Az Európai Unió regionális politikája II.



Hasonló dokumentumok
Az Európai Unió regionális politikája I.

regionális politika Mi a régió?

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az EU regionális politikája

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

A területfejlesztés finanszírozása

Az EU kohéziós politikája

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

Az EU regionális politikája

Az Európai Unió regionális politikája a as időszakban

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Az Európai Unió kohéziós politikájának reformjai. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

A változatos NUTS rendszer

Strukturális Alapok

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai ban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Környezetvédelmi Főigazgatóság

FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA A PÁLYÁZATOK TÜKRÉBEN

Regionalizmus az EU-ban

AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 1.

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 1.

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN

Regionális politika 5. Elıadás Az EU regionális politikája a idıszakban. Az Európai Unió tervezési rendszere

Áldorfai György EGYRTDI

Regionális politika 2. gyakorlat

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A területfejlesztés és politika tartalma, tárgya és célja

Regionalizmus az EU-ban

15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei

Az EU kohéziós politikája

Transznacionális Együttműködés Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Regionális politika 10. elıadás

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere Topa Zoltán SZIE GTK RGVI

A területfejlesztés intézményrendszere

Bakonyi Péter c.docens

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Önkormányzati és európai finanszírozás

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

AZ EU FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA ÉS TURISZTIKAI VONATKOZÁSAI AZ EU SZAKPOLITIKÁINAK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA. A FEJLESZTÉSPOLITIKA PÉNZÜGYI ESZKÖZEI.

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

1.2. A 2oo7-2o13 közötti programozási időszak kohéziós politikája

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

Tudás, alkotás, érték

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Regionális politika 6. elıadás

Az Európai Unió kohéziós politikája A településfejlesztés közösségi irányai: a Lipcsei Karta

Területi tervezés, programozás és monitoring

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

TÁMOP / IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés November 5-7.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

A kohéziós politika post (az EB hivatalos dokumentumai alapján) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens SZIE GTK RGVI

A EUROSTARS2 program. Csuzdi Szonja főosztályvezető-helyettes. H2020 ICT Információs nap

Dr. Halm Tamás május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

CENTRAL EUROPE Program TRANSENERGY: Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében. TRANSENERGY Konferencia Budapest, szeptember 13.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

Regulation (EC) No. 1080/2006

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

Az EU költségvetésérıl

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

Bevezetés az EU regionális politikájába. Áldorfai György EGYRTDI

Már István. Keszthely, december 11.

Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

Az EU pályázatok rendszere és projektmenedzsmentje

I. Az Unió rövid története

Partnerségi Megállapodás

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?

BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK (MA) SZAK Nappali tagozat Nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakirány

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

Turisztikai Konferencia április 16. 1

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM

Bevezetés az EU regionális politikájába DR. NAGY HENRIETTA EGYETEMI DOCENS, DÉKÁNHELYETTES SZIE GTK RGVI

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Belső piaci eredménytábla

02-eustruk.qxd :05 Page 1 I. A TÁRSADALMI VIZSGÁLAT

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

Átírás:

Az Európai Unió regionális politikája II. Alapelvek, támogatási formák Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Támogatandó térségek lehatárolása Célkitőzések NUTS rendszer A NUTS szintek lakosságszám ajánlásai (fı) Szint Minimum Maximum Területi egység NUTS 1 3 millió 7 millió ország v. nagytérség NUTS 2 800 ezer 3 millió régió NUTS 3 150 ezer 800 ezer megye NUTS 4 - - kistérség NUTS 5 - - település 1

Regionális statisztikai egységek az Európai Unióban, 2003 Államtípus Ország Szubnacionális közigazgatási egységek Közigazgatási szintek száma Jelenlegi NUTSII egységek száma Egy önkormányzatra jutó népesség Települési önkormány zatok száma NUTSközig. beosztás kapcsolata Ausztria 9 land V 1 9 3398 2351 meg-egyezik Föderális Belgium 6 (3 régió V + 3 közösség V) 10 provincia V 2 11 20959 589 meg-egyezik Németország 16 land V 435 kreise V 2 38 5476 14865 eltér Olaszország 20 régió V 100 provincia V 2 20 7171 8100 meg-egyezik Regionalizált unitárius Franciaország Spanyolország 26 régió V 100 département V 17 autonóm közösség V 52 provincia V 2 2 26 17 1600 4848 36763 8078 meg-egyezik meg-egyeziik Megjegyzés: D delegált testület, V közvetlenül választott testület, Á állami dekoncentrált szerv Regionális statisztikai egységek az Európai Unióban, 2003 Államtípus Decentralizált unitárius Központosított unitárius Ország Dánia Hollandia Finnország Görögország Írország Luxemburg Egyesült Királyság Portugália Szubnacionális közigazgatási egységek 14 amter V 12 provincia V 19 régió D 6 provincia Á + 1 autonóm régió 13 regionális V 54 megyei Á 29 county V 2 regionális győlés 3 district Á 3 régió V 34 county V 18 district Á 7 regionális bizottság D Közigaz -gatási szintek száma 1 1 1 1 1-1 1 Jelenlegi NUTS II egységek száma 3 12 6 13 2 1 35 7 Egy önkorm.-ra jutó népesség 18869 27901 11207 10031 60389 3372 219471 32068 Települési önkorm. száma 10 borough 49 urban distr. 118 263 275 548 452 1033 308 municípiu m 4241 frequetias Megjegyzés: D delegált testület, V közvetlenül választott testület, Á állami dekoncentrált szerv NUTS-közig. beosztás kapcsolata eltér megegyezik eltér megegyezik eltér megegyezik eltér eltér 2

Egy fıre jutó GDP (PPS), EU25=100% 3

Egy fıre jutó GDP (PPS), 2003, NUTS 2, EU25=100%) Az EU regionális politikájának alapelvei szubszidiaritás és decentralizáció: döntések delegálása, állami berendezkedés partnerség: szereplıi kör, vertikális és horizontális integráció tervezés, programozás, monitoring: elırelátás, célok és feladatok meghatározása, ellenırzés koncentráció, addicionálás: célterületek, résztvevık (partnerek) hozzájárulása 4

Az EU regionális politikájának pénzügyi alapjai, 2000-2006. Forrás: Bodó (ed.), 2004. A Strukturális Alapok által támogatott célkitőzések 1988-1999 1. Célkitőzés: fejlıdésben megkésett régiók 2. Célkitőzés: hanyatló iparágak rekonverziója: átlagfeletti munkanélküliség, strukturális egyenlıtlenség 3. Célkitőzés: hosszú távú munkanélküliség leküzdése 4. Célkitőzés: fiatal munkanélküliek álláshoz juttatása 5. Célkitőzés: rurális támogatás 5A: mezı- és erdıgazdálkodás 5B: alacsony társadalmi-gazdasági szintő vidékek fejlıdésének elımozdítása 6. Célkitőzés (1995): az északi és alpesi gyéren lakott területek támogatása 2000-2006 1. Célkitőzés: a fejlıdésben elmaradott területek fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása 2. Célkitőzés: strukturális nehézségekkel küzdı területek gazdasági és társadalmi felzárkóztatása 3. Célkitőzés: emberi erıforrásfejlesztés, különös tekintettel az oktatási, képzési és foglalkoztatási politikák és rendszerek modernizálására 5

A célkitőzések és a közösségi kezdeményezések finanszírozási forrásai, 2000-2006. ERFA ESZA EMOGA HOPE 1. Célkitőzés 2. Célkitőzés 3. Célkitőzés INTERREG III. URBAN II. EQUAL LEADER+ Forrás: Rechnitzer, Smahó 2006. A kohéziós politika helye az EU politikái között (2007-2013) Forrás: Az európai Alapok felhasználása Magyarországon a 2007-2013-as idıszakban, 2007. 6

Tervezés és programozás Kohéziós politika 2007-2013 Regionális és nemzeti programok ERFA ESZA Kohéziós Alap Az EU 25 átlagának 75%-a alatti GDP/fı mutatójú régiók Statisztikai hatás: az EU 15 átlagának 75%- a alatti és az EU 25 átlagának 75%-a feletti GDP/fı mutatójú régiók Az európai átlag 90%- a alatti GNI/fı mutatójú tagállamok Forrás: Rechnitzer, Smahó 2006. KONVERGENCIA CÉLKITŐZÉS innováció környezetvédelem/ kockázatmegelızés elérhetıség infrastruktúrák emberi erıforrások közigazgatási kapacitás közlekedés (transzeurópai hálózatok) tartós szállítás környezetvédelem megújuló energiaforrások 67,34% = 177,8 Mrd EUR 8,38% = 22,14 Mrd EUR 23,86% = 62,99 Mrd EUR 7

Kohéziós politika 2007-2013 REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁG CÉLKITŐZÉS Regionális programok (ERFA) és nemzeti programok (ESZA) Határokon átnyúló és transznacionáli s hálózatok és programok (ERFA) A tagállamok nyújtják be a régiók listáját (NUTS 1 vagy NUTS 2) Phasing-in ; a 2000-2006 között az 1. célkitőzés alá tartozó, de a konvergencia célkitőzése alá nem tartozó régiók EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŐKÖDÉS CÉLKITŐZÉS Határ menti régiók és nagy transznacionális együttmőködési régiók Forrás: Rechnitzer, Smahó 2006. innováció környezetvédelem/ kockázatmegelızés elérhetıség európai foglalkoztatási stratégia innováció környezetvédelem/ kockázatmegelızés elérhetıség kultúra, oktatás 83,44% = 48,31 Mrd EUR 16,56% = 9,58 Mrd EUR 35,61% határokon átnyúló együttmőködés, 12,12% Vidékfejlesztési Célú Európai Mezıgazdasági Alap, 47,73% transznacionális együttmőködés, 4,54% hálózatok 8

2004-2006 közötti strukturális alapok: 1. és 2. célkitőzés 1. célkitőzés 1. célkitőzés 2005. 12. 31-ig kifutó 2006. 12. 31-ig kifutó Speciális program 2. célkitőzés 2. célkitőzés 2. célkitőzés (részben) 2005. 12. 31-ig kifutó 2005. 12. 31-ig kifutó (részben) Forrás: http://europa.eu.int Strukturális Alapokból támogatott régiók, 2007-2013. 9

A kohéziós politika finanszírozása, 2007-2013. Forrás: saját szerkesztés INTERREG IIIB CADSES 2000-2006 Forrás: www.vati.hu 10

Európai Területi Együttmőködés 2007-2013 CES, SEES Európai Területi Együttmőködés 2007-2013 CES 11

Magyarország támogatásra jogosult régiói, 2000-2006; 2007-2013. A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap támogatásai Magyarországon, (2004. évi árakon) Forrás: europa.eu.int 12

Magyarország részesedése a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásaiból, 2007-2013. (aktuális árakon) Forrás: europa.eu.int Strukturális Alapok Vissza nem térítendı támogatások 1958-1988 58,4 Mrd 1989-1993 64 Mrd 1994-1999 154,6 Mrd 2000-2006 218,4 Mrd A Strukturális Alapok részvétele az egyes célkitőzések megvalósításában 2000-2006 ERFA ESZA EMOGA HOPE 1. Célkitőzés 2. Célkitőzés 3. Célkitőzés 13

A Strukturális Alapok és eszközök megoszlása ágazati ráfordításonként, 2000-2006, milliárd EUR (1999-es árakon) 14

Az új tagállamok részesedése a Strukturális Alapokból, 2004-2006 INTERREG IIIA (2004-2006) Forrás: europa.eu.int 15

Az EU 15 Közösségi Kezdeményezései 2000-2006 (millió EUR, 2004. évi árakon) Strukturális Alapok: eszközök és célkitőzések 16

Kohéziós Alap Maastrichti szerzıdés, 1993 cél: felzárkózás segítése a négy legfejletlenebb országban, környezeti problémáik kezelése, nagy infrastrukturális rendszerek kiépítése kedvezményezettek: EU GNP átlag 90%-nál alacsonyabb országok (Írország, Portugália, Spanyolország, Görögország) vissza nem térítendı támogatás 1994-1999 között 15,1 Mrd ECU, 2000-2006 között 18 Mrd EUR alsó határ: 10 millió EUR Közlekedési infrastruktúra kikötı, Pireusz 17

Közlekedési infrastruktúra Athént elkerülı autópálya - körgyőrő Környezeti infrastruktúra 18

Európai Beruházási Bank Forrás: Third Report on Economic and Social Cohesion Európai Beruházási Bank - Taranto 19

Európai Beruházási Bank Brit vasút modernizálása TGV belgiumi szakasza Európai Beruházási Bank 1990 után rendszerváltó országok Varsó, repülıtér M1 Gyır - Hegyeshalom 20

Európai Befektetési Alap Cél: közszféra és magánszféra együttmőködésének erısítése Támogatási formák garancia a hitelekre részvényvásárlás Elv: közösségi források hatásának multiplikálása Támogatási területek: Transzeurópai hálózatokba tartozó projektek Kisvállalkozások finanszírozása TEN-T Trans-European Transport Network 21

TEN-T Trans-European Transport Network Az 1994-1999 és a 2000-2006 közötti programozási idıszakok szabályozásának jellemzı vonásai Forrás: Horváth Gy.,1998 22

Köszönöm a figyelmet! 23