Forgalomirányítás, irányító protokollok (segédlet az internet technológiák 1 laborgyakorlathoz) Készítette: Kolluti Tamás RZI3QZ
|
|
- Márk Magyar
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Forgalomirányítás, irányító protokollok (segédlet az internet technológiák 1 laborgyakorlathoz) Készítette: Kolluti Tamás RZI3QZ
2 A routerek elsődleges célja a hálózatok közti kapcsolt megteremtése, és a hálózatok közti forgalomirányítás. Egy belső hálózaton is lehet több alhálózat, melyek közt forgalmat kell irányítani, és nem csak egy, a POP-nál az internet felé történő forgalomirányítás, és címfordítás. A router a harmadik rétegben működő eszköz, a forgalmat a csomagokban található cél IP címek alapján irányítja. Amikor a router megkapja a keretet, leveszi róla a keretet, és a csomagot tovább juttatja a harmadik réteg felé. Ha ez is megvan, akkor megvizsgálja a csomagban található cél IP címet, és keresést végez az irányítótáblájában. Ha talál a cél IP címmel megegyezőt, akkor megnézi, hogy az a hálózat melyik interfészen van, ha ezt nem találja meg, akkor újabb keresést indít. Az újabb keresés azt keresi, hogy a megtalált IP cím melyik interfészen keresztül érhető el. Ha ez megvan, akkor a router újrakeretezi a csomagot, és a megfelelő interfészen keresztül továbbítja azt. A routernek minden interfészének kötelezően eltérő hálózatban, vagy alhálózatban kell lennie, mivel a router rendeltetése a különböző hálózatok közti forgalomirányítás. Minden a routerre csatlakoztatott hálózatnak szüksége van saját interfészre, illetve VLAN-ok esetén saját alinterfészre. A router a forgalmat a legjobb szándéka szerint, az irányítótáblában megtalálható legmegfelelőbb úton továbbítja a cél felé. Már az irányítótáblába is a bejegyzések következetesen kerülnek be. Az irányítótábla feltölthető statikusan, és dinamikusan. Az irányítótáblába automatikusan bekerülnek a routerre közvetlenül csatlakoztatott hálózatok (c: Directly Connected). Statikus feltöltést csak a kis hálózatok esetén érdemes használni, fix útvonalakkal. Minden egyes útvonalat kézzel kell bejegyezni az irányítótáblába. Mindkét PC-nek az alapértelmezett átjárója azon router Fa0/1 interfészének IP címe, amelyikre csatlakozik. Ez lesz az átjáró a külső hálózat felé. Minden kifelé irányuló kérést ide fog küldeni. A lejjebb
3 látható hálózat esetében, ha beállítjuk az interfészeket, és nem állítunk be forgalomirányítást, akkor nem lesz még képes a /24 hálózatunk kommunikálni a /16 hálózattal. Hogy miért nem? Azért, mert a router0 nem tudja hogy a /16 célhálózat felé haladó csomagot merre kell továbbítania. Pinglejük végig a PC0-ról a PC1 felé haladó útvonalat. A router 0 Fa0/1 interfészét meg tudjuk pingelni, mivel azonos hálózatban van a PC0-val. A PC0-ról sikeresen tudjuk pingelni a Fa0/0 interfészét a router0-nak, mivel szerepel az irányítótáblájában a rá csatlakoztatott összes hálózat, ezért a /30 felé tudja az utat, és utána innen tudja vissza a /24 felé. A PC0-ról pingelve a router1 Fa0/0 interfésze már nem jár sikerrel. Miért nem, holott a router 0 sikeresen tudja továbbítani a csomagot a router1 fele, hiszen ismeri a /30 hálózatot? A ping azért nem sikeres, mert a router1 nem ismeri a /24 hálózatot, így ha megkapja a csomagot, akkor kénytelen lesz eldobni, mivel nem tudja, hogy a választ merre kell továbbítani, nem szerepel az irányítótáblájában a /24 hálózat. Ilyen kis hálózatok esetén érdemes használni a statikus forgalomirányítást, ha tudjuk, hogy nem fogunk nagy változtatást, bővítést végrehajtani a hálózaton. Hálózati erőforrást takarítunk meg azzal, hogy ha nem használunk dinamikus forgalomirányítást, ugyanis így nem használ el sávszélességet, processzoridőt az irányító protokollok futtatására, és az útvonalfrissítések továbbítására. Statikus útvonal mellett még szokás megadni alapértelmezett útvonalat. Az alapértelmezett útvonal lényege, hogy ha nem talál megfelelő célútvonalat, amerre a csomagot továbbítsa, akkor az alapértelmezett útvonal felé továbbítja a csomagot, így megelőzhetjük azt, hogy valamely csomag elvesszen, vagy pedig képtelen legyen valamely eszköz kommunikálni. Ennek persze van biztonsági hátránya is, mivel minden forgalom továbbítódik, még ha nem kéne, akkor is, de ezt majd később ACL-el meg tudjuk szűrni. 1.1 a hálózat
4 1.2 Router0 irányítótáblája a statikus út előtt 1.3 Router1 irányítótáblája a statikus út előtt 1.4 Keresés az irányítótábla alapján
5 Statikus útvonalat a /16 hálózat felé a router0-n a következő paranccsal tudunk megadni: Router0(config)#ip route FastEthernet 0/0 Ha ezt megtettük, akkor a router1-en is meg kell adni a statikus útvonalat a /24 hálózat felé: Router1(config)#ip route FastEthernet 0/0 Ha kiadtuk a statikus útvonalakra vonatkozó parancsot, akkor azok megjelennek az irányítótáblában, és így képes lesz már kommunikálni a két hálózat egymással. Alapértelmezett útvonal az ip default network paranccsal adható meg. Fontos fogalom az adminisztratív távolság. Ezzel az adott módszer megbízhatóságát szokás jellemezni. Minél kisebb a száma az adminisztratív távolságnak, annál megbízhatóbb az a módszer, ahonnan az adott útvonalat ismeri a forgalomirányító. A statikus bejegyzésnél feltételezve azt, hogy az egy megfelelő elgondolás után kerül bejegyzésre az adminisztratív távolság 1. A dinamikus irányító protokolloknak különböző az adminisztratív távolsága. A RIP-é 120, az EIGPR-é 90. Ha több irányító protokollt futtatunk egyszerre (RIP, és EIGRP, mert ezek kompatibilisek), és mindegyik hirdeti az adott útvonalat, akkor annak a hirdetése kerül be az irányítótáblába, amelyiknek az adminisztratív távolsága kisebb, és a másik csak egy tartalék útvonal lesz. Dinamikus irányító protokollokat használva a nagy hálózatoknál megkönnyíthetjük a dolgunkat. A dinamikus irányító protokollok a típusuktól függően továbbítják az irányítótáblájukat a szomszédok felé, vagy az egész hálózat felé hirdetve ezzel az általuk ismert útvonalakat. Azok a forgalomirányítók, melyek megkapják ezeket az irányítótáblákat feldolgozzák, és kibővítik vele a saját irányítótáblájukat. Ez sávszélességet, processzort, valamint memóriát emészt fel. Irányító protokollok Felelősek az irányított protokoll (pl. IP) csomagjainak a legjobb útvonalon történő célba juttatásáért. 2 osztálya van: 1. Belső irányító protokollok Csak egy adott szervezet által üzemeltetett autonóm rendszeren belül használják. Követelmények, elvárások: gyors reakció gyors konvergencia alkalmazkodó (lehet adaptív is) irányítási mérték (legyen mérvadó, és tükrözze a valóságot) a. Távolságvektor alapú irányító protokollok Csak a szomszédokkal tartja a kapcsolatot, és csak velük cserél irányítási információkat. A rendszer bekapcsolásakor üres minden router irányítótáblája. A routerek ismerik a közvetlenül rájuk csatlakozó hálózatokat, erről küldenek
6 információt szórással (RIPv1), vagy csoportcímzéssel (D osztályú cím, RIPv2) a szomszéd routereknek. Rendszeresen, időközönként küldik a frissítéseket, melyben benne vannak az általuk korábban megismert távoli hálózatok is. Előnye: egyszerű implementáció, kevés számítási-, és memóriakapacitást igényel Hátránya: ha nincs topológia állapot változás, akkor is rendszeres időközönként frissít (feleslegesen). Csak a szomszédokig lát el, szűk látókör, lassú konvergencia. Problémák a távolság vektor alapú irányító protokollokkal: Az alapelv szerint a router rendszeres időközönként elküldi a szomszédjainak az irányítási tábláját, amiben nem csak azok a hálózatok szerepelnek, amik közvetlenül a routerre csatlakoznak, hanem minden olyan hálózat, amit korábban a szomszédok jelentése alapján megismert. Hibás hálózati frissítések ellen a látóhatár megosztást vezették be: nem küldik abba az irányba egy távoli hálózat eléréséről irányítási információt, ahonnan ezt korábban megkapták (végtelen számolás problémája). Nem látja az autonóm rendszer teljes topológiáját. A. RIPv1 (AD: 120) Tisztán távolságvektor alapú irányító protokoll. Mértéke az ugrásszám. 30 másodpercenként automatikusan frissít. Nem támogatja a VLSM, és CIDR technológiákat, így csak az osztály alapú hálózatokat tudja kezelni, mivel az irányítási információkban nem továbbítja az alhálózati maszkot. Frissítéseit szórással küldi a szomszédoknak. B. IGRP (AD: 100) Szintén osztály alapú irányító protokoll, de a mértéke nem tisztán az ugrásszám, hanem összetett (sávszélesség, késleltetés, megbízhatóság, terhelés) mérték, amely a részeinek súlyozott átlaga. 90 másodpercenként frissítését szórással küldi szét a szomszédoknak. Nem támogatja a VLSM és a CIDR technológiákat. C. RIPv2 (AD: 120) Mértéke tisztán az ugrásszám. 30 másodpercenként küldi szét a frissítést csoportcímzéssel. A RIPv1 továbbfejlesztése, képes kezelni a VLSM, CIDR technológiákat, mivel a frissítésekben továbbítja az alhálózati maszkot is. Hitelesített irányítási információk frissítése. b. Kapcsolatállapot alapú irányító protokollok A kapcsolatállapot (topológia) nagyon fontos szerepet tölt be. Az autonóm rendszer teljes topológiáját látja mindegyik router. Frissítés a távolságvektor alapúakkal ellentétben itt csak topológia változásnál történik. Többségük csoportcímzés alapú frissítés küldést használ. Működésük: i. A rendszer bekapcsolásakor mindegyik router leméri a szomszédja, és közte levő késleltetést. ii. Mindegyik router az összes AS összes routerének LSA (Link State Advertisement: kapcsolatállapot hirdetés) üzenetet küld csoportcímzéssel. Ez a hirdetés írja le a rendszer által ismert közvetlenül elérhető útvonalakat, és ezek jellemzőit.
7 iii. Az összes router veszi az LSA üzeneteket, és ez alapján mindegyik elkészíti a memóriájában a topológia gráfot. Ez a gráf írja le az AS topológiáját, ahol a csomópontok a routerek, az élek pedig az őket összekötő útvonalak. Az élekre súlyok vannak felírva, amelyek az útvonalak összetett mértékéből származnak, leírják az útvonalak jóságát. Minél kisebb a súly, annál jobb az út. iv. Ezután az összes router a gráf alapján a Dijkstra algoritmussal kiszámolja az összes többi router felé vezető legrövidebb útvonalat. v. A számítás eredménye alapján minden router elkészíti az útválasztó tábláját, amelybe bejegyzi az összes cél címet, és az útvonalat (port, interfész neve, következő ugrás címe, mérték) Előnye: gyors konvergencia, mert az AS teljes állapotát látja minden router, konzisztens kép a teljes topológiáról, és csak állapotváltozáskor van frissítés. Hátránya: minden routernek nagy számítás, és memóriakapacitás igénye van. Implementációja az OSPF (AD: 110) irányító protokoll: Támogatja a VLSM, és CIDR technológiákat, az útvonal összefogást. Csoportcímzést használ a frissítések küldésére, és támogatja a frissítési információk hitelesítését. Támogatja az AS területekre való szétbontását is (területen belül lehet részgráfot is kialakítani). c. Hibrid irányító protokollok Ötvözik a kapcsolatállapot, és a távolságvektor alapú irányító protokollok előnyeit. csak a szomszédokkal cserél irányítási információt (TV, minimális erőforrásigény) csak állapotváltozáskor küld információt (KÁ) Implementációját a Cisco alakította ki. EIGRP (Enhanced IGRP): csak a Cisco eszközök támogatják, platformfüggő, illetve néhány más gyártó jogdíj ellenében használhatja. Jellemzők: támogatja a hitelesítést támogatja a VLSM és a CIDR technológiákat, és csoportcímzést használ 2. Külső irányító protokollok (EGP) BGP (Border Gateway Protocoll,. AD: 20): határvég átjáró protokoll. Nagy hálózatok határán található routereknél használják, AS-ek közötti forgalomirányításért felelős, tehát AS-eket köt össze. A határvégen levő routereknek ismerniük kell a külső, és a belső irányító protokollokat is. A külső irányító protokollokban a VLSM és a CIDR használata nagy hangsúlyt kap.
FORGALOMIRÁNYÍTÓK. 6. Forgalomirányítás és irányító protokollok CISCO HÁLÓZATI AKADÉMIA PROGRAM IRINYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA
FORGALOMIRÁNYÍTÓK 6. Forgalomirányítás és irányító protokollok 1. Statikus forgalomirányítás 2. Dinamikus forgalomirányítás 3. Irányító protokollok Áttekintés Forgalomirányítás Az a folyamat, amely révén
RészletesebbenA kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás. 1. Ismerkedés az osztály nélküli forgalomirányítással
A Cisco kapcsolás Networking alapjai Academy Program és haladó szintű forgalomirányítás A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás 1. Ismerkedés az osztály nélküli forgalomirányítással Mártha
RészletesebbenTartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői
Tartalom Router és routing Forgalomirányító (router) felépítésük működésük távolságvektor elv esetén Irányító protokollok autonóm rendszerek RIP IGRP DHCP 1 2 A 2. réteg és a 3. réteg működése Forgalomirányító
Részletesebben6. Forgalomirányítás
6. Forgalomirányítás Tartalom 6.1 Az irányító protokollok konfigurálása 6.2 Külső forgalomirányító protokollok Az irányító protokollok konfigurálása 6.1 Vissza a tartalomjegyzékre A forgalomirányítás alapjai
RészletesebbenForgalomirányítás (Routing)
Forgalomirányítás (Routing) Tartalom Forgalomirányítás (Routing) Készítette: (BMF) Forgalomirányítás (Routing) Autonóm körzet Irányított - irányító protokollok Irányítóprotokollok mőködési elve Távolságvektor
RészletesebbenStatikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban
Hoszt kommunikáció Statikus routing Két lehetőség Partnerek azonos hálózatban (A) Partnerek különböző hálózatban (B) Döntéshez AND Címzett IP címe Feladó netmaszk Hálózati cím AND A esetben = B esetben
Részletesebben2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
Tavasz 2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 9. gyakorlat Forgalomirányítás (RIP) Somogyi Viktor S z e g e d i T u d o m
Részletesebben2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGE- DIENSIS
Tavasz 2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGE- DIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép hálózatok 10. gyakorlat Forgalomirányítás Somogyi Viktor, Bordé Sándor S z e g e d
RészletesebbenHálózati alapismeretek
Hálózati alapismeretek 10. Alhálózatok és forgalomirányítási alapismeretek 1. Irányított protokollok 2. IP alapú irányító protokollok 3. Az alhálózatok működése Irányított protokollok Irányított protokoll
Részletesebben2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
Tavasz 2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép hálózatok 9. gyakorlat Forgalomirányító protokollok, RIP Somogyi Viktor, Bordé Sándor
RészletesebbenDinamikus routing - alapismeretek -
Router működési vázlata Dinamikus routing - alapismeretek - admin Static vs Dynamic Static vs Dynamic Csoportosítás Csoportosítás Belső átjáró protokollok Interior Gateway Protocol (IGP) Külső átjáró protokollok
RészletesebbenFORGALOMIRÁNYÍTÓK. 7. Távolságvektor alapú forgalomirányító protokollok CISCO HÁLÓZATI AKADÉMIA PROGRAM IRINYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA
FORGALOMIRÁNYÍTÓK 7. Távolságvektor alapú forgalomirányító protokollok 1. Távolságvektor alapú forgalomirányítás 2. RIP 3. IGRP Útvonalfrissítő üzenetek Frissítések - Periódikusan - Topológia megváltozásakor
RészletesebbenAz alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei?
ck_01 Az alábbi állítások közül melyek a forgalomirányító feladatai és előnyei? ck_02 a) Csomagkapcsolás b) Ütközés megelőzése egy LAN szegmensen c) Csomagszűrés d) Szórási tartomány megnövelése e) Szórások
RészletesebbenInternet használata (internetworking) Készítette: Schubert Tamás
Internet használata (internetworking) Készítette: (BMF) Internet/1 Internet használata (internetworking) Az együttműködő számítógépek kapcsolódhatnak: kizárólag LAN-hoz, kizárólag WAN-hoz, vagy LAN-ok
Részletesebben4. Vállalati hálózatok címzése
4. Vállalati hálózatok címzése Tartalom 4.1 IP-hálózatok hierarchikus címzési sémája 4.2 A VLSM használata 4.3 Az osztály nélküli forgalomirányítás és a CIDR alkalmazása 4.4 NAT és PAT használata IP-hálózatok
RészletesebbenBeállítások 1. Töltse be a Planet_NET.pkt állományt a szimulációs programba! A teszthálózat már tartalmazza a vállalat
Planet-NET Egy terjeszkedés alatt álló vállalat hálózatának tervezésével bízták meg. A vállalat jelenleg három telephellyel rendelkezik. Feladata, hogy a megadott tervek alapján szimulációs programmal
RészletesebbenDepartment of Software Engineering
Tavasz 2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 7. gyakorlat Statikus forgalomirányítás, RIP Bordé Sándor S z e g e d i T u
RészletesebbenHálózati Technológiák és Alkalmazások. Vida Rolland, BME TMIT október 29. HSNLab SINCE 1992
Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland, BME TMIT 2018. október 29. Link-state protokollok OSPF Open Shortest Path First Első szabvány RFC 1131 ( 89) OSPFv2 RFC 2178 ( 97) OSPFv3 RFC 2740 (
RészletesebbenDepartment of Software Engineering
Tavasz 2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 10. gyakorlat OSPF Zelei Dániel, Bordé Sándor S z e g e d i T u d o m á n y
RészletesebbenRouting IPv4 és IPv6 környezetben. Professzionális hálózati feladatok RouterOS-el
Routing IPv4 és IPv6 környezetben Professzionális hálózati feladatok RouterOS-el Tartalom 1. Hálózatok osztályozása Collosion/Broadcast domain Switchelt hálózat Routolt hálózat 1. Útválasztási eljárások
RészletesebbenWS 2013 elődöntő ICND 1+ teszt
WS 2013 elődöntő ICND 1+ teszt 14 feladat 15 perc (14:00-14:15) ck_01 Melyik parancsokat kell kiadni ahhoz, hogy egy kapcsoló felügyeleti célból, távolról elérhető legyen? ck_02 S1(config)#ip address 172.20.1.2
RészletesebbenRouting. Számítógép-hálózatok. Dr. Lencse Gábor. egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék
Routing Számítógép-hálózatok Dr. Lencse Gábor egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék lencse@sze.hu Út(vonal)választás - bevezetés A csomagok továbbítása általában a tanult módon,
Részletesebben13.A. Ön egy kisvállalat rendszergazdájaként a hálózati eszközök konfigurálását és folyamatos ellen
1 13.A. Ön egy kisvállalat rendszergazdájaként a hálózati eszközök konfigurálását és folyamatos ellenőrzését kapta feladatként. Ismertesse az irányító protokollok működését és konfigurálását! 13.1 Ismertesse
Részletesebben1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika
1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika A vizsga leírása: A vizsga anyaga a Cisco Routing and Switching Bevezetés a hálózatok világába (1)és a Cisco R&S:
Részletesebben54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
Részletesebbenrouting packet forwarding node routerek routing table
Az útválasztás, hálózati forgalomirányítás vagy routing (még mint: routeing, route-olás, routolás) az informatikában annak kiválasztását jelenti, hogy a hálózatban milyen útvonalon haladjon a hálózati
RészletesebbenKommunikációs rendszerek programozása. Routing Information Protocol (RIP)
Kommunikációs rendszerek programozása Routing Information Protocol (RIP) Távolságvektor alapú útválasztás Routing Information Protocol (RIP) TCP/IP előttről származik (Xerox Network Services) Tovább fejlesztve
RészletesebbenDepartment of Software Engineering
Tavasz 2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 11. gyakorlat OSPF Deák Kristóf S z e g e d i T u d o m á n y e g y e t e m
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 12/2013 (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 481 04 Informatikai rendszergazda Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok
Számítógépes Hálózatok 7a. Előadás: Hálózati réteg ased on slides from Zoltán Ács ELTE and. hoffnes Northeastern U., Philippa Gill from Stonyrook University, Revised Spring 06 by S. Laki Legrövidebb út
RészletesebbenHálózati architektúrák laborgyakorlat
Hálózati architektúrák laborgyakorlat 5. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer: ARP Útválasztás: route IP útvonal: traceroute Parancsok: ifconfig, arp,
RészletesebbenHálózati Technológiák és Alkalmazások
Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland BME TMIT 016. március 9. Routing - Router Routing (útválasztás) Folyamat, mely során a hálózati protokollok csomagjai a célállomáshoz jutnak A routing
RészletesebbenBajaWebNet hálózatfeladat Egy kisvállalat hálózatának tervezésével bízták meg. A kisvállalatnak jelenleg Baján, Egerben és Szolnokon vannak irodaépületei, ahol vezetékes, illetve vezeték nélküli hálózati
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 52 481 02 Irodai informatikus Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel a nevét!
RészletesebbenIP alapú kommunikáció. 4. Előadás Routing 1 Kovács Ákos
IP alapú kommunikáció 4. Előadás Routing 1 Kovács Ákos Routing Útvonalválasztási processz, mely utat keres két hálózat között Nem csak az IP-s világ része PSTN telefonoknál is volt útvonalválasztás A switch-elt
RészletesebbenHálózati réteg. Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont
Hálózati réteg Hálózati réteg Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont közötti átvitellel foglalkozik. Ismernie kell a topológiát Útvonalválasztás,
RészletesebbenJÁNOS SZAKKÖZÉPI SKOLA
Cisco Networking Kapcsolás Academy alapjai, Program haladó forgalomirányítás A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás 2. Egyterületű OSPF Név 1. Link-state (kapcsolatállapot alapú) protokollok
RészletesebbenCisco Teszt. Question 2 Az alábbiak közül melyek vezeték nélküli hitelesítési módok? (3 helyes válasz)
Cisco Teszt Question 1 Az ábrán látható parancskimenet részlet alapján mi okozhatja az interfész down állapotát? (2 helyes válasz) a. A protokoll rosszul lett konfigurálva. b. Hibás kábel lett az interfészhez
RészletesebbenA 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
RészletesebbenIP alapú kommunikáció. 5. Előadás Routing 2 Kovács Ákos
IP alapú kommunikáció 5. Előadás Routing 2 Kovács Ákos Az internet ~84000 (2018 )különböző hálózatból épül fel, ezeket domainnek nevezzük Minden domain több routerből és hostból áll, amelyet egy szervezt
Részletesebben4.1.5.3 Laborgyakorlat: A hálózat alhálózatokra bontása
4.1.5.3 Laborgyakorlat: A hálózat alhálózatokra bontása Célkitűzések Ip címzési terv készítése kis hálózat számára. Háttérismeretek és előkészületek A feladat során, az ISP helyszíni telepítő és szervizes
Részletesebben54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenHálózati ismeret II. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka
Hálózati ismeret II. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka A vállalati hálózatok és az internetszolgáltatók a hierarchikus (egymásra épülő részekből álló) felépítésük és bővíthetőségük miatt kapcsolatállapot
Részletesebben54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenA 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
Részletesebben5. Forgalomirányítás távolságvektor alapú protokollal
5. Forgalomirányítás távolságvektor alapú protokollal Tartalom 5.1 Nagyvállalati hálózatok karbantartása 5.2 RIP protokollal történő forgalomirányítás 5.3 Forgalomirányítás az EIGRP protokollal 5.4 EIGRP
RészletesebbenHálózati Technológiák és Alkalmazások
Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland Moldován István BME TMIT 2016. október 21. Routing - Router Routing (útválasztás) Folyamat, mely során a hálózati protokollok csomagjai a célállomáshoz
RészletesebbenFORGALOMIRÁNYÍTÁS TÁVOLSÁGALAPÚ IRÁNYÍTÓ PROTOKOLLAL. Hálózati ismeret II. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka
FORGALOMIRÁNYÍTÁS TÁVOLSÁGALAPÚ IRÁNYÍTÓ PROTOKOLLAL Hálózati ismeret II. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka Nagyvállalati hálózatok karbantartása Nagyvállalati hálózatok 3 A nagyvállalati hálózatok
RészletesebbenA 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
RészletesebbenCCNA Exploration Scope and Sequence (2007 április)
CCNA Exploration Scope and Sequence (2007 április) Ez egy előzetes áttekintés a még fejlesztés alatt álló új Cisco CCNA Exploration tananyagról. Az első és második szemeszter anyagának angol nyelvű változata
RészletesebbenHálózatok építése és üzemeltetése
Hálózatok építése és üzemeltetése Routing protokollok 1 Mai téma Eddig hálózati funkciók (NAT, Firewall, DHCP, DNS) Tulajdonképpen switch / bridge (Layer 2) router (Layer 3) is alap hálózati funkciók Mai
RészletesebbenA MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze
A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze a MAC-címet használja a hálózat előre meghatározott
RészletesebbenAdvanced PT activity: Fejlesztési feladatok
Advanced PT activity: Fejlesztési feladatok Ebben a feladatban a korábban megismert hálózati topológia módosított változatán kell különböző konfigurációs feladatokat elvégezni. A feladat célja felmérni
RészletesebbenWorldSkills HU 2008 döntő Packet Tracer
WorldSkills HU 2008 döntő Szeged, 2008. október 17. FIGYELEM! Az eszközök konfiguráláshoz a grafikus felület korlátozottan vehető igénybe! Helyzetismertetés Most kerültünk a WSC vállalathoz, mint hálózati
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 04 Informatikai rendszergazda Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel
RészletesebbenMinőségbiztosítás IP hálózatokon (vitt9181)
Minőségbiztosítás IP hálózatokon (vitt9181) 11. Minőségbiztosítás a hálózati rétegben I. Forgalomirányítás és útválasztás Lukovszki Csaba, lukovszki@tmit.bme.hu TÁVKÖZLÉSI ÉS MÉDIAINFORMATIKAI TANSZÉK
RészletesebbenHálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon
Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon - áttekintés és példák - Varga Pál pvarga@tmit.bme.hu Áttekintés Általános laborismeretek Junos OS bevezető Routing - alapok Tűzfalbeállítás alapok
RészletesebbenHálózatok építése és üzemeltetése
Hálózatok építése és üzemeltetése OSPF gyakorlat 1 Ismétlés 2 Routing protokollok Feladatuk optimális útvonal (next hop) kiszámítása bármely csomópontok között aktuális állapot információ gyűjtés a hálózatról
RészletesebbenCISCO gyakorlati segédlet. Összeállította: Balogh Zoltán
CISCO gyakorlati segédlet Összeállította: Balogh Zoltán 2 1. Forgalomirányítók alapszintű konfigurálása Hostname megadása: (config)#hostname LAB_A Konzol és telnet kapcsolatok jelszavainak megadása: (config)#line
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 51 481 02 Szoftverüzemeltető-alkalmazásgazda Tájékoztató A vizsgázó az első lapra
RészletesebbenHálózati Technológiák és Alkalmazások
Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland BME TMIT 2016. október 28. Internet topológia IGP-EGP hierarchia előnyei Skálázhatóság nagy hálózatokra Kevesebb prefix terjesztése Gyorsabb konvergencia
Részletesebbenicompetiton 2009 1. forduló Elméleti kérdések
Statikus forgalomirányítás icompetiton 2009 1. forduló Elméleti kérdések 1. kérdés A következő parancsok közül melyiket használjuk statikus útvonal beállítására? a. Router (config)# ip route add 172.100.1.0
RészletesebbenBevezetés. Bevezetés. összeköttetés alapú hálózat
Bevezetés Hálózati réteg Webprogramozó + ISGT feladata, hogy a csomagokat eljuttassa a forrástól a célig a csomagoknak általában több csomóponton is át kell jutniuk figyelembe kell venni a hálózat topológiáját,
RészletesebbenWindows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 3. óra. Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd
Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása 3. óra Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd 2015.03.05. Routing Route tábla kiratása: route PRINT Route tábla Illesztéses algoritmus:
RészletesebbenOktatási segédlet A CNNA vizsgára való felkészüléshez Cisco Certified Network Associate
Németh Imre: Az Enhanced IGRP (EIGRP) és az Open Short Path First (OSPF) Oktatási segédlet A CNNA 640-802 vizsgára való felkészüléshez Cisco Certified Network Associate Németh Imre WSUF 2011 A CNNA vizsga
RészletesebbenÚtmutató az IP és Routing mérésekben használt Cisco routerek alapszint konfigurációjához i
Útmutató az IP és Routing mérésekben használt Cisco routerek alapszint konfigurációjához i 1. Bevezetés (készítette: Fodor Kristóf fodork@tmit.bme.hu) A routerek a hozzájuk csatolt hálózati szegmensek
Részletesebben8.) Milyen típusú kábel bekötési térképe látható az ábrán? 2 pont
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
Részletesebben2. Melyik az alábbi ábrák közül, az EIA/TIA 568 A szabvány szerinti bekötési sorrend?
1. Melyek a VPN hálózatok típusai? a. Távoli b. Internetes c. Intranetes d. Elosztási e. Hozzáférési f. Központi 2. Melyik az alábbi ábrák közül, az EIA/TIA 568 A szabvány szerinti bekötési sorrend? 1.
RészletesebbenDepartment of Software Engineering
Tavasz 2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 12. gyakorlat Network Address Translation Deák Kristóf S z e g e d i T u d
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
Részletesebben20 bájt 8 bájt. IP fejléc UDP fejléc RIP üzenet. IP csomag UDP csomag
lab Routing protokollok Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem IP forgalomirányítás általában Hierarchikus (2 szintű) AS-ek közötti: EGP Exterior Gateway
RészletesebbenAz internet ökoszisztémája és evolúciója. Gyakorlat 1
Az internet ökoszisztémája és evolúciója Gyakorlat 1 GNS3: installálás és konfiguráció GNS3: hálózatszimulátor Valódi router/hoszt image-ek hálózatba kapcsolása emulált linkeken keresztül: CISCO, Juniper,
Részletesebben1. Melyik az alábbi ábrák közül, az EIA/TIA 568 A szabvány szerinti bekötési sorrend?
1. Melyik az alábbi ábrák közül, az EIA/TIA 568 A szabvány szerinti bekötési sorrend? 1. kép 2. kép 3. kép 4. kép a. 1. kép b. 2. kép c. 3. kép d. 4. kép 2. Hálózati adatátvitel során milyen tényezők okoznak
RészletesebbenA 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
RészletesebbenHálózatok II. A hálózati réteg forgalomirányítása
Hálózatok II. A hálózati réteg forgalomirányítása 2007/2008. tanév, I. félév Dr. Kovács Szilveszter E-mail: szkovacs@iit.uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem Informatikai Intézet 106. sz. szoba Tel: (46) 565-111
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 12/2013 (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 481 04 Informatikai rendszergazda Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 481 04 Informatikai rendszergazda Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel
RészletesebbenVÁLLALATI HÁLÓZATOK CÍMZÉSE. Hálózati ismeret II. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka
VÁLLALATI HÁLÓZATOK CÍMZÉSE Hálózati ismeret II. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka IP-HÁLÓZATOK HIERARCHIKUS CÍMZÉSI SÉMÁJA Egyszintű és hierarchikus hálózatok A helyi hálózatban bekövetkező ütközések
RészletesebbenSzámítógép hálózatok gyakorlat
Számítógép hálózatok gyakorlat 5. Gyakorlat Ethernet alapok Ethernet Helyi hálózatokat leíró de facto szabvány A hálózati szabványokat az IEEE bizottságok kezelik Ezekről nevezik el őket Az Ethernet így
RészletesebbenHálózati architektúrák és Protokollok PTI 6. Kocsis Gergely
Hálózati architektúrák és Protokollok PTI 6 Kocsis Gergely 2018.04.11. Hálózati konfiguráció $ ifconfig Kapcsoló nélkül kiíratja a csomópont aktuális hálózati interfész beállításait. Kapcsolókkal alkalmas
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 481 04 Informatikai rendszergazda Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel
RészletesebbenAz internet ökoszisztémája és evolúciója. Gyakorlat 4
Az internet ökoszisztémája és evolúciója Gyakorlat 4 Tartományok közti útválasztás konfigurálása: alapok Emlékeztető: interfészkonfiguráció R1 R2 link konfigurációja R1 routeren root@openwrt:/# vtysh OpenWrt#
RészletesebbenHálózati projektor használati útmutató
Hálózati projektor használati útmutató Tartalomjegyzék Előkészületek...3 Projektor csatlakoztatása a számítógéphez...3 Vezetékes kapcsolat... 3 A projektor távvezérlése LAN-on keresztül...5 Támogatott
RészletesebbenHÁLÓZATI ISMERETEK GNS 3
HÁLÓZATI ISMERETEK GNS 3 Tartalomjegyzék Csatlakozás az internetre Hálózati eszközök Bináris számrendszer IP-cím Hálózati berendezések IP hierarchia Hálózati hierarchia Alhálózatok Topológiák Hálózatok
Részletesebben6. Az IP-címzés használata a hálózati tervezésben
6. Az IP-címzés használata a hálózati tervezésben Tartalom 6.1 A megfelelő IP-címzési terv kialakítása 6.2 A megfelelő IP-címzési és elnevezési séma kialakítása 6.3 Az IPv4 és az IPv6 leírása A megfelelő
RészletesebbenAz internet ökoszisztémája és evolúciója. Gyakorlat 1
Az internet ökoszisztémája és evolúciója Gyakorlat 1 GNS3: installálás és konfiguráció GNS3: hálózatszimulátor Valódi router/hoszt image-ek hálózatba kapcsolása emulált linkeken keresztül: CISCO, Juniper,
Részletesebben18. fejezet A hálózati réteg és Az útválasztás
18. fejezet A hálózati réteg és Az útválasztás A hálózati réteg A hálózat réteg az alatta elhelyezkedő adatkapcsolati réteg szolgáltatásait igénybe véve, valamint saját szolgáltatásai segítségével szolgálja
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 51 481 02 Szoftverüzemeltető-alkalmazásgazda Tájékoztató A vizsgázó az első lapra
RészletesebbenGyakorlati vizsgatevékenység
Gyakorlati vizsgatevékenység Elágazás azonosító száma megnevezése: 4 481 03 0010 4 01 Informatikai hálózat-telepítő és -üzemeltető Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1163-06
Részletesebben20 bájt 8 bájt. IP fejléc UDP fejléc RIP üzenet. IP csomag UDP csomag
lab Routing protokollok Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem IP forgalomirányítás általában Hierarchikus (2 szintű) AS-ek közötti: EGP Exterior Gateway
RészletesebbenBevezető. PoC kit felépítése. NX appliance. SPAN-Proxy
Bevezető A dokumentum célja összefoglalni a szükséges technikai előkészületeket a FireEye PoC előtt, hogy az sikeresen végig mehessen. PoC kit felépítése A FireEye PoC kit 3 appliance-t tartalmaz: NX series:
RészletesebbenAz internet ökoszisztémája és evolúciója. Gyakorlat 4
Az internet ökoszisztémája és evolúciója Gyakorlat 4 Tartományok közti útválasztás konfigurálása: alapok Emlékeztető: interfészkonfiguráció R1 R2 link konfigurációja R1 routeren root@openwrt:/# vtysh OpenWrt#
RészletesebbenHasználható segédeszköz: - Útmutató: - A feladatlap tesztkérdéseket tartalmaz. jelölni. utalunk.
A 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 04 Informatikai rendszergazda Tájékoztató: A vizsgázó az első lapra írja fel
RészletesebbenÚtvonal információk a) Statikus
Forgalomirányítás Tartalom a) Forgalomirányító algoritmusok b) Statikus forgalomirányítás c) Dinamikus forgalomirányítás Távolságvektor alapú Link állapot alapú d) Internet struktúra Forgalomirányítók,
RészletesebbenHálózati architektúrák laborgyakorlat
Hálózati architektúrák laborgyakorlat 4. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer Interfész konfigurációja IP címzés: címosztályok, alhálózatok, szuperhálózatok,
RészletesebbenIII. előadás. Kovács Róbert
III. előadás Kovács Róbert VLAN Virtual Local Area Network Virtuális LAN Logikai üzenetszórási tartomány VLAN A VLAN egy logikai üzenetszórási tartomány, mely több fizikai LAN szegmensre is kiterjedhet.
RészletesebbenTájékoztató. Értékelés. 100% = 90 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 30%.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenSzámítógépes hálózatok
Számítógépes hálózatok HATODIK ELŐADÁS Hálózati réteg, forgalomirányítási protokollok, címzés ELŐADÓ: ÁCS ZOLTÁN Hálózati réteg szerepkörei FŐ FELADATA A csomagok továbbítása a forrás és a cél között.
RészletesebbenSzámítógépes Hálózatok. 6. gyakorlat
Számítógépes Hálózatok 6. gyakorlat Forgalomirányítás DEFINÍCIÓ A hálózati réteg szoftverének azon része, amely azért a döntésért felelős, hogy a bejövő csomag melyik kimeneti vonalon kerüljön továbbításra.
RészletesebbenHálózati architektúrák és Protokollok Levelező II. Kocsis Gergely
Hálózati architektúrák és Protokollok Levelező II Kocsis Gergely 2016.04.29. Route tábla Lekérdezése: $ route -n $ netstat -rn Eredmény: célhálózat átjáró netmaszk interfész Route tábla Útválasztás: -
Részletesebben