igénylik a pályakezdők foglalkoztatását. A feldolgozóipari, építőipari cégek és az egészségügyi intézmények az átlagost meghaladó arányban vállalkoznának erre.
I. Bevezető 1. Az adatgyűjtés célja 2003 szeptember-októberében ismét sor került a rövidtávú gazdasági és munkaerőpiaci előrejelzés elkészítését szolgáló adatgyűjtésre. A felmérést a megyei (fővárosi) munkaügyi központok, illetve kirendeltségeik munkatársai végezték. A félévente lebonyolított adatgyűjtés során a mintába bekerült gazdálkodó szervezetek menedzsmentjétől cégük gazdasági helyzetére és munkaerő-politikájára vonatkozó várakozásokat tudakoljuk. Az adatgyűjtés legfőbb céljai: A gazdálkodó szervezetek konjunktúra-jelzőszámainak megismerése, a megfigyelhető változások nyomon követése. A főbb munkaerőpiaci folyamatok bemutatása, és a rövid távon várható változások leírása. A munkaerőpiacon megfigyelhető mozgások (kilépések, elbocsátások, létszámcsökkenés, stb.) elemzése. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek számának előrejelzéséhez szükséges adatok összegyűjtése. A regionális, valamint a helyi munkaerőpiaci feszültségek feltárása, szakmacsoportonkénti információk feldolgozása a kereslet-kínálat rövid távon várható viszonyának megismerése céljából. 2. Az adatgyűjtés főbb jellemzői Az adatgyűjtés területi alapon szerveződik, s az Állami Foglalkoztatási Szolgálat országos hálózatára épül. A magas (90 % feletti) válaszadási arányt, valamint a pontos válaszokat a személyes kikérdezés biztosítja. Az adatok feldolgozása, kiértékelése és elemzése három szinten (munkaügyi vonzáskörzeti, megyei, országos) valósul meg. Jelen kötet az országos szintű információ-feldolgozást tartalmazza. 1 1 A kirendeltségi (vonzáskörzeti) illetve megyei prognózis összefoglalók mind a Foglalkoztatási Hivatalban, mind a megyei (fővárosi) munkaügyi központokban az érdeklődők rendelkezésére állnak.
Az adatfelvétel a mintába 2 bekerült gazdálkodó szervezetek vezetői várakozásainak célidőpontját a megkérdezéstől számított 9. hónap végére teszi. Így jelen adatgyűjtés segítségével 2004 I. félév végéig kísérhetjük nyomon a folyamatokat. Az egymást követő felmérések átfedő időhorizontja lehetőséget ad arra, hogy ugyanazon időszakra vonatkozóan megvizsgáljuk a fél évvel korábbi és az aktuális előrejelzések pontosságát, feltárjuk az esetleges eltérések okait. Ez a kötet a 2003. II. és 2004. I. félévére vonatkozó információkat tartalmazza. Mind a tanulmány szerzője, mind a programban résztvevő többi munkatárs továbbra is szívesen fogadja azokat az észrevételeket, bírálatokat, javaslatokat, amelyek az alkalmazott módszer, illetve az elemzés továbbfejlesztését célozzák. 3. A minta bemutatása 2003 szeptember-októberében országosan összesen 4810 gazdálkodó szervezet vezetőjétől sikerült értékelhető információkat szerezni. 3.1 A mintában szereplő gazdálkodó szervezetek száma és aránya létszámnagyság-kategóriánként Létszám- Mintaelemszám nagyság 2002 szeptember 2003 szeptember kategória (fő) db % db % 1000 92 2,0 97 2,0 501-1000 240 5,3 205 4,3 301-500 246 5,4 248 5,2 101-300 996 21,9 982 20,4 51-100 925 20,3 942 19,6 51 2051 45,1 2336 48,6 Összesen 4550 100,0 4810 100,0 A táblázatból látható, hogy jelen adatgyűjtésben összességében 260-nal több cég szerepelt a mintában, mint egy évvel korábban. Továbbra is igaz, hogy ez az adatgyűjtés Magyarországon a legnagyobb mintán végzett konjunktúrafelmérés. A minta összetétele az előző évihez képest kismértékben változott, elsősorban az 51 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek javára. 2 A speciális mintavételi eljárást és az adatgyűjtés részletes módszertanát a Segédanyag a rövid távú prognózis készítéséhez c. kiadvány tartalmazza.
Az adatgyűjtés fő célja továbbra is a munkaerőpiaci folyamatok minél pontosabb leírása és előrejelzése. Ezért a mintában a nagy létszámot foglalkoztató gazdálkodó szervezetek nemzetgazdasági részarányukhoz képest felül- míg a kisebb cégek alulreprezentáltak. Ennek a speciális mintavételi eljárásnak köszönhetően a mintában szereplő gazdálkodó szervezetek a nemzetgazdaság jogi személyiségű szervezeteinek kevesebb, mint 3 %-át teszik ki, viszont a foglalkoztatottak számát tekintve a reprezentációs arány kb. 23 %- os. 3.2 A foglalkoztatottak aránya és a reprezentációs arány nemzetgazdasági ágak szerint (%) Nemzetgazdasági ág KSH munkaerőmérleg (2003. I. 1.) Prognózis minta (2003. szeptember) Reprezentációs arány Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, halászat 5,7 7,3 22,6 Bányászat 0,4 0,7 31,4 Feldolgozóipar 24,2 49,9 36,5 Villamosenergia, gáz-, hő- és vízellátás 1,8 4,9 47,5 Építőipar 7,1 2,7 6,7 Kereskedelem, közúti jármű és 14,2 7,0 8,7 közszükségleti cikk javítás, karbantartás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3,4 1,2 6,2 Szállítás, raktározás posta és távközlés 7,8 7,0 15,9 Pénzügyi tevékenység és kiegészítő 1,8 0,5 4,5 szolgáltatás Ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági tevékenység, segítő szolgáltatás 6,5 2,2 6,1 Közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás 7,9 1,7 3,8 Oktatás 9,3 3,6 7,5 Egészségügyi és szociális ellátás 6,5 9,1 24,9 Egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás 4,3 2,2 9,2 Összesen 100,0 100,0 23,0 Látható, hogy az ágazati reprezentáció nagymértékben szóródik. A feldolgozóiparra, szállítás, raktározás, posta és távközlésre, valamint a mezőgazdaságra pontosabb becslések készíthetők, míg a többi kiemelt nemzetgazdasági ág (építőipar, kereskedelem) esetében az alacsonyabb reprezentációs arány bizonytalanabbá teheti a becsléseket.
II. Reál- és pénzügyi folyamatok 1. Kapacitás-kihasználtság Amint azt a következő táblázat adatai mutatják, 2003 II. félévében a megkérdezett gazdálkodó szervezetek döntő hányada magas kapacitáskihasználtsággal üzemelt. 1.1 A kapacitás-kihasználtság alakulása létszámnagyság-kategóriák szerint (gazdálkodók %-os aránya) A kapacitás-kihasználtság Létszámnagyság- Alacsony Közepes Magas kategória (fő) 2002 2003 2002 2003 2002 2003 II. félév > 1000 2,9 5,7 20,6 21,4 76,5 72,9 501-1000 5,2 9,0 23,8 21,8 71,0 69,2 301-500 5,6 7,8 22,3 26,8 72,1 65,4 101-300 4,3 7,1 26,5 29,4 69,2 63,5 51-100 6,2 7,3 23,9 28,7 69,4 64,0 < 51 8,2 10,3 25,5 26,2 66,3 63,4 Mindösszesen 6,7 8,9 25,1 27,1 68,2 64,0 A kapacitás-kihasználtság 50 % alatt alacsony, 50-80 % között közepes, 81-100 % között magas A táblázatból látható, hogy a gazdálkodó szervezetek 64 %-a tartozott a magas (81-100 % közötti), s 8,9 %-a az alacsony (50 % alatti) kapacitáskihasználtságot jelzők közé. Az adatok azt is megmutatják, hogy valamelyest (kb. 2 %-ponttal) emelkedett az alacsony és kismértékben (kb. 4 %-ponttal) csökkent a magas kapacitás-kihasználtsággal üzemelő cégek aránya 1 év leforgása alatt. Ez a tendencia mindegyik vállalati létszámnagyság alapján képzett kategóriára igaz.
1.sz. ábra A kapacitás-kihasználtság alakulása a szeptemberi adatfelvételek alapján (gazdálkodók %-os aránya) 70 60 50 Magas 40 30 20 Alacsony 10 0 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Létszámnagyság-kategóriánként tovább elemezve a tendenciát megállapítható, hogy továbbra is az 51 fő alatti gazdálkodó szervezetek között a legalacsonyabb a magas és legszámottevőbb az alacsony tőkehasznosítású cégek aránya. Ugyanakkor az 1 évvel korábbi adatokhoz képest a különbségek csökkentek. Az is megállapítható, hogy a kapacitáskihasználtság szempontjából továbbra is a nagyvállalatok helyzete a legkedvezőbb. Az 1000 főnél többet foglalkoztató cégeknél csaknem 4 %- ponttal magasabb a megfelelő tőkehasznosítást jelzők aránya az ezután következő (501-1000 főt foglalkoztató) kategóriánál. Az 51 fő alatti gazdálkodó szervezetekkel való összehasonlításban pedig a különbség csaknem 10 %-pontot tesz ki. A főbb nemzetgazdasági ágak 2002 és 2003 II. félévi adatait a következőkben mutatjuk be.
1.2 Kapacitás-kihasználtság a főbb nemzetgazdasági ágakban 2002 II. félév 2003 II. félév (gazdálkodók %-os aránya) Nemzetgazd asági ág A kapacitás-kihasználtság Magas Alacsony 2002 2003 2002 2003 II. félév Mezőgazdaság 66,8 63,6 5,3 7,3 Feldolgozóipar 63,0 58,7 8,2 10,1 Építőipar 84,9 82,2 1,5 4,0 Kereskedelem 69,9 66,0 4,2 7,4 Szállítás, raktározás, posta és távközlés 77,9 69,1 6,1 8,1 Mindösszesen 68,2 64,0 6,7 8,9 A 2002 II. félévi adatokkal összehasonlítva megállapítható, hogy változó mértékben, de mindegyik kiemelt nemzetgazdasági ágban csökkent a magas és nőtt az alacsony kapacitás-kihasználtsággal működő gazdálkodó szervezetek aránya. Továbbra is érvényes az a megállapítás, hogy az építőiparban a nemzetgazdasági átlagot jóval meghaladó a magas kapacitás-kihasználtságú gazdálkodó szervezetek aránya. Az 1.3 táblázat adatainak segítségével azt vizsgáljuk meg, hogy a 2003 I. 2003 II. félévet magába foglaló 1 éves intervallumban miként alakult a kapacitáskihasználtság. A táblázat csak azokat a cégeket tartalmazza, amelyek mindkét félévben szerepeltek a felmérés mintájában. 2003 II. félévében a mintaátfedés 82 %-os volt. 1.3 A cégek kapacitás-kihasználtságának változása (gazdálkodók %-os aránya) 2003 II. félév 2003 I. félév Magas Közepes Alacsony Összesen Magas 51,0 9,0 1,7 61,7 Közepes 3,5 16,3 2,7 28,4 Alacsony 2,1 3,3 4,5 9,9 Összesen 61,6 28,5 8,9 100,0
Látható, hogy a vizsgált 1 éves periódusban a cégek több, mint fele működött végig magas kapacitás-kihasználtsággal. A táblázatból az is kiolvasható, hogy az 1 éves időszak alatt a cégek kb. 15 %-ának javult a kapacitás-kihasználtsági mutatója. Romlást kb. 13 %-uknál lehet kimutatni. Ezek az arányok valamivel kedvezőbbek az 1 évvel korábbiaknál. A legfontosabb konjunktúra-jelzőszámok alakulását időről-időre régiónként is bemutatjuk. (Most is jelezzük azonban, hogy részletes regionális elemzésre ezen összefoglaló keretei között nem vállalkozunk.) 1.4 A cégek kapacitás-kihasználtsága régiónként 2002 II. félév 2003 II. félév (gazdálkodók %-os aránya) A kapacitás-kihasználtság Magas Közepes Alacsony Régió 2002 2003 2002 2003 2002 2003 II. félév Közép- Magyarország 74,0 65,1 29,5 23,8 6,5 11,1 Közép-Dunántúl 68,8 65,8 24,6 25,3 6,6 8,9 Nyugat-Dunántúl 69,0 66,0 27,1 28,1 3,9 5,9 Dél-Dunántúl 69,0 62,5 24,7 29,3 6,3 8,2 Észak- Magyarország 63,9 64,0 27,8 26,3 8,4 9,7 Észak-Alföld 68,3 60,5 25,5 31,1 6,3 8,4 Dél-Alföld 64,5 65,3 26,5 26,2 7,9 8,6 Összesen 68,2 64,0 25,1 27,1 6,7 8,9 Az adatokból látható, hogy 2002 II. félévéhez képest öt régióban csökkent a magas kapacitás-kihasználtsággal működő cégek aránya. Ugyanakkor az észak-magyarországi régióban stagnálás, a Dél-Alföldön kisebb mértékű javulás tapasztalható. Az alacsony tőkehasznosítású gazdálkodó szervezetek aránya a közép-magyarországi régióban a legnagyobb, de továbbra is elmondható, hogy ebben a vonatkozásban nem túl nagyok a különbségek az ország egyes régiói között. A magas kapacitás-kihasználtságú cégek arányát tekintve valamelyest szűkült az olló, elsősorban a közép-magyarországi cégek pozíciójának romlása következtében. 2. A kapacitás-kihasználatlanság okai A kapacitás-kihasználtság okait értelemszerűen csak azon cégek adatainak segítségével vizsgáljuk, ahonnan azt jelezték, hogy kapacitás-
kihasználtságuk nem teljes. 2003 II. félévében ez az arány a mintán belül kb. 42 %-ot tett ki. 2.1 A kapacitás-kihasználatlanság okai a kiemelt nemzetgazdasági ágakban (%) Nemzetgazdasági ág Belföldi kereslet visszaesése Külföldi kereslet hiánya Tőkehiány 2002 II. félév 2003 II. félév 2002 II. félév 2003 II. félév 2002 II. félév 2003 II. félév Mezőgazdaság 29,7 27,5 5,4 5,2 28,9 24,9 Feldolgozóipar 40,5 35,2 28,4 29,5 4,5 7,5 Építőipar 56,1 53,8 9,6 1,3 5,5 9,0 Kereskedelem 62,1 62,7 5,6 3,0 9,1 3,0 Szállítás, raktározás, posta és távközlés 50,0 51,0 10,0 9,8 4,0 2,0 Mindösszesen 44,1 41,3 18,4 18,0 8,5 8,8 A három kiemelt ok együttesen kb. 70 %-ban magyarázza a cégek nem megfelelő szintű kapacitás-kihasználtságát. Az adatokból az is kitűnik, hogy egy év leforgása alatt a belföldi kereslet visszaesésének súlya az elégtelen tőkehasznosításban kismértékben csökkent, míg az exportlehetőségek hiányának és a tőkehiánynak a súlya gyakorlatilag nem változott. Látható továbbá, hogy a kiemelt nemzetgazdasági ágakban továbbra is rendkívül eltérő a kapacitás-kihasználatlanságot előidéző okok megoszlása. Míg pl. a mezőgazdaságban 2003 II. félévében is kiemelkedően magas (kb. 25 %-os) a tőkehiány súlya, addig a kereskedelemben az átlagos arányt jóval meghaladó a belföldi kereslet visszaesésének kapacitás-kihasználtságot negatív irányba befolyásoló hatása. A kapacitások elégtelen kihasználásában szezonális okok is közrejátszanak. Ennek a tényezőnek a súlya a mezőgazdasági üzemek jelzései szerint kb. 22, a feldolgozóiparban kb. 8, az építőiparban kb. 18, a kereskedelemben kb. 10 %-os volt 2003 II. félévében. Felmérésünk során minden alkalommal tudakoljuk a munkaerő-hiány kapacitás-kihasználtságot fékező esetleges hatását is. Ennek a tényezőnek a súlya legfrissebb adataink szerint összességében kb. 16 %-ot tesz ki, ami az 1 évvel korábbi adathoz képest egyértelmű emelkedést jelez (annak a dupláját teszi ki). A feldolgozóipari cégek körében továbbra is az átlagosnál magasabb a szakképzett munkaerő hiánya miatti termelés-kiesés jelentősége, ezen belül a textiliparban a megfelelő arány 15 %-os (!).
2.2 A kapacitás-kihasználatlanság legfőbb okai létszámnagyság-kategóriánként 2003 II. félévében (%) Létszámnagyságkategória (fő) Elégtelen belföldi kereslet Külföldi kereslet hiánya >1000 21,7 26,1 0,0 501-1000 30,0 37,1 4,3 301-500 31,5 25,8 3,4 101-300 35,3 24,8 6,9 51-100 40,5 19,3 9,2 < 51 46,8 11,8 10,7 Összesen 41,3 18,0 8,8 Tőkehiány Az adatok azt mutatják, hogy a tőkehiány a kisebb (300 fő alatti) cégeknél valamivel jobban gátolja a kapacitások kihasználását, mint a nagyobb vállalatoknál. Ugyanez mondható el a belföldi kereslet elégtelenségéről, míg az exportlehetőségek hiánya leginkább a 100 fő feletti cégeknél akadályozza a kapacitások teljes kihasználását. Mint ahogy az előzőekben utaltunk rá, a mintánkban szereplő gazdálkodó szervezeteknek kb. 42 %-a jelezte, hogy 2003 II. félévében kapacitáskihasználtsága nem teljes. Ennek a helyzetnek a tartósságát a következőképpen értékelik a megkérdezettek: 2.3 Vélemények a kapacitás-kihasználatlanság tartósságáról, 2002 II. félév - 2003 II. félév (gazdálkodók %-os aránya) Tartós Átmeneti Nemzetgazdasági ág 2002 2003 2002 2003 II. félév II. félév Mezőgazdaság 69,0 66,5 31,0 33,5 Feldolgozóipar 41,9 49,6 58,1 50,4 Építőipar 38,3 43,4 61,7 56,6 Kereskedelem 55,3 65,0 44,7 35,0 Szállítás, raktározás, posta és táv- 55,8 61,2 44,2 38,8 közlés Mindösszesen 49,1 54,6 50,9 45,4
A 2002 II. félévi adatokkal összehasonlítva megállapítható, hogy összességében érzékelhető változás történt a cégvezetők vélekedésében. A mezőgazdaság kivételével mindegyik vizsgált ágazatban nőtt a kapacitás-kihasználatlanság tartósságára számító cégek aránya. Ezen túlmenően továbbra is az építőipar és a feldolgozóipari gazdálkodó szervezetek menedzsmentje a legderűlátóbb, mivel körükben magasabb azok aránya, akik átmenetinek tartják a kapacitások elégtelen kihasználtságát. Ezzel szemben a mezőgazdasági üzemek kb. 67 %-ánál számítanak ezen helyzet tartós fennmaradására. 2.4 A kihasználatlan termelőeszközökkel kapcsolatos szándékok megoszlása nemzetgazdasági áganként, 2002 II. félév 2003 II. félév (gazdálkodók %-os aránya) Nemzetgazdasági Értékesítés Átmeneti tárolás Kiselejtezés ág 2002 2003 2002 2003 2002 2003 II. félév Mezőgazdaság 30,2 19,8 65,9 76,9 4,0 3,2 Feldolgozóipar 6,2 6,9 91,4 91,2 2,4 1,9 Építőipar 9,2 9,3 78,0 86,6 12,8 4,1 Kereskedelem 17,3 18,1 79,1 79,0 3,6 2,9 Szállítás, raktározás, posta 16,7 13,7 79,2 80,4 4,2 5,9 és távközlés Mindösszesen 12,0 10,8 83,2 85,8 4,8 3,4 Az előző válaszokkal összhangban legnagyobb arányban most is a mezőgazdasági üzemek kívánják eladni kihasználatlan termelőeszközeiket, de magas az arány a kereskedelmi cégeknél is. Ugyanakkor csakúgy, mint 1 évvel ezelőtt mindegyik kiemelt nemzetgazdasági ágra jellemző, hogy a megkérdezéskor kihasználatlan termelőeszközeiktől nem kívánnak végleg megválni, inkább az átmeneti tárolás mellett döntenek. Legjellemzőbb ez a feldolgozóiparra, ahol a válaszok több, mint 90 %-a tükrözi ezt a szándékot.
3. Beruházási, kapacitás-bővítési tervek 3.1 Kapacitás-bővítést tervező gazdálkodók aránya létszámnagyság-kategóriánként (gazdálkodók %-os aránya) Létszámnagyság- 2001 II. félév 2002 II. félév 2003 II. félév 2003 márciusi 2003 II. félév 2003 szeptemberi kategória (fő) Adatfelvétel 1000 37,8 39,7 35,5 21,6 501-1000 37,7 31,7 30,5 28,8 301-500 31,8 31,9 29,2 26,6 101-300 31,2 25,6 25,0 23,9 51-100 28,4 25,8 26,3 22,2 51 23,3 24,5 25,7 21,2 Mindösszesen 27,6 26,0 26,2 22,6 Az adatok szerint 2003 II. félévében az egy évvel korábbiakkal összehasonlítva összességében valamelyest csökken a gépi és/vagy épületberuházást végrehajtó cégek aránya. Még így is több, mint minden ötödik megkérdezett gazdálkodó szervezet hajt végre beruházást az év második felében. Az utolsó két oszlop adatainak összevetéséből az is kitűnik, hogy márciusban a cégek menedzsmentje mindegyik vállalatcsoportban túlértékelte expanziós képességeit. Ez a megállapítás különösen az 1000 főnél többet foglalkoztató nagyvállalatokra igaz, amelyek körében a megismételt adatgyűjtés 14 %-ponttal alacsonyabbra teszi a beruházást tervezők/végrehajtók arányát. Legpontosabban a 101-300 fős cégek jelezték előre az év második felére vonatkozó beruházási lehetőségeiket. Az is megállapítható leszámítva a legnagyobb cégeket, hogy a foglalkoztatotti létszám csökkenésével együtt mérséklődik a beruházást végrehajtó vállalkozások aránya is. A főbb nemzetgazdasági ágak cégeinek beruházási szándékai 2003 II. félévében a következők:
3.2 Kapacitás-bővítést tervező gazdálkodók aránya a kiemelt nemzetgazdasági ágakban létszámnagyság-kategóriánként, 2003 II. félév (gazdálkodók %-os aránya) Építőipar Létszámnagyságkategória/ág Mezőgazdaság Feldolgozóipar Kereskedelem Szállítás, raktározás, posta és távközlés 1000 50,0 28,6 0,0 50,0 20,0 501-1000 38,5 38,0 0,0 25,0 35,7 301-500 25,0 32,9 20,0 29,4 20,0 101-300 34,8 26,2 36,4 21,7 18,9 51-100 32,8 24,2 31,8 21,3 18,2 51 25,2 20,4 24,6 22,7 23,8 Mindössze sen 29,6 24,5 26,8 22,7 22,3 A táblázatból látható, hogy a szállítás, raktározás, posta és távközlés, valamint a kereskedelem kivételével a többi kiemelt nemzetgazdasági ágban a beruházni szándékozó cégek aránya valamivel meghaladja a teljes nemzetgazdaságra vonatkozó 22,6 %-os értéket. 4. A kapacitás-kihasználtság és a beruházási szándékok együttes vizsgálata Az 1. pontban részletesen foglalkoztunk a kapacitás-kihasználtság várható alakulásával. Ehelyütt azt vizsgáljuk, hogy ebből a szempontból mennyire tekinthetők megalapozottnak a cégek beruházási törekvései. Az elemzésnél most is abból indulunk ki, hogy mivel az adatgyűjtésre szeptemberben került sor az információk igen nagy megbízhatósággal mutatják a második félévi kapacitás-lekötöttségi helyzetet. A vizsgálat során négyféle vállalati stratégiát különböztetünk meg, úgymint: expanzív (magas kapacitás-kihasználtságot jelző, kapacitást-bővítő), stabil (magas kapacitás-kihasználtságot jelző, kapacitást nem bővítő), reménykedő (közepes, vagy alacsony kapacitás-kihasználtságot jelző, kapacitást-bővítő), stagnáló (közepes, vagy alacsony kapacitás-kihasználtságot jelző, kapacitást nem bővítő).
4.1 Vállalattípusok a kapacitás-kihasználtság és a beruházási szándékok együttes vizsgálata alapján, 2003 II. félév (gazdálkodók %-os aránya) Létszámnagyság 501-1000 301-500 101-300 51-100 Összesen 51 kategória (fő) 1000 Expanzív 30,0 34,0 29,8 28,2 30,0 26,2 27,8 Stabil 42,9 35,3 35,6 35,4 33,9 36,2 36,2 Reménykedő 18,6 15,4 16,6 14,8 13,6 13,9 13,9 Stagnáló 8,6 15,4 18,0 21,7 22,4 22,1 22,1 Mindösszesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A táblázat utolsó oszlopának adatai alapján kitűnik, hogy az 1 évvel korábbiakhoz képest alig érzékelhetően (1 %-ponttal), de megnőtt az expanzív és csaknem 3 %-ponttal emelkedett a reménykedő kategóriába sorolható cégek aránya. Ugyanakkor 1 %-ponttal süllyedt a stagnáló gazdálkodó szervezeteké. Vállalati létszámnagyság-kategóriánként vizsgálva az adatokat látszik, hogy csakúgy, mint minden eddigi felmérésünk során a nagyobb (300 fő feletti) gazdálkodó szervezetek között magasabb a kapacitás-kihasználtság oldaláról megalapozottan beruházó cégek aránya. Ugyancsak többször megállapítottuk már, hogy a kisebb (300 fő alatti) cégeknél a legmagasabb a stagnálók aránya. Ezt jelen felmérés adatai is alátámasztják. Szembetűnő továbbá, hogy minden vállalat-nagyság kategóriában a stabil gazdálkodást folytató cégek aránya a legmagasabb. További információkat nyújt a következő táblázat: 4.2 Vállalattípusok a kapacitás-kihasználtság és a beruházási szándékok együttes vizsgálata alapján néhány kiemelt nemzetgazdasági ágban, 2003 II. félév (gazdálkodók %-os aránya) Vállalattípus/ Nemzetgazdasági Mezőgazdaság Feldolgozóipar Építőipar ág Expanzív 29,5 26,3 33,4 Stabil 34,1 32,4 48,7 Reménykedő 16,2 26,2 7,9 Stagnáló 20,2 24,9 9,9 Mindösszesen 100,0 100,0 100,0
Az adatok szerint 1 év leforgása alatt a mezőgazdaságban történt a leglátványosabb változás: kb. 4 %-ponttal emelkedett az expanzív, s 3 %- ponttal csökkent a stagnáló üzemek aránya. A feldolgozó- és az építőiparban alig érzékelhetően visszaesett az expanzív és a stabil gazdálkodó szervezetek aránya, míg a reménykedőké mindkét nemzetgazdasági ágban valamelyest nőtt. Az építőiparban ezen felül kb. 3 %-ponttal csökkent a stagnáló cégek részaránya. 5. A rendelésállomány alakulása 2.sz. ábra A rendelés-állományra vonatkozó II. félévi várakozások a szeptemberi adatfelvételek alapján (gazdálkodók %-os aránya) 50 40 Nő 30 20 Csökken 10 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Az ábrából látható, hogy 2003 II. félévében a cégek kb. 50 %-a számol rendelésállományának növekedésével. Ez csaknem 10 %-ponttal több, mint 1 évvel korábban. Ezzel párhuzamosan jelentősen (csaknem 6 %-ponttal) mérséklődik a csökkenő, s több, mint 3 %-ponttal csökken a változatlan rendelésállományra számítóké.
5.1 A rendelésállomány változása az előző év megfelelő félévéhez viszonyítva a főbb nemzetgazdasági ágakban, 2003 II. félév (gazdálkodók %-os aránya) Nemzetgazdasági A rendelésállomány ág Nő Változatlan Csökken Mezőgazdaság 35,3 42,3 22,4 Feldolgozóipar 50,7 34,9 14,4 Építőipar 49,5 35,0 16,0 Kereskedelem 54,3 32,0 13,7 Szállítás, raktározás, posta és táv- 46,9 39,8 13,3 közlés Mindösszesen 49,5 32,4 18,1 Megállapítható, hogy továbbra is a mezőgazdasági üzemek vezetőinek várakozásai a legpesszimistábbak, bár körükben is nagymértékű javulás érzékelhető. Kb. egyharmaduk várja a rendelésállomány 2003 II. félévi növekedését, s több, mint egyötödük számít annak csökkenésére. Ugyanakkor a kereskedelemben és a feldolgozóiparban működő cégek helyzete e szempontból lényegesen kedvezőbb mint az átlagos. A 2004 I. félévére vonatkozó várakozásokat a következő táblázat adatai mutatják: 5.2 A rendelésállomány változása az előző év megfelelő félévéhez viszonyítva (gazdálkodók %-os aránya) Változás / Időszak 2000 2001 2002 2003 2004 I. félév I. félév I. félév I. félév I. félév Nő 42,1 45,3 41,9 40,9 49,0 Változatlan marad 44,5 43,2 44,9 46,3 37,2 Csökken 13,4 11,5 13,2 12,8 13,8 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Adataink szerint a cégek rendelésállomány-változással kapcsolatos várakozásai lényegesen optimistábbakká váltak a korábbi tendenciákhoz képest. Jelentősen emelkedik ugyanis a kereslet növekedését és/vagy a piaci kapcsolatok kiszámíthatóságát, stabilitását váró menedzserek aránya.
Nemzetgazdasági áganként vizsgálva az adatokat a következők adódnak: 5.3 A rendelésállomány nemzetgazdasági ágankénti változása 2004 I. félévében az előző év megfelelő félévéhez viszonyítva (gazdálkodók %-os aránya) Nemzetgazdasági A rendelésállomány ág Nő Változatlan Csökken Mezőgazdaság 35,3 50,2 14,5 Feldolgozóipar 50,7 35,0 14,4 Építőipar 49,5 34,2 16,3 Kereskedelem 54,3 32,0 13,7 Szállítás, raktározás, posta és távközlés 46,9 39,8 13,3 Mindösszesen 49,0 37,2 13,8 A várakozások szerint a feldolgozóiparban és a kereskedelemben továbbra is meghaladja a rendelésállomány növekedésében bízó cégvezetők aránya az átlagos értéket. Fontos megjegyezni, hogy mindkét nemzetgazdasági ágban az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva is javulás várható. A változatlan szintű megrendelésre számító cégek aránya a mezőgazdaságban a legmagasabb, de itt több, mint 10 %-pontos növekedést mutat a növekvő rendelésállományra számító gazdálkodó szervezetek aránya. A többi kiemelt nemzetgazdasági ágban is egyértelmű javulást mutatnak az adatok az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva. 5.4 A rendelésállomány alakulása egy éves intervallumokban (gazdálkodók %-os aránya) Végig Végig Jó, vagy Rossz, vagy Időszak* növekvő csökkenő javuló romló 2000 I. félév - 2000. II. félév 29,0 7,5 54,3 23,5 2000 II. félév 2001. I. félév 39,0 7,4 22,8 30,9 2001 I. félév 2001. II. félév 53,2 14,1 21,1 11,7 2001 II. félév 2002 I. félév 33,2 10,6 24,0 32,3 2002 I. félév 2002 II. félév 36,9 12,5 25,1 25,5 2002 II. félév 2003 I. félév 44,0 14,0 24,8 17,3 2003 I. félév 2003 II. félév 29,3 20,5 37,2 23,0 2003 II. félév 2004 I. félév 45,3 9,6 24,1 21,0 * Az egyes időszakokra vonatkozó adatok minden esetben az adott időszak tárgyféléveiben végrehajtott adatgyűjtésből származnak, kivéve - értelemszerűen - a 2004 I. felére vonatkozó 2003 szeptemberi előrejelzést.
Az adatok alakulásában erőteljes szezonalitás figyelhető meg, így csak az azonos féléveket tartalmazó időszakokat célszerű összehasonlítani. Ennek alapján megállapítható, hogy a cégek piaci pozíciói 2003 II. 2004. I. félévében tovább javulnak, mivel emelkedik a végig növekvő és jelentősen csökken a végig csökkenő kategóriába tartozó gazdálkodó szervezetek aránya. 6. A nettó árbevétel alakulása Míg a rendelésállomány alakulása a piaci kapcsolatok szilárdságának mérésén keresztül közvetve jelzi az értékesítési pozíciókban bekövetkezett változásokat, addig a nettó árbevétel vizsgálatának segítségével közvetlenül mérhető a kereslet változása. A konjunkturális várakozások bemutatásakor azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a mutató folyó áron mér, ezért szükséges az inflációs hatás figyelembe vétele is. A szezonális hatás kiküszöbölése céljából itt is rendre az előző évek megfelelő féléveit használjuk viszonyítási alapnak. 6.1 A nettó árbevétel változása az előző év megfelelő félévéhez képest (gazdálkodók %-os aránya) előrejelzés Változatlan marad, Időszak Nő vagy csökken az árbevétel 2000 I. félév 60,9 39,1 2000 II. félév 67,9 32,1 2001 I. félév 64,2 35,8 2001 II. félév 66,8 33,2 2002 I. félév 57,8 42,2 2002 II. félév 58,5 41,5 2003 I. félév 53,5 46,5 2003 II. félév 56,3 43,7 2004 I. félév 55,1 44,9 Az adatokból látható, hogy a nettó árbevétel növekedésére számító cégvezetők aránya 2003 II. félévében kismértékben alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ennek ellenére a nettó árbevétel növekedésében bízó menedzserek aránya továbbra is magasabb, mint akik az árbevétel változatlan szinten maradását vagy csökkenését várják.
Ami a 2004 I. félévére vonatkozó várakozásokat illeti, megállapítható, hogy emelkedik azoknak a cégeknek az aránya, amelyek a kereslet alakulásában javulást várnak az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva. A 3. ábrából az is megállapítható, hogy csakúgy, mint 1 évvel ezelőtt a szállítás, raktározás és a kereskedelem nemzetgazdasági ágban az átlagot meghaladó a növekvő nettó árbevételre számító cégek aránya. A feldolgozóipari gazdálkodó szervezetek várakozásai átlag körüliek, míg az építőiparban kissé, a mezőgazdaságban pedig jelentősen (kb. 10 %-ponttal) alacsonyabb a növekedésben bízók aránya az átlagértéknél. Még így is elmondható, hogy a mezőgazdaság kivételével mindegyik kiemelt nemzetgazdasági ágban magasabb a növekvő nettó árbevételre számító cégek aránya, mint amelyeknél stagnálást, vagy csökkenést prognosztizálnak. 3.sz. ábra Növekvő nettó árbevételre számító gazdálkodó szervezetek aránya a kiemelt nemzetgazdasági ágakban 2004 I. félév (gazdálkodók %-os aránya) 70 60 Nemzetgazdasági átlag 50 40 30 20 10 0 Mezőgazdaság Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem Szállítás, raktározás, posta és távközlés A nettó árbevétel várható alakulásának értékhatárok szerinti megoszlását és annak időbeli változását a következő táblázat adatai szemléltetik:
6.2 A nettó árbevétel aggregált növekedési ütemének hosszabb idősorba rendezett adatai (gazdálkodók %-os aránya) Növekszik Válto- Csökken Időszak 0-5 6-10 11-15 16-20 20+ zat- 0-10 11-20 20+ %-kal lan %-kal 2000 I. félév 18,8 28,1 7,0 2,7 5,3 23,9 6,9 4,5 3,8 2000 II. félév 16,9 28,9 10,3 4,5 7,3 20,4 5,1 2,5 4,1 2001 I. félév 18,0 28,0 8,3 3,8 6,1 22,7 5,7 4,1 3,3 2001 II. félév 17,7 26,9 8,4 3,7 6,4 21,3 7,5 3,9 4,2 2002 I. félév 18,8 25,3 6,0 2,6 5,1 24,8 8,4 5,2 3,8 2002 II. félév 18,9 24,5 7,1 2,8 5,3 24,6 7,8 4,8 4,3 2003 I. félév 19,3 22,4 5,7 2,0 4,1 25,7 19,1 5,8 5,0 2003 II. félév 18,0 23,0 7,5 3,1 4,7 23,0 10,5 5,6 4,7 2004 I. félév 21,7 22,8 6.2 2,0 2,4 30,3 9,1 2,6 2,7 * előrejelzés Az adatokból látható, hogy 2003 II., illetve 2004 I. félévében 5 % feletti nettó árbevétel-növekedésre a menedzserek kb. 34-38 %-a számít. Ez már reálértéken is érzékelhető növekedést jelent. A 2004 I. félévre vonatkozó várakozások nagyjából megegyeznek az egy évvel korábbival. Csökkenő rendelésállományra az előrejelzés szerint a jövő év első felében a cégek kb. 14 %-a számít, ami 6,5 %-ponttal alacsonyabb arány az egy évvel ezelőtt mértnél. A főbb nemzetgazdasági ágak nettó árbevétel-alakulásra vonatkozó várakozásait a következőkben mutatjuk be: Nettó árbevétel / Nemzetgazdasági ág 6.3 A nettó árbevétel alakulásával kapcsolatos várakozások, 2004 I. félév (gazdálkodók %-os aránya) Építőipar Mezőgazdaság Feldolgozóipar Kereskedelem Szállítás, raktározás, posta és távközlés Növekszik (%) 0-5 19,7 21,1 19,7 24,4 25,4 6-10 18,3 22,1 22,9 23,0 30,5 11-15 4,6 6,7 5,7 8,0 2,5 16-20 1,5 2,2 1,9 1,4 0,8 20 + 1,1 2,8 3,8 2,2 0,0 Változatlan marad 35,7 30,5 29,2 27,8 28,0 Csökken (%) 0-10 11,4 9,3 9,8 9,6 7,6
11-20 4,0 2,7 4,1 1,2 3,3 20 + 3,8 2,7 2,9 2,4 1,7 Látható, hogy csakúgy, mint az előző adatgyűjtések alkalmával tapasztaltuk a mezőgazdasági üzemek vezetőinek nettó árbevétel-változásra vonatkozó várakozásai a legpesszimistábbak. Mindössze kb. 25 %-uk számít 5 %-ot meghaladó árbevétel-növekedésre. Ugyanakkor ebben a nemzetgazdasági ágban a legmagasabb (kb. 19 %-os) a csökkenést prognosztizáló vezetők aránya. A többi kiemelt nemzetgazdasági ágban működő gazdálkodó szervezeteknél viszont csaknem azonos arányú (34 % körüli) a bővülő értékesítési lehetőségekre számító cégvezetők aránya. A mintaátfedésből származó adatok segítségével bemutatjuk a nettó árbevétel 1 éves intervallumokban való alakulását is: 6.4 A nettó árbevétel alakulása egy éves intervallumokban (gazdálkodók %-os aránya) Vizsgált időszak* Végig Végig Jó, vagy Rossz, vagy növekvő csökkenő javuló romló 2001 I. félév - 2001 II. félév 58,2 7,0 66,5 17,9 2001 II. félév - 2002 I. félév 48,4 6,2 17,2 22,6 2002 I. félév - 2002 II. félév 50,3 9,1 20,6 19,9 2002 II. félév - 2003 I. félév 44,7 9,1 18,4 27,8 2003 I. félév 2003 II. félév 38,6 9,8 26,6 25,0 2003 II. félév 2004 I. félév 49,6 10,0 21,7 18,7 * a vizsgált időszakra vonatkozó adatok minden esetben az adott időszak tárgyfélévében végrehajtott adatgyűjtésből származnak, kivéve az 2004 I. félévi adatot, amely az 2003. szeptemberi előrejelzést mutatja. Az azonos féléveket tartalmazó 1 éves időszakok adatai alapján megállapítható, hogy 2003 II. 2004 I. félévében emelkedhet a végig növekvő és jelentősen mérséklődhet a rossz, vagy romló kategóriába sorolható cégek aránya. Az adatok tehát összességében az értékesítési pozíciók javulására utalnak. A nettó árbevétel alakulására vonatkozó régiónkénti előrejelzések a következők:
6.5 A nettó árbevétel alakulásával kapcsolatos várakozások régiónként 2004 I. félév (gazdálkodók %-os aránya) A nettó árbevétel Régió Nő Változatlan marad, vagy csökken Közép-Magyarország 57,3 42,7 Közép-Dunántúl 56,9 43,1 Nyugat-Dunántúl 61,0 39,0 Dél-Dunántúl 50,1 49,9 Észak-Magyarország 58,0 42,0 Észak-Alföld 53,5 46,5 Dél-Alföld 50,7 49,3 Mindösszesen 55,1 44,9 A várakozások szerint a nyugat-dunántúli régióban az átlagot jóval meghaladó a nettó árbevétel növekedésében bízó cégek aránya. Átlag alatti ugyanakkor a dél-dunántúli és a dél-alföldi cégvezetők ezirányú várakozása. 7. A beruházási szándékok és a nettó árbevétel alakulására vonatkozó várakozások együttes vizsgálata A következőkben azt vizsgáljuk, hogy a cégek beruházási szándékai mennyire tekinthetők megalapozottnak az árbevétel szempontjából. Ehhez a nettó árbevétel alakulását jelző várakozásokat és a beruházási szándékokat vetjük össze. 7.1 Kapacitásbővítési tervek és a nettó árbevétel kapcsolata (gazdálkodók %-os aránya) Megnevezés 2001 I. 2001 II. 2002 I. 2002 II. 2003 I. 2003 II. Félév Megalapozott 29,0 30,1 24,3 30,6 22,3 28,8 Javuló 28,8 35,1 26,5 33,8 25,4 27,5 Nem alátámasztott 12,4 9,8 16,2 9,9 16,6 14,5 Stagnáló 17,8 15,3 16,2 18,2 17,2 15,9 Romló 12,0 9,7 16,8 7,5 18,6 13,4 Mindösszesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 ahol - megalapozott = növekvő árbevétel mellett kapacitásbővítést végrehajtó cég - javuló = növekvő árbevétel mellett nincs kapacitásbővítés - nem alátámasztott = stagnáló, vagy csökkenő árbevétel mellett van kapacitásbővítés
- stagnáló = stagnáló nettó árbevétel mellett nincs kapacitásbővítés - romló = csökkenő nettó árbevétel mellett nincs kapacitásbővítés A megfelelő félévek adatainak összehasonlításából látható, hogy 2003 II. félévében valamivel alacsonyabb arányban terveznek a gazdálkodó szervezetek a nettó árbevétel alakulása szempontjából megalapozott kapacitás-bővítést, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan szintén csökken a javuló és emelkedik a nem alátámasztott kategóriába sorolható beruházások aránya. Az összes eddigi felmérés eredményei azt jelezték, hogy megalapozott, vagyis növekvő nettó árbevétel mellett végrehajtott beruházásokat többnyire a nagyobb létszámot foglalkoztató gazdálkodó szervezetek terveznek. A legfrissebb eredmények alapján a következők adódnak: 7.2 Az árbevétel oldaláról megalapozott, illetve nem alátámasztott kapacitás-bővítést tervező cégek aránya létszámnagyság-kategóriánként, 2004 I. félév (gazdálkodók %-os aránya) Létszámnagyság- A kapacitás-bővítés kategória (fő) Megalapozott Nem alátámasztott > 1000 36,4 16,4 501 1000 31,9 20,7 301 500 36,3 12,3 101 300 32,5 12,2 51 100 29,0 16,1 < 50 26,2 14,5 Mindösszesen 28,8 14,5 A létszámnagyság alapján bemutatott adatok most is azt jelzik, hogy az árbevétel oldaláról megalapozott beruházásokat a legnagyobb arányban az 1000 fő feletti és a 301-500 fős cégek terveznek, s a létszámnagyság szerinti rangsorban lefelé haladva az arány fokozatosan csökken. A második oszlop adatai azt is érzékeltetik, hogy a nettó árbevétel stagnálása vagy csökkenése leginkább a 101-500 fős középvállalkozásokat inti óvatosságra a beruházásokkal kapcsolatos szándékaikat illetően. 8. A gazdálkodó szervezetek pénzügyi, vagyoni helyzete 8.1 Határidőn túli kintlevőségek
Az elmúlt 4 év adatgyűjtéseinek eredményei szerint kismértékben enyhült a magyar gazdaság egyik akut problémája; a határidőn túli kintlevőséggel rendelkező cégek aránya ha kismértékben is, de folyamatosan csökkent. A 2003 szeptemberi adatok azt jelzik, hogy ez a tendencia nem folytatódik, mivel az egy évvel korábbi adathoz képest emelkedett a behajthatatlan követeléssel rendelkező gazdálkodó szervezetek aránya (49 %-ról 58 %-ra). 8.1.1 Határidőn túli kintlevőséggel rendelkező cégek aránya 2003-ban a kiemelt nemzetgazdasági ágakban (gazdálkodók %-os aránya) Nemzetgazdasági 501-301-500 101-300 51-100 Összesen >1000 fő <51 fő ág/létszámnagyság 1000 fő fő fő fő Mezőgazdaság 100,0 83,3 83,3 65,1 61,2 51,0 58,3 Feldolgozóipar 48,8 58,8 59,7 62,7 63,9 57,1 59,8 Építőipar 0,0 100,0 80,0 69,7 75,0 61,9 65,4 Kereskedelem 50,0 85,7 57,1 61,4 54,3 48,4 51,9 Szállítás, raktározás, posta és távközlés 58,3 91,7 90,0 55,6 68,4 60,7 65,4 Mindösszesen 53,7 67,3 64,9 63,3 63,3 53,1 58,2 (%) Az adatokból kitűnik, hogy összességében a legnagyobb és a legkisebb cégeknél a legalacsonyabb a határidőn túli kintlevőséget jelzők aránya. Nemzetgazdasági áganként nézve az adatokat az is megállapítható, hogy továbbra is a kereskedelmi cégek vannak a vizsgált szempont szerint a legkedvezőbb helyzetben, mivel körükben a legkevésbé jellemző a valószínűsíthető körbetartozás. A mezőgazdasági, az építőipari, a feldolgozóipari és a szállítás, raktározás területén működő gazdálkodó szervezetek pozíciója viszont jóval kedvezőtlenebb. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy a felkeresett cégek vezetőinek jelzései szerint 2003 év egészét tekintve miként változott a határidőn túli kintlevőségek állománya az 1 évvel korábbiakhoz képest. 8.1.2 A határidőn túli kintlevőségek állományának alakulása 2003-ban az előző évhez viszonyítva, létszámnagyság-kategóriánként (gazdálkodók %-os aránya) Létszámnagyság- Határidőn túli kintlevőségek állománya kategória nő változatlan (fő) marad csökken Összesen 1000 11,1 44,4 44,4 100,0 501-1000 17,8 42,6 38,6 100,0
301-500 18,8 45,9 33,1 100,0 101-300 20,8 48,4 29,6 100,0 51-100 21,0 44,0 33,5 100,0 51 22,8 47,7 28,4 100,0 Mindösszesen 21,4 46,7 30,6 100,0 Növekvő határidőn túli kintlevőség-állományt valamivel nagyobb arányban jeleztek a gazdálkodó szervezetek, mint 1 évvel ezelőtt (17 % v.ö. 21,4 %). Szembetűnő, hogy az 1000 fő feletti cégeknek csak 11%-a nyilatkozott így. A cégek többsége csakúgy, mint az előző felmérések során most is a behajthatatlan követelések állományának változatlan szinten maradását tartja a legvalószínűbbnek. Az is megfigyelhető, hogy a létszámnagyság szerint képzett rangsorban lefelé haladva emelkedik a növekvő határidőn túli kintlevőségre számítók aránya. 8.1.3 A határidőn túli kintlevőségek állományának alakulása 2003-ban a főbb nemzetgazdasági ágakban az előző évhez viszonyítva (gazdálkodók %-os aránya) Határidőn túli kintlevőségek állománya Nemzetgazdasági Nő Változatlan ág marad Csökken Összesen Mezőgazdaság 18,2 49,7 32,3 100,0 Feldolgozóipar 19,7 50,0 28,8 100,0 Építőipar 27,6 42,2 29,3 100,0 Kereskedelem 20,5 42,5 35,6 100,0 Szállítás, raktározás, posta és távközlés 16,9 44,9 38,2 100,0 Mindösszesen 21,4 46,7 30,6 100,0 Az adatok szerint a mezőgazdaság és a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágba tartozó cégek között a legalacsonyabb, s az építőipar területén a legmagasabb a növekvő határidőn túli kintlevőséget jelző cégvezetők aránya. A kereskedelemben és a szállítás, raktározás területén pedig kiugróan magas a csökkenést jelző menedzserek aránya. 8.2 A vállalati vagyon könyv szerinti értéke A vállalati vagyon könyv szerinti értékének változására pontos válaszokat csak az adóév lezárását követően kaphatunk. Ezért a 2003 szeptemberi adatgyűjtés során is a könyv szerinti vagyon 2002 évi változását tudakoltuk. Így a 2003
márciusi és a jelen adatgyűjtés adatai közti különbséget elsősorban a minta rotációja okozza. 8.2.1 A könyv szerinti vagyon változása az előző évhez képest (gazdálkodók %-os aránya) A könyv szerinti vagyon 2000 2001 2002 Nő < 15 %-kal 30,4 30,3 34,5 kb. 15 %-kal 8,2 8,9 5,0 15+%-kal 15,1 15,0 6,1 Összesen 53,7 54,1 45,9 Változatlan 34,7 34,2 42,3 marad Csökken < 15 %-kal 7,0 7,0 8,1 kb. 15 %-kal 1,6 1,3 0,9 15 + %-kal 3,5 3,4 2,9 Összesen 12,1 11,7 11,9 Mindösszesen 100,0 100,0 100,0 * 2002 szeptemberi adatfelvétel adatai ** 2003 szeptemberi adatfelvétel adatai Az adatok alapján arra kapunk választ, hogy a cégek gazdálkodására inkább a vagyongyarapítás, vagy a vagyonfelélés a jellemző. Mivel a számviteli és adótörvény szerint az átlagos amortizációs kulcs kb. 15 %-os, így azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek ezt a mértéket meghaladó vagyonvesztést jeleznek, vagyonfelélőnek nevezhetők. A 8.2.1 táblázat adataiból látható, hogy 2002-ben a gazdálkodó szervezetek kb. 12 %-ánál csökkent a vállalati vagyon könyv szerinti értéke. Ez kb. megfelel az egy évvel korábbinak (s a két évvel ezelőtti adatnak is). Ami a csökkenés mértékét illeti az is kitűnik az adatokból, hogy a cégeknek mindössze kb. 3 %- a nem képes a minimális amortizációs pótlásra sem.
A könyv szerinti vagyon növekedéséről összességében a gazdálkodó szervezetek kb. 46 %-a számolt be. Ez az arány alacsonyabb az egy, illetve két évvel ezelőttinél. A kiemelt nemzetgazdasági ágak ide vonatkozó adatait az alábbiak jellemzik: Könyv szerinti vagyon/nemzetgazdasági ág 8.2.2 A könyv szerinti vagyon változása 2002-ben, 2001-hez viszonyítva a főbb nemzetgazdasági ágakban (gazdálkodók %-os aránya) Építőipar Mezőgazdaság Feldolgozóipar Kereskedelem Szállítás, raktározás, posta és távközlés Nő 15 %-kal 33,7 31,7 39,7 39,4 36,6 kb. 15 %-kal 3,8 4,4 8,1 5,8 3,5 15 + %-kal 5,2 6,3 6,6 6,2 6,1 Összesen 42,7 42,5 54,4 51,4 46,2 Változatlan marad 37,1 45,3 37,2 39,4 43,5 Csökken 15 %-kal 14,6 8,0 5,0 6,6 5,2 kb. 15 %-kal 1,5 0,8 1,3 0,2 2,6 15 + %-kal 4,1 3,2 2,2 2,2 2,6 Összesen 20,2 12,0 8,5 9,0 10,4 Mindösszesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Látható, hogy a vagyoncsökkenésről számot adó gazdálkodó szervezetek aránya továbbra is a mezőgazdaságban a legmagasabb (20,2 %). Hozzá kell azonban tenni, hogy a két évvel ezelőtti arány még csaknem elérte a 30 %-ot. A könyv szerinti vagyon növekedését 2002-re vonatkozóan az építőipari és a kereskedelmi cégek jelezték az átlagot jelentősebben meghaladó arányban. 8.3 Az adózott eredmény változása
A mintában szereplő gazdálkodó szervezetek jövedelmezőségi viszonyainak változását a következő táblázat adatai mutatják: 8.3.1 Az adózott eredmény változása az előző évhez képest (gazdálkodók %-os aránya) Adózott eredmény 2000 2001 2002 2003* Nő < 5 %-kal 16,8 16,0 15,7 21,3 6-10 %-kal 20,5 18,9 18,2 17,5 11-15 %-kal 5,9 5,4 4,9 5,2 16-20 %-kal 3,9 3,6 2,5 1,5 20 + %-kal 10,1 9,2 8,9 2,1 Összesen 57,3 53,2 50,2 48,0 Változatlan marad 27,6 29,6 29,6 35,8 Csökken < 10 %-kal 5,8 6,2 7,7 9,9 11-20 %-kal 3,1 4,0 4,3 2,9 20 + %-kal 6,3 7,0 8,2 3,4 Összesen 15,1 17,2 20,2 16,2 Mindösszesen 100,0 100,0 100,0 100,0 * előrejelzés A 2003 évre vonatkozó adat azt mutatja, hogy csaknem fele arányban vannak azok a cégek, ahol az adózott eredmény növekedésére számítanak az előző évhez képest. Ugyanakkor arányuk 2 %-ponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan valamelyest emelkedett a változatlan és csökkent a csökkenő jövedelmezőségre számító gazdálkodó szervezetek aránya. A kiemelt nemzetgazdasági ágak adatai a következők: