ELSŐ ELŐADÁS: ADDIKCIÓK UNIVERZÁLIS KONCEPCIÓ I. Értelmezési keret: Életmód? Deviancia? Betegség? Biokémiai zavar? Személyiségjellemző? Adaptációs zavar? Talmud: Kezdetben a szenvedély idegen, később vendég, végül úr a házban Két nagy csoport: kémiai és viselkedési (nem kémiai) addikciók Normál és patológiás viselkedési módok: Normál EVÉS IVÁS SZEXUALITÁS MUNKA JÁTÉK Patológiás BULIMIA, DROGOK ALKOHOLIZMUS SZEXUÁLIS ADDIKCIÓK MUNKAMÁNIA JÁTÉKSZENVEDÉLY Kompulzivitás, Kényszeresség Kockázatkerülés Impulzivitás Kockázatvállalás Élménykeresés Kényszerbetegség (OCD) Hajtépés, körömrágás Bulimia nervosa Kényszeres vásárlás Kleptománia Pathological gambling Kompulzív szexuális addikciók Pirománia Alkoholfüggőség Drogfüggőség II. Közös neurobiológiai háttér 1. Addiktív szerek hatására: adaptációs folyamatok indulnak el a KIR-ben. Ezt az anyag váltja ki.az agy multiplex memóriarendszerében olyan változások következnek be, amelyek hosszú távon képesek fenntartani a függőséget. Ennek viselkedési következményei vannak, pl. a motivált viselkedés normális kontrollja zavart szenved, és ezáltal kényszeres drogkereső magatartás alakul ki. 2. Önfenntartó kör (circulus vitiosus) alakul ki, amelynek középpontjában a drogkereső viselkedés és a viselkedés megerősítése (reinforcement) áll. A megerősítés fenntartja azokat a magatartási jelenségeket, amelyeket önmaguk váltottak ki.
3. Alapja: Az agy jutalmazó-megerősítő rendszerének működése módosul. a., pozitív megerősítés: jutalom b., negatív megerősítés: depresszió elkerülése, megvonási tünetek csökkentése 4. Az adaptív viselkedés ciklusa: Két jól elkülöníthető motivációs fázis: a., APPETITÍV, INCENTÍV: Ösztönző fázis. Lényege a CRAVING, a sóvárgás, drogéhség, ami drogkereső magatartásra ösztönöz b., KONZUMÁTOROS: Fogyasztási fázis. Jutalom, gratifikáció, megelégedettség, egy ideig távol tart a drogtól, drogkereső magatartás csökken Ez a jutalmazó-megerősítő rendszer növeli a visszaesés valószínűségét. Visszaeséskor az appetitív szakasz indukálódik vagy a jutalmazó rendszer alulműködik. A rendszer neurobiológiai alapja: az agy jutalmazó rendszerében kialakuló TARTÓS idegrendszeri adaptációs folyamatok. Ezek a folyamatok az agyi információ-feldolgozás szintjén kimutathatók: - neurotranszmissziós változások - génexpressziós változások - mikroanatómiai elváltozások III. NESTLER modellje (Nestler és mtsai, 1997): AKUT DROGHATÁS KRÓNIKUS DROGHATÁS RÖVID TÁVÚ ABSZTINENCIA HOSSZÚ TÁVÚ ABSZTINENCIA Percektől órákig Napoktól évekig Óráktól napokig Napoktól évekig Megerősítő és jutalmazó hatás: Fokozott mezolimbikus dopaminerg (egyéb? 5HT-erg?) Tolerancia, szenzitizáció, dependencia: Receptor-adaptációk Fokozott c AMP kaszkád, fokozott CREB, fokozott FosB aktivitás IV. A drogkereső viselkedés neurobiológiája Megvonás (diszfória): Fokozott Glutamát és Noradrenalin, alacsonyabb Dopaminerg és 5 HT-erg aktivitás, magasabb CRF (corticotropin releasing factor) Drogéhség (Craving), stresszindukálta relapszus: Szinaptikus újramodellezés (pl. tanulás, memória),?fokozott CRF, glukokortikoidok (egyéb? Új kutatási terület) Már függő egyéneknél: Három fő inger váltja ki a drogéhséget: 1., Kondicionált ingerek (a droghatáshoz kapcsolódó inger) 2., Stresszhatás 3., Az adott drog KIS dózisa (PRIMING) Ezek következtében drogéhség, CRAVING lép fel. Mindhárom stimulus fokozza a NA (Nucleus Accumbens-ben) a DA (dopamin) szintet. DROG megerősítő szerepe: A mezolimbikus DA-erg rendszer: - Opiátok - Pszichostimulánsok - Alkohol - Nikotin - Cannabis
Állatkísérletek: A NA-be juttatott kokain, amfetamin, opiátok fokozzák a DA szintet. Másmás helyen: - Amfetamin: A DA reuptake-t gátolják - Nikotin: szintén - Opitátok: Indirekt mechanizmus, a GABA-erg gátlás felfüggesztésén keresztül - Alkohol és endorfinok szintén Egyéb hatások: A NA-ben ezenkívül nem DA-erg hatás is van, pl. az opiátreceptorok a NA sejtjein, ezek közvetlen ingerlése is hasonló hatású (pl. heroin) Egyéb helyek: A NA-hez kapcsolódó limbikus előagyi területen is DA szabadul fel (prefrontális kérek, amygdala) AMYGDALA: Szerepet játszik az érzelmileg hangsúlyos eseményekkel kapcsolatos emlékezésben, közvetlenül képes aktiválni a VTA (vetrális tegmentális area-t), azok DA-erg receptorait (glutamát és CRH) segítségével. Stresszhatás: Prefrontális kérelg, amygdala, HPA (hypothalamus-hypophysismellékvese/adren tengely aktiválás), aminek hatására nő a CRH és glukokortikoidok szintje, erre pedig a jutalmazó rendszer aktiválódik. Összefoglalva: Az addiktív szerek megerősítő hatásának végső közös útja a NA-ben történő DA felszabadulás. V. Krónikus droghatás következménye: Géntranszkripciós működés befolyásolása Génexpressziós folyamatok változása: stabil neuronális háttér megváltozása: - A krónikus droghatás megváltoztatja a sejtmag szerkezetét és az egyes célgének transzkripcióját a megfelelő agyi régióban elhelyezkedő idegsejtekben. Ennek oka a sejten belüli jelátviteli folyamatokra gyakorolt hatás. - Megváltozik a génexpresszió, génkifejeződés - Megváltozik a neuronális aktivitás - Idegpályák aktivitásának megváltozása - Hosszú távú viselkedésváltozás. Neuronális génműködés: többszáz transzkripciós faktor szabályozza. Legfontosabb: CREB (ez a camp válaszelemekhez kötődő protein) és a fosb A camp-kaszkád fokozott működése (up-regulation): Fokozott CREB pl. opiát indukciónál: FokozottcAMP kaszkád: az agyi területektől függősen ennek más-más következménye lesz. Például: Nucleus Accumbens: diszfória Locus Coeruleus: Fizikai függőség és megvonási tünetek VTA: Diszfória Amygdala: Kondicionált vonatkozások Gerincvelő hátulsó szarva: Opiát indukálta analgézia iránti tolerancia Bélrendszer: Intesztinális motilitás csökkenése.
camp-kaszkád és CREB-aktivitás fokozódás: egy opioid fehérje, a DYNORPHIN mediálja, ami a NA tüskés sejtjeiben expresszálódik. A K-Opiát receptorokhoz kapcsolódik, és csökkenti a DA felszabadulást. Ennek következménye a diszfória A droghatás megvonási tünetei: A DYNORPHIN által mediált negatív visszacsatolást fokozza. FosB: a transzkripciós faktorokhoz tartozó FOS család egyik tagja. Lényeg: A legtöbb transzkripciós faktor foszforilációs mechanizmus útján szabályozódik. Az addiktív szerek neurotranszmissziós hatásai: hatnak a protein kinázok és protein foszfatázok aktivitására is, azok aktivitását megváltoztatják. Az egyes transzkripciós faktorok, pl. CREB foszforilációját is megváltoztatják, s így ezek aktivitása is megváltozik. Ennek következtében egyes célgének expressziója megváltozik. Hosszú távon adaptív változások történnek a neuronális működésben. VI. Mikroanatómiai hatások Ismételt drog expozíció: Bizonyos neuronális körökben strukturális elváltozások történnek. Például: - Opiáthatásra: Csökken a VTA DA-erg neuronjainak szóma és dendrit mérete - Kokain, amfetamin: Nő a dendritikus elágazások és tüskék száma a NA és mediáls prefrontális kéreg piramissejtjeinél (szenzitizációban játszik szerepet?) - Krónikus ópiáthatás: Csökken a hippocampusban az új neuronok képződése, ami befolyásolja a tanulást és memóriafolyamatokat. VIII. Pszichofiziológia SZOCIABILITÁS: szociális ingerkeresés, attachment, kötődés. Személyiségfejlődés: Extraverzió (fokozott szociabilitás), introverzió (alacsonyabb szociabilitás) EOP rendszer szerepe a személyiségfejlődésben PANKSEPP elmélete: A szociális ingerek aktiválják az EOP-t: a., egyrészt analgetikus hatás (fájdalomcsillapító) b., másrészt jutalmazó funkció Evolúciós szerepe: A gyermek túlélését szolgálja, stabilizálja a kapcsolatokat a fajtársak között. Ha az imprintinget NALOXON-nal (opiát antagonista) felfüggesztjük, csökken a szociabilitás készsége. HERMANN IMRE, 1979: A szociális késztetés büntetés és fájdalmas (averzív) ingerek ellenére is fennmaradhat, sőt fokozódhat. Az EOP rendszer szociális szabályozása: Anya-gyermek diád: Kötődés prototípusa. Korai szociális depriváció ( anyamegvonás ): szomatoszenzoros deafferentáció, a GH (growth hormon) termelődés csökken, pszichoszociális törpeség, testi fejlődés is csökken. Anya érintése: az elválasztás előtt egyben szomatoszenzoros forrás is. Szociális inger aktiválja az EOP-t. Ez az opiát autoreuláció, társak, az anyag jelenléte az EOP rendszeren keresztül fejt ki jutalmazó hatást.
EOP rendszer aktivizálása: a., Szociális inger (exogén) b., Fájdalom (endogén) Ad a., Az egyedfejlődés korai szakaszában. Ilyenkor fájdalmas ingerekre csak az ingerlés megvonása esetén (szociális depriváció), azaz beindul az EOP korai önindukciója. Ad b., Szocializáció során kritkus az elválasztás szaka, kialakul az önreguláció, felnőtteknél már ez dominál. Megváltozik az EOP funkció. Ép EOP rendszer: A stressz, krízishelyzet, akut emocionális élmény fokozza az EOP aktivitást, ami előhívja a koria életszakaszban szerzett pozitív szociális tapasztalatokat, azok sémáját, amit éppe az EOP alapozott meg. Alterált tudatállapotok: EOP előidézi a transz állapotot Az egyén ilyenkor kilép hétköznapi keretei közül, különlees élményt, extázist él át, felfokozott emocionális állapot, fájdalom és fáradtság megszűnik. Például. Rituális tánc: nociceptív beavatások. Sport: EOP-t akvtiválja. (vö.: háború, krízis, zuhanás, kivégzés)