A Duna hazai szakaszának természeti értékei Tóth Balázs Sipos Katalin Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság zingelzingel@gmail.com gmail.com 2010
A Duna hazai szakaszának természetes jellegzetességei: gei: 417 km hosszan folyik Magyarországon gon Szapi töréspont hordaléklerak klerakás Kavicszátonyok Paksig kavics lejjebb homokos aljzat. Átalakulás Sokféles leség Három nagyobb, több t kisebb szigetvilág
A Duna magyarországi gi szakasza 417 fkm. Neszmélyi-szigetek Táti-szigetek Dunakanyar Rácalmási szigetek Kavicszátonyok
Nagy ökológiai értékkel rendelkezı szakaszok Hajózási akadályokkal rendelkezı szakaszok (EU TEN-T) WWF átdolgozott változat
Képek az ausztriai szakaszról Képek a magyarországi szakaszról
Korábbi ökológiai szolgáltat ltatások Árt rtéri ri haszonvételek telek - Andrásfalvi B. (2007) A Duna mente népének nek ártéri ri gazdálkod lkodása Nádasok, gyékényesek Erdık Rétek, kaszálók Legeltetés Szánt ntóföldek Halászat - Sólymos E. (2005), Dunai halászat A régi r korok embere az ökol kológiai szolgáltat ltatások miatt települt lt a Duna mellé. A Duna a megélhet lhetést tette lehetıvé.
A Duna mai ökológiai szolgáltat ltatásai Horgászat Jelenleg Paks és s Rajka között k 20 hivatásos halász és kb. 9000 horgász van a Dunán, n, 1957-ben kb. 280 halász dolgozott Parti szőréső kutak (ivóvíz) Az anyag és s energia körforgk rforgása (öntisztul( ntisztulás) s) Turizmus Sport Pihenés A három h utóbbi az életminıség, a lelki béke szempontjából l fontos, nehéz forintosítani. tani. (Esetleg a pszichológiai kezelés s költsk ltsége?!)
Az élıvilág élettelen környezetek Aljzat minısége (homok, iszap, kavics, kı...stb.).) Áramlási sebesség g (áraml( ramláskedvelı, állóvíz kedvelı) Víz z mélysm lység Vízminıség Meder morfológiai sajátoss tosságai változatos fıági f meder ártér fıág g kapcsolata Vízjárás s sajátoss tosságai nagymért rtékő változatosság
A vízi v élı szervezetek fennmaradásához biztosítani tani kell a Szaporodás, a TáplT plálkozás és s a Telelés feltételeit teleit!
Az ökológiai rendszerbe való beavatkozás s aktuális példp ldája: A kotrás lehetséges hatásai 1. Meder mélym lyülése 2. Meder morfológiai sajátoss tosságainak változv ltozásai (a meder változatossv ltozatossága csökken) 3. Áramlási viszonyok változv ltozása 4. Aljzat minıségének nek változv ltozása
1997, Freshwater biology (37) 10. p.
A fıág f és s az ártér r kapcsolata korlátozottabb tozottabbá válik egyre nagyobb mennyiségő víz z kell ahhoz, hogy újra létrejöjjön n a kapcsolat. + Globális lis klímav maváltozás?
2002, Freshwater Biology (47) 529. p.
A meder uniformizálódik, tagoltsága ga megszőnik, a parti zóna z a fımederben f is szőkül kanalizáci ció. hullámver mverés s hatása fokozódik
Kavicszátonyok eltőnnek
Az áramlási viszonyok megváltoznak - nagyobb keresztmetszet több hely azonos mennyiségő víz z számára esetleg csökken kkenı áramlási sebesség áramláskedvelı a fıág f g természeti értékei - az aljzat az aktuális áramlási viszonyoknak megfelelıen en alakul. A csatornában kavics Az áramlási holtterekben - iszap Dunaföldv ldvár r alatti szakasz példp ldája
Szabályoz lyozó mővek építésének hatása 1. Keresztirányú átjárhatóság csökkenése 2. Aljzat minıségének változása
500 m hosszúságú mintavételi helyek a Duna litorális zónájában, a Duna- Ipoly Nemzeti Park mőködési területén, 2007-ben. (N = 71). Összesen 37 halfaj 15 367 egyedét győjtöttük Erıs, T., Tóth, B., Sevcsik, A. (2008): A halállomány összetétele és a halfajok élıhely használata a Duna litorális zónájában (1786-1665 fkm) - monitorozás és természetvédelmi javaslatok. Halászat 101:(3) 114-123. DINPI, HUSKUA05/01/252 INTERREG/A
Iszapos-homok (-0.680) Szikla (-0.800) Partávolság (0.669) PC 2 Iszapos-homokos aljzatú, lassan áramló Kavicsos-homokos v. álló viző szakaszok aljzatú, lassan v. közepesen áramló v. viző szakaszok 5.0 4.0 3.0 2.0 1.0 0.0-1.0-2.0-3.0-4.0-5.0 Kövezések -5.0-4.0-3.0-2.0-1.0 0.0 1.0 2.0 3.0 4.0 PC 1 Iszapos-homok Kavics (0.888) (-0.636) Sebesség (0.749) Kavicsos aljzatú, közepesen v. sebesen áramló viző szakaszok Interreg hivatkozás
iszap, állóvíz homok, közepes áramlás kavics, gyors áramlás kövezés
iszap, állóvíz homok, közepes áramlás kavics, gyors áramlás kövezés
A Duna természeti értékeit befolyásol soló egyéb b tevékenys kenységek jacht-kik kikötı strand szálloda - kemping horgászt sztó jet-ski pálya
Ártéri gyepek károsítása
Parti területek kíméletlen használata
Területfoglalás az ártér rovására
Vízpart beépítése Magántulajdonú ingatlanok nehézkes kezelése
A hajózás esetleges közvetlen hatása az invazív géb-fajok megjelenése a Duna hazai szakaszán. feketeszájú géb (Neogobius melanostomus)
A döntd ntéshozatal alapvetıen en jogi alapokon nyugszik a jog pedig konkrétumokon. Az ökológiai folyamatokat csak részben r ismerjük. Jelenleg a hálózat h pontjait védjük, mivel csak azt ismerjük k konkrétan ez hibákhoz félref lreértésekhez vezet. Jelenleg nem a rendszer egész szét t védjv djük, hanem annak elemeit külön-külön k de akkor miért nem az állatkertben? llatkertben?
A Dunát érintı beavatkozások hatásait együttesen is vizsgálni kell, hiszen a gyakorlatban várható, hogy az élıhelyek átalakulása és a fajok fennmaradása szempontjából a hatás együttesen is érvényesül a Duna folyam egészén! Nem lehet meghatározni pontosan, hogy fajok (pontok) szempontjából ez mikor válik kritikussá és ki ismeri ennek pontos hatását? Trendek, predikciók jól felállíthatók, de ez nem mérnöki pontosságú és a mőszaki szakma szempontjából felületesnek minısül, a jog pedig vélelemnek minısíti.
Sávos bödöncsiga Folyami bödöncsiga Rajzos csiga
márna (Barbus barbus)
halványfoltú küllı (Gobio albipinnatus)
selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer)
balkáni csík (Sabanejewia aurata)
dunai ingola (Eudontomyzon mariae)
magyar bucó (Zingel zingel)
német bucó (Zingel streber)
A dunai gázlg zlók k kiemelkedı jelentıséggel bírnak a német n bucó faj fennmaradása szempontjából!
Ráckevei-Soroksári ri Dunaág (RSD) 58 km lápi póc (Umbra karmeri)
is lile (Charadrius dubius)
partifecske (Riparia riparia)
fekete gólya (Ciconia nigra)
réti sas (Haliaeetus albicilla)
A Duna jelenleg ugyan korlátozottan, de biztosít ökol kológiai szolgáltat ltatásokat. A természet nem kiszámíthat tható a hatásbecsl sbecslések sek csak becslések sek ugyanakkor tény, hogy a mesterségesen létrehozott l kiszámított dolgoknak alacsonyabb a tőrése, t alkalmazkodása, kevésb sbé tolerálj lják k a hibát. Az ökológiai állapot további romlása az ember egészs szségi állapotát t is veszélyezteti. Rövidtávon von gazdaságos gos és s gyors tovább rontani, ugyanakkor drága és s lassú rehabilitálni. lni. A jelenlegi jogi környezetben k apró lépésenként nt ártunk a Duna ökoszisztémájának.
Javaslat: A mőszaki m megoldások kiválaszt lasztásakor sakor legyen önálló szempont az ökológiai rendszerek és s az élıvilág védelme, ne utólagos hatásvizsg svizsgálat törtt rténjen A hatások becslésére szánt határid ridık meghosszabbítása sa és s a hatásbecsl sbecslés eredményeinek felhasználása sa a kiviteli tervek elkész szítésekor. sekor. A VKI intézked zkedésekkel összhangban a nemzetközi zi érdekeink képviselete k (ICPDR). Egységes ges Duna-menti területhaszn lethasználati lati koncepció (magántulajdon problémája). Monitoring-rendszer rendszer kialakítása, kutatásfejleszt sfejlesztés
Köszönöm a figyelmet! KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!