Az élettel való elégedettség dimenziói Európában és Magyarországon ELTE Szociológia Doktori Iskola, Interdiszciplináris Társadalomkutatások Román M. Mihály, 2012 Az európai országok közül Magyarországon különösen magas azok aránya, akik elégedetlenek az életükkel, ugyanakkor országunkban egyre magasabb a tekintélyelvűség, az előítéletesség, a kirekesztési hajlam, és más társadalmi csoportok elutasításának mértéke. Hogyan függ össze a kettő? Kutatási kérdés, módszer Az elégedettségi kutatások (life satisfaction research) általában az anyagi helyzet, az életszínvonal, a szociális kapcsolatrendszerek, az egyéni és társadalmi attitűdök egyénre gyakorolt hatását vizsgálják, az elégedettség, a boldogság, illetve a társadalmi integráció szempontjai mentén. Az egyén elégedettségi mutatói általában szorosan összekapcsolódnak országa prosperitásával, társadalmi jólétével és stabilitásával (Böhnke 2006), az egzisztenciális dimenziókon túl azonban, az egyéni elégedettség fokmérője lehet adott társadalmak szociálpolitikai és szociálpszichológiai állapotának, a szubjektív elégedettség alapját képezi annak, hogy megértsük egy társadalmi lelkületét, szociális rendszerének minőségét (Veenhoven 2008). Vizsgálatunk arra keres választ, mennyire elégedettek életükket a magyar emberek, szemben az európaiakkal, és elégedettségük vagy elégedetlenségük mennyire függ össze társadalmi attitűdjeikkel. Összehasonlító vizsgálatunkat a Group-Focused Enmity in Europe (GFE-E) adatbázisán végeztük, mely 8 ország adatait tartalmazza. A 274 kérdést tartalmazó kérdőív 2007-ben készült, a felmérést 2008-ban végezték, országonként 1000 fős reprezentatív mintán. A kutatás magyarországi részét Örkény Antal professzor irányításával, az ELTE Társadalomtudományi Karán végezték. Az adatbázis SPSS-vizsgálatánál az egyes országok lakosságarányú súlyozását első lépésben elvégeztük. Egyes változókat egyenként vizsgáltunk, mások esetében főkomponenseket hoztunk létre. A komparatív elemzés során, egyrészt a magyar mintát külön is vizsgáltuk, másrészt azt a teljes mintával hasonítottuk össze, a 8 ország adataiból nem kivonva a magyar almintát. Előzmények Korábbi vizsgálatokból azt láthatjuk, nem pusztán európai összehasonlításban, de a kelet-európai országok közül is Magyarországon különösen magas azok aránya, akik elégedetlenek életükkel, ezen belül is különösen az életszínvonalukkal (Andorka 1994; Rose - Mishler - Haerpfer 1998). Bár a kilencvenes évek során, illetve az ezredfordulón kedvező trendnek lehettünk tanúi, az 1997-98-as mélyponttól eltekintve, összességében folyamatosan növekedett azok száma, akik elégedettnek mondták magukat (Magyar Háztartási Panel 1992-1997; Tárki Háztartás Monitor 1998-2001), illetve általában minden évben valamivel többen voltak optimisták a jövőbeli kilátásaikat tekintve (Sági 2002: 77), napjainkban úgy tűnik, ez a trend nem mondható töretlennek. A 2005 után végzett kutatások rendre azt mutatták, a magyarok elégedettségi indexe csökkenő tendenciát mutat (Tárki Háztartás Monitor 2005, GFE 2008, az Ipsos 23 országra kiterjedő vizsgálata [1] 2010), a legaktuálisabb vizsgálatokban pedig Magyarország valamennyi európai állam között az utolsó helyen szerepel (OECD 2012) [2]. Ugyanaz rajzolódik ki az általunk vizsgált
adatállományból is. Vizsgálat A GFE-E kérdőívben az elégedettséget egy 4-fokú skálán mérték, ahol az 1-es a teljes elégedetlenséget, a 4- es érték pedig a teljes elégedettséget jelentette: összességében ön 1. nagyon elégedett, 2. inkább elégedett, 3. nem túl elégedett, vagy 4. egyáltalán nem elégedett az életével? A későbbiekben a dichotóm változó képzésekor elégedettnek tekintettük az 1 és 2 értéket jelölőket, és elégedetlennek a 3 és 4 értéket jelölőket. Mely országok lakói a legelégedettebbek, és kik a legelégedetlenebbek? Percent 80 60 40 Great Britain Germany Hungary Italy Netherlands Portugal Poland France 20 0 not at all satisfied not very satisfied fairly satisfied very satisfied life satisfaction: on the whole are you 1. ábra. Az élettel való elégedettség mértéke a vizsgált 8 európai országban 70 60 50 40 Percent 30 64.28% 20 35.72% 10 0 not satisfied satisfied Life satisfaction in Hungary 2. ábra. Európa vizsgált 8 országának egyesített értékei, összehasonlításban Magyarország elégedettségi értékeivel 3. ábra. Elégedettek és elégedetlenek Magyarországon (dichotóm változók) Az eredményekből azt láthatjuk, hogy az életükkel egyáltalán nem elégedettek aránya Magyarországon az európai átlag szinte kétszeresét teszik ki (3,05%, szemben a vizsgált 8 ország 5,96 százalékos összegével), a
nem igazán elégedettek aránya a magyarok körében meghaladja az európai átlag kétszeresét (13,34%, szemben a 29,76%-kal), a teljesen elégedettek a vizsgált 8 európai országban összesen 24,67 százalékot tesznek ki, szemben a magyar 10,96 százalékos értékkel, míg a lakosság többsége nagyjából elégedettnek vallja magát mind az európai összességet (58,95%), mind a magyarokat (53,32%) tekintve. A finomításokat feloldva, a magyar lakosság 35,72 %- a vallja magát elégedetlennek (szemben az európai 16,38 %-kal), és 64,28 %-a elégedettnek (szemben az európai 83,62 %-kal). Mivel függ össze az élettel való elégedettség? Az elégedettség sem Európa vizsgált 8 országában, sem Magyarországon nem mutat összefüggést a nemmel, a korral, és meglepő módon az anyagi helyzettel (sem az egyén saját anyagi helyzetével, sem az ország gazdasági állapotával), azonban az elégedettség mind Európában, mind Magyarországon összefügg az egyén szociális ranglétrán elfoglalt helyével. Azok az emberek, akik Európa egészét tekintve elégedettnek vallják magukat, nem táplálnak negatív érzéseket más társadalmi csoportokkal való érintkezéskor, nem érdeklődnek a politika iránt, de nem is vallják magukat politikai elidegenedetteknek, és kevésbé vallásosak. Ezzel szemben, az elégedett magyarok semlegesek a más társadalmi csoportokkal való érintkezés negatív érzelmi dimenzióját tekintve, szintén nem érdeklődnek a politika iránt, a politikai elidegenedés szempontja azonban semleges az ő esetükben. A vallásosság a magyaroknál nem befolyásolja azt, hogy mennyire elégedettek életükkel. Milyen kapcsolatban áll az élettel való elégedettség a társadalmi attitűdökkel? A kérdés vizsgálatát 16 főkomponens mentén végeztük, 45 kérdés válaszait csoportosítva és elemezve. Az általános társadalmi attitűdök tekintetében az autoritarizmus, az empátia, a bizalom, az univerzalizmus, a biztonság, a társadalmi igazságosságba vetett hit, a szociális dominancia, az előítéletesség, illetve a magas individualizmus és alacsony kollektivizmus tényezőit exploráltuk, és hasonlítottuk össze. Kifejezetten más társadalmi csoportokkal szembeni attitűdök között a rasszizmus, a bevándorlókkal, a hajléktalanokkal és a fogyatékkal élőkkel szembeni attitűdök, a homofóbia, és a szexizmus változóit vizsgáltuk. Mean 4.00 3.00 2.00 1.00 Admitted prejudice Authoritarismus Social dominance Empathy/perspecti ve taking High Individualism / Low collectivism total scale Just world beliefs Trust Security Universalism 4. ábra. Vizsgált főkomponensek átlagértékei a 8 európai országban 0.00 satisfied not satisfied Life satisfaction and social attitudes in Europe
Európa összességére és Magyarországra egyaránt érvényes, hogy az életükkel elégedett emberek nem tekintélyelvűek, empatikusak, hisznek a társadalmi igazságosságban, és általában bizalommal vannak mások iránt. De míg a vizsgált 8 európai ország összességében megértőek másokkal szemben, fontosnak tarják a mások iránti figyelmet és az egyenlő bánásmódot, addig Magyarországon semlegesek az univerzalizmus tekintetében (odafigyelés, elfogadás, egyenlő bánásmód), nem utasítják el az állami protekcionizmust, és semlegesek a szociális dominancia tekintetében. Európa egészét tekintve, az elégedett emberek a legkevésbé tartják magukat előítéletesnek. A magyarok esetében ez egyáltalán nem jellemző, még úgy sem, hogy az előítéletességet a GFE-E kérdőíve önreflexió alapján mérte. Elégedettség és más társadalmi csoportokkal szembeni attitűdök Európa összességére vonatkozóan megállapítható, hogy az elégedett emberek jellemzően minden szociális mássággal szemben toleránsak. Elutasítják a rasszizmust, a xenofóbiát, a homofóbiát, a szexizmust. Magyarországon ezen változók esetében nem mutatható ki korreláció az elégedettség és a másságok iránti tolerancia vagy elutasítás között. (Noha az európai átlagnál egyenként magasabb a magyar intolerancia-index.) Szembetűnő, és az egyik legerősebb ellenpont az összehasonlításban, a magyarok hajléktalanokkal szembeni erős elutasítása. Ugyancsak pozitív európai értékkapcsolat, és magyar semlegesség tapasztalható a lokális, nemzeti, és európai identitás érzelmi komponenseit illetően. Az elégedettség a magyarok esetében nem mutat összefüggést sem az európai, sem a nemzeti öntudattal, sem a regionalizmussal ezzel szemben az európai minta (8 vizsgált ország) minden változónál korrelációt mutat.
5. ábra. Érzelmi elkötelezettség a lokális, regionális, nemzeti és európai identitással szemben, elégedettek és elégedetlenek esetében, vizsgált 8 európai országban Következtetések Az általános elégedettséget leginkább az élet eddigi alakulásának értékeléseként foghatjuk fel, szoros összefüggésben egyrészt az egzisztenciális, másrészt a személyes, egyaránt attitűdbeli és diszpozicionális dimenziókkal. A kérdés összetett vizsgálatára részletesebb és specifikusabb kutatások szolgálhatnak. Célunk egyrészt a nemzetközi összehasonlítás, Magyarország európai kontextusba való helyezése, másrészt az elégedettség és a társadalmi attitűdök korrelációinak vizsgálata volt. Arra nem világíthatnak rá ugyan a GFE-E survey adatai, hogy miért elégedetlenebbek a magyarok valamennyi másik vizsgált ország polgárainál, azt azonban láthatjuk vizsgálatunk során, hogy az elégedetlenség a társadalmi attitűdök egész sorával függ össze. Megállapíthatjuk, hogy az elégedettség dimenziója mentén, a magyarok társadalmi érzékenysége elmarad az európai átlagtól, és szemben a vizsgált európai országokkal, az elégedettség Magyarországon számos esetben nem mutat összefüggést a társadalmi attitűdökkel és értékekkel. A kirajzolódó európai-magyar eltéréseket ugyanakkor csak óvatosan nevezhetjük jelentőseknek. Két kivételtől eltekintve (fajgyűlölet, hajléktalanokkal szembeni attitűd), látunk ugyan korrelációs különbségeket, ezek a pozitív, negatív vagy semleges együtt járások azonban sokkal inkább segítenek a magyar, illetve az európai elégedett és elégedetlen ember szociális portréjának a megrajzolásában, mint a markáns nemzetek közötti hasonlóságok vagy eltérések kidomborításában. Utóbbihoz a minta további súlyozása nyújthat segítséget. Irodalom Böhnke, P. 2006. First European Quality of Life Survey: Life satisfaction, happiness and sense of belonging. European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions, Dublin Sági, M. 2002. Elégedettség, jövedelmi feszültség, in: Kolosi - Tóth - Vukovich (szerk.) Társadalmi riport 2002, Tárki, Budapest, Pp. 75-92. Veenhoven, R. 2008. Sociological Theories of Subjective Well-being, in: M.Eid - Larsen, R. (szerk.), The Science of Subjective Well-being. Guilford, New York Zick, A. et al. 2008. Group-Focused Enmity in Europe (GFE-E) Universität Bielefeld ONLINE: [1] http://www.ipsos.hu/site/ipsos-a-vil-g-legel-gedettebb-helyi-k-z-ss-gei/ (2012-06-15) [2] http://www.oecdbetterlifeindex.org/countries/hungary/ (2012-06-15)