Az internet architektúrája. Az IP protokoll és az IPcímzés. Az internet architektúrája. Az internet architektúrája
|
|
- Oszkár Papp
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az IP protokoll és az IPcímzés Az internet a hálózati rétegek együttműködésének alapelvére épül. A cél a hálózat funkcionalitásának független modulokkal való biztosítása. Így számos különböző LAN technológia alkalmazható az OSI modell első és második rétegében, illetve különféle alkalmazásokat lehet futtatni az ötödik, a hatodik és a hetedik rétegben. 1 2 Az OSI modell felépítésének köszönhetően az alsóbb és a felsőbb rétegek elkülönülnek egymástól. Ezzel az is lehetővé válik, hogy a köztes hálózati készülékek a LAN-ok részletesebb ismerete nélkül továbbítsák a forgalmat. A fentiek alapján bevezethetjük az összekapcsolt hálózat, a sok kisebb hálózatból álló hálózat fogalmát. Jellemzői: Méretezhetőség Képeseknek kell lenniük az adatok nagy távolságokra való továbbítására. Rugalmasság Költséghatékonyság Az összekapcsolt hálózatoknak bárki számára, bárhol és bármikor biztosítaniuk kell az adatátvitel lehetőségét. 3 4 Két hálózat összekötése forgalomirányítóval A következő dián lévő ábrán két fizikai hálózatnak egy különleges, forgalomirányítónak nevezett számítógép segítségével történő összekapcsolását szemléltettük. Példánkban a hálózatok közvetlenül csatlakoznak a forgalomirányítókhoz. A forgalomirányító feladata a két hálózat kommunikációjához szükséges útvonal-választási műveletek elvégzése
2 Három hálózat összekötése forgalomirányítóval A következő dián lévő ábrán két forgalomirányító három fizikai hálózatot kapcsol össze. A forgalomirányítók összetett döntéseket hoznak, ezek alapján az összes hálózat felhasználói kommunikálni tudnak egymással. Nem minden hálózat áll közvetlen kapcsolatban a többivel. Ennek a problémának a kezelése a forgalomirányítók feladata. 7 8 A méretezhetőség szempontjából jó megoldás: a forgalomirányítók minden, az autonóm rendszeren belüli hálózatról listát vezetnek, de a helyi továbbítást már a helyi fizikai hálózatokra bízzák. Ilyenkor a forgalomirányítók egymásnak adják tovább az üzeneteket. Az egyes forgalomirányítók átadják egymásnak a hozzájuk közvetlenül csatlakozó hálózatokról szóló információkat. A számítógépek a világ tetszőleges pontjairól megbízható kapcsolatot létesíthetnek egymással, ha bizonyos hardveres, szoftveres és protokollspecifikációknak megfelelnek. Az internet létrehozását az adatok továbbításának szabványosítása tette lehetővé Az internetes címek és címzések Ha két rendszer kommunikálni akar egymással, akkor valamilyen módon meg kell találniuk és azonosítaniuk kell egymást. A hálózati készülékek minden csatlakozási pontja, más szóval interfésze rendelkezik valamely hálózat egy címével, ennek révén más számítógépek is megtalálhatják az adott hálózaton a készüléket. 11 Az internetes címek és címzések A hálózatcím és az állomáscím együtt minden hálózati készülék számára egyedi címet alkotnak. A TCP/IP alapú hálózatok minden számítógépének egyedi azonosítóval, egy IP-címmel kell rendelkeznie. Ez a harmadik rétegbeli cím teszi lehetővé, hogy a számítógépek megtalálják egymást a hálózaton. Minden számítógép rendelkezik egy egyedi fizikai címmel is, ez a MAC-cím. A MAC-címek az OSI modell második rétegébe tartoznak, kiosztásukat a hálózati kártyák gyártói végzik. 12 2
3 Az internetes címek és címzések Egy IP-cím egyesekből és nullákból álló 32 bites sorozat. Az IP-címeket a velük végzett munka megkönnyítése érdekében négy darab ponttal elválasztott decimális számmal szoktuk ábrázolni. Egy számítógép IP-címe lehet például a , egy másiké pedig a Ezt az ábrázolást pontozott decimális formátumnak nevezzük. Az internetes címek és címzések (folytatás) A cím egyes részeit oktetteknek nevezzük, ugyanis nyolc-nyolc bináris számjegyet helyettesítenek. Például a IP-cím bináris megfelelője a A pontozott decimális formátum EMBER SZÁMÁRA könnyebben kezelhető, mint a bináris nullák és egyesek sorozata. A pontozott decimális formátum használatával a bináris számokkal végzett munkák során gyakori elírások is megelőzhetők IPv4 címzés IPv4 címzés A forgalomirányítók IP-t használnak a csomagoknak a forrás- és célhálózatok közötti továbbítására. A csomagoknak a forrás- és a célhálózat azonosítóját egyaránt tartalmazniuk kell. A forgalomirányítók a célhálózatok IP-címei alapján irányítják a csomagokat a megfelelő hálózatok felé. Amikor egy csomag megérkezik ahhoz a forgalomirányítóhoz, amely a célhálózattal közvetlen kapcsolatban áll, a forgalomirányító az IP-cím alapján keresi meg a megfelelő Minden IP-cím két részből áll. Az első rész azt a hálózatot adja meg, amelyhez az adott rendszer csatlakozik, a második pedig magát az állomást azonosítja. Egyegy oktett értéke a tartományba esik. Minden oktett 256 alcsoport azonosítására alkalmas, illetve Ha a hierarchia egy felsőbb szintű csoportjára közvetlenül hivatkozunk, akkor az adott ágra eső összes csoportot egyetlen lépéssel ki tudjuk választani. számítógépet a hálózaton belül IPv4 címzés (folytatás) Az ilyen jellegű címzést hierarchikus címzésnek nevezzük, ugyanis különféle szintekre oszlik. Az IP-címek ezt a két azonosítót egyetlen számba egyesítik. Ennek a számnak egyedinek kell lennie, a kettős számok ugyanis lehetetlenné teszik a forgalomirányítást. Az első rész a rendszer egy hálózatának címét írja le, a második pedig e hálózaton belül egy konkrét számítógépet azonosít. 17 IPv4 címzés Az IP-címeket osztályokra bontották, ezek segítségével nagyméretű, közepes és kisméretű hálózatokat lehet megcímezni. A legnagyobb hálózatok A osztályú címeket kapnak. A B osztályú címek a közepes, a C osztályúak pedig a kisebb hálózatoknak jutnak. Ha meg akarjuk határozni, hogy egy cím melyik része azonosítja a hálózatot, és melyik része az állomást, akkor először az IP-cím osztályát kell megtudnunk. 18 3
4 IPv4 címzés IPv4 címzés A különféle méretű hálózatok támogatása és kezelése céljából az IP-címeket különféle, osztályoknak nevezett csoportokba sorolták. Ezt a megoldást osztály alapú címzésnek nevezzük. Minden teljes, 32 bites IP-cím egy hálózati és egy állomás részre oszlik. Az egyes címek osztályát az elejükön lévő bit vagy bitsorozat határozza meg. Összesen öt IP-címosztály létezik, ezek a ábrán láthatók Az A osztály a különösen nagyméretű, 16 milliónál több állomást tartalmazó hálózatok támogatására szolgál. Az A osztályú IP-címeknél az első oktett a hálózatcím, a többi három oktett az állomások címzésére szolgál. Az A osztályú címek első bitje mindig nulla. Ha az első bit nulla, akkor a legkisebb ábrázolható szám a , decimálisan 0; a legnagyobb pedig a , decimálisan 127. A 0 és a 127 kezdetű címek fenntartottak, hálózatcímként nem használhatók. Minden 1 és 126 közötti értékű oktettel kezdődő cím A osztályú
5 A hálózat a helyi hurok tesztelésére van fenntartva. A forgalomirányítók és a helyi számítógépek ezt a címet használják, ha önmaguknak akarnak csomagokat küldeni. Ezek a számok tehát hálózathoz nem rendelhetők hozzá A B osztályú címek a közepes méretű hálózatok támogatására alkalmasak. A B osztályú címek első oktettjének első két bitje mindig 10. A B osztályú IP-címeknél a négy oktettből az első kettő szolgál a hálózatcím megadására, a másik két oktett az állomáscímeket jelöli. A többi hat bit nulla és egy értéket egyaránt felvehet. A B osztályú címeknél az első oktett legkisebb értéke , decimálisan 128; legnagyobb értéke pedig , decimálisan 191. Bármely 128 és 191 közötti értékkel kezdődő cím B osztályúnak számít. 27 B osztályú IP-címek 28 Az eredeti címosztályok közül a C osztályú címeket használják a legtöbb helyen. Ezt a címtartományt a kisebb, legfeljebb 254 állomást tartalmazó hálózatok támogatására szánták. az , a decimális 192; a legnagyobb pedig az , decimálisan 223. Ha egy cím első oktettjének értéke a tartományba esik, akkor C osztályú címről van szó. C osztályú IP-címek
6 A D osztályú címeket az IP alapú csoportcímzés lehetővé tételére szánták. A csoportcímzés (és nem pedig a magyar fordításban szereplő szórásos cím) egy olyan egyedi hálózati cím, amely az erre a címre küldött csomagokat az IPcímek egy előre megadott csoportjához irányítja. Így egy állomás egyszerre több címzettnek is továbbíthat egyetlen adatfolyamot. A D címosztály, hasonlóan a többihez, adott tartományba esik. A D osztályú címek első négy bitje mindig A D osztályú címek első oktettjének értéke tehát az , decimálisan a tartományba esik. Ha egy IP-cím egy 224 és 239 közötti értékű oktettel kezdődik, akkor a D D osztályú IP-címek osztályba tartozik Az eddigieken túl létezik egy E címosztály is. Az Internet Engineering Task Force (IETF) ezeket a címeket saját kutatásaihoz tartja fenn. Az interneten tehát E osztályú címeket nem használnak. Az E osztályú címek első négy bitje mindig 1- es. Így az E osztályú címekben az első oktett értéke mindig az , E osztályú IP-címek decimálisan a tartományba esik Foglalt IP-címek Vannak olyan állomáscímek, amelyeket valamiért lefoglaltak, így hálózati készülékek címeként nem használhatók. Hálózatcím szórási cím Saját címek (private addresses) 35 Foglalt IP-címek Hálózatcím Magát a hálózatot azonosítja. A hálózat legelső címe. Ha egy IP-cím állomás része csupa bináris nullát tartalmaz, akkor az egy hálózatcímnek lefoglalt cím. Például egy C osztályú hálózat esetében : A hálózat IP-címét a forgalomirányítók használják, amikor az interneten továbbítanak adatokat. Az állomásazonosítók egyetlen helyen jutnak szerephez: amikor az adatok a helyi hálózaton utaznak. 36 6
7 Foglalt IP-címek: hálózatcím Foglalt IP-címek Szórási cím Adott hálózat összes állomásának szánt szórások küldésére szolgál. A hálózat utolsó címe. A szórásos IP-címek állomás részében csupa bináris 1-es található. Például egy C osztályú hálózat esetében: A szórási címre küldött adatok a hálózat összes állomásához ( ) eljutnak Foglalt IP-címek: szórási cím Az internet üzembiztossága közvetlenül függ a nyilvánosan használt hálózati címek egyediségétől. A hálózat forgalomirányítója képtelen lesz a csomagok helyes továbbítására. A kettős IP-címek miatt a forgalomirányító nem tudja ellátni a legjobb útvonalak kiválasztására irányuló feladatát. A hálózat mindegyik készülékének egyedi címmel kell, kellene rendelkeznie Szükség volt egy a címek tényleges egyediségét biztosító eljárásra. Eredetileg az Internet Network Information Center (InterNIC) látta el ezt a feladatot. Az InterNIC ma már nem létezik, funkcióit az Internet Assigned Numbers Authority (IANA) vette át. Az IANA gondosan felügyeli a fennmaradt IPcímkészletet, illetve ügyel a nyilvánosan használt címek kettősségének elkerülésére. A kettőzések az internet instabilitását okoznák, illetve megakadályoznák a datagramok helyes szállítását a hálózatok felé. 41 A nyilvános IP-címek egyediek. Nincs két olyan számítógép a nyilvános hálózaton, amely ugyanazt az IP-címet használná, ugyanis a nyilvános IP-címek globális jelentőségűek és szabványosak. Az internethez csatlakozó számítógépek mindegyike igazodik ehhez a rendszerhez. A nyilvános IP-címeket internetszolgáltatótól (Internet Service Provider, ISP) vagy egyéb regisztrációs szervezettől kell igényelni, némi fizetség ellenében. 42 7
8 Az internet gyors bővülésével párhuzamosan a nyilvános IP-címek készlete elkezdett kimerülni. A probléma megoldására új címzési sémákat fejlesztettek ki, ilyen például az osztály nélküli, körzetek közötti forgalomirányítás (classless interdomain routing, CIDR) és az IPv6. 43 A saját IP-címek használata egy másik megoldás a nyilvános IP-címtartomány kimerülésének problémájára. Mint már utaltunk rá, a nyilvános hálózatokon az állomásoknak egyedi IP-címmel kell rendelkezniük. Azok a saját hálózatok viszont, amelyek nem csatlakoznak az internetre, tetszőleges állomáscímeket használhatnak, amíg azok önmagukon belül egyediek. A nyilvános hálózatok mellett számos saját hálózat is létezik. A saját hálózatokon ugyanakkor érdemes nem találomra megválasztott címeket használni, ugyanis sosem lehet tudni, mikor lehet szükség internetre csatlakoztatásukra. 44 Saját IP-cím tartományok (folytatás) Az RFC 1918 három IP-címtartományt tart fenn saját, belső használatra. A három tartomány közül az egyik A, a másik B, a harmadik pedig C osztályú. Az ezekbe a tartományokba eső címeket az internetes gerinchálózat nem irányítja. Az internetes forgalomirányítók az ilyen címmel érkező csomagokat azonnal eldobják (folytatás) Ha nem nyilvános intranet, tesztlabor vagy otthoni hálózat számára szeretnénk címeket kiosztani, akkor a globálisan egyedi címek helyett ilyen saját címeket kell használnunk. A saját IP-címtartományok egymással keverhetők is, amint azt az ábra is szemlélteti. Ezzel a megoldással takarékoskodni lehet a belső kapcsolatokhoz használt címekkel
9 Egy saját címeket használó hálózat internetre csatlakoztatásához a saját címeket nyilvános címekre kell fordítani. Ezt a fordítási folyamatot hálózati címfordításnak (Network Address Translation, NAT) nevezzük. A NAT-ot általában egy forgalomirányító végzi. A NAT-al a CIDR-rel (classless interdomain routing) és az IPv6-tal később foglalkozunk. 49 Alhálózatok bevezetés Az alhálózatok létrehozása az IP-címek kezelésének egyik módja. A teljes hálózati címosztályok ezen felosztásával meg lehetett előzni az IPcímtartomány végleges kimerülését. A TCP/IP-t az alhálózatok említése nélkül lehetetlen teljes alapossággal tárgyalni. Minden informatikus számára fontos az alhálózatok ismerete, hiszen a LAN különféle hálózatrészeinek elkülönítése és azonosítása így válik lehetővé. 50 Alhálózatok bevezetés A kisebb hálózatokat nem mindig kell alhálózatokra osztani, a nagyobb méretűeket viszont máshogy nem lehet kezelni. Az alhálózatokra osztás azt jelenti, hogy alhálózati maszk használatával egy hálózatot kisebb, hatékonyabb és könnyebben kezelhető szegmensekre, más szóval alhálózatokra tördelünk. Példaként a telefonhálózatokat említhetnénk, amelyek körzetszámokat és helyi számokat használnak. 51 Alhálózatok bevezetés Az informatikusoknak a hálózatok bővítésekor kezelniük kell ezeket a problémákat. Fontos tudni, hogy hány alhálózat létrehozására van szükség, illetve hány állomás fog csatlakozni az egyes alhálózatokra. Alhálózatok létrehozásával a hálózatban nem kötelező az alapértelmezett A, B és C osztályú hálózati maszkokat használni, így rugalmasabb hálózattervezésre nyílik lehetőség. 52 Alhálózatok bevezetés Az alhálózati címek egy hálózat részből, egy alhálózat mezőből és egy állomás mezőből állnak. Az alhálózat mező és az állomás mező a teljes hálózatra vonatkozó eredeti állomáscímmezőből készíthető el. Az eredeti állomásazonosító résznek alhálózati mezőre és új állomáscím mezőre való felosztása révén az informatikus rugalmasan alakíthatja ki a címzési rendszert. 53 Alhálózatok bevezetés Az alhálózati cím létrehozásához az informatikus az állomásazonosító mezőből vesz el néhány bitet, és az alhálózat mezőhöz rendeli őket. Az alhálózati címhez legalább 2 bitet kell felhasználni. Ha egy alhálózat létrehozásához csak egy bitet vennénk el, akkor a hálózat azonosítója a.0 lenne, a.255 pedig a szórási cím lenne. Legfeljebb annyi bitet vehetünk el, hogy legalább 2 bit maradjon az állomásazonosító 54 számára. 9
10 Alhálózatok bevezetés Amikor az 1980-as években elkezdett elterjedni a TCP/IP, akkor még kétszintű címzési sémán alapult. Akkoriban így is kellő méretezhetőséget biztosított. Sajnos a TCP/IP protokollkészlet tervezői annak idején nem számítottak arra, hogy alkotásuk egyszer egy világméretű információs, kereskedelmi és szórakoztató célú hálózat alapját fogja jelenteni Több mint húsz évvel ezelőtt az IP 4-es változata (IPv4) olyan címzési módszert kínált, amely bizonyos mértékig méretezhető volt ugyan, ám használata a címek rossz hatékonyságú kiosztását eredményezte. Az A és B osztályú címek az IPv4 címterének több mint 75 százalékát teszik ki, ám A vagy B osztályú címmel kevesebb mint szervezet látható el. C osztályú hálózatcímekből jóval több van, mint A és B osztályúakból, noha ezek csak a lehetséges négymilliárd cím 12,5 százalékát adják Sajnos a C osztályú címek csak 254 használható állomáscímet biztosítanak. A nagyobb, de A vagy B osztályú címmel nem rendelkező szervezetek igényeit ezekkel nem lehet kielégíteni. Még ha több A, B és C osztályú cím is lenne, a túl sok hálózatcímet az internetes forgalomirányítók képtelenek lennének kezelni, az egyes hálózatok eléréséhez szükséges irányítótábláik kezelhetetlenül nagyra nőnének. Az Internet Engineering Task Force (IETF) már 1992-ben felismerte a következő problémákat: A még szabad IPv4 hálózatcímek elfogynak. A B osztályú címtér már akkor is közel állt a kimerüléshez. A C osztályú hálózatok sokasodásával az internetes irányítótáblák gyors ütemben növekedtek. Az új hálózati információk áradata az internet rendeltetésszerű működését veszélyeztette
11 Az elmúlt két évtizedben az IPv4 számos módosításon esett át, ezek kivétel nélkül a 32 bites címtér kihasználási hatékonyságának növelését célozták. A fejlesztések közül a két talán legfontosabb az alhálózati maszkok megjelenése és az osztály nélküli, körzetek közötti forgalomirányítás. 61 Mindemellett egy könnyebben bővíthető és méretezhető IP-változatot is kidolgoztak, ez lett az IP 6-os változata (IPv6). Az IPv6 az IPv4 32 bitjével szemben 128 bites címzést alkalmaz. Az IPv6 esetében hexadecimális számokkal ábrázoljuk a 128 bitet. Az IPv6 640 sextrillió címet biztosít, ekkora címtér a jövő kommunikációs igényeinek is meg fog felelni. 62 A a következő dián lévő ábrán egy IPv4 és egy IPv6 cím látható. Az IPv4 címek 32 bitesek, és pontozott decimális formában szokták írni őket. Az IPv6 címek 128 bitesek, egyedi interfészek és interfészcsoportok azonosítására egyaránt alkalmasak. Az IPv6 címek interfészekhez és nem csomópontokhoz tartoznak Mivel minden interfész pontosan egy csomóponthoz tartozik, a csomópont interfészeihez rendelt címek bármelyike használható magának a csomópontnak az azonosítására. Az IPv6 címeket kettőspontokkal elválasztott hexadecimális számjegyekkel szokták megadni. Az IPv6 mezők 16 bitesek. 65 Az olvashatóság megkönnyítése érdekében az egyes mezők bevezető nulláit el lehet hagyni, vagyis például a :0003: mezőt :3: formában is lehet írni. Az IPv6 könnyebben olvasható formátuma a 128 bitet nyolc darab 16 bites számmal, vagyis nyolcszor négy hexadecimális számjeggyel ábrázolja. A tervezés és a fejlesztés hosszú évei után az IPv6 lassan elkezdett megjelenni bizonyos hálózatokban. Az IPv6 idővel átveszi az IPv4-től a vezető internetes protokollként játszott szerepét
4. előadás. Internet alapelvek. Internet címzés. Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban?
4. előadás Internet alapelvek. Internet címzés Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban? A hálózati réteg fontos szerepet tölt be a hálózaton keresztüli adatmozgatásban,
Részletesebben1.1.4 laborgyakorlat: VLSM alhálózatok számítása
1.1.4 laborgyakorlat: VLSM alhálózatok számítása Cél A laborgyakorlaton változó hosszúságú alhálózati maszkok (VLSM) segítségével fogjuk hatékonyabbá tenni a rendelkezésre álló IP-címtartomány kihasználását,
Részletesebben2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM. IP címzés. Számítógép hálózatok gyakorlata
IP címzés Számítógép hálózatok gyakorlata ÓBUDAI EGYETEM 2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL Az IP cím 172. 16. 254. 1 10101100. 00010000. 11111110. 00000001 Az IP cím logikai címzést tesz
RészletesebbenDr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés
Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea IP P címzés Csomagirányítás elve A csomagkapcsolt hálózatok esetén a kapcsolás a csomaghoz fűzött irányítási információk szerint megy végbe. Az Internet Protokoll (IP) alapú
Részletesebben5. Hálózati címzés. CCNA Discovery 1 5. fejezet Hálózati címzés
5. Hálózati címzés Tartalom 5.1 IP-címek és alhálózati maszkok 5.2 IP-címek típusai 5.3 IP-címek beszerzése 5.4 IP-címek karbantartása IP-címek és alhálózati maszkok 5.1 IP-címek Az IP-cím egy logikai
Részletesebben4. Vállalati hálózatok címzése
4. Vállalati hálózatok címzése Tartalom 4.1 IP-hálózatok hierarchikus címzési sémája 4.2 A VLSM használata 4.3 Az osztály nélküli forgalomirányítás és a CIDR alkalmazása 4.4 NAT és PAT használata IP-hálózatok
RészletesebbenAlhálózatok. Bevezetés. IP protokoll. IP címek. IP címre egy gyakorlati példa. Rétegek kommunikáció a hálózatban
Rétegek kommunikáció a hálózatban Alhálózatok kommunikációs alhálózat Alk Sz H Ak F Hol? PDU? Bevezetés IP protokoll Internet hálózati rétege IP (Internet Protocol) Feladat: csomagok (datagramok) forrásgéptől
RészletesebbenHálózati architektúrák laborgyakorlat
Hálózati architektúrák laborgyakorlat 4. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer Interfész konfigurációja IP címzés: címosztályok, alhálózatok, szuperhálózatok,
RészletesebbenAlhálózatok létrehozása
A hagyományos, osztályokon alapuló IP címzés elavult Az egy alhálózaton használható címek száma sok esetben több, mint amire szükség lenne -> pazarlás Az Internet robbanásszerű fejlődése miatt már a 1990-
RészletesebbenA kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás. 1. Ismerkedés az osztály nélküli forgalomirányítással
A Cisco kapcsolás Networking alapjai Academy Program és haladó szintű forgalomirányítás A kapcsolás alapjai, és haladó szintű forgalomirányítás 1. Ismerkedés az osztály nélküli forgalomirányítással Mártha
Részletesebben4.1.5.3 Laborgyakorlat: A hálózat alhálózatokra bontása
4.1.5.3 Laborgyakorlat: A hálózat alhálózatokra bontása Célkitűzések Ip címzési terv készítése kis hálózat számára. Háttérismeretek és előkészületek A feladat során, az ISP helyszíni telepítő és szervizes
RészletesebbenHálózati ismeret I. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka
Hálózati ismeret I. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka IP címek célja Egy állomásnak IP-címre van szüksége, hogy része lehessen az Internetnek. Az IP-cím egy logikai hálózati cím, ami azonosít egy
RészletesebbenWindows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. Kocsis Gergely, Supák Zoltán
Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása Kocsis Gergely, Supák Zoltán 2016.02.23. TCP/IP alapok A Microsoft Windows alapú hálózati környezetben (csakúgy, mint más hasonló
Részletesebben5.1.4 Laborgyakorlat: A Windows számológép használata hálózati címeknél
5.1.4 Laborgyakorlat: A Windows számológép használata hálózati címeknél Célok Átkapcsolás a Windows Számológép két működési módja között. A Windows Számológép használata a decimális (tízes), a bináris
RészletesebbenInternet Protokoll 4 verzió
Internet Protokoll 4 verzió Vajda Tamás elérhetőség: vajdat@ms.sapientia.ro Tankönyv: Andrew S. Tanenbaum Számítógép hálózatok Az előadás tartalma Ocionális fe IPv4 fejrész ismétlés Az opciók szerkezete:
Részletesebben1. A számítógép-hálózatok ISO-OSI hivatkozási modelljének hálózati rétege 1.a Funkciói, szervezése
Forgalomirányítás: Követelmények, forgalomirányítási módszerek, információgyűjtési és döntési módszerek, egyutas, többutas és táblázat nélküli módszerek. A hálózatközi együttműködés heterogén hálózatok
RészletesebbenUTP vezeték. Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése 1
UTP vezeték A kábeleket kategóriákba sorolják és CAT+szám típusú jelzéssel látják el. A 10Base-T és 100Base-TX kábelek átvitelkor csak az 1, 2 (küldésre) és a 3, 6 (fogadásra) érpárokat alkalmazzák. 1000Base-TX
RészletesebbenInternet Protokoll (IP) specialitások
Tartalom Internet Protokoll (IP) specialitások Készítette: Schubert Tamás (BMF) TCP/IP protokollok készlet Az IP (al)hálózati maszk -példa Forgalomirányító algoritmus Alhálózati maszk használata a forgalomirányítóban
RészletesebbenA MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze
A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze a MAC-címet használja a hálózat előre meghatározott
RészletesebbenHÁLÓZATI ISMERETEK GNS 3
HÁLÓZATI ISMERETEK GNS 3 Tartalomjegyzék Csatlakozás az internetre Hálózati eszközök Bináris számrendszer IP-cím Hálózati berendezések IP hierarchia Hálózati hierarchia Alhálózatok Topológiák Hálózatok
RészletesebbenHálózati réteg - áttekintés
Hálózati réteg - áttekintés Moldován István BME TMIT Rétegződés Az IP Lehetővé teszi hogy bármely két Internetre kötött gép kommunikáljon egymással Feladata a csomag eljuttatása a célállomáshoz semmi garancia
RészletesebbenVÁLLALATI HÁLÓZATOK CÍMZÉSE. Hálózati ismeret II. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka
VÁLLALATI HÁLÓZATOK CÍMZÉSE Hálózati ismeret II. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka IP-HÁLÓZATOK HIERARCHIKUS CÍMZÉSI SÉMÁJA Egyszintű és hierarchikus hálózatok A helyi hálózatban bekövetkező ütközések
Részletesebben2011 TAVASZI FÉLÉV 10. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM NAT/PAT. Számítógép hálózatok gyakorlata
NAT/PAT Számítógép hálózatok gyakorlata ÓBUDAI EGYETEM 2011 TAVASZI FÉLÉV 10. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL Címkezelés problematikája Az Internetes hálózatokban ahhoz, hogy elérhetővé váljanak az egyes hálózatok
RészletesebbenAz adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg.
IPV4, IPV6 IP CÍMZÉS Egy IP alapú hálózat minden aktív elemének, (hálózati kártya, router, gateway, nyomtató, stb) egyedi azonosítóval kell rendelkeznie! Ez az IP cím Egy IP cím 32 bitből, azaz 4 byte-ból
RészletesebbenTartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. A hálókártya képe
Tartalom Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP Adatkapcsolati réteg A hálózati kártya (NIC-card) Ethernet ARP Az ARP protokoll Az ARP protokoll által beírt adatok Az ARP parancs Az ARP folyamat alhálózaton
Részletesebben8. Hálózati réteg. 8.1. Összeköttetés nélküli szolgálat megvalósítása
8. Hálózati réteg A hálózati réteg feladata, hogy a csomagokat a forrástól egészen a célig eljuttassa. Ehhez esetleg több routeren is keresztül kell a csomagnak haladnia, ill. előfordulhat, hogy egy másik
Részletesebben6. Az IP-címzés használata a hálózati tervezésben
6. Az IP-címzés használata a hálózati tervezésben Tartalom 6.1 A megfelelő IP-címzési terv kialakítása 6.2 A megfelelő IP-címzési és elnevezési séma kialakítása 6.3 Az IPv4 és az IPv6 leírása A megfelelő
RészletesebbenDepartment of Software Engineering
Ősz 2018 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 8. gyakorlat IP címzés, címtartományok felosztása Bordé Sándor, Antal András S
Részletesebben21. tétel IP címzés, DOMAIN/URL szerkezete
21. tétel 1 / 6 AZ INTERNET FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE A világháló szerver-kliens architektúra szerint működik. A kliens egy olyan számítógép, amely hozzáfér egy (távoli) szolgáltatáshoz, amelyet egy számítógép-hálózathoz
RészletesebbenHálózati architektúrák laborgyakorlat
Hálózati architektúrák laborgyakorlat 5. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer: ARP Útválasztás: route IP útvonal: traceroute Parancsok: ifconfig, arp,
RészletesebbenIV. - Hálózati réteg. Az IP hálózati protokoll
IV. - Hálózati réteg IV / 1 Az IP hálózati protokoll IP (Internet Protocol) RFC 791 A TCP/IP referenciamodell hálózati réteg protokollja. Széles körben használt, az Internet alapeleme. Legfontosabb jellemzői:
RészletesebbenFORGALOMIRÁNYÍTÓK. 6. Forgalomirányítás és irányító protokollok CISCO HÁLÓZATI AKADÉMIA PROGRAM IRINYI JÁNOS SZAKKÖZÉPISKOLA
FORGALOMIRÁNYÍTÓK 6. Forgalomirányítás és irányító protokollok 1. Statikus forgalomirányítás 2. Dinamikus forgalomirányítás 3. Irányító protokollok Áttekintés Forgalomirányítás Az a folyamat, amely révén
RészletesebbenA 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
RészletesebbenHálózati alapismeretek
Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet
RészletesebbenCímzés IP hálózatokban. Varga Tamás
Hálózatba kötve Multicast csoport Router A Router B Router C Broadcast Multicast Unicast 2. oldal Klasszikus IP címzés 32 bit hosszú Internet címek 8 bites csoportok decimális alakban RFC 791 Bit #31 Bit
RészletesebbenAz internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.
Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANet-nek keresztelték. Kifejlesztésének
RészletesebbenHálózati ismeret I. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka
Hálózati ismeret I. c. tárgyhoz Szerkesztette: Majsa Rebeka Az IP-címzés egy eljárás, amelynek célja az állomások és a hálózatok azonosítása. Az idő előrehaladásával az internet folyamatosan növekedett,
RészletesebbenWS 2013 elődöntő ICND 1+ teszt
WS 2013 elődöntő ICND 1+ teszt 14 feladat 15 perc (14:00-14:15) ck_01 Melyik parancsokat kell kiadni ahhoz, hogy egy kapcsoló felügyeleti célból, távolról elérhető legyen? ck_02 S1(config)#ip address 172.20.1.2
RészletesebbenKépességeken alapuló felmérés. Akadémiai hallgatói változat
CCNA Discovery Hálózati feladatok kis- és középvállalatoknál vagy internetszolgáltatóknál Képességeken alapuló felmérés Akadémiai hallgatói változat Célkitűzés(ek) Első rész- Egy IP-címzési terv készítése
RészletesebbenSzámítógép-hálózatok. Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez
Számítógép-hálózatok Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez IPV4 FELADATOK Dr. Lencse Gábor, SZE Távközlési Tanszék 2 IP címekkel kapcsolatos feladatok 1. Milyen osztályba tartoznak a következő
RészletesebbenWorldSkills HU 2008 döntő Packet Tracer
WorldSkills HU 2008 döntő Szeged, 2008. október 17. FIGYELEM! Az eszközök konfiguráláshoz a grafikus felület korlátozottan vehető igénybe! Helyzetismertetés Most kerültünk a WSC vállalathoz, mint hálózati
RészletesebbenDepartment of Software Engineering
Tavasz 2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 6. gyakorlat IP címzés, címtartományok felosztása Bordé Sándor S z e g e d
RészletesebbenInternet Protokoll 6-os verzió. Varga Tamás
Internet Protokoll 6-os verzió Motiváció Internet szédületes fejlődése címtartomány kimerül routing táblák mérete nő adatvédelem hiánya a hálózati rétegen gépek konfigurációja bonyolódik A TCP/IPkét évtizede
RészletesebbenHálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak
Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és
RészletesebbenIPv6 alapok. (elmélet és gyakorlat) Fábián Attila
IPv6 alapok (elmélet és gyakorlat) Fábián Attila fabian.attila1994@gmail.com Miről lesz szó? 1. Az IPv4 története 2. Az IPv6 története 3. Átállás IPv4-ről IPv6-ra 4. Az IPv6 címek felépítése 5. IPv6 címzés
RészletesebbenBeállítások 1. Töltse be a Planet_NET.pkt állományt a szimulációs programba! A teszthálózat már tartalmazza a vállalat
Planet-NET Egy terjeszkedés alatt álló vállalat hálózatának tervezésével bízták meg. A vállalat jelenleg három telephellyel rendelkezik. Feladata, hogy a megadott tervek alapján szimulációs programmal
RészletesebbenOSI-modell. 9.Tétel. A fizikai réteg (physical layer)
9.Tétel OSI-modell A számítógép hálózatok - a megvalósításuk bonyolultsága miatt - tehát rétegekre osztódnak. A hálózatokra vonatkozó rétegmodellt 1980-ban fogalmazta meg az ISO (International Standards
Részletesebbenrouting packet forwarding node routerek routing table
Az útválasztás, hálózati forgalomirányítás vagy routing (még mint: routeing, route-olás, routolás) az informatikában annak kiválasztását jelenti, hogy a hálózatban milyen útvonalon haladjon a hálózati
Részletesebben1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika
1/13. RL osztály Hálózati alapismeretek I. gyakorlat c. tantárgy Osztályozóvizsga tematika A vizsga leírása: A vizsga anyaga a Cisco Routing and Switching Bevezetés a hálózatok világába (1)és a Cisco R&S:
RészletesebbenHálózati alapismeretek
Hálózati alapismeretek 10. Alhálózatok és forgalomirányítási alapismeretek 1. Irányított protokollok 2. IP alapú irányító protokollok 3. Az alhálózatok működése Irányított protokollok Irányított protokoll
Részletesebben54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenDepartment of Software Engineering
Tavasz 2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 8. gyakorlat IP címzés Somogyi Viktor, Bordé Sándor S z e g e d i T u d o m
RészletesebbenWindows hálózati adminisztráció
Windows hálózati adminisztráció Tantárgykódok: MIN6E0IN 4. Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék 2016-17. tanév tavaszi félév NAT (Network Address and Port Translation) NAT (Network Address
Részletesebben54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenGyakorlati vizsgatevékenység
Gyakorlati vizsgatevékenység Elágazás azonosító száma megnevezése: 4 481 03 0010 4 01 Informatikai hálózat-telepítő és -üzemeltető Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1163-06
RészletesebbenSzámítógép-hálózatok zárthelyi feladat. Mik az ISO-OSI hálózati referenciamodell hálózati rétegének főbb feladatai? (1 pont)
A verzió Név, tankör: 2005. május 11. Neptun kód: Számítógép-hálózatok zárthelyi feladat 1a. Feladat: Mik az ISO-OSI hálózati referenciamodell hálózati rétegének főbb feladatai? (1 pont) 2a. Feladat: Lehet-e
RészletesebbenSzámítógép hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok M2M Statusreport 1
Számítógép hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok 2017.02.20. M2M Statusreport 1 Mi a Packet Tracer? Regisztrációt követően ingyenes a program!!! Hálózati szimulációs program Hálózatok működésének
RészletesebbenA TCP/IP számos adatkapcsolati réteggel együtt tud működni:
lab Vezetékes átvitel Adatkapcsolati réteg Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Adatkapcsolati réteg Feladata: IP datagrammokat küld és fogad az IP modulnak
RészletesebbenAdatkapcsolati réteg. A TCP/IP számos adatkapcsolati réteggel együtt tud működni: Ethernet, token ring, FDDI, RS-232 soros vonal, stb.
lab Vezetékes átvitel Adatkapcsolati réteg Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Adatkapcsolati réteg Feladata: IP datagrammokat küld és fogad az IP modulnak
RészletesebbenIII. előadás. Kovács Róbert
III. előadás Kovács Róbert VLAN Virtual Local Area Network Virtuális LAN Logikai üzenetszórási tartomány VLAN A VLAN egy logikai üzenetszórási tartomány, mely több fizikai LAN szegmensre is kiterjedhet.
RészletesebbenStatikus routing. Hoszt kommunikáció. Router működési vázlata. Hálózatok közötti kommunikáció. (A) Partnerek azonos hálózatban
Hoszt kommunikáció Statikus routing Két lehetőség Partnerek azonos hálózatban (A) Partnerek különböző hálózatban (B) Döntéshez AND Címzett IP címe Feladó netmaszk Hálózati cím AND A esetben = B esetben
Részletesebben2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
Tavasz 2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 2. gyakorlat OSI modell, Ethernet alapok Bordé Sándor S z e g e d i T u d o
RészletesebbenGyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez. Számítógép-hálózatok. Dr. Lencse Gábor
Gyakorló feladatok a 2. ZH témakörének egyes részeihez Számítógép-hálózatok Dr. Lencse Gábor egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék lencse@sze.hu IPV4 FELADATOK Dr. Lencse Gábor,
RészletesebbenA 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
Részletesebben1. Az internet használata
1. Az internet használata Tartalom 1.1 Mi az internet? 1.2 ISP-k 1.3 ISP kapcsolat Mi az internet? 1.1 Vissza a tartalomjegyzékre Az internet és a szabványok Az internet világszerte nyilvánosan hozzáférhető
RészletesebbenHálózati architektúrák és Protokollok GI 6. Kocsis Gergely
Hálózati architektúrák és Protokollok GI 6 Kocsis Gergely 2017.03.27. CIDR A kiszolgálóhoz (150.60.0.0/16) 4000, 900, 2000 és 8000 csomópont címzésére alkalmas címtartomány-igény érkezik kis időkülönbséggel.
RészletesebbenForgalomirányítás (Routing)
Forgalomirányítás (Routing) Tartalom Forgalomirányítás (Routing) Készítette: (BMF) Forgalomirányítás (Routing) Autonóm körzet Irányított - irányító protokollok Irányítóprotokollok mőködési elve Távolságvektor
Részletesebben2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED
Tavasz 2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 10. gyakorlat IP-címzés Somogyi Viktor, Jánki Zoltán Richárd S z e g e d i
RészletesebbenHálózatok I. A tárgy célkitűzése
Hálózatok I. A tárgy célkitűzése A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a számítógép-hálózatok felépítésének és működésének alapelveivel. Alapvető ismereteket szereznek a TCP/IP protokollcsalád megvalósítási
RészletesebbenHálózati réteg. Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont
Hálózati réteg Hálózati réteg Feladata: a csomag eljusson a célig Több útválasztó Ez a legalacsonyabb rétek, mely a két végpont közötti átvitellel foglalkozik. Ismernie kell a topológiát Útvonalválasztás,
RészletesebbenRouting. Számítógép-hálózatok. Dr. Lencse Gábor. egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék
Routing Számítógép-hálózatok Dr. Lencse Gábor egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék lencse@sze.hu Út(vonal)választás - bevezetés A csomagok továbbítása általában a tanult módon,
RészletesebbenForgalomirányítás, irányító protokollok (segédlet az internet technológiák 1 laborgyakorlathoz) Készítette: Kolluti Tamás RZI3QZ
Forgalomirányítás, irányító protokollok (segédlet az internet technológiák 1 laborgyakorlathoz) Készítette: Kolluti Tamás RZI3QZ A routerek elsődleges célja a hálózatok közti kapcsolt megteremtése, és
RészletesebbenAlkalmazott hálózati ismeretek - Számítógéphálózatok aktív elemei
Király László Alkalmazott hálózati ismeretek - Számítógéphálózatok aktív elemei A követelménymodul megnevezése: Számítógép javítása, karbantartása A követelménymodul száma: 1174-06 A tartalomelem azonosító
RészletesebbenHálózati Technológiák és Alkalmazások
Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland BME TMIT 2016. október 28. Internet topológia IGP-EGP hierarchia előnyei Skálázhatóság nagy hálózatokra Kevesebb prefix terjesztése Gyorsabb konvergencia
RészletesebbenA 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
RészletesebbenAdvanced PT activity: Fejlesztési feladatok
Advanced PT activity: Fejlesztési feladatok Ebben a feladatban a korábban megismert hálózati topológia módosított változatán kell különböző konfigurációs feladatokat elvégezni. A feladat célja felmérni
RészletesebbenAlkalmazott hálózati ismeretek - Számítógéphálózatok aktív elemei
Király László Alkalmazott hálózati ismeretek - Számítógéphálózatok aktív elemei A követelménymodul megnevezése: Számítógép javítása, karbantartása A követelménymodul száma: 1174-06 A tartalomelem azonosító
Részletesebben16. IPv6 áttekintés és technikai megoldások
16. IPv6 áttekintés és technikai megoldások Lukovszki Csaba, lukovszki@tmit.bme.hu TÁVKÖZLÉSI ÉS MÉDIAINFORMATIKAI TANSZÉK BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 2005. 1 IPv6 és technikai alapjai
RészletesebbenWindows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 2. óra. Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd Barizs Dániel
Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása 2. óra Kocsis Gergely, Kelenföldi Szilárd Barizs Dániel 2015.09.29. Microsoft Windows Server specifikus alapok MMC console MMC
RészletesebbenIPV6 TRANSITION. Számítógép-hálózatok (BMEVIHIA215) Dr. Lencse Gábor
IPV6 TRANSITION Számítógép-hálózatok (BMEVIHIA215) 2014. április 9., Budapest Dr. Lencse Gábor tudományos főmunkatárs BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék lencse@hit.bme.hu Tartalom Az IPv4
RészletesebbenHÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2014-15. tanév 1.
HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz 1. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék 2014-15. tanév 1. félév Elérhetőség Göcs László Informatika Tanszék 1.emelet 116-os iroda gocs.laszlo@gamf.kefo.hu
RészletesebbenTartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői
Tartalom Router és routing Forgalomirányító (router) felépítésük működésük távolságvektor elv esetén Irányító protokollok autonóm rendszerek RIP IGRP DHCP 1 2 A 2. réteg és a 3. réteg működése Forgalomirányító
RészletesebbenAz Internet. avagy a hálózatok hálózata
Az Internet avagy a hálózatok hálózata Az Internet története 1. A hidegháború egy fontos problémája Amerikában a hatvanas évek elején: Az amerikai kormányszervek hogyan tudják megtartani a kommunikációt
RészletesebbenTartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei
Tartalom Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése Bevezetés: az OSI és a Általános tájékoztató parancs: 7. réteg: DNS, telnet 4. réteg: TCP, UDP 3. réteg: IP, ICMP, ping, tracert 2. réteg: ARP Rétegek
RészletesebbenHálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:
Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév
RészletesebbenHálózati alapismeretek
Hálózati alapismeretek 1. Mi a hálózat? Az egymással összekapcsolt számítógépeket számítógép-hálózatnak nevezzük. (minimum 2 db gép) 2. A hálózatok feladatai: a. Lehetővé tenni az adatok és programok közös
RészletesebbenFELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV. WF-2322 Vezetéknélküli Hozzéférési Pont
FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV WF-2322 Vezetéknélküli Hozzéférési Pont Netis Vezetéknélküli Hozzáférési Pont Felhasználói Kézikönyv Netis Vezetéknélküli Hozzáférési Pont Felhasználói Kézikönyv 1. A csomag tartalma
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 12/2013 (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 481 04 Informatikai rendszergazda Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel
RészletesebbenHálózati Technológiák és Alkalmazások. Vida Rolland, BME TMIT november 5. HSNLab SINCE 1992
Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland, BME TMIT 2018. november 5. Adatátviteli feltételek Pont-pont kommunikáció megbízható vagy best-effort (garanciák nélkül) A cél ellenőrzi a kapott csomagot:
RészletesebbenAz Internet működésének alapjai
Az Internet működésének alapjai Második, javított kiadás ( Dr. Nagy Rezső) A TCP/IP protokollcsalád áttekintése Az Internet néven ismert világméretű hálózat működése a TCP/IP protokollcsaládon alapul.
RészletesebbenWindows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 3. óra. Kocsis Gergely, Supák Zoltán
Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása 3. óra Kocsis Gergely, Supák Zoltán 2017.03.08. TCP/IP alapok IPv4 IP cím: 32 bites hierarchikus logikai azonosító. A hálózaton
RészletesebbenHálózati Technológiák és Alkalmazások. Vida Rolland, BME TMIT október 29. HSNLab SINCE 1992
Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland, BME TMIT 2018. október 29. Link-state protokollok OSPF Open Shortest Path First Első szabvány RFC 1131 ( 89) OSPFv2 RFC 2178 ( 97) OSPFv3 RFC 2740 (
RészletesebbenA 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosítószáma és megnevezése 54 481 06 Informatikai rendszerüzemeltető Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja
RészletesebbenDepartment of Software Engineering
Tavasz 2017 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 7. gyakorlat Statikus forgalomirányítás, RIP Bordé Sándor S z e g e d i T u
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: -
A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 52 481 02 Irodai informatikus Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel a nevét!
RészletesebbenA számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.
A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom
Részletesebben54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenAlkalmazott hálózati ismeretek - Számítógéphálózatok aktív. elemei
Király László Alkalmazott hálózati ismeretek - Számítógéphálózatok aktív elemei A követelménymodul megnevezése: Számítógép javítása, karbantartása A követelménymodul száma: 1174-06 A tartalomelem azonosító
RészletesebbenTovábbi részletes tájékoztatásért lásd: System Administration Guide (Rendszeradminisztrátori útmutató).
Gyorsútmutató a hálózati beállításokhoz XE3023HU0-2 Jelen útmutató a következőkhöz tartalmaz információkat: Gyorsútmutató a hálózati beállításokhoz (DHCP) a következő oldalon: 1 Gyorsútmutató a hálózati
Részletesebben6. Forgalomirányítás
6. Forgalomirányítás Tartalom 6.1 Az irányító protokollok konfigurálása 6.2 Külső forgalomirányító protokollok Az irányító protokollok konfigurálása 6.1 Vissza a tartalomjegyzékre A forgalomirányítás alapjai
Részletesebben