KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM

Dunaújvárosi Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013/2 Dunaújváros, Bocskai út 1/a 1

Tartalomjegyzék I. Bevezetés 3 II. Helyzetfeltárás és értékelés 4 1. A kollégium főbb jellemzői 4 2. Személyi feltételek 5 3. Tárgyi, környezeti feltételek 5 4. A kollégiumi élet szervezése 6 5. A kollégium kapcsolatrendszere, elvárások, elégedettség 9 6. Összegzés 9 III. A kollégiumi nevelés 12 1. Jövőkép 12 2. Küldetésnyilatkozat 12 3. Általános alapelvek 12 4. A kollégiumi nevelés feladatai 13 IV. A kollégium működése 19 1. Személyi feltételek, elvárások 19 2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások 19 3. A kollégiumi élet megszervezése 20 3.1 Közösségi élet fejlesztése, diákönkormányzat 20 3.2 A kollégiumi hagyományok ápolása 21 3.3 Gyermek és ifjúságvédelem feladatai 21 3.4 Hátránykompenzáció 23 4. A kollégium kapcsolatrendszere 24 V. A kollégiumi tevékenység szerkezete 25 1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások 25 1.1. Felkészítő foglalkozások 26 1.2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások 27 1.3. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások 28 2. Pedagógiai felügyelet 30 3. A kollégium vezetőjének feladata 30 4. A kollégiumi nevelés eredményességének ellenőrzése, mérése, értékelése 30 VI. A program megvalósításának feltételei 32 VII. Záró rendelkezések 32 1. számú melléklet 33 2. számú melléklet 35 2

I. Bevezetés A kollégium az a nevelési-oktatási intézmény, amely az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket biztosítja, ha az a lakóhelyüktől távol tanulók számára a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, a tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztető, tanulását akadályozó otthoni körülmények miatt szükséges. A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy segítse a tanulókat a hátrányok leküzdésében, hogy esélyeket teremtsen, biztosítsa az integrációt, a hozzáférést a jó minőségű tudáshoz, ezáltal az életminőség javítását, elősegítse a társadalmi mobilitást. Fontos szerepe van az egész életen át tartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség fejlesztésében és a felzárkózás segítésében. Tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt. Megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti a társadalmi szerepek tanulását. A diákok önszerveződése során kialakuló kisközösségekben a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását és ezáltal hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. Kollégiumunk pedagógiai programjában a fenti elveket igyekszünk megvalósítani figyelembe véve a törvényi, jogszabályi előírásokat, mint a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012 (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NAT) kiemelt fejlesztési feladataihoz illeszkedve, azokat érvényesítve elősegíti a tanulók sokoldalú fejlesztését, nevelését, oktatását. Tartalmi iránymutatásként szolgál a kollégiumok pedagógiai programjának elkészítéséhez úgy, hogy egyidejűleg tág teret enged a szakmai önállóságuknak. a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról, amely meghatározza és kijelöli a kollégiumi szakmai pedagógiai tevékenység fő területeit, a szakmai fejlesztés irányait. a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet, a 326/2013. (VIII: 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról Továbbá a helyi társadalom elvárásait, a nevelési-oktatási környezet lehetőségeit figyelembe véve végezzük munkánkat. Tájékozódunk az érintett iskolák programjaiban foglaltakról, valamint fontosnak tartjuk a nevelési folyamatban érintett összes partner elvárásának való lehetőség szerinti - megfelelést is. 3

II. Helyzetfeltárás és értékelés 1. A kollégium főbb jellemzői A Dunaújvárosi Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium az Nkt 7. -a értelmében többcélú, közös igazgatású nevelési-oktatási intézmény, mely a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (1051 Budapest, Nádor u. 32.) fenntartása alatt működik. A kollégium fenntartója szintén a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, azonban a működtetője a dunaújvárosi önkormányzat által létrehozott Gazdasági Ellátó Szervezet. A kollégium, mint szakmailag önálló intézményegység, a törvényben előírtak szerint végzi munkáját. Kollégiumunk koedukált intézmény, elsősorban a város vonzáskörzetéből az iskolánkba, és a város más középiskoláiba (főképp a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Középiskola, a Dunaferr Szakközép és Szakiskola, Hild József Szakközépiskola és a Rosti Pál Gimnáziumba) járó diákoknak biztosít tanulási, lakhatási és nevelési lehetőséget. A vonzáskörzete azonos az iskolákéval. Gyakorlatilag 6 megye (Fejér, Tolna, Bács-Kiskun, Pest, Veszprém, Somogy) közel 80 településéről érkeznek tanulók. Szükség esetén elhelyezést biztosítunk a városban élő tanulóknak is, amennyiben körülményeik ezt indokolják. Kollégiumunkban maximálisan 200 férőhely biztosított, jelenleg 50 fő fiú és 150 fő lány tanuló részére. A kollégium tanulóinak többsége a tanulmányok végzése szempontjából főleg a szakképzés területéről kerül ki és jelentős az érettségi utáni szakképzésben résztvevők aránya (11 %). Ebből következik, hogy igen változatos és többféle szakmát tanulnak, és az iskolai napirendek, illetve a gyakorlati képzéssel összefüggő beosztásuk is igen változó.. fiú lány összesen Gimnázium - 3 3 2 % Szakközépiskola 19 61 80 55 % Szakiskola 22 24 46 31 % Érettségi utáni szakk. 2 14 16 11 HÍD pr. 1 1 2 1 Speciális szakiskola - - - 44 103 147 Évfolyamok szerinti megoszlás: fiú lány összesen 9. évfolyam 19 29 48 33 % 10. évfolyam 6 21 27 18 % 11. évfolyam 11 20 31 21 % 12. évfolyam 6 19 25 17 % 13. évfolyam - 1 1 0 % 14. évfolyam 2 8 10 7 % 15. évfolyam - 5 5 4 % Összesen 44 103 147 2013. szept. 30. Tanulóink többsége még hiányos képességekkel, gyakran alacsony tanulási motivációval, helytelen tanulási szokásokkal, életcél nélkül érkeznek hozzánk. Felsőoktatási intézményben való továbbtanulásról kevesen álmodoznak, viszont az utóbbi időben feltűnően megnőtt a több 4

szakma megszerzése iránti igény. A társadalmi hatásoknak köszönhetően nehezen szánják el magukat az önálló életre, az iskola, a kollégium, a szülői háttér biztonságát nehezen adják fel. Tendenciaként jelentkezik, hogy évről évre nő a hátrányos helyzetű, tanulási és magatartási problémákkal küzdő, és egyéb okok miatt veszélyeztetett tanulók száma. Fokozott mértékben jelentkezik tanulóinknál a biztonság, érzelmi védettség és a szeretet iránti igény. 2. Személyi feltételek A kollégiumi nevelőmunkát a csoportvezető nevelőtanárokból szerveződött nevelőtestület végzi (jelenleg 8 fő) a kollégiumvezető irányításával. Tagjai munkájukat munkaköri leírás alapján látják el. A nevelőmunkát támogatja a kollégiumi titkár, az ápolónő és a könyvtárpedagógus. (összesen 12 fő) A technikai személyzet (10 fő) a GESZ alkalmazottai, akik az egyéb ellátásról, illetve a működésről gondoskodnak. A nevelőtestület tagjai pedagógiai, szakmai feladataikat nagyfokú optimizmussal, gyerekszeretettel, türelemmel, empátiakészséggel látják el. Pedagógiai kommunikációjukban a tanulók iránti bizalom, szeretet kerül előtérbe. Tiszteletben tartják az emberi és tanulói jogokat. Szakmai tudásukat szervezett továbbképzéseken és önképzéssel igyekeznek szinten tartani, ill. fejleszteni. A nevelőtestület, mint közösség, egységes pedagógiai érték- és követelményrendszert képvisel. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkája is a nevelés eredményességét támogató tényező. 3. Tárgyi, környezeti feltételek Az iskola és a kollégium a belváros zöldövezetében egy 36.888 m 2 -es telken áll, melyen futballpálya, műfüves kispálya, valamint 300 m-es futópálya van kialakítva. A kollégium épülete előre gyártott vasbetonszerkezet, falazat poroton tégla, kőpor nemes vakolat, illetve kerámia lapok burkolják. Az épület hossztengelye É-D-i fekvésű, a szobák mindegyikéhez lodzsa tartozik, melyek Ny-i tájolásúak. Az épület 1977-ben került átadásra az akkori kor műszaki követelményeinek megfelelően. A kollégium 4 szintes, teljesen alápincézett, szintenként 12 db négyágyas és 2 db kétágyas szobával, fürdőszobával ellátott tanári, ill. vendégszobával, 1 1 db tanulószoba Internet hozzáféréssel, továbbá mosdó zuhanyzó, WC csoport, mosókonyha, és középen tévézési lehetőséget is kínáló zsibongó található. A tanulószobák közül kettő 10 10 db számítógéppel ellátott, a másik kettőben számítógép és projektor használatára van lehetőség. Délelőtt iskolai tanórák, délután kollégiumi foglalkozások, tanórák, szakkörök működnek benne. A szobákban heverők, beépített szekrények, valamint íróasztal található, a falon polcok vannak, állaguk 37 év használat után igen viseltesnek mondható. A padozat a szobákban és a termekben linóleum, a folyosókon és a társalgóban cementmozaik, állaguk közepes. A falak diszperziós festékkel festve, a folyosókon félmagasságban fa lambéria. A nyílászárók fa keretesek, dupla üvegezésűek. Állaguk nagyon rossz. A fűtőtestek 37 éves lemezradiátorok. A világítótestek energiatakarékosak. A bejárati szinten nagyméretű társalgó áll rendelkezésre a közösségi programok és a diákok mindennapi együttlétének biztosítására, sajnos a berendezése eléggé lepusztult. Az alsó szinten található a gazdasági iroda és az orvosi szoba mellett a klubhelyiség. A kollégium 10 db Tv készülékkel, 33 db számítógéppel, 2 db laptoppal, Internet hozzáféréssel és 5 db projektorral rendelkezik. A diákok rendszeresen használhatják a 2 db teakonyhát, a kondicionáló termet és szintenként a mosókonyhát. Továbbá igénybe vehetik a sportpályát és az iskola tornatermét is. Rendelkezésre áll még egy média-stúdió, újságíró és rádiós tanoncoknak, valamint a művészet iránt érdeklődőknek a tűzzománc műhely. 5

Az iskola és a kollégium diákjai részére minden nap nyitva áll a könyvtár, amely közel 10000 db könyvvel és 1500 db tartós tankönyvvel, valamint szakszerű segítséggel áll a tanulni és művelődni vágyók rendelkezésére. Az étterem és a konyha a kollégiummal egybeépült, egyszerre 80 fő étkezésére biztosít lehetőséget. Kollégiumunk II. osztályú panzió besorolású, megfelel a nemzetközi turizmus előírásainak. A fejlesztésre fordítható anyagi források szűkösek, mind az önkormányzat, mind a KLIK oldaláról nézve. A kiadott vendégéjszakák bevételéből 2013. január óta már semmilyen módon nem részesülünk, eszközök cseréjére, pótlására az utóbbi években nem, pályázat benyújtására is 2010-ben volt utoljára lehetőség. Továbbra is számtalan megvalósításra váró fejlesztő illetve állapotmegőrző intézkedésre lenne szükség, melyek megvalósítási határidejét a jelenlegi gazdasági helyzet bizonytalansága miatt meghatározni nem tudjuk. A bútorok, székek, egyéb berendezések az elmúlt 37 évben igencsak elhasználódtak. Már nem tudjuk mire leültetni gyerekeinket egy-egy nagyobb rendezvény alkalmával. Azonban a korábbi programunk fejlesztési tervei közül megvalósult a wi-fi hálózati rendszer kiépítése, bár elég gyenge teljesítményt nyújt, a diákok kedvelik és használják. Lecseréltük a régi mosógépeket, centrifugákat automata mosógépekre, és minden csoport rendelkezésére áll egy-egy mikrohullámú-sütő, amelyeket szponzorainktól kaptunk. A hulladékot szelektíven gyűjtjük, a tisztaság alapvető szempont, amire ügyelünk. Nemcsak a technikai személyzet feladata, hanem tanulóink is (némi pedagógiai ráhatásra) tesznek érte, természetesnek tartják a rendet, tisztaságot. Büszkék vagyunk arra, hogy a városi kollégiumok tekintetében mi vagyunk a legtisztábbak és legrendezettebbek, annak ellenére, hogy a legrégibbek is mi vagyunk. 4. A kollégiumi élet szervezése A kollégium életének szervezése során figyelembe vesszük a gyermekek testi, lelki fejlődésének feltételeit és lehetőség szerint a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi szokásokat. Folyamatos átgondolásra és változtatásra szorul a tanulók napi életkeretének szervezése, hiszen megváltoztak a tanulói elvárások, s ezen igényeknek csak új pedagógiai hozzáállással, modernebb módszerekkel és korszerűbb motivációs technikákkal lehet megfelelni. A kollégiumi dokumentumok tartalmazzák a fentiekre vonatkozó főbb rendezőelveket. A konkrét programok tartalmát - tevékenységi típusoknak megfelelően - az ezeket szervező, irányító személyek határozzák meg. 4.1 A tanulói kulcskompetenciák fejlesztése Az előzőekben már vázolt, számottevő változást mutató tanuló-összetétel határozza meg számunkra, hogy a Pedagógiai Programból mely területekre kell különös hangsúlyt fektetnünk. Felméréseink alapján tovább romlott a hozzánk érkező diákok tanulmányi átlaga (egyre alacsonyabb szintű a szövegértés, helyesírás, matematikai alapkészség, tanulási motiváció és gondolkodási képesség). Ezért egyre összetettebb feladat számunkra: a tanulási kudarcok okainak feltárása, azok kezelése, diákjaink felzárkóztatása, s az egész életen át tartó tanulás igényének kialakítása, ill. a reális énképen alapuló pályaorientálás. A kollégiumban eltöltött évek alatt igyekszünk felkészíteni diákjainkat a felnőtt életre (családi élet, nemi identitás, felelős gazdálkodás, önálló (felelősségteljes) döntéshozás, stb.). Pedagógiai tevékenységünk minden pillanatát áthatja a gyermekközpontúság, a gyermek szeretete, megismerése, elfogadása és támogatása. Elismerést jelent kollektívánk számára, hogy tanulóink az itt eltöltött 4 5 6 év alatt jelentős változásokon mennek keresztül. Az esztelen kamaszból tisztelettudó, felelősségteljes, komoly fiatallá válnak. 6

4.2 Tudás, tanulás, idegennyelv-ismeret: Nevelőtanáraink személyesen segítik, gyakoroltatják és kikérdezik a tanulókat, tanulópárokat szerveznek, és korrepetálásra irányítanak. A jelenleginél több tantárgyból lenne szükség külső szaktanári segítségre, melynek realizálása - anyagi fedezet hiányában nem teljesen lehetséges. Emberfeletti erőfeszítéseket teszünk az egyre növekvő felzárkóztatási feladatok terén. Ugyanez a növekedés nem mondható el a tehetségek számát illetően. Nagy munkát jelent már a tehetséggondozás alanyainak felkutatása is, hiszen manapság a diákok körében nem menő pozitív irányban eltérni az átlagtól. A csoportok tanulmányi eredményei 2,96 és 3,55 között szórnak, az átlag 3,3. A legrosszabb eredményt a 9. évfolyamosok nyújtják, és általában az utolsó évesek teljesítenek a legjobban, nyilván az érettségi és a szakmai vizsgák elég motivációt biztosítanak számukra. A bukások száma sajnos jelentős, fő helyen van a matematika, a történelem és a magyar- nyelv és irodalom. A nehézségek ellenére, az iskolai vezetés támogatásának köszönhetően, megyei, területi kollégiumoknak hirdetett versenyekre utazunk a tehetségkibontakoztatás érdekében. A megyei kollégiumok közötti nyelvi-fordító versenyeken és a szavalóversenyeken szép eredményeket érünk el évek óta. 4.3 Kulturált életmód, társas kapcsolatok A hozzánk érkező gyermekek többsége önértékelési zavarral küzd. A nemi szerepek és a fiú-lány kapcsolatok kultúrája igen alacsony szintű. Nincsenek tisztában a társadalom működésével, az alapvető emberi értékekkel. Kiegészítésre szorul otthonról hozott szociális kompetenciájuk. Konfliktuskezelésük alacsony szintű, s gondot okoz számukra a másság elfogadása is. Beszédstílusuk és viselkedésük sok kívánni valót hagy maga után, mivel kommunikációs készségeik korlátozottak. A társadalom minden szintjén megnyilvánuló agresszivitás nálunk még csak elvétve, de tetten érhető. Már most érzékelhető, hogy a munkához való hozzáállásuk sem igazán pozitív. Az itt eltöltött évek alatt, egyéni törődéssel és közösségi programjaink segítségével igyekszünk elérni, hogy szociális és kulturális hátrányaik csökkenjenek. Azon vagyunk, hogy aktívabbá, döntőképesebbé, egymás iránt toleránsabbá neveljük őket és ezáltal a társadalom elfogadott, tisztességes állampolgáraivá váljanak. A tehetségek gondozása kiemelt feladat számunkra. Igyekszünk teret adni minden olyan kérésnek, ami akár kollégiumi foglalkozás alóli felmentést is jelent, ha tanulóink az iskolában, vagy a városban különórákon, edzéseken stb. vesznek részt. Szeretnénk a kollégiumon belül is növelni a lehetőségeket, pl.: a sportolás, a zene, a tánc terén, azonban a személyi és tárgyi feltételek hiányosak, az anyagi feltételek, pedig végesek. 4.4 Hagyományápolás, kollégiumi programok Kollégiumunk hagyományőrző tevékenysége is hozzájárul ahhoz, hogy keresett intézmény vagyunk a szülők és diákok körében, akik a változatosság mellett az értékállandóságot is keresik, tisztelik. Minden évben várt és nagy tetszést arató rendezvényeink: - Gólyahetek - Szavalóverseny - Karácsonyi készülődés (kézműves foglalkozás) - Kollégiumi karácsonyi ünnepség - Ki Mit Tud tehetségkutató vetélkedő - Környezetvédelmi vetélkedő - Könyvtárhasználati vetélkedő - Végzősök búcsúztatója, ballagás - Kollégiumi Diák Nap 7

Természetesen színesítik még kollégiumunk életét a fentieken túl, egy adott évben újként jelentkező, egyszeri alkalommal megrendezett programok is, pl. művészeti képességfejlesztő rajztréning. Valamint állandó szakköreink és foglalkozásaink. Társadalmi környezetünk romló egészség-mutatóinak tendenciája inspirál bennünket diákjaink tudatos életvitel, egészségszemlélet kialakításában. Ennek érdekében különböző foglalkozásokat, versenyeket szervezünk számukra. - önismereti életvitel szakkört, - a kamaszkor nehézségei témában foglalkozást, - wellness, fitnesz szakkört, - fiú-, lányfoci szakkört, - naponkénti konditermi edzést szervezünk, - részt veszünk a meghirdetett sportversenyeken, - és a gyermeknapi Kollégiumi Diák Nap is az egészség jegyében zajlik. - valamint nevelői feladat napi szinten a tudatos egészségre nevelés. 4.5. Hátránykompenzáció A hátrányos helyzet gyakran veszélyeztetettséggel jár együtt, de nem minden hátrányos helyzetű gyermek veszélyeztetett. Hátrányos helyzetről akkor beszélünk, amikor a gyermek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei korlátozottak, továbbá szociokulturális háttere átlag alatti. Hátránytípusok a kollégiumban - szociális hátrányok (létfenntartási zavarok, rossz lakókörülmények, stb.) - általános műveltségbeli, kulturális hátrányok - iskolai pályafutást, egyéni boldogulást alapvetően meghatározó hátrányok, (egyéni adottságok, motivációhiány) - a nem megfelelően működő családi nevelésből adódó hátrányok, (szülők alacsony iskolai végzettsége, szeretethiány, sérült szerkezetű család) - családon kívüli környezetből eredő, hátrányos hatások, pl.: negatív baráti környezet, stb.) - képezhetőségi, - tanulási zavarok (organikus eredetű fogyatékosságok, etnikai és kisebbségi okokból fakadó hátrányok) A 2013. szeptemberi felmérés alapján a törvényileg veszélyeztetettnek minősülő tanulók aránya 58%. Ennek fele a nehéz anyagi körülmények miatt rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, míg a másik fele 3 vagy többgyermekes családban él. Magas az egyedül nevelő szülők, a csonka családok aránya. Jellemezően magas a dohányzók és az alkoholfogyasztók aránya, főleg a 9. évfolyamon, míg a gondozatlanság, táplálkozási hiány, agresszióra való hajlam elenyésző. Az SNI aránya 3 %, a BTM aránya 8 %. Gondozásukban a legfontosabb szerep a csoportvezető tanáré. Beilleszkedésükkel, kollégiumi életvezetésünkkel teljesen alkalmazkodtak az ép társaikhoz. Az együttélésben (vegyes szobák) a segítségnyújtás természetes, a diszkrimináció, ill. szegregáció a kezdeti beilleszkedést, elfogadást követően a tanulók körében ismeretlen. Az együttnevelés folyamán ép tanulóink sokat tanulnak, fejlődnek, szokásrendszerükbe a segítségnyújtás beépül, a másság megismerésével személyiségük gyarapodik. Az SNI és BTM körébe tartozó gyerekeink a nevelőtanárok részéről több odafigyelést, gondoskodást, következetes számonkérést igényelnek, de többsége ragaszkodó és kezelhető gyerekek. A hátránykompenzációs tevékenység a kollégiumi gyakorlatban nemcsak a hátrányos helyzetű tanulók megsegítését jelenti. Valamennyi veszélyeztetett diákunkkal külön foglalkozunk, elsősorban egyéni törődéssel, nagyobb odafigyeléssel, a megfelelő segítség, támogatás megszervezésével. 8

5. A kollégium kapcsolatrendszere, elvárások, elégedettség Partneri körünkbe a szülők, diákok, pedagógusok és nem pedagógus alkalmazottak, valamint a társintézmények tartoznak. Természetesen legszorosabb együttműködés e téren is anyaiskolánkkal van. A Dunaújvárosi Lorántffy Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium vezetőségének elvi irányításával dolgozunk, és nagymértékben alkalmazkodunk az iskola munkatervéhez, esemény naptárához. A tanulólétszám alapján meghatározó még a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Középiskola, a Dunaferr Szakközép- és Szakiskola valamint, a Rosti Pál Gimnázium is. Utóbbi iskolák éves munkatervét ismerjük és természetesen a bennük foglaltakat, amennyiben azok tevékenységünket érintik, messzemenően figyelembe vesszük. Diákjaink szüleivel a kapcsolattartás szinte napi rendszerességgel telefonon, ill. személyesen történik. Félévkor és év végén gyermekük előmeneteléről, viselkedéséről írásos értesítőt küldünk. Év végén írásbeli visszajelzésben kérjük segítségüket munkánk véleményezésére. A 2013. évi felmérésünkben megkérdeztük a szülőket, hogy Mit várnak el a kollégiumban dolgozó pedagógusoktól?, illetve Mennyire elégedettek a kollégiummal, a kollégiumi neveléssel, a pedagógusokkal, a tárgyi környezettel? Az adatok feldolgozása után azt tapasztaltuk, hogy az elvárások alacsonyabbak, mint ami elvárható. A leginkább fontosnak azt tartják, hogy a pedagógus igazságos legyen és objektív. Emberséges legyen, és jó legyen a kapcsolata a gyerekekkel. Kevesen igénylik, hogy pótolja a szülőt, és negyedük nem tartja fontosnak, hogy a pedagógus készítse fel az élet nehézségeire a gyermekét. A szülők harmada azt sem igényli, hogy kikérdezze a leckét. Rendszeres tájékoztatást a tanulóról csak a fele igényel. A szülők többsége elégedett a kollégiummal. Leginkább elégedettek a kollégium és a család kapcsolatával, általában a nevelők munkájával és a lakhatási feltételekkel. A gyermekeikkel való törődéssel, a róluk való gondoskodással kétharmaduk elégedett. Nem igazán elégedettek az étkezéssel, és a tárgyi felszereltséggel. A pedagógiai munkát illetően a válaszokból az derül ki, hogy nem igazán tudják megítélni. A tanulói felmérések alapján elmondható, hogy diákjaink jól és biztonságban érzik magukat a kollégiumban. Szeretnek itt lenni, mert megfelelően biztosítottak a lakhatási feltételek, tiszta, kulturált a környezet, sok a barát, jó a közösség, és nevelőtanáraikat is kedvelik. Többségük rendszeresen részt vesz a közösségi programokon, kivéve a kötelező foglalkozásokat, amelyeket szívesen hanyagolnának. 6. Összegzés Kollégiumunk létszáma hozzájárul ahhoz a nevelői magatartáshoz, mely lehetővé teszi a tanulókkal való közvetlen, családias törődést. Nevelőtestületünk minden tagjára jellemző az empatikus, türelmes és emberséges viszonyulás a tanulókhoz. A tanulást segítő tevékenységünk mellett évről-évre egyre több időt és energiát igénylő feladatunk diákjaink lelki, magánéleti és társas kapcsolataiból fakadó problémáinak kezelése, amely csak egyéni beszélgetésekkel valósítható meg. Valamennyi diákunk előtt nyitva áll nemcsak a nevelőtanárok, hanem kollégiumunk vezetőjének ajtaja is, ahol az általuk felvetett problémák, kérések meghallgatásra,(és lehetőség szerint) megoldásra találnak. Sokat teszünk azért, hogy diákjaink egymás közötti kapcsolatában erősödjön az egymást segítő, megértő, megfelelő konfliktuskezelő magatartás. Fontosnak tartjuk kollégistáink önálló életvitelének kialakítását, ill. fejlesztését. Különféle feladatokkal bízzuk meg őket, pl. portaügyelet, saját szoba takarítása stb. Az önkormányzati tevékenység a Diákönkormányzat és az őket segítő nevelőtanár irányításával éves munkaterv, ill. a DÖK szervezeti és működési szabályzata alapján folyik. Munkájukról évente beszámolnak az őket megválasztó diákok közösségének - közgyűlés keretében. Sok a tennivaló az önálló önkormányzati munka terén pl. rendezvények előkészítése, szervezése, lebonyolítása, ötleteik megvalósítása, a közösség mozgósítása. Ha nehezen is, de megvalósul a kollégiumi követelmények, ill. a házirend szabályainak elfogadtatása és betartatása. Ugyanakkor folyamatosan csökken a fiatalok tűrőképessége és nő az ellenállásuk az általuk elképzelt 9

életformába való bármilyen beavatkozás ellen. (pl. a szilencium idejének betartása, javasolt korrepetálások igénybevétele, alapvető viselkedési normák és beszédstílus elfogadása stb.) A kollégiumi közösség nem létezhet megbízatások rendszere nélkül. Ez a közösségi lét egyik alapeleme. Minden kollégistának ki kell vennie a részét a közteherviselésből, a köz és közösség javára végzett munkából. Az eredmény az egymásrautaltság elfogadása, belátása, a közösségért végzett munka öröme, a közösen megélt élmény. A megbízatások teljesítésével erősödik a fontosság érzése is, az elvégzett feladat pedig közösségi kincs. Feliratok, hirdetőtábla, faliújság készítése, dekorációban való részvétel éppúgy lehet értelmes megbízatás, mint fontos. Ugyanakkor fel kell ismernünk azt a tényt, hogy egy-egy kollégiumi teljesítmény, kollégiumi siker nem csupán az intézmény munkájától függ. Jól tudjuk, gyakran ugyanannyi munka, nevelői fáradtság kisebb eredményhez vezet, mert bizonyos külső és belső feltételek ellene mozogtak a pedagógusi befektetéseknek. Ma már nem illik mondani, hogy gyenge a gyerekanyag. De valamennyien tudjuk, hogy egy erős szelekcióval dolgozó intézménynek, megannyi rosta után kézhez kapott válogatott társasággal alig kell erőt kifejteni, míg más esetben egy pici kis eredményben (egy elégségesre megírt dolgozatban, egy végigolvasott könyvben, egy rendbe hozott barátságban, szerelemben, egy rendezett öltözékben, egy nagy elszánással eldobott cigarettásdobozban stb.) ott van az egész pedagógiai életművünk. Álljon itt néhány sor az elmúlt néhány év konkrét eredményeiről: A környezet alakítása terén: - az intézmény külső képe és környezete rendezettebbé, belső környezete ha esztétikusabbá nem is, de barátságosabbá, otthonosabbá vált, (társalgó kialakítása, automata mosógépek, mikrohullámú sütő, wi-fi) - a kollégium a tanulók mindennapi munkájához, életviteléhez, iskolai felkészüléséhez, művelődéséhez kellemes, biztonságos környezetet biztosít, - a kollégium közvetlen partnerei (iskola, szülők, fenntartó) elégedettek az intézmény működésével és szolgáltatásaival. Emberi viszonyok terén: - a kollégiumban befogadó, szeretetre alapozó és védő, kiegyensúlyozott pedagógiai környezet biztosítja a nevelőtevékenység hatékonyságát, - a felnőttek és diákok kapcsolatát a partneri bizalom kapcsolata jellemzi, - érvényesülnek a diákok alapvető érdekei, ill. jogai. Pedagógiai munka terén: - családias légkörben, a tudás és kultúraközvetítő-tevékenységgel azonos súllyal jelentkezik a tanulókkal való intenzív foglalkozás. - a magasabb évfolyamokon javuló tendenciát mutat a tanulók neveltségi szintje, kulturális hátrányaik csökkentek. - növekedett az egyes nevelési területek tartalmi gazdagsága, a foglalkozások színvonala javult. - az életrendi kereteket szabályzó házi és napirend rugalmasabban alkalmazkodik a tanulók életkorához és iskolai elfoglaltságaikhoz. Tanulási felkészülés terén: - csökkentek valamelyest a kollégista tanulók hátrányai (felsőbb évfolyamokon jobban érezhető) - a tanulás támogatásával a tanulók zöme és szüleik elégedettek (elégedettségi vizsgálat alapján) Kultúra terén: - a kollégistáink többsége szépíti környezetét, alakítja azt, vigyázva a kollégium berendezéseire, egyéb tárgyaira (főleg a lányok) 10

Munkakultúra terén: - a kollégisták folyamatosan részt vesznek a kollégium működésében, az önkiszolgáló tevékenységben, környezetszépítésben. Folyamatosan rendezik, takarítják a körletet, a szemközti lakók sem reklamálnak már a szemetelés és illetlen viselkedés miatt. Erkölcsi kultúra terén: - a tanulók többségének viselkedéskultúrája fejlődött - a rend és fegyelem elfogadott a kollégiumban, a tanulók zöme fegyelmezett - a közvagyon megbecsülése óvása igen jó szinten áll Szabadidő kultúra terén: - a szabadidő-eltöltési lehetőségek változatosak, gazdagok - a kollégium hagyományokon alapuló követelményrendszere komoly szerepet játszik a művelődési szokások kialakításában 11

III. A kollégiumi nevelés 1. Jövőkép: Az új kihívásoknak csak modernebb pedagógiai filozófiával, tevékenységközpontú módszerek alkalmazásával tudunk megfelelni. El kívánjuk érni, hogy diákjaink alkalmassá váljanak: - a társadalomban való eligazodásra, aktív társadalmi részvételre - felelősségteljes, önálló döntések meghozatalára, - családi szerepek betöltésére, - az életen át tartó tanulás képességére Legyenek: - hazájukat tisztelő és szerető állampolgárok, - az Európai Unió teljes jogú polgárai - dolgozni akaró és képes felnőttek, - képesek elfogadni a társadalmi normákat és értékeket. Olyan intézményként kívánunk működni, amely biztosítja tanulóinknak az esélyegyenlőséget, ugyanakkor az egyéni igényeket is a lehető legteljesebb mértékben tolerálja. 2. Küldetésnyilatkozat Olyan kollégiumot szeretnénk, ahol - a gyerek nem az életre készül, hanem éli az életet, - a bizonytalan hátterű tanulók is szociális biztonságban érzik magukat, és biztosítottak számukra a szociális érés feltételei, - a vegyes életkorú közösségek különböző szintjein (szoba, csoport, kollégium) a közösségi lét megélése biztosított, lehetővé válnak a kamaszkorban oly fontos kortársközösségekben megélhető együttes élmények, érzelmi kapcsolatok, közösségi értékek létrejötte, - a beilleszkedés nem csupán passzív állapot, hanem aktív alkalmazkodás, - a kulturált beszéd és viselkedés normái belső igénnyé válnak, - megtanulható és gyakorolható az önkormányzatiság, biztosított a lehetőség a demokratikus életre való felkészülésre. Mindezek kiemelését azért tartjuk fontosnak, mert a tanulók személyiségfejlődésében óriási szerepük van, hiszen gyengül a társadalom közösségtudata, fokozódik az egyéni siker jelentősége és felborulni látszik az értékrend. 3. Általános alapelvek A kollégiumunk nevelési célja legfőképp a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. Céljaink elérése érdekében diákközpontú, az egyén és a közösség harmóniáján alapuló környezetet és tevékenységrendszert igyekszünk kialakítani, mint pl.: az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása; a tanulók és közösségeik iránti felelősség, a bizalom, a szeretet, a segítőkészség; szakmai és intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében; az alapvető erkölcsi normák érvényesítése; az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevétele; építkezés a tanulók aktivitására, öntevékenységére, önszerveződő képességére; 12

az integrált nevelés, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazása; a szülőkkel, a kollégiumhoz kapcsolódó iskolákkal, a társadalmi környezettel való konstruktív együttműködés; a nemzeti hagyományok megőrzése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése; a nemzetiségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása. 4. A kollégiumi nevelés feladatai A kollégiumunk, a kollégiumi jogviszony fennállása alatt biztosítja diákjai számára az iskolai tanulmányai folytatásához szükséges kollégiumi feltételeket. Köznevelési feladatait kollégiumi ellátás keretében valósítja meg. A kollégiumi nevelés funkciói: A kollégiumi nevelés igen összetett folyamat, funkciói a társadalmi elvárásokból vezethetők le. Benedek István (1997) rendszerét alapul véve a legfontosabbak a következők: Szociális funkció A tanulók szociális háttere különböző, ebből eredően más-más típusú segítséget kell például annak a tanulónak nyújtani, akinek a hazautazása nehezített a kedvezőtlen közlekedési feltételek következtében, mint az alacsony szociokulturális háttérből érkezőknek, vagy a problémás családokban élőknek. Szocializációs funkció Mivel a tanulók eltérő szocializációs szinttel érkeznek, a kollégium alkalmas a szintbeli különbségek csökkentésére, illetve a szocializációs előnyök erősítésére. A kollégium saját értékés normarendszerével önmaga is szocializál, mivel többek közt a közvagyon megbecsülésére, demokráciára, toleranciára, az egyéni- és közösségi értékek megbecsülésére nevel. További szocializációs tényező a kollégiumi nevelők és kollégisták közötti személyes kapcsolat minősége, a felkínált tevékenységrendszerek tartalma és színvonala, vagy a kollégium által kidolgozott értékelési rendszer és az alkalmazott jutalmazási - büntetési elvek és formák is. Életmód mintaadó funkció Az értékpluralizmus elvének tiszteletben tartásával a kollégium értékközvetítő szerepe alkalmas arra, hogy a közösségi együttélés következtében interiorizáljon társadalmilag hasznos és egyénileg értékes életmód modelleket. A kollégiumi közösségi élet különösen jó lehetőséget biztosít a kívánatos normarendszer beépülésének biztosítására, így a közösségi programok, ünnepi műsorok, vetélkedők, de a kollégium belső világa, fizikai környezete és szellemisége is hozzájárul az értékközvetítéshez. Felzárkóztató funkció A kollégium alapfunkciójából fakadóan alkalmas a családok, iskolák és települések közötti hiányok pótlására, ezzel mérsékelve a tanulók közötti esélykülönbségeket. A hatékony felzárkóztatáshoz ismerni kell a hátrányok okait, összetételét, és optimális feltételeket kell biztosítani a kollégisták fejlődéshez. Tehetséggondozó funkció A tehetséggondozási programok legjellemzőbb formái: a tantárgyi jellegű, a sporthoz kötődő, az idegen nyelvek tanulását elősegítő, a művészeti jellegű, a hagyományőrzéshez kapcsolódó és a technikai jellegű foglalkozások. Mindehhez természetesen szükség van a megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosítására is. 13

Pályaorientációs funkció Egy vizsgálat tanulsága szerint a kollégiumi elvárások közül az otthonosság után második helyen szerepel a pályaválasztás segítése (Benedek, 2002). A tanulók reális pályaválasztásának elősegítése érdekében elengedhetetlen feladat az egyéni érdeklődésüknek, képességeiknek és továbbtanulási szándékuknak a megismerése és nyomon követése. E feladat ellátására különösen alkalmas a kollégium, mivel a különböző szakkörök, foglalkozások olyan pluszt adhatnak a tanulóknak, amelyeket sok esetben sem a szülők, sem pedig az iskola nem tud biztosítani. Igen jelentős szerepe van a pályaorientációban a volt kollégistákkal történő kapcsolattartásnak is, hisz a beszélgetések során szinte mindig szóba kerülnek a felsőoktatási intézmények követelményei, vizsgái. Kiemelt feladatok: 1. A tanulás tanítása a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. (A kollégium lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket) az információkeresés különböző formáinak elsajátítása, a tanulási kudarcok okainak feltárása, azok kezelése, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív önértékelés kialakítása, segíteni a mindennapi feladatokra történő felkészülést, gondot kell fordítani arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény ébredjen a tanulókban, mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A feladat végrehajtásának területei: a napi tanórák a felzárkóztató matematika és magyar órák egyéni és csoportos tantárgyi korrepetálás tematikus csoportfoglalkozások 2. Az erkölcsi nevelés Az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. A közösségi életünk, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység. 14

A feladat végrehajtásának területei: önismeret életvitel szakkör, nevelőtanári egyéni törődés, a napi, ill. heti takarítás, körletrendezés és tanulói ügyelet és egyéb közösségi feladatok ellátása a csoportfoglalkozások, a tematikus csoportfoglalkozások a kollégiumi élet valamennyi területe 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Kollégiumunk feladata elősegíteni a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. Foglalkozások, ünnepségek keretében megismertetni a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. A feladat végrehajtásának területei: kollégiumi szavalóverseny karácsony készülődés, kreatív délután az jeles napok környéki csoportfoglalkozások Kollégiumi Diák Nap, - műveltségi vetélkedő tematikus csoportfoglalkozások 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumi nevelés által elősegíteni a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Erősíteni a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó között. Tudatosítani, hogy a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és megfelelő teret kell, hogy kapjon a kollégiumi diákönkormányzati rendszer. A feladat végrehajtásának területei: a diákönkormányzat működtetése, patronálása a Házirend csoportfoglalkozások tematikus csoportfoglalkozások egyébként érvényesülnie kell a kollégiumi élet minden területén 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelésnek elő kell segíteni, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. 15

a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása; elő kell segíteni a kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A feladat végrehajtásának területei: önismeret életvitel szakkör, nevelőtanári egyéni törődés, a napi, ill. heti takarítás, körletrendezés és tanulói ügyelet és egyéb közösségi feladatok ellátása a csoportfoglalkozások a tematikus csoportfoglalkozások a kollégiumi élet valamennyi területe 6. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumnak foglalkoznia kell a nemzeti alaptantervben meghatárott szexuális nevelés kérdéseivel is. A feladat végrehajtásának területei: önismeret életvitel szakkör, nevelőtanári egyéni törődés, a csoportfoglalkozások a tematikus csoportfoglalkozások 7. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Ezért: ösztönözni kell a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz-kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. a kollégiumi pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. a kollégium sportélete járuljon hozzá az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. fontos, hogy a kollégium a diákok számára otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket. 16

A feladat végrehajtásának területei: önismeret életvitel szakkör, nevelőtanári egyéni törődés, Wellness fitness szakkör a csoportfoglalkozások a tematikus csoportfoglalkozások a kollégiumi csoport közösségi élete Kollégiumi Diák Nap az egészség jegyében 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. A feladat végrehajtásának területei: integrált nevelés, nevelőtanári egyéni törődés, a csoportfoglalkozások a tematikus csoportfoglalkozások önismeret életvitel szakkör, a kollégiumi csoport közösségi élete 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A feladat végrehajtásának területei: környezetvédelmi vetélkedő, nevelőtanári egyéni törődés, a csoportfoglalkozások a tematikus csoportfoglalkozások a csoport közösségi élete során, pl.: szelektív hulladékgyűjtés, tudatos víz- és áramfogyasztás 10. Pályaorientáció A kollégiumnak a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. 17

Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést. A feladat végrehajtásának területei: szakkörök, pl.: színjátszó kör, filmklub, nevelőtanári egyéni törődés, a csoportfoglalkozások, volt kollégisták esetbeszámolói, a témához kapcsolódó meghívott előadók, pl.: munkaügyi központ a tematikus csoportfoglalkozások, tanulmányi és tisztasági verseny, a kollégiumi csoport közösségi élete 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés A kollégiumnak, mint bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák-önkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A feladat végrehajtásának területei: nevelőtanári egyéni törődés, pl.: a zsebpénz kezelése a csoportfoglalkozások a tematikus csoportfoglalkozások a kollégiumi csoport közösségi élete 12. Médiatudatosságra nevelés Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. A diákokkal ismertetni kell a média működésének és hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját. A feladat végrehajtásának területei: nevelőtanári egyéni törődés, a csoportfoglalkozások, a tematikus csoportfoglalkozások a témában járatos meghívott előadó önismeret életvitel szakkör, számítógéptermi felügyelet, a kollégiumi csoport közösségi élete 18

IV. A kollégium működése 1. Személyi feltételek, elvárások A kollégiumban a nevelési feladatokat - az Nkt.-ben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező, pedagógus munkakörben foglalkoztatott - kollégiumi nevelőtanár látja el, aki a nevelőtestület tagjaival és vezetőivel szoros szakmai együttműködésben végzi munkáját, rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezik, képes a nevelési folyamat megtervezésére, megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártas a különböző pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazásában, egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgál a diákok számára, megfelelő empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, szeretetet, elkötelezettséget és bizalmat helyezi előtérbe, képes a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére, képes a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani, képes a konfliktusok eredményes kezelésére, munkája során folyamatosan együttműködik a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vevő személyekkel, szervezetekkel. A kollégiumi nevelőtanár munkáját a jogszabályokban foglaltak szerint végzi, tevékenységét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint az egészséges életmódra és a fenntartható fejlődésre nevelés határozzák meg. A kollégiumban dolgozó, nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása kell, hogy jellemezze. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényezőként hat a kollégisták mindennapjaiban. 2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások A kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, a kollégisták biztonságát, kényelmét, ami meg kell, hogy feleljen az otthonosság általános kritériumainak. Meg kell teremteni - a jogszabályi előírásoknak megfelelően - a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális, a sport- és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének feltételeit. A kollégiumnak gondoskodni kell a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről. Kollégiumunkban a törvényi előírásoknak megfelelően az alapvető feltételek bár igen alacsony szinten, de biztosítottak. A működtetésről a Dunaújvárosi Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezete gondoskodik, míg a fenntartás, a nevelőmunka finanszírozása a KLIK Székesfehérvári Tankerületéhez tartozik. A tárgyi, környezeti feltételek szinten tartásához elengedhetetlen a berendezések 1 2 éven belüli cseréje, illetve pótlása, modernizációja. 19

3. A kollégiumi élet megszervezése A kollégiumunk - belső életének szabályozása során - biztosítja a diákok optimális testilelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres és egészséges étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai - a jogszabályi keretek között - a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégium belső életét a Házirend szabályozza. A rendszeres és egészséges étkezés biztosítása a konyha üzemeltetőjén keresztül valósítható meg. Azonban a tanulóink többsége nem él a lehetőséggel, minőségi, anyagi vagy egyéb okokra hivatkozva. Ezért a teakonyhák visszaállítása, illetve a felszereltség bővítése elengedhetetlen feladat. 3.1 Közösségi élet fejlesztése, diákönkormányzat A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A kollégium biztosítja, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetővé tesszük, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A kollégium a megfelelő pedagógiai környezet biztosításával, a társas együttélés formáinak kialakítására különösen alkalmas intézmény, a közösségi élet élésének rendkívüli változatosságot, gazdagságot biztosító színtere. A kollégiumban elhelyezett tanulók számára meghatározó a társadalomba való beilleszkedés szempontjából (szociális és állampolgári kompetencia). A kollégiumi közösségi együttélésben, foglalkozásokban, tevékenységekben formálódnak az erkölcsi és érzelmi viszonyok, a következő életviteli minták megismerésével, példákkal önálló életükre való készülésük könnyebbé válik. A kollégiumi tevékenységrendszer segítségével rendkívül sok ismeretet szerezhetnek tanulóink, úgy a művészetek, tudományok, mint az emberi kapcsolatok köréből, az egyén és a közösség kölcsönhatásainak működéséről. A kollégiumi programok, foglalkozások hozzásegítik tanulóinkat ahhoz, hogy az alapvető, készségek, kompetenciák elsajátításával kialakuljanak bennük azok a tulajdonságok, melyek a felelős állampolgári magatartáshoz szükségesek. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének alapja a tanulók élet- és munkarendjét szabályozó előírások, viselkedési és magatartási normák ismerete, betartása. Ennek szintje, minősége valójában meghatározza az egész kollégiumi élet élhetőségét. Az, hogy a tanulók milyen szinten normakövetők, azt a kollégiumi mindennapok törekvései jelzik. A csoportfoglalkozások témakörei (énkép, önismeret stb.), az úgynevezett irányított beszélgetések, mind-mind lehetőséget adnak a véleménynyilvánításra. A diák-önkormányzati tevékenység, a diákönkormányzati gyűlések, fórumok szintén lehetőséget nyújtanak a vélemények kifejtésére a közösségek és egyének kommunikációjának. Pedagógiai programunkban megfogalmazott céljainkat, feladatainkat a kollégisták által választott aktív diákönkormányzattal tudjuk megvalósítani. Egy megfelelően működő diákönkormányzattól elvárjuk, hogy aktívan és szervesen részt vegyen a kollégium működésében, érdeklődjön a kollégiumban zajló közösségi programokról, a diákság életéről. Fontos elvárás, hogy programokat szervezzen, javaslataival, kezdeményezésével a kollégiumi élet színesítésére és fejlesztésére törekedjen. Ennek érdekében szükségét érezzük annak, hogy a diákönkormányzatot évről-évre újjáépítsük, hiszen a felelősök folyamatos fluktuációja miatt szükséges a patronáló beavatkozás. A megújulás folyamatában való cselekvő részvétel minden pedagógus feladata (egyes területek feladatainak pontosabb meghatározása, a szervezet 20