TERVEZET SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Iktatószám: 8034- /2008 Előterjesztés a Kormány részére a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet módosításáról Budapest, 2008. július Készítette: Dr. Bereczki Edit Látta: Dr. Groszmann Mária Jóváhagyta: Simon Gábor, Papp István
TERVEZET EGYEZTETÉSI LAP 2 Véleményezési határidő: 7 munkanap A) Állami szervek MeH Szervezet Név Észrevételt nem tett Észrevételt tett Határidőben nem adott véleményt EüM FVM NFGM KHEM HM IRM KvVM KüM OKM ÖM PM B) Társadalmi és érdekképviseleti szervezetek Készítette: Dr. Bereczki Edit Látta: Dr. Groszmann Mária Jóváhagyta: Simon Gábor, Papp István
TERVEZET 3 HATÁROZATI JAVASLAT 1. A Kormány megtárgyalta és elfogadja a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormány-előterjesztést, továbbá elrendeli a mellékletét képező, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendeletnek a Magyar Közlönyben történő kihirdetését. 2. A Kormány elrendeli a szociális és munkaügyi miniszter előkészítésével és az egészségügyi miniszter közreműködésével a foglalkozás-egészségügyi szolgálat teljes szakmai területének ideértve a működést, finanszírozást, az alap-és szakellátási kérdéseket, személyi, tárgyi feltételeket, a rehabilitációs feladatkapcsolódásokat 2008. második félévében történő áttekintését és a vonatkozó jogszabályok módosításának ennek megfelelő előkészítését, valamint ezen jogszabályok legkésőbb 2009. első negyedévében történő kihirdetését. Készítette: Dr. Bereczki Edit Látta: Dr. Groszmann Mária Jóváhagyta: Simon Gábor, Papp István
TERVEZET Melléklet a /2008. számú kormány-előterjesztéshez 4 A Kormány.../2008. (...) Korm. rendelete a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet módosításáról A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. -a (2) bekezdésének b) pontjában, kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: 1. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 1. -ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [1. E rendelet hatálya] b) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint a Társadalmi Megújulás operatív program előirányzatából nyújtott, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése hatálya alá tartozó támogatások felhasználásáról rendelkező jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásával összefüggésben a regionális munkaügyi központokra és kirendeltségeire, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 37/H. -a alapján a települési önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatással összefüggésben a települési önkormányzatokra, és 2. (1) Az R. 2. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtása, az Mvt. 58. -ában hivatkozott feladatok, továbbá a külön jogszabályokban meghatározott munkaegészségügyi szaktevékenység keretébe tartozó feladatok ellátása a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok (a továbbiakban: szolgálat) feladatkörébe tartozik. (2) Az R. 2. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A munkáltató az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltató kivételével a működése megkezdését követő két hónapon belül köteles az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnek a munkáltató telephelye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségének (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség) bejelenteni A változat: a) a munkáltató nevét, b) székhelye és telephelye(i) címét, elérhetőségét, Készítette: Dr. Bereczki Edit Látta: Dr. Groszmann Mária Jóváhagyta: Simon Gábor, Papp István
TERVEZET 5 c) telephelyen végzett tevékenységeit (TEÁOR 08 besorolás alapján), d) ügyintéző nevét, beosztását, e) KSH számát, f) a foglalkoztatott, foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatásban részesülő munkavállalók számát és foglalkozás-egészségi osztály szerinti megoszlását, g) a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgáltató nevét és címét, elérhetőségét, KSH számát, működési engedélyének számát. B változat: a) a munkáltató nevét, b) székhelye és telephelye(i) címét, elérhetőségét, c) telephelyen végzett tevékenységeit (TEÁOR 08 besorolás alapján), d) ügyintéző nevét, beosztását, e) KSH számát, f) a foglalkoztatott, foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatásban részesülő munkavállalók számát és foglalkozás-egészségi osztály szerinti megoszlását, g) a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgáltató nevét és címét, elérhetőségét, KSH számát, működési engedélyének számát, valamint h) az érintett adatkezelésre irányuló hozzájárulásának beszerzését követően a személyesen közreműködő foglalkozás-egészségügyi orvos(ok) nevét, pecsétszámát, az adott telephelyen foglalkoztatottak részére biztosított heti óraszámát. (3) Az R. 2. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A munkáltató a (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változást éves rendszerességgel, az előző év december 31-i állapotnak megfelelően minden év február 15. napjáig köteles bejelenteni a munkavédelmi felügyelőséghez. A munkáltató alapadatait tartalmazó első bejelentést és a munkáltató adataiban bekövetkezett változásjelentést az 1. számú melléklet szerinti nyomtatvány felhasználásával kell megküldeni. (4) Az R. 2. -ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: A változat (a 2. (2) bekezdés A változata esetén): (4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkáltató a közte és a foglalkozásegészségügyi szolgáltató között a szolgáltatás nyújtására létrejött megállapodás (szerződés) hatályának megszűnését, egyidejűleg megjelölve az új foglalkozás-egészségügyi szolgáltató adatait, a 2. számú melléklet szerint a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni a munkavédelmi felügyelőséghez. B változat (a 2. (2) bekezdés B változata esetén): a tevékenységnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szakágazati besorolása szerinti számát, illetve megnevezését. Készítette: Dr. Bereczki Edit Látta: Dr. Groszmann Mária Jóváhagyta: Simon Gábor, Papp István
TERVEZET 6 (4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkáltató a) a közte és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató között a szolgáltatás nyújtására létrejött megállapodás (szerződés) hatályának megszűnését, egyidejűleg megjelölve az új foglalkozás-egészségügyi szolgáltató adatait, a 2. számú melléklet szerint, b) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónál személyesen közreműködő foglalkozásegészségügyi orvos személyében bekövetkezett változást az új foglalkozás-egészségügyi orvos adatainak megadásával a 3. számú melléklet szerint a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni a munkavédelmi felügyelőséghez. (5) Az R. 2. -ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) Azok a munkáltatók, akik nem tartanak fenn szolgálatot, továbbá a regionális munkaügyi központok, a települési önkormányzatok és a szakképző intézmények a külön jogszabályban meghatározott vizsgálatok elvégzése ellenében - eltérő megállapodás hiányában - a 4. számú mellékletben meghatározott térítési díjat fizetik a szolgáltatást nyújtónak. (6) Az R. 2. -ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (8) A munkáltató a megelőzés, a munkaalkalmasság megítélése érdekében munkahigiénés vizsgálatok révén azonosítja a munkavégzéssel járó munkakörnyezeti kóroki tényezőket. Az Mvt. 54. -ában előírt a munkáltató feladatkörébe utalt kockázatértékelésnek ki kell térnie az egészségkárosító kockázatok meghatározásához, nyomon követéséhez és csökkentéséhez szükséges az 5. számú melléklet szerint meghatározott munkahigiénés vizsgálatokra is. (7) Az R. 2. -a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: (9) A munkahigiénés vizsgálatokért a megrendelő munkáltató és a vizsgálatot végző megállapodása szerinti díj fizetendő. A munkahigiénés vizsgálatra vonatkozó szerződés megkötését megelőzően a munkáltató köteles figyelembe venni a szolgálat észrevételeit. 3. (1) Az R. 4. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltató a szolgáltatásra szerződött munkáltató telephelye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségnek bejelenti a) minden év január 10-ig az előző év december 31-i állapotnak megfelelően az általa ellátott munkavállalók létszámát, foglalkozás-egészségi osztályba sorolását, a heti munkaidőt, kapacitás-terhelését a 6. számú melléklet szerint, b) a foglalkozás-egészségügyi tevékenység megkezdésével, megszűnésével, szüneteltetésével kapcsolatos adatokat a változást követő 15 napon belül a 7. számú melléklet szerint. (2) Az R. 4. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást végző orvos és ápoló által ellátható munkavállalói létszámot a 8. számú melléklet tartalmazza. 4. Készítette: Dr. Bereczki Edit Látta: Dr. Groszmann Mária Jóváhagyta: Simon Gábor, Papp István
TERVEZET 7 Az R. 6. -ának helyébe a következő rendelkezés lép: 6. (1) A foglalkozás-egészségi osztályba történő besorolás szempontrendszerét a 9. számú melléklet tartalmazza. (2) Az (1) bekezdés szerinti besorolást a munkáltató a szolgálat orvosa véleményének figyelembevételével készíti el. (3) Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (továbbiakban: OMMF) az Mvt. 58.. (4) bekezdésében foglalt szakmai irányítás keretében jogosult a) a munkavédelmi feladatok ellátásának helyes gyakorlatára irányuló módszertani ajánlás kiadására, b) éves munkabeszámolásra, indokolt esetben jelentéstételre kötelezésre (pl. tömeges foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció előfordulása esetén). (4) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt jelentéstételre kötelezés szükségességét az OMMF minden esetben indokolni köteles. (5) A szolgálatok éves munkabeszámolója szempontjait különös tekintettel a szolgáltatók által ellátandó munkavédelmi feladatokra, a beszámoló címzettjeit és a beszámoló benyújtásának határidejét az OMMF elnöke határozza meg az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ (továbbiakban: OSZMK) főigazgatójával együttműködve. 5. Az R. a következő 7-8. -okkal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi 7. számozása 9. -ra változik. 7. (1) Az 1-3. és a 6-7. számú mellékletek szerinti bejelentéseket a munkavédelmi felügyelőség elektronikus úton folyamatosan továbbítja az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OMFI) részére. (2) Az OMFI a rendelkezésre álló adatok alapján negyedévente összesítést készít az 1-3. és 7. számú mellékletek alapján bekövetkezett változásokról az OMMF részére. (3) Az OMFI minden tárgyévet követő év április 30-ig elkészíti a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokról szóló összesítő feldolgozást és értékelő jelentést, melyet megküld az OMMF és az OSZMK részére. hely) 8. (1) A foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek (a továbbiakban: szakellátó a) biztosítják a szolgálatok orvos-szakmai feladatainak ellátása során felmerült szakmai konzultációs lehetőséget; b) végzik a foglalkozási megbetegedés miatt vagy annak gyanújával beutaltak szakellátását; c) felülvizsgálják az alapszolgálatok elsőfokú orvosi véleményét; d) elvégzik az egyes speciális, illetve külön jogszabályokban meghatározott alkalmassági, illetve foglalkoztathatósági vizsgálatokat. (2) A szakellátó hely megnevezését, ellátási területét, rendelési helyét és idejét külön kormányrendelet 2 határozza meg. 6. 2 Készítette: Dr. Bereczki Edit Látta: Dr. Groszmann Mária Jóváhagyta: Simon Gábor, Papp István
TERVEZET (1) E rendelet 2008. július 1-jén lép hatályba. 8 (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 1-4. számú mellékletei helyébe e rendelet 1-4. számú mellékletei lépnek, továbbá az R. kiegészül e rendelet 5-9. számú mellékleteivel. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 2. -ának (7) bekezdése, továbbá 4. -ának (2) bekezdése hatályát veszti. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. -ának (1) bekezdése ca) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép: [8. (1) A regionális intézet c) ellátja az alapító okiratában meghatározott, illetve jogszabályokban rögzített feladatokat] ca) a közegészségügy (környezet- és település-egészségügy, élelmezés-egészségügy, táplálkozás-egészségügy, sugáregészségügy, kémiai biztonság) területén az élelmiszer-biztonság kivételével, mely feladatok ellátásához műszeres, por-, rost-, zaj- és sugárlaboratóriumot üzemeltethet, (5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 29. -ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A járóbeteg-szakellátás finanszírozási szerződésében - az Ebtv.-ben, valamint a Vhr.-ben foglaltakon túl - meg kell határozni:] f) a 13. számú mellékletben meghatározott foglalkozás-egészségügyi szakellátást nyújtó rendelési helyeket, rendelési időket és ellátási területeket. A szakellátó hely megnevezését, ellátási területét, rendelési helyét és idejét az egészségügyi miniszter az Egészségügyi Közlönyben közzéteszi. Az ellátási területet az ellátási igények figyelembe vételével kell meghatározni, különös tekintettel arra, hogy a szakellátó hely az álláskeresők, a munkaerőpiaci program résztvevői számára könnyen elérhető legyen. (6) Ez a rendelet a hatálybalépését követő 30. napon hatályát veszti. (7) E rendelet az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i, a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló 1893/2006/EK rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Készítette: Dr. Bereczki Edit Látta: Dr. Groszmann Mária Jóváhagyta: Simon Gábor, Papp István
9 1. számú melléklet a /2008. ( )Korm. rendelethez [1. számú melléklet a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez] A munkáltató első/változás bejelentése a foglalkozás-egészségügyi ellátással kapcsolatban a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségnek I. A bejelentés típusa 3 1. Alapjelentés a) A tevékenység megkezdését követő két hónapon belüli bejelentés b) Első bejelentés az év II. 15-ig az előző évi XII. 31-i állapotnak megfelelően 2. Változásjelentés minden év II. 15-ig az előző évi XII. 31-i állapotnak megfelelően II. A munkáltató adatai 1. Neve:.. címe:... telefonszáma: fax száma: elektronikus levelezési címe: ügyintéző neve, beosztása:... 2. Székhelye, telephelye(i): 3. Tevékenysége(i) (TEÁOR 08 * besorolás alapján)...... 4. KSH száma: 5. A foglalkoztatott munkavállalók létszáma:. fő Ebből: A foglalkozás-egészségi osztályba tartozik B foglalkozás-egészségi osztályba tartozik C foglalkozás-egészségi osztályba tartozik D foglalkozás-egészségi osztályba tartozik.fő.fő.fő.fő 3 a megfelelő választ kérjük beikszelni
10 III. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat adatai 1. A szolgálat neve: címe: telefonszáma: fax száma: elektronikus levelezési címe: 2. ÁNTSZ engedélyszáma: 3. KSH száma: 2. (2) bekezdés B változata esetén az adatlap az alábbi 4. ponttal egészül ki: 4. A személyesen közreműködő orvosok neve, pecsétszáma, munkaideje telephelyenként: Telephely Orvos neve Pecsétszáma Az adott telephelyen foglalkoztatottak részére biztosított heti óraszáma........................................ A fenti személyes adatok közléséhez az érintett orvos(ok) a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. -a (1) bekezdésének a) pontja szerinti hozzájárulását megadta. Kelt, 20 PH Cégszerű aláírás
2. számú melléklet a /2008. ( )Korm. rendelethez [2. számú melléklet a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez] Soron kívüli munkáltatói bejelentés a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására létrejött megállapodás változásáról (megszűnéséről, létrejöttéről) 1. A munkáltató neve:. címe:. telefonszáma: fax száma:. elektronikus levelezési címe: ügyintéző neve, beosztása:... KSH száma: 2. A régi foglalkozás-egészségügyi szolgáltató neve:. címe:. telefonszáma: fax száma:. elektronikus levelezési címe: ÁNTSz engedély száma:... KSH száma: A szolgáltatói szerződés megszűnésének időpontja: 3. Az új foglalkozás-egészségügyi szolgáltató neve: címe: telefonszáma: fax száma: elektronikus levelezési címe: ÁNTSz engedély száma: KSH száma: 2. (2) bekezdés B változata esetén az adatlap az alábbi 4. ponttal egészül ki: 4. A személyesen közreműködő orvos(ok) neve, pecsétszáma, munkaideje telephelyenként Telephely Orvos neve Pecsétszáma Heti munkaidő (óra).......... 11
A fenti személyes adatok közléséhez az érintett orvos(ok) a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. -a (1) bekezdésének a) pontja szerinti hozzájárulását megadta. 5. Az új szolgáltató tevékenysége kezdetének időpontja: 12 Kelt. hó.. nap PH Cégszerű aláírás
2. (2) bekezdés B változata esetén: 13 3. számú melléklet a /2008. ( )Korm. rendelethez [3. számú melléklet a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez] Soron kívüli munkáltatói bejelentés a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó (személyesen közreműködő) orvos személyében bekövetkezett változásról 1. A munkáltató neve:.. címe:.. telefonszáma:.. fax száma:.. elektronikus levelezési címe:. ügyintéző neve, beosztása:... KSH száma: 2. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltató neve:.. címe:.. telefonszáma: fax száma: elektronikus levelezési címe: ÁNTSz engedély száma: KSH száma: 3. A tevékenységét megszüntető (személyesen közreműködő) orvos neve: Pecsétszáma: 4. A tevékenység megszűnésének időpontja: (5 munkanapon belül be kell jelenteni.) 5. A tevékenységet megkezdő új (személyesen közreműködő) orvos neve:... Pecsétszáma: 6. A tevékenysége megkezdésének időpontja: A fenti személyes adatok közléséhez az érintett orvos(ok) a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. -a (1) bekezdésének a) pontja szerinti hozzájárulását megadta. Kelt: PH Cégszerű aláírás
4. számú melléklet a /2008. ( ) Korm. rendelethez [4. számú melléklet a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez] Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor eltérő megállapodás hiányában fizetendő díjak 14 1. A munkáltató által a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díj-tételek: A foglalkozás-egészségi osztály 19 000 Ft/fő/év B foglalkozás-egészségi osztály 16 300 Ft/fő/év C foglalkozás-egészségi osztály 12 800 Ft/fő/év D foglalkozás-egészségi osztály 9 500 Ft/fő/év 2. A regionális munkaügyi központok és a szakképző intézmények által fizetendő vizsgálati díj A regionális munkaügyi központok, valamint a szakképző intézmény által beutalt személy 2.1. munkaköri alkalmassági vizsgálata 6300 Ft/fő/eset 2.2. szakmai alkalmassági vizsgálata 6300 Ft/fő/eset 2.3.foglalkoztathatóságának elbírálása 9500 Ft/fő/eset 3. Egyéni és társas egészségügyi vállalkozók egészségügyi tevékenységre való alkalmasságának elbírálási díja 9500 Ft/fő/eset 4. A települési önkormányzat által a rendszeres szociális segélyre jogosultak közcélú foglalkoztatása esetén a beutalt személy munkaköri alkalmassági vizsgálatának díja 3200 Ft/fő/eset
5. számú melléklet a /2008. ( ) Korm. rendelethez [5. számú melléklet a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez] Munkahigiénés vizsgálatok A munkáltató az Mvt. 54. (2) bekezdésében, illetve a külön jogszabályban előírtakat is figyelembe véve elvégzett kockázatértékelés keretében, a munkahelyi kockázatoktól függően az Mvt. 87. -ának 5/A. bekezdésében meghatározott, alábbiakban részletezett munkahigiénés vizsgálatokra kötelezett: 1. Munkakörnyezeti műszeres vizsgálatok a) munkahelyi kémiai kóroki tényezők (gázok, gőzök, aerosolok, porok okozta légszennyeződés) - mennyiségi, - minőségi vizsgálata; b) munkahelyi fizikai kóroki tényezők közül - zajszint, - infra- és ultrahang szintek - (egész test) rezgésterhelés, - kéz-kar rezgésterhelés, - a megvilágítás világítástechnikai jellemzőinek, - elektromágneses tér jellemzői, - magas légköri nyomáson végzett munka, - ionizáló és nem ionizáló sugárzásszintek meghatározása; c) zárt (telepített) munkahelyeken, illetve szabadtéri munkavégzés során a klímatényezők (paraméterek) meghatározása d) fizikai megterhelés-igénybevétel vizsgálata a munkaenergia forgalom meghatározása alapján. 2. Biológiai expozíciós mutatók vizsgálata A foglalkozási vegyi expozíció esetén vizsgálandó biológiai expozíciós (hatás) mutatók [a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM. együttes rendelet alapján] VIZELETBEN Vegyi anyag Biológiai expozíciós (hatás) mutató Anilin p-amino-fenol Arzén arzén Benzol t,t-mukonsav Dimetilformamid N-metil-formamid Etil-benzol mandulasav Fenol fenol Fluorid vegyületek fluorid Higany (szervetlen) higany
16 Kadmium Króm Kobalt n-hexán Nikkel Nitro-benzol Szelén Sztirol Toluol Triklór-etilén Xilol kadmium króm kobalt 2,5-hexán-dion nikkel p-nitro-fenol szelén mandulasav o-krezol triklór-ecetsav metil-hippursavak VÉRBEN Vegyi anyag Biológiai expozíciós (hatás) mutató Anilin methemoglobin Kadmium kadmium Ólom (szervetlen) ólom cink-protoporfirin (előszűrésre) Szén-monoxid CO Hb Szerves foszforsav-észter tartalmú peszticidek vörösvérsejt vagy teljes vér acetilkolineszteráz (EC. 3.1.1.7.) aktivitás
6. számú melléklet a /2008. ( ) Korm. rendelethez [6. számú melléklet a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez] Jelentés a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóról és az ellátott munkáltatókról/ munkavállalói létszámról 1. Jelentett időszak 20.. 20. 2. Foglalkozás-egészségügyi szolgáltató neve:...... címe:... ÁNTSz engedély száma:... KSH száma: A 3. Alkalmazott/szerződött orvosok száma: főállású/napi 8 órában foglalkozás-egészségügyi tevékenységet ellátó orvos részállású ápoló 4. Ellátott munkavállalói létszám: fő 5. Foglalkozás-egészségi osztályba tartozók száma: A fő B fő C fő D fő 2. (2) bekezdés B változata esetén a 3. pont kiegészül még az alábbiakkal: Az alkalmazott orvos(ok) neve és pecsétszáma: Főállásúak: neve:... Pecsétszám: címe:... Részállásúak: neve:.... Pecsétszám: címe:... B 6. Rendelő(k) címe(i) (A vidéki telephelyeket is fel kell sorolni!).............................. fő, fő, fő
18 C 7. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltató ellátásban közreműködőként résztvevő szolgáltató(k) neve:.... címe:... ÁNTSz engedély száma:... KSH száma: neve:.... címe:... ÁNTSz engedély száma:... KSH száma: neve:.... címe:... ÁNTSz engedély száma:... KSH száma: 2. (2) bekezdés B változata esetén a 7. pont kiegészül még az alábbiakkal: Az ellátó orvos(ok) neve(i) 4 : Pecsétszám: neve:. címe:. D 8. Az ellátott munkáltatók 5 : neve: címe: telefonszáma: fax száma:. elektronikus levelezési címe: székhelye, telephelye(i):........... tevékenysége(i) (TEÁOR 08 * besorolás alapján):............... KSH száma: A fenti személyes adatok közléséhez az érintett orvos(ok) a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. -a (1) bekezdésének a) pontja szerinti hozzájárulását megadta. Kelt: PH 4 Több orvos esetén külön-külön kell megadni 5 Külön lapon folytatható
19 a foglalkozás-egészségügyi szolgálat vezetőjének aláírása
7. számú melléklet a /2008. ( ) Korm. rendelethez [7. számú melléklet a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez] A foglalkozás-egészségügyi szolgálat soron kívüli bejelentése a szolgáltatás megszűnéséről, átmeneti szüneteltetéséről és ismételt folytatásáról 1. Foglalkozás-egészségügyi szolgálat megnevezése:... ÁNTSz engedély száma:... KSH száma: 2. Foglalkozás-egészségügyi szolgálat címe:...... 3. A soron kívüli bejelentés indoka: a) a tevékenység megszűnése b) a tevékenység átmeneti szüneteltetése c) a tevékenység újraindítása 4. A változás időpontja: Kelt: P.H. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat vezetőjének aláírása
8. számú melléklet a /2008. ( ) Korm. rendelethez [8. számú melléklet a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez] A foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás által ellátható munkavállalói létszám 1. A heti - legalább - 36 órában foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó orvos és ápoló esetén ellátható munkavállalók létszáma a foglalkozás-egészségi osztálytól függően: A foglalkozás-egészégi osztály esetén 1000 fő B foglalkozás-egészégi osztály esetén 1200 fő C foglalkozás-egészégi osztály esetén 1500 fő D foglalkozás-egészégi osztály esetén 2000 fő Ha a munkavállalók több foglalkozás-egészségi osztályból kerülnek ki, az 1 orvos és 1 ápoló által ellátható munkavállalói létszámot a következő képlet segítségével számoljuk ki: Ae Be Ce De ahol: + + + x100 = F A B C D A e, B e, C e, D e az ellátandó munkavállalók számát, az A, B, C, D a foglalkozás-egészégi osztály létszámhatárait (1000; 1200; 1500; 2000) jelöli. Ha az F=120 fölötti számolt értéket mutat - ami az orvos és ápoló kapacitás-túlterhelését jelöli - további orvos és ápoló létszámról (óraszámról) szükséges gondoskodni. 2. Háziorvosi ellátás mellett foglalkozás-egészségügyi tevékenységet is folytató orvosok és ápolók esetén az ellátható munkavállalók létszáma a foglalkozás-egészségi osztályok mellett a háziorvosi tevékenység keretében ellátandó lakosságszámtól is függ. Háziorvosok esetén a napi 8 órás háziorvosi tevékenység mellett maximum napi 2, heti 10 órát fordíthatnak foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatási tevékenységre. A vállalható létszám az alábbi képlettel számolható ki: H e Ae Be Ce De + + + + x100 = L H A B C D ahol: H e az ellátott, H a háziorvosi praxis által ellátható lakossági létszámot (maximum 1800 főt), az A e, B e, C e, D e az ellátandó munkavállalók számát, az A, B, C, D a foglalkozás egészségi osztály létszám határait (1000; 1200; 1500; 2000) jelöli. Ha az L=125 fölötti számolt értéket mutat, akkor a háziorvos és az ápoló foglalkozásegészségügyi alapszolgáltatás miatti kapacitás-terhelését csökkenteni szükséges a minőségi szolgáltatás biztosítása érdekében. 3. Az egyéb (járó és fekvő beteg ellátást végző) orvosok esetén számított napi 2, heti 10 órában biztosított foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás során a kapacitás-terhelés Az egyéb orvosok esetén az F=25 számított érték lehet az 1. pont alatt megadott képlet figyelembevételével.
9. számú melléklet a /2008. ( ) Korm. rendelethez [9. számú melléklet a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez] A tevékenységek foglalkozás-egészségi osztályba sorolása 22 A foglalkozás-egészségi osztály gazdasági tevékenységek ágazati számjelek 6 1. Bányászat, kőfejtés B 05-08 2. Fém alapanyag gyártása C 24 fizikai munkakörei, valamint azon nem fizikai munkakörök munkavállalói, akik az A foglalkozás-egészségi osztályt indokoló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több, mint 50%- át. 3. Ugyanebbe a foglalkozás-egészségi osztályba sorolandó: 3.1. rákkeltőkkel exponáltak, 3.2. sugárzó anyagokkal, 3.3. ismeretlen (mérgező hatásuk szempontjából kivizsgálatlan) anyagokkal dolgozók, 3.4. állatkísérletes munkakörökben foglalkoztatottak, 3.5. korkedvezményre jogosító munkakörökben foglalkoztatottak, 3.6. munkaidő-kedvezményre jogosító expozícióban alkalmazott munkavállalók, 3.7. a vasúti közlekedésben a forgalom lebonyolításával közvetlenül összefüggő, a légi és vízi közlekedésben szakszolgálati vizsgához kötött munkakörökben alkalmazott munkavállalók, függetlenül a tevékenység ágazati osztályától. B foglalkozás-egészségi osztály gazdasági tevékenységek ágazati számjelek 1. Mezőgazdaság, vadgazdálkodás és A 01-02 erdőgazdálkodás 2. Építőipar F 41-43 3. Élelmiszergyártás és ital gyártása C 10-11 4. Dohánytermék gyártása C 12 5. Textília gyártása C 13 6. Ruházati termék gyártása C 14 7. Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása, C 15 szőrmekikészítés és -festés 8. Fafeldolgozás, fonottáru gyártása C 16 9. Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás C 19 10. Vegyi anyag, termék gyártása C 20 11. Gumi-, műanyag termék gyártása C 22 12. Nemfém ásványi termék gyártása C 23 13. Hulladékgazdálkodás E 38 14. Szárazföldi és csővezetékes szállítás H 49 15. Vízi szállítás H 50 16. Légi szállítás H 51 17. Bútorgyártás C 31 6 TEÁOR 08 szerint
18. Humán-egészségügyi, szociális ellátás Q 86-88 19. Állategészségügyi ellátás M 75 20. Nyomás és egyéb sokszorosítási tevékenység C 18 23 fizikai munkakörei, valamint azon nem fizikai munkakörök munkavállalói, akik a B foglalkozás-egészségi osztályt indokoló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át. C foglalkozás-egészségi osztály Ebbe a foglalkozás-egészségi osztályba sorolandók az A és B foglalkozás-egészségi osztályba nem tartozó ág, ágazat, alágazat, szakágazat 1. ipari, 2. szolgáltató, 3. kutató, 4. számítástechnikai tevékenységgel kapcsolatos fizikai munkakörei, valamint azon nem fizikai munkakörök munkavállalói, akik a C foglalkozás-egészségi osztályt indokoló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át. D foglalkozás-egészségi osztály Ebbe a foglalkozás-egészségi osztályba sorolandók a 1. kutatás-szervezési, 2. kulturális, 3. oktatási, 4. adminisztratív tevékenységet végző munkavállalók, továbbá az A, a B és a C foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységek nem fizikai munkaköreiben dolgozó, más osztályokba nem sorolt munkavállalói.
24 Előterjesztés a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelethez 1. A Rendelet hatályának pontosítására az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak a Rendelet megalkotása óta történő feladatbővülése miatt került sor. Az álláskeresők mellett Európai Uniós tagságunk óta a hátrányos helyzetű személyek foglalkoztathatóságának fejlesztése és munkába helyezése a strukturális alapokból támogatott programokban történik. Foglalkozásegészségügyi szolgáltatásra ennek az álláskeresőnek nem minősülő körnek ugyanolyan szüksége van. A 2007-13 közti időszakban a megváltozott munkaképességű személyek a programok preferált résztvevői. A módosítás a megváltozott helyzet érvényesítését szolgálja.[1. ] 2. Annak érdekében, hogy ellenőrizhetővé és követhetővé váljon a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtók és ellátók köre, a munkáltatók által eddig szolgáltatott adatok köre pontosításra került. Ez a módosítás lehetővé teszi a munkáltatók és a szolgáltatók azonosítását, az ellátásra nézve összehasonlítható, standard adatokkal szolgálnak, az ellátási kapacitásról felvilágosítást nyújtanak. A formanyomtatvány jogszabályban történő közreadását mind a munkáltatók, mind a munkavédelmi hatóság igényelte. [2. (2)] Az adatok elektronikus kezelésére, fogadására, feldolgozására irányuló informatikai fejlesztést az OMMF saját hatáskörében meg tudja oldani, a fejlesztésre irányuló előkészületi munkák megkezdődtek. A B változatban többlet-adatként jelenik meg az ellátást nyújtó orvos adatainak a bekérése, amely lehetővé tenné a hatóság részére a bejelentés alapján a foglalkozás-egészségügyi orvosok által felvállalt, illetve ellátott munkavállalók létszámának a megállapítását. Ezen adat hiányában a hatóságnak az ellenőrzés során külön adatszolgáltatást kell elrendelni a szolgáltató felé. Az előterjesztő a B változat elfogadását támogatja. [2. (2)-(3) bekezdés] A Javaslat előírja a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató, illetve orvos személyében történő változás soron kívüli (15 napon belül) történő bejelentését. Ennek indoka, hogy a munkavállalók ellátásáról a hatóságnak naprakész információkkal kell rendelkeznie. [2. (4) bekezdés] 3. Az egységes munkavédelem rendszerén belül a munkahelyi egészségvédelmet (és egészségfejlesztést is) szolgáló foglalkozás-egészségügyi ellátó hálózat fenntartása és működtetése balesetbiztosítási ágazat hiányában - piaci alapon történik. [1999. óta a díjtételek változatlanok, ez a szolgáltatás minősége és mennyisége ellen hat.] A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok feladatai munkaegészségügyi integrációja, az egységes munkavédelem kialakulásával - is jelentősen megnövekedtek. A mennyiségi és minőségi feltételek biztosítása érdekében javasolt az ajánlott díjtétel megemelése. Ez az első lépése és egyben feltétele is annak, hogy a munkavédelem megvalósíthassa prevenciós feladatait. Az egészségvédelmen túl a betegségek korai felismerése, az egészségmegőrzés, a munkavégző-képesség megtartása olyan haszonnal jár a nagy társadalmi elosztó rendszerek számára, ami milliárdos nagyságrendekben mérhető.
25 A munkáltatók, a munkaügyi központ és a szakképző intézetek által fizetendő szolgáltatási díjtételek újra szabályozása tehát számos ok miatt vált szükségessé. Az okok részletes kifejtésére az előterjesztés 9. pontja alatt kerül sor, egyben bemutatva a várható költséghatásokat is. 4. A Javaslatban pontosításra kerül és ezáltal egyértelművé válik, hogy a munkahigiénés vizsgálatokat a munkakörnyezeti műszeres vizsgálatokat és biológiai expozíciós mutatók vizsgálatát a munkáltató számára a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben (Mvt.) kötelezően előírt minőségi és mennyiségi kockázatértékelés alapozza meg. [2. (6)-(7) bekezdés] 5. A szolgáltatói bejelentés célja, hogy a munkáltató által szolgáltatott foglalkozás-egészségügyi ellátással kapcsolatos kompatibilis adatok révén a munkavédelmi hatóság rendelkezzen adatokkal a munkáltatók ellátási lefedettségéről, a szolgáltatók (és a személyesen közreműködő orvosok) egyes munkáltatókra fordított kapacitás-terheléséről, a működéssel kapcsolatos kérdésekről. A javasolt módosítások ezt teszik lehetővé. [3. (1)-(2) bekezdés] 2008. január 1-jétől a tevékenységek besorolása a TEÁOR 03-ról TEÁOR 08-ra változik. Az egyes munkavállalók foglalkozás-egészségi osztályba sorolása a munkáltató feladata, amelyhez kikérheti a foglalkozás-egészségügyi szolgálat véleményét. [4. ] 6. Az Mvt. és az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről szóló 295/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkavédelmi feladatai ellátásának szakmai irányítását a munkavédelmi hatóság látja el. A Javaslatban a szakmai irányítási jogosultságok összefoglalása történik. [4. ] Annak érdekében, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók éves tevékenysége a munkavédelmi hatóság számára értékelhetővé, ellenőrizhetővé váljon, a Javaslat felhatalmazza az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség elnökét, hogy az Országos Szakmai Módszertani Központ (OSZMK) főigazgatójával együttműködve meghatározza a jelentés szempontjait, valamint benyújtásának határidejét. Tekintettel arra, hogy a szakmai felügyeleti jogkör az OSZMK-t illeti meg, a szakfelügyelet tapasztalatainak a felhasználása, az adatbekérés párhuzamosságának kiküszöbölése érdekében szükséges a két szerv együttműködése. [4. ] 7. A bejelentések elektronikus úton való teljesíthetősége alapfeltétele annak, hogy a munkavédelmi hatóság számára a szakmai irányításhoz szükséges változásjelentések naprakészen rendelkezésre álljanak. A rendszer képes biztosítani a munkavédelmi hatóság és az orvos-szakmai felügyelet együttműködését. [5. ] 8. A Javaslat beemeli a Korm. rendelet rendelkezései közé a szakellátó helyekkel kapcsolatos rendelkezéseket. A szakellátó helyek a járóbeteg-szakellátás részeként működnek, feladataikat különböző jogszabályok határozzák meg. A Javaslat ezen feladatokat foglalja össze a szakellátó helyek definíciójaként, többletkötelezettséget és ezáltal többlet finanszírozást nem jelentve. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 29. -ának f) pontja szerint a járóbeteg-szakellátás finanszírozási szerződésében - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben, valamint a Vhr.-ben foglaltakon túl - meg kell határozni: a 13. számú mellékletben meghatározott foglalkozás-egészségügyi szakellátást nyújtó rendelési helyeket és rendelési időket. A 13. számú melléklet azonban egy-két kivétellel nem tartalmazza a szakellátást nyújtó szolgáltató megnevezését, csak a település megnevezését és
a heti rendelési időt. Jelenleg rendezetlen az, hogy a szakellátók kiválasztása hogyan történik. Meg kell teremteni a finanszírozásba történő befogadás szabályai és a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 13. számú melléklete közötti összhangot. Ez azonban túlmutat a Javaslat keretein és lehetőségein. [5. ] A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 12. -ának (3) bekezdése előírja, hogy a foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek illetékességi listáját, illetve az egyes szakellátó helyek heti szakorvosi óráinak számát az egészségügyi miniszter tájékoztatóban teszi közzé. [5. ] Tekintettel arra, hogy a foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek kijelölése, feladatai, finanszírozása mindkét tárca (egészségügyi és szociális) feladatkörét is érintik, a rájuk vonatkozó főbb szabályokat kormányrendeletben célszerű meghatározni. [5. ] A külön kormányrendeletre utalja a szakellátó helyek megnevezésének, ellátási területének, rendelési idejének meghatározását. Ez a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 13. számú mellékletének a módosításával történhet meg. [5. ] A mellékletekben javasolt változásokat az előzőek szerinti módosítások átvezetése indokolja. 9. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat szolgáltatási díjtételeinek újraszabályozási indokai, összetevői és a bevezetésével összefüggő várható gazdasági hatások 9.1. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendeletben meghatározott díjtételek megállapítására utoljára 1999. évben került sor [9/1999. (I. 27.) Korm. rendelet]. A díjtételek ezen idő óta változatlanok, nem követték sem az inflációt, sem az amortizációt, sem a növekvő ellátási igényekből fakadó változásokat. Munkavédelmi szempontból a díjtételek változatlanul hagyása ellene hatott a foglalkozásegészségügyi szolgálatok munkavédelmi törvényben meghatározott munkavédelmi feladatainak teljes körű ellátásának, ami nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi munka rovására is ment. A gyakorlatban a szolgáltatók a piac megszerzése érdekében a rendeletben meghatározott díjtételek alatt állapodtak meg a munkáltatóval, amely ugyan egybeesett a munkáltatók anyagi érdekeivel, viszont messze ellentétes volt a munkavállalók érdekeivel és a munkavédelem célkitűzéseivel. A díjtételek növelése a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok szempontjából is halaszthatatlanná vált az alábbiak miatt: - a külön jogszabályban előírt feltételeknek való megfelelést biztosítani kell, azaz minimum 1 fő szakorvost és 1 fő szakápolót, akiknek a bérét és bérjárulékait, továbbá az egyéb dologi kiadásokat (pl. gyógyszer, kötszer, anyag, rendelő bérleti díja, karbantartása, veszélyes hulladék elszállíttatása) a szolgáltató fedezi, - az időközben hatályba lépett jogszabályok alapján kötelező felelősségbiztosítás, vagyonbiztosítás, iparűzési adó, szakképzési hozzájárulás, 26
27 - az egységes nyilvántartással, és az OEP, APEH felé irányuló kötelező adatszolgáltatással összefüggő számítógépes infrastruktúrához kötött költségek (pl. programkarbantartás) megjelenése, - egyéb, a foglalkozás-egészségügyi ellátással összefüggőn jelentkező szolgáltatások ellentételezései (biztosítások, bank-költségek, illetékek, hatósági díjak, közzétételi díj stb.), valamint - a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokra háruló különösen a munkaegészségügyi jogszabályok harmonizációjával összefüggően megnőtt munkavédelmi feladatok. A Javaslat a szolgáltatások mennyiségi és minőségi színvonalának biztosítása érdekében az ellátandó feladatok és a várható költségek figyelembevételével újrakalkulált ajánlott díjat tartalmaz. A javasolt díjtételek komponenseit, a foglalkozás-egészségügyi fejkvóta számításának alapját képezte: - a MOK-MÜTT-OMÜI által felkért szakértők javaslata, - az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet 1995. évi Útmutatója 1. számú melléklete, - az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet 2007. évi szakértői összeállítása a Magyar Orvosi Kamara Díjtétel Bizottságának javaslatát is figyelembe véve, valamint - az 1995-től 2006-ig számított magyarországi infláció alakulása. A fejkvóta az ellátást igénylő, különböző foglalkozás-egészségi osztályba tartozó, eltérő egészségi és biztonsági kockázattal járó tevékenységet végzők létszámával, az ebből adódó ellátási feladatokkal arányosan került kiszámolásra. Ez az összeg csak az alapfeladatok ellátására, a foglalkozás-egészségügyi praxis fenntartására és működtetésére elegendő 1 fő orvosra és 1 fő ápolóra vetítve. A fejkvóta nem tartalmazza a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok közreműködőként végzett munkavédelmi és egyéb feladatait, nyilvánvalóan az E. Alap által nem finanszírozott járó beteg szakrendelések költsége sem kalkulálható bele. Alapvető rendező elv, hogy a munkavállalók foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatásának költsége közvetlenül a megbízó munkáltató és a megbízott szolgáltató, azaz az ellátásban közvetlenül és személyesen közreműködők szolgáltatási költségeinek fedezetére szolgál. A díjtétel számításánál az egyes kategóriák között megfelelő arányosság van: 1. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás éves átalány díját állapítja meg különböző ellátási szükségletet igénylő foglalkozás-egészségi kategóriák alapján. 2. A 2.1.-2.2 esetén az egyszeri munkaköri/szakmai alkalmassági vizsgálat díját a D díjtétel 66 %-ában határoztuk meg. 3. A 2.3. esetén a foglalkoztathatóság elbírálásánál és a 3. alatt szükséges egészségi alkalmassági vizsgálatoknál a D díjtételt vettük figyelembe. 4. A közcélú foglalkoztatáshoz szükséges munkaköri alkalmassági vizsgálat díjtételénél a D díjtétel 33 %-át javasoljuk. 9.2. A díjtételeket megalapozó számítások arra irányulnak, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás igénybevételével a díjtételek növelésével kapcsolatos hatásokat számba lehessen venni a költségnövekedés oldaláról, továbbá megbecsülhető legyen a megelőzésben, a munkahelyi egészségvédelmen túl a gazdaság területén (termelékenység növelése, foglalkozás
28 biztonsága, bevételek növekedése) és a társadalom oldaláról (az egészségügy, a szociális szféra, a társadalombiztosítási kiadások) jelentkező haszna. Statisztikai alapként a KSH 2008. I-II. havi gyorsjelentése szolgál : a foglalkoztatottak száma (a 15-74 éves népességből) 3,8 millió fő a munkanélküliek száma 333 ezer fő, a munkanélküli ráta 8 %-os az alkalmazásban állók számát közel 2,7 millió főben jelölték meg (amiből a versenyszféra ~2 M főt, a költségvetési szféra ~ 0,7 M főt tesz ki). 9.2.1. A munkavédelmi viszonyokban, azaz a szervezett munkavégzés során kötelező foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosításának finanszírozása 1995-1999 között és 1999-től. 1994-ben munkaegészségügy címszó alatt a társadalombiztosítás 1,6 Mrd Ft fedezetet biztosított az üzem-egészségügyi szolgálatok bér- és egyes dologi kiadásainak, továbbá egyes munkahigiénés vizsgálatok fedezetére (max. 30 %). Az összköltség döntő részét az üzemegészségügyi szolgálatot fenntartó munkáltatók állták (ami 6-7 Mrd Ft-ot tett ki). Ebben az időben csak a nagy- és középvállalatoknál, azaz a szervezett munkavégzésben foglalkoztatottak kevesebb, mint felének volt biztosított az üzemorvosi szolgálat. Az 1995-ben létrejött foglalkozás-egészségügyi szolgálatok finanszírozása kikerült az Egészségbiztosítási Alapból. Ebből adódóan a privatizált foglalkozás-egészségügyi szolgálatok szakmai minimum feltételeket is előíró költségeit az ellátási szükségletek oldaláról is meg kellett határozni. A munkáltatóknál jelentkező egészségkárosító kockázatoktól függően és a szolgáltatóknál megvalósuló feladatellátásból adódóan kialakított differenciált A-B-C-D díjtételek biztosítják a szolgáltatási fedezetet. 1995-ben 3 millió fő szervezett munkavállalóra (a korábbi ~1,5 millió fővel szemben) számítva ez mintegy 15 Mrd Ft-os munkáltatói fedezetet jelentett. (Ezen költségfedezet az üzem-egészségügyi szolgálathoz kapcsolódó egyéb ellátások üzemi szakrendelők, ergonómiai laborok, munkapszichológiai vizsgálóhelyek, gázmentő állomások, üzemi mentőszolgálatok, üzemi laboratóriumok és egyes munkahigiénés vizsgálatok elvégzését is szolgálta.) Az ellátó oldaláról számítva, ez idő szerint egy foglalkozás-egészségügyi praxis éves költsége kb. 7 M Ft körül alakult. A térítési díjtétel kialakításánál az ellátásra kötelezett és a szolgáltatást végző költségeit kellett összevetni a munkavállalók egészségvédelmi szükségletével. Mindezen szempontok figyelembevételével a munkáltatóknak a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtók számára fizetendő díjtételekről első ízben a 89/1995. (VII. 24.) Korm. rendelet 1. számú melléklete intézkedik 1995. 09. 14-i hatállyal. A osztály esetén: 6.500 Ft/fő/év C osztály esetén: 4.300 Ft/fő/év B osztály esetén: 5.400 Ft/fő/év D osztály esetén: 3.200 Ft/fő/év 1999-től a gazdálkodó szervezetek számának jelentős növekedésével nőtt az ellátási szükséglet is. Az ellátó rendszerbe egyre több foglalkozás-egészségügyi szolgálat került.a térítési díjtétel emelése ezt a mennyiségi és minőségi növekedést tükrözi.
29 1999-ben sor került a rendelet már hivatkozott módosítására az alábbiak szerint: A osztály esetén: 10.000 Ft/fő/év B osztály esetén: 8.400 Ft/fő/év C osztály esetén: 6.800 Ft/fő/év D osztály esetén: 5.000 Ft/fő/év Az 1995. évi díjtételekhez képest 1999-ben kialakított díjtételek négy év utáni viszonylag jelentős emelése 54% - 64% - 63% - 64 %-ban az ellátás minőségi biztosítása érdekében történt. 9.2.2. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak 2009. január 1-jétől ajánlott díjtétel módosítása A rendelkezésre álló adatok, az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program jelentései alapján a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok jelenleg ~ 2,8 M fő munkavállaló számára biztosítanak ellátást, ami kb. 85 %-os ellátási lefedettséget jelent. A hatályos díjtételekkel számolva a Magyar Orvosi Kamara Díjtétel Bizottsága és a szakmai grémiumok díjtétel emelésre vonatkozó javaslatát figyelmen kívül hagyva ez a munkáltatókra nézve jelenleg ~ 22 Mrd Ft költséget jelent. A számítás a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó egészségi kockázatokkal arányos foglalkozás-egészségi osztályba sorolást, a munkavállalók szerinti megoszlását, illetve az 1995. óra működő foglalkozás-egészségügyi szolgálatok által szolgáltatott adatokat, tapasztalati tényeket is figyelembe vette. [A munkavállalók megoszlása: A: 5 %, B: 25 %, C: 44 %, D: 26 % (az OMFI adatai alapján). A jelenleg hatályos díjtétel-tarifa: A=10 EFt/fő/év, B= 8,4 EFt/fő/év, C= 6, 8 EFt/fő/év, D= 5 EFt/fő/év.]. Egy foglalkozás-egészségügyi praxis költsége (1 fő szakorvost és 1 fő szakápolót, valamint az előírt szakmai minimumok teljesítését, továbbá a megnövekedett és új kiadásokat is figyelembe véve) teljes műszakra (napi 8 órás, heti 40 órás munkaidővel) számolva nem csak becsülhető, hanem ténylegesen megadható, mind a bevételi, mind a kiadási oldalon: ~ 19,3 millió Ft/év 2007. év folyamán az 1994. évi 7 millió Ft/év-vel szemben (ami kb. 270 %-os növekedést jelent). A tervezett 2,8 M fő munkavállaló helyett a kötelező ellátási rendszerből kimaradó, mintegy 400 E fő (~ 15 %) munkavállalói létszámnövekménnyel, azaz 3,2 M fővel és az új díjtételtarifákkal számol a Javaslat. A módosítás során javasolt díjtételek: A osztály esetén: 19.000 Ft/fő/év B osztály esetén: 16 400 Ft/fő/év C osztály esetén: 12 800 Ft/fő/év D osztály esetén: 9 500 Ft/fő/év Ennek alapján a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás költsége ~42 Mrd Ft körül alakul 2009-től. Ez a hatályos díjtételekből eredő 22 Mrd Ft költséghez képest 20 Mrd (~91%-os) növekményt eredményez.
9.2.3. A foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek munkáltatói (munkaügyi központ) finanszírozási kérdései A foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek munkaerő-piaci, szociális ellátó rendszerhez kapcsolódó feladatellátása az évek során a szükségletektől függően alakult. Figyelembe véve az OMFI által nyilvántartott 2004. évi adatokat, mely évente 50-55 E fős ellátási szükségletet jelentett, ez az évenkénti mintegy 150 M Ft helyett kb. 350 M Ft kiadást jelentene a munkaügyi központok, szakképző intézmények számára az 1999. évi kiadásokhoz képest. A KSH nyilvántartásában szereplő 333 ezer fő munkanélküli (más vonatkozásban 427 Ezer fő álláskereső) létszámát figyelembe véve a munkába állítás realitásait, lehetőségeit is számba véve maximum 200 ezer fő álláskereső, illetve a munkaerőpiaci programban résztvevő alkalmassági vizsgálatával, foglalkoztathatóságának elbírálásával kell számolni. Ennek a nagy létszámnak a maximált költség kihatása mintegy 1,3 Mrd Ft körül alakulna, aminek egy jelentős része megtérülne a munkaügyi központok számára a foglalkoztatás megvalósulása során. 9.2.4. A költségvetési szféra területén jelentkező többletköltségek költségbecslése A költségvetési szférában feltételezve, hogy a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, az oktatás, az egészségügyi és szociális ellátás területén eddig is biztosított volt az alkalmazottak részére a kötelező foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás az ellátási költség-növekmény mintegy 3 Mrd Ft-ra tehető. (A ~ 700 E fő költségvetési szférában dolgozók többsége a C és a D foglalkozás egészségügyi osztályba tartozik, ellátási költségüket 60:40 megoszlás alapján vetítettük ki.) A versenyszférában a ~2 M fő munkavállaló ellátását szolgáló költségnövekedés mintegy 17 Mrd Ft-ot, a költségvetési szféra 700 E fős létszáma tekintetében 3 Mrd Ft-ot tesz ki. Ez egy munkavállalóra vetítve évi ~ 8.500 Ft, illetve 4300 Ft plusz munkavállalói ellátási költséget jelent, ami foglalkozás-egészségügyi ellátás címén elszámolható természetbeni juttatásnak minősül. 9.2.5. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok járó beteg szakellátás igénybevétele A foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok számára a járó beteg szakellátások igénybevétele a munkaköri alkalmassági vizsgálatok jelentős részének kötelező eleme, ami a munkavállalók megterhelésének (és egészségi állapotának) megítélését szolgálja. Az Egészségbiztosítási törvény jelenleg hatályos előírása noha rögzíti, hogy a biztosított jogosult a betegségek megelőzését és korai felismerését célzó egészségügyi szolgáltatásokra nem teszi lehetővé a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók számára, hogy az E. Alap terhére, a munkaköri alkalmassági vizsgálatok részeként ezt a járó beteg ellátást igénybe vehessék. Ez alól kivételt csak a foglalkozási megbetegedések és üzemi balesetek miatti ellátást igénylő járó beteg szakellátásra történő beutalások képeznek. Hangsúlyozva, hogy egyes munkaköri alkalmassági vizsgálatokhoz kapcsolódóan kötelezőek a kiegészítő járó beteg szakellátások vizsgálatai (egyes labor, röntgen, diagnosztika, tüdőszűrés, széklettenyésztés stb.), ezek költségei a szakmai grémiumok becslése alapján legfeljebb ~200 MFt/évben maximálhatók az E.Alap kiadásai terhére. 30