Dr. Hadházi Éva BMPPL 110 A gyermek fejlődése és megismerése 3 Tantárgy besorolása: Oktatás nyelve: őszi/tavaszi Ajánlott félév: 1-3. Értékelés módja: Dr. Pápay Nikolett Vizsga Értékelés módszere: Írásbeli A kurzus célja, hogy a hallgató sajátítsa el a pszichológiai alapfogalmakat, lássa át a gyermeki fejlődés alapkérdéseit, alapvető folyamatait, továbbá legyen tájékozott a pszichológia gyermek- és emberképének változásait illetően, melynek talaján felismeri a normálistól eltérő fejlődésmenetet, illetve fokozott figyelmet képes fordítani az egyéni különbségekre. Szerezze meg a pszichés működésekre való rálátást az iskolai oktatás folyamatában. A pszichológia és a fejlődéslélektan főbb nézőpontjai, elméleti modelljei, kutatási módszerei. Az intrauterin fejlődés. Újszülöttkor fejlődési sajátosságai. Csecsemőkor fejlődési sajátosságai. Kisgyermekkor fejlődési sajátosságai. Óvodáskor fejlődési sajátosságai. Kisiskoláskor fejlődési sajátosságai. Kamaszkor fejlődési sajátosságai. Ifjú- és felnőttkorra jellemző fejlődési sajátosságok megismerése. Kognitív folyamatok és fejlődésük (Piaget). Erkölcsi fejlődés (Kohlberg). Társas és érzelmi fejlődés. A családi és az intézményes szocializáció alapjai. Szocializáció eltérő kulturális kontextusban. Zárthelyi dolgozat Atkinson Hilgard Smith Nolen (1995, szerk.): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest. M. Cole Sh. Cole (003): Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest. Pléh Csaba Boross Ottilia (004, szerk.): Bevezetés a pszichológiába. Osiris Kiadó, Budapest. Bernáth László Solymosi Katalin (1997, szerk.): Fejlődéslélektani olvasókönyv. Tertia Kiadó, Budapest. Mérei Ferenc (1970): Gyermeklélektan. Medicina Kiadó, Budapest Raffai Jenő (1997): Megfogantam, tehát vagyok. Útmutató Kiadó, Budapest.
Dr. Páli Judit BMPPL 113 Önismereti és pályaorientációs tréning Évközi jegy Tantárgy besorolása: Dr. Pápay Nikolett őszi/tavaszi 1-3. Részvétel, aktivitás A személyes motivációk, tapasztalatok tudatosítása a saját élményen alapuló csoportmunka alapján. A pedagógus pályaorientáció feltárása és tudatosítása a pályaalkalmasság segítése az önismeret szintjének növelésével. A kurzus lehetőséget teremt a pedagógiai és pszichológiai ismeretek személyes adaptációjára, vagyis felszínre hozni a személyes motivációkat, tapasztalatokat, segíti az ok-okozati összefüggéseknek szélesebb, differenciáltabb megértését. A tudatosodás és mélyebb átélés biztosította önismeret szakmai önismerethez vezet. A sajátélmények feldolgozásán keresztül újfajta tanulási folyamatot indít el, segíti a pszichológiai jelenségek felismerését, mely szemléletmódbeli, életvezetési változást jelenthet, kihatva szakmai készségekre is. A változást a csoport hatótényezőinek köszönhetjük, s bár alapvető személyiségváltozást nem tud létrehozni, mégis alakító, formáló hatású, mert az önismereti tudatosságot növeli, rendeződést indítva el a lelki folyamatokban, melynek távolhatásai 1 év alatt beérnek. Az órák kiscsoportos tréning keretében zajlanak. Saját iskolai élmények feldolgozása. Kommunikáció. Kapcsolatok kezelése. Csoportdinamika. Konfliktusok kezelése. Önismeret és önkontroll. Tanári kommunikáció. Kapcsolatok kezelése az iskolán belül és kívül. Tanulócsoportok dinamikája, konfliktusok kezelése. A pedagógusszerep kérdései: együttműködés, helyzetelemzés, önismeret és önkontroll. Rudas János (1990): Delfi örökösei. Gondolat Kiadó, Budapest. Rudas János (00, szerk.): Önismereti csoportok. Animula Kiadó, Budapest.
Dr. Hadházi Éva MPPL 130 A nevelés és oktatás pszichológiai alapjai Tantárgy besorolása: Vizsga őszi 1. Írásbeli A kurzus célja, hogy a hallgató elevenítse fel, illetve bővítse ki a pszichológiai alapfogalmakkal és fogalmakkal kapcsolatos ismereteit, ismerje meg mélyebben a gyermeki fejlődés alapkérdéseit, alapvető folyamatait, továbbá legyen tájékozott a pszichológia gyermek- és emberképének változásait illetően, melynek talaján felismeri a normálistól eltérő fejlődésmenetet, illetve fokozott figyelmet képes fordítani az egyéni különbségekre. Szerezze meg a pszichés működésekre való rálátást az iskolai oktatás folyamatában. A pszichológia és a fejlődéslélektan nézőpontjai, a kutatási eredmények értelmezése. Kognitív folyamatok és fejlődésük. A transzfer és a problémamegoldás összefüggései, szerepük a tudás alkalmazásában. A tanulás hatékonyságát, az iskolai teljesítményeket meghatározó kognitív, affektív és szociális tényezők. Az érzékelés fogalma, fajtái, az ingerületvezetés idegélettani alapjai. Az észlelés, az észlelés és tudat viszonya, a szenzoros integráció. A figyelem neurológiai alapjai, szerepe az információ-felvételben -feldolgozásban. Minősége, terjedelme, irányulása. Gondolkodás, fogalmi gondolkodás. Fogalmi műveletek. Problémamegoldási stratégiák. Az intelligencia fogalma, fajtái. A képzelet működése. Az alkotó gondolkodás és a képzelet összefüggései. Az emlékezet. A memória osztályozásai; STM, LTM. Az emlékezet fejlesztése: mnemotechnikai eljárások. Érzelmek, érzelemelméletek. Motiváció és emóció. Elsődleges és másodlagos érzelmek. Érzelmi állapotok. A tanulás fajtái, klasszikus és operáns kondicionálás, verbális tanulás, komplex tanulás. Szociális tanulás. A családi és az intézményes szocializáció. A tanulás hatékonyságát, az iskolai teljesítményeket meghatározó kognitív, affektív és szociális tényezők. Az iskola hatása kognitív és társas folyamatok változására, fejlődésére. A természetes és az iskolai tanulás hasonlósága és különbségei. A személyiség és mérése. Az intelligencia. Intelligencia az iskolában. Speciális tanulási nehézségek, problémás tanulók, hátrányos helyzet. Tehetséges tanulók. A tanulás modelljei tanulási és tanítási stílusok. A nevelési környezet megtervezése. Zárthelyi dolgozat Atkinson Hilgard Smith Nolen (1995, szerk.): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest. Bernáth László Solymosi Katalin (1997): Fejlődéslélektani olvasókönyv. Tertia Kiadó, Budapest. M. Cole Sh. Cole (003): Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest. N. Kollár K. Szabó É. (004, szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, Budapest. Pléh Csaba Boross O. (004, szerk.): Bevezetés a pszichológiába. Osiris Kiadó, Budapest.
Dr. Hadházi Éva MPPL 131 A nevelés és oktatás pszichológiai alapjai gyakorlat 1 MPP 130 L: 0+5 Tantárgy besorolása: tavaszi Oktatás nyelve: Ajánlott félév:. Értékelés módja: Évközi jegy Értékelés módszere: Házi dolgozat A kurzus célja, hogy a hallgató elevenítse fel, illetve bővítse ki a pszichológiai alapfogalmakkal és fogalmakkal kapcsolatos ismereteit, ismerje meg mélyebben a gyermeki fejlődés alapkérdéseit, alapvető folyamatait, továbbá legyen tájékozott a pszichológia gyermek- és emberképének változásait illetően, melynek talaján felismeri a normálistól eltérő fejlődésmenetet, illetve fokozott figyelmet képes fordítani az egyéni különbségekre. Szerezze meg a pszichés működésekre való rálátást az iskolai oktatás folyamatában. Kognitív folyamatok és fejlődésük. A transzfer és a problémamegoldás összefüggései, szerepük a tudás alkalmazásában. A tanulás hatékonyságát vizsgáló eljárások, tanulási stratégiák és vizsgálatuk. A figyelem neurológiai alapjai, pszichológiai vizsgáló eljárások. Az intelligencia fogalma, fajtái, intelligencia mérése. A kreativitás vizsgálata. Az emlékezet. A memória osztályozásai; STM, LTM. A vizuális és verbális emlékezet vizsgálata: mnemotechnikai eljárások. Érzelmi intelligencia vizsgálata. A család pszichológiai vizsgálata (Olson-teszt). Projektív eljárások a családi háttér megismerésében. Családrajzok. A személyiség és mérése, személyiségtesztek. Speciális tanulási nehézségek vizsgálata, problémás tanulók, hátrányos helyzet. Tehetséges tanulók képességvizsgálata. Társaskapcsolatok az iskolában, szociometria. Atkinson Hilgard Smith Nolen (1995, szerk.): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest. Bernáth László Solymosi Katalin (1997): Fejlődéslélektani olvasókönyv. Tertia Kiadó, Budapest. M. Cole Sh. Cole (003): Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest. Mérei Ferenc (1971, 006): Közösségek rejtett hálózata. Osiris Kiadó, Budapest. N. Kollár K. Szabó É. (004, szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, Budapest. Pléh Csaba Boross O. (004, szerk.): Bevezetés a pszichológiába. Osiris Kiadó, Budapest.
MPPL 150 A személyiség fejlődése és fejlesztése I. 3 Tantárgy besorolása: Vizsga Dr. Pápay Nikolett őszi 1. Írásbeli A kurzus előadás, melynek során az ismeretszerzés középpontjában a személyiséglélektan főbb gondolatrendszerei, típus-, vonás- elméletei, biológiai, analitikus, kognitív és organizmikus, az egzisztencialista valamint a rendszerszemléletikommunikációs, tranzakciós és transzperszonális paradigmára épülő modellek állnak. A hangsúlyt az egyes elméleti megközelítésekben az ember egészséges és patológiás fejlődésében szerepet játszó tényezők bemutatására fektetjük. Célja a személyiség fejlődésének megismerése a személyiséglélektan alapvető elméleteinek, irányzatainak tükrében, melyek az emberi magatartás megértésének lehetséges útjaként, a teljes személyiség funkcionális vizsgálatára irányulnak. A személyiségelmélet természete, kultúrközege. Korai (Hippokratész, Galenus, korai fiziológusok) és 0. századi típuselméletek (Kretschmer, Sheldon, Jung), vonáselméletek (Allport, Eysenck és Cattell). Biológiai elméletek (Claridge, Gray és Cloninger). Freud pszichoanalízise; Jung analitikus pszichológia; Adlerindividuálpszichológia Eriksonpszichoszociálisepigenetikus modellje. Murray a szükségletek dinamikájára épülő személyiségelmélet. Fromm dialektikus humanista és humánspecifikus szükségletmodellje. Sullivan interperszonális személyiségelmélete. Skinner a személyiség behaviorista, tanuláselméleti ázata. Szociális tanulás, szocializáció, utánzás, modellkövetés (Bandura, Miller, Mowrer stb.). Kognitív lélektani elgondolások. Kelly személyes konstrukciókon alapuló elmélete. Organizmikus modell. A mezőelmélet (Lewin). A humanisztikus lélektan, Rogers személyközpontú megközelítése. A modell alkalmazásának lehetőségei az iskolai kapcsolatokban. Dinamikai rendszerelvű kommunikációs modell (JürgWilli), tranzakcioanalízis (Berne); Transzperszonális pszichológia (V. E. Frankl). Zárthelyi dolgozat Atkinson Hilgard Smith Nolen (1995, szerk.): Pszichológia. Osiris-Századvég Kiadó, Budapest. Carver, C. S. Scheier, M. F. (1998): Személyiségpszichológia 4., 13 fejezet, Osiris Kiadó, Budapest. Mirnics Zsuzsanna (006): A személyiség építőkövei. Egyetemi jegyzet, HEFOP, Budapest. Szakács Ferenc Kulcsár Zsuzsanna (1996, szerk.): Személyiséglélektani szöveggyűjtemény. Elméleti irányzatok II. Tankönyvkiadó, Budapest.
MPPL 151 A személyiség fejlődése és fejlesztése II. MPP 130, 150 Tantárgy besorolása: Évközi jegy Dr. Pápay Nikolett tavaszi. Írásbeli beszámoló A fejlődéslélektani ismeretek alkalmazása a gyakorlatban, az iskolába kerüléstől, a kamaszkor végéig (a gyermekismeret, mint készség fejlesztése; kapcsolatteremtés a gyermekkel, szülővel és a pedagógussal). A tantárgy célja az elméleti órán bemutatott személyiségmodellekbe integrált személyiségfejlődésre vonatkozó ismeretek elmélyítése, különös tekintettel a pszichés fejlődés életkori és egyéni sajátosságaira (normál, problémás és patológiás fejlődésmenet összehasonlítása). Gyakorlati ismeretek nyújtása a készségek és képességek fejlődési folyamatairól, az eltérő fejlődésmenetek felismerése és iránymutatás a szükséges lépések megtételéhez. A fejlődést befolyásoló biológiai és környezeti tényezők. Normál, problémás és patológiás fejlődésmenet a különböző életkorokban. Egyéni különbségek a személyiség fejlődésében. Egyes tanulók személyiségének, tudásának, képességeinek megismeréséhez szükséges módszerek, technikák. Életkori sajátosságok a nevelésben. Csoportjelenségek a gyermek és ifjúkorban. A pedagógus és a tanuló kapcsolata. Bernáth László Solymosi Katalin (1997, szerk.): Fejlődéslélektani olvasókönyv. Tertia Kiadó, Budapest. Cole, M. Cole, S. R. (1997): Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest. F. Földi Rita (004): Hiperaktivitás és tanulási zavarok. Comenius, Pécs. Kalmár Magda (1989), szerk.): Fejlődéspszichológia Szöveggyűjtemény. I.-II. Tankönyv-kiadó, Budapest. Klein Sándor (00): Gyerekközpontú iskola. Edge 000, Budapest. Mérei Ferenc V. Binét Ágnes (1997): Gyermeklélektan. Gondolat-Medicina Kiadó, Budapest. P. Balogh Katalin (199): Kudarc nélkül az iskolában. Alex-typo Kiadó, Budapest. Piaget, J. (1999): Szimbólumképzés a gyermekkorban. Gondolat Kiadó, Budapest. Vass Zoltán (006): A rajzvizsgálat pszichodiagnosztikai alapjai. Flaccus Kiadó, Budapest.
MPPL 160 Társas jelenségek az iskolában 3 Tantárgy besorolása: Vizsga tavaszi. Írásbeli A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a szociálpszichológia témakörébe tartozó csoportlélektan alapjaival, hogy elsajátítsák a társas lélektani szemléletet és az iskolai körülmények között is alkalmazható vizsgálati módszereket. A csoportlélektani szemlélet közvetítése révén a hallgatók képessé váljanak a tanulócsoportok elemző vizsgálatára, az összefüggések feltárása, az előítéletesség és a sztereotípiákon alapuló gondolkodás megnyilvánulásainak felismerésére, szakszerű kezelésére az iskolában és azon kívül is. Segítse elő a hátrányos társadalmi helyzetből, a szegénységből, az előítéletekkel övezett kisebbségi létből fakadó nehézségek és az iskolai kudarc közötti általános összefüggések, az ezzel kapcsolatos konkrét kutatási eredmények ismeretét. A társas interakciók, az interakció fogalma, szintjei, személyészlelés, első benyomás. Kategorizáció és sztereotípia. Benyomáskeltés: kép és énkép, én-megjelenítés, állandóságigény a benyomáskeltésben. Attribúciós folyamatok. Kommunikáció és metakommunikáció. Kommunikáció a nevelés folyamatában. Az emberi szociabilitás: magányosság és szociabilitás; kötődés és vonzalom. A személyes kapcsolatok fejlődése. Intim kapcsolatok. Csoportnyomás és csoportnorma. Interakció a csoportban. Bűnbakképzés. Előítéletek. Konformizmus és deviancia, engedelmesség és vezetés. Befolyásolás és meggyőzés. Játszmák. Szociális státusz és szerep. Szereptanulás, szerepkonfliktusok. A tanári szerep: hatalom, vezetés. Alkalmazott szociálpszichológia: társas kapcsolatok szerveződésének mérése: szociometria. Zárthelyi dolgozat Atkinson Hilgard Smith Nolen (1995, szerk.): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest. (VIII. A társas viselkedés). Buda Béla (1994): A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Heider F. (003): A személyközi viszonyok (szerk. Hunyadi Gy.) Osiris Kiadó, Budapest. Joseph P. Forgas (1989): A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat Kiadó, Budapest. Mérei Ferenc (000): Közösségek rejtett hálózata. Osiris Kiadó, Budapest. Moscovici, S. (00): Társadalom-lélektan. Osiris Kiadó, Budapest. Smith, E. R. Mackie, D. M. (001): Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
MPPL 161 Tanári kommunikáció és hatékonyság tréning 1 MPP 160 Tantárgy besorolása: tavaszi Ajánlott félév: 3. Évközi jegy Értékelés módszere: Részvétel, aktivitás A szituációs gyakorlatok lehetőséget adnak a személyes involváltságra, mélyítik az önismeretet, fejlesztik az empátiás készséget, ugyanakkor lehetőséget adnak a személyes hatékonyság fokozásával a tanári hatékonyság fejlesztésére. Sajátélményű gyakorlatok által a hallgatók megtapasztalhatják saját személyes és szakmai kompetenciájuk sajátosságait. Az egyéni kommunikációs stílus, problémaérzékenység, probléma-megoldási stratégiák feltérképezés mellett, lehetőség nyílik ezek hatékony fejlesztésére, kommunikációt és problémamegoldást elősegítő gyakorlatok, szerepjátékok kipróbálására, elsajátítására. Az önismeretet segítő és kommunikációs hatékonyságot növelő technikák, segítségével ráhangolódhatnak a problémamegoldás és a személyközi kapcsolatteremtés- és tartás hatékony módjára. Kipróbálhatják a kommunikáció és a szociális készségek hagyományostól eltérő formáit, melyek később tanári gyakorlatuk során eredményesebbé tehetik a gyerekekkel és a felnőttekkel (szülőkkel és kollégákkal) való munkájukat, kapcsolataikat. Az elvárások, célok és keretek megvitatása, tisztázása. Bemelegítő, ráhangoló gyakorlatok. Nem verbális kommunikációs gyakorlatok 1. Nem verbális kommunikációs gyakorlatok 1. Verbális kommunikációs gyakorlatok 1. Verbális kommunikációs gyakorlatok 1. Konfliktusok, konfliktuskezelés. Önkontroll. Kapcsolatok kezelése az iskolán belül és kívül. Tanulócsoportok dinamikája, konfliktusok kezelése. A pedagógusszerep kérdései: együttműködés, helyzetelemzés, önismeret és önkontroll. Saját iskolai élmények feldolgozása. Visszajelzések. Lezárás, a tréning eredményességének megvitatása. Bagdy Emőke Telkes József (1988): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. A pedagógia időszerű kérdései. Tankönyvkiadó, Budapest. Empátia- és kommunikációfejlesztés pedagógusok számára című fejezet: 1-140. A nonverbális készségek fejlesztése című fejezet 35-43. Balázs Sándor (000, szerk.): A pedagógiai kommunikációs képességek fejlesztésének elméleti és gyakorlati problémái. Szöveggyűjtemény, főiskolai jegyzet. OKKER Kiadó, Budapest. Birkenbihl, Vera F. (1998): Kommunikációs gyakorlatok. Trivium Kiadó, Budapest. Buda Béla (1978): Az empátia a beleélés lélektana. Gondolat Kiadó, Budapest. Az empátia kommunikációs alapjai című fejezet: 83-10. Buda Béla (1997): Kommunikáció az osztályban. In: Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 13-. Buda Béla (000): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula Kiadó, Budapest. http://mek.oszk.hu/0000/0009/0009.htm#14 Dávid Imre Páskuné Kiss Judit (1993): Kommunikációs képességek fejlesztése az iskolában. KLTE, Debrecen. Eck Júlia (006): Kommunikációoktatás a középiskolában. Új Pedagógiai Szemle 006/5. 9-98. Fercsik Erzsébet Raátz Judit (1995): Kommunikáció szóban és írásban. Korona Kiadó, Budapest. Forgas, Joseph P. (1989): A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat Kiadó, Budapest. Nem verbális kommunikáció és A nem verbális üzenetek változatai című fejezetek: 155-197. Hajas Zsuzsa (00): Kommunikációs gyakorlatok középiskolásoknak. Pedellus Kiadó, Debrecen. Gabnai Katalin (1993): Drámajátékok gyermekeknek, fiataloknak, felnőtteknek. Marczibányi téri Művelődési Központ, Budapest. Üzenetváltás című fejezet 70-8.
MPPL 16 Konfliktus-megoldási tréning Évközi jegy Tantárgy besorolása: tavaszi 4. Részvétel, aktivitás A személyes motivációk, tapasztalatok tudatosítása a saját élményen alapuló csoportmunka alapján. A pedagógus pályaorientáció feltárása és tudatosítása a pályaalkalmasság segítése az önismeret szintjének növelésével. A kurzus lehetőséget teremt a pedagógiai és pszichológiai ismeretek személyes adaptációjára, vagyis felszínre hozni a személyes motivációkat, tapasztalatokat, segíti az ok-okozati összefüggéseknek szélesebb, differenciáltabb megértését. A tudatosodás és mélyebb átélés biztosította önismeret szakmai önismerethez vezet. A sajátélmények feldolgozásán keresztül újfajta tanulási folyamatot indít el, segíti a pszichológiai jelenségek felismerését, mely szemléletmódbeli, életvezetési változást jelenthet, kihatva szakmai készségekre is. A változást a csoport hatótényezőinek köszönhetjük, s bár alapvető személyiségváltozást nem tud létrehozni, mégis alakító, formáló hatású, mert az önismereti tudatosságot növeli, rendeződést indítva el a lelki folyamatokban, melynek távolhatásai 1 év alatt beérnek. Az órák kiscsoportos tréning keretében zajlanak. Ismerkedés, célok, elvárások, keretek közös megfogalmazása. Bemelegítő, ráhangoló gyakorlatok. Konfliktustípusok és megoldások. Konfliktus-dinamika. Konfliktusok kezelése. A konfliktusok személyiség-háttere. Metakommunikáció. Tanári kommunikáció. Kapcsolatok kezelése az iskolán belül és kívül. Tanulócsoportok dinamikája, konfliktusok kezelése. A pedagógusszerep kérdései: együttműködés, helyzetelemzés, önismeret és önkontroll. Saját iskolai élmények. A konfliktuspartnerrel való azonosulás. A kritika kezelése. Lezárás, visszajelzés, a csoport eredményességének megvitatása. Schmidt, T. (009): Konfliktuskezelési tréninggyakorlatok. Komplett forgatókönyvek tréning-vezetőknek. Z-Press Kiadó, Miskolc. Rudas János (1990): Delfi örökösei. Gondolat Kiadó, Budapest. Rudas János (00, szerk.): Önismereti csoportok. Animula Kiadó Budapest.
Dr. Hadházi Éva Dr. Pápay Nikolett MPPL 11 Sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása-nevelése MPP 130, 131, 150, 151 Tantárgy besorolása: en választható ősz/tavaszi Ajánlott félév: 3-4. Évközi jegy Értékelés módszere: Részvétel, aktivitás A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék az oktatás folyamatban jelentkező tanulási nehézségek és zavarok biológiai, társadalmi, környezeti és pszichológiai szempontú megközelítéseit, a tényezők kölcsönhatásának összefüggésében. Képessé váljanak tanulási zavarok csoportosítására, a zavar kialakulásában szerepet játszó tényezők felismerésére és ezek alapján kompetens módon tudjanak dönteni a fejlesztésben szükséges külső segítő szakemberekről és módszerekről. A tanulás sajátosságai különböző életkorokban, tanulási képességek. A tanulási zavarok kialakulásának elméletei a különböző pszichológiai irányzatok alapján. (Neurobiológiai, pszichodinamikus, fenomenológiai és szociális tanulási modell) Az agy működésének moduláris elmélete. A tanulási zavarok tünetei, kialakulásának organikus és lelki háttere. A kognitív fejlődés, az agyi funkciók érése, a képességstruktúra alakulása kisgyermek és iskolás korban. Diagnózisalkotás. Neuropszichológiai eljárások, képességvizsgálatok szerepe a differenciál-diagnosztikájában. A pszichés fejlődés kapcsolódó zavarai, a viselkedés és az érzelmi hangulati élet zavarai. (teljesítményszorongás, emocionális zavar, viselkedészavar) Kompenzációs lehetőségek az iskolában. Információ feldolgozó rutinok kialakítása. Terápiás lehetőségek és kompetenciák. Az oktatás folyamatban jelentkező tanulási nehézségek és zavarok biológiai, társadalmi, környezeti és pszichológiai szempontú megközelítése, a tényezők kölcsönhatásának összefüggésében. A tanulási zavarok csoportosítása, a zavar kialakulásában szerepet játszó tényezők megismerése. Az organikus háttér, az agyi funkciók működése és szerepe a tanulási képességekben. Az intelligencia és kognitív képességek kapcsolata, fejlődési dimenziók. A tanulási zavarok szerepe a magatartás és viselkedészavarok kialakulásában. A tanulási zavarok iskolai felismerésének és kezelésének lehetőségei. Kapcsolattartás a szülővel. A tanulási zavarok csoportosítása DSM-IV kategóriák. Intelligencia és fejlődés kapcsolata. Szociális inadaptáció, devianciák gyermek- és serdülőkorban, a tanulási zavarok hátterén. A tanulási zavarok az iskolában, felismerés és fejlesztés. A gyermek és a szülő problémái, a pedagógus lehetősége a segítségnyújtásban. Csépe Valéria (005): Kognitív fejlődés-neuropszichológia. Gondolat Kiadó, Budapest. F. Földi Rita Tomasovszki László (003): A Rey-féle Összetett Figura és Felismerési Próba neuropszichológiai alkalmazási lehetőségei. Ideggyógyászati Szemle 56 évf. 3 4. szám. F. Földi Rita (004): Neuropszichológiai vizsgálatok jelentősége a tanulási és viselkedés-zavarok diagnosztikájában. Pszichológiai Szemle. F. Földi Rita (004): Hiperaktivitás és tanulási zavarok. Comenius Bt, Pécs. Kulcsár Zsuzsanna (1993): Gyermekkori hiperaktivitás. Pszichológia 3 4. szám, Budapest. Marton Dévényi Éva (1999): Alapozó terápiák. Fejlesztő pedagógia, Különszám. Torda Ágnes (1989, szerk.): Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Dr. Hadházi Éva MPPL 13 Deviáns fiatalok az oktatásban Évközi jegy Tantárgy besorolása: en választható ősz/tavaszi 1-4. Részvétel, aktivitás A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a deviáns fiatalok oktatásának sajátos feladatait, lehetőségeit és nehézségeit. Tapasztalatokat szerezzenek deviáns fiataloknak szervezett oktatási programok működéséről és pedagógiai sajátosságairól, megismerkedjenek a deviáns viselkedést ázó főbb elméletekkel, a totális intézmények működésével, a börtönpopuláció összetételével, valamint a reszocializácóval (treatment) és a börtönben végzett pszichológiai tevékenység sajátosságaival. Emellett célja, hogy képessé tegye a hallgatókat arra, hogy pedagógusként képesek legyenek deviáns fiatalok oktatására és nevelésére. A deviancia elméletei: szociológiai elméletek. A deviancia elméletei: biológiai, pszichológiai elméletek. A bűnözés társadalmi reprodukciója Magyarországon az utóbbi években. Az iskola, a pedagógus szerepe és felelőssége a bűnmegelőzésben, az erőszak kialakulásában és csökkentésében. A fogvatartott népesség, különös tekintettel a fiatalokra és a fiatal felnőttekre. A börtönszocializáció, élet a börtönben. Nevelési-oktatási, pedagógiai-andragógiai munka a büntetés-végrehajtásban. Alternatív büntetések. Beszélgetés letartóztatásból szabadult fiatalokkal (életutak, tapasztalatok megosztása, kérdésekre konkrét válaszok). Börtönlátogatás (Budapesti Fegyház és Börtön és/vagy Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet 3-as objektum); hospitálási lehetőség, beszélgetés fogvatartott fiatalokkal. Reszocializáció, rehabilitáció. Lehetőségek, problémák. A civilek szerepe a büntetés-végrehajtásban. Egyéb civil kontrollok. Pedagógiai, andragógiai sajátosságok. Az utógondozás; a folyamatos utógondozási modell. A pártfogó rendszer. Civil pártfogó rendszer mint szükséglet és hiányosság. A kriminológia és a bűnözővé válás folyamata. A börtönnel kapcsolatos tévhitek. A börtönpszichológia definíciója, helye a tudományok között. Tárgya, módszerei, kialakulásának története. A totális rendszerek működése. A börtönpopuláció. A börtön filozófiai környezete. A Stanford SimulatedPrisonExperiment (Zimbardo). A treatment és a reszocializációs programok. A pszichopátia (PCL R). A fogvatartotti kategóriák (fiatalkorúak, nők). György Júlia (1967): Az antiszociális személyiség. Medicina, Budapest. Mészáros Mercedes (00): Letartóztatásban lévő fiatal felnőttek reszocializációja. Börtönügyi Szemle, 4. szám Boross János Csetneky László (000): Börtönpszichológia. RTF jegyzet. Rejtjel Kiadó, Budapest. Csáki Anikó (1996): A Belvárosi Tanoda működése a diákokkal készült interjúk alapján. BTA kézirat. Budapest. Győrik Edit (1998): A segítő iskola. BTA kézirat. Budapest. Kiss Géza: Pszichológiai alapismeretek. RTF jegyzet. Módos Tamás (1998): Büntetés-végrehajtási nevelés. RTF jegyzet. Rejtjel Kiadó, Budapest. Popper Péter (1970): A kriminális személyiségzavar kialakulása. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Dr. Hadházi Éva MPPL 14 Iskolai mentálhigiéné MPP 150, 151 Tantárgy besorolása: Évközi jegy en választható ősz/tavaszi 3-4. Írásbeli beszámoló A kurzus célja, hogy a tanárjelöltek megismerkedhessenek a tanári munka legfontosabb mentálhigiénés szempontjaival, valamint a tanár saját lelki egészségének, személyes mentálhigiénéjének fő vonatkozásaival. Különös hangsúlyt fektetünk a leggyakoribb serdülőkori, mentális és viselkedési problémák és kezelési módjaik megismerésére. Az iskolai mentálhigiéné alapjai A tanár mentálhigiénés funkciója, mentálhigiénés programok Magyarországon és külföldön A leggyakoribb fejlődéskárosító szocializációs tényezők különböző életkorokban Serdülőkori magatartási problémák: Drog- és alkoholfüggőség serdülőkorban Serdülőkori bűnözés Öngyilkossági krízisek A nemi identitás serdülőkori zavarai Szektajelenségek Serdülőkori pszichiátriai problémák: Evési zavarok: anorexia és bulimia Személyiségzavarok Szkizofrénia Organikus eredetű tanulási és viselkedési problémák: Hiperaktivitás és figyelemzavar Tanulási zavarok Buda B. (kiadási évszám nélkül): Elmélet és alkalmazás a mentálhigiénében. Animula, Budapest. Gerevich J. (szerk., 1997): Közösségi mentálhigiéné. Animula, Budapest. Buda B. (1998): Mentálhigiéné válogatott tanulmányok. Animula, Budapest. Csonka Gy. (1994): Neveléssel a drog ellen. In: Tanári LÉTkérdések, RAABE, Budapest. Murányiné Kabainé (1991): A gyermekkori és serdülőkori személyiségzavarok pszichológiája. Tankönyvkiadó, Budapest. Rácz J. és mtsai (000): A drogkérdésről őszintén. B + V, Budapest. Schödl L. Galicza J. (szerk., 1999): Mitől nem lesz deviáns. FPI, Budapest.
Dr. Hadházi Éva MPPL 16 A humor pszichológiája Tantárgy besorolása: Évközi jegy Boda-Ujlaky Judit en választható ősz/tavaszi 1-4. Házi dolgozat A tantárgy tanításának alapvető gondolata: pedagógusként elengedhetetlen a különféle pedagógiai pszichológiai alternatívák beható, árnyalt ismerete, hiszen ezzel is a pszichológiai pluralizmus tudatosabb érvényesítését, a pedagógiai koncepciók közötti döntés szabadságát segíthetjük elő. A humor pozitív értékét csak kellően árnyalt tudás birtokában lehet megfelelően alkalmazni. A kurzus célja, hogy hallgatóink ismerkedjenek meg hagyományoktól eltérő oktatási módszerekkel, azok megfelelő módon való használatával. Főbb témái: Az óra követelmények megbeszélése. Bevezetés a humor pszichológiájába Korai humorelméletek I. Filozófiai és irodalmi elméletek Korai humorelméletek II. Freud és a pszichoanalitikus humorelméletek. Arousal, inkongruitás és átfordítás A humor pszichológiája kognitív nézőpontból A humor és a nevetés pszichobiológiája, evolúciója A humor szociálpszichológiája Humor és személyiség A humor fejlődéslélektana Humor egészség A humor alkalmazásai I. Munkahely, tömegkommunikáció, pszichoterápia A humor alkalmazásai II. Humor a tanításban Rod. A. Martin (006): The psychology of humor, Elsevier, SanDiago/London. Séra László (1980): A nevetés és a humor pszichológiája, Akadémiai, Budapest. Paul E. McGhee: Humor (1979): Itsorigin and itsdevelopment, W. H: Freeman and Co., San Francisco. Psychiatria Hungarica különszám, 004. 19. évf. 5. szám, Budapest. Pap János: PuerRidens. Humor az iskolában. Új Pedagógiai Szemle, 006/5. John R. Schmitz (00): Humor as a pedagogicaltoolinforeiglanguage and translationcourses, Humor, 15-1. Bihari Péter: Karikatúrák a történelemtanításban. Taní-tani, 007/. Laurence Goldstein (005): Introduction, in The Monist, Vol. 88, No. 1., 005 January. Sigmund Freud (1905): A vicc és viszonya a tudattalanhoz, in Esszék, Gondolat, Budapest, több kiadás. S. Freud (197): Humor. Standard Edition, 19:1-66, London, Hogarth Press, 1961. James W. Barron (1999): Introduction, in: Barron (ed.) Humor and Psyche. PsychoanaliticPespectives, The Analytic Press. Martin S. Bergmann (1999): The psychoanalysis of humor and the humor inpsychoanalysis, in: Barron (ed.) Humor and Psyche. PsychoanaliticPespectives, The Analytic Press. James S. Grotstein (1999): Humor and itsrelationshiptotheunconscious, in: Barron (ed.) Humor and Psyche. PsychoanaliticPespectives, The Analytic Press. Ch. R. Gruner (1996): Wit and Humor inmasscommunication, in: A. J: Chapman and H. C. Foot (eds) Humor and Laughter: theory, research and applications, Transaction, New Brunswick.
Dr. Hadházi Éva Dr. Hadházi Éva MPPL 17 A szülővé válás folyamata, különös tekintettel a pre- és perinatális időszakra Tantárgy besorolása: en választható ősz/tavaszi Oktatás nyelve: Ajánlott félév: 1-4. Értékelés módja: Évközi jegy Értékelés módszere: Írásos beszámoló A tanárszakos hallgatók pszichológiai látókörének bővítése, bepillantást engedve a pre- és perinatális pszichológia nemzetközi és hazai kutatási eredményeibe, melyek a születés előtti és körüli emberi fejlődés körülményeit, és annak a szülést követő fejlődésre gyakorolt hatásait ölelik fel. Alaptudományként integrálja a pszichoterápia, a szülészet és neonatológia, a szülésre felkészítés, az endokrinológia, a reprodukciós orvostudomány, a filozófia, az etika és más tudományok területeit. Mint leendő tanároknak, a felnövekvő generációk fejlesztésében szerepet vállaló szakembereknek, különösen fontosnak tarjuk, hogy tisztában legyenek a pre-ésperinatális életidővel, a magzati élményekkel és kompetenciákkal, az anya magzati kommunikációval, a szülés körüli magzati és anyai élményekkel, a korai kötödéssel, valamint azokkal a lehetséges hatásokkal, amelyeket a testi, kognitív és affektív fejlődésre, a későbbi életminőségre gyakorolnak. Bevezetés: a pre és perinatális pszichológia, mint tudomány; én és a születésem* A család fogalmának néhány lehetséges megközelítése: rendszerelméleti alapvetések A család rendszerelvű megközelítése a pszichológiai kutatásokban: a család, mint egész - jellemzőinek kutatása: 1. A hierarchikus szerveződés. Az adaptív szelf-stabilizáció 3. Az adaptív szelf-organizáció A szülővé válás a család rendszerszemléletű megközelítésében A szülőszerep kialakulásának gyökerei, a szülőség, mint attitűd (Leff szülői tipológiája) A teherbeesés körülményei: tervezett vagy nem tervezett? Magzati fejlődés Terhesség alatti életvitel:az anya táplálkozása, gyógyszerhatás, sugárzás, dohányzás, alkohol, drog Ön- gondozás, terhesgondozás, tünetek, testsúly, testkép,szexualitás Szülés, szoptatás Depresszió a terhesség alatt, a szülés után Kötődés, kötődési reprezentációk, szülői tapasztalatok Szülő gyermek, apa - gyermek kapcsolat Szerepek, munka, önmegvalósítás Társas támasz: párkapcsolat, társas támogatás A speciálkollégiumra való jelentkezés feltételezi a hallgató téma iránti érdeklődését, nyitottságát a foglalkozások során felmerülő személyes/önismereti jellegű információkra, így az órákról a hiányzás nem megengedett, későbbi csatlakozásra nincs lehetőség (max. 0 fő). Feltétel az órai aktivitás, a témában való adatgyűjtés, elemzés, írásos beszámoló. Chamberlain, D. (1995): Early and veryearlyparenting<birthpsychology.com>: APPAH swww. Demetrovics, Zs. (1999): A pre- és perinatális pszichológia misztikuma. Előadás kézirat: Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság II. Országos Kongresszusa. 1999.nov. 19-1. Budapest. Hidas Gy. (1997): Ferenczi Sándor, a nem kívánt gyermek. In: A megtermékenyítéstől a társadalomig, szerk.: Hidas, Dinasztia Kiadó, Budapest, 43 47. Hidas Gy. Raffai E. Volner J. (005, 007): Lelki köldökzsinór. Beszélgetek a kisbabámmal. Helikon Kiadó, Budapest Raffai Jenő (1997): Megfogantam, tehát vagyok. Szeverényi P. Forgács A. (1994): A szülés alatti társas támasz jelentősége. Magyar Nőorvosok Lapja, 57, 357-358. Varga K. Suhai-Hodász G. (00): Szülés és születés lélektanon innen és túl. Pólya Kiadó, Bp. Ainsworth, M. D. S. Bowlby, J. (1991): An EthologicalApproachtoPersonalityDevelopment. American Psychologist, Vol. 46, No. 4, 333-341. Antoine C. (010): A terhesség és az anyaság pszichológiája, Saxum Kiadó Bagdy E. (1977): Családi szocializáció és személyiségzavarok. Tankönyvkiadó, Budapest. Blazy H. (1999): A pre- és perinatális élet kontinuitásáról. In: Várandósság, születés és gyermeknevelés a országi kultúrákban. MPPPOT Kongresszusi Tanulmánykötet, Animula, 14.
MPPL 311 A serdülőkor mentálhigiénéje 3 L: 0+5 Tantárgy besorolása: Vizsga ősz 1. Írásbeli A kurzus célja, hogy a tanárjelöltek megismerkedhessenek a tanári munka legfontosabb mentálhigiénés szempontjaival, valamint a tanár saját lelki egészségének, személyes mentálhigiénéjének fő vonatkozásaival. Különös hangsúlyt fektetünk a leggyakoribb serdülőkori, mentális és viselkedési problémák és kezelési módjaik megismerésére. Az iskolai mentálhigiéné alapjai A tanár mentálhigiénés funkciója, mentálhigiénés programok Magyarországon és külföldön A leggyakoribb fejlődéskárosító szocializációs tényezők különböző életkorokban Serdülőkori magatartási problémák: Drog- és alkoholfüggőség serdülőkorban Serdülőkori bűnözés Öngyilkossági krízisek A nemi identitás serdülőkori zavarai Szektajelenségek Serdülőkori pszichiátriai problémák: Evési zavarok: anorexia és bulimia Személyiségzavarok Szkizofrénia Organikus eredetű tanulási és viselkedési problémák: Hiperaktivitás és figyelemzavar Tanulási zavarok Zárthelyi dolgozat Buda B. (1998): Mentálhigiéné válogatott tanulmányok. Animula, Budapest. Murányiné Kabainé (1991): A gyermekkori és serdülőkori személyiségzavarok pszichológiája. Tankönyvkaidó, Budapest. Buda B. (kiadási évszám nélkül): Elmélet és alkalmazás a mentálhigiénében. Animula, Budapest. Csonka Gy. (1994): Neveléssel a drog ellen. In: Tanári LÉTkérdések, RAABE, Budapest. Gerevich J. (szerk., 1997): Közösségi mentálhigiéné. Animula, Budapest. Rácz J. és mtsai (000): A drogkérdésről őszintén. B + V, Budapest. Schödl L. Galicza J. (szerk., 1999): Mitől nem lesz deviáns. FPI, Budapest.
Dr. Pápay Nikolett MPPL 31 Sajátos nevelési igényű gyermekek a középiskolában MPP 311 L: 0+5 Tantárgy besorolása: tavaszi Oktatás nyelve: Ajánlott félév:. Értékelés módja: Évközi jegy Értékelés módszere: Írásbeli A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék az oktatás folyamatban jelentkező tanulási nehézségek és zavarok biológiai, társadalmi, környezeti és pszichológiai szempontú megközelítéseit, a tényezők kölcsönhatásának összefüggésében. Képessé váljanak tanulási zavarok csoportosítására, a zavar kialakulásában szerepet játszó tényezők felismerésére és ezek alapján kompetens módon tudjanak dönteni a fejlesztésben szükséges külső segítő szakemberekről és módszerekről. A tanulás sajátosságai különböző életkorokban, tanulási képességek. A tanulási zavarok kialakulásának elméletei a különböző pszichológiai irányzatok alapján. (Neurobiológiai, pszichodinamikus, fenomenológiai és szociális tanulási modell) Az agy működésének moduláris elmélete. A tanulási zavarok tünetei, kialakulásának organikus és lelki háttere. A kognitív fejlődés, az agyi funkciók érése, a képességstruktúra alakulása kisgyermek és iskolás korban. Diagnózisalkotás. Neuropszichológiai eljárások, képességvizsgálatok szerepe a differenciál-diagnosztikájában. A pszichés fejlődés kapcsolódó zavarai, a viselkedés és az érzelmi hangulati élet zavarai. (teljesítményszorongás, emocionális zavar, viselkedészavar) Kompenzációs lehetőségek az iskolában. Információ feldolgozó rutinok kialakítása. Terápiás lehetőségek és kompetenciák. Az oktatás folyamatban jelentkező tanulási nehézségek és zavarok biológiai, társadalmi, környezeti és pszichológiai szempontú megközelítése, a tényezők kölcsönhatásának összefüggésében. A tanulási zavarok csoportosítása, a zavar kialakulásában szerepet játszó tényezők megismerése. Az organikus háttér, az agyi funkciók működése és szerepe a tanulási képességekben. Az intelligencia és kognitív képességek kapcsolata, fejlődési dimenziók. A tanulási zavarok szerepe a magatartás és viselkedészavarok kialakulásában. A tanulási zavarok iskolai felismerésének és kezelésének lehetőségei. Kapcsolattartás a szülővel. A tanulási zavarok csoportosítása DSM-IV kategóriák. Intelligencia és fejlődés kapcsolata. Szociális inadaptáció, devianciák gyermek- és serdülőkorban, a tanulási zavarok hátterén. A tanulási zavarok az iskolában, felismerés és fejlesztés. A gyermek és a szülő problémái, a pedagógus lehetősége a segítségnyújtásban. Zárthelyi dolgozat Csépe Valéria (005): Kognitív fejlődés-neuropszichológia. Gondolat Kiadó, Budapest. F. Földi Rita Tomasovszki László (003): A Rey-féle Összetett Figura és Felismerési Próba neuropszichológiai alkalmazási lehetőségei. Ideggyógyászati Szemle 56 évf. 3 4. szám. F. Földi Rita (004): Neuropszichológiai vizsgálatok jelentősége a tanulási és viselkedés-zavarok diagnosztikájában. Pszichológiai Szemle. F. Földi Rita (004): Hiperaktivitás és tanulási zavarok. Comenius Bt, Pécs. Kulcsár Zsuzsanna (1993): Gyermekkori hiperaktivitás. Pszichológia 3 4. szám, Budapest. Marton Dévényi Éva (1999): Alapozó terápiák. Fejlesztő pedagógia, Különszám. Torda Ágnes (1989, szerk.): Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
MPPL 4100 Kognitív folyamatok fejlődése és fejlesztése L: 0+10 Tantárgy besorolása: Oktatás nyelve: ősz Ajánlott félév: 1-3. - Értékelés módja: Dr. Pápay Nikolett évközi jegy Értékelés módszere: gyakorlat A kurzus során áttekintjük a gyermek fejlődésének legfontosabb kognitív állomásait a kezdetektől a serdülőkor végéig. A hallgatók megismerkednek az észlelés, az alakfelismerés, a figyelmi apparátus, az emlékezet, a nyelvelsajátítás és a gondolkodás legfontosabb sajátosságaival. Megismerkedünk a kognitív funkciók azon neuropszichológiai háttérmechanizmusaival, melyek a tanulási folyamatot leginkább segítik. Áttekintjük a legfontosabb kognitív deficitből származó tanulási problémákat. A kurzus segítséget nyújt a gondolkodás pszichológiai hátterének megértéséhez és a kognitív deficitből származó problémák detektálásához. - A kognitív fejlődés legfontosabb állomásai, modelljei. Jean Piaget és Vigotszkij kognitív fejlődésmodellje. - A kognitív működés sajátosságai. - Észlelés és alakfelismerés. Gestalt pszichológia. - Figyelmi funkciók és figyelemzavarok. - Az emlékezet működése. Emlékezeti zavarok. - Nyelvelsajátítás. A nyelvelsajátítás zavarai. - A gondolkodás folyamatai: mentális reprezentációk, a tudás szerveződése. - A kognitív neuropszichológia fogalma. A figyelmi és végrehajtó funkciók szerepe a viselkedésszervezésben. - Figyelemhiányos és hiperaktivitás zavar, autizmus spektrum zavar. - Kognitív funkciók komplexitása az iskolai helyzetben. A pedagógus szerepe a problémák felismerésében, kezelésében. Atkinson (1999): Pszichológia. 3., 5., 6., 8., 9. fejezetek. Osiris kiadó, Budapest. Csépe Valéria (005): Kognitív fejlődésneuropszichológia. Gondolat, Budapest. Eysenck-Keane (003): Kognitív pszichológia. Nemzeti TK, Budapest.
MPPL 410 Személyiség-, egészségpszichológia L: 0+10 Tantárgy besorolása: Oktatás nyelve: ősz Ajánlott félév: 1-3. - Értékelés módja: kollokvium Értékelés módszere: ZH, írásbeli vizsga A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a legfontosabb személyiségpszichológiai elméleteket, és alapvető ismereteket szerezzenek a személyiség építőköveit, patológiás és normál működését, illetve fejlődési lehetőségeit illetően. Az alapvető személyiséglélektani elméletek mellett bemutatásra kerülnek az egészségpszichológiai fontosabb irányai, legfrissebb kutatási eredményei. A tantárgy célja, hogy a hallgatók a mindennapi és a szakmai gyakorlat során is jól alkalmazható elméleti ismereteket szerezzenek, megalapozva ezzel lélektani ismereteiket, és fejlesztve pszichológiai jártasságukat. A kurzus során a következő témák kifejtésére kerül sor: A személyiségpszichológia és az egészségpszichológia fogalma. Tipológiák, karakterológiák. Vonáselméletek és típustanok A személyiség behaviorista elméletei. Tanuláselméleti megközelítések. Kognitív személyiségelméletek A személyiség struktúrája. A pszichoanalitikus személyiségelmélet. Analitikus pszichológiai elméletek Az egészségpszichológia alapjai Egészségmagatartás. Betegségmagatartás Prevenció és intervenció az egészségpszichológiában. Carver, Charles S. Scheier, Michael F.: Személyiségpszichológia. Budapest, Osiris K., 1998. Kulcsár Zsuzsanna: Egészségpszichológia. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 00. Buda Béla: A lélek egészsége. A mentálhigiéné alapkérdései. Budapest, Nemzeti Tk., 003.
MPPL 4103 A személyiség alakulása L: 0+10 Tantárgy besorolása: Oktatás nyelve: tavasz Ajánlott félév:. MPP 410* Értékelés módja: évközi jegy Dr. Orosz Judit Értékelés módszere: gyakorlati jegy, beadandó dolgozat A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a személyiség alakulásának egyes szakaszait, azok fizikai, érzelmi, szociális, kognitív, erkölcsi, spirituális jellegzetességeit. Mindezek ismeretében képesek legyenek az egyes életkorok személyiségfejlődési sajátosságait felismerni a mindennapi tanítási folyamatban. Értsék és tudják, mit és hogyan kérhetnek számon (a kialakult képességeket), mit és hogyan fejleszthetnek (kialakulóban lévő személyiségjegyek, képességek). A kurzus segítse elő, hogy a leendő pedagógusok jól tájékozódjanak az egyén és a csoport egymást befolyásoló hatásáról, a csoport kialakulás és csoportdinamika jellegzetességeiről. Az iskoláskort megelőző fejlődési szakaszok (intrauterin fejlődés, csecsemőkor, kisgyermekkor, óvodáskor) azok hatása az érzelmi, szociális fejlődésre, később a tanulási folyamatra. A család és a nevelők jelentősége a fejlődési folyamatban. Nevelői attitűdök. A kisiskoláskor és a prepubertás kor fizikai, érzelmi, szociális, kognitív, erkölcsi, spirituális jellegzetességei. A serdülőkor, mint az előző életkorok integrálása. A serdülők megismerésének főbb eszközei: megfigyelés, kérdőívek, szociometria. A fiatal felnőtt kor kihívásai. Cole M. Cole Sh (006): Fejlődéslélektan Osiris Budapest. Mérei F. V. Binet Á. (1970): Gyermeklélektan, Medicina Budapest. Bernáth L. Solymosi K. (1997): Fejlődéslélektani olvasókönyv, Tercia Budapest. N.Kollár K. Szabó É. (szerk.) (004): Pszichológia pedagógusoknak, Osiris Budapest.