Harmadik tartalmilag a tárgyévi ellenőrzés lefolytatásához átdolgozott kiadás

SEGÉDLET A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZATOT ÉS A KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATOKAT OSZTOTTAN MEGILLETŐ BEVÉTELEK TÁRGYÉVI MEGOSZTÁSÁRÓL SZÓLÓ ÖNKOR- MÁNYZATI RENDELET FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ 2009. május

3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport 3.3.1. Önkormányzatok Költségvetési Kapcsolatait Ellenőrző Osztály A módszertani munkát felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató A végrehajtásért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes A módszertani munkát vezette: Dr. Karáné Kőszegi Zsuzsanna számvevő tanácsos Az elkészítésben közreműködött: Dr. Karáné Kőszegi Zsuzsanna számvevő tanácsos A kiadásért felel: Dr. Csapodi Pál főtitkár, a módszertani bizottság vezetője, az ÁSZ Módszertani Kiadványok sorozat szerkesztője Harmadik tartalmilag a tárgyévi ellenőrzés lefolytatásához átdolgozott kiadás

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 9 BEVEZETÉS 11 I. AZ ELLENŐRZÉSI FOLYAMAT TERVEZÉSE 13 1. Az ellenőrzés előkészítése 13 2. A forrásmegosztási rendelet jogszabályi környezetének megismerése 13 3. A fővárosi önkormányzat tevékenységének, működésének megismerése 14 4. A lényegességi szint meghatározása 14 5. Az ellenőrzési kockázat becslése 15 6. Ellenőrzési megközelítések 15 7. Az ellenőrzési mintavétel 15 8. Más ellenőrzések eredményeinek felhasználása 15 9. Az ellenőrzés ütemezése 16 10. Az ellenőrzési program összeállítása 16 11. Az ellenőrzés lefolytatása 17 12. Az ellenőrzési bizonyíték 17 13. Az ellenőrzés dokumentálása 17 14. Az ellenőrzési tapasztalatok írásba foglalása 17 II. RÉSZLETES ELLENŐRZÉSI FELADATOK 19 1. A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető tárgyévi bevételek meghatározásának szabályszerűsége és összege 19 1.1. A magánszemélyek jövedelemadójából a tárgyévi állami költségvetésről szóló törvény alapján a települési önkormányzatot megillető rész 19 1.2. Az egyéb központi adóbevételek 20 1.3. Az állandó népességszámra vetített normatív hozzájárulás összege, az Ötv. 64/B. a) pontjában foglaltak kivételével 20 1.4. A helyi adókból származó bevételek 20 1

2. A megosztási arányok meghatározása során felhasznált alapadatok megalapozottsága, megbízhatósága, valamint a számítási eljárások szabályszerűségének ellenőrzése 21 2.1. A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat együttesen megillető részesedés számítása a forrásmegosztási törvény 5. (1) és (2) bekezdése alapján 21 2.2. A forrásmegosztási törvény 6. (1) bekezdése szerinti megosztás alapját képező központi hozzájárulás, valamint a felhasználási kötöttséggel járó támogatások számításának szabályszerűsége 22 2.3. A bázisévi kerületi önkormányzati költségvetési beszámolók alapján a központi hozzájárulás -sal támogatott feladatokhoz kapcsolódó működési kiadások meghatározásának szabályszerűsége és megbízhatósága 25 2.4. A bázisévi működési kiadási forráshiány összegének meghatározása 26 2.5. A központi hozzájárulás aránya szerinti megosztás számításának szabályszerűsége 27 2.6. A forrásmegosztási törvény 6. (2) és (3) bekezdése szerinti megosztás számításának szabályszerűsége 27 2.7. Az egyes kerületi önkormányzatokat megillető részesedési arány esetében a tárgyévet megelőző év forrásmegosztásához viszonyított, maximum 5%-os növekedés, illetve csökkenés betartása 27 3. Az esetleges adat- és számítási hibák miatt a tárgyévet követő év forrásmegosztásánál végrehajtandó korrekció (a fővárosi önkormányzat vagy kerületi önkormányzat részére még jogszerűen járó összeg, illetve jogosulatlanul kapott összeg) meghatározása 28 4. A tárgyévi forrásmegosztási rendeletalkotás eljárásának szabályszerűsége, valamint a forrásmegosztás adatellenőrzése 28 4.1. A fővárosi tárgyévi költségvetési koncepció elfogadása 28 4.2. A forrásmegosztási törvényben előírt határidők betartása 28 4.3. A kerületi önkormányzatok bázisévi költségvetési beszámolóiban szereplő adatok feldolgozásának szabályozottsága és vezetői ellenőrzése 28 5. Az ÁSZ korábbi ellenőrzése során megfogalmazott javaslatok végrehajtására tett intézkedések megfelelősége 29 2

MELLÉKLETEK Az ellenőrzés előkészítési szakaszához tartozó mellékletek 1. számú A forrásmegosztási rendelet felülvizsgálatának folyamata 2. számú Jegyzék a fővárosi önkormányzat forrásmegosztási rendeletének felülvizsgálatához bekért dokumentumokról 3. számú Eredendő kockázat minősítése a szabályozás jogszerűségére vonatkozóan 4. számú A fővárosi önkormányzat kockázatbecslése 5. számú A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek tárgyévi megosztásáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálatát megelőző előkészítés felülvizsgálatának szempontjai 6. számú Ellenőrzési mintaprogram 7. számú A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek tárgyévi megosztásáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálatához készült ellenőrzési programtervezet felülvizsgálatának szempontjai Az ellenőrzéshez kapcsolódó mellékletek 8. számú 1/a. számú munkatábla: ellenőrzési táblázat az 1. számú programponthoz a tárgyévi adóbevételekről 9. számú 1/b. számú munkatábla: ellenőrzési táblázat az 1. számú programponthoz a tárgyévi állandó népességszámhoz kapcsolódó normatív hozzájárulás összegéről 10. számú 1. számú munkatábla: a tárgyévi bevételek összesítése a fővárosi önkormányzati gazdaság egészére a forrásmegosztási részesedés korrekciójának figyelembevételével 11. számú 2. számú munkatábla: a tárgyévi forrásmegosztási rendelet háttérszámításában felhasznált és a bázisévi kincstári adat, a forrásmegosztási törvény 6. (2) bekezdéséhez tartozó adatok, valamint a számítás eltéréséről 12. számú 3. számú munkatábla: ellenőrzési táblázat a 2.2. programponthoz a kerületi önkormányzatoknak a bázisévben átutalt üdülőhelyi normatív hozzájárulásról 13. számú A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek tárgyévi megosztásáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálat végrehajtásának és a számvevői jelentéstervezet felülvizsgálatának szempontjai 14. számú A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek tárgyévi megosztásáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálatáról szóló számvevőszéki jelentéstervezet felülvizsgálatának szempontjai 3

FÜGGELÉKEK 1. számú A helyi önkormányzatoknak a normatív hozzájárulásokból és támogatásokból származó bevételei a bázisévben 2. számú háttérszámítás 1. számú táblázat: megosztandó bevételek 3. számú háttérszámítás 2. számú táblázat: a központi hozzájárulás (a nem állandó népességszám alapján járó normatív hozzájárulások) és a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatások bázisévi tény adatai 4. számú háttérszámítás 2/a. számú táblázat: üdülőhelyi feladatokra nyújtott normatív hozzájárulás a bázisévben 5. számú háttérszámítás 3. számú táblázat: az állandó népességszám alapján járó (levonandó) normatív hozzájárulások 6. számú háttérszámítás 4. számú táblázat: működési kiadások, melyekhez a központi költségvetés központi hozzájárulás -t nyújt 7. számú háttérszámítás 5. számú táblázat: a működési kiadási forráshiány számítása 8. számú háttérszámítás 6. számú táblázat: a megosztott bevételekből történő részesedés az állandó népesség, a belterületi terület, a belterületi területre számított népsűrűség, az alacsony komfortfokozatú lakások alapterülete és az iparosított technológiával épült lakások száma arányában 9. számú háttérszámítás 7. számú táblázat: a kerületi önkormányzatokat megillető bevételekből történő részesedés aránya a korrekció után 10. számú háttérszámítás 7/a. számú táblázat: háttérszámítás a részesedési arányok korrekciójához 11. számú háttérszámítás 8. számú táblázat: az önkormányzatok részesedése a megosztott bevételekből a korrigált részesedési arány szerint a tárgyévre 4

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények bázisévi költségvetésről szóló törvény bázisévi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény egyéb központi adóra vonatkozó törvény forrásmegosztási törvény helyi adókra vonatkozó jogszabályok Ötv. tárgyévi költségvetésről szóló törvény a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2008. évi LXXVIII. törvény a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2007. évi CLXXXII. törvénnyel módosított 2006. évi CXXXIII. törvény a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, valamint a fővárosi önkormányzat helyi adórendeletei a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény Rendeletek forrásmegosztási rendelet Budapest Főváros Önkormányzata 10/2009. (II. 27.) számú rendelete a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2009. évi megosztásáról idegenforgalmi adó rendelet Budapest Főváros Önkormányzata 31/1994. (VI. 10.) számú rendelete az idegenforgalmi adóról iparűzési adó rendelet Budapest Főváros Önkormányzata 21/1991. (IX. 5.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról normatíva rendelet 1 a helyi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat 2009. évben egyes központi költségvetési kapcsolatokból megillető forrásokról szóló 2/2009. (I. 30.) PM ÖM együttes rendelet normatíva rendelet 2 a helyi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat 2007. évben egyes központi költségvetési kapcsolatokból megillető forrásokról szóló 1/2007. (I. 30.) PM ÖTM együttes rendelet végrehajtásának elszámolásáról szóló 1/2009. (I. 16.) PM ÖM együttes rendelet Szórövidítések ÁSZ Állami Számvevőszék bázisév a tárgyévet kettővel megelőző év főpolgármester Budapest Főváros Önkormányzatának Főpolgármestere Főpolgármesteri hivatal Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének Főpolgármesteri Hivatala fővárosi költségvetési koncepció fővárosi önkormányzat Javaslat Budapest Főváros Önkormányzata 2009. évi költségvetési koncepciójára és gazdasági programjára Budapest Főváros Önkormányzata kerületi önkormányzatok Budapest Főváros I XXIII. kerületeinek önkormányzatai 5

Kincstár Közgyűlés KSH SzMSz tárgyév Magyar Államkincstár Budapest Főváros Önkormányzatának Közgyűlése Központi Statisztikai Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzat azon gazdasági év, amelyhez tartozó megosztandó bevételeknek a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti megosztását a forrásmegosztás határozza meg 6

ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR ászfmt adatbázis alacsony komfortfokozatú lakások alapterülete állami költségvetésről szóló törvények forrásmegosztás háttérszámítás iparosított technológiájú lakások száma működési kiadási forráshiány normatív hozzájárulások az ÁSZ rendelkezésére álló bázisévi kincstári adatokat és az ÁSZ megállapítása szerinti számítást tartalmazza az önkormányzati tulajdonban lévő félkomfortos, komfortnélküli és szükséglakások együttes alapterülete a Magyar Köztársaság bázisévi és tárgyévi költségvetéséről szóló törvények a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek megosztása a fővárosi önkormányzat forrásmegosztási rendelettervezetének előterjesztéséhez mellékelt, a forrásmegosztást megalapozó számítások, amelyek alapján a forrásmegosztási rendelet elfogadásra került A 2005. év végén az önkormányzat területén levő iparosított technológiával épült lakások darabszáma a működési kiadások és a központi hozzájárulás, valamint a felhasználási kötöttséggel járó támogatás különbözete a normatív állami hozzájárulás és a normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadó együttesen 7

ELŐSZÓ A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvény az ÁSZ feladatává tette a fővárosi önkormányzat tárgyévre vonatkozó forrásmegosztási rendeletének felülvizsgálatát. Az ellenőrzés egységes célrendszerének, ellenőrzési elveinek és eljárásainak rögzítése érdekében az ÁSz a nemzetközi és a hazai standardok figyelembevételével kidolgozta a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek tárgyévi megosztásáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálatának segédletét, amelynek célja: alkalmazkodni az ÁSZ Ellenőrzési Kézikönyvében foglalt egységes ellenőrzési eljárásokhoz és követelményekhez; biztosítani a számvevőszéki ellenőrzések és jelentések egységességét, a szubjektív elemektől való mentességét, valamint a nyilvánosság objektív tájékoztatását; segíteni az ellenőrzési folyamat tervezését, illetve az ellenőrzés lefolytatását. Az Országgyűlés döntése alapján elvégzendő ellenőrzésnél a forrásmegosztási törvény 2007. év decemberben történt módosítását követően első alkalommal a tárgyévi forrásmegosztásnál figyelembe veendő szabályozások új feladatot jelentenek, ennek teljesítéséhez kíván segítséget adni a segédlet, amelynek hasznosítása közös érdekünk. A segédletet a 2009. évtől kezdődően kell alkalmazni. Budapest, 2009. május Dr. Lóránt Zoltán főigazgató 9

SEGÉDLET a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek tárgyévi megosztásáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálatához BEVEZETÉS A forrásmegosztási törvény meghatározta, hogy az ÁSZ ellenőrzésnek a forrásmegosztás során alkalmazott adatok megalapozottságára és az ennek alapjául szolgáló számítások helyességére kell irányulnia. Amennyiben a felülvizsgálat megállapítja, hogy a forrásmegosztás során alkalmazott adatok, vagy a számítások helytelensége miatt a fővárosi önkormányzat vagy valamely kerületi önkormányzat jogosulatlan forráshoz jutott, vagy a jogszerűen járó forrásnál alacsonyabb összegben részesült, ezt az összeget, a hiba feltárását követő év forrásmegosztásánál kell figyelembe venni. Az ellenőrzés során az ÁSZ: egyrészt a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok vezetése számára segítséget kíván nyújtani a forrásmegosztási törvény alkalmazásához, másrészt a forrásmegosztáshoz kapcsolódó jogszabályok közötti összhang áttekintését követő megállapításokkal támogatja az Országgyűlés munkáját a törvényalkotásban, a forrásmegosztás feltételeinek meghatározásában. Az előkészítés során szerzett információk ismeretében elvégzett kockázatbecslés alapján a szabályozás jogszerűségének kockázata magas, az adatok és a számítások helyessége alacsony kockázatú. A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztás ellenőrzését az ellenőrzési programban megfogalmazott szempontok alapján kell elvégezni. Az ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy: a forrásmegosztási rendelet a forrásmegosztási törvény előírásainak megfelelően határozta-e meg a megosztható bevételeket és azok összegét; a megosztási arányok meghatározásánál felhasznált alapadatok megalapozottak-e, és a számítási eljárások helyesek-e; 11

BEVEZETÉS az esetleges adat és számítási hibák miatt milyen korrekciót kell elvégezni a tárgyévet követő év forrásmegosztásánál. A forrásmegosztási rendelet felülvizsgálatához készített segédlet célja, hogy segítse az ellenőrzés egységes szempontok szerinti elvégzését és eredményes végrehajtását. A segédlet az ellenőrzés végrehajtásának megtervezéséhez, szervezéséhez ad iránymutatást; az ellenőrzési program szerkezetének sorrendjében tartalmazza a szabályozásnak és az adatok megfelelőségének ellenőrzése során követendő eljárásokat a fővárosi önkormányzatnál, valamint a kerületi önkormányzatoknál; meghatározza a számvevői jelentés elkészítéséhez a megállapítások, összegzések rendjét. A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek meghatározása, valamint a forrásmegosztási rendelet megalkotási eljárásának szabályszerűségi ellenőrzése a tárgyévre vonatkozik, a megosztási arányok meghatározása során felhasznált alapadatokat a bázisévi önkormányzati költségvetési beszámoló kincstári adatai alapján kell ellenőrizni. Az ellenőrzésről az ÁSZ jelentést készít, amelyet nyilvánosságra hoz. 12

I. AZ ELLENŐRZÉSI FOLYAMAT TERVEZÉSE I. AZ ELLENŐRZÉSI FOLYAMAT TERVEZÉSE Az ÁSZ ellenőrzési tervének összeállítását és elfogadását követően, a meghatározott ütemezésnek megfelelően történhet az ellenőrzés végrehajtása, amelynek első szakasza az ellenőrzés előkészítése, második szakasza az ellenőrzési feladatok ellátása. Az ellenőrzési folyamat körültekintő tervezésével biztosítani kell, hogy a számvevő a vizsgálatra fordítható idejét az ellenőrzési céloknak megfelelően optimálisan használja fel. A forrásmegosztási rendelet felülvizsgálatának folyamatát mutatja be az 1. számú melléklet. 1. AZ ELLENŐRZÉS ELŐKÉSZÍTÉSE Az ellenőrzés előkészítését a forrásmegosztási rendeletet alkotó fővárosi önkormányzatnál kell lefolytatni. Az előkészítés során: ki kell küldeni az ellenőrzés megkezdéséről szóló értesítő levelet; be kell kérni a forrásmegosztási rendeletalkotás feladatának megismerése céljából a szükséges dokumentumokat (visszatérő ellenőrzés esetében a korábbi ismereteket aktualizálni kell); össze kell gyűjteni a vonatkozó jogszabályokat; fel kell mérni a belső irányítási, ellenőrzési rendszert; meg kell határozni a lényegességi szintet; el kell végezni a kockázatbecslést; meg kell határozni az ellenőrzési eljárást; mérlegelni kell más ellenőrzési megállapítások felhasználhatóságát; el kell készíteni az ellenőrzési programot és azt jóváhagyás előtt felül kell vizsgálni. 2. A FORRÁSMEGOSZTÁSI RENDELET JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETÉNEK MEGISMERÉSE Az előkészítési munkaszakaszban a közreműködő számvevő feladata a forrásmegosztási rendelet alapját képező jogszabályi környezet megismerése. A külső tényezők a forrásmegosztást meghatározó jogszabályok, amelyek rögzítik: a megosztandó források körét (Ötv., állami költségvetésről szóló törvények, normatíva rendelet 1,2, egyéb központi adóra vonatkozó törvény, helyi adókra vonatkozó jogszabályok); 13

I. AZ ELLENŐRZÉSI FOLYAMAT TERVEZÉSE a megosztásra vonatkozó szabályokat (forrásmegosztási törvény); a forrásmegosztásból való részesedés felosztását (forrásmegosztási rendelet). 3. A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT TEVÉKENYSÉGÉNEK, MŰKÖDÉSÉNEK MEGISMERÉSE A fővárosi önkormányzat forrásmegosztással kapcsolatos tevékenységének, működésének megismerése kiterjed az önkormányzat sajátosságait meghatározó belső tényezőkre. A belső környezet tényezői közül a legfontosabbak a következők: a Főpolgármesteri hivatal forrásmegosztással kapcsolatos feladatainak szabályozottsága (Főpolgármesteri hivatal SzMSz-e, gazdasági szervezet ügyrendje, kapcsolódó szabályzatok, munkaköri leírások); a forrásmegosztási adatok feldolgozási rendszerének számítógépes támogatottsága, az informatikai rendszer működése; az ellenőrzési rendszer szabályozottsága és működése (a Főpolgármesteri hivatal belső ellenőrzése, a vezetői ellenőrzés, a belső ellenőrzési kézikönyv, a költségvetési tervezés folyamatának ellenőrzési nyomvonala). A fővárosi önkormányzat forrásmegosztással kapcsolatos tevékenységének megismerése közben indokolt az ellenőrzött részéről kapcsolattartásra kijelölt vezetővel konzultálni, jelezve az addig szerzett főbb információkat, valamint a megválaszolatlan kérdéseket. A fővárosi önkormányzat forrásmegosztáshoz kapcsolódó tevékenységének, működésének megismeréséhez bekérendő dokumentumok listáját a 2. számú melléklet tartalmazza. 4. A LÉNYEGESSÉGI SZINT MEGHATÁROZÁSA Egy információt, adatot lényegesnek kell tekinteni, ha hiánya, vagy téves volta (állítása) hatást gyakorol az ellenőrzött folyamat törvényességére. A lényegesség a téves vagy hiányzó információ, adat értékének nagyságától, jellegétől, összefüggéseitől függ. A lényegességi szint mértéke hatással van az elvégzendő ellenőrzési munka mennyiségére. A forrásmegosztás szabályszerűségi ellenőrzésénél: az összefüggések szerinti lényegességi szempont: a forrásmegosztási rendelet valamely előírása nem felel meg a forrásmegosztási törvény rendelkezéseinek; a lényegességi küszöb meghatározására a jogosulatlan forráshoz jutás, illetve a jogszerűen járó forrásnál alacsonyabb összeg tekintetében a forrásmegosztási törvény nem ad lehetőséget. 14

I. AZ ELLENŐRZÉSI FOLYAMAT TERVEZÉSE 5. AZ ELLENŐRZÉSI KOCKÁZAT BECSLÉSE Az ellenőrzési kockázat becslése során figyelembe kell venni az ÁSZ Ellenőrzési Kézikönyvében foglaltakat. A kockázatbecslést külön kell elvégezni a szabályozás jogszerűségére és a fővárosi önkormányzatra vonatkozóan. A forrásmegosztási rendelet ellenőrzése során a forrásmegosztási törvény 2007. évi módosítását követően az első alkalommal figyelembe veendő előírások miatt a szabályozás jogszerűségére vonatkozó eredendő kockázatot magasnak kell tekinteni. Az eredendő kockázat szintjének meghatározását a 3. számú melléklet tartalmazza, amelyet a közreműködő számvevő tölt ki. Az előkészítési szakasz információ gyűjtése alapján a közreműködő számvevő elvégzi a fővárosi önkormányzat forrásmegosztási rendeletalkotását érintő eredendő, belső kontroll és feltárási kockázat minősítését a 4. számú melléklet alapján. 6. ELLENŐRZÉSI MEGKÖZELÍTÉSEK Az ellenőrzés céljainak megvalósítása, az ellenőrzési bizonyítékok megszerzése közvetlen, részletes ellenőrzési megközelítési módon valósul meg: a szabályozás jogszerűségére vonatkozóan a számvevő összehasonlító módszert alkalmaz; a forrásmegosztás alapját képező adatok ellenőrzéséhez a számvevő az ellenőrzési bizonyosságot az egyes adatok vizsgálatával, elemző eljárással szerzi meg. 7. AZ ELLENŐRZÉSI MINTAVÉTEL A jogosulatlan forráshoz jutás, illetve a jogszerűen járó forrásnál alacsonyabb összeg tekintetében teljes körűen kell ellenőrizni a fővárosi önkormányzatra és a kerületi önkormányzatokra vonatkozó adatokat, ezért a mintavétel alkalmazására a forrásmegosztási törvény nem ad lehetőséget. 8. MÁS ELLENŐRZÉSEK EREDMÉNYEINEK FELHASZNÁLÁSA Az ellenőrzés tervezése során a számvevőnek fel kell mérnie, hogy az ellenőrzés folyamán van-e lehetősége, illetve szükséges-e a belső és külső ellenőrzés megállapításainak a felhasználása, ezáltal az adott vizsgálati területen a vizsgálati eljárás terjedelme és mélysége csökkenthető. Más ellenőrzések (függetlenített belső ellenőr) értékes információkat szolgáltathatnak, amelyek azonban nem csökkenthetik a számvevő vizsgálati eljárásának terjedelmét, mélységét, azok eredményei csak a tájékozódást szolgálják. 15

I. AZ ELLENŐRZÉSI FOLYAMAT TERVEZÉSE Az információ megszerzésének forrásai a tárgyévi belső ellenőrzés alátámasztását szolgáló kockázatbecslés dokumentumai, illetve a belső ellenőrzési jelentések, az azokhoz kapcsolódó intézkedések és végrehajtásuk. Az ellenőrzés előkészítésének kétszintű felülvizsgálatát a 5. számú melléklet alapján kell elvégezni. 9. AZ ELLENŐRZÉS ÜTEMEZÉSE A helyszíni ellenőrzés a fővárosi önkormányzatnál valósul meg. A tárgyévet megelőző évi forrásmegosztás ellenőrzésének tapasztalata alapján a kerületi önkormányzatokra vonatkozóan elégséges a kincstári adatok ellenőrzése. A helyszíni ellenőrzésnek, illetve a kincstári adatok ellenőrzésének időbeli ütemezését az ÁSZ Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóságának tárgyévi operatív ellenőrzési terve tartalmazza. 10. AZ ELLENŐRZÉSI PROGRAM ÖSSZEÁLLÍTÁSA Az ellenőrzés előkészítését az ellenőrzési program összeállítása zárja le. Az ellenőrzéshez egyedi ellenőrzési programot kell készíteni, melynek egységes tartalmi követelményét az ellenőrzési mintaprogram rögzíti (6. számú melléklet). A programnak tartalmaznia kell: az ellenőrzés azonosító adatait, az ellenőrzés célját, tárgyát, az ellenőrzött szervezet, tevékenység rövid jellemzését, az ellenőrzés jogszabályi alapját, az ellenőrzött időszakot, a korábbi ellenőrzésre való utalást, részletes ellenőrzési feladatokat, kritériumokat, az ellenőrzés típusát, az ellenőrzés lefolytatásának szempontjait, az ellenőrzésben részt vevő számvevők közötti feladatmegosztást, az ellenőrzés ütemtervét. A mintaprogramhoz csatolt jogszabály-jegyzéket minden egyedi program öszszeállításánál felül kell vizsgálni, s a jogszabályi változásokat keresztül kell vezetni. A programtervezet kétszintű felülvizsgálatát és az előírt belső egyeztetését követően, a jóváhagyott ellenőrzési program birtokában kerülhet sor az ellenőrzés megkezdésére, végrehajtására. A kétszintű felülvizsgálat a 7. számú melléklet alapján történik. 16

I. AZ ELLENŐRZÉSI FOLYAMAT TERVEZÉSE 11. AZ ELLENŐRZÉS LEFOLYTATÁSA Az ellenőrzést a vonatkozó hatályos belső szabályok: az ÁSZ Szervezeti és Működési Szabályzata, az ÁSZ Ellenőrzési Kézikönyve, továbbá e segédlet és az ellenőrzési program előírásainak megfelelően kell lefolytatni. A segédlet II. részletes ellenőrzési feladatok részében szereplő A szabályozás ellenőrzése feladatot a közreműködő számvevő végzi. A kerületi önkormányzatok kincstári adataira vonatkozó ellenőrzést végző számvevő az ellenőrzési program II. részében meghatározott programpontok esetében Az adatok megfelelőségének ellenőrzésé -t végzi. A számvevőnek az ellenőrzés során a munka elvégzését folyamatosan dokumentálnia kell. 12. AZ ELLENŐRZÉSI BIZONYÍTÉK A számvevőnek megállapításai, véleménye és következtetései alátámasztásához megfelelő és az ellenőrzött időszakra vonatkozó bizonyítékot kell szereznie. Megfelelő egy bizonyíték akkor, ha az minőségileg alkalmas egy adott állítás igazolására. Az ellenőrzési bizonyítékok megszerzésének eszközei a szemrevételezés, a megfigyelés, a kikérdezés, a számítás és az összehasonlítás. 13. AZ ELLENŐRZÉS DOKUMENTÁLÁSA Általános alapelv, hogy a forrásmegosztási rendelet felülvizsgálatáról mind a felkészülés, mind az ellenőrzés végrehajtása során folyamatosan kell információkat gyűjteni és az egyes munkafolyamatok elvégzését az eljáró számvevőnek dokumentálnia kell. A forrásmegosztási rendelet ellenőrzési feladataira történő felkészülést, annak lefolytatását ellenőrzési munkatáblák és függelékek segítik, amelyek az elvégzett munka kontrolljaként is szolgálnak, valamint az ellenőrzés egységes rendszerben történő dokumentálását is biztosítják. Az ellenőrzés dokumentálására szolgálnak a 8-12. számú melléklet munkatáblái, amelyeket az ellenőrzésért felelős számvevő ír alá. 14. AZ ELLENŐRZÉSI TAPASZTALATOK ÍRÁSBA FOGLALÁSA A számvevőnek az ellenőrzési megállapításairól olyan jelentést kell készíteni, amelynek megállapításai objektívek, megalapozottak, világosak, egyértelműek, időszerűek. A számvevői jelentés szerkezetének és címeinek igazodnia kell az ellenőrzési programban szereplő szempontokhoz. A számvevői megállapítás először a követelmény (jogszabályi, belső szabályzati) ismertetését, majd a tények bemutatását tartalmazza, ezt követi az eltérések és az eltérések okainak és hatásainak a bemutatása. Az ellenőrzés során feltárt hibákat, hiányosságokat az ellenőrzött részére is érthetően kell megfogalmazni, hogy azok javíthatók legyenek, il- 17

I. AZ ELLENŐRZÉSI FOLYAMAT TERVEZÉSE letve, ha nem hozhatók helyre, a megismétlődésüket a jövőben el tudják kerülni. A számvevői jelentésben a programban szereplő kérdésekre értékelést tartalmazó megállapítást kell adni. A kerületi önkormányzatok kincstári adatainak a fővárosi önkormányzat háttérszámítási adataival történő összehasonlítása során a segédletben leírtak szerint kell eljárni, az elkészített munkatáblákat, valamint a megállapításokat tartalmazó számvevői jelentés tervezetet a számvevői jelentést készítő közreműködő számvevőnek kell átadni. A számvevői jelentésben leírt megállapításokért, illetve a munkatáblák kitöltéséért a közreműködő számvevő, valamint a számvevő a felelős, felelősségüket aláírásukkal igazolják. A számvevői jelentés nem nyilvános. A számvevői jelentés kétszintű felülvizsgálatát a 13. számú melléklet alapján a kijelölt vezetők végzik. Mind az első, mind a második szintű felülvizsgálathoz a számvevői jelentést minden mellékletével elektronikus úton kell megküldeni. A számvevőnek a kétszintű felülvizsgálat lefolytatása után véglegesített számvevői jelentést egyeztetnie kell az ellenőrzött fővárosi önkormányzat vezetőjével. A számvevői jelentést minden mellékletével két példányban időtálló módon is el kell készíteni. Az egyik aláírt példányt a főpolgármesternek kell átadni, aki a számvevői jelentés átvételét megismerési záradék formájában igazolja. A másik példány az irattári, amelyet az ÁSZ Iratkezelési Szabályzatában foglaltak szerint kell leadni. A vizsgálatvezetőnek a végrehajtásért felelős vezető útján és egyetértésével az ellenőrzött szerv észrevételeire írásbeli választ kell adnia. Az ÁSZ jelentés elkészítése az egyeztetett számvevői jelentés alapján az ÁSZ Ellenőrzési Kézikönyvében foglaltak szerint történik. A számvevőszéki jelentéstervezet kétszintű felülvizsgálatát a 14. számú melléklet alapján folytatják le az arra kijelölt vezetők. 18

II. RÉSZLETES ELLENŐRZÉSI FELADATOK II. RÉSZLETES ELLENŐRZÉSI FELADATOK 1. A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZATOT ÉS A KERÜLETI ÖNKORMÁNYZA- TOKAT OSZTOTTAN MEGILLETŐ TÁRGYÉVI BEVÉTELEK MEGHATÁ- ROZÁSÁNAK SZABÁLYSZERŰSÉGE ÉS ÖSSZEGE Az Ötv. 64. (4) bekezdésében felsorolt bevételek nagyságának meghatározásához a költségvetési tervezés időszakában rendelkezésre álló információknak, valamint a fővárosi költségvetési koncepcióban szereplő tervszámoknak a szabályszerűségét, megalapozottságát kell ellenőrizni, amely során figyelemmel kell lenni a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat együttesen megillető bevételek körének és a fővárosi költségvetési koncepció tartalmának szabályozására, valamint a forrásmegosztás gyakorlati alkalmazására. A bevételek nagyságát a forrásmegosztási rendelet, valamint az ÁSZ megállapításai szerint a forrásmegosztási törvényben foglaltak alapján is meg kell határozni az 1/a. és 1/b. munkatáblák (8. és 9. számú melléklet) kitöltésével. 1.1. A magánszemélyek jövedelemadójából a tárgyévi állami költségvetésről szóló törvény alapján a települési önkormányzatot megillető rész A szabályozás ellenőrzése. A magánszemélyek jövedelemadójából a fővárosi önkormányzat által figyelembe vett összeg meghatározásának szabályszerűségét az Ötv., a tárgyévi költségvetésről szóló törvény és a forrásmegosztásról szóló törvény alapján kell vizsgálni a jövedelemkülönbség mérséklés hatásának figyelembevételével. Be kell mutatni a magánszemélyek jövedelemadója normatív módon elosztott mértékének a tárgyévet megelőző évhez viszonyított változását a forrásmegosztás bevételi összegére. Az adatok megfelelőségének ellenőrzése. A magánszemélyek jövedelemadójából a tárgyévi költségvetésről szóló törvény alapján a települési önkormányzatot megillető rész ellenőrzése a fővárosi önkormányzatnál az 1/a. számú munkatábla alapján valósul meg. A 4. oszlop adatait a forrásmegosztási rendelet, az 5. oszlop adatait a normatíva rendelet 1 alapján kell kitölteni. 19

II. RÉSZLETES ELLENŐRZÉSI FELADATOK 1.2. Az egyéb központi adóbevételek A szabályozás ellenőrzése. Az egyéb központi adókból a fővárosi önkormányzat által figyelembe vett öszszeg meghatározásának szabályszerűségét az 1.1. pontban felsorolt jogszabályokon túlmenően az egyéb központi adóra vonatkozó törvényben foglaltak figyelembe vételével kell vizsgálni. Az adatok megfelelőségének ellenőrzése nem szükséges, mert a forrásmegosztási törvény 2007. évi törvény módosítását követően az önkormányzatok részére átengedett központi adó 100%-ban a kerületi önkormányzatokat illeti meg. 1.3. Az állandó népességszámra vetített normatív hozzájárulás összege, az Ötv. 64/B. a) pontjában foglaltak kivételével A szabályozás ellenőrzése. Az állandó népességszámhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások meghatározásánál elemezni kell az állandó népesség fogalmához a normatív hozzájárulás mutatószámonkénti használatát, a tárgyévi költségvetésről szóló törvény normatív hozzájárulásra vonatkozó szabályozását, valamint az Ötv. 64/B. a) pontjában foglalt kivételek alkalmazhatóságát. Az adatok megfelelőségének ellenőrzése. Az állandó népességszámhoz kapcsolódó normatív hozzájárulás összegének ellenőrzésére az 1/b. számú munkatábla szolgál. A 4. oszlop adatait a forrásmegosztási rendelet alapján, az 5. oszlop adatait a normatív hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású támogatások című tárgyévi normatíva felmérőlapon a Kincstár által meghatározott és az ellenőrzéshez elektronikus úton rendelkezésre bocsátott adatlap 3. oszlopában lévő összegnek megfelelően kell kitölteni. 1.4. A helyi adókból származó bevételek A szabályozás ellenőrzése. A helyi adók megosztásánál be kell mutatni az 1.1. pontban felsorolt jogszabályokon túlmenően a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok által kivetett helyi adókra vonatkozó rendelkezéseket. Az adatok megfelelőségének ellenőrzése nem szükséges, mert a helyi adókból származó bevételek 100%-ban a kerületi önkormányzatokat illetik meg. Az 1/a. számú munkatábla fővárosi és az 1/b. számú munkatábla minden kerületi önkormányzat adatainak az elektronikus úton megküldött munkatáblákba történt beírását követően a számítógépes program automatikusan kiszámolja az 1. számú munkatábla (10. számú melléklet) adatait. Az 1. számú 20

II. RÉSZLETES ELLENŐRZÉSI FELADATOK munkatábla meghatározza a fővárosi önkormányzati gazdaság egészére a forrásmegosztási rendelet, valamint az ÁSZ megállapítások alapján a forrásmegosztási törvény, illetve az Ötv. előírása szerint a forrásmegosztásba vont, illetve vonandó bevételek összegét, a forrásmegosztási részesedés korrekciójának figyelembe vételével. A forrásmegosztási részesedés korrekciójának ellenőrzését az 1. pont munkatábla tartalmazza. 2. A MEGOSZTÁSI ARÁNYOK MEGHATÁROZÁSA SORÁN FELHASZNÁLT ALAPADATOK MEGALAPOZOTTSÁGA, MEGBÍZHATÓSÁGA, VALAMINT A SZÁMÍTÁSI ELJÁRÁSOK SZABÁLYSZERŰSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSE A kerületi önkormányzatokat megillető részesedés felosztása a bázisévi önkormányzati költségvetési beszámoló érintett űrlapjainak adatain alapul. A segédlet 1. számú függeléke teljes körű tájékoztatást ad a helyi önkormányzatok bázisévi normatív hozzájárulásainak és felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásainak megnevezéseiről és jogcímkódjairól. A forrásmegosztás során alkalmazott adatok helyességének megállapításánál a forrásmegosztási rendelettervezet előterjesztéséhez mellékelt háttérszámításokhoz (3 6., 8. számú függelék) kapcsolódó adatbázis adatait hasonlítjuk össze a kincstári adatokkal. Az összehasonlítás érdekében az elektronikus úton megküldött ászfmt adatbázis táblázataiba a kincstári adatot kell beírni, ha az adat eltér a háttérszámítás adatától. Az ÁSZ megállapítása alapján meghatározott adatok, valamint számítás rögzítését szintén az ászfmt adatbázisban kell elvégezni. Az összes kerület adatfelvitelének lezárását követően állapítható meg az ászfmt adatbázis és a háttérszámítás adatai közötti eltérés. A számvevő a 2. számú munkatáblában (11. számú melléklet) mutatja ki a háttérszámítás adatának kincstári és a forrásmegosztási törvény 6. (2) bekezdésében hivatkozott mellékletben feltüntetett adatától való eltérését, valamint a számításban megállapított eltérést. A kerületeket megillető bázisévi üdülőhelyi normatív hozzájárulás ellenőrzése a 3. számú munkatábla (12. számú melléklet) alapján történik. Az ellenőrzés dokumentálását a 2. és a 3. számú munkatáblának, valamint a vonatkozó kincstári adatok ellenőrzését igazoló, a számvevő által aláírt 21., 31., 46. és 51. számú űrlapok közreműködő számvevőnek történő átadása biztosítja. A számvevői jelentésben fel kell sorolni az eltérő adatokat, valamint számítást és választ kell adni a háttérszámítástól való eltérés okára. 2.1. A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat együttesen megillető részesedés számítása a forrásmegosztási törvény 5. (1) és (2) bekezdése alapján A szabályozás ellenőrzése. A számítási eljárás ellenőrzése során figyelembe kell venni a jövedelemdifferenciálódás mérséklése miatt elvont összeg tárgyévet megelőző évben visszaigényelhető, illetve befizetendő részének meghatározását, az Ötv. 64. (6) bekezdésének előírását a normatív eljárásra, valamint a figyelembe veendő fe- 21

II. RÉSZLETES ELLENŐRZÉSI FELADATOK ladatok meghatározására, a feladat átadás-átvétel hatására, illetve az Ötv. 64. (1) bekezdésének előírását a ténylegesen gyakorolt feladat- és hatáskör arányára vonatkozóan. El kell végezni a normatív részesedési arány -ra, a változására, valamint a forrásmegosztási részesedés korrekciójára vonatkozó szabályozás alkalmazhatóságát. Az adatok megfelelőségének ellenőrzése. A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat együttesen megillető a normatív részesedési arány és a korrekció figyelembevételével meghatározott részesedés számítását a forrásmegosztási rendelet, valamint az ÁSZ megállapításai alapján az 1. számú munkatábla tartalmazza. A számítógépes program automatikusan meghatározza az összes bevételből a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat megillető részesedési arányt és öszszeget. 2.2. A forrásmegosztási törvény 6. (1) bekezdése szerinti megosztás alapját képező központi hozzájárulás, valamint a felhasználási kötöttséggel járó támogatások számításának szabályszerűsége A szabályozás ellenőrzése. A központi hozzájárulás meghatározásának ellenőrzése a háttérszámítás 2., 2/a. és 3. számú táblázatában (3-5. számú függelék) feltüntetett központi normatív hozzájárulások és a felhasználási kötöttséggel járó támogatások 1.1. pontban felsorolt jogszabályok előírásainak való megfelelőségére terjed ki. Az adatok megfelelőségének ellenőrzése. A nem állandó népességszám alapján járó normatív hozzájárulások és a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatások adatainak ellenőrzését, valamint a hiányzó adatok kigyűjtését a 31. és az 51., illetve 46. űrlap kincstári adatai alapján kell elvégezni és az eltérő, vagy hiányzó adatokat az ászfmt adatbázisban kell rögzíteni a következőkben leírtak szerint. Először meg kell határozni a forrásmegosztási törvény 3. c) pontja szerinti központi hozzájárulás -t, amelyhez a nem állandó népességszám alapján járó normatív hozzájárulásoknak az ÁSZ, vagy a Kincstár által elvégzett felülvizsgálat alapján korrigált adatait kell figyelembe venni. a) A nem állandó népességszám alapján járó normatív hozzájárulást megkapjuk, ha az összes normatív hozzájárulásból levonjuk az állandó népességszám alapján járó normatív hozzájárulást. 22

II. RÉSZLETES ELLENŐRZÉSI FELADATOK a.a. Az összes normatív hozzájárulás meghatározása. A 31. űrlap 11. tényleges állami hozzájárulás kerületi összesen adatát 1 eltérés esetén be kell írni az ászfmt adatbázisba, a háttérszámítás 2. számú táblázat 2. oszlopába az ellenőrzött kerület sorába. A kerületeknél a 31. űrlap nem tartalmazza az üdülőhelyi feladatok jogcímű, 1080001 feldolgozási kódú normatív hozzájárulást. A háttérszámítás 2. számú táblázat 3. oszlopában az üdülőhelyi feladatokhoz tartozó normatív hozzájárulás összege megegyezik a fővárosi önkormányzat által a bázisévben a kerületi önkormányzatoknak átutalt összeggel. A háttérszámítás 2/a. számú táblázat 8. oszlop adatait a fővárosi önkormányzat 2006. és 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló előterjesztés 8. számú melléklet, valamint a Főpolgármesteri hivatal által készített, az üdülőhelyi normatív hozzájárulás bázisévi utalását tartalmazó táblázat adatai figyelembevételével, a 3. számú munkatábla (12. számú melléklet) alapján kell ellenőrizni. Az összes normatív hozzájárulást a 31. űrlap tényleges normatív hozzájárulás összesen adatának és az üdülőhelyi feladatok normatív hozzájárulásának összege adja meg. a.b. Az állandó népességszám alapján járó normatív hozzájárulások ellenőrzését az ászfmt adatbázisban a háttérszámítás 3. számú táblázata alapján kell elvégezni a következőkben bemutatott adatazonosítás alapján. forrásmegosztási rendelet kincstári adat jogcím háttérszámítás feldolgozási kód 3. számú táblázat oszlop sorszám Településüzemeltetési, igazgatási és sportfeladatok 2. 1010001 Körzeti igazgatási feladatok (a feldolgozási kód adatainak összege) 3. 1020003 1020004 Lakáshoz jutás feladatai 4. 1100001 Pénzbeli szociális juttatások 5. 1090001 Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladatai (a feldolgozási kód családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás adatainak öszszege) 6. 1180001 7. 1110003, vagy 5, vagy 7 1110004, vagy 6, vagy 8 1 Megegyezik a normatíva rendelet 2 1. számú mellékletének tényleges adatával. 23

II. RÉSZLETES ELLENŐRZÉSI FELADATOK A kincstári adatok táblázatában alkalmazott jelölések megnevezése és azonosítása a következő: 31. űrlap oszlop jele N001 T31-11-Összesen N009 megnevezés önkormányzat PIR törzsszáma, amelyben a második és harmadik szám a kerület sorszáma a 11. oszlop tényleges állami hozzájárulás összesen adata forintban a normatív hozzájárulás feldolgozási kódjának utolsó hét számjegye példa 501002 (01= I. kerület) 1 024 486 860 (Ft) 1010001 = településüzemeltetési, igazgatási és sportfeladatok T31-11 a 11. oszlop tényleges állami hozzájárulás adata forintban 20 903 212 (Ft) b) A felhasználási kötöttséggel járó állami támogatások az ászfmt adatbázisban a háttérszámítás 2. számú táblázat 6., 7. oszlopában találhatók az ellenőrzött kerület sorában, amely értékeket eltérés esetén javítani kell a Kincstár 51. űrlap 14. oszlop 2, illetve a 46. űrlap 3. oszlop 3 bázisévben ténylegesen felhasznált állami támogatás kerület összesen adatának megfelelően. A kincstári adatok táblázatában alkalmazott jelölések megnevezése és azonosítása a következő: 51. űrlap oszlop jele N001 T51-14-Összesen megnevezés önkormányzat PIR törzsszáma, amelyben a második és harmadik szám a kerület sorszáma a 14. oszlop tényleges állami támogatás kerületi összesen adata forintban példa 501002 (01= I. kerület) 20 840 015 (Ft) 2 Az 51. űrlap 14. és 15. oszlopának összesen adata megegyezik a normatíva rendelet 2 1. számú mellékletének felhasznált adatával. 3 Megegyezik a Budapest III. kerület adatának kivételével, ami 0 a normatíva rendelet 2 7. számú mellékletének bázisévben felhasznált adatával a visszafizetési kötelezettséggel rendelkező önkormányzatok esetében. 24

II. RÉSZLETES ELLENŐRZÉSI FELADATOK 46. űrlap oszlop jele N001 T46-03-Összesen önkormányzat PIR törzsszáma, amelyben a második és harmadik szám a kerület sorszáma a 3. oszlop tényleges állami támogatás kerületi összesen adata forintban 501002 (01= I. kerület) 0 (Ft) c) A forrásmegosztási törvény előírása alapján az ászfmt adatbázisban, a háttérszámítás 2. számú táblázat 2., 6. oszlopának érintett kerületi önkormányzat adatát módosítani kell a bázisévi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény hatályba lépését követően, az ÁSZ vagy a Kincstár által elvégzett felülvizsgálat bázisévi korrekciójának 4 a Kincstár által megküldött a Kincstár jogerős határozatán alapuló adatával. A megosztás alapját képező központi hozzájárulás -ok arányát a számítógépes program automatikusan kiszámítja a nem állandó népességszám alapján járó normatív hozzájárulás összegzését követően, a kerületi érték és az összes kerület értékének hányadosaként a kincstári és az ászfmt adatbázis adataival. Az így kapott kincstári értékek felelnek meg a háttérszámítás 5. számú táblázat (7. számú függelék) 3. oszlopában feltüntetett központi hozzájárulás aránya adatnak. 2.3. A bázisévi kerületi önkormányzati költségvetési beszámolók alapján a központi hozzájárulás -sal támogatott feladatokhoz kapcsolódó működési kiadások meghatározásának szabályszerűsége és megbízhatósága A szabályozás ellenőrzése. A normatív hozzájárulással támogatott működési kiadások meghatározásának szabályszerűségét a fővárosi önkormányzat által a kerületeknek megküldött háttérszámítás 4. számú táblázatban (6. számú függelék) felsorolt szakfeladatok alapján kell ellenőrizni, amely során ki kell térni a szakfeladatok és normatív támogatásban részesülő feladatok összeegyeztethetőségére, kapcsolatára, valamint az igazgatás és településüzemeltetés körébe tartozó feladatok meghatározására. 4 A 2009. évi forrásmegosztásnál az ÁSZ felülvizsgálat korrekcióját a normatíva rendelet 2 -ben történő megjelentetés hiányában a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről készült 0824 sz. ÁSZ jelentés függeléke D) A HE- LYI ÖNKORMÁNYZATOK fejezet 3., 5. és 6. számú mellékletének adatai alapján kell figyelembe venni. 25

II. RÉSZLETES ELLENŐRZÉSI FELADATOK Az adatok megfelelőségének ellenőrzése. A működési kiadások adatainak ellenőrzését, valamint a hiányzó adatok kigyűjtését a 21. űrlap kincstári adatai alapján kell elvégezni és az eltérő, vagy hiányzó adatokat az ászfmt adatbázisban kell rögzíteni a következőkben leírtak szerint. A normatív hozzájárulással támogatott feladatok működési kiadásait a fővárosi önkormányzat által a kerületi önkormányzatok részére egyeztetés céljából megküldött háttérszámítás 4. számú táblázatban meghatározott szakfeladatokhoz tartozó bázisévi 21. űrlap kincstári adatai alapján kell ellenőrizni. A működési kiadásokat megkapjuk, ha a költségvetési kiadások összesen adatából levonjuk a felhalmozási célú kiadások összegeit. a) Az ászfmt adatbázisban, a háttérszámítás 4. számú táblázat érintett kerületre vonatkozó táblázatában a Kincstár adatainak megfelelően szükséges javítani a meglévő adatot. A működési kiadások ászfmt adatbázisban történő javításához a kincstári adatok táblázatában alkalmazott jelölések megnevezése és azonosítása a következő: 21. űrlap oszlop jele megnevezés N001 önkormányzat PIR törzsszáma, amelyben a második és harmadik szám a kerület sorszáma N006 a szakfeladat száma (csak az összeggel rendelkezőket tartalmazza) T21-23,T21-57, T21-62, T21-63, T21-65, T21-66, T21-69, T21-72 a 21. űrlap figyelembe vett sorainak sorszámai A számítógépes program a háttérszámítás 4. számú táblázat ellenőrzött adatai alapján automatikusan kiszámítja a háttérszámítás 4. számú táblázat 8. oszlopának adatait. A működési kiadások összesen értékét kerületenként automatikusan megjeleníti a háttérszámítás 5. számú táblázat 6. oszlopában (7. számú függelék). b) Az Ász megállapítása alapján az ászfmt adatbázisban a 21. űrlap adataiból a figyelembe veendő, illetve figyelembe nem vehető szakfeladat számokhoz tartozó kiadási adatok, illetve a meglévő adatok helyett 0 érték táblázatban történő feltüntetése. 2.4. A bázisévi működési kiadási forráshiány összegének meghatározása Az adatok megfelelőségének ellenőrzése. A működési kiadásokhoz kapott központi hozzájárulás -ok, valamint a felhasználási kötöttséggel járó állami támogatások összegének ellenőrzése a 2.2. pontban megtörtént, amelynek megfelelő működési kiadási forráshiány meg- 26

II. RÉSZLETES ELLENŐRZÉSI FELADATOK határozását a háttérszámítás 5. számú táblázat 7. oszlop (7. számú függelék) adatai tartalmazzák. A számítógépes program automatikusan elvégzi a számítást az ászfmt adatbázisban. 2.5. A központi hozzájárulás aránya szerinti megosztás számításának szabályszerűsége A szabályozás ellenőrzése. A forrásmegosztási törvény 6. (1) bekezdése szerinti számítás szabályszerűségének megállapításához a 2.1 2.4. pontokban leírtak szolgálnak alapul. A kincstári adatok és az ÁSZ megállapítások figyelembevétele alapján történő számítást az ászfmt adatbázis tartalmazza, amely ismeretében kell meghatározni az esetleges eltérést és annak okát. 2.6. A forrásmegosztási törvény 6. (2) és (3) bekezdése szerinti megosztás számításának szabályszerűsége A szabályozás ellenőrzése. A működési forráshiány és a bevételi összeg összehasonlítása alapján határozható meg, hogy marad-e felosztható forrás a 6. (2) és (3) bekezdés szerint szabályozott megosztásra. Be kell mutatni a fővárosi önkormányzat rendelkezésére álló információkat és összevetni a forrásmegosztási törvény fogalom meghatározásával. Az adatok megfelelőségének ellenőrzése. A forrásmegosztási törvény 6. (2) bekezdésében felsorolt forrásmegosztás alapját képező adatok rendelkezésre állásának ellenőrzése során a számvevői jelentésben választ kell adni arra, hogy a felsorolt adatok milyen adatbázisból származnak, melyik évre vonatkoznak, valamint a háttérszámítás 6. számú melléklet (8.számú függelék) adatai megegyeznek-e a forrásmegosztási törvény mellékletében feltüntetett adatokkal. A számításban figyelembe vették-e a 6. (2) és (3) bekezdésének előírásait. Az adateltérést az ászfmt adatbázisban a háttérszámítás 6. számú táblázat 2., 5., 8.(számított adat), 11. és 14. oszlopában az ellenőrzött kerület sorában, a megoszlást a számítási függvényben kell javítani. 2.7. Az egyes kerületi önkormányzatokat megillető részesedési arány esetében a tárgyévet megelőző év forrásmegosztásához viszonyított, maximum 5%-os növekedés, illetve csökkenés betartása A szabályozás ellenőrzése. A forrásmegosztási törvény 6. (4) bekezdése szerinti szabályozás érvényesülését a háttérszámítás 7. és 7/a. számú táblázat adatai (9. és 10. számú függelék), 27

II. RÉSZLETES ELLENŐRZÉSI FELADATOK valamint a költségvetési szervek intézmény fenntartói jogainak átadására viszszavethető változások figyelmen kívül hagyása alapján kell ellenőrizni. A kerületi önkormányzatok tárgyévi részesedését a megosztott bevételekből a háttérszámítás 8. számú táblázata (11. számú függelék) mutatja be. 3. AZ ESETLEGES ADAT- ÉS SZÁMÍTÁSI HIBÁK MIATT A TÁRGYÉVET KÖVETŐ ÉV FORRÁSMEGOSZTÁSÁNÁL VÉGREHAJTANDÓ KORREK- CIÓ (A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT VAGY KERÜLETI ÖNKORMÁNY- ZAT RÉSZÉRE MÉG JOGSZERŰEN JÁRÓ ÖSSZEG, ILLETVE JOGOSU- LATLANUL KAPOTT ÖSSZEG) MEGHATÁROZÁSA A tárgyévet követő év forrásmegosztásnál végrehajtandó korrekció megállapítása a háttérszámítás és az ászfmt adatbázis eltérése alapján történik, értékét az összes érintett önkormányzat adatbevitelének ellenőrzését követően, illetve az ÁSZ megállapításai alapján elvégezett számítások alapján a számítógépes program automatikusan meghatározza. 4. A TÁRGYÉVI FORRÁSMEGOSZTÁSI RENDELETALKOTÁS ELJÁRÁSÁ- NAK SZABÁLYSZERŰSÉGE, VALAMINT A FORRÁSMEGOSZTÁS ADAT- ELLENŐRZÉSE 4.1. A fővárosi tárgyévi költségvetési koncepció elfogadása A szabályozás ellenőrzése. Be kell mutatni a tárgyévre vonatkozó fővárosi költségvetési koncepcióban a forrásmegosztást érintő tervszámokat, azok módosítását a Közgyűlés döntései alapján. 4.2. A forrásmegosztási törvényben előírt határidők betartása A szabályozás ellenőrzése. A forrásmegosztási törvény 7. (1) bekezdésében előírt határidők betartásának ellenőrzése a kapcsolódó jogszabályok megjelenése időpontjának figyelembevételével. 4.3. A kerületi önkormányzatok bázisévi költségvetési beszámolóiban szereplő adatok feldolgozásának szabályozottsága és vezetői ellenőrzése A fővárosi önkormányzat a bázisévi önkormányzati költségvetési beszámolók alapján kigyűjtötte a forrásmegosztás elvégzéséhez szükséges adatokat, amelyet ellenőrzés céljából megküldött a kerületi önkormányzatoknak. 28