AZ INFORMATIKAI INTEROPERABILITÁS SZABÁLYOZÁSA A NATO-BAN

DR. MUNK SÁNDOR AZ INFORMATIKAI INTEROPERABILITÁS SZABÁLYOZÁSA A NATO-BAN A XXI. századi globalizáció, illetve az információtechnológia mindmáig gyorsuló fejlődése és egyre bővülő lehetőségei következtében a kibontakozó információs korszakban a különböző szereplők közötti együttműködés minden (politikai, védelmi, gazdasági, kulturális stb.) szférában egyre nagyobb szerepet játszik. Ennek megfelelően növekszik a szereplők közötti interoperabilitás jelentősége is, amelynek megjelenése és előtérbe kerülése a technikai és ezen belül elsősorban az informatikai rendszerek és eszközök hálózatba kapcsolódásához kötődik. Az interoperabilitás és ezen belül az informatikai rendszerek, eszközök közötti interoperabilitás szerepe napjainkban különösen jelentős szerepre tett szert a katonai alkalmazásban. A megváltozott biztonságpolitikai környezetben, a katonai műveletek jellegében és az azokat végrehajtó erők felépítésében bekövetkezett változások eredményeként az interoperabilitást a NATO új stratégiai koncepciója már a Szövetség hatékony működése egyik alapvetően meghatározó tényezőjének minősítette. A NATO prágai csúcsértekezletét megelőzően a Prágai Képességfejlesztési Elkötelezettség előkészítéseként a védelmi miniszterek az interoperabilitást a négy kiemelt jelentőségű műveleti képesség-terület egyikeként azonosították. Az informatikai interoperabilitás megnövekedett szerepe maga után vonta az ezzel kapcsolatos alapvető elképzelések és a szabályozórendszer folyamatos változását, fejlődését is. A Magyar Honvédség, mint egy NATO tagállam hadereje számára az interoperabilitás kialakítása és fenntartása a szövetséges, a koalíciós és más együttműködő partnerekkel küldetései és feladatai eredményes és hatékony végrehajtásának mindinkább alapvető feltételévé válik. Ehhez arra van szükség, hogy az együttműködő partnerek ismerjék a NATO informatikai interoperabilitással kapcsolatos elveit, elképzeléseit, céljait, követelményeit, tevékenységrendszerének szabályait. Jelen publikáció alapvető célja, hogy bemutassa a NATO informatikai interoperabilitással kapcsolatos szabályozórendszerét és annak fejlődését, változásait a NATO 1999-es csúcstalálkozóján elfogadott új stratégiai koncepció érvénybelépésétől napjainkig. Ennek érdekében összegzi és bemutatja a szabályozórendszer felépítését, alapvető összetevőit, valamint ismerteti az egyes összetevők rendeltetését és alapvető tartalmi elemeit. 141

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK A SZABÁLYOZÓ RENDSZER A WASHINGTONI NATO CSÚCS UTÁN A NATO informatikai (C3) interoperabilitással kapcsolatos szabályozói és támogató összetevői napjainkban egy olyan többrétegű struktúrába szerveződnek, amelynek megnevezése, felépítése és elemei az idők során folyamatos fejlődésen mentek keresztül. Az 1990-es évekig közel húsz éven át a NATO informatikai interoperabilitási tevékenységrendszerének alapját a NATO interoperabilitási menedzsment terv 1 és a NATO interoperabilitási tervezési dokumentum 2 képezte. Ez a két dokumentum szabályozta a bit- és karakter-orientált üzenetcsere, mint az informatikai rendszerek közötti interoperabilitás alapvető feltétele alkalmazásának rendjét. Az 1990-es években a biztonságpolitikai és katonai környezet jelentős változásokon ment keresztül, amelynek következtében a NATO új stratégiát dolgozott ki. Az 1999-es washingtoni NATO csúcstalálkozón elfogadott új hadászati koncepció az interoperabilitást a Szövetség hatékony működése egyik alapvetően meghatározó tényezőjének minősítette. Mindez maga után vonta az informatikai interoperabilitással kapcsolatos szabályozó, tevékenység és eszközrendszer átalakítását is, amelynek eredményei a NATO interoperabilitási keretrendszere és annak összetevői formájában jelentek meg. Az újonnan kialakított NATO interoperabilitási keretrendszer 3 egy, az 1. sz. ábrán látható három rétegű struktúrát képezett: A keretrendszer alapját, a politika (Policy) réteget, egyedül a NATO informatikai interoperabilitási politikáját rögzítő dokumentum alkotta. A végrehajtás (Execution) réteg két összetevője a NATO interoperabilitási menedzsment terv és a Gördülő interoperabilitási program volt. A NATO informatikai interoperabilitási politika meghatározása a NATO informatikai testület (NATO C3 Board), a NATO interoperabilitási menedzsment terv kidolgozása pedig az interoperabilitási albizottság (AC/322 SC/2) felelősségi körébe tartozott. A termékek (Products) réteg, más néven NATO informatikai interoperabilitási környezet két részre tagolódott: a tervezést és a megvalósítást támogató összetevőkre. Ezek közé az architektúrális leírások és modellek, valamint a közös informatikai interoperabilitási szabványok 4, a közös informatikai intero 1 NATO Interoperability Management Plan NIMP. 2 NATO Interoperability Planning Document NIPD. 3 NATO Interoperability Framework NIF. 4 NATO C3 Common Interoperability Standards NCIS. 142

perabilitási szabvány-profilok 5 és a közös működtetési környezet 6 tartoztak. Ezen összetevők nagyobb részét az először 1999-ben kidolgozott NATO informatikai rendszer technikai architektúra dokumentum-sorozat tartalmazta. Politika Végrehajtás NATO informatikai interop. politika NATO interoperabilitási menedzsment terv Gördülő interoperabilitási program Termékek tervezést támogató összetevők megvalósítást támogató összetevők 1. sz. ábra. A NATO interoperabilitási keretrendszer 7 A NATO informatikai interoperabilitási politika 8 rendeltetése az informatikai interoperabilitással kapcsolatos alapvető NATO elképzeléseknek és az ehhez kapcsolódó szerep- és felelősségi köröknek a rögzítése. A dokumentumban foglaltak célja a Szövetség működési eredményességének és a rendelkezésre álló erőforrások felhasználási hatékonyságának növelése interoperábilis és fenntartható informatikai (C3) rendszerek megvalósítása révén, a megfelelő információt biztosítva ezzel a megfelelő felhasználók számára a megfelelő időben. Mindez a NATO interoperabilitási környezet megfelelő elemeinek a NATO informatikai interoperabilitási tevékenységrendszer 9 előírásaival öszszhangban történő alkalmazásával valósítható meg. A dokumentum magában foglalta a NATO elképzelését az informatikai rendszerek interoperabilitásáról, ezen belül az interoperabilitás és az informatikai interoperabilitás fogalmainak értelmezését, az interoperabilitási kérdésekben érintett 5 NATO C3 Common Standards Profile NCSP. 6 NATO Common Operating Environment NCOE. 7 Forrás: NATO Interoperability Management Plan, Volume II, 2002. [Figure 1-1, 3.o.] 8 NATO Policy for C3 Interoperability. 9 NATO C3 Interoperability process. 143

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK szereplőket és rendszereket, az interoperabilitás fokozatainak meghatározását, valamint az informatikai interoperabilitási tevékenységrendszer alapjainak meghatározását. Megszabta az informatikai interoperabilitási keretrendszer felépítését és alapvető összetevőit, végül megfogalmazta a politika megvalósításában érintett szereplők körét, valamint az egyes feladatokhoz kötődő felelősségüket. A NATO interoperabilitási menedzsment terv rendeltetése az informatikai interoperabilitási politika megvalósításához szükséges stratégia és feladatok rögzítése. A terv két kötetből állt, amelyből az első az informatikai interoperabilitás megvalósítási folyamatának átfogó irányelveit határozta meg, míg a második a végrehajtáshoz szükséges közvetlen iránymutatásokat tartalmazta. A második kötet részét képezte a NATO informatikai interoperabilitási környezet, a termék réteget alkotó támogató összetevők alkalmazásával kapcsolatos, az informatikai rendszerek életciklusa során megvalósítandó feladatok meghatározása, a NATO informatikai rendszerek architektúrális leírásának keretrendszere, annak összetevői és alkalmazási rendje, az architektúrális leírások alkalmazásának rendje az informatikai interoperabilitási követelmények, hiányosságok és feladatok meghatározása, illetve a képességcsomagok kidolgozása során, az interoperabilitási tesztelési infrastruktúra leírása, valamint a gördülő interoperabilitási program áttekintése. A Gördülő interoperabilitási program 10 rendeltetése az informatikai interoperabilitási követelmények NATO szintű összehangolt kezelése. A Gördülő interoperabilitási program tulajdonképpen egy web-alapú eszköz, amely biztosítja az informatikai jellegű képességfejlesztési feladatokat, a NATO C3 szervezet (NC3O) célkitűzéseit, az interoperabilitási követelményeket, hiányosságokat és feladatokat, valamint a vonatkozó szabványosítási egyezményeket. A kapcsolódó információkat és interoperabilitási feladatokat az arra jogosultak rögzítik a programban. Ezek alapján történik meg a különböző célkitűzésekhez az ütemezés és a megvalósításért felelős szervezet kijelölése, majd a végrehajtó szervezetek és projektek meghatározása, végül a megvalósításra vonatkozó állapotadatok rögzítése. A NATO informatikai rendszer technikai architektúra 11 rendeltetése a NATO informatikai fejlesztésekhez szükséges irányelvek és technikai jellegű támogató összetevők összegzése, amelyek az informatikai rendszerek közötti együttműködés elősegítéséhez szükséges szabványok és termékek meghatározása. Az NC3TA első verziója 1999 júliusában jelent meg, majd ezt a dokumentum jellegéhez igazodóan megtervezett módosítási rendnek megfelelően évente követték az újabb verziók, amelyek 2001-től az ADatP 34 azonosítót viselik. 10 Rolling Interoperability Programme. 11 NATO C3 Technical Architecture NC3TA. 144

A dokumentum öt kötetből áll, amelyből az első a dokumentum továbbfejlesztésének és kezelésének szabályait rögzíti, a második architektúrális leírásokat és modelleket tartalmaz, a harmadikban az alapvető szabványok és profilok találhatóak, a negyedik az interoperabilitás szempontjából lényeges szerepet játszó közös szabvány-profilokat foglalja magában, végül az ötödik a NATO közös működtetési környezetet írja le. 12 Az öt kötet mellett a 3.0 verziótól kezdődően megjelent egy, a közös szabvány-profilok kiválasztását indokló dokumentum, majd a 4.0 verziótól kezdődően egy, az alapdokumentumban foglaltak megvalósítási rendjét leíró kézikönyv. 13 A SZABÁLYOZÓ RENDSZER A PRÁGAI NATO-CSÚCS UTÁN A NATO 2002-es prágai csúcstalálkozója és az ott elfogadott Képességvállalási Elkötelezettségek sok tekintetben ismét új helyzetet teremtettek, amely ezt követően az interoperabilitási szabályozórendszerben is tükröződött. Ennek eredménye többek között a NATO átfogó interoperabilitási politikájának kidolgozásában és az informatikai interoperabilitási struktúra átalakulásában jelentkezett. A NATO interoperabilitási keretrendszer megnevezése NATO informatikai interoperabilitási környezetre 14 változott és felépítése négyrétegűre módosult, amelyet a következő ábra szemléltet: 12 I. Management; II. Architectural Descriptions and Models; III. Base Standards and Profiles; IV. NC3 Common Standards and Profiles (NCSP); V. NC3 Common Operating Environment (NCOE). 13 Rationale for the Selection of NCSP Services and Standards; Implementation Handbook. 14 NATO C3 Interoperability Environment NIE. 145

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK Politika NATO informatikai interop. politika Irányelv Útmutatás Támogató összetevők NATO interoperabilitási direktíva NATO informatikai rendszerátalakítási interoperabilitási kézikönyv tervezést, megvalósítást és működést támogató összetevők 2. sz. ábra. A NATO informatikai interoperabilitási környezet 15 A politika (Policy) réteg változatlanul egyetlen összetevője a megnevezésében kismértékben módosult informatikai interoperabilitási politika. Az irányelv (Directive) réteget az informatikai interoperabilitási direktíva, míg az útmutatás (Guidance) réteget az informatikai rendszer-átalakítási interoperabilitási kézikönyv 16 alkotja. A támogató összetevők (Enablers) közé tartozik az informatikai rendszer-architektúrák keretrendszere, az informatikai rendszer technikai architektúra, az interoperabilitási környezet tesztelési infrastruktúra, az interoperabilitást támogató eszközök, valamint a NATO és nemzeti interoperabilitási profilok és szabályozók. A NATO C3 testület által előírt támogató eszközök körét az interoperabilitási direktíva rögzíti, a NATO és az érintett államok szükség szerint más támogató eszközöket is alkalmazhatnak. A felsorolt összetevők közül a NATO informatikai interoperabilitási politika 17 megnevezése kismértékben módosult, felépítése lényegében változatlan maradt, tartalmában azonban tükröződnek a prágai csúcs után bekövetkezett változások. Nem történt érdemi elvi és strukturális változás a NATO informatikai rendszer technikai architektúrában (NC3TA) sem, az újabb és újabb verziókban azonban folyamatosan jelennek meg a korszerű informatikai architektúrák, szabványok, szolgáltatások és eszközök. 15 Forrás: NATO C3 System Interoperability Policy, 2004. Figure 3-1, 7. o. 16 NATO C3 System Transformation Interoperability Handbook NTIH. 17 NATO C3 System Interoperability Policy. AC/322-D(2004)0039 Annex 1. 146

A NATO átfogó interoperabilitási politikája 18 2004 végén jelent meg a nemzeti fegyverzeti igazgatók értekezlete 19 és az informatikai testület (C3 Board) kidolgozásában. A dokumentum az interoperabilitás átfogó (szervezeti, működési szintű) definíciójára és értelmezésére épül. Célja, hogy olyan magas szintű célkitűzéseket, elveket és felelősségi köröket határozzon meg, amelyeket a nemzetek és a NATO-testületek, valamint bizottságok felhasználnak a szövetségi szintű interoperabilitási követelmények meghatározása és érvényesítése során. A politika irányelveket fogalmaz meg a NATO interoperabilitási tevékenységrendszer kialakításához, valamint az interoperabilitási követelmények összehangolásához, ami alapul szolgál a részletesebb, szakterület-specifikus interoperabilitási politikák kidolgozásához. A NATO interoperabilitási politika rögzíti az alapvető interoperabilitási célkitűzéseket (képesség a kommunikációra, képesség az együttes tevékenységre, képesség egymás támogatására, közös felkészülés és gyakorlás); megfogalmazza az érvényesítendő interoperabilitási alapelveket; szabályozza az interoperabilitással kapcsolatos együttműködés rendjét; fő vonalakban körvonalazza az alapvető szereplők a NATO katonai szervek, a főbb NATO-testületek és -bizottságok, az egyes nemzetek, valamint a NATO szabványosítási szervezet felelősségi körét; végül meghatározza, hogy a létező szakterületi interoperabilitási politikákat és a NATO szabványosítási politikát felül kell vizsgálni az átfogó interoperabilitási politika tükrében. A NATO informatikai interoperabilitási direktíva 20 rendeltetése, hogy meghatározza a NATO informatikai interoperabilitási tevékenységrendszer során kötelezően betartandó irányelveket és kötelezően alkalmazandó támogató összetevőket. A dokumentumban foglaltak érvényesítése kötelező minden új, vagy jelentős mértékben módosításra kerülő összhaderőnemi és közös finanszírozású NATO informatikai rendszer esetében. Az interoperabilitási direktíva 2. fejezete a NATO informatikai interoperabilitási tevékenységrendszer (lásd a következő ábrán) leírását, kötelező összetevőit, valamint az érintett szereplők felelősségi körét rögzíti. Ezt követően a direktíva további fejezetei az interoperabilitást támogató összetevők általános ismertetését, kötelezően betartandó és alkalmazandó elemeiket, valamint a vonatkozó felelősségi köröket tartalmazzák. 18 NATO Policy for Interoperability. 19 Conference of National Armament Directors CNAD. 20 NATO C3 System Interoperability Directive NID. AC/322-D(2004)0040 Annex 1 (Version 2). 147

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK követelmények forrásai védelmi tervezés nemzeti programok alkalmazási tapasztalatok forráselemzés / követelmény meghatározás követelmények osztályozása NHQC3S értékelés NC3B irányítás nemzeti közreműködés visszacsatolás visszacsatolás új szabványok új telepített képességek új eljárások pld. követelmények érvényesítése a megfelelő szervek által 3. sz. ábra. A NATO informatikai interoperabilitási tevékenységrendszer 21 A NATO informatikai rendszerarchitektúrák keretrendszerének 22 rendeltetése az informatikai rendszerek architektúrális leírása során alkalmazandó elvek és eszközök meghatározása. Az architektúra egy meghatározott rendszer (rendszer-összetevő) jelenlegi, vagy jövőbeni állapotának leírása, összetevőinek, azok működésének és kapcsolatainak, valamint ezek szabályainak és korlátozásainak meghatározásával. Egy architektúrális leírás három különböző nézettípus kombinációja, amelyek mindegyike más és más nézőpontból írja le az adott rendszert, vagy rendszer-csoportot. A működési nézet 23 az adott szervezeti funkció(k) megvalósításához, vagy támogatásához szükséges szervezeti és működési elemeket, folyamatokat és tevékenységeket, valamint az információáramlás rendjét írja le. Ez a leírás az alkalmazói elképzeléseket, követelményeket rögzíti és tartalmát nem korlátozza egyetlen megoldás, vagy előfeltételezés sem. A rendszer nézet 24 az adott szervezeti funkció(k) megvalósításához, vagy támogatásához szükséges külső és belső rendszer(eke)t, valamint kapcsolataikat írja le. Végül a technikai nézet 25 a rendszer(ek) elemeinek elrendezését, együttműködését és egymástól való függőségét ábrázolja. 21 Forrás: NATO C3 System Interoperability Directive, 2004. Figure 2-1, 5. o. 22 NATO C3 System Architecture Framework NAF. 23 Operational View. 24 Systems View. 25 Technical View. 148

Az egyes nézetek segítségével négy különböző architektúra-típus írható le. Az átfogó architektúra a NATO informatikai rendszere legfelső szintű, hoszszabb távra (legfeljebb 15 évre) tervezett konfigurációjának leírása, amely a további architektúra-típusok kidolgozásának alapját képezi. A referencia architektúra egy adott rendszer átfogó elvi felépítésének hosszabb távon (a NATO tervezési folyamatnak megfelelően 6 évre) érvényes leírása, amely mindenekelőtt a követelmények meghatározása, a képességcsomagok kialakítása során használható. A cél-architektúra egy adott rendszer részletesebb, a fejlesztési célt rögzítő leírása, amelyet elsősorban a rendszerek tervezése során használnak fel. Időbeni érvényessége természetesen rövidebb a referencia architektúráénál, jellemzően két-három év. Végül a kiinduló (baseline) architektúra egy létező telepített rendszer alapváltozatának leírása. Az egyes nézetekhez a keretrendszer meghatározott típus-formátumokat (template) határoz meg, amelyek alkalmazása megkönnyíti az architektúrális leírások megértését, elősegíti egységességüket és teljességüket. Az informatikai rendszerek leírása során csak a keretrendszerben szereplő típus-formátumokat szabad használni, amelyek közül a keretrendszer meghatározott típusok alkalmazását kötelezővé teszi. A NATO informatikai interoperabilitási környezet tesztelési infrastruktúra 26 rendeltetése a szabványok, termékek és rendszerek tesztelésének támogatása. Az infrastruktúra egy többnemzetiségű, NATO és nemzeti tesztelési kapacitásokból álló rendszer, amelynek működését a NATO-parancsnokság részét képező NIETI központi csoport 27 koordinálja. A csoport tevékenységét, illetve az interoperabilitási tesztek végrehajtását egy, a következő csoportba tartozó speciális eszköz (NCTIT) támogatja. A NATO interoperabilitást támogató eszközök 28 rendeltetése az interoperabilitási tevékenységrendszer megvalósításához szükséges információk megosztásának támogatása, rendelkezésre bocsátása. Az informatikai portál 29 egységes, centralizált lehetőséget biztosít a különböző, eltérő formátumú adattárakban rendelkezésre álló, interoperabilitással kapcsolatos információk eléréséhez, összekapcsolásához és felhasználásához. Az információs erőforrás katalógus 30 egy web-alapú támogató és nyilvántartó eszköz, amelynek rendeltetése a NATO szervezeti adatmodell 31 és metaadatainak kezelése, karbantartása és rendelkezésre bocsátása. Az XML nyilvántartás 32 rendeltetése a szabványos 26 NATO C3 Interoperability Environment Test Infrastructure NIETI. 27 NIETI Core Team NCT. 28 Interoperability Support Tools. 29 NATO C3 Portal NC3P. 30 NATO C3 Information Resource Dictionary System IRDS. 31 NATO Corporate Data Model. 32 NATO XML Registry. 149

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK XML adatelem definíciók tárolása. A további eszközök közé pedig a kidolgozás alatt álló architektúrális leírást támogató eszközök, a NATO informatikai rendszerek teljes életciklusának követését biztosító informatikai tervező rendszer 33, valamint a tesztelési információkat kezelő rendszer 34 tartozik. ÖSSZEGZÉS A NATO informatikai interoperabilitással kapcsolatos szabályozórendszere a biztonságpolitikai környezetben, illetve a katonai műveletek jellegében és az azokat végrehajtó erők összetételében bekövetkezett változásokhoz igazodóan az elmúlt időszakban folyamatos fejlődésen, bővülésen ment keresztül. A változások csomópontjai a meghatározó jelentőségű NATO csúcsértekezletekhez, illetve az azokon megfogalmazott célkitűzésekhez és feladatokhoz kapcsolhatók. A NATO-szabályozórendszer alapvető összetevőjét az informatikai interoperabilitási politika képezi, amelynek megvalósítását számos további dokumentum és eszköz szabályozza, támogatja. A kezdetben szűkebben értelmezett elsősorban a karakteres és bitorientált üzenetformátumokra épülő informatikai interoperabilitás tartalma a technikai és szintaktikai kérdésekről fokozatosan kibővült a tartalmi, szemantikai problémákra is. Emellett előtérbe került az átfogó, szervezeti (működési) interoperabilitás vizsgálata és szabályozása is, amelynek eredménye 2004 végén egy új szabályozó dokumentum megjelenésében öltött testet. A NATO informatikai interoperabilitási szabályozórendszer összetevői kötelező feladatokat határoznak meg az újonnan kifejlesztett, vagy jelentős mértékben módosításra kerülő összhaderőnemi és közös finanszírozású NATO informatikai rendszerek számára, illetve követelményeket fogalmaznak meg a NATO és a nemzeti informatikai rendszerek közötti interoperabilitásra vonatkozóan. Összességében megállapítható, hogy az informatikai interoperabilitás kialakítása és fenntartása jelentős szabályozási és megvalósítási feladatot jelent egy nemzeti haderő számára. FELHASZNÁLT IRODALOM ADatP 34, NATO C3 Technical Architecture. Volume 1-5. Version 3.0 ISSC NATO Open Systems Working Group, 2001. december 15. 33 NATO C3 Planning System. 34 NIETI Core Team Information Tool NCTIT. 150

ADatP 34, NATO C3 Technical Architecture. Volume 1-5. Version 4.0 ISSC NATO Open Systems Working Group, 2002. december 16. ADatP 34, NATO C3 Technical Architecture. Volume 1-5. Version 5.1 ISSC NATO Open Systems Working Group, 2004. március 3. ADatP 34, NATO C3 Technical Architecture. Volume 1-5. Version 6.0 ISSC NATO Open Systems Working Group, 2004. szeptember 30. NATO Architecture Framework for C3 Systems (NAF). Draft V0.9. 2003. július. NATO C3 System Interoperability Directive (Version 2). NATO C3 Board, 2004. NATO C3 System Interoperability Policy. NATO C3 Board, 2004. NATO C3 Technical Architecture. Volume 1-5. Version 1.0 ISSC NATO Open Systems Working Group, 1999. július 30. NATO C3 Technical Architecture. Volume 1-5. Version 2.0 ISSC NATO Open Systems Working Group, 2000. december 15. NATO Policy for Interoperability. NATO Committee for Standardization, 2004. december. 151