Minőségbiztosítás a felsőoktatásban (1)

Minőségbiztosítás a felsőoktatásban (1) Tantárgyfelelős: Dr. Illés B. Csaba egyetemi tanár Dr. Illés B. Csaba egyetemi tanár Előadók: Kozma Tímea egyetemi adjunktus 1 Teljesítmény értékelése (1) - L A félévi aláírás feltétele: Az önálló feladat határidőre történő leadása és az elérhető összpontszám min. 30 %-ának elérése; A félévi munka pontozási rendje: Önálló feladat készítése és megvédése: 100 pont Javítás, utóvizsga: Írásbeli vizsga a meghirdetett időpontokban. 2

Teljesítmény értékelése (2) - L Ponthatárok Osztályzat 0-50 pont elégtelen (1) 51-65 pont elégséges (2) 66-75 pont közepes (3) 76-85 pont jó (4) 86-100 pont jeles (5) 3 Önálló feladat leírása (1) - L Feladat leírása: Előre egyeztetett témában egyéni (vagy csoportos) munkában egy 20-50 oldal terjedelmű tanulmány készítése. Téma kiválasztása a konzultáció időpontjában, de legkésőbb 2009. december 18. 10.00 óra. Felépítése: (Fejezet-/alfejezetcímek decimálisan számozva!) Fedőlap (szerző(k) neve(i), cím, év, Gödöllő) Összefoglalás (1 oldal vezetői összefoglaló ) Tartalomjegyzék Bevezetés ( téma aktualitása, a dolgozat fő célkitűzése(i), kérdőíves kutatás esetében a módszertan bemutatása) A téma tartalmi kifejtése, értékelése Következtetések és javaslatok ( Kérdőíves kutatás esetében összefoglaló értékelés.) Irodalomjegyzék Mellékletek(A terjedelembe nem számít bele!) Formai követelmények (Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, szimpla sortáv, 2,5 cm-es margók, DOC formátum) Elérhető pontszám: 100 pont (minimálisan elérendő: 30 pont) Beadási határidő: 2010. január 8. 10.00 óra (Tanszéken (Kozma Tímea részére) leadva nyomtatott és elektronikus formában is! (kozma.timea@gtk.szie.hu)) 4 Az önálló feladatot a meghirdetett vizsga napon meg kell védeni!

Önálló feladat leírása (2) - L Beküldési cím: Dr. Illés B. Csaba egyetemi tanár Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Vállalatgazdasági és Szervezési Intézet Vállalati gazdálkodás és Menedzsment Tanszék Gödöllő Páter Károly u. 1. 2103 Fontos! Az önálló feladat le nem adása v. késedelmes leadása a félévi aláírás megtagadását vonja maga után. Az egymásról másolt (azonos) esszék közül egyik sem kerül elfogadásra és a másolás valamennyi érintett számára, szintén a félévi aláírás megtagadásával jár. 5 Az önálló feladatok témái N, L 1. Mutassa be az ISO rendszer alkalmazhatóságát, előnyeit, hátrányait, nehézségeit a felsőoktatásban! 2. Mutassa be az TQM rendszer alkalmazhatóságát, előnyeit, hátrányait, nehézségeit a felsőoktatásban! 3. Mutassa be az EFQM modell alkalmazhatóságát, előnyeit, hátrányait, nehézségeit a felsőoktatásban! 4. Mutassa be és hasonlítsa össze egy külföldi felsőoktatásban alkalmazott minőségdíjat a magyar felsőoktatási minőségdíjjal! 5. Részletesen mutassa be egy hazai vagy egy külföldi felsőoktatási intézmény minőségbiztosítási rendszerét, annak működtetését! 6. Mutassa be az EU felsőoktatási minőségpolitikájának fejlődését és annak magyarországi hatásait! 7. Mutassa be egy EU ország ún. külső akkreditációs rendszerének működését, rámutatva a magyartól való eltérésekre! 8. Készítsen a felsőoktatás minőségéhez, minőségbiztosításához kacsolódóan saját vizsgálatot (kérdőív, mélyinterjú) egy egyeztetett témában, végezze el a kérdőívezést, az adathalmaz felvitelét, leíró, ill. egyszerű statisztikai elemzését! 6

Milyen oktatási segédanyagok állnak rendelkezésre a felkészüléshez? Kötelező irodalom Ajánlott irodalom Előadói segítség: illes.b.csaba@gtk.szie.hu fogadóóra: hétfő 15-17 óra kozma.timea@gtk.szie.hu fogadóóra: kedd 14-16 óra 7 Kötelező irodalom: Veress Gábor (1999): A felsőoktatási intézmények minőségmenedzsmentje. Műszaki Könyvkiadó Bálint Julianna (2009): Minőségfejlesztés az oktatásban Gyakorlati útmutató oktatási intézmények számára. Verlag Dashöfer Kiadó előadások anyagai Ajánlott irodalom: Veress Gábor (1996): A minőségügy alapjai. Műszaki Könyvkiadó (1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról) 107/1995. (XI.4.) Országgyűlési Határozat (1996. évi LXI. Törvény) 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról Tudományos és szakfolyóiratok: Felsőoktatási Megoldás Magazin Felsőoktatás Modern Iskola Education Minőség és Megbízhatóság Magyar Minőség MAB kiadványok stb. 8

Hasznos internetes oldalak Oktatási és Kulturális Minisztérium http://www.okm.gov.hu/ Magyar Akkreditációs Bizottság http://www.mab.hu/ Magyar Tudományos Akadémia http://www.mta.hu/ Felsőoktatási és Tudományos Tanács http://www.ftt.hu/ Magyar Rektori Konferencia http://www.mrk.hu/ Oktatási Hivatal http://www.oh.gov.hu/ Educatio http://www.hier.iif.hu/hu/educatio.php Magyar Minőség Társaság http://www.quality-mmt.hu/ XVII. Magyar Minőség Hét november 5. oktatási nap Felvételi Információs Szolgálat www.fisz.hu Országos Felvételi Információs Központ http://www.felvi.hu/ 9 Az 1. előadásblokk témakörei A követelményrendszer ismertetése Az önálló feladat megbeszélése A tantárgy aktualitása: A felsőoktatás minőségmenedzsmentjének jelentősége, és speciális problémái. Alapfogalmak és összefüggések Minőség fogalmának értelmezése Minőség iránti elkötelezettség fejlődése Termelés-szolgáltatás közti különbségek Szolgáltatások főbb jellemzői Oktatás helye a szolgáltatások között A minőség értelmezése a felsőoktatásban Érintett szemlélet a felsőoktatásban A felsőoktatás minőségének biztosításának szereplői országos és intézményi szinten (külső-belső szereplők, szervezetek) Minőséggel összefüggő főbb fogalmak értelmezése a felsőoktatásban 10

A magyar felsőoktatás minőségét alakító, befolyásoló tényezők I. Demográfiai trendek. a globalizáció, EU-hoz való csatlakozás (a hallgatók elszívása, az oktatók elszívása, a jogrendben tájékozatlanság, a műszaki szabályozásban tájékozatlanság ) állami szerepvállalás. Vegyes rendszerű felsőoktatás: az állami intézmények mellett megjelentek az egyházi és alapítványi intézmények. A nappali tagozatra járók aránya csökken, a távoktatásban részesülők száma pedig évről évre nő, Felsőoktatási intézmények integrációja, összevonása, Bolognai folyamat, Egyre inkább elterjedt gyakorlattá válik az élethosszig tartó tanulás, Differenciálódás: az oktatási programok széles skálája alakult ki, Diverzifikálódás majd homogenizálódás az intézményi hálózatban. 11 A felsőoktatás hallgatói létszámának változása 1960 1970 1980 1990 2001 2002 2003 2004 2005 2006 A 20-24 éves korcsoport száma (ezer fő) 679 779 814 679 812 782 748 716 688 675 A felsőoktatásban tanuló hallgatók száma (ezer fő) 45 81 101 102 349 382 409 422 424 416 % arány 7% 10% 12% 15% 43% 49% 55% 59% 62% 62% 1960 1970 1980 1990 2001 2002 2003 2004 2005 2006 A 20-24 éves korcsoport száma (ezer fő) 679 779 814 679 812 782 748 716 688 675 A felsőoktatásban tanuló nappali tagozatos hallgatók száma (ezer fő) 29 54 64 77 193 203 216 226 231 239 % arány 4% 7% 8% 11% 24% 26% 29% 32% 34% 12 35%

A felsőoktatásban tanulók arányának változása Ezer fő 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1990/1991 1995/1996 2003/2004 2004/2005 Tanév Összes felsőoktatásban tanuló Nappali oktatásban tanuló 13 A felsőfokú oklevelet szerzett hallgatók arányának változása 60 Ezer fő 50 40 30 20 10 Felsőfokú oklevelet szerzett Nappali tagozaton felsőfokú oklevelet szerzett 0 1990 1995 2003 2004 Év 14

Az első éves hallgatók és a 18 éves korúak aránya 180 160 140 ezer fő 120 100 80 a nappali tagozaton első évet kezdő hallgatók száma a 18 évesek száma 60 40 20 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 1997-ben 100-ból 28-an, 2005-ben 45-en tanultak tovább főiskolán, egyetemen nappali tagozaton. 15 Népességcsökkenés 1997-ben a 160 ezren ünnepelték a 18. születésnapjukat, 2015-ben 100 ezren fogják A 18. éves korúak számának alakulása 170 160 150 140 130 120 A 18. éves korúak száma 110 100 90 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 16

Ezer fő. Jan. 1. A magyar népesség számának alakulása 12000,0 11000,0 10000,0 9000,0 8000,0 7000,0 6000,0 5000,0 4000,0 3000,0 2000,0 1000,0 0,0 A magyar népesség számának alakulása (30 éves előrejelzés) 2004 2000 1996 1992 1988 1984 1980 1976 1972 1968 1964 1960 1956 1952 1948 1944 1940 1936 1932 1928 1924 1920 Évek: 1920-2004 y = -0,5659t 2 + 77,569t + 7778,1 R 2 = 0,9568 17 A 18 éves népesség számának alakulása Ezer fő 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 1993. 2000. 2010. 2018. Év 18

19 A magyar duális képzési szerkezet MUNKAERŐPIAC DOKTORI KÉPZÉS (3 év) doktori program1;2..z EGYETEMI KIEGÉSZÍTŐ KÉPZÉS (2 év) Szak1; Szak 2;...; Szak k-1; Szak k EGYETEMI KÉPZÉS (5-6 év) Szak1; Szak 2;...; Szak n-1; Szak n FŐISKOLAI KÉPZÉS (3-4 év) Szak1; Szak 2;...; Szak m-1; Szak m 20

A magyar lineáris képzési szerkezet MUNKAERŐPIAC DOKTORI KÉPZÉS (3 év) doktori program1;2.. OSZ- TAT- LAN MESTER KÉPZÉS (3-4 év) Szak 1 Szak 2 Szak z SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK KÉP- ZÉS (10-12 félév) ALAPKÉPZÉS (6-7 félév) FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS (3-4 év) Szak 1 Szak 2 Szak k Szak 1 Szak n Szak 2 21 A magyar felsőoktatás minőségét alakító, befolyásoló tényezők II. a személyi számítógépek elterjedése és felhasználása jellemző az oktatásban, az oktatásirányításban, a tájékoztatásban, felsőoktatási kínálati piac) Expanzió. A kis létszámú elitet képző rendszerből tömegeket képző nagyüzem lett. A tömegoktatás társadalmi igény. gyorsan változó társadalom (változó piaci igények, változó lehetőségek, gyorsan avuló ismeretek) értékvesztett társadalom (értékrombolás, értéknélküli fiatalság, elembertelenedés, hajsza a nyereségért ) a közszolgáltatás nyereségérdekeltségűvé válása (a közszolgáltatás nincs elismerve, védve, a szolgálat mellett/helyett nyereséghajhászás, pénzszerzés pályázatokkal,támogatásokkal, a szolgálatért magas elismerés) Törvényi háttér. jól működő minőségbiztosítási rendszer 22

A minőség értelmezése A MINŐSÉG a különböző embereknek különböző dolgokat jelent; MINŐSÉG az, amit a vevő annak tart; MINŐSÉG az, amikor a vevők mindig elégedettek; A MINŐSÉG a követelményeknek való megfelelés; A MINŐSÉG használatra való alkalmasság; Az ár nem határozza meg a MINŐSÉG-et. 23 A minőség fogalmának köznapi értelmezése Magyar Értelmező Kéziszótár: főnév 1. Filozófia: a dolgok lényegét jellemző tulajdonságok összessége, mint filozófiai kategória. 2. Valaminek értékelést is magában foglaló jellege. Jó minőség. Kereskedelem: sajtó. Kiváló minőségű áru). Minőséget a dolgozóknak! 3. Választékos stílusban használatos: hatás-, feladatkör. Hivatalos minőségben jött. 4. Sportnyelvi, sakkban: két tiszt közti értékkülönbség, illetve többlet. Minőséget áldoz, minőségellenőrzés. Üzemi, vállalati élettel kapcsolatos: termékek minőségének ellenőrzése. Révai Nagy Lexikon: az áruk azon tulajdonságoknak összessége, melyek az illető áruk értékére hatással vannak 24

A minőség fogalmának értelmezése Hammond (1955):A minőséget leginkább úgy lehet meghatározni, hogy az, amit a közönség legjobban kedvel és az, amiért a fogyasztók az átlagos árnál többet hajlandóak fizetni. Crosby (1979): A minőség az "igényeknek való megfelelést és nem az eleganciát jelenti. Tehát megpróbálják megérteni a vevői elvárások teljes körét, miközben a cég saját szervezetét úgy irányítja, hogy mindezen elvárásoknak megfeleljen. Deming (1981): A minőség a termék egész élettartama alatt múlja felül a fogyasztó igényeit, várakozásait. A minőség a termékek és szolgáltatások azon tulajdonsága, hogy megfelelnek kimondott és kimondatlan igényeknek. Juran (1988): A minőség a használatra való alkalmasság. Tehát a minőség megfelelés a felhasználó igényeinek, a minőség kifejezi azt, hogy valamely meghatározott termék vagy szolgáltatás milyen mértékben elégíti ki egy bizonyos fogyasztó/felhasználó igényeit. Garvin (1988) szerint a minőség örömszerzést jelent a vevő számára, nemcsupán a bosszúság megelőzését. Munkájában a minőséget öt síkra osztotta. Ezek szerint létezik a minőségnek filozófiai alapú, termékalapú, fogyasztóalapú, gyártásalapú valamint 25 értékalapú megközelítése. Shiba [1989]: a minőség megfelelés a szabványnak, a használatra, a felhasználásra való alkalmasságnak, a vevő kinyilvánított és látens igényeinek. Feigenbaum [1983, 1991]:A minőséget mozgó célként határozza meg, figyelembe véve a minőség folyton változó természetét. A minőség a termék, szolgáltatás mindazon értékelési, tervezési, gyártási jellemzőinek teljes összetettsége, mely által a termék és szolgáltatás a használat során kielégíti a vevő elvárásait. Tenner, DeToro (1997): A minőség alapvető üzleti stratégia, amelynek folyamán a termékek és szolgáltatások kielégítik mind a külső és belső vevőket azáltal, hogy megfelelnek kimondott vagy kimondatlan elvárásaiknak. Husti (2004) a minőség definícióiból az alábbi általános jellemzőket fogalmazza meg. A minőség: Termékkel, rendszerrel, folyamattal kapcsolatos; Komplex kategória, a szükségletekhez tapadó jellemző tulajdonságok halmaza; A fogyasztói értékítélet alapja, a vásárlók megelégedettségének kifejezője; A piaci verseny eszköze, mert: o Fogyasztói szükségletekkel kapcsolatos, o Gazdaságossági összefüggései vannak, o Ösztönöz a hibás teljesítések minimálására, Tértől és időtől el nem vonatkozatható kategória. Csath Magdolna (2005) szerint pedig a minőség olyan, mint a művészet:azonnal megérint bennünket, rögtön felismerjük, ha találkozunk 26 vele.

Igény-kielégítési folyamat és minőség Az igény-kielégítési folyamatot alapul véve a minőség átadott érték. Az határozza meg a minőséget, hogy a termelési és a fogyasztási folyamatok mennyire elégítik ki az érdekeltek igényeit, vagyis az érdekeltek az igényeik kielégítése által mennyi értéket kapnak. Termelési folyamat Igény-kielégítés Igény Fogyasztási folyamat Termék: érték termelő csereérték Csereérték fogyasztó 27 Az objektív, szubjektív és a relatív minőség A minőséggel összefüggésben meg kell említeni az objektív, szubjektív és a relatív minőség fogalmát is. Objektív minőségről beszélünk, ha a minőség fogalmát mérhető, számszerűsíthető tulajdonságokra vonatkoztatjuk. Vannak nem mérhető tulajdonságok is, ezt szubjektív minőségnek nevezzük. Amennyiben egy termék vagy szolgáltatás minőségét a hozzá hasonló termék vagy szolgáltatás minőségével hasonlítjuk össze, a relatív minőség fogalmát kapjuk. 28

Minőségellenőrzés QCh=Quality Check A minőségmenedzsment fejlődésének szakaszai EU, USA Minőségbiztosítás QA=Quality Assurance EU Minőségügyi rendszerek QAS=Quality Assurance System Minőségszabályozás SQC=Statistical Quality Control USA Japán Teljeskörű minőségszabályozás TQC=Total Quality Control Teljeskörű minőségmenedzsment TQM=Total Quality Management EU, USA Integrált irányítási rendszerek, Minőség Díjak 29 Vállalkozói és non-business szolgáltatások Üzleti szolgáltatás Disztribúciós szolgáltatások Vállalkozói szolgáltatások Pénzügyi szolgáltatások szolgáltatások Személyes szolgáltatások oktatás Kulturális szolgáltatások Non-business szolgáltatások Közszolgáltatás Egészségügyi szolgáltatás 30

A szolgáltatás főbb jellemzői Megfoghatatlanság -nem mérhető, pontosan nem jellemezhető, így fontos a bizalom szerepe (a szolg. eredményét és minőségét a vevő objektívan nem tudja előre megítélni, csak abban bízhat, hogy a szolg. valóban az elvárt szinten valósul meg pl autójavítás, illetve bizalmas infókat kell átadni pl könyvelés, tanácsadás) Egyediség, (amely alapvetően az emberi tényező következménye) minden szolgáltatás heterogén ( kivéve tömeg szolgáltatás, ahol sztenderdizált a szolg.) Elválaszhatatlanság- a szolg. nyújtása és igénybevétele térben és időben nem választható szét, így a vevőnek nagy a szerepe Tárolhatatlanság az el nem fogyasztott szolg. nem pótolható (pl. színházi előadás) (nem készletezhető, így a kereslet-kínálat kiegyensúlyozása problémás) 31 Dilemmák Ki a vevő, fogyasztó? Mi a termék? (diploma,szakképzettség?, diplomás hallgató?, jegyzet, tankönyv, publikáció?, az ismeretanyag?, az ismeretanyag alkalmazni tudása?, Mi a folyamat? 32

Megrendelő-vevő kapcsolatok a felsőoktatásban társadalmi igény SZABÁLYZÓ/MEGRENDELŐ (kormányzati és államigazgatási struktúra) pénz jogszabályok társadalmi igény Államigazgatásban dolgozó végzett diplomások VEVŐ (hallgató) FELSŐOKTATÁS (oktatási folyamat) DIPLOMÁS Jelmagyarázat: Igényáramlás áramlás (tranzakció) pénzáramlás pénz Egyéb CÉGEK, MUNKÁLTATÓKnál dolgozó diplomások jogszabályok, korlátok 33 Az oktatás minőség fogalma az oktatás-minőség legfontosabb kritériumai A minőség mint kiválóság A minőség mint nullhiba A minőség mint a célnak való megfelelés A minőség mint küszöbérték egy minimális követelményeknek A minőség mint értéknövelés 34

Minőség értelmezése a felsőoktatásban A termelési és a fogyasztási folyamatokból álló igény-kielégítési folyamat minőségét a folyamat során az érdekelteknek átadott érték határozza meg. A képzés mint igény-kielégítési folyamat szűk értelemben az ismeretátadás (termelés) és ismeretbefogadás (fogyasztás) folyamatokból áll, a termék az átadott ismeret. 35 A képzési és a képzés-alkalmazási folyamatok MINŐSÉGE akkor jó, ha a folyamatokban közvetlenül vagy közvetetten ÉRDEKELTEK igényeit minél inkább kielégítjük, azaz az igényeik kielégítése által minél több ÉRTÉKET kapnak. 36

A főbb érdekeltek leendő/lehetséges munkaadók (vállalkozók) végzett hallgatók oktatók hallgatók és sokan mások: szülő, Az igények és elvárások között sokszor nincs összhang!! 37 Az oktatási szolgáltatás ügyfélköre, avagy az oktatás sajátos stakeholder térképe E G Y E T E M Média Versenytársak Jelenlegi tanulók Köznyilvánosság Önkormányzat Alumni Kuratórium Potenciális tanulók Szülők Szolgáltatók Kari intézmények Vállalkozó szervezetek Egyetemi vezetők Kormányzati szervek Tanári kar, egyetemi dolgozók Alapítványok 38

Igény-kielégítési folyamat és minőség Termelési folyamat Igény-kielégítés Igény Fogyasztási folyamat Termék: érték termelő csereérték Csereérték fogyasztó 39 A képzéssel kapcsolatban értelmezhető társadalmi igénykielégítési folyamatok Felvett hallgató Gyártás KÉPZÉS Hallgató Intézmény Végzett hallgató Hatóság társadalom Hallgató Munkaadó ALKALMAZÁS KÉPZÉS Intézmény Oklevél Hatóság társadalom Hallgató FOGYASZTÁS Ismeret TANÍTÁS Oktató Intézmény társadalom Hallgató TANULÁS Érdemjegy VIZSGÁZTATÁS Oktató Intézmény társadalom Hallgató VIZSGÁZÁS 40

A képzési folymat minőségének értelmezése Felvett hallgató Gyártás KÉPZÉS Hallgató Intézmény Végzett hallgató Hatóság társadalom Hallgató Munkaadó ALKALMAZÁS Alkalmazó: a hallgató képzettsége akkor jó minőségű, ha alkalmas a munkaadó által rábízott feladatok megoldására, vagyis tudása kellően mély és széleskörű, képzettsége alkalmas újszerű problémák megoldására. Termelő (egyetem): a termelői minőség attól függ, hogy a képzési folyamat az intézmény szempontjából megfelelő-e, hasznos-e, gazdaságos-e, sikeres-e. Hallgató: igénye, hogy a képzettsége alapján alkalmas legyen az általa igényelt állások betöltésére. A minőség a képzés és alkalmazás minőségétől is függ. Társadalom: legyen kifizetődő, hasznos, a környezet számára megfelelő, sikeres. 41 Az oklevélátadás, mint folyamat minőségének értelmezése társadalom KÉPZÉS Intézmény Oklevél Hatóság társadalom Hallgató FOGYASZTÁS Hallgató: az oklevél a piacon minél értékesebb legyen, és minél olcsóbban, kevesebb erőforrás-ráfordítással kapja meg. Termelő (intézmény): felvett hallgatók minősége, oktatógárda elkötelezettsége, motiváltsága. Társadalmi: az intézmény minél értékesebb okleveleket minél olcsóbban adjanak át és a hallgatók ezeket sikeresen hasznosítsák. 42

A tanítás-tanulás, mint folyamat minőségének értelmezése TANÍTÁS Oktató Ismeret Intézmény társadalom Hallgató TANULÁS Hallgató: A tananyag az adott időn belül, megfelelő módon, könnyel elsajátítható A tanuláshoz szükséges feltételeke és körülmények (jegyzet, könyvtár, konzultációs lehetőség ) jók Az oktató személyes és szakmai hozzáállása megfelelő A hallgató a megszerzett tudást hosszú távon is megőrzi és alkalmazni tudja Oktató: A tananyag jó tanítható, a tanítás megfelelő feltételei adottak, a tanítás hasznos A hallgató érdeklődése felkelthető, megtartható, részvétele megfelelő A hallgató képes a leadott tananyagot elsajátítani, további tanulmányai során felhasználni a megszerzett tudást Intézmény: Tartalmazza a tantervben előírtakat a hallgatók elégedettek az oktatóval és vissza Tanítás-tanulás folyamat hasznos, gazdaságos Társadalom: jogszerű, emberséges, megfelelő legyen. 43 Az értékelés, mint folyamat minőségének értelmezése VIZSGÁZTATÁS Oktató Érdemjegy Intézmény társadalom Hallgató VIZSGÁZÁS Hallgató: A hallgató az értékelés során képes bemutatni ismereteit Az oktató értékelése objektív, a tananyag lényegi részeire vonatkozik Oktató: Az értékelés követelményrendszere és körülményei megfelelőek Megfelelő színvonalú tanulás-tanítás történt, adott időre A hallgató képes az elsajátított tananyagot érthetően előadni és alkalmazni, ismeretei értékelhetők Intézmény: A hallgatók, oktatók elégedettek Az értékelés objektív, igényes alapos, igazságos Az értékelés folyamata hatékony, hasznos Társadalom: jogszerűség, emberiesség elveinek betartása. 44

Az igények és elégedettségek pontos feltárásához az eltérő partneri csoportok sajátosságaihoz igazodó eszközök és módszerek szükségesek. Ilyenek lehetnek az: intézményesített fórumok: fogadóóra, kérdőívek, kiscsoportos beszélgetések, mélyinterjús kutatás. 45 Minőséggel kapcsolatos föbb fogalmak Minőség ellenőrzés: célja a törvényeknek, jogszabályoknak és egyéb rögzített követelményeknek, szempontoknak való megfelelés vizsgálata. A szervezet egészét átfogó minőségirányítási rendszer egyik eleme. Szabályozás: eszközök, módszerek és tevékenységek alkalmazás Minőség biztosítás: minőségirányításnak az a része, amely a bizalomkeltés megteremtésére összpontosít a tekintetben, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak. Minőségirányítás: összehangolt tevékenységek egy szervezet vezetésére és szabályozására a minőség szempontjából. Tartalmazza a minőségpolitikát és a minőségcélok meghatározását, a minőségtervezést, a minőségbiztosítást és a minőségfejlesztést. A minőségirányítás a minőségirányítási rendszer segítségével valósul meg. Minőségirányítási rendszer: szervezeti rendszer, beleértve a folyamatok szabályozását, az erőforrások biztosítását, a feladatok, felelősségek és hatáskörök meghatározását, és mindezek megvalósításához szükséges eszközök és módszerek összességét. Minőségmenedzsment: a célok teljesítéséhez szükséges folyamatok végrehajtásához szükséges feltételek biztosítása. Az így kialakított rendszernek 46 biztosítania kell az intézmény hatékony működését, és a piaci igények elemzése alapján folyamatos minőségtökéletesítést kell végezni.

A felsőoktatási minőségpolitika szereplői és folyamatai minőségpolitika minőség ellenőrzés MINŐSÉGHITEL ESÍTÉS/akkreditáci ó minőség értékelés minőség biztosítás okm mab oh om, mab, mrk, höok, piaci szereplők, stb INTÉZMÉN YEK 47 A magyar felsőoktatás irányításában az alábbi felelős szereplők közreműködnek Kormány, miniszterelnök: benyújtja az Országgyűlés részére a felsőoktatást érintő törvényjavaslatokat és az országgyűlési határozati javaslatokat, kormányprogramban határozza meg az oktatás feladatait azok végrehajtását Oktatási Minisztérium, oktatási miniszter: ellátja a felsőoktatás ágazati irányítását, és ezzel összefüggésben benyújt előterjesztéseket a kormányhoz. Magyar Akkreditációs Bizottság: a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotó tevékenység minőségének értékelésére, valamint az intézményi minőségfejlesztési rendszer működésének vizsgálatára létrehozott független, országos szakértői testület. Felsőoktatási és Tudományos Tanács: a felsőoktatás fejlesztési, finanszírozási és kutatási-fejlesztési kérdéseiben az oktatási miniszter döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő független szakértői testülete. Felsőoktatási intézmények vezetőinek testületei: a Magyar Rektori Konferencia és a Főiskolák Főigazgatói Konferenciája a felsőoktatási intézmények képviseletére, érdekeinek védelmére jogosult testület Országos Doktori Tanács: a felsőoktatási intézmények doktori tanácsai elnökeiből álló testület. Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, illetve Doktoranduszok Országos Szövetsége: a hallgatók országos képviseletét látja el, véleményt 48 nyilváníthat, illetve javaslatot tehet a felsőoktatást érintő bármely kérdésben 5 év

A nemzeti minőségbiztosítás testületei és felelősségek Országgyűlés: törvények, új felsőoktatási intézmények létesítése. Kormány: új karok létesítése, alapképzési szakok képesítési követelmények meghatározása (programszintű specifikáció). Oktatási Minisztérium: nemzeti minőségpolitika meghatározása, képzési programok indításának, továbbképzések létesítésének engedélyezése, az intézményi minőségbiztosítási tevékenységek támogatása. Magyar Akkreditációs Bizottság: nemzeti akkreditációs rendszer működtetése, intézményiek és programok értékelése minőségjavítási tanácsadással. Felsőoktatási intézmények: minőségbiztosítás és minőségjavítás intézményi és programszinten. 49 Összességében: tehát a minőség egy multidimenzionális fogalom a felsőoktatásban, ugyanis átfogja annak minden funkcióját és tevékenységét: az oktatást, a felsőoktatási programokat, a kutatást, az ösztöndíjakat, az oktatókat, a diákokat, az épületeket, a felszereléseket, a közösségi szolgáltatásokat, és a felsőoktatási környezetet. Az oktatás minősége 4 tényezőtől/dologtól függ: érintettek igényéi, elvárásai, szolgáltatást végző humán erőforrás, feltételek biztosítása, szolgáltatást igénybevevők. 50

Minőséghurok a felsőoktatásban Minőségjavítás (programok, követelmények, feltételek felülvizsgálata, átdolgozása) Munkáltatói, hallgatói tapasztalatok, visszajelzések Minőségi követelmények meghatározása (társadalmi elvárások, tantárgyi programok, vizsgakövetelmények, jelentkezési feltételek) Felvételi vizsga Folyamat értékelése (záróvizsga értékelés) Minőség dokumentálásadiploma kiadása Végellenőrzés (záróvizsga) A P C D Beiratkozás Oktatási folyamat (előadások, gyakorlatok) Folyamatellenőrzés, folyamatközi ellenőrzés (ellenőrző dolgozatok, tantárgyi vizsgák) Szakdolgozat készítés Minőségi kritériumok ellenőrzése (kredit, szakdolgozat, nyelvvizsga) Szakdolgozat bírálat 51 1. előadásblokk főbb fogalmai és összefüggései Fogalmak: A minőség értelmezése: Crosby, Deming, Juran, Shiba, Feigenbaum, Husti, Csath, igénykielégítési folyamat Objektív, szubjektív, relatív minőség Oktatás minőségének fogalma Külső-belső érintettek Minőségellenőrzés Minőségszabályozás Minőségbiztosítás Minőségirányítás Minőségirányítási rendszer Minőségmenedzsment Összefüggések: Megrendelő-vevő kapcsolatok a felsőoktatásban A szolgáltatások főbb jellemzői A képzéssel kapcsolatban értelmezhető társadalmi igénykielégítési folyamatok A képzési folyamat minőségének értelmezése Az oklevélátadás, mint folyamat minőségének értelmezése A tanítás-tanulás, mint folyamat minőségének értelmezése Az értékelés, mint folyamat minőségének értelmezése A felsőoktatási minőségpolitika szereplői és folyamatai A magyar felsőoktatás irányításában közreműködő szereplők Minőséghurok értelmezése a felsőoktatásban 52

Minőségbiztosítás a felsőoktatásban (2) Tantárgyfelelős: Dr. Illés B. Csaba egyetemi tanár Dr. Illés B. Csaba egyetemi tanár Előadók: Kozma Tímea egyetemi adjunktus 53 A 2. előadásblokk témakörei A felsőoktatási törvény A MAB szerepe A felsőoktatásban alkalmazható minőségirányítási modellek Minőségfejlesztési rendszerek megvalósításának lépései 54

A képzés nemzeti minőségügyi szabályozórendszere Nemzeti politika»nemzeti képzési politika»nemzeti minőségügyi politika Nemzeti képzési minőségügyi politika Képzés minőségügyi szabályozói Nemzeti akkreditációs rendszer Nemzeti minőség díjak 55 A felsőoktatási intézmények működésének jogi szabályozása 1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról 107/1995. (XI.4.) Országgyűlési Határozat 1996. évi LXI. törvény a 1993. évi LXXX. törvény módosításáról 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról Közalkalmazotti törvény (közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény Munka törvénykönyve 56

1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról Első önálló felsőoktatási törvény Intézmények létesítésének, ill. állami elismerésének szabályai Résztvevők jogai és felelősségei Tisztségviselők kinevezése és annak visszavonása Doktori képzés, habilitáció Tandíj Minőség-ellenőrzés kerete Szakmai érdekképviseleti szervek helyzete, jogai, felelősségük, hatáskörük Egyetemi jogkörök bővülése - tudományos fokozat odaitélés 57 1996. évi LXI. törvény a 1993. évi LXXX. törvény módosításáról Négyrétű hazai felsőoktatás (AIFSZ, főiskola, egyetem, doktori (PhD) képzés + felsőfokú szakirányú továbbképzés (régi posztgraduális képzés) Átjárhatóság a kreditrendszer alapján Intézmények integrációja Egyetem és főiskola definiálásaakkreditálhatósági feltétel meghatározása Normatív finanszírozás (előtte bázisalapú) 58

2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról 20. (4) A felsőoktatási intézményben minőségbiztosítási rendszert kell működtetni. 21. (6) A felsőoktatási intézmény minőségfejlesztési programot készít. Az intézményi minőségfejlesztési programban kell meghatározni a felsőoktatási intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési, fogyasztóvédelmi feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségfejlesztési programban kell szabályozni az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjét. A felsőoktatási intézmény évente áttekinti az intézményi minőségfejlesztési program végrehajtását, és megállapításait az intézmény honlapján, továbbá a 59 helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról *A felsőoktatás ágazati minőségfejlesztési rendszere* 108. (1) Az ágazati minőségpolitika végrehajtása érdekében az ágazati minőségfejlesztési rendszer magában foglalja a) az ágazati minőségpolitika elveit, b) az intézménylétesítéssel és -működéssel kapcsolatos minőséghitelesítést, c) az intézményi minőségfejlesztési programokat. (2) Az ágazati minőségpolitika ajánlást tartalmaz a felsőoktatás várható fejlesztési irányaira, céljaira, az azok megvalósításához szükséges eszközökre, az intézményi minőségfejlesztési programok elkészítésére. (3) A felsőoktatási intézmények képzési és tudományos kutatási tevékenységét rendszeresen, nyolcévenként a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak értékelnie kell. Az értékelésnek ki kell terjednie a képzés és tudományos kutatás személyi és tárgyi feltételeinek meglétére, továbbá az intézményi minőségfejlesztési program megfelelőségére. (4) A Kormány a felsőoktatási intézmények tevékenységének elismerése céljából felsőoktatási minőségi díjat alapít. (5) Az ágazati minőségpolitika feladatainak végrehajtásában közreműködik a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és a regisztrációs központ. 60

A felsőoktatási ágazati minőségpolitikájának jogszabályi hátterét a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. Törvény adja, mely a következő ágazati és intézményi minőségfejlesztési feladatokat fogalmazta meg: Ágazati feladatok: az oktatási miniszter meghatározza az ágazati minőségpolitika elveit [103. (1) d)]; az ágazati minőségpolitika ajánlást tartalmaz a felsőoktatás várható fejlesztési irányaira, céljaira, az azok megvalósításához szükséges eszközökre, az intézményi minőségfejlesztési programok elkészítésére [108. (2)]; az oktatási miniszter feladata az ágazati minőségpolitika kidolgozása [104. (1) b)]; az ágazati minőségfejlesztési rendszer magában foglalja az ágazati minőségpolitikát, a minőséghitelesítést, valamint az intézményi minőségfejlesztési rendszereket [108. (1)]; a Kormány a felsőoktatási intézmények tevékenységének elismerése céljából felsőoktatási minőségi díjat alapít [108. (4)], a kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza a minőségi díj alapítását [153. (1). Ez a Kormány 221/2006.(XI.15.) számú rendelete a Felsőoktatási Minőségi Díjról Intézményi feladatok: a felsőoktatási intézmény minőségfejlesztési programot készít, amelyben meghatározza a felsőoktatási intézmény működésének folyamatát, benne a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési, fogyasztóvédelmi feladatok végrehajtását [21. (6)]; a Szenátus hatáskörébe tartozik a felsőoktatási minőségfejlesztési program 61 elfogadása és értékelése [27. (6) b); (9) d)] A felsőoktatás ágazati minőségfejlesztési rendszere a törvény Kormány Miniszter alapján 108 (4) 103 (1) d) és 104 (1) b) Ágazati minőségpolitika Minőségpolitika elvei 128 (2) f) 108 A kiemelkedő oktatói, kutatói, fejlesztői tevékenységet folytató intézmények ismérvei, kiválasztás Ajánlások az intézményi minőségfejlesztési programok elkészítéséhez 109 (1) a) Felsőoktatási minőség díj MAB 109 (1) Segítség az intézményi minőségfejlesztési programok kidolgozásában Minőség-hitelesítés Felsőoktatási intézmények Intézményi minőségfejlesztési programok 62

A 2006-ban hatályba lépő új felsőoktatási törvény a felsőoktatási minőségfejlesztésnek egy komplex, összefüggő rendszerét vázolja fel. Ennek legfontosabb pontjai a következők: 103 (1) Az oktatási miniszter felsőoktatás-szervezési feladatai: d) meghatározza az ágazati minőségpolitika elveit; 104. (1) Az oktatási miniszter felsőoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatai: b) a felsőoktatás rendszere fejlesztési terveinek elkészíttetése, beleértve a középtávú fejlesztési tervet, az ágazati minőségpolitikát, 108. (1) Az ágazati minőségpolitika végrehajtása érdekében az ágazati minőségfejlesztési rendszer magában foglalja a) az ágazati minőségpolitika elveit, b) az intézménylétesítéssel és - működéssel kapcsolatos minőséghitelesítést, c) az intézményi minőségfejlesztési programokat. (2) Az ágazati minőségpolitika ajánlást tartalmaz a felsőoktatás várható fejlesztési irányaira, céljaira, az azok megvalósításához szükséges eszközökre, az intézményi minőségfejlesztési programok elkészítésére. (4) A Kormány a felsőoktatási intézmények tevékenységének elismerése céljából felsőoktatási minőségi díjat alapít. 109. (1) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság. a) közreműködik az ágazati minőségpolitika elveinek elkészítésében és megvalósulásának figyelemmel kísérésében, b) szakmai támogatást nyújt felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési programjának kidolgozásához és működtetéséhez, c) ellátja az intézménylétesítéssel és -működéssel kapcsolatos minőséghitelesítés feladatait, e) figyelemmel kíséri az ágazati minőségfejlesztési rendszer harmonizációját az Európai Felsőoktatási Térség felsőoktatási rendszereivel, 128 (2) Az Oktatási Minisztérium megállapodás alapján támogatást adhat különösen f) a kiemelkedő oktatói, kutatói, fejlesztői tevékenységet folytató felsőoktatási intézmények támogatásához 63 A felsőoktatás akkreditációja Az 1996.évi tv. kimondja, hogy valamennyi felsőoktatási intézményt egységes eljárás alkalmazásával akkreditálni kell. A felsőoktatásban a képzés, a tudományos tevékenység színvonalának folyamatos ellenőrzésére és a minősítés elvégzésére a Kormány Országos Akkreditációs Bizottságot hoz létre. (OAB, IOAB, MAB) 64

Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) 32. (10) Az alap- és mesterszak indításával kapcsolatos dokumentációt, illetve a doktori iskola szabályzatát a rektor megküldi a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak. A képzés akkor indítható, ha azt a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményében támogatta, továbbá az indítás tényét a felsőoktatási intézmény a regisztrációs központnak bejelentette. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság támogatásának hiányában képzés akkor indítható, ha ahhoz a felsőoktatási intézmény a 106. -ban meghatározott eljárásban az engedélyt megkapta. 65 MAB A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének értékelésére, valamint az intézményi minőségfejlesztési rendszer működésének vizsgálatára létrehozott független, országos szakértői testület. (Felsőoktatási törvény 109. ). A MAB küldetésének a magyar felsőoktatás minőségének védelmét és érdekeltjei ezzel kapcsolatos igényeinek (felsőoktatási intézmények, hallgatók, szülők, felhasználók, kormányzat) legteljesebb kielégítését tartja. A MAB fő céljai: A felsőoktatás érdekeltjeinek védelme a minőség tekintetében. A felsőoktatási minőségjavítás támogatása. Számadás a felsőoktatás minőségéről a kormányzat és az egész magyar társadalom számára. 66

MAB feladatai A MAB feladatait a Felsőoktatási törvény (109., 110. ) és a MAB-ról szóló kormányrendelet (69/2006., III.28.) határozza meg. Ezek a következők. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság: a) közreműködik az ágazati minőségpolitika elveinek elkészítésében és megvalósulásának figyelemmel kísérésében, b) szakmai támogatást nyújt a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési programjának kidolgozásához és működtetéséhez, c) ellátja az intézménylétesítéssel és -működéssel kapcsolatos minőséghitelesítés feladatait, d) javaslatot tesz az egyetemi tanári követelményrendszerre, e) figyelemmel kíséri az ágazati minőségfejlesztési rendszer harmonizációját az Európai Felsőoktatási Térség felsőoktatási rendszereivel, f) a felsőoktatási intézmény megkeresésére véleményt nyilvánít képzési, tudományos kutatási és művészeti alkotótevékenységről, g) szakértői véleményt ad az alap- és mesterképzés indításáról, a doktori iskola létesítéséről, doktori képzés indításáról és a doktori szabályzatról, h) a felsőoktatási intézmény kérésére véleményt nyilvánít az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásával kapcsolatosan, i) elkészíti és közzéteszi a felsőoktatási szakértői névjegyzéket. 67 Az akkreditáció legfontosabb alapelvei A MAB megvizsgálja, hogy a felsőoktatási törvény előírásai teljesülnek-e. Megállapítja, hogy az adott intézmény vagy program egy bizonyos minimális ("küszöb") szintű minőségi követelményeknek megfelel-e. Az akkreditációt végző testületnek függetlennek kell lennie. Az akkreditációs vizsgálat legyen objektív és szakmailag kifogástalan. Az akkreditációs eljárás legyen ellenőrizhető, elvei és eljárásai, és eredményei legyenek nyilvánosak. Az eljárások és mércék legyenek összhangban a nemzetközi gyakorlattal. 68

A MAB határozatai lehetnek: Elvi állásfoglalások a felsőoktatás minőségét érintő kérdésekben. Intézmények és programok akkreditációjára vonatkozó határozatok. Egyetemi tanári pályázatok véleményezése. A MAB saját működésére és eljárásaira vonatkozó határozatok. Egyéb határozatok (pl. személyi javaslatok) 69 Önértékelés a MAB számára A felsőoktatási intézményeknek a MAB számára is tömören összefoglalt önértékelést kell készíteni. Az önértékelés célja az oktatás színvonalának, az intézmény működésének a megítélése, problémaina feltárása. Az önértékelés során ki kell térni: a vezetésre, az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeken és elvárásokon alapuló politikájára, stratégiájára, erőforrásaira (emberi, tárgyi), azok kezelésére, oktatási, oktatásszervezési, kutatási és kutatásszervezési tevékenységek folyamataira, a folyamatok szabályozására, a kialakított minőségbiztosítási rendszer jellemzésére, partnerkapcsolataira, az elmúlt időszak kulcsfontosságú eredményeinek bemutatására. 70

Minőségfejlesztési rendszerek megvalósításának lépései (Lsd. következő dia!) 71 1. Felsővezetői döntés, projekt célok meghatározása, ismertetése, projekt vezető kijelölése 2. Minőségirányítási szervezet felállítása 3. Helyzetfelmérés 4. 1. Jövőkép, minőségpolitika megfogalmazása 4.2. Minőségcélok kitűzése P 5.1. folyamatok azonosítása és folyamattérkép 5.2. folyamatok szabályozási terve, szintek 5.3. Dokumentációs rendszer megtervezése 6.1. Feladatok, felelősségek, hatáskörök meghatározása 6.2.Képzések 6.3. Folyamatszabályozások kidolgozása D 6.4. Minőségügyi kézikönyv elkészítése 6.5. A rendszer működtetése 7. Belső felülvizsgálat nem Alkalmas? Megfelel? Hatékony? 8. Külső értékelés C, A 72

Felső vezetés feladata Küldetésnyilatkozat (megadja az intézmény alapvető célját, és ezen cél elérésének alapelvét) Intézményi politika, stratégia Minőségpolitika meghatározása (ami összefoglalja az intézmény minőségüggyel kapcsolatos céljait és a célok elérésének elveit) 73 A SZIE küldetésnyilatkozata A fent vázolt szervezeti változás után a Szent István Egyetem hat karának rendeltetése változatlanul az, hogy - az alapításakor megjelölt, majd folyamatos fejlõdésével egyre bõvülõ tudomány - és szakterületeken - kutatási tevékenysége révén hozza létre, õrizze meg és fejlessze a tudományos szakismerteket, felsõoktatási tevékenysége útján pedig adja át mindezeket a jövõ értelmiségi generációja számára; - az általa mûvelt szakterületeken segítse elõ a humán erõforrások fejlõdését, a magyar és az egyetemes tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazását; - a legkorszerûbb ismeretek és módszerek alkalmazásával megkülönböztetett feladatának tekintse a vidék fejlesztését, a vidék számára szükséges szakemberek képzését. (3) A Szent István Egyetem, mint autonóm felsõoktatási intézmény az elõzõek szerinti általános küldetésén belül a következõ célokat, feladatokat és kötelezettségeket valósítja meg: az egyetemi és fõiskolai karok szakmailag és tudományosan jól felkészült oktatói és kutatói a korszerûsített képzési rendszer, a szakok, a szakirányok, a tantárgyi programok és oktatási módszerek alkalmazásával biztosítják, hogy a hallgatók elõképzettségüknek és képességeiknek, valamint szûkebb érdeklõdési körüknek megfelelõen magas szinten sajátíthassák el az új ismerteket; az egyetem tudományos és szakmai környezetével lehetõvé teszi, hogy hallgatói minél jobban megismerjék a választott szakterületek tudományos fejlõdésének és gyakorlatának alapismereteit, s végzésüket követõen minél elõbb a társadalom alkotó értelmiségi tagjaivá váljanak; az egyetem öntevékeny képzési, kutatási és szakmai tanácsadó alaptevékenységének integrált megvalósításával mindenkor a tágabb értelemben vett társadalmi igényeket, ezen belül is az agrártársadalom és a magyar vidék általános, valamint az egyetem karait és intézményeit övezõ régiók tényleges gazdasági, társadalmi, tudományos és kulturális igényeit elégíti ki, megvalósítva azt a célt is, hogy az egyetem az általa oktatott szakterületek kutatási központja legyen; 74

A SZIE küldetésnyilatkozata az egyetem meghatározó szerepet kíván betölteni a felnõttképzésben és a szakmai továbbképzésben is, ezen belül a szakirányú továbbképzés, a második alapképzés, és a tanfolyamos továbbképzés területén; az egyetem a szakmailag érintett karok és oktatási szervezeti egységek korábbi tevékenységére alapozottan sajátos feladatának tekinti a települések értelmiség képzését, a települések, építészeti, kulturális színvonalának növelését és a polgárosodás elõsegítését; az egyetem képzési és tudományos kutatási tevékenységét elsõsorban a természet - és környezettudományok, az alap, alapozó fejlesztési - és alkalmazott agrár - és mûszaki tudományok, az állatorvostudomány - és élelmiszerhigiénia, a kertészettudomány, az alkalmazott közgazdaságtudomány, valamint a neveléstudomány és társadalomtudományok területén fejti ki; az egyetem karai - a munkaerõ - piaci igények kielégítése és a felsõoktatási képzési kínálat növelése érdekében - a jövõben is folyamatosan bõvíteni kívánják a szakok és szakirányok körét, a karok közötti átoktatás, áthallgatás és a kiegészítõ képzés meglévõ formáit és fokozni a képzési rendszerek rugalmasságát; az egyetem az igényeket mind jobban figyelembe vevõ tantárgy - és szakirány választást és a karok közötti áthallgatást elõsegítõ, a kredit rendszerre alapozott képzési követelmények alkalmazását valamennyi karára kiterjeszti és a hatályos jogszabály alapján azt valamennyi karon kizárólagossá teszi; az egyetem karai, amelyek fontos szerepet töltenek be a felsõoktatási felvételi elõkészítõ képzés mûködtetésében, a jövõben tovább fejlesztik a diplomát nem nyújtó képzési formákat; az egyetem a felsõoktatás és kutatás legfontosabb területein - a tudomány és a technológia, a menedzsment és a kommunikáció, az informatika és az információs rendszerek, a környezetgazdálkodás és a fenntartható fejlesztés tekintetében - teljes körû alkalmazásra törekszik. 75 A Szegedi Tudományegyetem küldetésnyilatkozata A Szegedi Tudományegyetem olyan gazdag hagyományokkal rendelkező, a magyar felsőoktatás magas presztízsű intézménye, amely hivatásának tekinti az alap-, és mesterképzés, tudományos (doktori) képzés, a felsőfokú szakképzés és a szakirányú továbbképzés szintjein megvalósuló minőségi oktatást, a gyógyítást, az alap- és alkalmazott kutatást és kutatás-fejlesztést, valamint a képző- és zeneművészetet. A Szegedi Tudományegyetem hagyományainak megfelelően, az oktatásban biztosítja a magas szintű elméleti megalapozottság és a külső partneri kapcsolatokon is alapuló gyakorlat egységét. Feladatának tekinti a tudomány haladásával, az információs technológiák fejlődésével és a társadalmi igények szem előtt tartásával a képzés tartalmának folyamatos fejlesztését, mind a több szintű, mind a többnyelvű oktatás területén. A Szegedi Tudományegyetem célja, hogy az általa kiadott diplomák megfeleljenek a munkaerő-piaci követelményeknek, végzett diákjaikért a hazai és külföldi munkaadók egyaránt versengjenek. A Szegedi Tudományegyetem által kiadott magas presztízsű diplomákhoz olyan oktatási feltételeket teremt, melyek egyben elősegítik a hallgatók tudományos fejlődését. A Szegedi Tudományegyetem fontos szerepet vállal a hallgatók életének szervezésében olyan lehetőségek biztosításával, amelyek elősegítik a hallgatók értelmiségivé válását, a hallgatók közti esélyegyenlőség fenntartását. A Szegedi Tudományegyetemnek küldetése és célja a tudomány, a nemzetközi összehasonlításban is versenyképes kutatás művelése, a kutatóegyetemi jelleg biztosítása. A nemzetközi és hazai kutatási programok részeként megvalósuló kutatói-alkotói tevékenysége átfogja az alap- és alkalmazott kutatást, a művészeti alkotó tevékenységet, a termék- és szolgáltatásfejlesztést. A Szegedi Tudományegyetem, mint a Dél-alföldi Régió egyik legnagyobb szervezete kiemelt felelősséget érez az iránt, hogy aktív szerepet vállaljon a régió társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődésének, életének formálásában, karitatív tevékenységével a helyi szereplők, az itt élők iránt szolidáris magatartást tanúsítson. A Szegedi Tudományegyetem mindezen tevékenységeivel arra törekszik, hogy kivívja a helyi társadalom, és a szélesebb értelembe vett közvélemény elismerését, támogatását. 76

Minőségpolitika- Miskolci Egyetem A Miskolci Egyetem vezetésének célja a küldetés nyilatkozatának megfelelően, hogy kutatóegyetemként az Észak-magyarországi régió olyan szellemi központjává váljon, amelyet a minőségtudat, a társadalmi felelősség értékrendjei és az azt megtestesítő tevékenység és aktivitás jellemez. Mindezen cél elérése érdekében a Miskolci Egyetem: minőségpolitikáját aktualizálja és harmonizálja a felsőoktatás ágazati minőségpolitikája szerint; képzési és kutatási tevékenysége fejlesztése érdekében minőségbiztosítási, irányítási rendszert épít ki; minőségbiztosítási rendszerét fejleszti a Felsőoktatási Törvény, a MAB elvárásai, valamint a nemzetközi elvárások és trendek szerint; a minőségfejlesztést és HRM követelmény rendszerét szorosan összehangolja, hogy munkatársai az oktatási, kutatási, tanácsadási feladatok ellátására a felsőoktatási intézmények közötti versenyben kiemelkedő kompetenciahordozóvá váljanak; a minőségfejlesztést és az intézményfejlesztést intézményi stratégiai elemeket hatékony és hatásos módon integrálja. Az egyetem vezetése arra ösztönzi munkatársait hogy a minőségpolitikát megismerjék; életvitelükben és munkájukban fokozott igényességet tanúsítsanak; ismereteiket, tudásukat folyamatosan bővítsék; környezeti társadalmi, szociális érzékenységükkel a közösség érdekeinek érvényesülését elősegítsék. A Miskolci Egyetem vezetése elkötelezi magát és aktív szerepet vállal a minőségbiztosítási rendszer működtetésében, fejlesztésében, és ezt az 77 elkötelezettséget minden munkatársától elvárja. Minőség helye a szervezetben Intézményvezetés Kar vezetés Kar vezetés Kar vezetés Kari minőségfelelős Kari minőségfelelős Kari minőségfelelős Minőség értékelés Kari minőség csoport Kari minőség csoport Kari minőség csoport 78

Minőségbiztosítás szervezeti integrálódása- Miskolci Egyetem REKTOR Minőségbiztosítási Bizottság Minőségügyi Iroda Dékánok Központi egységek szakmai kapcsolat elnök titkár, minőségügyi referens tagok karok illetékes dékánhelyettesei központi szervezetek minőségügyi megbízottai Intézetek Tanszékek Intézetek Osztályok Kari Minőségbiztosítási Bizottság kari minőségügyi vezető tagok intézeti tanszéki megbízottak Központi Minőségbiztosítási Bizottság minőségügyi vezető tagok az érintett szervezetek minőségügyi megbízottai 79 A minőségügyi szervezet alapvető feladatai: minőségügyi rendszer kidolgozása, bevezetése és fenntartása, a vezető által meghirdetett minőségpolitika megismertetése, minőségcélok és programok kidolgozása, minőségbiztosítási módszerek és technikák kidolgozása, vizsgálatok végrehajtása és intézkedések kezdeményezése, érintettek megelégedettségének mérése, a megelégedettségi trendek elkészítése és ezek összehasonlítása a versenytársakkal, szolgáltatások minőségi színvonalának, minőségi paramétereinek összehasonlítása a versenytársak szolgáltatásaival, segítse, támogassa a vezetőség minőségüggyel kapcsolatos döntések meghozatalában és valóra 80 váltásában.

A felsőoktatási intézmény minőségmenedzsmentje (MM-je) Szabályozók Az intézmény minőségmenedzsmentje Kutatás MM-je Egyéb tevékenység MM-je A SZAK minőségmenedzsmentje Szakalapítás MM-je A képzés minőségmenedzsmentje Képzéskövetés MM-je Felvételi vizsga MMje Az oktatás minőségmenedzsmentje Záróvizsga MM-je Tanítás MM-je Tanulás MM-je Értékelés MM-je 81 Minőségfilozófia A felsőoktatásban alkalmazható minőségirányítási modellek Nem ágazatspecifikus megközelítések Ágazatspecifikus megközelítések ISO, TQM, EFQM FMD Tanácsadói megközelítések, a tanácsadó szervezetek bevezetési értelmezései Intézményi gyakorlatok QPSA Intézmények saját rendszerei 82

Milyen elvek alapján lett kialakítva a minőségbiztosítási rendszer? ISO TQM EFQM egyéb Nincs vagy folyamatban van rendszer kiépítés Nem küldte be összesen Intézmények száma 7 5 2 5 30 19 68 Válaszoló intézmények %-ában 14.3 10.2 4.1 10.2 61.2 100 Összes intézmény %-ában 10.3 7.4 2.9 7.4 44.1 27.9 100 83 ISO 9000 szabványcsalád International Organization for Standardization Nemzetközi Szabványügyi Szervezet a vezetőség felelőssége Az érdekelt felek követelményei bemenetek Erőforrás gazdálkodás Vezetés, oktatás-nevelés, oktatás-kutatás Intézményi működtetés folyamatai kimenetek Az érdekelt felek elégedettsége Mérés, elemzés, fejlesztés 84