A Cashflow Hatékonysága GR: Horváth Zoltán Cashflow Mérnökkel beszélgetek. A cashflow hatékonysága a mai téma. Hogyan lehet vajon egy cashflow-t jól, optimálisan működtetni? Nagyjából tudom, hogy mennyi a bevételem, mennyi a kiadásom, de azért nyilván ez hétrőlhétre, hónapról-hónapra változhat. Mire kell elsősorban figyeljek, ügyeljek, hogy ha ezt jól szeretném menedzselni cégvezetőként? HZ: A cashflow hatékonysága, vagy hogy hol optimális a cashflow-m, ez egy rendkívül nagy tartalékokkal bíró témakör. Én azt tapasztalom kis- és közép méretű vállalkozásoknál, hogy 20 cégből 19 nem figyeli azt, hogy a pénz a cégben hogyan termel. Mondok itt egy-két példát gyorsan, hogy érzékeltetni tudjam. Van egy kiskereskedelmi egység, vagy egy cég, és van mondjuk 15 boltja. És ezek a boltok közül van mondjuk 8-10, amelyik húzza a céget fölfele, tehát termeli igazából a bevételt is és az árréstömeget is. És van néhány, mondjuk 4-5-6 olyan bolt, amelyek inkább visszafele rángatja ezt az egész folyamatot. Viszont a tulajdonos nem nagyon figyeli ezt, hogy melyek ezek a boltok, és melyikkel mit kellene csinálni. Másik példa, hogy találkoztam olyan céggel, ahol fölöslegesen, akár több 10 millió forint is állt olyan készletekben, amelyek se nagy árréstömeget nem jelentettek, se gyorsan nem forogtak. Tehát magyarul egy lassú forgású, alacsony árréstömeggel rendelkező készletről beszélünk. Hát én azt mondom, hogy egy ilyenből, ha csak nem valamilyen stratégiai oka van, nagyon gyorsan ki kellene venni a pénzt, magyarul túladni a készleten, és ezt a fölszabaduló pénzt, ezt valami jobb készletbe belefektetni. GR: Említette, hogy a területeket is figyelni kell egy adott vállalkozás esetében, hogy melyik termel jobban, melyik kevésbé. Vajon mi lehet az első jele annak, amikor arra a felismerésre jut az ember, hogy itt bizony változtatni kell, mert igazából egységesen úgy tűnik, hogy talán az élelmiszer kereskedést tekintve, meg egy-két ilyen speciális ágazatot minden piac szűkül. Mikor kell a vészjelzéseket vajon most észrevennem, hogyan lehetséges ez?
HZ: A múltkori alkalommal beszéltünk itt a válságról. Én azt mondom, hogy mikor máskor, ha nem most kell nagyon odafigyelni arra, hogy minden likvid (rendelkezésre álló) pénzem lehetőleg jól termeljen, és ne ragadjon le sehol a cégen belül. Hol tud leragadni? Említettem az előbb a rossz készletet, de ugyanúgy le tud ragadni mondjuk rossz munkatársakban is. Olyanokban, akik bármilyen igyekezetünk ellenére nem képesek termelni, nem képesek hozni a formát. Ugyanez lehet vevőknél. Talán a múltkori alkalommal beszéltünk erről, hogy a vevőknél az a fontos, hogy fizessenek. Mi jellemzi a vevőt, mennyi időre fizet? Mekkora forgalmat generál, mekkora árréstömeget hoz nekünk? Mennyire stabil a fizetőképessége, tehát mennyire kell küzdenem azért, hogy bejöjjön a pénzt tőlük, vagy mennyire olajozottan működő folyamat? Ilyen módon tudom minősíteni az ügyfeleket, és minden vállalkozó tudja, én azt gondolom, hogy vannak ügyfelek, akikkel kiválóan működik az együttműködés. És vannak ügyfelek, akik rengeteg figyelmet visznek, állandóan problémáznak. Árrést nem termel nekünk, viszont rengeteg dolgunk van vele, rengeteg figyelmet visz. Ezek is olyan területek, ahol ugye folyamatosan áll a cashflow-nk, nem folyik be, nem jön be a vevőtől, ezt finanszíroznunk kell. Nem termel ilyenkor a pénzünk. Szemben mondjuk egy olyan ügyfélnél, ahol kiszámítottan 30 napra vagy 15 napra vagy 45 napra befolyik a pénz, és lehet vele tervezni. Lehet biztosan kalkulálni vele. Adott esetben sokkal jobb árréstömeget termel. Én azt gondolom, hogy ma a válság kiélezi annak az igényét, hogy minden pénzünk maximumon járatva működjön, magyarul ne legyen sehol a cégen belül olyan pont, ahol sokat kell finanszíroznunk, és nem termel a cashflow. GR: Érdemes inkább ütköznünk a vevőkkel is, és ha nem fizet, ha nem határidőre fizet, akkor inkább ezt az energiát máshol fektessük be, és akkor próbáljunk új vevőket találni? HZ: Így van. Tehát mindenképpen itt a fő fókuszt én arra tenném, hogy fizetőképes vevők. Tehát nem vevőket keresünk, hanem fizetőképes vevőket. Ez a válságban élet-halál kérdés. Amúgy is, de most nagyon kiélezett ez a kérdés. Ugyanez igaz a szállítókra is.
Tehát hogy ha van egy szállítóm, aki valamilyen alapanyagot, vagy árut beszállít nekem, és állandóan késik, állandóan problémák vannak a számlákkal, nem jó minőségben hozza az árut, vagy az alapanyagot. Megintcsak olyan területek ezek, amik viszik a pénzt, viszik a figyelmet, és nem jó ilyen időszakban, ilyen cégekkel együtt dolgozni. Szelektálni kell, és a profikkal kell együtt menni tovább. GR: A személyzetnél mikor kerülhet vajon döntéshez az ember a munkatársnál. Nyilván valamelyest azért itt az emberi tényezők is közrejátszanak, azzal kapcsolatban, hogy nem biztos, hogy még el kellene küldeni, adni kellene neki egy másik esélyt. Lehet hogy ha őt elbocsájtom, akkor egy másik embert csak magasabb munkabérért tudok felvenni. Tehát itt is millió szempont közrejátszhat. Adott esetben tényleg itt is bátrabb döntéseket kell hozni? Lehet hogy olcsóbban dolgozik, de iszonyúan lusta, köznapi nyelven megfogalmazva. Vagy mondjuk 20-30 vagy akár 50 000 Ft-tal is akár fizessek valakinek többet, de ő dolgozzon. HZ: Itt a fontos az, hogy mennyibe kerül, és mit hoz. Ugyanez igaz a készletre, vevőkre, szállítókra, ingatlanokra, boltokra, stb. Személyzetnél én azt a koncepciót szeretem használni és tanácsolni, hogy tegyünk meg mindent azért, hogy a munkatársunk hatékony és sikeres tudjon lenni a cégen belül. GR: Járjunk a nyakára? HZ: Nem erre gondolok, hanem képzéssel, segítéssel, úgymond mentorálással. Ez kicsit hasonlít a régi mester kontra inas felálláshoz. Hogy van ugye a mester, akitől el lehet tanulni a szakmát. Akkor olyan éveken keresztül tanult az inas, ma erre nem nagyon van időnk, tehát itt egy sokkal aktívabb és gyorsabb folyamatra gondolok én. A lényeg az, hogy tegyünk meg mindent azért, hogy a munkatárs sikeres legyen. Természetesen ez nem jelent garanciát arra, hogy sikeres is lesz, hiszen ehhez ő is kell. És azok az emberek, akik nem hajlandók tenni azért, hogy ők sikeresek legyenek, és tényleg profi módon tudják ellátni a posztjukat, lehet hogy nem ő az a munkatárs, akivel most nekünk tovább kell menni.
Egy nagyon egyszerű példa. Viharban vagyunk, vitorlás hajóval a zátonyok között. És aki most nem hajlandó fölmenni a vitorlát behúzni, vagy kiereszteni vagy kezelni, azzal most nem tudunk mit csinálni. Tehát én azt úgy tudom, régen azért a tengerbe hajigálták az ilyen embereket. Itt most azért nem ennyire durva a történet, de ma mindenkire szükség van, és nem bírja el a cég azt, hogy koloncokat vigyen. Tehát magyarul tegyünk meg mindent azért, hogy a munkatársunk sikeres legyen. És hogyha ő ebben partner, akkor mindenképpen ragaszkodjunk hozzá, mert akkor egy jó emberről beszélünk. Ha viszont nem partner, akkor lehet, hogy érdemes cserében gondolkozni. Még akkor is hogy ha drágább a másik. A lényeg az, hogy sokat termeljen. GR: Hogyan kezeljük a válságos, ezzel együtt a veszteséges területeket? Azonnal építsük le, vagy pedig valamelyest azért várjunk ki, hátha az a veszteség úgy 2-3 hónap elmúltával nyereségbe fordul? HZ: Igen ez egy örök dilemma, hogy mennyi legyen a türelmi idő. Én azt gondolom, hogy a válság alatt ez a türelmi idő egyes cégeknél kényszerből nagyon lerövidül. Itt egy okos döntésre van mindig szükség. Fontos, hogy, itt jön be a tervezés megint, hogy tervezzük meg, hogy mikorra akarom mondjuk termelővé tenni az adott boltomat. Adjunk neki mondjuk példa kedvéért 3 hónapot, és lássam heti alapon, hogy halad abba az irányba a bolt vagy nem halad. És ha nagyon nem haladnak a dolgok, vagy nagyon sok energia árán lehet csak nyereségessé vagy nullszaldóssá tenni, akkor lehet, hogy nem ez az a bolt, amit nekünk erőltetni kéne. Mert hiszen vannak jobb boltjaink, és ők hogyha ugyanennyi figyelmet kapnak, és ugyanennyi segítséget és támogatást, akkor lehet, hogy ők kétszer ennyit fognak csinálni nagyon gyorsan. Tehát kis energia befektetéssel, óriási eredményt lehet elérni. Ezt mindig egyedileg kell megvizsgálni. Nyilván egy-egy boltnak van személyzete, van elhelyezkedése, van árukészlete, stb, tehát ez összetett kérdés. Viszont érdemes tervezni, érdemes adni neki egy határidőt, hogy milyen program mentén próbálom meg felhozni, és sikeressé tenni, és hogyha nem működik, akkor meg viszont sajnos meg kell lépni azt, amit meg kell lépni.
GR: Horváth Zoltán Cashflow Mérnököt hallották. A Válságtörő sorozatunkat folytatjuk még itt a Gazdasági Rádióban.