A Cisco kapcsolás Networking alapjai Academy Program és haladó szintű forgalomirányítás A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás 1. Ismerkedés az osztály nélküli forgalomirányítással Mártha Péter Név
1. VLSM 2. A RIP 2-es verziója
Mi az a VLSM, és miért használjuk? VLSM: Variable-Length Subnet Mask - változó hosszúságú alhálózati maszk
Mi az a VLSM, és miért használjuk?
Mi az a VLSM és miért használjuk? VLSM segítségével egy-egy szervezet ugyanazon a hálózati címtéren belül egynél több alhálózati maszkot is használhat. A VLSM használatba vételét sokszor az alhálózat alhálózatokra osztásának is nevezik, általa maximális hatékonyságú címzés valósítható meg Az osztály alapú irányító protokollok megkövetelik, hogy adott hálózat csak adott alhálózati maszkot használjon.
Mi az a VLSM, és miért használjuk?
CCNA 3 Mi az a VLSM, és miért használjuk?
A címtér pazarlása Az első, más néven nullás alhálózat használatát azért nem javasolták, mert a hálózat és az alhálózat címének egyezésekor problémákat okozhatott. Ugyanez vonatkozott az utolsó, vagyis csupa egyes" alhálózatra. Ezeket az alhálózatokat tulajdonképpen lehetett, csak éppen nem volt javasolt használni. Az alhálózatokra osztott hálózatokban egyre elfogadottabb eljárássá vált VLSM használata mellett az első és az utolsó alhálózat igénybe vétele no ip subnet-zero parancs a nullás hálózat használatát nem engedi.
A címtér pazarlása
Mikor van szükség VLSM használatára?
Útvonal-összevonás VLSM segítségével Az osztályok nélküli, körzetek közötti forgalomirányítás (Classless InterDomain Routing, CIDR) és a VLSM segítségével nemcsak a címek pazarlása előzhető meg, de az útvonalak összevonása, más szóval összefogása is lehetővé válik. Az útvonalak összefogásának lehetősége nélkül az internetes gerinchálózati forgalomirányítás valószínűleg már 1997 előtt összeomlott volna
Útvonal-összevonás VLSM segítségével A változó méretű hálózatok és alhálózatok bonyolult hierarchiájának összefogása előtagcímek használatával több ponton történik meg, míg végül a teljes hálózat egyetlen összevont útvonalként hirdethető. Az útvonalak összefogása csak akkor lehetséges, ha a hálózat forgalomirányítói osztályok nélküli irányító protokollt, például OSPF vagy EIGRP protokollt futtatnak Az osztályok nélküli irányító protokollok az útvonalfrissítésekben egy 32 bites IP-címből és egy bitmaszkból álló előtagot továbbítanak
Útvonal-összevonás VLSM segítségével
CCNA 3 Útvonal-összevonás VLSM segítségével A szolgáltatóhoz végül elérő összefogott útvonal egy 20 bites, a szervezet minden címe számára közös előtagot tartalmaz, ez a 200.199.48.0/22 avagy 11001000.11000111.0011 Ahhoz, hogy az összefogás megfelelően működhessen, a címeket körültekintő módon, hierarchikusan kell kiosztani, úgy, hogy az összefogott címek felső helyi értékű bitjei azonosak legyenek A forgalomirányítóknak pontosan ismerniük kell a hozzájuk csatlakozó alhálózatokat. A forgalomirányítóknak a többi forgalomirányítót nem kell minden egyes alhálózatukról értesíteniük, ha egyetlen összefogott útvonal megadható. Az összefogott útvonalakat használó forgalomirányítók irányítótáblája kevesebb bejegyzést tartalmaz.
Útvonal-összevonás VLSM segítségével
A VLSM konfigurálása Szingapur(config)#interface serial 0/0 Szingapur(config-if)#ip address 192.168.10.137 255.255.255.252 KualaLumpur(config)#interface serial 0/1 KualaLumpur(config-if)#ip address 192.168.10.138 255.255.255.252
1. VLSM 2. A RIP 2-es verziója
Autonóm rendszer Az internet autonóm rendszerek (autonomous system, AS) összessége. Általában minden autonóm rendszer önálló felügyelettel rendelkezik Az adott autonóm rendszeren belül alkalmazott irányító protokollt belső átjáróprotokollnak (Interior Gateway Protocol, IGP) nevezzük Az autonóm rendszerek közötti adatcserét egy másik protokoll, a külső átjáróprotokoll (Exterior Gateway Protocol, EGP) segíti
RIP v 1 Belső átjáró protokoll Osztály alapú Távolságvektor alapú 30 s-ként teljes irányítótábla átadása a szomszédnak Mérték: ugrásszám (max. 15) Terheléselosztás max. 6 útvonalon (alapértelmezett 4) A frissítéseket a 255.255.255.255 szórásos címre továbbítja Nem támogat semmilyen hitelesítést Nem képes a VLSM vagy az osztályok nélküli, körzetek közötti forgalomirányítás (CIDR) támogatására Útvonalfrissítéseiben nem küldi el az alhálózati maszkok adatait
CCNA 3 RIP v 2 protokoll jellemzői Útvonalfrissítéseiben az alhálózati maszkok adatait is elküldi Osztály nélküli forgalomirányítás A 16-os ugrásszámot végtelen távolságként kezeli Hitelesített frissítésküldés Egyszerű szöveg vagy MD5 alapú hitelesítés Az alapértelmezett beállítás az egyszerű szöveg használata D osztályú 224.0.0.9 cím használatával, hatékonyabban terjeszti az útvonalfrissítéseket
CCNA 3 Irányítási hurkok elleni védekezés Láthatár megosztással védekezik (adott útvonalat adott interfészen keresztül csak akkor hirdet, ha az útvonalról szóló információkat ő maga nem ugyanezen az interfészen keresztül kapta) A visszatartási időzítők használata (A visszatartás ideje alatt a forgalomirányítók figyelmen kívül hagyják az adott alhálózathoz vezető, a kiesettnél rosszabb útvonalakról szóló információkat)
CCNA 3 RIP v 2 protokoll jellemzői
CCNA 3 A RIP v 1 és RIP v 2 összehasonlítása
CCNA 3 RIP v1 és RIP v 2 konfigurálása
A 2-es RIP-változat működésének ellenőrzése show ip interface brief show running-config Show ip route show ip protocols frissítések 30 s Érvénytelen útvonal 180 s Törlés 240 s
CCNA 3 A 2-es RIP-változat hibáinak elhárítása
CCNA 3 Alapértelmezett útvonalak Statikus útvonalak Router(config)#ip route 172.16.1.0 255.255.255.0 172.16.2.1 Alapértelmezett útvonalak Router(config)#ip default-network 192.168.20.0 Végső átjáró Router(config)# ip route 0.0.0.0 0.0.0.0 s0/0 Dinamikus útvonalak
Köszönöm a figyelmet!