Európai Parlament 2014-2019 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 2015/2147(INI) 22.9.2015 JELENTÉSTERVEZET a digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósításáról (2015/2147(INI)) Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság Előadó: Kaja Kallas, Evelyne Gebhardt (Közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárás az eljárási szabályzat 55. cikke) A vélemények előadói (*): Jutta Steinruck, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság Petra Kammerevert, Kulturális és Oktatási Bizottság Angel Dzhambazki, a Jogi Bizottság részéről Michał Boni, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (*) Társbizottsági eljárás az eljárási szabályzat 54. cikke PR\1072817.doc PE567.714v01-00 Egyesülve a sokféleségben
PR_INI TARTALOM Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY...3 PE567.714v01-00 2/2 PR\1072817.doc
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósításáról (2015/2147(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az Európai Unió az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 6. cikkével a Szerződésekbe beépített Alapjogi Chartájára, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 26. cikkére, tekintettel az EUMSZ 3. cikkének (3) bekezdésére, tekintettel az EUMSZ 9. cikkére, tekintettel az EUMSZ 12. cikkére, tekintettel az EUMSZ 14. cikkére és a szerződéshez csatolt, az általános (gazdasági) érdekű szolgáltatásokról szóló 26. számú jegyzőkönyvre, tekintettel a Bizottság Európai digitális egységes piaci stratégia című közleményére (COM(2015)0192), tekintettel Az európai közigazgatási szervek, üzleti vállalkozások és polgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokra vonatkozó program (ISA 2 ) létrehozásáról Az interoperabilitás mint a közszféra korszerűsítésének eszköze című határozatra irányuló bizottsági javaslatra (COM(2014)0367), tekintettel a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre 1, tekintettel az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv végrehajtásáról szóló 2015. július 9-i állásfoglalására 2, tekintettel A szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó megújított konszenzus felé című uniós cselekvési tervről szóló 2015. június 9-i állásfoglalására 3, tekintettel a digitális egységes piacon a fogyasztói jogok támogatásáról szóló 2014. november 27-i állásfoglalására 4, tekintettel az Úton a prosperáló adatközpontú gazdaság felé című 2014. július 2-i bizottsági közleményre (COM(2012)0442), 1 HL L 84., 2014.3.20., 72. o. 2 Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0273. 3 Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0220. 4 Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0071. PR\1072817.doc 3/3 PE567.714v01-00
tekintettel az elektronikus hírközlés egységes európai piacáról és a behálózott kontinens megteremtéséhez szükséges intézkedések meghatározásáról, valamint a 2002/20/EK, 2002/21/EK és 2002/22/EK irányelv és az 1211/2009/EK és 531/2012/EU rendelet módosításáról szóló rendeletre irányuló 2011. szeptember 11-i bizottsági javaslatra (COM(2013)0627), tekintettel a megtévesztő reklámozási gyakorlatokról szóló 2013. október 22-i állásfoglalására 1, tekintettel a magáncélú többszörözési jogdíjakról szóló 2014. február 27-i állásfoglalására 2, tekintettel az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályozási keretről szóló végrehajtási jelentéssel kapcsolatos 2013. október 24-i állásfoglalására 3, tekintettel A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadításáról Európában című 2014. december 10-i állásfoglalására 4, tekintettel Az integrált uniós csomagkézbesítési piacról az e-kereskedelem bővülése érdekében című 2014. február 4-i állásfoglalására 5, tekintettel a digitális egységes piac megvalósításáról szóló 2013. július 4-i állásfoglalására 6, tekintettel A növekedésről, a mobilitásról és a foglalkoztatásról szóló digitális menetrend: ideje magasabb sebességbe kapcsolni című 2013. szeptember 12-i állásfoglalására 7, tekintettel az Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT): eredmények és következő lépések című bizottsági közleményhez (COM(2013)0685) fűzött mellékletre, tekintettel a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló rendeletre irányuló 2013. március 26-i bizottsági javaslatra (COM(2013)0147), tekintettel a hálózat- és információbiztonságnak az egész Unióban egységesen magas szintjére vonatkozó intézkedésekről szóló irányelvre irányuló 2013. február 7-i bizottsági javaslatra (COM(2013)0048), tekintettel A 2012 2015 közötti időszakra vonatkozó, e-kereskedelemmel kapcsolatos akcióterv a 2013. évi helyzet című 2013. április 23-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2013)0153), 1 Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0436. 2 Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0179. 3 Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0454. 4 Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0535. 5 Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0067. 6 Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0327. 7 Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0377. PE567.714v01-00 4/4 PR\1072817.doc
tekintettel a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1, tekintettel az európai fogyasztóügyi politika új ütemtervéről szóló 2013. június 11-i állásfoglalására 2, tekintettel az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtásáról szóló 2013. május 22-i állásfoglalására 3, tekintettel a digitális egységes piac megvalósításáról szóló 2012. december 11-i állásfoglalására 4, tekintettel az egységes digitális piacon megjelenő tartalomról szóló 2012. december 18-i bizottsági közleményre (COM(2012)0789), tekintettel a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek akadálymentesítéséről szóló irányelvre irányuló 2012. december 3-i bizottsági javaslatra (COM(2012)0721), tekintettel A második egységes piaci intézkedéscsomag Együtt egy újfajta növekedésért című 2012. október 3-i bizottsági közleményre (COM(2012)0573), tekintettel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre 5, tekintettel a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. március 11-i 283/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre 6, tekintettel a közös európai adásvételi jogról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló 2014. február 26-i jogalkotási állásfoglalására 7, tekintettel az Unióban az audiovizuális művek online terjesztéséről szóló 2012. szeptember 11-i állásfoglalására 8, tekintettel A kritikus informatikai infrastruktúrák védelme. Eredmények és következő lépések: a globális kiberbiztonság felé című dokumentumról szóló 2012. június 12-i állásfoglalására 9, 1 HL L 257., 2014.8.28., 73. o. 2 Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0239. 3 Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0215. 4 Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0468. 5 HL L 348., 2013.12.20., 129. o. 6 HL L 86., 2014.3.21., 14. o. 7 Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0159. 8 Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0324. 9 Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0237. PR\1072817.doc 5/5 PE567.714v01-00
tekintettel a Versenyképes egységes digitális piac az e-kormányzat mint élenjáró kezdeményezés című 2012. április 20-i állásfoglalására 1, tekintettel az Egységes piaci intézkedéscsomag: tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett 2011. április 13-i bizottsági közleményre (COM(2011)0206), tekintettel a többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról szóló, 2012. március 14-i 243/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra 2, tekintettel az e-kereskedelemi belső piac kialakításáról szóló 2010. szeptember 21-i állásfoglalására 3, tekintettel Az egységes piaci intézkedéscsomag felé: A magas szinten versenyképes szociális piacgazdaságért 50 javaslat az együttes munka, vállalkozás és a cserekapcsolatok javítása érdekében című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett 2010. október 27-i bizottsági közleményre (COM(2010)0608), tekintettel Az internet szabályozása: a következő lépések című 2010. június 15-i állásfoglalására 4, tekintettel az Új európai digitális menetrend Európa számára: 2015.eu című 2010. május 5-i állásfoglalására 5, tekintettel a tárgyak internetéről szóló 2010. június 15-i állásfoglalására 6, tekintettel a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre 7, tekintettel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre 8, tekintettel az Európai Bizottság szellemitulajdon-jogokra vonatkozó, a szerzői és a szomszédos jogok védelmi idejéről szóló javaslatára (2008/0157(COD)), tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére, tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott 1 Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0140. 2 HL L 81., 2012.3.21., 7. o. 3 HL C 50. E, 2012.2.21., 1. o. 4 HL C 236. E, 2011.8.12, 33. o. 5 HL C 81. E, 2011.3.15., 45. o. 6 HL C 236. E, 2011.8.12, 24. o. 7 HL L 304., 2011.11.22., 64. o. 8 HL L 376., 2006.12.27., 36. o. PE567.714v01-00 6/6 PR\1072817.doc
közös tanácskozásokra, tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, a Jogi Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentéseire (A8-0000/2015), A. mivel az internet és a mobilkommunikációs eszközök használata miatt megváltoztak a felhasználók kommunikációs, fogyasztási, megosztási és az új ötletek kidolgozásával kapcsolatos szokásai; mivel ez kiszélesítette a piacot, lehetővé téve, hogy a kisvállalkozások 500 millió fős vevőkörhöz juthassanak el, valamint azt, hogy a vállalkozók új ötleteket fejlesszenek ki; B. mivel a digitális egységes piac területén valamennyi uniós politikának és jogszabálynak új lehetőségek megjelenését kell biztosítania a felhasználók és a vállalkozások számára, különösen a mai, szolgáltatásokon alapuló társadalomban, olyan holisztikus megközelítést alkalmazva, amely figyelembe veszi e lehetőségek társadalmi dimenzióját, mivel azok elkerülhetetlenül strukturális változással járnak együtt; C. mivel a digitális gazdaság hozzáadott értékének 75%-a a hagyományos iparból ered; mivel a digitális technológia integrálása továbbra is alacsony szintű, ugyanis az uniós vállalkozásoknak csupán 1,7%-a használja ki teljes körűen a fejlett digitális technológiákat, a kkv-knak pedig csupán 14%-a használja az internetet értékesítési csatornaként; D. mivel a magas szintű fogyasztóvédelemhez és fogyasztói elégedettséghez szükségszerűen választási lehetőségekre, rugalmasságra, megfelelő tájékoztatásra, valamint a biztonságos online környezetbe vetett bizalomra van szükség; 1. BEVEZETÉS: MIÉRT VAN SZÜKSÉGÜNK DIGITÁLIS EGYSÉGES PIACRA? 1. üdvözli az Európai digitális egységes piaci stratégia című közleményt; úgy véli, hogy az alkalmazott horizontális megközelítés végrehajtását meg kell erősíteni, mivel a digitális szektor a társadalom és a gazdaság valamennyi dimenziójára hatással van; 2. úgy véli, hogy az egységes piac széttöredezésének megelőzése érdekében a jobb szabályozásnak elő kellene segíteni azt, hogy a szakpolitikát digitális szemszögből lehessen szemlélni, és lehetővé kellene tennie a jogalkotási és végrehajtási kereteknek az új technológiák és új üzleti modellek fényében történő kiigazítását; 3. úgy véli, hogy a felhasználók digitális szolgáltatásokba vetett bizalma elengedhetetlen a digitális gazdaságban zajló innovációhoz és növekedéshez, valamint hogy e bizalom megerősítésének mind a közpolitika, mind pedig az üzleti modellek alapját kellene képeznie; 4. hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak sürgető jelleggel egy dinamikus, virágzó innovációval rendelkező és a vállalkozások fejlődését elősegítő gazdaság kialakulását kell elősegíteni, az e-kormányzás, az innovatív vállalkozások PR\1072817.doc 7/7 PE567.714v01-00
megjelenéséhez igazított és azok felfuttatására alkalmas korszerűsített szabályozási keret, valamint az infrastruktúrába, a szakképzettségbe, a kutatásba és az innovációba történő hosszú távú beruházási stratégia kidolgozása révén; 5. felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve a továbbiakban is dolgozzon ki a vállalkozói készséget fellendítő kezdeményezéseket, egészen a siker meghatározásával kapcsolatos szemlélet megváltoztatásától a vállalkozási és innovációs kultúra előmozdításáig; úgy véli továbbá, hogy a különböző nemzeti innovációs központok sokféleségét és sajátos jellemzőit valódi versenyelőnyre lehet váltani az Unió számára, ha e központokat hatékonyan összekapcsoljuk; 6. aggodalmának ad hangot az internet és a közösségi gazdaság szabályozásával kapcsolatos nemzeti megközelítések közötti eltérések miatt; sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket az egységes piac integritásának megőrzése érdekében, valamint azért, hogy az internet nyílt és globális kommunikációs és innovációs platform maradhasson; 2. JOBB ONLINE HOZZÁFÉRÉS A FOGYASZTÓK ÉS A VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA EGÉSZ EURÓPÁBAN 2.1.A fogyasztók és az üzleti szféra bizalmát erősítő szabályok a határon átívelő elektronikus kereskedelemre vonatkozóan 7. üdvözli a fogyasztók immateriális digitális tartalmakkal kapcsolatos jogi védelmének javítására irányuló bizottsági kezdeményezést; felhívja a figyelmet arra, hogy míg azokat a fogyasztókat, akik materiális digitális tartalmakat vásárolnak, védik a fogyasztóvédelmi jogszabályok, az immateriális digitális tartalmak vásárlásakor a fogyasztói jogok nagyrészt szabályozatlanok; egyetért azzal, hogy a fogyasztóknak hasonló szintű védelemben kell részesülniük, függetlenül attól, hogy online vagy offline vásárolnak digitális tartalmakat; 8. úgy véli, hogy a leggyakorlatiasabb és legarányosabb megközelítés az online kereskedelmet szabályozó jogi keret teljes harmonizációja, függetlenül attól, hogy határokon átnyúlón vagy belföldi értékesítésről van-e szó, fenntartva mindeközben a jogorvoslatra vonatkozó online és offline szabályok koherenciáját; 9. úgy véli, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a Bizottság javaslatai nyomán nő majd az eltérés az online és az offline vásárlásokra alkalmazandó jogi normák között; 10. sajnálja, hogy a Bizottság javaslata pontatlanul fogalmaz a digitális tartalmakra és a materiális árukra egyaránt vonatkozó, átfogóbb online kereskedelmi jogra irányuló jogalkotási intézkedés kapcsán; 11. jogi szabályozás hiányában kétségei vannak a materiális áruk online értékesítésével kapcsolatos szerződésminták jogi természetét illetően; 12. az online piacok szolgáltatói versenyének előmozdítása érdekében aktív fogyasztói stratégia kidolgozását kéri, elsősorban annak a felmérésére, hogy az online környezet megkönnyíti-e a szolgáltatóváltást, valamint hogy szükség van-e fellépésekre a PE567.714v01-00 8/8 PR\1072817.doc
szolgáltatóváltás megkönnyítésére; 13. felszólítja a Bizottságot, hogy a bizalom kialakulásának elősegítése érdekében tárja fel egy online kereskedelemre vonatkozó uniós bizalmi jegy bevezetésének lehetőségét, különös tekintettel a határokon átnyúló online kereskedelemre; 14. szorgalmazza a szolgáltatási irányelv nagyra törő végrehajtási keretének kialakítását; ösztönzi a Bizottságot, hogy vessen be minden rendelkezésére álló eszközt a már létező szabályok teljes körű és megfelelő végrehajtásának biztosítására, ideértve az irányelv helytelen vagy nem megfelelő végrehajtásának megállapítása esetén a gyorsított kötelezettségszegési eljárások alkalmazását; 2.2.A megfizethető és minőségi tagállamközi csomagkézbesítés 15. hangsúlyozza, hogy a hozzáférhető, megfizethető, hatékony és magas színvonalú szállítási szolgáltatások a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem sikerének elengedhetetlen előfeltételei; támogatja a javasolt intézkedéseket az árak átláthatóbbá tételére, az interoperabilitás javítására és a szabályozási felügyelet fokozására, melyek egyrészt a határokon átnyúló csomagkézbesítési piac zökkenőmentes működését, másrészt a vonatkozó szociális és munkajogoknak való megfelelést célozzák, kellő rugalmasságot nyújtva ahhoz, hogy a kézbesítési piac kialakulhasson és hozzáigazodhasson a technológiai innovációkhoz; 2.3. A területi alapú tartalomkorlátozás megelőzése 16. úgy véli, hogy nagyra törő fellépésekre van szükség a jogszerű digitális tartalomhoz való hozzáférés javításához, különösen a területi alapú tartalomkorlátozás gyakorlatának felszámolása, valamint a földrajzi elhelyezkedés alapján történő, tisztességtelen árdiszkrimináció megszüntetése révén; 17. támogatja konkrétan azt, hogy a Bizottság tervezi a szolgáltatási irányelv 20. cikke (2) bekezdése gyakorlati végrehajtásának felügyeletét, hogy elemezze, milyen lehetséges mintázatai vannak a fogyasztókkal szembeni, lakóhely szerinti országuk alapján történő megkülönböztetésnek; felszólítja a Bizottságot, hogy állapítsa és határozza meg, hogy a szolgáltatási irányelv 20. cikkének (2) bekezdése értelmében konkrétan milyen esetcsoportok esetében lehet indokolt a megkülönböztetés, annak érdekében, hogy megtiltsa a magánszereplők által folytatott indokolatlanul megkülönböztető gyakorlatokat, valamint hogy értelmezési segítséget nyújtson a 20. cikk (2) bekezdésének gyakorlati alkalmazásáért felelős hatóságok számára; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen összehangolt erőfeszítéseket arra, hogy a 20. cikk (2) bekezdésében található rendelékezés kerüljön be a 2006/2004/EK rendelet mellékletébe, hogy használni lehessen a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat vizsgálati és végrehajtási jogkörét; 18. rámutat továbbá az elektronikus kereskedelmi ágazat jelenleg zajló versenyképességi vizsgálatának jelentőségére többek között annak kivizsgálásában, hogy vajon a területi alapú tartalomkorlátozás sérti-e az uniós versenyjog szabályait; hangsúlyozza, hogy PR\1072817.doc 9/9 PE567.714v01-00
erősíteni kell a fogyasztói és vállalkozói bizalmat, mégpedig a csoportmentességi rendelet és leginkább annak 4a. és 4b. cikke módosításával a nem kívánatos átirányítás és területi korlátozások csökkentése érdekében; 2.4. A digitális tartalomhoz való hozzáférés javítása Modern, európaibb szerzői jogi keret [A JURI és a CULT bizottság véleménye] 2.5. A hozzáadottérték-adóval kapcsolatos terhek és az egyéb akadályok csökkentése a külföldre történő értékesítés esetében [Az ECON bizottság véleménye] 3. MEGFELELŐ FELTÉTELEK ÉS EGYENLŐ VERSENYFELTÉTELEK MEGTEREMTÉSE A FEJLETT DIGITÁLIS HÁLÓZATOK ÉS AZ INNOVATÍV SZOLGÁLTATÁSOK SZÁMÁRA 3.1. A távközlési szabályok hozzáigazítása a célhoz 19. hangsúlyozza, hogy a nagy sebességű és nagyon nagy sebességű kommunikációs hálózatokba történő magánberuházások ösztönzése minden digitális fejlődés előfeltétele, oly módon, hogy a verseny marad az infrastrukturális beruházások, az innováció, a megfizethető árak és a fogyasztók számára biztosított választási lehetőség legfőbb hajtóereje; úgy véli, hogy a továbbra is széttöredezett európai távközlési piacon kevés bizonyíték van az üzemeltetők konszolidációja és a hálózatokba történő fokozott beruházások közötti kapcsolatra; 20. hangsúlyozza, hogy mivel az over-the-top szolgáltatások kifejlesztése a fogyasztók javát szolgálva növelte a keresletet és a versenyt, a távközlési keret korszerűsítésének nem lenne szabad további szabályozási terhekhez vezetnie, hanem az innovációt és a tisztességes versenyt kellene előmozdítania; 21. a hosszú távú infrastrukturális beruházások előmozdítása érdekében szorgalmazza a frekvenciafelosztás összehangolt keretének kialakítását; 22. hangsúlyozza, hogy a behálózott kontinens csomag egységes végrehajtásához többek között a barangolási többletdíjak felszámolásához és a hálózatsemlegesség elvének biztosításához egységes európai távközlési szabályozó hatóság felállítására van szükség; 3.2. A 21. századnak megfelelő média-keretrendszer [A CULT bizottság véleménye] 3.3. A célnak megfelelő szabályozási környezet kialakítása a platformok és közvetítők PE567.714v01-00 10/10 PR\1072817.doc
vonatkozásában 3.3.1. Az internetes platformok szerepe 23. sürgeti a Bizottságot egy olyan, innovációt támogató politika kidolgozására, amely ösztönzi a versenyt az online platformok között, illetve az innovációt ezen a területen; úgy véli, hogy a hangsúlyt az átláthatóságra, a platformok vagy online szolgáltatások közötti váltás megkönnyítésére, a platformok hozzáférhetőségére és a platformok kialakulása és növekedése előtt álló akadályok azonosítására és csökkentésére kell helyezni; 24. méltányolja a Bizottságnak a platformok által a digitális gazdaságban betöltött szerep elemzésére irányuló kezdeményezését a soron következő belső piaci stratégia keretében; 25. ösztönzi a Bizottságot, hogy elemezze a fogyasztók védelmének szükségességét a közösségi gazdaságban, valamint, amennyiben helyénvaló és szükséges, álljon elő a digitális szféra megfelelő fogyasztói vonatkozású jogi keretének biztosítására vonatkozó javaslatokkal, beleértve az esetleges visszaéléseket is; 3.3.2. Az interneten elérhető jogellenes tartalmak elleni küzdelem [A LIBE és JURI bizottság véleménye] 3.4. A digitális szolgáltatásokba, valamint a személyes adatok kezelésébe vetett bizalom és e szolgáltatások biztonságának megerősítése 26. úgy véli, hogy a digitális szolgáltatásokba vetett bizalom megteremtése érdekében mind a közszférának, mind a magánszférának több forrást kell fordítania az IT-rendszerek és internetes hálózatok biztonságának megerősítésére, a kommunikáció titkosítására, a kibertámadások megelőzésének hatékonyabbá tételére, valamint az alapvető biztonsági folyamatokkal kapcsolatos ismeretterjesztésre a digitális szolgáltatások felhasználói között; 4. A DIGITÁLIS GAZDASÁG NÖVEKEDÉSI POTENCIÁLJÁNAK MAXIMALIZÁLÁSA 27. úgy véli, hogy az ipar digitális átalakulása alapvető fontosságú az európai gazdaság versenyképessége szempontjából, lehetővé teszi a hatékonyság növelését, és ki nem aknázott lehetőségekhez nyújt hozzáférést; kéri a Bizottságot egy digitális átalakítási terv kidolgozására, beleértve célkitűzések kijelölését és a jogalkotás korszerűsítését, a digitális technológiák meghonos ítása, illetve a végpontok közti összeköttetés támogatása érdekében, különösen az ipari értékláncok esetében; 4.1. Az adatgazdaság építése 28. hangsúlyozza az új ikt-technológiák, mint pl. a nagy adathalmazok, a felhőalapú PR\1072817.doc 11/11 PE567.714v01-00
számítástechnika, a dolgok internete és egyéb adatközpontú technológiák által a gazdaság és társadalom részére kínált lehetőségeket, különösen egyéb ágazatokkal például az energiával, logisztikával vagy egészségüggyel integrálva; 29. felhívja a Bizottságot, hogy a köz- és magánszektorral karöltve 2016 márciusáig hajtson végre a nagy adathalmazokra vonatkozó átfogó és átlátható vizsgálatot, a nagy adathalmazokkal kapcsolatos technológiák igényeinek előrejelzése, illetve a lehetséges kockázatok és kihívások kezelése érdekében; 30. kéri közös európai álláspont kidolgozását, illetve az egységes piac további integrációját a dolgok internete tekintetében, egy standardalkotó stratégia révén, az e technológiákba vetett bizalom erősítését a biztonság és átláthatóság, továbbá a szabad adatáramlási kezdeményezésˮ révén, az adatok felhasználására, hozzáférhetőségére és tulajdonjogára vonatkozó jogszabályok egyértelműsítését, valamint az adatszolgáltatók közti váltás megkönnyítését az egy adott szolgáltatóhoz kötöttség megelőzése érdekében; 31. úgy véli, hogy a köztisztviselőknek alapesetben nyílt hozzáférésű adatokkal kellene dolgozniuk, valamint szükséges az előrelépés a nyílt hozzáférésű kormányzati adatok mennyiségének tekintetében, továbbá azon legfőbb adatcsoportok azonosítása terén, amelyeket hozzáférhetővé kell tenni, mivel értéket képviselnek az innovatív szolgáltatások kialakításának terén; 32. elismeri, hogy az uniós fogyasztók egyre inkább aggódnak személyes adataiknak az online szolgáltatók általi felhasználását illetően; hangsúlyozza az aktív fogyasztóknak a verseny előmozdítása terén játszott fontos szerepét; sürgeti a Bizottságot, hogy tisztázza az adatok tulajdonlására és hordozhatóságára vonatkozó szabályokat, azon fő alapelvnek megfelelően, hogy a polgárok rendelkezhessenek saját adataikról; 4.2. A versenyképesség erősítése az interoperabilitás és a szabványosítás révén 33. úgy véli, hogy az ikt-szabványosítási tervnek és az interoperabilitási keret felülvizsgálatának a szabványok gyorsabb meghatározására kellene törekednie, nyitott és versenyképes módon, ami méretgazdaságosságot eredményezne és növelné az ágazati interoperabilitást; 4.3. Inkluzív e-társadalom 4.3.1. Digitális készségek és szakértelem [A CULT és az EMPL bizottság véleménye] 4.3.2. E-kormányzat 34. úgy véli, hogy az elektronikus kormányzat kialakításának prioritást kell élveznie az innováció terén, a költségek csökkentésére és a polgároknak nyújtott hatékonyabb szolgáltatásokra törekedve; sürgeti a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együtt dolgozzon ki ambiciózus e-kormányzati cselekvési tervet, amely a haladásra vonatkozó célszámokat tartalmaz, a csakis egyszer elv közigazgatásokon belüli alkalmazásának lépésről lépésre lebontott ágazati megközelítését, valamint a magas fokon titkosított e- azonosítás és elektronikus aláírások teljes körű alkalmazását; PE567.714v01-00 12/12 PR\1072817.doc
35. kéri egy átfogó egyetlen digitális átjáróˮ kidolgozását, amely a vállalkozások Unióban történő létrehozására és működtetésére szolgáló egységes végponttól végpontig jellegű digitális folyamatot jelenti, a vállalkozás online jelenlétének kialakításától kezdve a domain-neveken, a megfelelőségre vonatkozó információ megosztásán, az elektronikus számlák elismerésén, az adóbevallás benyújtásán, az egyszerűsített héarendszeren, a termékmegfelelőségre, a munkavállalók kiküldetésére és a fogyasztók jogaira vonatkozó online információkon át a fogyasztói és vállalati hálózatokhoz való hozzáférésig, az értesítési és vitarendezési eljárásokig; 36. aggódik amiatt, hogy a kutatók által használt felhőalapú infrastruktúrák még mindig egymástól elkülönülten működnek; felhívja a Bizottságot, hogy az elektronikus infrastruktúra terén működő szervezetekkel és a felhasználókkal együtt dolgozzon ki cselekvési tervet, amely 2016 végéig nyitott és egységes tudományos felhő létrehozásához vezet; úgy véli, hogy ez ösztönözné a felhők kialakítását a tudománytól eltérő területeken is Európában, valamint a szorosabban összekapcsolódó innovációs központok, és a kezdő vállalkozások ökorendszereinek létrejöttét, továbbá az egyetemek és az ipar közti hatékonyabb együttműködést a technológia kereskedelmi hasznosítása terén; 37. sürgeti a Bizottságot, hogy összpontosítson az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó előírások végrehajtására, valamint az egységes európai közbeszerzési irat (közbeszerzési útlevél) megvalósítására, annak érdekében, hogy minden gazdasági szereplő számára megkönnyítse az uniós piachoz való hozzáférést, összhangban a kiválasztási, kizárási és odaítélési feltételekkel; 38. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak. PR\1072817.doc 13/13 PE567.714v01-00
INDOKOLÁS 2015. május 6-án a Bizottság Európai digitális stratégia nevű javaslatot fogadott el, amely 16, 2016 végéig végrehajtandó kezdeményezést tartalmaz. A digitális egységes piac és az egységes piac összevetése során a jogalkotók számára világossá vált, hogy az előbbi hatalmas lehetőséget kínál az uniós vállalkozások és vállalatok bővüléséhez, illetve az uniós munkaerőpiac azon elégtelenségei megszüntetése szempontjából, amelyeket a gazdasági válság és az annak nyomán hozott intézkedések okoztak. A digitális ágazat újításai nyomán folytonosan változik annak módja, ahogy a polgárok egymással kommunikálnak, megosztják egymással életüket, fogyasztanak, sőt viselkednek, ezért mind a vállalkozások, mind a fogyasztók számára új lehetőségeket jelentenek. A digitális technológiák használatának terjedése továbbá megkönnyíti a polgárok hozzáférését az információhoz és a kultúrához, növeli foglalkoztatási esélyeiket, és a termékek szélesebb skáláját teszi elérhetővé számukra. Lehetőséget kínál továbbá az Unió és a tagállamok kormányzásának és ügyintézésének hatékonyabbá tételére. A dinamikus gazdaság ösztönzése elengedhetetlen ahhoz, hogy az innováció virágzásnak induljon, és az innovatív cégek terjeszkedjenek, ezért az Európai Bizottságnak a tagállamokkal együtt erre kellene összpontosítania. Többet kell tenni a vállalkozói kultúra előmozdítása érdekében, beleértve az innovatív üzleti modelleket, valamint Európa számos sikeres technológiai központjának összekapcsolása érdekében. A digitális egységes piac stratégiája három részből tevődik össze: (1) hozzáférés: a fogyasztók és vállalatok könnyebb hozzáférése a digitális termékekhez és szolgáltatásokhoz Európaszerte; (2) környezet: megfelelő és egyenlő feltételek kialakítása a digitális hálózatok és innovatív szolgáltatások fellendüléséhez; (3) gazdaság és társadalom: a digitális gazdaság növekedési lehetőségeinek maximalizálása. Ez a jelentés válasz az Európai Bizottság 16 javaslatára, további részleteket tartalmaz a digitális egységes piac teljessé tételéhez szükséges lépésekről, valamint a digitális egységes piac megvalósításának a társadalom és a gazdaság egészére gyakorolt hatásáról. Online kereskedelmi jog A Bizottság a határon átnyúló online kereskedelemre vonatkozó közös szabályozás hiányában látja a fő akadályát annak, hogy a kkv-k és a fogyasztók online vásároljanak és adjanak el Unió-szerte. A Bizottság továbbá azt állítja, hogy az online és offline kereskedelmi jog fontos szempontjai már vagy teljesen, vagy részben harmonizálásra kerültek a késedelmes fizetésekről szóló irányelv, illetve a fogyasztási cikkek adásvételéről szóló irányelv révén, míg a digitális tartalmak online kereskedelme még jórészt szabályozatlan, az uniós és tagállami jogban egyaránt. Az utóbbi szabályozási terület esetében figyelembe kell venni, hogy az online digitális termékek piaca folyamatosan növekszik. A múltban és jelenleg materiális digitális tartalmat vásárló fogyasztó széleskörű jogokkal rendelkezik, míg az ugyanazt a digitális tartalmat elektronikus úton vásárló fogyasztó nem rendelkezik ezekkel. A fizikai termékeket illetően a Bizottság azt javasolja, hogy az európai kereskedők és fogyasztók fenntartásait a határon átnyúló kereskedelemmel szemben úgy lehet a leggyakorlatiasabb módon eloszlatni, ha a kereskedő székhelye szerinti jog elsőbbséget élvez a közös szabályozási keret kialakításakor. Ez a hozzáállás magában hordozza egy enyhe egységes európai kereskedelmi törvény javaslatának veszélyét, amely önkéntes jogalkalmazáson alapuló rendszert jelent. A határon átnyúló és belföldi online eladások esetén az adásvételi szerződés feleinek fő jogait és PE567.714v01-00 14/14 PR\1072817.doc
kötelezettségeit magában foglaló európai szabványszerződés nem felel meg a másodlagos uniós jog kialakítása folyamatának, amely elvben rendeletekből, irányelvekből, határozatokból, ajánlásokból és véleményekből tevődik össze. Ez, legalábbis kezdetekben egy kiegészítő, vagyis választható rendszert jelent. Tekintettel az unió kereskedelmi jogszabályainak már eddig is messzemenő harmonizációjára, előnyösebbnek tűnik az uniós kereskedelmi jog teljes harmonizációja, különösen a közlemény deklarált céljának, a határon átnyúló online eladásokra vonatkozó feltételek javításának tükrében. A vonatkozó másodlagos jog hatékonyabb érvényesítése Az Európai Bizottság elsődleges céljai között jelölte meg az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás és a fogyasztókkal szembeni, határon átnyúló jellegű diszkrimináció egyéb formáinak megszüntetését. A fogyasztókkal szembeni, a lakhely szerinti országon alapuló diszkrimináció főleg a szerződéskötés megtagadása és a hazai honlapok felé való átirányítás révén valósul meg. Az ilyen típusú diszkriminatív, az egységes piacot megosztó és a nemzeti határokon átnyúló kereskedelmet gátló intézkedések gyakori előfordulása ellenére az Európai Unió Bíróságának vonatkozó esetjoga viszonylag jelentéktelennek mondható. A Bizottság ugyanis a szolgáltatási irányelv 20. cikkének (2) bekezdése által meghatározott keretek közt irányozza elő fellépését. A Bizottság által hozott végrehajtási intézkedéseknek azonban nem szabadna a mikro- és kisvállalkozások túlterheléséhez vezetnie ezen a területen. Ezért a Bizottság helyesen tenné, ha azonosítaná és meghatározná az indokolt diszkrimináció típusait, a szolgáltatási irányelv 20. cikkének (2) bekezdése alapján. További ígéretes lépés volna a Fogyasztóvédelmi Együttműködés Hálózatának bevonása a még mindig túl széttöredezett végrehajtási intézkedések szigorúbbá tétele érdekében. Tanácsos továbbá a meglévő uniós versenyjog egyértelműbbé tétele. Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó versenyjog Fontos a jelenlegi csoportmentességi rendelet felülvizsgálata az internetes eladások (4a. cikk) és a területi korlátozások (4b. cikk) viszonylatában, illetve a rendelet pontosabbá tétele, ami könnyebben alkalmazhatóságot jelentene a viszonteladók és a fogyasztóvédelmi szervezetek számára. Bár a rendelet által megengedett területi korlátozás az aktív eladásokra korlátozódik, és a passzív eladások korlátozása semmilyen módon nem megengedett, a passzív eladás meghatározására vonatkozó iránymutatások túl nagy teret hagynak az értelmezésnek, ami ösztönzi a területi korlátozást és ezért megszegi az EUMSZ 101. és 102. cikkét. E-kormányzat A közigazgatás fontos szerepet tölt be a digitális szolgáltatások innovációja terén, illetve abban, mennyire barátkoznak meg a polgárok és a vállalatok ezekkel az innovációkkal. A digitális váltás kihasználandó lehetőség az európai közigazgatás minden szintje számára, a közigazgatási szervezet modernizálásának tekintetében, amely a hatékonyság javulását eredményezi, ami mind a polgároknak, mind a vállalkozásoknak előnyös, és e cél eléréséhez új elektronikus kormányzási tervre van szükség. A közigazgatásnak az interoperábilis megoldások révén történő digitálissá tétele érdekében végrehajtott beruházások a közpénzek hatékonyabb elköltését eredményezik, és az Unió területeinek, polgárainak és PR\1072817.doc 15/15 PE567.714v01-00
vállalkozásainak szorosabb integrációjához vezetnek Ugyanakkor az elektronikus kormányzási rendszereknek törekedniük kell arra, hogy közelebb vigyék a polgárokhoz a döntéshozatal ellenőrzését, ezzel növelve a szolgáltatások hozzáférhetőségét és az átláthatóságot. Elő kell segíteni a nyilvános adatok hozzáférhetőségét, és meg kell határozni a nyilvánosságra hozandó fő adatcsoportokat. A Bizottságnak a tagállamokkal együtt meg kellene vizsgálnia a csakis egyszer elv alkalmazását a közigazgatásban, mivel időt és pénzt takarít meg. Egy vállalkozás indításának és a jogszabályokban előírtak teljesítésének Unió-szerte lehetségessé kellene válnia egy átfogó, egységes digitális átjáró révén, amely lehetővé teszi az elektronikus aláírások, az elektronikus azonosítók használatát, a közbeszerzéshez való hozzáférést és a héa-teljesítést. Ez különösen az olyan kis- és mikrovállalkozások számára könnyítené meg az eljárásokat, amelyek határon átnyúló módon kívánnak működni és terjeszkedni. Megfelelő feltételek és egyenlő versenyfeltételek a fejlett digitális hálózatok és az innovatív szolgáltatások számára A digitális infrastruktúra a digitális egységes piac gerincét alkotja. Az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a szabályozási keret elősegítse a versenyt, és ezzel a hálózatokba történő magánberuházást. Nem teszi szükségessé a versenyre vonatkozó szabályok gyengítését, mivel nincs számottevő bizonyíték a vállalatok konszolidációja és a beruházások növekedése közötti kapcsolatra. A telekommunikációs keret felülvizsgálatának arra kell törekednie, hogy szabályozás a digitális korszakhoz szabott legyen, ösztönözze a versenyt és az innovációt, over-the-top szolgáltatások és telekommunikációs cégek létrejöttét eredményezve, amely a fogyasztók érdekeit szolgálja. A hálózatok terén tett magánberuházások ösztönzése szükségessé teszi, hogy az Unió összehangolt kerettel rendelkezzen a frekvenciafelosztást illetően, jogbiztonságot teremtve a magánbefektetők számára. Az Európai Bizottságnak a tagállamokkal együtt sürgősen egy ez irányú javaslat erőkészítésére kellene törekednie. Végül, de nem utolsósorban az Európai Bizottságnak javaslatot kell tennie egy egységes távközlési szabályozó testület létrehozására, a szabályok egységes alkalmazása érdekében. Az online platformok tekintetében a Bizottság vizsgálja meg a platformok közti és azokon belüli verseny és az innováció ösztönzőit, és dolgozzon ki az online platformokra vonatkozó előremutató és innovációbarát politikát. Az online platformok számának gyors növekedése gazdasági növekedéshez vezetett Európában, és új lehetőségeket nyitott a polgárok, fogyasztók, kis- és mikrovállalkozások számára, tekintettel a platformok sokszínűségére és változatosságára. A Bizottságnak mérlegelnie kell, hogy mi módon lehet növelni e platformok felhasználóinak mozgásterét a nagyobb átláthatóság, adataik hordozhatósága és az egyik platformról a másikra való váltás révén, valamint meg kell határoznia és kezelnie kell a szolgáltatók növekedése és terjeszkedése előtt álló akadályokat. A Bizottságnak ezen kívül elemeznie kell a fogyasztók védelmének szükségességét a megosztásalapú gazdaságban, valamint, amennyiben helyénvaló és szükséges, álljon elő a digitális szféra megfelelő fogyasztói vonatkozású jogi keretének biztosítására vonatkozó javaslatokkal. A digitális gazdaság növekedési potenciáljának maximalizálása Az egységes digitális piacra vonatkozó stratégia egyik bírált pontja az ipar digitális átalakulására vonatkozó szemlélet hiánya, mivel a digitális gazdaság hozzáadott értékének PE567.714v01-00 16/16 PR\1072817.doc
75%-a a hagyományos iparhoz köthető, ám utóbbi még csak csekély mértékben integrálta a digitális technológiát. Ezért a Bizottságnak digitális átalakítási tervet kell kidolgoznia az ipar számára, hogy növelje az európai gazdaság versenyképességét, hatékonyságát, és hozzáférjen a ki nem aknázott lehetőségekhez. Ehhez európai megközelítésre van szükség, beleértve a standardalkotó stratégiát, és az egységes piac integrációját adatközpontú technológiák, pl. a digitális felhők, a dolgok internete és a nagy adathalmazokat kezelő szolgáltatások révén, elmozdítva az adatok szabad áramlása előtti akadályokat Európában, és növelve a nyílt hozzáférésű adatok elérhetőségét. A digitális technológiákba vetett bizalom megerősítése alapvető fontosságú az adatközpontú gazdaság fejlődéséhez. Ebben a tekintetben a Bizottságnak egyértelműbbé kell tennie az adatok tulajdonjogára és hordozhatóságára vonatkozó szabályozást, biztosítva, hogy a polgárok rendelkezzenek saját adataik fölött. Továbbá több köz- és magánráfordítás szükséges az IT- és online biztonság fokozása, a kommunikáció titkosítása, a kibertámadások megelőzése, és a digitális szolgáltatások felhasználói alapvető IT-biztonsági ismereteinek növelése érekében. PR\1072817.doc 17/17 PE567.714v01-00