ALFA HÍRLEVÉL Az Alfa-Human Kft. szakmai kiadványa 29/2
Tisztelt Partnerünk, Tisztelt Érdeklődő! Örömmel értesítjük arról, hogy az ALFA HÍRLEVÉL 29/2. számával folytatjuk időszakosan megjelenő, tájékoztató kiadványunkat. Jelen kiadványunkban a 29. július elsejétől hatályba lépett jogszabályváltozásokat ismertetjük. Ez az év sem telik el anélkül, hogy év közben, és elég jelentős mértékben ne változzanak a szolgáltatási területünket érintő jogszabályok, elsősorban a személyi jövedelemadó törvény, de módosultak a tb járulék, a munkaadói járulék szabályok, és az egészségbiztosítási törvény is. Időközben megjelent a 29. évi LXXVII. törvény, mely a közteherviselés rendszerének 21. január 1-től történő átalakítását célzó törvénymódosításokat tartalmazza. Hírlevelünk következő számában erről a csomagról számolunk be. Tájékoztatjuk Önöket, hogy hamarosan elkészül és minden partnerünk számára elérhető lesz cégünk web oldala (www.alfahuman.hu). Honlapunkon folyamatosan tájékoztatást fogunk adni cégünkről, szolgáltatási palettánkról, az aktuális eseményekről. Lehetőség lesz arra, hogy a honlappal, valamint szolgáltatásainkkal kapcsolatos észrevételeiket megosszák velünk. A közérdekű észrevételeket, kérdéseket, felvetéseket honlapunkon mások számára is elérhetővé tesszük.
A Magyar Közlöny 68. számában jelent meg az adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról rendelkező 29. évi XXXV. törvény. A módosítás kiemelten érinti az szja törvény, az adózás rendjéről szóló törvény, a társadalombiztosítás ellátásairól szóló szabályozás, a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény több fontos pontját. A jogszabály módosítások nem egy időpontban kerülnek bevezetésre, ezért a hírlevelünkben a változásokat a korábbi gyakorlattól eltérően nem jogszabályonként, hanem időrendben tesszük közé. I. Változások 29. január 1-től 29. évben a számított adó, ha a magánszemély összevont adóalapba tartozó éves jövedelmének összege: -1.9. Ft-ig 18 % 1.9.1 Ft-tól 342. Ft és az 1.9. Ft-on felüli rész 36 %-a /szja törvény 3.. (1)-(2) bekezdés/ A 18 %-os jövedelem határ 1.7. Ft-ról 1.9. Ft-ra emelkedett, ami azt jelenti, hogy 29. évben az 1.9. Ft feletti jövedelemmel rendelkezők 36. Ft-tal kevesebb adót fizetnek. A munkáltatók feladata a 29. évi adóelőleg megállapítása során: A 29. június 3-át követő időszakra megszerzett bér adóelőlege során az adótábla szerint várható számított adót a 29. július 1-én érvényes szabályok szerint kell megállapítani. A munkáltató a 29 első félévre juttatott, nem önálló tevékenységből származó bevételek adóelőlegét a 29. második félévében megszerzett bevételekre vonatkozó adóelőleg megállapítási szabályok szerint is megállapítja. Amennyiben az újonnan számított adóelőleg kevesebb, mint a 29. első félévben ténylegesen levont adóelőleg összege, a különbözetet amíg el nem fogy, de utoljára a december hónapra megszerzett bevételek adóelőlege terhére- a 29. második félévre megszerzett bevételek adóelőlegét csökkentő tételként kell figyelembe venni az adójóváírás, magán-nyugdíjpénztári kiegészítő tagdíj, súlyos fogyatékossági kedvezmény, családi kedvezmény utáni sorrendben. Az szja törvény 47. -ában meghatározott göngyölítése módszer alkalmazása során a 29. június 3-át követő időszakban megszerzett bevétel esetében az adótábla : 358 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 14/3
szerint várható számított adót a 3. 29. július 1-én hatályos szabályai szerint kell megállapítani. /szja. törvény 48. / II. Változások 29. július 1-től A foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke: A minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26 % (ebből nyugdíj-biztosítási járulék 24 %, természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 %, pénzbeli egészségbiztosítási járulék,5 %), A járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 29 % (ebből nyugdíj-biztosítási járulék 24 %, természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 %, pénzbeli egészségbiztosítási járulék,5 %). A rendelkezést a 29. július elsejétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni. A 29. július 1-ig megszerzett jövedelmekre a 29. június 3-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. /1997.évi LXXX. Törvény19. / A munkaadó a munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékalap alapulvételével a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 1 %, a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 3 % munkaadói járulékot köteles fizetni. A rendelkezést a 29. július elsejétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni. A 29. július 1-ig megszerzett jövedelmekre a 29. június 3-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. /1991.évi IV. törvény 4. / A munkáltató az önkéntes pénztár felé a munkáltatói hozzájárulást több hónapra előre is utalhatja, megjelölve a pénztár felé, hogy mely hónapra milyen összeget könyveljenek le. Ezt a rendelkezést lehet alkalmazni az utólagosan legfeljebb három hónapra történő egyösszegű átutalásra is. : 358 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 14/4
/szja törvény 7.. (2) bekezdés c. pont/ A módosítások következtében 29. második félévben a 143. Ft feletti jövedelemmel rendelkező munkavállalók után a munkáltatók havonta 7.15 Fttal kevesebb társadalombiztosítási és munkaadói járulékot fizetnek. (a járulékcsökkenés mértékét különböző jövedelmeknél a Hírlevél 1. sz. melléklete tartalmazza) A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló jogszabály módosulása következtében a START, START PLUSZ, START EXTRA kártyákkal foglalkoztatottak utáni járulékmértékek is csökkentek. Ez adott esetben azt jelenti, hogy ha egy felsőfokú végzettséggel és STARTkártyával rendelkező pályakezdő havi munkabére 2. forint, a minimálbér kétszerese (143. forint) után a foglalkoztató a 1, illetve 2 százalékos közterhet fizeti meg, a fennmaradó 57. forint után az általános szabályok szerint kell a munkaadói és társadalombiztosítási járulékot megfizetni. Mivel a Tbj. alapján csak az 57. forintos munkabérrész képez járulékalapot, ez után 26 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetni, vagyis a STARTkedvezménnyel érintett jövedelemrészt nem kell figyelembe venni a Tbj. szerinti járulékalapként. A 143. Ft-os jövedelemhatár megállapítása során a munkavállalóknak juttatott természetben juttatásokat is figyelembe kell venni. Amennyiben a kifizető által egyidejűleg több magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel esetében a juttatás körülményei alapján a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevételt /pl. a kifizető által több magánszemély számára szervezett rendezvény, esemény keretében nyújtott vendéglátás (étel, ital), a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (pl. utazás, szállás, szabadidőprogram) esetében, ha az nem minősül reprezentációnak/, akkor a Tbj. 4. k) pont szerinti szabály figyelembevételével megállapított járulékalapot képező jövedelem után 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet. Az adóköteles természetbeni juttatás után fizetendő társadalombiztosítási járulékot a 8-as bevallásban magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként kell feltüntetni. A módosítást követően - eltérő rendelkezés hiányában - az általános szabályok alapján a magánszemélyhez nem köthető tárgyhavi összes járulékalapot képező jövedelem után a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26 százalék, a minimálbér kétszeresét meghaladó rész után pedig 29 százalék társadalombiztosítási járulékot kell a foglalkoztatónak fizetni. : 358 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 14/5
Kilépő munkavállaló esetén a Munka Törvénykönyve 97. -ában foglaltaknak megfelelően a munkaviszony megszűnésekor (kor) ki kell fizetni a munkabért a munkavállaló részére. Ha a kifizetésre 29. július 1- éig sor kerül, akkor a munkabér (ideértve a felmentési időre járó bért is) utáni társadalombiztosítási járulék mértéke az átmeneti szabályok szerint 29 százalék, függetlenül attól, hogy a jövedelem milyen időszakra vonatkozik. Töredékhónap, vagy részmunkaidő esetében a minimálbér kétszeresének megfelelő 143. forintos összeget a Tbj. 19. (1) bekezdésének alkalmazásánál nem kell arányosítani a tényleges munkaidő arányában. Ez azt jelenti, hogy a kisebb járulékmérték részmunkaidő vagy töredékhónap esetén is a minimálbér kétszereséig teljes egészében érvényes. III. Változások 29. augusztus 1-től A táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a biztosítási fennállása alatt egy éven át, a biztosítási megszűnését követően 3o napon át. Ezt a rendelkezést a 29. július 31-ét követően bekövetkezett keresőképtelenségre kell alkalmazni /1997. évi LXXXIII. törvény 46. (1) bekezdés a) pont/ A változás következtében a 29. június 3. után kezdődött un. passzív táppénz esetében a jogosultság időtartama 45 nap helyett 3 nap. A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 6 %-a, ennél rövidebb biztosítási idő esetében és/vagy a kórházi ápolás időtartama alatt 5 %-a, azzal, hogy a táppénz 1 napra jutó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 4 %-ának, a biztosítási megszűnését követően a minimálbér 15 %-ának harmincad részét. /1997. évi LXXXIII. törvény 48. (8) bekezdés/ Újdonság, hogy a táppénz napi összegét a jogszabály úgy korlátozza a minimálbér négyszeres összegében (29. második félévben 286. Ft/hó), hogy nem ellentételezi a járulékfizetés csökkentésével, azaz a pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege nem változik. : 358 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 14/6
Az egészségbiztosítási szerv méltányosságból tgys-t, gyed-et, táppénzt abban az esetben állapíthat meg, ha a biztosított az ahhoz szükséges szolgálati idővel nem rendelkezik. Passzív táppénzt az egészségbiztosítási szerv méltányosságból 3 napra állapíthat meg. /1997. évi LXXXIII. törvény 5. (1)-(4) bekezdés/ Az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat indokolt esetben segélyben részesítheti A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére a távolléti díj 7 %-a jár /Munka Törvénykönyve 137. (3) bekezdése/ 29. július 31-ig a betegszabadság idejére a távolléti díj 8 %-a illette meg a munkavállalót. IV. Változások 29. szeptember 1-től Adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a családi pótlék címén megszerzett bevételből egyéb jövedelemként figyelembe vett összeg, valamint az anyasági támogatás. A családi pótlék esetében a 29. augusztus 31. utáni időszakra fizetett összeget, anyasági támogatás esetében a 21. március 31-ét követően született gyermekre tekintettel ilyen címen kifizetett összeget kell adóterhet nem viselő járandóságként figyelembe venni. /szja törvény 3. 72.b pont/ Egyéb jövedelemnek minősül a családi pótlék címén az adóévben megszerzett bevételből a jogosult magánszemélynél, a vele együtt élő házastársánál 5-5 %, a családi pótlékra egyedülállóként jogosult magánszemélynél 5 %. Nem kell jövedelmet megállapítani, ha az saját jogon jogosultként kapott támogatás, vagyonkezelői joggal felruházott gyámként kapott támogatás, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után magasabb összegű családi pótlék, gyámként kirendelt hozzátartozóként a gyámsága alatt álló, gondozásában élő gyermekre tekintettel kapott támogatás, szociális intézmény vezetőjeként az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel kapott támogatás. /szja törvény 28.. (18)-(19) bekezdés/ : 358 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 14/7
Az adóelőleg megállapításához a magánszemély nyilatkozatot ad a munkáltatónak, ha az adóévben adóterhet nem viselő járandóság címén (ideértve különösen a családi pótléknak a 28. (18) bekezdése szerint jövedelemnek minősülő megosztott részét) van nem a munkáltatótól származó rendszeres bevétele. Ha a nyilatkozatban a magánszemély nem tünteti fel az adóterhet nem viselő járandóságai összegét, a munkaviszonyból származó rendszeres és nem rendszeres bevétel adóelőlegét az adótábla legmagasabb kulcsával kell számolni. A magánszemély a nyilatkozatát az adóterhet nem viselő járandóságnak az adóévben történt első kifizetését követően haladéktalanul teszi meg, és azt a munkáltató az adóévben figyelembe veszi mindaddig, amíg azt a magánszemély nem módosítja, vagy vonja vissza. Ezt a rendelkezést első alkalommal a 29. augusztus 31-ét követően megszerzett adóterhet nem viselő járandóságokra kell alkalmazni. /szja törvény 48.. (2),(6)-(7) bekezdés/ 29. szeptember hónapban minden munkavállalót nyilatkoztatni kell arról, hogy adóköteles jövedelmei mellett van-e adóterhet nem viselő járandósága (ideértve különösen a családi pótlék egyéb jövedelemnek minősülő részét). Ha van ilyen jogcímen jövedelem, ennek havi összegéről is nyilatkozni kell. A családi pótlékra jogosult magánszemély az adóbevallásában feltünteti házastársa, élettársa nevét, adóazonosító jelét. Ezt munkáltatói adómegállapítás során is alkalmazni kell. /szja törvény 11.. (5) bekezdés/ Az egyes adóterhet nem viselő járandóságot (nyugdíjat, rehabilitációs járadékot, családi pótlékot) folyósító szerv az ART 31. -ában és a 3.számú mellékletben meghatározott tartalommal adatot szolgáltat az adóhatósághoz. Az előírt adatszolgáltatást családi pótlék tekintetében az 29. augusztus 31-ét követő időszakra kifizetett családi pótlék összegeire, anyasági támogatás tekintetében első alkalommal a 21. március 31-ét követően született gyermekek esetén kell alkalmazni. /23. évi XCII. törvény 52. (4) bekezdés/ V. Változások 21. január 1-től Üzeminek, ezen belül úti balesetnek minősül az a baleset, amelyet a biztosított munkába, vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el. /1997. évi /LXXXIII. törvény 52. (1) bekezdés/ : 358 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 14/8
A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért kifizetett, (elszámolt), a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak 9 %-ával. Ezt a rendelkezést a 29. december 31-ét követően bekövetkezett keresőképtelenségre kell alkalmazni /LXXXIII. törvény 55. (7), (9) bekezdés/ Ha a biztosított a fenti időtartam alatt jövedelem hiányában egészségbiztosítási járulékot nem fizetett, a baleseti táppénz összege azonos a szerződés szerinti jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak 9 %-ával. Úti baleset esetén 21. január 1-től a baleseti táppénz összege a jelenlegi 1%-os mértékről 9 %-ra csökken. Öregségi nyugdíj A 29. évi XL. törvény módosítja a társadalombiztosításról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt. 21. január elsejétől emelkedik az öregségi nyugdíj korhatár. Azokat érinti, akik 1951. december 31. után születettek. A korhatáremelés fokozatos, a jelenlegi 62. évről 65. évre emelkedik az öregségi nyugdíj korhatára, az 1956. január 31. után születettek esetében már csak a 65. év betöltése esetén lesz lehetőség öregségi nyugdíjat igénybe venni. Az egyes korosztályokat érintő korhatárokat, az előrehozott nyugdíj feltételeit a Hírlevél 2. sz. melléklete tartalmazza. : 358 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 14/9
1. sz. melléklet Munkáltatói járulék mértékek változása 29.7.1-től 29. június 3-ig 29. július 1-től Munkáltatót Munkáltatót Munkáltatót terhelő járulék terhelő járulék terhelő járulék (min.bér 2xig) min.bér 2x fe- Bruttó bér 32% 27% lett 32% Össz járulék Különbség 71 5 8 9 1 11 12 13 14 143 22 88 25 6 28 8 32 35 2 38 4 41 6 44 8 45 76 19 35 21 6 24 3 27 29 7 32 4 35 1 37 8 38 61 19 35 21 6 24 3 27 29 7 32 4 35 1 37 8 38 61-3 575-4 -4 5-5 -5 5-6 -6 5-7 -7 15 15 48 38 61 2 24 4 85-7 15 16 51 2 38 61 5 44 44 5-7 15 2 64 38 61 18 24 56 85-7 15 Összefoglalva Nyugdíjbiztosítási járulék 24% 24% 24% Természetbeni eg.bizt jár 4.5 % 1.5 % 4.5 % Pénzbeli eg.bizt jár.5 %.5 %.5 % Munkaadói járulék 3% 1% 3% Összesen 32% 27% 32% : 358 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 14/1
2. sz. melléklet Nyugdíjjogosultság: férfiak Születési időpont Felemelt korhatár 1949-ben 62. 195-ben 62. 1951-ben 62. 1952-ben 62. betöltését követő 183. nap 1953-ban 63. 1954-ben 63. betöltését követő 183. nap 1955-ben 64. 1956-ban 64. betöltését követő 1957-ben vagy ezt követően 183. nap 65. Nyugdíj feltétele korhatár betöltésekor Előrehozott öregségi nyugdíj Életkor Feltétel Csökkentés nélkül 6. év Biztosítási 6. év Biztosítási 6. év Biztosítási 6. év +183 nap Biztosítási 6. év Biztosítási 61. év Biztosítási 6. év Biztosítási 61. év + 183 nap 6. év +183 nap Biztosítási Biztosítási 62. év Biztosítási 62. év +183 nap Biztosítási 63. év Biztosítási 4 év szolgálati idő 4 év szolgálati idő Csökkent ve Csökkenés [1] Csökkenés [2] 42 év Csökkenés [4] 42 év Csökkenés [4] 42 év Csökkenés [4] : 358 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 14/11
Csökkenés [1] A csökkentés mértéke a nyugdíj megállapításának időpontjától a 62. betöltéséig terjedő időszak minden 3 napjára az előírt szolgálati időnél - 1 356 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetén havi,1 %, - 366 73 nappal rövidebb szolgálai idővel rendelkező esetén havi,2 %. [2] A csökkentés mértéke a nyugdíj megállapításának időpontjától az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig terjedő időszak minden 3 napjára 4 év szolgálati időnél - 1-365 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében havi,1 %, - 366-73 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében havi,2 %. [3] Az előrehozott öregségi nyugdíj összegét úgy kell meghatározni, hogy az öregségi nyugdíj összegét - annyiszor,3 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 3 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb egy évvel fiatalabb, - 3,6 százalékkal, továbbá annyiszor,4 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 3 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatárnál egy évvel alacsonyabb életkor betöltéséhez, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárnál több mint egy évvel fiatalabb. [4] Az előrehozott öregségi nyugdíj összegét úgy kell meghatározni, hogy az öregségi nyugdíj összegét - annyiszor,3 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 3 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb egy évvel fiatalabb, - 3,6 százalékkal, továbbá annyiszor,4 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 3 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatárnál egy évvel alacsonyabb életkor betöltéséhez, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárnál több mint egy évvel fiatalabb. A csökkentés mértéke nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj összegének 8,4 százalékát. : 358 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 14/12
Nyugdíjjogosultság: nők Születési időpont Felemelt korhatár 1951-ben 62. 1952-ben 62. betöltését követő 183. nap 1953-ban 63. Nyugdíj feltétele korhatár betöltésekor Előrehozott öregségi nyugdíj Életkor Feltétel Csökkentés nélkül 57. év Biztosítási 59. év Biztosítási 59. év Biztosítási 38 év szolgálati idő 4 év szolgálati idő 4 év szolgálati idő Csökkentve 33 év Csökkenés [1] Csökkenés [2] Csökkenés [2] 1954-ben 63. betöltését követő 183. nap 1955-ben 64. 1956-ban 64. betöltését követő 183. nap 1957-ben 65. 1958-ban 65. 1958. után születette k 65. 6. év +183 nap Biztosítási 61. év Biztosítási 61. év +183 nap Biztosítási 62. év Biztosítási 62. év +183 nap Biztosítási 63. év Biztosítási Csökkenés [4] : 358 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 14/13
Csökkentés [1] Az öregségi nyugdíj összegét annak, aki a 38 év szolgálati időnél - 1-365 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor,1 %-kal, - 366-73 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor,2 %-kal, - 731-195 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor,3 %-kal, - 196-146 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor,4 %-kal, - 1461-1825 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor,5 %-kal kell csökkenteni, ahányszor 3 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltéséhez. [2] A csökkentés mértéke az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig terjedő időszak minden 3 napjára, de legfeljebb 195 napra 4 év szolgálati időnél - 1-365 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében havi,1 százalék, - 366-73 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében havi,2 százalék, - 731-195 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében havi,3 százalék. [3] Az előrehozott öregségi nyugdíj összegét úgy kell meghatározni, hogy az öregségi nyugdíj összegét - annyiszor,3 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 3 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb egy évvel fiatalabb, - 3,6 százalékkal, továbbá annyiszor,4 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 3 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatárnál egy évvel alacsonyabb életkor betöltéséhez, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárnál több mint egy évvel fiatalabb. A csökkentés mértéke nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj összegének 8,4 százalékát. [4] Az előrehozott öregségi nyugdíj összegét úgy kell meghatározni, hogy az öregségi nyugdíj összegét - annyiszor,3 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 3 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb egy évvel fiatalabb, - 3,6 százalékkal, továbbá annyiszor,4 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 3 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatárnál egy évvel alacsonyabb életkor betöltéséhez, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárnál több mint egy évvel fiatalabb. : 358 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 14/14