TF Sportmenedzsment éss rekreáci ció Tanszék
II. A SPORT MAGÁNJOGA (POLGÁRI JOG I.) Dr. Nemes András Sportmenedzsment Tanszék
1. A polgári jog fogalma A polgári jog az egymást stól elkülönült, lt, egyenrangú éss mellérendelt feleknek a vagyoni, illetve egyes személyi viszonyait szabályoz lyozó jogág, g, amely a vagyoni viszonyok tekintetében alapvető szabályokat fogalmaz meg, mígm g a vagyoni viszonyokhoz kapcsolódó személyi(s lyi(ségi) ) jogok tekintetében kisegítő védelmet nyújt.
A magyar polgári jog legfontosabb jogforrása az 1959. évi IV. törvt rvény (Polgári TörvT rvénykönyv), nyv), A (Ptk( Ptk.) 6 részbr szből áll: I. rész: r Bevezetőrendelkezések II. rész: r A személyek III. rész: r A tulajdonjog IV. rész: r KötelmiK jog V. rész: r Öröklési jog VI. rész: r ZáróZ rendelkezések
2. A polgári jog tárgyat elsősorban sorban a vagyoni/ áru viszonyok, másodsorban a személyi(s lyi(ségi) ) jogok. 2.1 szabályoz lyozási módszerm dszer: a) főszab f szabályozás b) kisegítővédelem
a) egymásnak mellérendelt felek b) a vagyoni viszonyok három rom ágazata: - tulajdoni éss használati jogok, - kötelmi jog, - öröklési jog. c) a személyi(s lyi(ségi) ) viszonyok delem: (aa személyis lyiségi jog védelmev elsősorban sorban alkotmányi éss büntetb ntetőjogi szabályoz lyozás tárgya. A Ptk tehát t csak mellékesen foglalkozik vele. Ide tartozik az úgynevezett szellemi alkotások joga. kisegítővédelem: (
Ptk.. I. részr ALAPELVEK Irányító eszmék, gondolatok, amelyek magukban hordozzák valamennyi jogszabály közösk nevezőjét. A tételesteles jogban vannak olyan, paragrafusokban le nem írható elvárások, amelyeket a jogalkotó alapelvekben fogalmaz meg. Az alapelveknek ugyanakkor hézagpótló jelentősége is van, nevezetesen azokban az esetekben, ahol egy-egy jogesetre nem tudunk ráillesztenir egy adekvátt jogszabályt, megmutatja a jogalkalmazás irányvonalát. Az alapelvek az értelmezésben is szerepet játszanak, hiszen a jogalkalmazó úgy köteles értelmezni a törvt rvényt, ahogyan az az alapelvekből l következik.
A POLGÁRI JOG ALAPELVEI: A szüks kséglet kielégítés s alapelve Ptk. 1. (1) bek Az alanyi jog, a tulajdon védelmv delmének alapelve Ptk. 2.,, 3. A jóhiszemj hiszeműség, a tisztesség éss a kölcsk lcsönös együttm ttműködés s alapelve Ptk.. 4. Rendeltetésszer sszerűjoggyakorlás alapelve Ptk.. 5. A kármegelk rmegelőzés s alapelve Ptk.. 6. A Ptk értelmezési alapelve Ptk.. 1. (1)-(2) (2) bek.
A DOLOG FOGALMA ÉSS FAJAI: minden testi tárgyt rgy,, ami érzékszerveinkkel felfogható és birtokba vehető OSZTÁLYOZ LYOZÁSI SZEMPONTOK: 1) aszerint, hogy részt vehetnek-e e a dolgok a piaci forgalomban, vagy sem: forgalomképes pes, forgalomképtelen és korlátoltan forgalomképes dolgokat ismerünk
OSZTÁLYOZ LYOZÁSI SZEMPONTOK folyt.: 2) aszerint, hogy a dolgok a földdel szilárd összeköttetésben vannak- e: ingatlan és ingók. 3) aszerint, hogy egy dolog a rendeltetésszerűhaszn használata által továbbra is megmarad, vagy elenyészik, elhasználhat lható,, vagy el nem használhat lható dolgok 4) A dolgok helyettesíthet thetősége szempontjából l lehetnek helyettesíthet thetők és nem helyettesíthet thetők. 5) A dolgok oszthatósága szerint megkülönb nböztetünk osztható és oszthatatlan dolgokat.
A tulajdonosi triász: A TULAJDONJOG Birtoklás Használat éss hasznok szedésének joga A rendelkezés s joga
RÁÉPÍTÉS-TÚLÉPÍTÉS 1) A jóhiszeműtelekhatáron túlit építéss szankciói: i: a szomszéd - választásasa szerint - követelheti, hogy a túlépítőa t beépített részr használat latáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon kártalank rtalanítást, vagy azt követelheti, k hogy a beépített részt vásároljav meg (amennyiben a telek megosztható), illetve azt követelheti, k hogy a túlépítőaz t egész földetf vásároljav meg. A szomszédd az egész földjének megvásárlásátt csak akkor követelhetik a túlépítőtől, t l, ha a telek fennmaradó része a túlépítés s következtében használhatatlann lhatatlanná válik, illetőleg leg a telkével kapcsolatos valamely foglalkozás s gyakorlása a túlépítést s következtk vetkeztében lehetetlenné, vagy költsk ltségesebbé v 2) A rosszhiszeműtúlépítés s szankciói: i: ha a szomszéd a túlépítés ellen mégg idejekorán tiltakozott, akkor a szomszéd azt is követelheti, hogy a túlépítőbocs t bocsássassa a szomszédd tulajdonába a saját telkétt az épülettel együtt. Ekkor azonban természetesen a gazdagodás s megtérítése ellenében a túlépítőt t t pénzbeli megvált ltáss illeti meg. az épületet lebontását t kérhetik a szomszéd. Ennek egy korlátja van: az okszerű gazdálkod lkodáss követelményeivel nem ellenkezhet. A lebontás éss az eredeti állapot helyreáll llításának költsk ltségei a túlépítőt t t terhelik; (a beépített anyag elvitelének a joga mellett).
A tulajdon keletkezése éss megszűnése se A tulajdon keletkezése a tulajdonjogviszony jogviszony létrejöttétt jelenti, (valamely dolog éss valamely személy közöttk elsajátítási si jogviszony keletkezik. A tulajdon az arra vonatkozó jog megszerzésével keletkezik, éss egy másikm tulajdonos jogszerzésével szűnik meg.
A tulajdonjog megszerzése se A dolog tulajdonjogát t a tulajdonos eredeti módon, vagy valakitől l származtatott (sz( származékos) szerezheti meg. módon
Eredeti módon szerzi meg a tulajdont az, akinek a jogszerzése se nem alapszik más korábbi személy tulajdonjogán. n. (Amennyiben tehátt a dolog korábban nem volt senki tulajdonában (gazdátlan javak elsajátítása, sa, újonnan gyártott termék k létrehozl trehozása nyersanyag feldolgozásával előáll llított újj termék k tulajdonjoga Mindazonáltal az is eredeti szerzésm smód, ha volt ugyan a dolognak korábban is tulajdonosa, de a szerzéss mégsem a korábbi tulajdonostól származik. Bizonyos megszorításokkal sokkal ilyen a találás, vagy az az eset, amikor máss tulajdona elválaszthatatlanul laszthatatlanul vegyült máss tulajdonával. Az eredeti módon szerző sohasem jogutódja az esetleges korábbi tulajdonosnak..
Származ rmazékos szerzésm smód Ha a tulajdonjog másm s személy tulajdonjogán n alapszik, vagyis a megszerzett újj tulajdonjog a régir tulajdonostól l származik, (az újj tulajdonos egy korábbi tulajdonos tulajdonjogát szerzi meg) Amennyiben a korábbi tulajdonos nem volt tulajdonos (csupán n jó-j vagy rosszhiszeműbirtokos), a főszabf szabály szerint az újj tulajdonos sem lesz az. (Mégis: a jóhiszemj hiszemű vevő, - amennyiben a dolgot a kereskedelmi forgalomban vette, akkor is tulajdonossá válik, ha az eladó nem is volt tulajdonos, éss azzal semmiféle kapcsolatban sem állt).
A szünet után: Lássuk a Ptk legszebb részr szét, a KÖTELMI JOG-ot ot! nemes@mail.hupe.hu
KÖTELMI JOG A szerződésb sből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.( Ptk 198. ) A szerződés két vagy több, de meghatározott számú személy között keletkezőjogviszony jogviszony,, amelyhez a törvt rvény joghatásokat fűz. f A szerződés s relatív szerkezetűjogviszony, mivel nem végtelen számú személy közöttk keletkezik. A szerződés s tárgya valamilyen szolgáltat ltatás, olyan magatartás, amelyet az egyik fél l (a jogosult) a másiktm siktól (a kötelezettől) l) követelhet. A törvény által biztosított tott joghatáss pedig az, hogy kötelezettsk telezettség keletkezik a szolgáltatáss teljesítésére és jogosultságg a szolgáltat ltatás követelésére. Valamennyi szerződésben sben legalább kétk t félf szerepel: egyik oldalon a jogosult, másik oldalon a kötelezett. k A jogosult a szolgáltatást követelheti, k mígm g a kötelezettk a szolgáltatást teljesíteniteni tartozik. Léteznek nem visszterhes szerződések sek is, amelyekben a szolgáltatást ellenszolgáltatás nélküll nyújtják (pl. alándékozási szerződés). s). A szerződésekben sekben írt szolgáltatások általában vagyonért rtékűek. A szolgáltatások adásra, tevésre, helytáll llásra vonatkoznak, ill. létezik olyan szerződést stípus is, amely későbbi szerződésk skötésresre irányul (előszerz szerződések, sek, kapacitás-lek lekötési szerződések). sek).
KÖTELMI JOG (folyt.) A felek szabadon dönthetnek arról, milyen tartalommal kötnek szerződést, st, ám a forgalombiztonságg miatt bizonyos esetekben a jogszabály kötelezk telezővé teszi a szerződésk skötést st (pl. közszolgk zszolgáltatás teljesítésére szerződésk skötésisi kötelezettsk telezettségg terheli a közszolgk zszolgáltatót.) t.) A szerződésk skötésresre kötelezettk fél megtagadhatja a szerződés teljesítését, t, ha az számára súlyoss érdeksérelemmelrelemmel járnaj vagy nem képes a szerződés s teljesítésére. A szerződési si szabadságg jelenti egyrészt, hogy a felek szabadon döntenek a szerződés s megkötése kérdk rdésében, másrm srésztszt azt is, hogy a jogszabályi keretek közöttk a szerződés s tartalmát t is szabadon állapítják meg. A felek szabadon köthetnek vegyes szerződéseket, seket, ill. nem szabályozott típust pusú szerződéseket seket is. Ha azonban a Ptk szerinti szerződést st kötik meg, akkor annak jogi minősítésétől nem térhetnek el. A szerződések sek szabályai lehetnek diszpozitívak ill. kötelezk telezően en alkalmazandóakak (kogensek). Az előbbin bbinéll a felek szabadon állapíthatjákk meg a szerződés s elemeit, megállapodhatnak olyan kérdésekben, amelyek a törvt rvényben különn nincsenek szabályozva. Az utóbbinál az eltérést maga a törvény zárja
SZERZŐDÉST STÍPUSOK Polgári jogunkban nincs semmiféle típuskényszer. Egyes szerződést stípusokat nevesít t a jogszabály, másokat nem említ, azok a felek akaratából léteznek Tipikus éss atipikus szerződések sek (= nevesített és nem nevesített szerződések) sek)
Adási ( (dare) tipusú szerződések sek Jellemzői: a szerződőfelek egymásnak valamit (dolgot, szolgáltat ltatást)adnak ADÁSV SVÉTELI SZERZŐDÉSEK SEK lényeges elemei: a szerződőfelek megnevezése kialkudott vételár, a fizetés helye, módja és ideje a birtokbaadáss helye, ideje éss módjam kellék-,és jogszavatosságigi nyilatkozat kötelembiztosítékok és mellék kötelmek
Adási ( (dare) tipusú szerződések sek AZ ADÁSV SVÉTEL KÜLÖNÖSS NEMEI: MEGTEKINTÉSRE (PRÓBÁRA)VÉTEL; MINTA SZERINTI VÉTEL; V ELŐVÁSÁRL RLÁSI JOG; VISSZAVÁSÁRLÁSI JOG; VÉTELI JOG (OPCIÓ) RÉSZLETVÉTEL; TEL; ÁRVERÉS
Adási ( (dare) tipusú szerződések sek CSERE SZERZŐDÉS; S; BIZOMÁNYI SZERZŐDÉS; S; ÜGYNÖKI SZERZŐDÉS; S; ARCULATÁTVITELITVITELI SZERZŐDÉS; S; SZPONZORÁLÁSISI SZERZŐDÉS; S; REKLÁM-ÉSS PIACÉPÍTÉSI SZERZŐDÉS; S; MÉDIASZERZŐDÉSEK; SEK;
Tevési ( (facere) tipusú szerződések sek Jellemzői: a tevés s ; vagy nem tevés; vagy a tűrés
Tevési ( (facere) tipusú szerződések sek MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉSEK SEK Jellemzője: csak a gondos eljárásra kötelezk VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉSEK; SEK; eredmény ( ( opusz ) produkálására ra kötelezk Jellemzője:
Helytáll llási ( (praestare) tipusú szerződések sek BIZTOSÍTÁSISI SZERZŐDÉSEK; SEK; Jellemzői: Veszélyközösség- kockázatk zatközösség; Jövőbeli bizonytalan (?!) eredmény elhárítása; Díjfizetés - helytáll llási szolgáltat ltatás; Mentesüléss a felelőss sség alól
ELŐSZERZ SZERZŐDÉSEKSEK Elméletileti viták k zajlanak a típusbat sorolását t illetően: en:, Védhető: : pl. a foglaló szerződébe foglalási kötelezettségével (az előszerz szerződés s is szerződés) s)
TÁRSASÁGI SZERZŐDÉSEK SEK TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS - ALAPÍTÓ OKIRAT Jogi személyis lyiségg nélkn lkülili társaságok; Közkereseti társaság Betétiti társast rsaság Jogi személyis lyiségűtársaságok Korlátolt Felelőss sségűtársaság (Kft); Zártkörűen működőrészv m szvénytársaság (ZRt); Nyilvánosan működőrészv szvénytársaság g (NyRt( NyRt); Hatályos GT: ( a Gazdasági társaságokról szóló 2006 évi IV. törvény) Kooperáci cióss TársasT rsaság egyesüléas A Sportvállalkoz llalkozásokban is kötelezk telezően en megszűnik a Kht (helyette nonprpfit Kft alapíthat tható)
ALAPÍTV TVÁNY-KÖZALAPÍTVÁNY A (mag( magán)alapítvány jellemzői: - magánszem nszemély/jogi személy/j.sz.n ly/j.sz.nélkülili g.t.. alapítja - pia causa ; - tartós s közérdekk rdekűcél A KözalapK zalapítvány Jellemzői: - Országgy ggyűlés, Kormány, Önkormányzatnyzat alapítja - pia causa ; - közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása sa
Közhasznú szervezetek A közhasznk zhasznú szervezetekről l szóló 1997.évi CLVI. TörvT rvény szabályozza Közhasznú,, illetve kiemelkedően en közhasznú szervezetek lehetnek: a Magyarországon gon nyilvántart ntartásba vett Társadalmi szervezetek Alapítványok éss közalapk zalapítványok Köztestületek (ha a létesl tesítőjogszab jogszabály nem tiltja)
A SZERZŐDÉS S TELJESÍTÉSE SE A szerződések sek főés f s mellék k kötelmeik A kikényszer nyszeríthetőség éss szerződési si szabadság Együttm ttműködési kötelezettsk telezettség g (pactum( de contrahendo) Vitás s kérdk rdések feloldása perben vagy peren kívülk Szerződési biztosítékok Szerződést biztosító mellékk kkötelmek
A SZERZŐDÉST ST BIZTOSÍTÓ Foglaló; Kötbér; Zálogjog; kézi zálogjogz Jelzálogjog logjog Óvadék Kezesség Ingókon ingatlanokon egyszerűkezess kezesség készfizetőkezess kezesség mellékk kkötelmek
A szerződések sek érvénytelensége Formai éss tartalmi hibák k (érv( rvénytelenségi okok) Semmisség és megtámadhatóság (elméletilegletileg hibás s diszkrepancia, de a gyakorlatban így van) Ipso iure vigilantibus iura; Tilos- Lehetetlen- Erkölcsi elvárásokba (jó erkölcsbe) lcsbe)ütközőszerződések sek
A szerződés s szegés A kötelezettk késedelme; k A kötelezettk egyáltal ltalánn nem teljesít t ; lehetetlenülés; megtagadás; átmeneti teljesítési si nehézség; A kötelezettk késedelmesenk teljesít t ; A jogosult késedelme; k Objektív v okból; Szubjektív v okból; Hibás s teljesítés
A szerződés s szegés (folytatás) Vétlen szerződésszeg sszegés; s; (senki sem felelős) Hibás s teljesítés; s; -ki mit kell, hogy bizonyítson a jogvitában? -szavatosság g (kellék-, éss jog ) -jótállás
Hölgyeim éss Uraim! Dőljenek hátrah kényelmesen, k mert egy igen szép p témávalt A felelőss sségi kérdk rdésekkel folytatjuk :