A Vedres István Építőipari Szakközépiskola MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

A Vedres István Építőipari Szakközépiskola MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Készítette: Dobó László igazgató Szeged, 2007. 03. 30.

Minőségirányítási program Az intézményvezető az 1993. évi LXXIX. törvény 40. (10)-(12) bekezdése alapján a következők szerint határozza meg az intézmény minőségirányítási programját. A minőségirányítási programmal kapcsolatos felelősség és a program készítése A minőségirányítási program működtetéséért a Közoktatási törvény 54. (1) bekezdése értelmében az intézmény vezetője tartozik felelősséggel. Az intézmény minőségirányítási programját a fenti felelősségi szabály figyelembevételével az intézmény vezetője készítette. A program elfogadása előtt megtörtént a törvényben meghatározott érdekelt szervek véleményének kikérése. A program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: 2007. 03. 29. Diákönkormányzat jóváhagyásának dátuma: 2007.03.28. Iskolaszék jóváhagyásának dátuma: 2007.03.29 Szülői Szervezet jóváhagyásának dátuma: 2007.03.29. Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma: 2007. 03. 30. Fenntartói jóváhagyás dátuma: Tervezett felülvizsgálat időpontja: 2012. 03. 30. 3

TARTALOMJEGYZÉK 1. FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA, KÜLÖNÖSEN AZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ FELADATOK... 6 1.1 VALAMENNYI VÁROSI FENNTARTÁSÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY FELADATA... 6 1.2. VALAMENNYI ISKOLA FELADATA... 6 1.3. VALAMENNYI SZAKKÖZÉPISKOLA FELADATA... 7 1.4. FELNŐTTKÉPZÉST FOLYTATÓ INTÉZMÉNYEK FELADATMEGHATÁROZÁSA... 7 2. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 8 2.1. JÖVŐKÉP ÉS KÜLDETÉSNYILATKOZAT... 8 2.2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 9 2.3. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGFEJLESZTÉSI MÚLTJA... 9 2.4. MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT... 10 3. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZERE... 12 3.1. AZ INTÉZMÉNYVEZETÉS FELELŐSSÉGE ÉS ELKÖTELEZETTSÉGE... 12 Jogi dokumentumok megismerése, betartása... 12 Az intézmény működésének folyamata... 12 Stratégiai tervezés... 15 Éves munkaterv... 18 3.2. A VEZETŐI ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS... 20 A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelése... 20 A teljesítményértékelés... 21 Éves értékelés... 22 3.3. HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE... 25 Az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetése (pedagógus munkatárs)... 26 Továbbképzési rend működtetése... 28 3.4. INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE... 30 3.5. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE INTÉZMÉNYEN BELÜL... 32 3.6. A PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA... 33 3.7. KOMMUNIKÁCIÓ A PARTNEREKKEL... 33 3.8. AZ INTÉZMÉNY HONLAPJA... 35 Az iskola környezete... 35 Iskolánk információs rendszere... 36 Partneri igény- és elégedettségmérés folyamata... 37 A partneri igény- és elégedettség-mérés szabályozása... 38 3.9. AZ IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS... 40 Az irányított önértékelés szabályozása, eljárásrendje... 40 Az irányított önértékelés területei... 42 Indikátorok... 43 4. A PEDAGÓGUS ÉRTÉKELÉSE... 47 4.1. A PEDAGÓGUS MUNKA TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSÉNEK CÉLJA:... 47 4

4.2. AZ ÉRTÉKELÉS ALAPJAI, SZEMPONTJAI:... 47 4.3. A MINŐSÉGI SZORZÓ... 47 4.4. A NEVELŐ MINŐSÉGI MUTATÓJA... 48 4.5. AZ ISKOLA MINŐSÉGI MUTATÓJA... 48 4.6. A MINŐSÉGI BÉRPÓTLÉK MEGHATÁROZÁSA... 48 4.7. MINŐSÉGI RÉSZTERÜLETEK ÉS A MINŐSÉGI SZORZÓK HATÁRÉRTÉKEI... 49 1. A tanított tanulócsoportok, osztályok átlaglétszáma.... 49 2. A tanított osztályok tanulóinak körében a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya az iskolai átlaghoz képest.... 49 3. Tanórán kívüli foglalkozások és tanulási nehezítettséggel küzdő, mentális problémákkal küzdő tanulókkal való foglalkozás... 50 4. Az Oktatási Hivatal felmérési eredményeinek iskolai elismerése. Az országos felmérés és az iskolai átlag tükrözi az iskolában folyó alapkészségek fejlesztésének eredményeit.... 50 5. Óralátogatási értékelés szorzója a látogatást követően... 50 6. Az iskola vezető beosztású tanáraira (igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők, műhelyfőnök) vonatkozó értékelés... 51 7. Speciális pedagógus munkakörök (diákönkormányzatot segítő pedagógus, szabadidőszervező pedagógus, ifjúságvédelmi felelős pedagógus)... 51 8. Tanulmányi és sport versenyeredmények:... 52 9. Egyéb, iskolai felkészítést igénylő versenyeken való részvétel és eredményesség... 52 10. Tanításon kívüli tevékenységek szervezése... 53 11. Osztályfőnöki munka.... 53 12. A szakmai munka és a szakirányú továbbképzésen való részvétel.... 54 13. Ügyeleti munka értékelése... 54 14. Adminisztrációs tevékenység értékelése... 54 15. A nevelő iskolai fegyelmi vétségei... 55 16. Értékelő-önértékelő kérdőív... 55 17. Tanulói értékelő kérdőív a tanárokról... 55 4.8. MINŐSÉGI ÉRTÉKELŐ LAPOK... 56 SZAKKÉPZETTSÉG... 67 5. A NEM OKTATÓ MUNKÁT VÉGZŐK TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE... 72 6. EGYÉB ÉVENKÉNTI ÉRTÉKELÉSI, INTÉZKEDÉSI FELADATOK... 72 6.1. ÉRTÉKELÉS... 72 6.2. INTÉZKEDÉSEK... 72 7. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA... 73 8. A MIP JÓVÁHAGYÁSÁNAK, MÓDOSÍTÁSÁNAK ÚTJA... 73 ÉRVÉNYESSÉGI ZÁRADÉK... 76 LEGITIMIZÁCIÓS ZÁRADÉK... 77 5

1. Fenntartói minőségpolitika, különösen az intézményre vonatkozó feladatok 1.1 Valamennyi városi fenntartású közoktatási intézmény feladata 1. Minden közoktatási intézmény működésében a jogszerűség, a szakszerűség és a törvényesség érvényesüljön. 2. Az önértékelésen alapuló minőségfejlesztési rendszer kialakítása és működtetése, valamint a partneri elvárások, az elégedettség mérése és értékelése. Szerepeljen az óvodák, az iskolák és a kollégiumok céljai között a partneri elégedettség növelése. 3. Az intézmények vezetése minden lehetőséget keressen meg a helyi társadalom tájékoztatására, tegye közzé a nevelő-oktató munka területén elért eredményeit. 4. Minden intézmény tekintse feladatának a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, ehhez felzárkóztató program kidolgozását vagy adaptálását és működtetését. 5. Az intézmények lehetőségeik és sajátosságaik figyelembevételével integrált neveléssel és oktatással biztosítsák a sajátos nevelési igényű és a többiekkel együtt foglalkoztatható gyermekek és tanulók ellátását. 6. Az intézmények működési feltételeik javítása és tevékenységük fejlesztése érdekében kísérjék figyelemmel és használják ki a kínálkozó pályázati lehetőségeket, ehhez hatékony pályázatfigyelő rendszert alakítsanak ki és üzemeltessenek. 7. Az óvodák, iskolák és kollégiumok hárítsák el a mozgássérült gyermekek szabad mozgását korlátozó akadályokat, alakítsanak ki feljárókat és egyéb mozgást segítő létesítményeket. 1.2. Valamennyi iskola feladata 1. Az intézmények továbbra is őrizzék meg az évek során kialakított önálló arculatukat, sajátos nevelési-oktatási profiljukat. A partneri igényeknek megfelelő képzési kínálatot működtessenek, figyelembe véve a gazdaságos intézményfenntartás szempontjait. 2. Az iskolák pedagógiai-szakmai tevékenységükkel, a tevékenység színvonalának folyamatos fejlesztésével biztosítsák a tanulók tankötelezettségének teljesítését. A tanítás folyamatában fejlesszék a tanulók alapvető képességeit és készségeit. 3. A tehetséges tanulóknak az iskolák biztosítsanak lehetőséget képességeik kibontakoztatásához. 4. A hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a differenciált képességfejlesztés mellett biztosítsanak a tanulóknak felzárkóztató foglalkozásokat az iskolák. 5. Az intézmények nevelő-oktató munkájuk során kezeljék kiemelten az egészség- és környezeti nevelést. A konkrét feladatokat a helyi pedagógiai programba építsék be. 6. Az intézmények rendelkezzenek az átjárhatóság megkönnyítése érdekében a diákok fogadásához szükséges programmal, működjenek együtt az átjárhatóság biztosításában a többi intézménnyel. 6

7. A pedagógusok ismerjék meg és alkalmazzák a tanulás tanításának módszereit. A tanulókat ismertessék meg a hatékony tanulási módszerekkel. Alkalmazzák a kooperatív tanulás technikáit. 8. Az intézmények pedagógusai tudatosan segítsék a tanulók reális pályaválasztását. 1.3. Valamennyi szakközépiskola feladata 1. Valamennyi szakközépiskola a NAT, az érvényes kerettantervek, valamint az érettségi és szakmai vizsgakövetelmények alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve és szakmai programja alapján végezze nevelő-oktató munkáját. 2. Biztosítsa az általános műveltséget megszilárdító, elmélyítő, pályaválasztást segítő, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányokra, munkába állásra történő felkészítést. 3. A nevelőtestületek a kétszintű érettségi kapcsán a tanulók igényeinek megfelelő felkészítéséhez és óraszámok biztosításához működjenek együtt a többi szakközépiskolával. A kétszintű érettségire történő felkészítés érdekében a pedagógiai programban és a helyi tantervben jóváhagyott órakereteket célszerűen használják fel. 4. Adjanak széleskörű kimeneti kínálatot az érettségivel rendelkező tanulók számára piacképes szaktudás megszerzésére. Valamennyi intézmény kísérje figyelemmel, elemezze és értékelje képzési kínálatával összefüggésben a munkaerő-piaci viszonyok változásait, tegyen javaslatot a képzési kínálatának fejlesztésére. A szakképző évfolyamokon kvalifikált, korszerű piacképes szakemberképzés folyjék. 5. Fejlessze együttműködését a gazdasággal, a munka világával és a civil szférával. 1.4. Felnőttképzést folytató intézmények feladatmeghatározása 1. Továbbra is segítsék hozzá a speciális élethelyzetben lévő iskolahasználókat a magasabb általános műveltség, az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez a nappali, esti és levelező tagozatokon. 2. Vállaljanak szerepet a munkaerő-piaci igények rugalmas kielégítésében. Az uniós elvárásoknak megfelelően a képzési, átképzési kínálat kialakításánál hatékonyan működjenek együtt a társadalmi partnerekkel: a gazdasági-üzleti világgal, a Dél-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ Szegedi Regionális Kirendeltséggel és a Kamarákkal. 7

2. Általános rész 2.1. Jövőkép és küldetésnyilatkozat Mottóink: A tudományokban erő van s hatalom Azoknak érdeme dicsőség, jutalom (Vedres István) Kőből, fából házat, Igéből várat! (Dsida Jenő: Kós Károlyhoz ) A Vedres István Építőipari Szakközépiskola az Alföld déli területének egyetlen építőipari szakközépiskolája, hagyományos beiskolázási körzete Szeged és a környező települések, valamint Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megyék. Végzett tanítványaink zöme a szakmában dolgozik tervezőként, kivitelezőként, valamint a szakmához kapcsolódó számos munkakörben, így az építésügyi hatóságoknál, az építőanyag-iparban, kereskedelemben, oktatásban stb. Iskolánk nagy gonddal és eredményesen készíti fel tanítványait a továbbtanulásra: a szakmai nyelv értésével, magas szintű rajzkészséggel, sok gyakorlati ismerettel, valamint megalapozott természettudományos szemlélettel tanulnak tovább középfokú szakképzésünkön és elsősorban szakirányú felsőoktatásban. Iskolánk nevelőtestülete az alábbi alapvető képzési célokat tűzte maga elé: A középszintű építőipari szakemberképzésben és a szakirányú felsőfokú képzés megalapozásában öt és fél évtizedes tapasztalatunk van, mellyel az iskola a múltban is magas színvonalon biztosította Szeged város és a dél- alföldi régió szakemberigényét. A regionális beiskolázás szándékát külön is hangsúlyozva, a szakképzésnek ezt az irányát folytatni kívánjuk. Az információs társadalom kihívásainak eleget téve célunk olyan informatikai tudásanyag megszerzésének biztosítása, amely segíti a tanulókat az iskola utáni érvényesülésben, mind a munkavállalásban, mind a továbbtanulásban. A mindenkori munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodva igyekszünk az iskolafenntartó önkormányzat, partnereink (a tanulók, a szülők, a kamarák, a munkahelyek) igényeit kielégítő képzést nyújtani. Nagy szerepet szánunk a gazdasági racionalitás, az eu-konform műszaki szemlélet, az ember- és környezetbarát gondolkodás kiformálására.

Az iskola nevelési elveiből, hagyományaiból kiindulva formáljuk oktató-nevelő munkánkat a mindenkori társadalmi elvárások figyelembevételével. 2.2. Az intézmény bemutatása Az intézmény neve: Vedres István Építőipari Szakközépiskola Az intézmény székhelye: 6720 Szeged, Horváth Mihály utca 2. Az intézmény telephelye(i): - Az intézmény alapítója: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Az intézmény fenntartója: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Az intézmény típusa: Szakközépiskola Az intézmény gazdálkodási jogköre: részben önállóan gazdálkodó, részjogkörű költségvetési szerv, melynek pénzügyi gazdasági feladatait a Nevelési- Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata látja el. Az alapító okirat szerint ellátandó tevékenységi körök: Általános középfokú oktatás Nappali rendszerű, szakközépiskolai nevelés, oktatás Szakközépiskolai felnőttoktatás Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás Napköziotthonos és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) Iskolai intézményi közétkeztetés Intézményi vagyon működtetése Diáksport 2.3. Az intézmény minőségfejlesztési múltja Az intézmény 2000. augusztusa és 2002. júniusa között az Oktatási Minisztérium pályázati támogatásában részesülve részt vett a Comenius Programigazgatóság projektjében és kiépítette a Partnerközpontú működés modelljét. 9

A modellből beépítésre kerül a partneri igény- és elégedettségmérés, valamint az irányított önértékelés folyamata és gyakorlata. Az intézmény 2001. augusztusa és 2003. márciusa között 5 másik iskolánál látta el az Oktatási Minisztérium és a Comenius Programigazgatóság csoportos Comeniusprojektjében a multiplikátori feladatokat. A szakmai minőségbiztosítás ágazatainkban a szakmagyakorlás elengedhetetlen feltétele, ezért tananyagaink és oktatásunk szerves része. Jelen dokumentum az Iskola 2004.05.15-én kelt Minőségirányítási program -jának továbbfejlesztett változata, amelyet a törvényi változások, a fenntartói minőségirányítási program konvergenciája és a minőségfejlesztés előre vivő ereje eredményeztek. 2.4. Minőségpolitikai nyilatkozat Iskolánk - a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő - Vedres István Építőipari Szakközépiskola közoktatási feladatellátása minőségén a mindenkor aktuális jogszabályok és az iskola belső szabályzói, a társadalmi igényeknek megfelelő, eu-konform képzésre épülő oktató-nevelő-képző munkáját érti. Ezért elkötelezi magát minden belső és külső tevékenységében, hogy partnerei igényeit minél teljesebb körben törekszik kielégíteni, rugalmasan alkalmazkodva az intézményünket érintő kihívásokhoz, különös tekintettel - a humánerőforrások fejlesztésére; - az infrastruktúrafejlesztésre; - a minőségirányítási rendszer működtetési feladataira. Mindezek célja a társadalmi igények széles skálájú kielégítése, mely pedagógiai és képzési programunkban is messzemenőkig tükröződik. Ennek érdekében céljaink a következők: Az iskolai nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményére, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola 10

egészén keresztül történik. Iskolánk a társadalmi és oktatásirányítási fejlődésére nyitott (kompetencia alapú oktatás, korszerűsített érettségi rendszer, moduláris szakképzés). A regionális szakképzési integrációban hatékony részvétel. Szakképzésünkben a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó ismeretek közvetítésére törekszünk. Célunk, hogy tanulóink műveltek és egészségesek legyenek, és korszerű ismeretekkel rendelkezzenek. A tanulókkal szemben magas követelményeket támasztunk. Oktatásunk ugyanakkor tanulóközpontú és humánus. Az iskola dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. Az általános alapok fejlesztésén túl fontosnak tartjuk a tehetséges tanulók felismerését, fejlődésük elősegítését, támogatását, A tanulókat olyan ismeretek birtokába juttatjuk, amely segíti őket a továbbtanulásban, a felsőfokú szakképzésbe, illetve a felsőoktatásba való bekapcsolódásba. Mindezek érdekében intézményünk minőségirányítási rendszert működtet, mely lehetővé teszi a környezettől való előnyös különbözőség megmutatását, intézményünk jövőjének egyik zálogát. Intézményvezetésünk elkötelezett a minőségirányítási rendszer működtetésében, és biztosítja a minőségirányítási rendszer hatékony működtetése és folyamatos fejlesztése feltételeit. Vedres István Építőipari Szakközépiskola vezetése 11

3. Az intézmény minőségfejlesztési rendszere 3.1. Az intézményvezetés felelőssége és elkötelezettsége Jogi dokumentumok megismerése, betartása Az intézményvezetés egyik legfontosabb felelőssége a jogi dokumentumok megismerése és betartása, hiszen ez biztosítja az intézmény számára a törvényes működést. Ennek szabályozásában tervezett a hozzáférhetőség, a megismerés, a betartás biztosítása. Ennek megfelelően intézményünk a mindenkor aktuális jogszabályok mellett a következő szabályzó dokumentumokban foglaltaknak megfelelően működik: Alapító okirat Pedagógiai program Intézményi minőségirányítási program SZMSZ Intézményi költségvetés Számvitel-politika Számlarend Belsőellenőrzési szabályzat Pénzkezelési szabályzat Selejtezési és hasznosítási szabályzat Leltározási szabályzat Eszközök és források értékelési szabályzata Közalkalmazotti szabályzat Munkavédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Iratkezelési szabályzat Az intézmény működésének folyamata A közoktatási törvény 40. -ának elvárása alapján, a Vedres István Építőipari Szakközépiskola vezetése, valamint kollektívája az intézményi működés folyamatát a következők szerint határozza meg és értelmezi: - vezetési, - tervezési,- ellenőrzési, - mérési, - értékelési feladatok. 12

STRATÉGIAI FOLYAMATOK Intézmény vezetése, stratégiaalkotás Külső környezet elemzése Információbázis kezelése Belső környezet elemzése Intézményi küldetés, jövőkép, minőségpolitika és fő stratégiai cél megfogalmazása. Stratégiai célhierarchia felépítése PEDAGÓGIAI SZAKMAI, KÉPZÉSI humánerőforrás- és infrastruktúra fejlesztési, partnerség, minőségirányítási rendszer működtetése folyamataira vonatkozóan. Az intézményi folyamatokra vonatkozó tervek stratégiai céloknak megfelelő megalkotása és működtetése. Végrehajtás, beavatkozás. Mérés, értékelés. PEDAGÓGIAI SZAKMAI, KÉPZÉSI FOLYAMATOK Inputok Infrastrukturális folyamatok Humánpolitikai folyamatok Outputok Partnerség folyamatai Önértékelés, minőségirányítási rendszer működtetése folyamatai Transzformációs blokk 13

Logikai fázis Az intézményi működés folyamatának főbb területei Intézményvezetés, stratégiaalkotás: információ-bázis kezelése-elemzése, környezeti elemzések, küldetés, jövőkép, minőségpolitika megfogalmazása, stratégiai célhierarchia, funkcionális akciótervek kidolgozása, MIR létrehozása. Példák - a teljesség igénye nélkül - a MIR lehetséges folyamataira Pedagógiai Program megalkotásának és rend-szeres felülvizsgálatának folyamata. Éves munkaterv és funkcionális akciótervek készítésének folyamatai. IMIP, MIR alkotásának és rendszeres felül-vizsgálatának folyamata. Partneri igényfelmérés folyamata (COM I.). Végrehajtás, beavatkozás. Folyamatszabályozás, eljárások kialakításának folyamata és szabályzata. Nem megfelelőségek kezelésének folyamata. Megelőző tevékenység folyamata. Bemeneti területek. Beiskolázási rendszer működési folyamata. Munkaerő kiválasztásának és betanításának fo-lyamata. Beszerzések folyamata. Transzformációs blokk. Tanulók mérésének, értékelésének folyamata. Infrastruktúra üzemeltetésének folyamatai. Képzések, továbbképzések folyamata. Kimeneti területek. Helyesbítések folyamata. Reklamációk kezelésének folyamata. Mérés, értékelések területe. Partnerek elégedettségének mérési folyamata. Intézményi önértékelés folyamata Vezetői ellenőrzés folyamata ( int. működés ). Belső audit folyamata. Kontrollmechanizmusok működtetése. Döntéselőkészítés folyamatai. Döntési protokollok. Kommunikációs folyamatok. Dokumentáció kezelési folyamata. Feljegyzések kezelési folyamata. 14

Stratégiai tervezés Az iskola kiemelt céljai, alapfeladatai egyedivé, mássá, az iskolahasználók számára megkülönböztethetővé teszik a középiskolák között. Az iskola kiemelt céljai a következők: Az iskola nevelőtestülete az alábbi alapvető képzési célokat tűzte ki: - A középszintű építőipari szakemberképzésben és a döntően szakirányú felsőfokú képzés megalapozásában öt évtizedes tapasztalatunk van, amivel az iskola magas színvonalon biztosította Szeged város és a dél- alföldi régió szakemberigényét. A regionális beiskolázás szándékát külön is hangsúlyozva, a szakképzésnek ezt az irányát folytatni kívánjuk. - A megváltozott gazdasági környezet sok tekintetben már jelenleg is új és még várható munkaerő-piaci körülményeihez igazodóan, az iskolafenntartó önkormányzat, a partnerek (a tanulók, a szülők, a kamarák, a munkahelyek) igényeit kielégítő szakképzések nyújtása. - Az építőipari szakmacsoportba tartozó megszerezhető szakképesítések számának növelése, a kínálat szükség szerinti bővítése a feltételek szabta keretek között. - A Közoktatási és a Szakképzési Törvény valamint az Alapvizsga- és az Érettségi Vizsgaszabályzat előírásai szerint a NAT és a kerettanterv követelményeinek teljesítése után a tanuló választása szerint alapvizsgára, majd érettségi vizsgára készítünk fel. A szakképzési évfolyamokon az OKJ-ben meghatározott (középiskolai végzettséghez kötött) szakképesítés megszerzésére készítünk fel. - Az iskola nevelési elveiből, hagyományaiból kiindulva formáljuk oktató-nevelő munkánkat a mindenkori társadalmi elvárásokat figyelembe véve. - A korábbinál nagyobb szerepet szánunk a gazdasági racionalitás, az eukonform műszaki szemlélet, az ember- és környezetbarát gondolkodás kiformálására. A pedagógiai program felülvizsgálatának folyamatszabályozása a fenti célok és feladatok megvalósulásának és hatékonyságának vizsgálatát szolgálja. A folyamat célja: Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása. 15

START Jogi szabályozások HPP Támogatói kör listája Munkacsoportok listája Munkacsop.- ok listája HPP Jogi szabályozások HPP Módosító javaslatok Módosító javaslatok, kiegészítések 1. A KT és SzT szükséges törvényi szabályozások megismerése 2. A HPP módosítandó, kiegészítendő területeinek számbavétele 3. Munkacsoportok létrehozása a szabályozandó területekre 4. A területek szétosztása a csoportok között 5. Tantestület tájékoztatása a csop. ok megalakulásáról és az első olvasat előterjesztésének időpontjáról 6. A munkacsoportok elemző munkája 7. A csoportok együttes és kölcsönös megbeszélése, a módosító javaslatok elfogadása 8. Tantestületi értekezlet az elemző munka és a módosító javaslatok megvitatása Azonosított területek, folyamatok Megalakult munkacsop.-ok A területekhez rendelt munkacsoportok Jegyzőkönyv Javaslat a módosításokra Hiányok pótlása Módosító javaslatok, kiegészítések Javaslatok elfogadása Nem Igen 16

HPP Módosítások Igen 9. Módosítások, kiegészítések beépítése a programba Kiegészített PP. Kiegészített PP. Törvényi szabályozások Kiegészített PP. 10. A módosított PP elfogadtatása az iskolaszékkel és megismertetése a DÖK-kel 11. A teljes program ellenőrzése, összevetése a törvényi előírásokkal Jegyzőkönyv A kiegészített PP lexkomform Nem Igen HPP fejlesztési módosításai 12. Testületi vita Jegyzőkönyv Elfogadott HPP Nem Módosítások Igen Elkészült HPP 13. A HPP-t megismerteti a közvetlen partnerekkel Jegyzőkönyv Új HPP 14. Felterjesztés az önkormányzathoz elfogadásra STOP 17

Éves munkaterv Az intézmény vezetése az iskolát érintő külső és belső mérések, valamint az értékelések tapasztalatainak összegzése alapján, meghatározza az éves feladatokat, valamint a javítandó, fejlesztendő területeket. A munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola oktató-nevelő munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. Tantárgy felosztás Az elmúlt tanév értékelő beszámolója Mk-ek tanév végi beszámolói Partneri igényfelmérés beszámolói Az adott év munkarendjéről szóló rendelet START 1. Tájékoztatás a nevelésioktatási célkitűzésekről 2. Személyi feltételek aktualizálása 3. Tárgyi és szervezeti feltételek aktualizálása 4. A mk.-ek meghatározzák a célokat, célértékeket Jegyzőkönyv 4/a. A DÖK vezető és az ifj. védelmi felelős elkészíti a munkatervet DÖK és ifj, védelmi munkaterv 5. Cselekvési terv a célok eléréséhez, feladatok elosztása, felelősök, időkeretek az ellenőrzéshez, értékeléshez 6. A munkaközösségi terv összeállítása, írásba foglalása Munkaközösségi terv 7. A munkaközösségi tervek értékelése Javított, elfogadott tervek Nem Tartalmilag, formailag megfelelő-e? Igen 18

DÖK, ifj. védelmi terv 8. Feladatterv elkészítése 9. Mérési terv elkészítése Feladatterv Mérési terv 10. Eseménynaptár összeállítása Programfüzet A mk-ek munkatervei Kommunikációs adatbázis 11. A tájékoztatási rendszer megtervezése Tájékoztatási rendszer 12. Az éves munkaterv összeállítása, írásba foglalása Az intézmény éves munkaterve Nem 13. A nevelőtestület elfogadja az éves munkatervet Igen 14. A munkaterv elküldése a fenntartónak, elhelyezése az igazgatói irodában STOP 19

3.2. A vezetői ellenőrzés és értékelés A vezetői ellenőrzés folyamata a helyi pedagógiai program megvalósításának nyomon követése, az intézmény külső-belső megfelelőségének vizsgálata. Hiányosságok, negatív tapasztalatok esetén, az adott terület felelős vezetője a szabálytalanság súlyának megfelelő javaslattal él az iskolavezetés felé a felelősség érvényesítése céljából, egyben intézkedési, szervezési utasítással, a hiányosságok megszüntetését is segíti. A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelése A teljesítménykövetelmények meghatározása A vezetők teljesítménykövetelményének kialakításában részt vesznek - maguk a vezetők, valamint - a fenntartó önkormányzat közvetve az önkormányzat által meghatározott minőségirányítási program által, valamint közvetlenül, konkrét vezetői elvárások megfogalmazásával. A vezetők teljesítménykövetelményeinek olyanoknak kell lenniük, melyek - tartalmazzák a vezetői pozíció ellátásával kapcsolatos követelményeket, - a minőségcélokhoz kapcsolódnak, annak megvalósítását szolgálják. A teljesítménykövetelményeket minden tanév megkezdésekor, legkésőbb szeptember 1-ig meg kell fogalmazni, írásba kell foglalni, és átadás-átvételi elismervény mellett át kell adni az érintettnek. A teljesítménykövetelmények meghatározása során ügyelni kell a következőkre: - a teljesítménykövetelmények adott tanévre vonatkozhatnak, - tartalmazniuk kell - a vezető, illetve a pedagógus személyes adatait, - a teljesítménykövetelmények részletes leírását. 20

A teljesítményértékelés A vezetők teljesítményét az adott évre rögzített teljesítménykövetelmények alapján kell értékelni. Az értékelésben részt vesznek: - a vezetők, - a fenntartó, valamint - a nem vezető pedagógusok. A teljesítményértékelés a teljesítménykövetelmények alapján értékeli a vezetők tevékenységét. A vezetők teljesítményét a tanév végén, de legkésőbb a következő tanév megkezdéséig értékelni kell. Az értékelést írásba kell foglalni, és át kell adni az érintettnek. A teljesítményértékelés során el kell készíteni: - egy összesített értékelést, mely tartalmazza a teljesítményértékelést a következő kategóriák szerint: - kiemelkedő teljesítmény, - átlag feletti teljesítmény, - átlagos teljesítmény, - átlag alatti, fejlesztésre szoruló teljesítmény, - nem kielégítő, fejlesztésre szoruló teljesítmény. Az összesített értékelést a részletes teljesítményértékelés során adott értékelések átlagaként kell elkészíteni. Az összesített értékelés tartalmazza a következőket: - egy részletes teljesítményértékelést, mely tartalmazza: - az érintett személyes adatait, - a teljesítménykövetelmények szerinti részletes szöveges értékelést, valamint az értékelést az összesített értékelésnél megadott kategóriák szerint; - az összefoglaló értékelést, javaslatokat, intézkedéseket, melyek az érintett teljesítményértékelése során megállapíthatóak, és az érintett személy teljesítményének minőségi javítását segítik elő. 21

Éves értékelés Célja az intézmény működésének, a szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása. START Munkaterv 1. Az igazgató felkéri az értekezleten érintett területek felelőseit az éves beszámolóik elkészítésére Mk. munkaterv DÖK, ifj. véd. munkaterv 2. Mk. vezetők elkészítik az éves beszámolót A. 2/a. A mk.-ek elfogadják a beszámolót Munkaközösségi beszámoló Partnerektől származó visszajelzések eredménye DÖK + ifj. véd elkészíti az éves beszámolót B. A Minőségügyi csoport elkészíti az éves beszámolót DÖK és ifj. védelmi beszámolók Minőségügyi beszámolók Minőség fejlesztő munkák Ellenőrzési feljegyzések Indikátorrendszer Intézkedési tervek ( javító, fejlesztő tev.) Az igazgató összegzi a vezetői ellenőrzés eredményeit (kollégák Indikátorrendszer folyamatgazdája D. elkészítik értékelése) az éves beszámolót Az aktuális intézkedési tervek felelősei elkészítik az éves beszámolót Ellenőrzési beszámolók Beszámolók az indikátorrendsze rről Beszámolók az intézkedési tervekről Személyi változások listája Az igazgató számba veszi a megváltozott körülményeket Beszámoló a megváltozott körülményekről 22

Panaszlista Alapítványi mérleg A panaszkezelésért felelős személy elkészíti éves beszámolóját Az iskola Alapítványi elnöke elkészíti éves beszámolóját Éves beszámoló a panaszkezelésről Éves beszámoló az alapítvány munkájáról 3. Az igazgató összegzi az éves beszámolókat Éves beszámolók 4. Az igazgató a mk. vezetők, Minőségügyi vezető, a DÖK vezető, ifj. védelmi felelős, indikátor-rendszer felelősei, az alapítvány elnöke intézkedési tervek felelősei, a gazd-i vezető, beszámolnak éves munkájukról a tanévzáró értekezleten Jegyzőkönyv 5. Hozzászólások 6. A tantestület elfogadja az éves beszámolókat Jegyzőkönyv 7. Az éves beszámoló elhelyezése az irattárba, továbbítása a fenntartó felé Az iskola éves beszámolója STOP 23

A vezetői ellenőrzés Célja az adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a fejlesztéshez START 1. Az általános vezetői ellenőrzés területeinek, szempontjainak meghatározása Idő- és felelősség mátrix Szempontlista Indikátorrendszer Indikátorrendszer Az ellenőrzött területek listája Ellenőrzési terv Idő- és felelősségmátrix Ellenőrzési szempontlista Feljegyzések az ellenőrzésről Ellenőrzési lista 2. Az ellenőrzési területek kiválasztása 3. Éves ellenőrzési terv elkészítése 4. Éves ell.-i terv ismertetése az alkalmazotti közösséggel 5. Az ellenőrzésért felelős személyek megbízása 6. Az ellenőrzés végrehajtása 7. A tapasztalatok megbeszélése 8. Javaslat a feltárt hiányok pótlására Az ellenőrzött területek listája Ellenőrzési terv Jegyzőkönyv Megbízások Időterv a beszámoláshoz Feljegyzések Ellenőrzési lista Feljegyzés Ellenőrzési lista Feljegyzések 9. Az igazgató tájékoztatása az ellenőrzés tapasztalatairól Eredményes ellenőrzés Nem Igen 10. Az eredmények adattárba helyezése Elektromos adatbázis STOP 24

3.3. Humánerőforrás fejlesztése Cél: A megfelelő szakképzett munkaerő kiválasztásával, a munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, ösztönzésével és fejlesztésével a szervezet célkitűzéseinek elérése. A működés szempontjából meghatározó partnerek pedagógusok és nem pedagógusok továbbképzésének fő dokumentuma a továbbképzési terv, mely az intézmény küldetésének és Pedagógiai Programjának figyelembevételével készült. Az alapdokumentum alapján készítjük az éves beiskolázási tervet, melyben a partneri igények is megjelennek. A pénzügyi fedezetét az éves költségvetési keret biztosítja. A nem pedagógus továbbképzéséről a helyi szükségletek és lehetőségek figyelembevételével az iskolavezetőség dönt. 25

Az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetése (pedagógus munkatárs) Lépések Módszer Eszköz Érintett Felelős Határidő I. Pályázat kiírása Pályáztatás OM Közlöny Az adott szakmai munkaközösség II. Határidőre beérkező pályázatok értékelése Dokumentumelemzés Szakmai önéletrajz III. Személyes beszélgetés a pályázóval Beszélgetés Dokumentumok, pályázat IV. Intézmény céljainak megismertetése Beszélgetés Minőségpolitika, Pedagógiai program V. A feltételrendszer megismertetése Beszélgetés Munkajogi dokumentumok VI. Megbízás Döntés Munkaszerződés, munkaköri leírás Pályázó, igazgató Pályázó, igazgató Pályázó, igazgató Pályázó, igazgató Pályázó, igazgató VII. Patronáló tanár kijelölése Felkérés Megbízás Patronáló tanár, pályázó, igazgató VIII. Személyes beszélgetés a vezetővel Beszélgetés - egyéni érdeklődési kör megismerése - érdekvédelmi szervezetek megismerése - munkaközösség megismerése - az iskola hagyományainak megismerése X. A kiválasztás és betanulás értékelése Megbeszélés Írásbeli értékelés Iskolai dokumentumok Értékelés szempontjai HPP Munkaköri leírás Óralátogatás értékelő lap Adminisztráció Pályázó, igazgató, szervezetek képviselője, munkaközösség vezetője Új munkatárs Patronáló tanár igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató patronáló tanár igazgató Folyamatos Pályázat határideje Folyamatos Folyamatos Folyamatos Folyamatos Folyamatos Folyamatos Kollektív szerződésben foglaltak alapján 6 hónap

Szempontok a patronáló tanár kiválasztására - Legalább 5 éve iskolánk kinevezett pedagógusa, általában munkaközösség-vezető ill. az ő javaslatára kiválasztott munkatárs. A patronáló pedagógus feladata - a belépő új, pályakezdő ill. nem pályakezdő kolléga óráinak látogatása (havonta egyszer) az óralátogatási értékelő lap szempontjai szerint. - az adminisztráció pontos vezetése, - informális problémák megbeszélése.

Továbbképzési rend működtetése Célja: Tudatos humánerőforrás-fejlesztés, a képzési rendszer kihasználásával és a pedagógus-továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével. START Továbbképzési jegyzékek 1. A továbbképzési jegyzékek közzététele 2. A megfelelő továbbképzés kiválasztása Írásbeli jelentkezés Írásbeli jelentkezések 3. Az igazgatóhelyettes előterjeszti a jelentkezési igényeket Jegyzőkönyv 4.b A közalkalmazotti tanács véleményezi a jelentkezéseket 4.a A tantestület kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát Továbbképzésre jelentkezők névsora Továbbtanulási költségvetés 5. Az igazgató és a gazdasági vezető véglegesíti a továbbtanulók jelentkezését nem A jelentkezések elutasítása Írásos visszaigazolás

Továbbtanulók névsora igen 6. Éves beiskolázási terv elkészítése Végleges névsor a továbbtanulókról Éves beiskolázási terv Jelentkezési lap 7. A továbbtanulók jelentkeznek a megjelölt intézményekbe, befizetik a tandíjat Visszaigazolás a felvételről Tandíjszámla 8. Beszámolók a továbbképzésekről Feljegyzés 9. A folyamat értékelése A folyamatgazda beszámolója STOP 29

3.4. Infrastruktúra fejlesztése Cél: Az intézmény tárgyi feltételei infrastruktúrája a napi működést optimálisan szolgálja ki. E feltételrendszer finanszírozását intézményileg szabályozzuk, figyelembe véve az országos és helyi törvényeket, rendeleteket. A beszerzés Az Iskola beszerzési tevékenysége összhangban van a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata (NGSZ) erre vonatkozó, mindenkor érvényben lévő szabályzatával. Beszerzési terv készítése A gazdasági csoportvezető elemzi a fenntartó által az intézményre meghatározott költségvetési keretszámokat és az éves működésnek megfelelően meghatározza beszerzési keretszámokat. Az egyes részlegvezetők, illetve munkaközösség-vezetők, valamint a gondnok összeírják a szükséges eszközöket. A gazdasági vezető előzetes beszerzési tervet készít. Abban az esetben, ha az egyes beruházások, felújítások beszerzések meghaladják az önkormányzat által meghatározott beszerzési keretösszeget, akkor arra beruházási tervet kell készíteni. A beszerzési tervet az intézményvezető fogadja el. Beszállítók kiválasztása, minősítése: A beszerzésnél meg kell különböztetni kisösszegű, alacsonyösszegű, közbeszerzési értékhatárt el nem érő és közbeszerzési törvény hatályába tartozó beszerzéseket. Minden beszerzést előzetesen az iskola igazgatója írásban engedélyez. Kisösszegű (50.000 Ft alatti összegű) beszerzés esetén, ide elsősorban a javítási, karbantartási anyagok és az eredmény minőségére lényeges hatással nem bíró termékek tartoznak, bármely forrásból beszerezhetőek. A beszerzés rendező elve a termék minősége, ára és a beszállító eddigi teljesítése. Az 50.000 Ft feletti (alacsony összegű) beszerzés esetén a megrendelést az NGSZszel előzetesen ellenjegyeztetni kell, a jóváhagyás után lehet csak kötelezettséget vállalni. Ezen értékkategóriájú beszerzések esetében több árajánlat beszerzése szükséges és a beszállítónak meg kell felelni a minőségkövetelményeknek. 30

Az 1.000.000 Ft értékhatárt meghaladó beszerzések esetében többajánlatos beszerzési eljárást kell az iskola részéről lefolytatni, melynek eljárási szabályait a Beszerzési Szabályzat írja elő. Az ajánlatok kiértékelése során pontozási eljárást kell alkalmazni, mely során a szállító minőségbiztosítási folyamata is kiértékelésre kerül. A közbeszerzési eljárást igénylő beszerzések lefolytatására az NGSZ-t kell felkérni. A beszerzések végrehajtása, felügyelete A beszerzési terv végrehajtása a gazdasági vezető felelőssége is. A beszerzési tevékenység többnyire folyamatosan történik. A beszerzendő eszközök és felújítások listáját a gazdasági vezető adja át a szállítónak. A beszerzett terméket, eszközt illetve szolgáltatást a beérkezés, illetve teljesítés után, lehetőleg késedelem nélkül, átvételi ellenőrzésnek kell alávetni és üzembe helyezési jegyzőkönyvet kell készíteni. A beszerzett eszközt az átvételi ellenőrzés után leltárba kell venni. A leltárba vétel tevékenységeire az intézmény Leltározási és selejtezési szabályzata érvényes. A leltárba vett eszközt a tanév elejéig kell aktiválni, az aktiválásért a leltárfelelős felel. A leltárfelelős dönti el, hogy az új eszköz esetében szükséges-e a működést bemutatni a felhasználóknak. A beszerzés megvalósulásának értékelése A beszerzések és beruházások megvalósulása után az év végén a gazdasági csoportvezető beszámolója alapján az intézmény vezetése értékelést végez. Erről a fenntartónak visszajelzést készít. Terven kívüli beszerzések A terven kívüli beszerzések az évközi beszerzéseket érinti. Ilyen lehet például a karbantartás folyamán előforduló hibák korrigálása, vagy egyes eszközök rendkívüli cseréje, beszerzése. Ebben az esetben az igénylő (munkaközösség-vezető) jelzi a gazdasági vezetőnek az igényt, aki intézményvezetővel egyezteti a lehetőségeket. 31

3.5. A minőségirányítási rendszer működtetése intézményen belül A MIP tartalmazza az intézmény minőségfejlesztési rendszerét, valamint minőségpolitikáját, melyet a minőségpolitikai nyilatkozatban tesz közzé. A minőségügyi dokumentációs rendszer legfelső szintjén az Alapító okirat, a MIP, a NP, és az SZMSZ található. A NP az intézmény stratégiai dokumentuma, melynek megvalósulását, végrehajtását a MIP támogatja. A minőségügyi dokumentumok egymáshoz való viszonyát az alábbi ábra szemlélteti: Alapító okirat, PP (NP+Ht), SZMSZ Minőségirányítási program Folyamatok, folyamatleírások Szabályzatok Munkaköri leírások, munkautasítások Bizonylatok A minőségirányítási vezető az iskolavezetés munkájában egyenrangú partnerként vesz részt. Feladata a MIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. A munkaköri leírásában előírtaknak megfelelően végzi a MIP működtetésének feladatát. Az intézmény minőségirányítási vezetésének munkatársai, megbízásuk hatálya és feladataik a mellékletben találhatók. 32

3.6. A partnerkapcsolatok irányítása Az intézmény kötelessége a partneri igények megismerése és mérése, ennek érdekében azonosította partnereit és meghatározta az igények és elégedettség, elégedetlenség felmérésének rendjét. A partnerkapcsolatok működtetésének alapja a megfelelő információs rendszer. 3.7. Kommunikáció a partnerekkel A partnerekkel való kommunikáció területén megkülönböztetünk: - belső kommunikációt, valamint - külső kommunikációt. A belső kommunikáció során az intézmény szabályozza azokat a folyamatokat, melyek a partnerekkel való kommunikációját meghatározzák: - a hatékony napi működését, - az információszükségletet és az informálandók körét, - a kommunikációs kapcsolatokat, - a kommunikációban érintettek feladatát, tevékenységét. A külső kommunikáció általában irányított kommunikáció, melynek során cél az intézmény népszerűsítése, az eredmények, elért sikerek ismertté tétele. A partnerekkel való kapcsolattartás rendjét az SZMSZ és a házirend is szabályozza. A partnerekkel való kommunikáció fontos azért, mert - egyrészt általa tájékozódhat az intézmény a vele szemben megfogalmazott igényekről, valamint a tevékenységével kapcsolatos elégedettségről, - másrészt a partner képet alkothat az intézmény működéséről, tevékenységéről, elért eredményeiről, terveiről, nehézségeiről. A kommunikációs folyamatok partnercsoportonként eltérőek lehetnek. A fenntartó és az intézmény kommunikációjának sajátosságai: - szoros, rendszeres kapcsolatot kell tartani a minőségirányítási programhoz kapcsolódva, mely kommunikáció intézmény oldaláról történő irányítása az intézményvezető feladata, - a költségvetési gazdálkodás során szoros kapcsolatot kell tartani, különös tekintettel a minőségcélok elérését célzó költségvetési tervezésre, a teljesített beszámoló és a megvalósuló célok értékelésére. A kommunikációban részt kell vennie az intézményvezetőnek, valamint a gazdasági vezetőnek, - a fenntartónak és az intézménynek szükség esetén többlépcsős tárgyalást kell tartani akkor, ha az önkormányzati minőségirányítási programban és az intézmény minőségirányítási programjában meghatározott minőségcélok elérése költségvetési nehézségekbe ütközik, s megvalósításukhoz átcsoportosításra, forrásbevonásra van szükség. Ez esetben biztosítani kell azt, 33

hogy a kommunikáció a két fél között arra irányuljon, hogy a problémára mindkét fél számára kedvező megoldást találjanak. A tanulókkal, tanulócsoportokkal való kommunikáció sajátosságai: - a tanulókkal való kapcsolattartás rendjét az intézményvezető irányítása alapján közvetlenül az osztályfőnökök, pedagógusok biztosítják, - az intézményvezető rendelheti el az iskola tanulóira, egyes tanulóközösségeire kiterjedő szóbeli felméréseket, írásbeli kérdőívek kitöltését, - az osztályfőnökök, tanárok saját szakmai, pedagógiai tevékenységük mérésére, támogatására önállóan is kezdeményezhetnek kommunikációt, - a diákönkormányzattal kapcsolatos kommunikáció keretében a diákönkormányzatot segítő pedagógus támogatja a diákokat a jogaik érvényesítésében, - a diákönkormányzat döntéseit, javaslatait az intézményvezetés figyelembe veszi, - a pedagógusok segítik az iskolaszék működését, s hogy az elláthassa a feladatait. A tanulók szüleivel való kommunikáció sajátosságai: - a szülőkkel való kapcsolattartás a szülői szervezet révén az intézményvezető feladata, - a szülői szervezet és az intézmény kapcsolatában fontos tényezők, hogy - a szülői szervezet megkapjon minden olyan intézményi, központi jogszabályi és helyi szabályozási információt, melyek a tevékenységéhez szükségesek, - a szülői szervezet döntéseit, javaslatait az intézményvezetés figyelembe vegye, felhasználja, - a szülők a fogadóórákon szabadon teremthetnek kapcsolatot a pedagógusokkal, - a szülői értekezleteken a pedagógus tájékoztatja a szülőket a gyermekek közösségét érintő fontosabb eseményekről, tevékenységekről, s lehetőséget ad arra, hogy a szülők a tanulóközösséggel kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tegyenek, - nyílt napokon, illetve az iskola rendezvényein lehetőség van a további kapcsolatteremtésre, kommunikációra, - a családlátogatások rendszere a pedagógusok számára ad lehetőséget arra, hogy személyes kapcsolatba kerüljenek a szülőkkel, megismerjék a gyermek életkörülményeit, s ezzel a szakmai pedagógiai feladatukat az adott gyermek vonatkozásában jobb minőségben tudják ellátni. A partnerintézményekkel való kommunikáció azzal az intézménnyel, amelyből a gyermekek érkeznek, s azzal az intézménnyel, amelyekben a gyermekek továbbtanulnak, a következő sajátosságokat mutatják: - folyamatos kapcsolatot kell tartani a fogadó intézmény gyermekekkel szembeni elvárásairól, - gondoskodni kell visszajelzésekről, hogy a gyermekek mennyiben felnek meg az intézményi elvárásoknak, illetve melyek azok a területek, melyekre a későbbiekben nagyobb hangsúlyt kell fektetni. 34

3.8. Az intézmény honlapja Az intézmény a partnerkapcsolatai során kihasználja az internet adta lehetőségeket. Honlapját rendszeresen aktualizálja. A honlapon feltüntet minden olyan fontos információt, tájékoztatást, mely segíti az intézmény minőségirányítási programjában meghatározott célkitűzések elérését. Az intézmény honlapjának szerkesztésére az intézményvezető felelőst jelöl ki. Az intézmény e-mail címei révén kapcsolatot tart partnereivel, továbbá lehetőséget ad arra, hogy a partnerek észrevételeket, javaslatokat fogalmazzanak meg. A beérkező javaslatokat, észrevételeket, esetleg kritikákat az intézmény megvizsgálja, a szükséges intézkedéseket megteszi. Az iskola környezete Társadalmi környezet Iskolafenntartó Gazdasági környezet Iskola Iskolaszék Iskolavezetés Kamarák, ipartestületek helyi szervezetei Szülői munkaközösség Munkaközösségek: osztályfőnöki közismereti tantárgyi szakmai elméleti szakmai gyakorlati Gazdálkodó szervezetek Tanárok, szakoktatók Tanulói önkormányzatok Szülők Tanulók Gyakorlóhelyek 35

Iskolánk információs rendszere Információs források Információs források Igazgató Gazdasági vezetés Igazgató helyettes Iskola vezetősége Szakmai igazgató helyettes Technikai dolgozók Kibővített iskolavezetőség M. k. vezetők DÖK vezetők Vezetői kör vezetői Minőségügyi vezetés Karbantartók Tantestületi értékelés DÖK Szülői munkaközösség Gyakorlati képzőhelyek Munkaértekezlet Évfolyamok M. k. ülések M. k. ülések Osztályok Osztályok Szülői értekezlet Kamarák Egyes nevelő Egyes tanuló Egyes szülő A partneri igény- és elégedettségmérés folyamata a partnerek azonosításából indul és az igények elemzésével fejeződik be. Célja, hogy igények megismerésével közös értékrend alakuljon ki az iskola és partnerei között a hatékony együttműködés érdekében. 36

Partneri igény- és elégedettségmérés folyamata START Partneri adatbázis Az azonosított partnerek és képviselőik felülvizsgálata Partneri adatbázis kommunikációs tábla Az elégedettség (megfelelőség) kritériumainak meghatározása és aktualizálása Elégedettségi (megfelelőségi) kritériumok Állami elvárások Az igényfelmérés és elégedettségmérés módszereinek és gyakoriságának meghatározása vagy módosítása Az igényfelmérésben résztvevők listája Fenntartói elvárások Intézményi (belső) elvárások feltárása A munkatársak elvárásai Tanulói igényfelmérés Szülők elvárásai Az igényfelmérés és elégedettségmérésbe bevontak körének azonosításamintakészítés Az igényfelmérés és elégedettségmérés lefolytatása Az igényfelmérés és elégedettségmérés eredményeinek elemzése Mérési rend / eljárásrend Az eredmények összegzése Tantestületi összefoglaló Az eredmények ismertetése és megbeszélése az intézményen belül Éves teljesítmény értékelése Igen A partnerek elégedetlenségének kezelése Szükséges-e beavatkozás? Nem A folyamat leírása STOP Nem Indikátorainkban van-e szükség változtatásokra? Igen Intézmény működés értékelési folyamata 37

A partneri igény- és elégedettség-mérés szabályozása 1. A szabályozás célja: az intézmény partnerközpontú működéséhez a partnerkapcsolatok folyamatos javítása érdekében tervszerűen és szakszerűen történjen a partnerek igényeinek felmérése. 2. Gyakoriság és módszer: az alábbi/mellékelt táblázatban rögzített partnereinknél az abban szereplő módszerrel és gyakorisággal kell a felmérést elvégezni. Ahol a felmérést direkt módon nem terveztük, azon partnereinknél a kapcsolattartás során nyert információkból vonunk le következtetéseket a partnerek újraazonosításakor, és szükség esetén döntünk a felmérésbe történő bevonásról. Partner Gyakoriság (év) Módszer Minta nagysága minta/teljes tanulók 1/2 kérdőív/interjú 25% szülők 1/2 kérdőív/interjú 25% munkatársak 1/1 kérdőív/interjú 25-50% fenntartó -/2 interjú oktatási referens közvetett partnerek 1/3 interjú, kérdőív munkatárs 3. Mintavétel és visszaérkezés: pl: A./ teljes körű 9-14. évfolyamon B./ - a tanulók és a szülők esetében évfolyamonként 25%, - a munkatársak esetében 25-50%, A mintaválasztás módja: az évfolyamnévsorból véletlenszerűen /számítógéppel/ választva (és ugyanígy választott szülők). Amennyiben a kérdőívek visszaérkezése a 60%-ot nem éri el, a legalacsonyabb arányú évfolyamon új mintán meg kell ismételni. A megfelelő visszaérkezés elérésére alapos előzetes tájékoztatást kell nyújtani partnereink számára. 4. Példák a tartalmi területekre partnercsoportonként: (minden felmérés kezdetekor felülvizsgálandó) Tartalmi terület Technikai dolgozó Pedagógus Tanulók Szülők Fenntartó Következő oktatási Ált. isk. Oktatás-nevelés x x x x x x x x Az iskola esztétikája x x x x x Tanórán kívüli tev. x x x x x x x Vezetés x x x x x x A nyitott önértékelés során megfogalmazott egyéb területek 5. A kérdőívek és interjútervek általános szempontjai: a. háttérkérdés tanulók, szülők esetében: évfolyam, csak tanulók esetében: fiú/lány Kamara 38

b. az elégedettségeket öt fokozatú skálán mérjük (1-5-ig) és átlagot számolunk, majd rangsort állapítva meg, ha szükséges c. az elégedetlenséget tartalmi területenként legalább 1-1 indirekt módon megfogalmazott nyílt kérdéssel vizsgáljuk (pl. mi az a három dolog, amit megváltoztatnál az iskolában) d. az igényeket és elvárásokat kérdőívenként legalább 1 szintén nyílt kérdéssel mérjük föl, (pl. írj három olyan dolgot, aminek örülnél, ha megvalósulna az iskolában) 6. Technikai lebonyolítás: minden tanév I. félévében a támogató szervezet által készített/felülvizsgált kérdőívek és interjútervek alapján. Feladat Felelős Határidő kérdőívek, interjútervek elkészítése TCS vezetője december 1. kérdőívek sokszorosítása oktatástechn. december 5. mintaválasztás informatikus december 5. osztályfőnökök felkészítése, kérdőívek kiosztása TCS vez. OF.MK december 10. vez. a visszaérkezett kérdőívek összegyűjtése a bejáratnál iskolatitkár december 18. elhelyezett ládában interjúkat lefolytató személyek felkészítése TCS vezetője december 10. interjúk lefolytatása TCS december 20. az adatok feldolgozása TCS febr. 15. 7. Az igényfelmérés legfontosabb eredményeit az adatok feldolgozását követően ismertetni kell a megkérdezett partnerekkel az alábbi fórumokon: Partner diákok szülők fenntartó, egyéb partnerek Fórum osztályfőnöki óra, faliújság, DÖK iskolaszék, szülői értekezlet, faliújság tájékoztató levél 8. Az eredményeknek a COMENIUS I. modell előírásainak megfelelő elemzését a támogató szervezet készíti el, mely munkálatokhoz a szakmai munkaközösségek legalább 1-1 tagot delegálnak (ennek felelőse a munkaközösség vezető). Az elemzésről készült összefoglalót, valamint az elvárás- és problémalistát a tanáriban ki kell függeszteni, hogy a célmeghatározás folyamatához minden érdeklődőnek előzetesen rendelkezésére álljon az információ. 39