Tárki Háztartás Monitor kutatás 2014. évi eredményeinek ismertetése Aranytíz Kultúrház 2015. április 10.
A kutatás előzményei Magyar Háztartás Panel kutatás (1992-1997) TÁRKI Háztartás Monitor (1998-tól) Háztartások Életút Vizsgálata (HÉV, 2007) A 2014. évi kutatás megrendelője: EMMI
A Háztartás Monitor 2014 kutatásról Témakörök: jövedelemeloszlás, szegénység, munkaerőpiac, társadalmi rétegződés és egyenlőtlenségek, társadalmi és politikai attitűdök. Megvalósult Minta: N= 2011 háztartás, N= 4420 személy (3908 személy 16+). Kérdőívek: háztartás és személyi kérdőív (3541 személyről + háztartás tábla adat 367 személyről). Az adatfelvétel ideje: 2014. szeptember - október Az adatbázis nyilvánosan elérhetővé válik a TÁRKI Egyesülés Adatbankjából 2015. őszén
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 6 I. TÁRSADALOMSZERKEZET, SZEGÉNYSÉG, MUNKAERŐPIAC... 11 1. JÖVEDELEM-ELOSZLÁS 2009 2014 KÖZÖTT (TÓTH ISTVÁN GYÖRGY)... 11 2. JÖVEDELMI SZEGÉNYSÉG ÉS TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG MAGYARORSZÁGON (GÁBOS ANDRÁS SZIVÓS PÉTER TÁTRAI ANNAMÁRIA)... 46 3. A HÁZTARTÁSOK FOGYASZTÁSA (SIMONOVITS BORI SZIVÓS PÉTER)... 74 4. TÁRSADALMI SÉRÜLÉKENYSÉG: VAGYONI HELYZET, ELADÓSODOTTSÁG, MEGÉLHETÉSI NEHÉZSÉGEK (MEDGYESI MÁRTON - SIMONOVITS BORI - BERNÁT ANIKÓ)... 89 5. KÖZMUNKA (MEDGYESI MÁRTON)... 107 6. MAGYAROK KÜLFÖLDÖN ÚJRATÖLTVE (LIGETI ANNA SÁRA SIK ENDRE SZEITL BLANKA)... 119 7. TÁRSADALMI RÉTEGEK, FOGYASZTÁSI STÁTUSZCSOPORTOK MAGYARORSZÁGON (FÁBIÁN ZOLTÁN). 132 II. BIZTONSÁG, BIZONYTALANSÁG, ATTITŰDÖK... 147 8. A BŰNÖZÉSTŐL ÉS A MUNKAHELY ELVESZTÉSÉTŐL VALÓ FÉLELEM MAGYARORSZÁGON (PÓSCH KRISZTIÁN)... 147 9. SZERELEMCSÜTÖRTÖK ÉS DOBSZERDA? A MEGKÉRDEZÉS NAPJÁNAK AZ ELÉGEDETTSÉGRE GYAKOROLT HATÁSA (KELLER TAMÁS)... 161 10. MONITOR SZILÁNKOK... 177 BEVEZETÉS (SIK ENDRE)... 177 10.1. MUNKAERŐ-PIACI HOMOFÍLIA A HÁZTARTÁSOKBAN (FELLNER ZITA HORVÁTH ANNA)... 178 10.2. KI A CIGÁNY? - ÚJRAGONDOLT ELEMZÉS AZ ELSŐDLEGES ÉS MÁSODLAGOS IDENTITÁS ALAPJÁN (ANGYAL EMESE).. 180 10.3. ÉRTÉKRENDI HOMOFÍLIA A HÁZTARTÁSOKBAN (KELEMEN ZSÓFIA)... 186 10.4. A MAGASSÁG HATÁSA A MAI MAGYARORSZÁGON (NYÍRŐ ZSANNA SIK ENDRE)... 196 10.5. ÁLLANDÓSÁGOK ÉS VÁLTOZÁSOK A KERESZTNEVEK TÁRSADALMI JELENTÉSEI (FÉNYES CSONGOR KATONA ESZTER)... 213 FÜGGELÉK... 223
Az egyenlőtlenségek alakulása Tóth István György
Jövedelem eloszlás és egyenlőtlenségek: főbb megállapítások - Javuló makro környezetben jelentős reáljövedelem növekedés - 2010-2012 egyenlőtlenség növekedés után 2012-2014 között kismértékű egyenlőtlenség csökkenés - A legfelső/legalsó jövedelmi decilisek aránya 2010: 7,2; 2012:9,0; 2014: 8,1 - Jövedelemszerkezet polarizálódása: a foglalkoztatottaknál a munkajövedelem, a nem foglalkoztatottaknál a társadalmi jövedelmek arányának növekedése
Fontosabb gazdasági indikátorok 2000 és 2014 között Magyarországon
Fontosabb gazdasági indikátorok 2000 és 2014 között Magyarországon (folytatás)
Fontosabb egyenlőtlenségi mutatók, 1987-2014 (személyi eloszlásból, egy főre jutó jövedelmek) 1987 1992 1996 2000 2003 2005 2007 2009 2012 2014 P10/p50 0,61 0,60 0,48 0,51 0,49 0,51 0,50 0,46 0,40 0,45 P90/p50 1,73 1,83 1,91 1,93 1,92 1,92 1,78 1,89 1,88 1,82 P90/P10 2,81 3,07 3,95 3,78 3,90 3,78 3,53 4,11 4,69 4,06 S1 4,5 3,8 3,2 3,3 3,2 3,3 3,5 3,1 2,6 3,0 S5+S6 17,9 17,4 17,5 17,3 17,1 17,1 17,7 18,0 18,1 17,8 S10 20,9 22,7 24,3 24,8 25,7 25,1 23,6 22,6 23,4 24,3 S10/S1 4,6 6,0 7,5 7,6 8,1 7,6 6,8 7,2 9,0 8,1 Robin Hood index 17,0 18,5 20,7 21,2 21,8 21,4 19,9 20,5 21,7 21,3 Giniegyüttható 0,244 0,266 0,300 0,306 0,316 0,308 0,288 0,292 0,312 0,307 N 56459 5538 4972 5253 5909 5209 5054 4849 4857 4412
A különböző jövedelmi kategóriákba tartozók százalékos arányának változása, 1987 2014 (%) 1987 1992 1996 2000 2003 2005 2007 2009 2012 2014 jómódúak (akiknek a medián kétszeresénél több a jövedelme) 6 7 9 9 9 9 7 8 8 6 középréteg (a medián 120 200%-a) 27 25 23 25 25 25 25 27 27 28 alsó-középréteg (a medián 80 120%-a) 39 42 35 34 34 33 36 31 30 32 veszélyeztetett alsó réteg (a medián 50 80%-a) 24 20 21 23 22 24 22 22 21 23 szegények (50% alatt) 4 6 12 9 11 10 10 12 14 11 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Forrás: saját számítások az 1987-es KSH Jövedelem Felvétele, az 1992 és 1996-os Magyar Háztartás Panel, valamint a Tárki Háztartás Monitor 2000 2014 adatfelvételei alapján. Megjegyzés: a jövedelmi kategóriák az egy főre jutó háztartási jövedelem személyek közötti megoszlásának középértéke alapján kerültek meghatározásra.
Egyes egyenlőtlenségi mutatók értékei és megbízhatósági intervallumai 1987 és 2014 között (személyi ekvivalens jövedelmek személyi eloszlása alapján) A legfelső decilis alsó töréspontja és az alsó decilisfelső töréspontjának aránya (P90/P10) Gini-együttható Megjegyzés: minden becslés az ekvivalens jövedelmek eloszlására vonatkozik, 95 százalékos megbízhatósági szinten. A Gini, a P90/P10 1000 ismétléses Stata bootstrap becslés (Ineqerr).
Egyes egy főre jutó jövedelmek alapján képzett népességtizedek részesedése az összes jövedelemből 1962 és 2014 között Forrás: 1962 1987: KSH jövedelemfelvételekalapján Atkinson Micklewright[1992] HI1. táblázat; 1992 1996: Magyar Háztartás Panel I VI. hullámai, 2000 2014: TÁRKI Háztartás Monitor.
Az ekvivalens jövedelmek személyi deciliseinek töréspontjai 2010-ben, 2012-ben és 2014-ben (ezer forint)
Személyek megoszlása 2012-ben és 2014-ben a 2010-es deciliseloszlás mediánjövedelemre deflált töréspontjai által kijelölt jövedelmi sávokban, %
Az alsó (ekvivalens jövedelem alapján meghatározott) jövedelmi ötöd részesedése az egyes társadalmi jövedelmekből, 1992 2014 (%) Forrás: 1992 1996: Magyar Háztartás Panel, 1998-2014: TÁRKI Háztartás Monitor Megjegyzés: A jövedelemötödök a személyekre osztott ekvivalens (e=0,73) háztartásjövedelmek alapján lettek definiálva.
Jövedelmi szegénység és társadalmi kirekesztettség Gábos András Szivós Péter Tátrai Annamária
Jövedelmi szegénység és társadalmi kirekesztettség: fontosabb megállapítások - A relatív jövedelmi szegénység kiterjedtségének válság alatti növekedése megállt, mélysége csökkent - A reáljövedelmek növekedésével párhuzamosan az abszolút szegénység mértéke csökkent - Csökkent az anyagi deprivációban élők aránya: az alsó középosztályi és középosztályi háztartások körében - Csökkent az alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők aránya: a magas szegénységi kockázatú háztartások körében
A szegénységi ráta trendje, 1992-2014 (%) 19 18 17 16 15 14 13 12 11 10 1992 1996 2000 2003 2005 2007 2009 2012 2014 Szegénységi ráta - konf intervallum, felső Szegénységi ráta Szegénységi ráta - konf intervallum, alsó Forrás: saját számítások a Magyar Háztartás Panel és a TÁRKI Háztartás Monitor alapján. Megjegyzés. A szegénységi küszöb az OECD2-skálával számított ekvivalens mediánjövedelem 60 százaléka.
A szegénységi ráta az EU-ban (2012) és Magyarországon (2013-2014-ben), (%) 25 20 15 10 5 0 CZ NL FI DK SK FR IE HU - EUROSTAT 2012 AT SI HU - KSH 2013 SE BE CY MT LU UK DE HU - TÁRKI 2014 EU-28 PL EU-12 EE PT IT LV HR ES LT BG RO EL Forrás: EUROSTAT, illetve KSH (2014), és saját számítások a 2014-es TÁRKI Háztartás Monitor alapján. Megjegyzés. A szegénységi küszöb az OECD2-skálával számított ekvivalens mediánjövedelem 60 százaléka.
Magas szegénységi kockázatú csoportok, 2012-2014 2012 Gyermekek Fiatalok Legfeljebb általános iskolát végzett htfő Egyszülős családok Sokgyermekes családok Htfő inaktív vagy munkanélküli Romák 2014 Gyermekek Legfeljebb általános iskolát végzett htfő Egyszülős családok Sokgyermekes családok Htfő inaktív vagy munkanélküli Htfő foglalkoztatott, más nem Romák
30 25 20 15 10 5 A szegénységi ráta trendje alternatív szegénységi küszöbök mellett, 2000-2014 (%) 0 2000 2003 2005 2007 2009 2012 2014 medián 40% medián50% medián60% medián70% Forrás: saját számítások a TÁRKI Háztartás Monitor alapján. Megjegyzés. A szegénységi küszöb számításakor a OECD2 ekvivalencia-skálát alkalmaztuk.
25 A szegénységi ráta trendje eltérő fogyasztási egységek használata mellett, 1992-2014 (%) 20 15 10 5 0 1992 1996 2000 2003 2005 2007 2009 2012 2014 OECD2 OECD1 Egy főre jutó Forrás: saját számítások a Magyar Háztartás Panel és a TÁRKI Háztartás Monitor alapján. Megjegyzés. A szegénységi küszöb az OECD2-skálával számított ekvivalens mediánjövedelem 60 százaléka.
Szegénységi ráta 2000-ben rögzített szegénységi küszöb mellett (%) 14 12 10 8 6 4 2 0 2000 2003 2005 2007 2009 2012 2014 Forrás: saját számítások a Magyar Háztartás Panel és a TÁRKI Háztartás Monitor alapján. Megjegyzés. A szegénységi küszöb az OECD2-skálával számított ekvivalens mediánjövedelem 60 százaléka.
A szubjektív anyagi helyzet megítélése a magyar népesség körében, 2000-2014 (%) 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2000 2003 2005 2007 2009 2012 2014 Gondok nélkül élnek+beosztással jól kijönnek Rendszeresen anyagi gondjaik vannak+nélkülöznek Forrás: saját számítások a TÁRKI Háztartás Monitor alapján.
Az EU2020 részindikátorai, 2009-2014 (%) 40 35 30 25 20 15 10 5 0 Jövedelmi szegénység Súlyos anyagi depriváció Nagyon alacsony munkaintenzitás 2009 2012 2014 Forrás: saját számítások a Magyar Háztartás Panel és a TÁRKI Háztartás Monitor alapján. Megjegyzés. A szegénységi küszöb az OECD2-skálával számított ekvivalens mediánjövedelem 60 százaléka.
Jövedelmi szegénység, anyagi depriváció és az alacsony munkaintenzitás együttjárása: az EU 2020 szegénységi cél kategóriáiba eső személyek aránya Magyarországon 2014- ben (személyek, a népesség százalékában) Jövedelemszegénység Anyagi depriváció 4,5 7,5 16,0 4,1 0,5 0,9 1,5 Jövedelmi szegénység: 16,6% Anyagi depriváció: 28,3% Alacsony munkaintenzitás (0-59): 8,9% Munkaszegénység SZTK (legalább egy kockázat): 34,7% Összesen (mindhárom kockázat együttesen): 4,1%
Az anyagi depriváció indikátorai az érintett népesség aránya (%), 2009-2014 2009 2012 2014 Az anyagi depriváció elemi indikátorai Anyagi okokból nincs autó 28,6 28,6 24,8 Anyagi okokból nincs színes tévé 0,6 0,4 0,5 Anyagi okokból nincs automata mosógép 10,1 7,5 5,9 Anyagi okokból nincs telefon 13,5 3,5 3,1 Nem engedhetnek meg maguknak - egy hét nyaralást 75,7 77,1 65,2 Nem engedhetnek meg maguknak - húsfogyasztást kétnaponta 41,3 44,7 37,1 Nem engedhetnek meg maguknak - a lakás rendes fűtését 19,8 27,4 18,9 Képtelenek váratlan kiadás fedezésére 76,8 80,9 72,9 Előfordult fizetési elmaradás pénzhiány miatt 20,8 24,3 14,1 Az anyagi depriváció összetett indikátorai Egyetlen elemi indikátor szerint sem deprivált 11,2 9,7 19,1 Legalább 2 elemi indikátor szerint deprivált 75,2 75,8 62,9 Legalább 3 elemi indikátor szerint deprivált 53,2 56,1 44,5 Legalább 4 elemi indikátor szerint deprivált (EU2020) 33,7 37,3 28,3 Legalább 5 elemi indikátor szerint deprivált 18,9 21,0 14,7 Forrás: saját számítások a TÁRKI Háztartás Monitor alapján.
A szegénység és a társadalmi kirekesztettség (EU2020 szegénységi cél) indikátorai az érintett népesség aránya (%), 2009-2014 2009 2012 2014 Csak jövedelmi szegénység 2,6 2,9 4,5 Csak anyagilag deprivált 20,6 22,1 16,0 Csak alacsony munkaintenzitású háztartásban él 4,1 2,1 1,5 Jövedelmi szegénységben és anyagi deprivációban él 5,1 6,8 7,5 Jövedelmi szegénységben és alacsony munkaintenzitású háztartásban él 1,3 0,8 0,5 Anyagi deprivációban és alacsony munkaintenzitású háztartásban él 3,0 2,0 0,8 Jövedelmi szegénységben, anyagi deprivációbanés alacsony munkaintenzitású háztartásban él 4,9 6,5 4,1 Összesen 41,7 43,1 34,7 Forrás: saját számítások a TÁRKI Háztartás Monitor alapján. Megjegyzés. A munkaintenzitás mérésében történt változásról lásd a 2.5. táblázat alatti megjegyzést.
Erőteljes társadalompolitikai beavatkozások következményei 2012-2014 Az alsó középosztály és a középosztály helyzete javult, anyagi, pénzügyi kiszolgáltatottsága csökkent SAD csökkent: az érettségizett vagy diplomás háztartásfővel élők, a fővárosiak, az egy és kétgyermekesek, valamint a magas munkaintenzitású háztartások tagjai SAD nem változott: az alacsony iskolázottságúak, a községekben élők, a sokgyermekesek, az alacsony vagy nagyon alacsony munkaintenzitásúak A nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők arányának 2012 és 2014 között megfigyelt jelentős csökkenése jellemzően a magas szegénységi kockázatú csoportokban történt NAM csökkent: alacsony iskolázottságúak, városokban és községekben élők, sokgyermekes és Más háztartás gyermekkel típusú családban élők, romák
Társadalmi sérülékenység: vagyoni helyzet, eladósodottság megélhetési nehézségek Medgyesi Márton Simonovits Bori Bernát Anikó
Társadalmi sérülékenység: fontosabb megállapítások Vagyon: ingatlannal a magyar háztartások bő négyötöde rendelkezik A háztartások 42%-ának van valamilyen típusú pénzügyi megtakarítása, ez 2010 és 2012 között 10 pontot csökkent. Eladósodottság: banki hitelt törlesztő háztartások aránya a 2010-es 35%-ról 18%-ra csökkent (állami intézkedések, válság miatt szigorodó hitelfeltételek) összesen háztartások 22%-nak van rendszeres törlesztést igénylő tartozása lejárt közüzemi tartozás a háztartások 7%-ának van, de a rendszeresen törlesztő háztartások esetében 19% az arány törlesztő háztartások havi jövedelmüknek 28%-át költik törlesztésre, ami 2014 őszén átlagosan összesen 55 ezer forintot tett ki. Társadalmi háttér: Meghatározók: életkor, iskolai végzettség, aktivitás, településtípus, háztartásjövedelem. Pl. törlesztés/jövedelem arány a legalacsonyabb jövedelmű ötödben 54%, felső ötödben 19%.
A különböző pénzügyi vagyon-elemekkel rendelkező háztartások aránya (%) 60 50 40 30 20 10 0 1999 2001 2003 2005 2007 2010 2012 2014 Betétkönyv Értékpapír Készpénz Devizaszámla Lakástakarék Egészségpénztár Életbiztositás Nyugdíj-megtakarítás Megtakarítás összesen
Banki vagy pénzintézeti hitelt törlesztő háztartások arányának (%) időbeli alakulása (2001-2014) 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 2001 2003 2005 2007 2010 2012 2014 autóvásárlás lakás, jelzálog személyi, áruhitel tartozás banknak
Megtakarítás és eladósodás a háztartási jövedelem ötödei szerint (%) 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1.ötöd 2. 3. 4. 5. ötöd Megtakarított pénz Rendszeres törlesztés Lejárt közműtartozás
Közmunka Medgyesi Márton
Közmunka A kérdezést megelőző évben 5,7% volt a közmunkát végzők aránya; a teljes népesség 9,1%-a élt a közmunkások háztartásokban. A közmunkások háztartásaiban élők jövedelmeinek 12%-át teszik ki a közmunkából származó jövedelmek, 51% egyéb munkajövedelem, 35% pedig TB vagy szociális transzfer. A közmunkából származó jövedelmek majdnem fele jut a népesség legszegényebb ötödéhez, és 37%-a a második legszegényebb ötödhöz. Ezzel a közmunkajövedelmek az álláskeresési járadéknál jobban, az aktív korú inaktívak számára elérhető készpénzes egyéb ellátásokhoz (pl. FHT) képest viszont kevésbé célzottak. Közmunkában az alacsony iskolázottságú, kistelepülésen illetve az észak-alföldi régióban élők vesznek részt nagyobb arányban.
Közmunkások háztartásaiban élők és az aktív korúak jövedelmi szerkezete 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 6% 18% 16% 4% 17% 0% 51% 72% 12% 1% Közmunkások háztartásaiban élők Összes aktív korú Közmunka-jövedelem Más munkajövedelem Tőkejövedelem TB jövedelem Szociális transzfer Mezőgazdasági termelés Egyéb
A közmunkajövedelmek célzottsága: az egyes jövedelmi ötödök részesedése az egyes transzfer-típusokból 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1.ötöd 2 3 4 5.ötöd Közmunka Foglalkoztatást helyettesítő támogatás Álláskeresési járadék Aktív korúak ellátása
www.tarki.hu