A NYULAK TÚLÉLÉSÉRE HATÓ NÉHÁNY TÉNYEZŐ VIZSGÁLATA (Előzetes eredmények)

A NYULAK TÚLÉLÉSÉRE HATÓ NÉHÁNY TÉNYEZŐ VIZSGÁLATA (Előzetes eredmények) GYOVAI M., NAGY I., SZENDRŐ ZS., BIRÓNÉ NÉMETH E., RADNAI I., OROVA Z. Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, 74 Kaposvár, Guba S. u. 4. Gyarmati@mail.atk.u-kaposvar.hu ABSTRACT Examination of factors influencing survival of rabbits Seven hundred and thirty two new-born rabbits were divided into 3 groups according to their birth weight (low: 35-45g, medium: 53-55g, high: 65-7g). Members of each group were nursed by one or two does in equal proportion. After weaning at 21 days of age all groups were halved and they were fed either ad libitum or restricted. In the restricted group, the rabbits food consumption was limited to 1, 9, 8, 7 and 6 hours between the age of 4-6, 6-9, 9-12, 12-15 and 15-18 weeks, respectively. All of the 12 groups were halved again and the does were inseminated first at either 15.5 or 18.5 weeks of age. The effect of birth weight on survival was significant between the age of -21 (cumulative survival of low, medium and high birth weight group was 79.6, 83.7 and 86.6%, resp.) and 22-15 days (cumulative survival was 81.8, 88.6 and 9.4%, resp.) but its influence ceased the after first mating. The effect of number of nursing does was not significant on survival of the sucking and growing rabbits but the survival rate of does after 1 days in production tend to be different (P =.13). The effect of feeding scheme was not significant on survival of rabbits between the age 22-15 days and on does. The survival of does was independent on the age at first mating. BEVEZETÉS A nyúltenyésztés sikerességét alapvetően meghatározza a különböző korcsoportú nyulak elhullása. Az lenne a kedvező, ha a megszületett nyulakból minél többet fel tudnánk nevelni és minél hosszabb ideig maradnának az anyák a termelésben. A szopós, a növendék és az anyanyulak kiesése általában más-más okokkal magyarázható, de bizonyos esetekben egy korábbi életszakasz is hatással lehet a későbbi időszak túlélési esélyére. Az állatlétszám folyamatos csökkenését kétféle megközelítéssel vizsgálhatjuk. Az egyik az elhullás, vagy bármilyen ok miatt a termelésből való kiesés, a másik a túlélés. Az első esetben inkább egy állapotról van szó, bizonyos időszak alatt az állomány hány százaléka esett ki. Az utóbbi esetben viszont egy folyamatot követünk, azt nézzük, hogy az állatoknak életük során milyen esélyük van a túlélésre (survival analysis). A feldolgozás során azt vizsgáljuk, hogy a születési súlytól és a nevelő anyák számától függően milyen a szopósnyulak túlélési esélye. A növendéknyulaknál a két tényező mellett az ad libitum és a korlátozott takarmányozás hatását is elemezzük. Végül az anyanyulaknál a három tényező mellett még a tenyésztésbevételi kor hatását is figyelembe vesszük. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet a Kaposvári Egyetem nyúltelepén Pannon fehér nyulakkal végeztük. Az újszülött nyulakat testsúlyuk alapján három csoportba (kis: 35-45g, közepes: 53-55g, nagy: 65-7g) osztottuk és az almok felét egy, a másik felét két anyával szoptattuk, SZENDRŐ et al. (22) által leírt módon. A nyulakat 21 napos korban választottuk el anyjuktól, és a hat csoportot megfelezve, egyik felét ad libitum, a többit korlátozva 67

etettük. A tápfogyasztást az evési idő csökkentésével szabályoztuk. A nyulak 4-6, 6-9, 9-12, 12-15 és 15-18 hetes kor között napi 1, 9, 8, 7 ill. 6 órán keresztül ehettek. A nap többi részében az etetőt lezártuk. Tenyésztésbevétel előtt mindegyik csoportot ismét véletlenszerűen megfeleztük és az egyiket 15,5; a másikat 18,5 hetes korban vettük tenyésztésbe. Az első termékenyítés előtti 4. naptól a kísérlet hátralevő idejében minden nyúl ad libitum kapott tápot. Az anyanyulakat az első fialás után 18-19. napon, később a fialás után 1-11. napon termékenyítettük újra. A 1. napon végzett vemhességvizsgálat során üresnek talált anyákat a következő csoporttal, vagyis a sikertelen termékenyítés után 3 héttel inszemináltuk újra. A beteg és a három alkalommal üresen maradt anyákat kiselejteztük. Az egyes csoportokban levő nyulak számát az 1. táblázat mutatja. 1. táblázat Az egyes csoportokban levő nyulak száma születéskor, választáskor és tenyésztésbe vételkor (Table 1. Number of rabbits at birth, at weaning and at first insemination) Születési súly (Birth weight) Nevelő anyák (Nursing does) Takarmányozás (Feeding) 1.termékenyítés (First AI, week) Kicsi Közepes Nagy Egy Kettő Ad lib. Korl. 15.5 18.5 (Small) (Medium) (Large) (One) (Two) (Restrict) Fialáskor (at birth) 252 245 235 398 334 - - - - Választáskor 174 25 24 312 271 29 293 - - (at weaning) Tenyésztésbe vételkor (at first AI) 131 181 184 269 227 243 253 238 258 Az egyes vizsgálati csoportok megmaradási arányát a túlélés függvény [S(t)] felhasználásával elemeztük (KLEINBAUM, 1996), mely annak a valószínűségét adta meg, hogy a megfigyelés kezdetétől számított "t" idővel (nappal) az elhullás még nem következett be. Az egyes csoportokat, három egymást követő periódusban -21 napos, 22-15 napos kor között, valamint tenyésztésbe vételtől (15,5 vagy 18,5 hetes kor) további 365 napig figyeltük. Az egyes megfigyelési szakaszokat egymástól külön kezeltük, vagyis az egyes vizsgálati csoportokat csak az adott szakaszban megfigyelt elhullások alapján értékeltük. Feltételeztük tehát, hogy a megfigyelési szakaszok kezdetén valamennyi vizsgálati egyed életben volt. Ezen túlmenően az egyes megfigyelési periódusokban életben maradt egyedek úgynevezett "túlélési idejét" az adott szakaszra vonatkozóan ismeretlennek (censored) tekintettük. Az egyes túlélés görbék közötti eltérések szignifikancia vizsgálatához a Log-Rank tesztet (KLEINBAUM, 1996) alkalmaztuk. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A születési súly -21 és 22-15 napos kor között egyaránt szignifikánsan befolyásolta a túlélést, az anyanyulaknál azonban már nem lehetett a hatását kimutatni. Amint az 1. ábra mutatja, a szopóskori elhullás többsége az első hétre esett. Amíg a nagy és a közepes súllyal született nyulak közül hasonló arányban estek ki egyedek, és 21 napos korban a túlélési arány 86,6 illetve 83% volt, addig a kis súlyú nyulak sokkal gyorsabb ütemben pusztultak, túlélési esélyük P <,1 szinten rosszabb volt (79,6%), mint a másik két csoporté. 68

1,1 1, Születési súly (2),6 1 2 3 kicsi (3) közepes (4) nagy (5) Életkor (nap) (6) Cumulative survival(1), birth weight(2), low(3), medium(4), high(5), age in days(6) 1. ábra: A kis, közepes, nagy születési súlyú nyulak túlélés függvényei -21 napos kor között (Survival functions of rabbits between the age of -21 days, born with low, medium and high birth weight) Az elhullással (túléléssel) kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy korábbi vizsgálatok szerint az alomkiegyenlítés nélkül a 35 g alatti súllyal született nyulak közül mind, a 35-45 g közöttiek 5% elpusztult elválasztásig (SZENDRŐ, 1978; VICENTE és GARCIA-XIMÉNEZ, 1992). Alomkiegyenlítéssel, azonos súlyú újszülöttek egy alomba helyezésével, a mortalitás lényegesen lecsökkenthető. POIGNER et al. (2) vizsgálata szerint a kis, a közepes és a nagy újszülött nyulakból 3 hetes korig 15,6; 6 és 7,2% hullott el. A 2. ábra szerint a nagy és a közepes súlyú újszülött nyulak elválasztás utáni (22-15 nap közötti) túlélése hasonló, a változás ütemében sincs lényeges eltérés. A túlélési arány 9,4 és 88,6%-os volt. A kis súllyal született nyulak túlélési görbéje 21 napos választás utáni 3 héten meredeken csökkent, a 15 napos túlélési arányuk 81% volt (P<,5). Az eredmények mutatják, hogy a kereskedelmi forgalomban beszerezhető gyógyszeres tápot evő nagy és közepes súlyú nyulak a 21 napos választás ellenére kb. 1%-os elhullással felnevelhetők. A kis súlyú csoportnál, ha figyelembe vesszük a szopóskori gyengébb életképességüket és növekedésüket, illetve a 21 napos elválasztásukat, a 2% körüli mortalitás nem is nagyon rossz eredmény. Az OMMI teljesítményvizsgálat (BLEYERNÉ, 22) szerint egyes telepeken 5 hetes választás és 11 hetes kor közötti átlagos mortalitás hasonló, vagy meghaladta ezt az értéket. A 3. ábra szerint a tenyésztésbevételt követő egy éven belüli anya kiesés már független a születési súlytól (P =,61). A nagy, a közepes és a kis újszülött nyulak túlélési esélye az egy éves termelés végére 59, 61 és 64%. Ezek szerint a kis születési súly elsősorban a fialás utáni első, és az elválasztás utáni három héten hátrányos. A tenyésztésbevételig felnevelt nyulak életképességére már semmilyen hatással sincs. 69

1, Születési súly (2) 2 4 6 8 1 kicsi (3) közepes (4) nagy (5) Életkor (választástól, nap) (6) Cumulative survival(1), birth weight(2), low(3), medium(4), high(5), age in days after weaning(6) 2. ábra: A kis, a közepes és a nagy születési súlyú nyulak túlélés függvényei 22-15 napos kor között (Survival functions of rabbits between the age of 22-15 days, born with low, medium and high birth weight) 1, Születési súly (2),6,5,4 1 2 3 4 kicsi (3) közepes (4) nagy (5) Életkor (teny. vételtõl, nap) (6) Cumulative survival(1), birth weight(2), low(3), medium(4), high(5), age in days after weaning(6) 3. ábra: A kis, a közepes és a nagy születési súlyú nyulak túlélés függvényei tenyésztésbe vételtől további 365 napig (Survival functions of rabbits from the first mating to futher 365 days, born with low, medium and high birth weight) 7

Nevelő anyák száma Az egy vagy két anyával történő nevelés sem a szopós, sem a növendéknyulak túlélésre nem gyakorolt szignifikáns hatást (4. és 5. ábra). 1, 5 1 15 2 Szoptatás (2) Két anyával (3) Egy anyával (4) 25 Életkor (nap) (5) Cumulative survival(1), nursing(2), by two(3), or one doe(4), age in days(5) 4. ábra Az egy és a két anyával nevelt szopósnyulak túlélés függvényei -21 napos kor között (Survival functions of rabbits between the age of -21 days, nursed by one or two does) A megszületést követő néhány napon a két görbe együtt haladt (4. ábra), de a 4-5. naptól jelentősebbnek tűnő különbség alakult ki a két anyával nevelt nyulak javára. A 21. napon az egy és a két anyával nevelt csoport túlélési aránya 78,4 és 81,2% (P =,29) volt. Bár korábbi kísérletekben sem volt minden esetben igazolható a két csoport közötti eltérés (GYARMATI, 21; GYOVAI et al., 22), de két anyás nevelés többnyire előnyösebb volt. Az elválasztást követő 3 héten mindkét csoportban hasonlóan alakult a túlélés (5. ábra). Ezt követően azonban kissé kedvezőbb volt az egy anyával nevelt csoport túlélése. A kis eltérés azonban nem volt szignifikáns, a 15. napi túlélési arány az egy és a két anyával nevelt nyulaknál 88,1 és 85% volt (P =,43). Az anyanyulak túlélésében, különösen az első 1 nap után egyre kedvezőbb helyzetbe kerültek a két anyával nevelt nyulak (6. ábra). Bár a két csoport közötti eltérés nem szignifikáns (P =,13), de a 365. napi termelés után a túlélésben már szakmailag jelentős különbség kezdett kialakulni (57 és 64%) a két anyával felnevelt csoport javára. 71

1, 8 6 4 2 8 6 4 2 4 6 8 Szoptatás (2) Két anyával (3) Egy anyával (4) 1 Életkor (választástól, nap) (5) Cumulative survival(1), nursing(2), by two(3), or one doe(4), age in days after weaning(5) 5. ábra Az egy és a két anyával nevelt szopósnyulak túlélés függvényei 22-15 napos kor között (Survival functions of rabbits between the age of 22-15 days, nursed by one or two does) 1,,6,5,4 1 2 3 Szoptatás (2) Két anyával (3) Egy anyával (4) 4 Életkor (teny. vételtõl, nap) (5) Cumulative survival(1), nursing(2), by two(3), or one doe(4), age in days after first mating(5) 6. ábra Az egy és két anyával nevelt nyulak túlélési függvényei a tenyésztésbevétel utáni 365 napban (Survival functions of rabbits from the first mating to further 365 days, nursed by one or two does) A két anyás nevelés már szopós (SPENCER és HULL, 1984) és vágási életkorban (GYARMATI et al., 2) is szignifikánsan növeli a zsírtartalékot (a teljes test zsírtartalmát). Feltevésünk szerint a jobb kondíció (több zsírtartalék) előnyös a hosszabb 72

termelés szempontjából. XICCATO (1996) kimutatta, hogy a tenyésztésbe vett, először vemhes és szoptató anyák negatív energiaegyensúlyi állapotban vannak, jelentős a vemhesség és a szoptatás alatt a zsírtartalék veszteség (MILISITS et al., 1999). Mindezek fényében úgy gondoljuk, hogy a hosszú élettartam szempontjából előnyös lehet a két anyával történő felnevelés, amit eredményeink némiképp alá is támasztanak. Takarmányozás A takarmányozás minimális, nem szignifikáns hatást gyakorolt a növendék (7. ábra) és az anyanyulak túlélésére (8. ábra). A 15. napon (85,6 és 88,5%) és a 365. napon (6,3 és 61%) a túlélési arány gyakorlatilag megegyezett. 1, 8 6 4 2 8 6 4 2 4 6 8 Takarmányozás (2) Korlátozott Ad libitum (4) 1 Életkor (választástól, nap) (5) Cumulative survival(1), feeding scheme(2), restricted(3), ad libitum(4), age in days after weaning(5) 7. ábra Az ad libitum és a korlátozva takarmányozott nyulak túlélési függvényei 21-15 napos kor között (Survival functions of rabbits between the age 22-15 days, fed ad libitum or restricted) 73

1,,6,5,4 1 2 3 Takarmányozás (2) Korlátozott (3) Ad libitum (4) 4 Életkor (teny. vételtõl, nap) (5) Cumulative survival(1), feeding scheme(2), restricted(3), ad libitum(4), age in days after first mating(5) 8. ábra Az ad libitum és a korlátozva takarmányozott nyulak túlélési függvényei az első termékenyítés utáni 365 napon (Survival functions of rabbits from first mating to futher 365 days days, fed ad libitum or restricted) Különösen az anyanyulaknál tapasztalt eredménytelenség meglepő, mert korábbi eredményeink (GYOVAI et al., 22) szerint a korlátozva etetett nyulak testsúlya a tenyésztésbevételt követően nagyobb, amiből feltételezésünk szerint (jobb kondíció) hosszabb élettartam várható. Tenyésztésbevételi életkor Az anyanyulak túlélése teljesen független volt attól, hogy 15,5 vagy 18,5 hetes korban lettek tenyésztésbe véve (9. ábra). Bár a túl korai tenyésztésbevételnek esetleg kedvezőtlen hatása is lehetne, de mint a termelési eredmények mutatták (GYOVAI et al., 22) a 15,5 hetes korban termékenyített nyulak közül sok nem vemhesült, így ezek többsége csak elméletben lett korán tenyésztésbe véve. Szükséges lenne a későbbiekben külön értékelni azokat az anyanyulakat, amelyek már az első (15,5 vagy 18,5 hetes kori) termékenyítés alkalmával vemhesültek, vagyis tényleg különböző életkorban lettek tenyésztésbe véve, és azokat amelyek később fialtak le. 74

1, Megmaradási arány (1),6,5,4 1 2 3 Teny. vétel-i kor (2 15,5 hét (3) 18,5 hét (4) 4 Életkor (teny. vételtõl, nap) (5) Cumulative survival(1), age at first mating(2), 15.5 weeks(3), 185.5 weeks(4), age in days after the first mating(5) 9. ábra A 15,5 és a 18,5 hetes korban tenyésztésbe vett anyanyulak túlélési függvényei az első termékenyítés utáni 365 napon (Survival functions of rabbits from first mating to futher 365 days, mated first at 15.5 or 18.5 weeks of age) KÖVETKEZTETÉS Az előzetes eredmények alapján megállapítható, hogy a szopós- és a növendéknyulak túlélése szempontjából egyaránt kedvezőtlen a kis születési súly. A közepes és a nagy újszülött nyulak túlélése között azonban már nincs semmilyen különbség. Alomkiegyenlítéssel, a kis súlyú újszülött nyulak együtt nevelésével, az egyébként kis túléléssel rendelkező nyulak is elfogadható eredményességgel felnevelhetők. A két anyával történő nevelésnek szopóskorban van némi előnye, de választás után ez a hatás teljesen megszűnik. A kísérlet elsődleges célja, hogy olyan felnevelési módot dolgozzunk ki, amelyik alkalmas az anyanyulak élettartamának és életteljesítményének növelésére. Ebből a szempontból az anyanyulak túlélésének az elemzése fontos. Eredményeink szerint csak a két anyás felnevelésnél látható olyan tendencia, amely a túlélés szempontjából kedvező eredményt adhat. A többi vizsgált tényező közül jelenleg egyik sem kecsegtet számottevő előnnyel. A kísérlet még folyamatban van. Több adat feldolgozása, az egyes tényezők kombinálása (kedvező hatások összegzése) esetén pontosabb és megbízhatóbb adatok birtokába fogunk jutni. Köszönetnyilvánítás: A kísérlet az OTKA TS 44743 sz. pályázat támogatásával valósult meg. 75

IRODALOMJEGYZÉK BLEYER F-NÉ, 22. Nyúl teljesítményviusgálati eredmények. Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet. GYARMATI T. (21): Az egy és a két anyával nevelt nyulak termelése. PhD értekezés. Kaposvár, 131pp GYARMATI T., SZENDRŐ ZS., MAERTENS L., MILISITS G., BIRÓ-NÉMETH E., RADNAI I., MATICS ZS., 2. Effect of suckling twice a day on the performance of suckling and growing rabbits. World Rabbit Sci., Vol. 8. Suppl. 1, 283-29. GYOVAI M., SZENDRŐ ZS., BIRÓ-NÉMETH E., RADNAI I., MATICS ZS., NAGY I., 22. A magzati-, a szopós- és a növendékkori táplálóanyag-ellátottság, valamint a tenyésztésbevételi kor hatása az anyanyulak termelésére. 14. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 55-63. KLEINBAUM, D. G., 1996. Survival Analysis. A Self-Learning Text. Springer-Verlag. New York. MILISITS G., ROMVÁRI R., DALLE ZOTTE A., SZENDRŐ ZS. 1999. Non-invasive study of changes in body composition in rabbits during pregnancy using X-ray computerized tomography. Ann.Zootech. 48., 25-34. POIGNER J., SZENDRŐ ZS., LÉVAI A., BIRÓ- NÉMETH E., RADNAI I., 2. Effect of birth weight and litter size on growth and mortality in rabbits. World Rabbit Sci., vol.8 (1), 17-22. SPENCER S. A., VINTERJ., HULL D., 1985. The effect in newborn rabbits of overfeeding on fat deposition, gross energetic efficiency, and metabolic rate. Pediatric Research. 19:1, 127-13. SZENDRŐ ZS., 1978. A házinyúl születési súlyának jelentősége a tenyésztés szempontjából. Állattenyésztés, 27:565-573. SZENDRŐ ZS., GYARMATI T., MAERTENS L., BIRÓNÉ NÉMETH E., RADNAI I., MILISITS G., MATICS ZS., 22. Effect of nursing by two does on the performance of sucking and growing rabbits. Amin. Sci., 74:117-125. VICENTE J.S., GARCIA-XIMÉNEZ F., 1992. Growth limitations of suckling rabbits. Proposal of a method to evaluate the numerical performance of rabbit does until weaning. J. Appl. Rabbit Res., 15:848-855. XICCATO G., 1996. Nutrition on lactating does. 6 th World Rabbit Congress, Toulouse, Vol. 1., 29-47. 76