területi V. évfolyam 5. szám 211. július 26. 211/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu Budapesti Mozaik 14. Budapest idegenforgalma, 26 21 A tartalomból 1 A nemzetközi turisztikai kereslet alakulása Budapesten 3 A szálláshelykínálat alakulása Budapesten 4 A budapesti szálláshelyek külföldivendég-forgalma 1. tábla A Budapestre érkező külföldi látogatók adatai a látogatás időtartama szerint, 21 A látogatók számának megoszlása Budapestre látogató külföldiek Megnevezés az ország százalékában Budapest Ország Egy napra látogatók,1 76,2, 1 3 éjre látogatók 52,4 12,5 42,5 4 és több éjre látogatók 47,5 11,4 42,2 Budapest kiváló turisztika adottságaival és fejlett idegenforgalmi infrastruktúrájával nem csak hazánk idegenforgalmában játszik jelentős szerepet, de európai, sőt világviszonylatban is egyre kedveltebb turisztikai célpont. Történelmi értékeivel, kulturális eseményeivel, termál- és gyógyfürdőivel a lehetőségek széles skáláját kínálja mind a szakmai (rendezvény- és konferencia-), mind a szabadidős (pl. egészség-, kulturális, vallási, bor- és gasztronómiai, valamint a városnéző) turizmus hazai és nemzetközi szervezőinek és résztvevőinek egyaránt. Hazánk uniós csatlakozása, valamint a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér által kínált úticélok bővülése folyamatosan javította a főváros elérhetőségét, amely a szálláshely- és programkínálat bővülésével párosulva jelentős szerepet játszott abban, hogy Budapest turisztikai vonzereje az elmúlt öt évben folyamatosan növekedett. Ezt a tendenciát csak a gazdasági világválság vetette vissza némileg. A főváros turisztikai jelentőségét mutatja, hogy ebben az időszakban számos országban (pl. Dánia, Olaszország, Svédország) ért el szakmai körökben jelentős turisztikai felméréseken előkelő helyezést a város maga, illetve az itt megrendezésre került néhány rendezvény (Vörösmarty téri karácsonyi vásár, Sziget fesztivál stb.). Kiadványunk célja, hogy mind a keresleti, mind a kínálati oldalról bemutassa a főváros idegenforgalmának jellemzőit, kiegészítve az utóbbi években tapasztalt változások vizsgálatával. A keresleti oldal bemutatása egy erre a célra szolgáló reprezentatív, a kínálati pedig a kereskedelmi és egyéb (29-ig magán-) szálláshelyekről szóló teljeskörű felmérés adatainak felhasználásával történik, melyek eltérő módszertana miatt előfordulhatnak különbségek az eredményekben. A nemzetközi turisztikai kereslet alakulása Budapesten A nemzetközi turisztikai kereslet bemutatása A külföldiek magyarországi turisztikai és egyéb kiadása elnevezésű reprezentatív KSH felmérés adatai alapján történik. Segítségével átfogó képet kaphatunk arról, hogy a Magyarországra érkező, 12 hónapnál rövidebb ideig itt tartózkodó külföldi személyek (továbbiakban látogatók/utazók) mennyi időre, milyen céllal és az ország mely idegenforgalmi régiójába látogattak el az adott időszakban. A felmérés adatai szerint 21-ben mintegy 4 millió külföldi látogató érkezett Budapestre, ami az országba irányuló utasforgalom 1%-a. A megkérdezettek szinte valamennyien több napra érkeztek a fővárosba, szemben országos szinten, a látogatók közel négyötöde egynapos utazáson vett részt, azaz nem töltött el hazánkban egy éjszakát sem. A főváros kiemelt idegenforgalmi szerepét mutatja, hogy itt koncentrálódott az országba több napra érkező külföldi látogatók több mint négytizede. Több napra látogatók 99,9 23,8 42,4 Összesen 1, 1, 1,1 A több napra Budapestre érkező külföldi utazók száma az elmúlt öt évben szinte folyamatosan növekedett, az utazási kedvet még a gazdasági világválság sem tudta megtörni. A vizsgált időszakban 27 kivételével mind a rövid (1 3 éjszakás), mind a hosszú (4 vagy annál több éjszakás) tartózkodások száma növekedett, a Budapestre több napra érkezőkön belüli arányuk pedig 51 54, illetve 44 49% között szóródott. 1. ábra A több napra Budapestre látogató külföldiek összetételének alakulása Ezer fő 5 4 3 2 1 1 3 éjszakát eltöltők 4 vagy több éjszakát eltöltők Az utazás célját tekintve a több napig Budapesten tartózkodó külföldiek több mint kilenctizede turisztikai céllal, azon belül pedig mintegy héttizedük a szabadidős turizmus keretei között tett látogatást a fővárosban. Utazásuk motivációja között kiemelt szerepet játszott a városnézés, az üzleti út, az üdülés, valamint a rokonok, barátok, ismerősök látogatása. Közülük egyértelműen a városnézés volt a legkedveltebb, e tevékenységet 21-ben a több napra érkező utazók összességében háromtizede jelölt be a kérdőíven utazása céljaként. Az adatok szerint üzleti út illetve üdülés okán, valamint rokonok, barátok és ismerősök meglátogatására a válaszadók 18 19%-a érkezett a fővárosba.
2 Budapesti Mozaik 14. Statisztikai tükör 211/5 Mind a rövidebb, mind a hosszabb ideig a fővárosban tartózkodó külföldi utazók esetében a fent említett utazási célok domináltak, különbség csak abban volt, hogy az 1 3 éjszakára maradóknál az üzleti turizmus (azon belül is az üzleti utak, valamint a városlátogatások) szerepe lényegesen nagyobb, mint a 4 éjszakát vagy annál hosszabb időt a fővárosban tartózkodók esetében, ami ezen tevékenységek alacsonyabb időszükségletével (átlagos időtartamával) magyarázható. A több napra Budapestre érkező külföldiek összetétele az utazás célja szerint, 21 Utazás célja 1 3 éjszaka Tartózkodási idő 4 és több éjszaka 2. tábla Több napos utazás Városnézés 34,9 25,4 3,4 Üdülés 13,9 22,8 18,1 Rokon, barát, ismerős meglátogatása 1,6 25,8 17,8 Kulturális és sportrendezvény látogatása 4,1 3,2 3,6 Egészségmegőrzés 1,4 1,4 1,4 Gyógykezeltetés,5,9,7 Vallási céllal tett utazás,5,2,4 Természetjárás,2,2,2 Vadászat,,, Szabadidős turizmus 66, 79,8 72,6 Üzleti út 26,4 1,4 18,8 Konferencia 3,4 2, 2,7 Üzleti turizmus 29,8 12,4 21,5 Turisztikai célú utazások 95,7 92,3 94,1 Vásárlás,7,1,4 Munka 2,7 3,4 3, Tanulás,5 4, 2,2 Átutazás,2,,1 Egyéb,2,1,2 Nem turisztikai célú utazások 4,3 7,7 5,9 Összesen 1, 1, 1, A turisztikai és a nem turisztikai célú utazásokban egyaránt jelentős a főváros országon belüli szerepe. Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy 21- ben a turisztikai céllal több napra Magyarországra látogató külföldiek 46%-a, a nem turisztikai jellegű látogatásoknak pedig közel kéttizede Budapesten összpontosult. Az utazási célok között kiemelkedő a városnézések fővároscentrikussága, az ilyen jellegű utazáson résztvevők több mint kilenctizedét Budapest vonzotta az országba, de a konferenciára, tanulni, üzleti útra és vásárolni hazánkba érkezők több mint hattizedének célállomása is a főváros volt. Bár a fővárost nevezte meg úticéljául a több napra Magyarországra érkező amerikai és ausztrál utazók több mint kilenctizede, valamint az afrikai és ázsiai látogatók több mint nyolctizede, Budapest idegenforgalmában az Európából érkezők játsszák a vezető szerepet. A 21-ben több napra a fővárosba látogató utazók közel nyolctizede volt európai, az amerikai kontinensről a külföldiek 12%-a érkezett, Ázsia 6,9, Ausztrália 1,5, Afrika pedig,5%-ban részesedett az utasforgalomból. Az Európából érkezők döntő többsége az uniós tagországok állampolgárai közül került ki, részarányuk a több napra Budapestre érkező utazókon belül 68% volt. Az unión belül sorrendben Németország, az Egyesült Királyság, Lengyelország, Franciaország, Románia és Olaszország volt 21-ben a legjelentősebb küldő ország, melyek közé egyedüli nem európaiként az Egyesült Államok került be, ahonnan csak Németországból érkezett több utas a fővárosba. A legfőbb utazási célok tekintetében nincs különbség a több napra a fővárosba látogató külföldiek között: valamennyi kontinensről érkezők az üdülést, a városnézést, az üzleti utat és a rokon, barát, ismerős meglátogatá- 2. ábra A több napra a fővárosba érkező utazók aránya az utazás célja szerint, 21 (ország =1,) Városnézés Konferencia Tanulás Üzleti út Vásárlás Vallási céllal tett utazás Kulturális és sportrendezvény látogatása Gyógykezeltetés Üdülés Rokon, barát, ismerős meglátogatása Munka Egyéb Természetjárás Egészségmegőrzés Vadászat Átutazás Turisztikai célú utazások Nem turisztikai célú utazások Többnapos utazások 72,3 69,6 68,7 6,6 42,7 42,3 39,4 39,3 29,6 28,4 12,7 12,4 6,8 2,6,7 46,3 18, 42,4 3. tábla A több napra Budapestre érkező külföli utazók összetétele az utazás célja és lakhely szerint, 21 (százalék) Megnevezés Európa Ázsia Afrika Amerika Ausztrália Üdülés 64,4 7,6,7 22,6 4,7 Városnézés 76,3 7,9,2 14,4 2, Rokon, barát, ismerős meglátogatása 87,9 4,2,5 6,7,7 Gyógykezeltetés 95,5 2,1,2 2,2, Egészségmegőrzés 96,9 1,9, 1,2, Kulturális és sportrendezvény látogatása 9,8 1,6,3 6,5,2 Vallási céllal tett utazás 84,5 15,5,,, Természetjárás 1,,,,, Vadászat 1,,,,, Szabadidős turizmus 77,6 6,4,4 13,7 1,9 Üzleti út 82,2 7,7,5 8,9,7 Konferencia 78,8 9,8 2, 9,,1 Üzleti turizmus 81,8 7,9,7 8,9,7 Turisztikai célú utazások 78,6 6,8,5 12,6 1,6 Vásárlás 99,3,,,7, Tanulás 72,4 13,7,9 12,6,1 Munka 89,8 4,7,7 4,1,1 Átutazás 1,,,,, Egyéb 65,3 27,, 7,7, Nem turisztikai célú utazások 83,5 8,2,7 7,,5 Összesen 78,8 6,9,5 12,3 8,5 93,5 2 4 6 8 1 %
Statisztikai tükör 211/5 Budapesti Mozaik 14. 3 sát jelölték be legnagyobb számban a kérdőív kitöltésekor. Korántsem ennyire egyöntetű a kép, ha az utazás motivációját a küldő országok szerint vizsgáljuk. Az európaiak szinte valamennyi utazási cél esetében 8% feletti arányban részesedtek, az ázsiai utazók aránya az üdülés, városnézés, konferencia, üzleti út, a tanulás, valamint a vallási céllal tett utazás, az amerikaiaké pedig az üdülés, városnézés és tanulás kategóriában volt jelentősebb. Szálláshelykínálat alakulása a fővárosban A több napos látogatásra a fővárosba utazó külföldiek a szálláshelyek széles skálájából válogathatnak. A folyamatos fejlesztéseknek és beruházásoknak köszönhetően 21-ben 244 kereskedelmi és 159 egyéb (29- ig magán-) szálláshely várta a pihenésre vágyókat, 28-cal, illetve 374-gyel több, mint öt évvel korábban. Bár a magánszálláshelyek férőhelyeinek száma öt év alatt a kereskedelmi szálláshelyekénél kétszer nagyobb mértékben bővült, a szálláshelykínálat egészét tekintve részarányuk még mindig elég csekély. Az összes budapesti szállásférőhely közel kilenctizedét a kereskedelmi szálláshelyek adták, ezen belül 86%-ot a szállodák biztosítottak. A turisztikai keresletet figyelembe véve a fővárosi szálláshelypiac résztvevői az elmúlt öt évben is a szállodai kínálat bővítésére fektették a hangsúlyt: 21-ben 165 ilyen típusú egység működött Budapesten, 32-vel több, mint öt évvel korábban. Ezen fejlesztések kivitelezésével a fővárosi szálláshelykínálat 3212 szállodai férőhellyel bővült. 21 29 28 27 26 3. ábra A budapesti kereskedelmi szállásférőhelyek összetételének alakulása a szálláshely típusa szerint 1 2 3 4 férőhely Szálloda Panzió Közösségi szálláshely Üdülőház Kemping Az elmúlt évek fejlesztései összhangban a külföldi vendégek szálláshelylyel kapcsolatos egyre növekvő igényeivel főként a magasabb kategóriájú szállodákat érintették, nagy hatást gyakorolva ezzel a fővárosi szállodai piac összetételének alakulására. 21-ben 75 háromcsillagos, 62 négycsillagos és 16 ötcsillagos szálloda várta a vendégeket, az ennél alacsonyabb komfortfokozatú létesítmények száma és súlya elenyésző volt. Az összes szállodai férőhely közel felét a négycsillagos szállodák adták, és mind az egységek, mind pedig a férőhelyek tekintetében itt következett be a legnagyobb bővülés: számuk 21-gyel, férőhelyeik száma pedig mintegy 5 ezerrel volt több az öt évvel azelőttihez képest. A szállodai férőhelyek háromtizedét adó háromcsillagos szállodák száma 12-vel, a férőhelyek mintegy 2%-ával rendelkező ötcsillagosoké pedig 2-vel volt több, mint öt évvel korábban. A fővárosi szállodák döntő többsége a pesti oldal belső kerületeiben, valamint a budai kerületekben található, közülük a magasabb csillagszámúak pedig a budai és pesti belvárosban koncentrálódnak. A legtöbb szállodával (21) és a legtöbb szállodai férőhellyel (7411) az V. kerület rendelkezett 21-ben, közülük 7 ötcsillagos, 1 pedig négycsillagos minősítésű volt. A színvonalasabb szolgáltatásokat nyújtó négy- és ötcsillagos szállodák száma kiemelkedő még az I., a VI., a VII. és a VIII. kerületekben, s az V. kerületet is ide értve ezekben működik a fővárosban található magasabb kategóriás szállodák és szállodai férőhelyek több mint hattizede. 21 29 28 27 26 Szálloda 22 2 18 16 14 12 1 8 6 4 2 4. ábra A budapesti szállodai férőhelyek összetételének alakulása a szálloda kategóriája szerint 5 1 15 2 25 3 35 4 1 és 2 csillagos 3 csillagos 4 csillagos 5 csillagos férőhely 5. ábra A budapesti szállodák száma a szálloda kategóriája szerint, kerületenként, 21 V. VIII. I. VI. VII. XI. III. II. XIII. XIV. IX. XII. X. IV. XVI. XXI. XV. XVIII. XIX. XXII. XVII. XX. XXIII. 5 csillagos 4 csillagos 3 csillagos 1 és 2 csillagos Budapesten 21-ben 5 gyógyszálloda működött, melyekben a hagyományos szállodai szolgáltatások mellett a vendégek orvosi ellenőrzés mellett élvezhetik a főváros gyógy- és termálvízkészletének kedvező élettani hatásait. A gyógyszállodák száma az elmúlt öt évben nem változott, szemben a többi szállodatípussal, ahol bővült a szálláshelykínálat. A szállás és ellátás mellé az egészséges életmódot, erőnlétet, betegségmegelőzést szolgáló egyéb programlehetőségeket kínáló wellness szállodák száma a kereslet bővülésével 26-ról 21-re 4-ről 8-ra nőtt, férőhelyeinek száma pedig megháromszorozódott. Az elmúlt 5 évben 1-ről 15-re nőtt az apartmanszállodák száma, melyek férőhelyeinek nagy része háló- valamint nappali szobával és konyhával felszerelt, amely kedvező pihenési lehetősé- Szálloda 35 3 25 2 15 1 5 6. ábra A fővárosi szállodák számának alakulása szállodatípusok szerint Gyógyszálloda Wellness-szálloda Apartmanszálloda Garniszálloda
4 Budapesti Mozaik 14. Statisztikai tükör 211/5 get jelent az önellátást kedvelő turistáknak. Az apartmanszállodák 3 5 csillagos besorolást kaphatnak, szemben a garniszállodákkal, amelyek csak 1 4 csillagosak lehetnek, és amelyek abban különböznek a hagyományos szállodáktól, hogy a főétkezések közül csak reggelizési lehetőség áll a vendégek rendelkezésére. A garniszállodák számának jelentős bővülése mögött nagyrészt a jogszabályi változások miatti átsorolások álltak. A budapesti szálláshelyek külföldivendég-forgalma A külföldieknek a főváros iránti turisztikai keresletben betöltött vezető szerepe a szálláshelyek vendégforgalmában is megmutatkozik: 21-ben a Budapesten éjszakázó vendégek több mint négyötöde érkezett más országból, amely arány az utóbbi öt évben gyakorlatilag nem változott. A kereslet növekedésével párhuzamosan a fővárosi szálláshelyek szolgáltatásait igénybe vevő külföldiek száma az elmúlt években folyamatosan növekedett, e tendenciát csak a gazdasági világválság miatt 29-ben bekövetkezett vendégszám-csökkenés törte meg. A vendégszámot tekintve 27-ig egyöntetű volt a szállodák külföldivendég-forgalmának bővülése, ezt követően a válság begyűrűzése azonban eltérő változásokat hozott az egyes szállodai kategóriák vendégforgalmában. Míg a válság kezdetén (28-ban) csak a négycsillagos szállodák külföldi vendégforgalma csökkent, 29-ben már az összes magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtó intézményben érezhetővé vált a külföldi vendégek elmaradása. Míg ezt követően 21-ben a négy- és ötcsillagos szállodák esetében a külföldivendég-forgalom már újra meghaladta a válság előtti szintet, a háromcsillagos szállodák esetében további vendégszámcsökkenés következett be. 9. ábra A fővárosi szállodák külföldivendég-forgalmának alakulása a szállodák osztályozása szerint Ezer fő 1 8 A külföldi vendégek számának alakulása a fővárosi szálláshelyeken 7. ábra 6 4 Millió fő 2,3 2,2 2,1 2, 1,9 1,8 1,7 1,6 1,5 A külföldi vendégek több mint kilenctizede valamely kereskedelmi szálláshely, ezen belül szintén több mint 9%-a valamelyik szálloda szolgáltatásait vette igénybe budapesti tartózkodása alatt, amely arány az elmúlt öt évben gyakorlatilag nem változott. 21-ben a szállodai külföldivendégforgalom közel felét a 4 csillagos, 27%-át az 5 csillagos, 24%-át pedig a 3 csillagos szállodák bonyolították. A részarányokat tekintve az elmúlt öt évben volt némi elmozdulás, de ennek mértéke nem volt jelentős. 21 Összes szálláshely Ebből: kereskedelmi 8. ábra A fővárosi szállodák vendégforgalmának összetétele a szállodák osztályozása szerint 2 5 csillagos 4 csillagos 3 csillagos 1 és 2 csillagos A szállodatípusok közül 21-ben a fővárosi gyógyszállodák, az apartanszállodák, és a garniszállodák vendégforgalmának több mint nyolctizedét, a wellness-szállodákénak pedig 63%-át a külföldi vendégek adták. Az elmúlt öt évben egyedül a garniszállodák esetében következett be lényeges változás a külföldi vendégek részarányát tekintve: súlyuk az összes vendégforgalomból 67%-ról 83%-ra növekedett. Szoros összefüggés fedezhető fel a turisztikai igények változása és a vendégszám alakulása között. A grafikonon jól látható, hogy a gyógyszállodák vendégforgalmának csökkenése mögött nagy részben a fokozatosan bővülő, egyre komplexebb, és jobb minőségű szolgáltatást nyújtó wellness-szállodai piac áll, melyek még a válság ideje alatt is dinamikusan növelték külföldivendég-forgalmukat. Szintén dinamikus, a válság miatt 28-tól azonban némiképp lassuló bővülés jellemezte az apartmanszállodák külföldivendég-forgalmát, míg a kevesebb szolgáltatást nyújtó garniszállodák forgalombővülése 29-ben csökkenésbe váltott át. Ezer fő 2 1. ábra A fővárosi szállodák külfölivendég-forgalmának alakulása a szállodatípusok szerint 29 28 27 26 % 2% 4% 6% 8% 1% 5 csillagos 4 csillagos 3 csillagos 1 és 2 csillagos 16 12 8 4 Gyógyszálloda Wellness-szálloda Apartmanszálloda Garniszálloda
Statisztikai tükör 211/5 Budapesti Mozaik 14. 5 A külföldi vendégek számának alakulása a budapesti kereskedelmi szálláshelyeken országok szerint Ország 4. tábla (fő) Európai országok 1 617 235 1 676 417 1 729 641 1 577 17 1 695 472 Ebből: Ausztria 68 875 72 222 67 478 77 569 75 117 Belgium 28 146 33 389 3 228 3 761 35 92 Bulgária 9 634 14 128 16 66 15 86 16 823 Ciprus 3 278 3 892 3 27 2 827 3 758 Csehország 24 861 29 7 32 247 34 567 41 844 Dánia 22 515 21 717 21 722 2 83 22 299 Egyesült Királyság 243 971 25 388 228 249 168 224 181 356 Észtország 2 565 4 44 3 874 2 639 2 76 Finnország 28 889 33 59 31 58 34 17 3 376 Franciaország 98 275 16 92 13 4 18 586 111 79 Görögország 34 498 34 857 34 253 32 595 31 839 Hollandia 4 57 44 97 41 992 43 822 49 999 Horvátország 19 94 22 89 22 939 2 353 22 751 Írország 18 569 21 595 24 653 17 124 15 846 Lengyelország 39 51 46 937 63 788 63 238 72 872 Lettország 2 868 4 5 2 47 2 243 1 96 Litvánia 7 75 8 3 5 479 3 436 4 357 Luxemburg 2 48 1 731 2 12 2 22 1 974 Málta 1 218 836 1 868 1 386 1 24 Németország 252 499 234 67 23 414 211 768 225 913 Norvégia 27 847 24 959 32 144 28 219 24 92 Olaszország 143 896 14 438 125 22 128 322 139 39 Oroszország 4 21 47 32 66 351 58 94 73 37 Portugália 11 39 11 75 12 368 11 745 12 527 Románia 57 218 84 966 17 169 9 551 93 439 Spanyolország 124 222 143 7 134 453 15 973 11 168 Svájc 29 17 31 874 3 782 34 817 37 171 Svédország 48 25 49 173 49 159 47 477 46 527 Szerbia a) 19 421 3 141 24 59 23 514 36 495 Szlovákia 12 27 15 232 16 745 2 498 24 217 Szlovénia 8 623 1 47 11 132 11 839 12 39 Törökország 18 881 18 376 24 525 19 16 3 96 Ukrajna 39 381 38 627 37 533 39 997 49 763 Európai Unió országai 1 269 574 1 278 725 1 41 73 1 29 135 1 356 27 Ázsiai országok 219 26 217 635 23 135 24 538 246 67 Ebből: Izrael 43 26 44 334 37 797 38 253 46 796 Japán 9 762 82 529 67 444 65 8 71 351 Kína 17 397 21 162 25 482 31 465 35 459 Koreai Köztársaság...... 2 593 25 543 Afrikai országok 5 851 7 46 7 544 7 517 8 98 Amerikai országok 218 648 225 587 29 945 165 232 195 835 Ebből: Egyesült Államok 176 934 178 975 164 327 124 48 149 287 Kanada 17 961 17 412 16 625 15 2 17 569 Ausztrália és Óceánia 16 65 17 497 23 54 17 564 21 56 Külföld 2 77 599 2 144 182 2 173 769 1 971 958 2 167 131 a) 27-ig Szerbia és Montenegró.
6 Budapesti Mozaik 14. Statisztikai tükör 211/5 21-ben a budapesti szálláshelyeken pihenő külföldi vendégek nyolctizede Európából, 11%-a Ázsiából, 9,%-a Amerikából érkezett, az ausztrál és afrikai vendégek részaránya pedig 1,, illetve,4% volt. Az egyes kontinensek súlya az összes vendégforgalomból lényegében nem változott az elmúlt öt évben a külföldivendég-forgalom több mint hattizedét az Európai Unió országai adták. A legtöbb vendég az elmúlt öt év mindegyikében Németországból érkezett a fővárosi szálláshelyekre, amelyet a rangsorban az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok követett. Szintén a jelentős küldő országok között szerepelt mindvégig Franciaország, Olaszország és Spanyolország, majd 27-től Románia is. Az amerikai kontinensről az Egyesült Államok mellett még Kanada, az ázsiairól pedig Japán, Izrael, Kína és a Koreai Köztársaság számít kiemelt idegenforgalmi partnernek. A gazdasági válság csakúgy, mint a külföldivendég-forgalom egészében az egyes kontinensek és országok többségében is vendégforgalomcsökkenést eredményezett. 28-ról 29-re az európai országok közül a legjobban a Németországból, az Egyesült Királyságból és Olaszországból érkező vendégek száma esett vissza, de jelentős forgalomcsökkenés következett be az Egyesült Államok és Japán esetében is. A 21-es adatok ismét a vendégforgalom élénküléséről tanúskodnak, de a vendégek száma Japán kivételével egyik említett ország esetében sem érte el a válság előtti, 28-as szintet. További információk, adatok, (linkek): Módszertan Elérhetõségek: judit.vida@ksh.hu Telefon: 345 1293 Információszolgálat Telefon: 345-6789 www.ksh.hu KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 211 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!