JELENTÉS január

Átírás

1 JELENTÉS a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek évi megosztásáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálatáról január

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V /2007. Témaszám: 870 Vizsgálat-azonosító szám: V0376 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató helyettes Az ellenőrzést vezette: Németh Gábor igazgató helyettes A számvevői jelentések feldolgozásában és a jelentés összeállításában közreműködött: Dr. Karáné Kőszegi Zsuzsanna tanácsadó Az ellenőrzést végezték: Dr. Csermák Judit számvevő Kozma Gábor számvevő tanácsos Schósz Attila Ferencné számvevő tanácsos Kristóf Jánosné külső munkatárs Dér Géza számvevő Köllődné Gátai Mária számvevő Gyurcsák Ferencné külső munkatárs Dr. Knapp József külső munkatárs A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről A helyi önkormányzatok ellenőrzése 1.3. A fővárosi és fővárosi kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztás tapasztalatai sorszáma 9927 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről A helyi önkormányzatok ellenőrzése 1. számú Függelék: A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztás tapasztalatai Jelentés a települési önkormányzatok adóztatási tevékenységének vizsgálatáról Függelék: A fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztás Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 12 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető évi bevételek meghatározásának szabályszerűsége és összege A magánszemélyek jövedelemadójából az állami költségvetésről szóló törvény alapján a települési önkormányzatot megillető rész Az egyéb központi adók (átengedett adók) Az állandó népességhez kapcsolódó hozzájárulás, kivéve az Ötv. 64/B. a) pontjában foglaltakat A helyi adókból származó bevételek A megosztási arányok meghatározása során felhasznált alapadatok megalapozottsága, megbízhatósága, valamint a számítási eljárások szabályszerűségének ellenőrzése A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat együttesen megillető részesedés számítása a évi forrásmegosztási törvény 5. (1) bekezdése alapján A évi forrásmegosztási törvény 6. (1) bekezdés szerinti megosztás alapját képező központi hozzájárulás A bázisévi (2005. év) kerületi önkormányzati költségvetési beszámolók normatív hozzájárulással támogatott feladatai működési kiadásai meghatározásának szabályszerűsége és megbízhatósága A 2.3. pont szerinti működési kiadásokhoz a bázisévben kapott állami költségvetési hozzájárulások összegének meghatározása, annak megbízhatósága A évi forrásmegosztási törvény 6. (1) bekezdés szerinti megosztás számításának szabályszerűsége A évi forrásmegosztási törvény 6. (2) bekezdés szerinti megosztás érvényesülése Az egyes kerületi önkormányzatokat megillető részesedési arány előző évihez viszonyított, legfeljebb 5%-os változási korlátjának betartása Az esetleges adat- és számítási hibák miatt a évi forrásmegosztásnál végrehajtandó korrekció (a fővárosi önkormányzat vagy kerületi 1

5 önkormányzat részére még jogszerűen járó összeg, illetve jogosulatlanul kapott összeg) meghatározása A évi forrásmegosztási rendelet megalkotási eljárás szabályszerűsége, valamint a forrásmegosztás adatellenőrzése A fővárosi évi költségvetési koncepció kerületekkel történő egyeztetése, valamint a forrásmegosztás adatellenőrzése A évi forrásmegosztási törvényben előírt határidők betartása A kerületi önkormányzatok évi költségvetési beszámolóiban szereplő adatok feldolgozásának szabályozottsága és vezetői ellenőrzése 46 MELLÉKLETEK 1. számú A évi forrásmegosztási törvény, illetve a évi forrásmegosztási rendelet szerint a forrásmegosztásba vont adóbevételek, valamint állandó népességhez kapcsolódó normatív állami hozzájárulások kimutatása (1 oldal) 2. számú A forrásmegosztásba vont bevételek összesítése (1 oldal) 3. számú Működési kiadási forráshiány kiszámítása a kerületi önkormányzatok és a kincstár adatai alapján (1 oldal) 4. számú Működési kiadási forráshiány a központi hozzájárulás adathibáinak javítása után (1 oldal) 5. számú Működési kiadási forráshiány kiszámítása a javasolt többlet normatív hozzájárulás figyelembevételével (1 oldal) 6. számú A kerületi önkormányzatok bázisévi költségvetési beszámolóiban szereplő adatok feldolgozásának szabályozottsága és vezetői ellenőrzése (összesítés) (1 oldal) 7. számú A Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal hivatalvezetőjének október 11-én kelt levele (2 oldal) 8. számú Bajnai Gordon úr, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium miniszterének észrevétele (2 oldal) 9. számú Bajnai Gordon úr, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium miniszterének írt válaszlevél (2 oldal) 10. számú Dr. Demszky Gábor úr, Budapest Főváros Önkormányzat főpolgármesterének észrevétele (2 oldal) 11. számú Dr. Demszky Gábor úr, Budapest Főváros Önkormányzat főpolgármesterének írt válaszlevél (1 oldal) 2

6 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Alkotmány a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény évi LXIII. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény módosításáról szóló évi LXIII. törvény évi költségvetési a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló törvény évi CXXV. törvény és évi költségvetési törvény Áht évi forrásmegosztási törvény évi költségvetési törvény évi forrásmegosztási törvény évi költségvetési törvény módosító törvény Főpolgármesteri hivatal főpolgármester főjegyző fővárosról szóló törvény gépjárműadó törvény Hatv. Ltv. luxusadó törvény Jat. Ötv. Rendeletek évi forrásmegosztási rendelet évi forrásmegosztási rendelet a Magyar Köztársaság és évi költségvetéséről szóló évi CXXXIII. törvény az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló évi CXIV. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXXV. törvény a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló évi CXXXIII. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXVII. törvény az egyes önkormányzatokat érintő törvények módosításáról szóló évi CLXXXII. törvény Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének Főpolgármesteri Hivatala Budapest Főváros Önkormányzatának Főpolgármestere Budapest Főváros Önkormányzatának Főjegyzője a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló évi XXIV. törvény a gépjárműadóról szóló évi LXXXII. törvény a helyi adókról szóló évi C. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény a luxusadóról szóló évi CXXI. törvény a jogalkotásról szóló évi XI. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény Budapest Főváros Önkormányzat 2/1992. (III. 5.) számú rendelete a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek évi megosztása Budapest Főváros Önkormányzat 6/2007. (II. 23.) számú rendelete a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek évi megosztásáról 3

7 idegenforgalmi adó rendelet iparűzési adó rendelet PM-BM rendeletek PM-ÖTM együttes rendelet Budapest Főváros Önkormányzat 31/1994. (VI. 10.) számú rendelete az idegenforgalmi adóról Budapest Főváros Önkormányzat 21/1991. (IX. 5.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulásokról és személyi jövedelemadóról szóló PM BM együttes rendeletek, ig a helyi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat évben egyes állami költségvetési kapcsolatokból megillető forrásokról szóló 1/2007. (I. 30.) PM ÖTM együttes rendelet Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Szórövidítések AB Alkotmánybíróság ÁSZ Állami Számvevőszék bázisév a tárgyévet kettővel megelőző év BM KÖNYV Hivatal Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (Jogutód szervezete január 1-jétől a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal) földhivatal Fővárosi Kerületek Földhivatala évi fővárosi költségvetési koncepció fővárosi önkormányzat kerületi önkormányzatok kincstár Közgyűlés KSH polgármesterek Polgármesteri hivatalok SzMSz Javaslat Budapest Főváros Önkormányzata évi költségvetési koncepciójára Budapest Főváros Önkormányzata Budapest Főváros I XXIII. kerületeinek önkormányzatai Magyar Államkincstár Budapest Főváros Önkormányzatának Közgyűlése Központi Statisztikai Hivatal Budapest Főváros I XXIII. kerület Önkormányzatainak Polgármestere Budapest Főváros I. XXIII. kerületek Önkormányzata Képviselő-testületének Polgármesteri Hivatalai Szervezeti és Működési Szabályzat 4

8 18BBEVEZETÉS ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR ászfmt adatbázis kerületi adatbázis kincstári adatbázis állami költségvetés forrásmegosztás háttérszámítás működési kiadási forráshiány normatív hozzájárulások normatív állami hozzájárulás PM tájékoztató az ÁSZ észrevétele alapján meghatározott adatokat és a számítást tartalmazza. a fővárosi és a kerületi önkormányzatok évi költségvetési beszámolójának adatait és a számítást tartalmazza. az ÁSZ rendelkezésére álló évi kincstári adatokat és a számítást tartalmazza. a Magyar Köztársság évi költségvetéséről szóló törvények a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek megosztása a fővárosi önkormányzat forrásmegosztási rendelettervezetének előterjesztéséhez mellékelt, a forrásmegosztást megalapozó számítások, amelyek alapján a forrásmegosztási rendelet elfogadásra került a működési kiadások és a normatív hozzájárulások különbözete a normatív állami hozzájárulás és a normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadó együttesen A fővárosról szóló törvény 17. (2) bekezdés a), valamint 18. a) pontjában normatív költségvetési hozzájárulás, 17. (3) bekezdés c) pontjában normatív állami támogatás, az Ötv. 64. (3) bekezdés a), 64/B. a) pontjában, a 64/C. (2) bekezdésében normatív központi hozzájárulás, 64. (4) bekezdés c) pontjában központi hozzájárulás megnevezések együttesen A Pénzügyminisztérium által kiadott Tájékoztató az államháztartás szervezetei éves költségvetési beszámolójának összeállítására 5

9

10 18BBEVEZETÉS JELENTÉS a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek évi megosztásáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálatáról BEVEZETÉS A évi forrásmegosztási törvény 8. (1) bekezdése alapján, figyelemmel az Alkotmány 32/C. (1) bekezdésére, a fővárosi önkormányzat tárgyévre vonatkozó évi forrásmegosztási rendeletét az ÁSZ-nak felül kell vizsgálnia. A évi forrásmegosztási törvénynek megfelelően a számvevőszéki ellenőrzés a forrásmegosztás során alkalmazott adatok megalapozottságára és az ennek alapjául szolgáló számítások helyességére irányult. Amennyiben a forrásmegosztás során alkalmazott adatok, vagy a számítások helytelensége miatt a fővárosi önkormányzat, vagy valamely kerületi önkormányzat jogosulatlan forráshoz jutott, vagy a jogszerűen járó forrásnál alacsonyabb összegben részesült, ezt az összeget, a hiba feltárását követő év forrásmegosztásánál kell figyelembe venni. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy: a évi forrásmegosztási rendelet a évi forrásmegosztási törvény előírásainak megfelelően határozta-e meg a megosztható bevételeket és azok összegét; a megosztási arányok meghatározásánál felhasznált alapadatok megalapozottak voltak-e, és a számítási eljárások helyesek voltak-e; az esetleges adat- és számítási hibák miatt milyen korrekciót kell elvégezni a tárgyévet követő évi forrásmegosztásnál. Az ellenőrzött időszak: a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek meghatározása a évre vonatkozott, a megosztási arányok meghatározása során felhasznált alapadatokat a évi önkormányzati költségvetési beszámoló alapján kellett ellenőrizni. A forrásmegosztás rendszerének megismeréséhez szükséges a vonatkozó jogi szabályozás rövid áttekintése. A fővárosi önkormányzati rendszer az önkormányzatok évi létrehozásakor kétszintűként került meghatározásra, a fővárosi önkormányzat és a ke- 7

11 18BBEVEZETÉS rületi önkormányzatok, azonban feladat- és hatáskörüket tekintve számottevő az eltérés közöttük. Az évben az Ötv. a fővárosi önkormányzati rendszer vonatkozásában csak az alapokat rögzítette, de a részletes szabályozást külön törvényre, a fővárosról szóló törvényre bízta. A fővárosról szóló törvényben a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek a következőkből álltak: a magánszemélyek jövedelemadójából a települési önkormányzatokat megillető rész; az egyéb központi adók; az állandó népesség egészéhez kapcsolt normatív állami hozzájárulás 1 ; a helyi adókból származó bevételek. A fővárosról szóló törvény egyidejűleg módosította a Hatv.-t annak érdekében, hogy biztosítsa a fővárosi önkormányzatnak a főváros egész területére a helyi adó bevezetésének jogát, továbbá módosította a 8. (1) bekezdését, amely során a főváros esetében eltért attól az általános rendelkezéstől, hogy a helyi adó kizárólag az azt megállapító önkormányzat bevételét képezi, tőle az nem vonható el, tehát a megosztott bevételek részét képezi. A fővárosról szóló törvény a felsorolt bevételek fővárosi önkormányzatok közötti megosztásáról csak annyit mondott, hogy azt a fővárosi közgyűlés rendeletében a kerületi képviselő-testületek többségének egyszerű szótöbbséggel elfogadott egyetértésével határozza meg, vagyis sem a fővárosról szóló törvény, sem az 1994-ben módosított Ötv. 2 nem határozta meg a bevételek megosztásának módszerét. Lehetővé tette, hogy adott esetben a négy bevétel bármelyike akár teljes egészében a kerületi önkormányzatokat, vagy éppen a fővárosi önkormányzatot illesse meg. A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztás ténylegesen a köztük 1992-ben létrejött megállapodáson alapult, amely szerint a megosztás alapelve a feladatellátásban való részesedés volt. Ennek megfelelően: Kizárólagosan a kerületi önkormányzatokhoz szabályozták a helyi közművelődési célú, a fővárosi önkormányzathoz pedig a térségi feladatokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást. A kerületi önkormányzatok helyi adó kivetési érdekeltségének megtartása miatt a kerületi helyi adókat, valamint a fővárost megillető gépjárműadót teljes egészében a kerületi önkor- 1 Ugyanarra a fogalomra az egyes jogszabályok más megnevezést alkalmaznak, felsorolásukat az értelmező szótár tartalmazza. 2 Az évi LXIII. törvénnyel módosított Ötv. a fővárosról szóló törvény rendelkezéseit beépítette az Ötv.-be, kiegészítve az előző időszak tapasztalataiból adódó új szabályozási szükségletekkel. A törvénymódosítás indokolása szerint valamennyi helyi adó a megosztott bevételek közé tartozik. 8

12 18BBEVEZETÉS azaz nem vonták be a megosztás- mányzatok bevételeként határozták meg 3 ba. Az előző pontba nem tartozó bevételeket a megállapodás szerinti arányban osztották meg 4. A megállapodásban foglaltakat tartalmazta az évi forrásmegosztási rendelet. Az elmúlt 15 év alatt ezen megállapodásnak megfelelően működött a forrásmegosztás rendszere. Vitákat 5 az arány szerinti megosztás körébe tartozó bevételek évente változó megosztási módszere váltott ki. A forrásmegosztással kapcsolatos törvényi szintű szabályozást a megegyezés elősegítése érdekében először a évi költségvetési törvény fogalmazta meg miszerint: a felosztásra kerülő bevételek közül a kerületi önkormányzatoknak a magánszemélyek jövedelemadójából a települési önkormányzatokat megillető rész, az egyéb központi adók és az állandó népességhez kapcsolódó normatív állami hozzájárulás legalább 50%-át, és a helyi adókból származó bevételek legalább 45%-át kell megkapniuk. A szabályozás alkotmányellenességének megállapítását négy indítvány kérte, azonban az AB döntésekor a vitatott szabály már hatályát vesztette, ezért az AB az eljárását a hatályos és évi költségvetési törvény vonatkozó részére 6 folytatta le, az abban foglalt hasonló rendelkezést alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette 7. 3 A kerületi helyi adók és gépjárműadó a megállapodás alapján és nem a költségvetési törvények, illetve a Hatv. alapján képezték a kerületi önkormányzatok bevételét, ugyanis ezen jogszabályok mindig települési önkormányzatot nevesítettek, ami az ország önkormányzatai esetében egyértelmű szabályozást jelentett, az egyaránt települési önkormányzatként működő fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok esetében azonban a fővárosról szóló törvény rendelkezése miatt nem. 4 Az évi megállapodásban a megosztásba tartozó összes bevételről döntöttek. 5 A forrásmegosztással kapcsolatos vita nemcsak a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok között, hanem az eltérő adottságú kerületi önkormányzatok között is volt. 6 A Magyar Köztársaság és évi költségvetéséről szóló évi CXXXIII. törvény 26. (2)-(3) bekezdése. 7 A 47/2001. (XI. 22.) AB határozat. 9

13 18BBEVEZETÉS Ezt követően és figyelemmel egy másik AB döntésre 8 az Országgyűlés az Ötv.-t úgy módosította, hogy a feladat- és hatáskörarányos forrásmegosztás normatív eljárásait, számítási módját külön törvényben kell szabályozni, amely jelenleg a évi forrásmegosztási törvény. Ezt az Országgyűlés a december 17- én elfogadott, december 29-én kihirdetett törvénnyel 9 módosította. A módosító előírások egy részét a évi forrásmegosztás felülvizsgálatánál is alkalmazni kell. Erre tekintettel a jelentésben ismertetjük a évi forrásmegosztási törvénnyel és a évi forrásmegosztási rendelettel összefüggő jogi szabályozás ellentmondásait, azonban a javaslatok megtételénél már figyelembe vettük azokat a december 30-ától hatályos rendelkezéseket, amelyek érintik a felülvizsgálatot, valamint utalunk a évi forrásmegosztási törvény módosított rendelkezéseire is. A évi forrásmegosztási törvény a korábbi évek gyakorlatától eltérő szabályozást tartalmazott, az Ötv.-ben meghatározott megosztandó négy bevétel öszszességére vonatkozóan 47% 53%-os megosztási arány kötelező alkalmazását írta elő a fővárosi és a kerületi önkormányzatok részesedése tekintetében. Az egyéb szabályszerűségi ellenőrzés keretében a évi forrásmegosztási törvény előírásainak való megfelelőséget elemző eljárással vizsgáltuk. A Főpolgármesteri hivatalnál tekintettük át a évi forrásmegosztási törvény gyakorlati alkalmazását, a számítások helyességét. A fővárosi önkormányzatot a megosztott bevételek 47%-a illeti meg, a kerületi önkormányzatok összességét megillető (53%) összegnek a kerületi önkormányzatok közötti megosztás során alkalmazott adatok helyességének megállapításánál a évi forrásmegosztási rendelettervezet előterjesztéséhez mellékelt háttérszámításokhoz kapcsolódó adatbázis adatait hasonlítottuk össze az önkormányzatoknál található költségvetési beszámoló adataival, valamint az ÁSZ rendelkezésére álló kincstári adatokkal. Az összehasonlítás érdekében a kerületi adatbázis táblázataiba az önkormányzatok beszámolóiban ellenőrzött adatot írtuk be, ha az adat eltért a táblázatban feltüntetett háttérszámítás adatától. Hasonlóan jártunk el a kincstári adatbázis táblázatainak adata esetében. Az ÁSZ vizsgálata alapján meghatározott adatok rögzítését az ászfmt adatbázisban végeztük el. A forrásmegosztás adatainak ellenőrzésekor értékeltük az adatfeldolgozás szabályozottságát és az ehhez kapcsolódó vezetői ellenőrzés működésének megbízhatóságát. 8 Az AB 1/1999. (II. 24.) AB határozata megállapította, hogy valamely, az Alkotmány által meghatározott törvény elfogadásához megkívánt minősített többség nem egyszerűen a törvényalkotási eljárás formai előírása, hanem olyan alkotmányos garancia, amelynek lényeges tartalma az országgyűlési képviselők közötti széles körű egyetértés. A minősített többség követelménye nemcsak a törvény megalkotására vonatkozik, hanem e törvény módosítására (rendelkezéseinek megváltoztatására, kiegészítésére) és hatályon kívül helyezésére is. Továbbá az Alkotmány 44/C. -ból az következik, hogy az Ötv. módosítására csak minősített szavazattöbbséggel kerülhet sor, azonban nem kizárt, hogy az Ötv.-ben szabályozott egyes elemekre vonatkozó részletes rendelkezéseket egyszerű szavazattöbbséggel elfogadott törvény tartalmazza. 9 A évi CLXXXII. törvény az egyes önkormányzatokat érintő törvények módosításáról. 10

14 18BBEVEZETÉS A helyszíni ellenőrzés megállapításainak dokumentálását a kerületi önkormányzatoknál szükség szerint tanúsítvány kéréssel, adatbázis táblázatok és munkatáblák kitöltésével biztosítottuk, amelyeket a számvevői jelentéssel egyidejűleg a kerületi önkormányzatok polgármesterei részére átadtunk. 11

15 19BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A évi forrásmegosztási rendelet összesen ezer Ft megosztásáról rendelkezett. A évi forrásmegosztási törvény a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek körét az Ötv. szabályozására, valamint a Hatv. törvényre hivatkozással állapította meg, továbbá a bevételek nagyságának meghatározásához a fővárosi költségvetési koncepcióban szereplő tervszámok kerületekkel történő egyeztetési kötelezettségét írta elő. Az Ötv. szerint a megosztott bevételek körébe tartoznak a magánszemélyek jövedelemadójából az állami költségvetésről szóló törvény alapján a települési önkormányzatokat megillető rész; az egyéb központi adó; az állandó népességhez kapcsolódó normatív állami hozzájárulás, kivéve a fővárosi önkormányzatot megillető igazgatási- és közművelődési feladatokhoz kapcsolódókat; valamint a helyi adókból származó bevételek. A kerületi önkormányzatok nem rendelkeztek a fővárosi önkormányzatnál több, vagy pontosabb információval a költségvetési koncepció készítésének időszakában. A fővárosi önkormányzat költségvetési koncepciójának csak a fővárosi önkormányzatra vonatkozó tervszámokat kell tartalmaznia, ezért annak a kerületi önkormányzatokkal való egyeztetési kötelezettségének előírása indokolatlan. A évi forrásmegosztási törvény Hatv.-re való hivatkozását a kerületi önkormányzatok tévesen úgy értelmezték, hogy az Ötv. szerinti megosztott bevételek körébe tartozó helyi adókra vonatkozó előírás 10 nem vonatkozik minden, a főváros területén kivetett és beszedett helyi adóra. A Hatv. rendelkezése 11 nincs összhangban az Ötv. rendelkezésével 12, mert az Ötv. helyett a hatályon kívül helyezett, a fővárosról szóló törvényre való hivatkozást tartalmaz. Az AB felhívása alapján az Országgyűlés 2003-ban fogadta el a fővárosi forrásmegosztás normatív eljárásait tartalmazó külön törvényt. Az Országgyűlés a évben új forrásmegosztási törvényt alkotott, mely a feladatellátástól függetlenül rögzítette a megosztás arányát. A évi forrásmegosztási törvény a fővárosi önkormányzatot megillető bevételek 47% 53%-os megosztásával korlátozta a Közgyűlés Ötv. felhatalmazásán alapuló jogkörét, amely a megosztási arányok meghatározására vonatkozik. 10 A évi forrásmegosztási törvény 2. -a. 11 A Hatv. 8. (1) bekezdése szerint Ha a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvény másként nem rendelkezik, a helyi adó kizárólag az azt megállapító önkormányzat bevételét képezi, tőle az nem vonható el. 12 Az Ötv. 64. (4) bekezdés d) pont szerint a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatot osztottan megillető bevételek a helyi adókból származó bevételek. 12

16 19BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A évi forrásmegosztási rendelet nem a évi forrásmegosztási törvény, hanem az előző évek gyakorlatának megfelelően tartalmazta a megosztott bevételek körét. A kialakult gyakorlat az Ötv évi felhatalmazása szerint megalkotott fővárosról szóló törvényben foglaltakon alapult, amikor a kerületi képviselő-testületek többségének egyetértéséhez kötődött a bevételek megosztását meghatározó közgyűlési rendelet elfogadása, s az akkor hatályos törvény nem nevesítette a megosztás arányát, arról a fővárosi közgyűlés döntött. A fővárosról szóló törvény rendelkezéseinek 1994-ben az Ötv-be 13 módosításokkal történt beillesztését követően megszűnt az Ötv. és a költségvetési törvények összhangja. Az években a költségvetési törvények a főváros önkormányzatait megillető bevételek helyett a fővárosi önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztásáról rendelkeztek, amely szabályozás az Ötv-re való hivatkozáson túl nem tartalmazott érdemi előírást. A évi forrásmegosztási törvény tartalmazza a személyi jövedelemadó helyben maradó részébe a jövedelem-differenciálódás mérséklése miatt elvont összeg tárgyévet megelőző évben visszaigényelhető részét, de nem rendelkezett a visszafizetendő összeg rendezéséről, amelyet a évi forrásmegosztási rendelet a évi forrásmegosztási törvény felhatalmazása nélkül megosztott a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok között. A módosító törvény ezt a hiányosságot pótolta, azonban a jogalkotó ezen módosítás tekintetében nem írta elő, hogy a forrásmegosztás évi felülvizsgálata során ezt alkalmazni kell, a évi forrásmegosztási rendelet hivatkozott része ellentétes a évi forrásmegosztási törvénnyel. A költségvetési törvények szabályozása a magánszemélyek jövedelemadójából a települési önkormányzatokat megillető rész vonatkozásában, valamint a magánszemélyek jövedelemadójából finanszírozott normatív állami hozzájárulás következtében nincs összhangban az Ötv. előírásaival 14, mert a személyi jövedelemadó részben a normatív hozzájárulás, illetve a kötött felhasználású normatív támogatás forrásává vált. A forrásmegosztás bevételei között a magánszemélyek jövedelemadójának összegét a évi forrásmegosztási rendeletben szereplő adatok alapján vettük figyelembe, a PM-ÖTM együttes rendeletben foglaltakkal egyezően. Az egyéb központi adók körébe tartozó gépjárműadót a évi forrásmegosztási rendelet az Ötv. előírása 15 ellenére nem osztotta meg a főváros és a kerületi önkormányzatok között a évi forrásmegosztási törvény december 29-ig hatályos előírása szerinti 47% 53%-os arányban, mert az évi megállapodás alapján azt a kerületi önkormányzatok bevételének tekintették. A évi forrásmegosztási törvény december 30-án hatályba lépett rendelkezése 16 szerint az egyéb központi adókból a kerületi önkormányzat által 13 Az Ötv. VII. A főváros című fejezetébe 62-68/D. -ként. 14 Az Ötv. 64. (4) bekezdés a) pontja. 15 Az Ötv. 64. (4) bekezdés b) pontja. 16 A évi forrásmegosztási törvény 4. (3) bekezdése. 13

17 19BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK beszedett adóbevétel 100%-a a kerületi önkormányzatot illeti meg. Ezt a rendelkezést a évi forrásmegosztási törvényt módosító törvény előírása 17 szerint a forrásmegosztás évi felülvizsgálata esetén is alkalmazni kell. A évtől bevezetett, ebbe a körbe tartozó luxusadó megosztása szabályszerűen megtörtént. Az állandó népességhez kapcsolódó normatív állami hozzájárulás összegének meghatározása nem egyértelmű. Az Ötv. előírása 18 szerint a fővárosi önkormányzat kizárólagos bevétele az igazgatási- és közművelődési normatív hozzájárulás, ennek összege azonban nem állapítható meg, mert a évi költségvetési törvény összevontan tartalmazza ezek összegét a megosztandó bevételek körébe tartozó sport- és közgyűjteményi feladatokhoz tartozóval. A forrásmegosztási rendelet nem vette figyelembe az állandó népességszám alapján juttatott összes normatív állami hozzájárulást, hanem csak a településüzemeltetési, igazgatási- és sportfeladatokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást osztotta meg a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között. A helyi adókból származó bevételek megosztásánál a fővárosi önkormányzat iparűzési és idegenforgalmi adóbevételét szabályszerűen vették figyelembe, a évi forrásmegosztási törvény december 29-ig hatályos előírása ellenére a kerületi önkormányzatok által kivetett és beszedett helyi adókat azonban nem. A évi forrásmegosztási rendelet törvénysértő módon a kerületi helyi adókat a kerületek bevételeként határozta meg, amely szabályozás az évi megállapodásban foglaltakon alapult. A évi forrásmegosztási törvény december 30-án hatályba lépett rendelkezése 19 szerint a helyi adókból a kerületi önkormányzat által beszedett adóbevétel 100%-a a kerületi önkormányzatot illeti meg. Ezt a rendelkezést a évi forrásmegosztási törvényt módosító törvény előírása 20 szerint a forrásmegosztás évi felülvizsgálata esetén is alkalmazni kell. A évi forrásmegosztási törvény nem felel meg az Ötv. követelményének, mert nem határozta meg a forrásmegosztás számításánál figyelembe veendő önkormányzati feladatokat. Így nem egyértelműen meghatározott, hogy a kiadási oldalon mely szakfeladatok működési kiadásait, a bevételi oldalon a normatív hozzájárulások és támogatások mely feldolgozási kódszámain elszámolt bevételeket kell figyelembe venni. A forrásmegosztás számításánál a nem lakosságszám alapján járó normatív állami hozzájárulások összegének arányában kell megosztani a működési kiadások és az azokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások különbségét, azaz a működési kiadási forráshiány összegét. 17 Az egyes önkormányzatokat érintő törvények módosításáról szóló évi CLXXXII. törvény 8. (1) bekezdése. 18 Az Ötv. 64/B. e) pontja. 19 A évi forrásmegosztási törvény 4. (3) bekezdése. 20 Az egyes önkormányzatokat érintő törvények módosításáról szóló évi CLXXXII. törvény 8. (1) bekezdése. 14

18 19BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A évi forrásmegosztási törvény kizárja 21 a költségvetési szervek intézményfenntartói jogának átadására visszavezethető változások figyelembe vételét a forrásmegosztásnál, ez a rendelkezése nincs összhangban az Ötv-nek a források megosztására vonatkozó feladat- és hatáskör arányos előírásával. A forrásmegosztás számítási előírása célszerűtlen, mert a normatív állami hozzájárulásokból bevételként csak a lakosságszám alapján járókat veszi figyelembe, kiadásként viszont a normatív állami hozzájárulás alapját képező feladatok teljes működési kiadását. A működési kiadások korlát nélküli figyelembevétele azt eredményezi, hogy a feladatot magasabb költségszinten ellátó kerületi önkormányzat a forrásmegosztáskor nagyobb arányú részesedést kap az ugyanazon feladatot költségtakarékosabban ellátó kerületi önkormányzatnál. A központi hozzájárulás összegének a fővárosi önkormányzat háttérszámításában történt meghatározása nem felelt meg a évi forrásmegosztási törvény előírásának, mert nem minden, az állandó népesség egészéhez tartozó normatív hozzájárulást vett figyelembe. Ezek pótlásának hatására a főváros háttérszámításához viszonyítva a központi hozzájárulás megállapításunk szerint 1,8%-kal nagyobb. Számítási alapadatokat a évi forrásmegosztási rendelet nem tartalmaz, ezért minden esetben a rendelet-tervezet közgyűlési előterjesztésének 2. számú mellékletét képező háttérszámítás adataival vetettük össze az ellenőrzésünk során megállapítottakat. A működési kiadások helyszíni ellenőrzésénél az épületfenntartás és -korszerűsítés, valamint a színházi tevékenység hiányzó adatainak pótlását követően a háttérszámítás adatához viszonyítva a működési kiadás 0,2%-kal nagyobb. Véleményünk szerint a településüzemeltetési, illetve igazgatási feladatokhoz további szakfeladatok teljesítési adatai is figyelembe veendők, amelyek a működési kiadás összegét 15,3%-kal növelték. A működési kiadási forráshiány és a megosztandó bevételi összeg összehasonlítása alapján megállapítottuk, hogy a fővárosi önkormányzat által, valamint az ÁSZ megállapításai alapján számított működési kiadási forráshiány is meghaladta a megosztható bevételek összegét, ezért nem maradt forrás a évi forrásmegosztási törvényben a kerületek sajátosságait figyelembe vevő szabályozás szerinti megosztásra 22. Ez utóbbi megosztás azért sem végezhető el vitathatatlan módon, mert a megmaradt forrás felosztását a év végi adatok alapján amelyek nem állnak rendelkezésre kellett volna elvégezni, továbbá a fogalom-meghatározások sem feleltek meg a kapcsolódó szabályozásokban foglaltaknak. Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások ingatlanvagyon-kataszteri, valamint a KSH jelentés az önkormányzatok évi ingatlankezelési és lakásellátási tevékenységéről című adatszolgáltatása nincs összhangban, továbbá a KSH adatszolgáltatásban a lakások komfortfokozat szerinti besorolása nem felel meg az Ltv. előírásának, mert nem különíti el a szükséglakás fogalmát. Az ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartás épület nyilvántartá- 21 A 6. (4) bekezdése. 22 A 6. (2) bekezdés szerinti megosztás. 15

19 19BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK sában a függőleges teherhordó szerkezetre vonatkozó meghatározás nem azonos a KSH részletező adatok a lakások és üdülők végleges használatbavételéről című önkormányzatok által kitöltendő kérdőív kitöltési útmutatójában foglaltakkal. Ezen KSH kérdőív adatai felelnek meg a évi forrásmegosztási törvény előírásának, azonban az adatok évenkénti összesítését a KSH nem hozza nyilvánosságra. A évi forrásmegosztási törvény december 30-tól hatályos módosítása a számításokban felhasználható adatokat a törvény mellékletében meghatározta. A kerületi önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat elvégezték a forrásmegosztás számítását megalapozó adatok ellenőrzését. A évi forrásmegosztási rendelet tervezet véleményezésekor az önkormányzati bizottságok, képviselő-testületek és a fővárosi önkormányzat bizottságai, valamint a Közgyűlés az ÁSZ véleményével azonos észrevételeket tettek. A évi forrásmegosztási rendeletet a kerületi önkormányzatok a szabályozás kedvező változásai miatt észrevételeik fenntartása mellett támogatták. A Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője megállapította ugyan, hogy a évi forrásmegosztási rendelet törvénysértő, de az Ötv. előírása ellenére nem hívta fel a Közgyűlést a törvénysértés megszüntetésére. A évi forrásmegosztási rendelettervezet felülvizsgálatáról szóló független könyvvizsgálói jelentés szabálytalanságot nem állapított meg, a rendelettervezetet a hatályos jogszabályokkal összhangban lévőnek minősítette. A évi forrásmegosztásnál kell javaslatunk alapján a évi forrásmegosztás korrekcióját elvégezni. A évi bázisadatok felülvizsgálata alapján javaslatot teszünk a megosztási arányok korrigálására, a évi költségvetési törvény, illetve az Ötv. alapján a megosztandó bevételek helyesbítésére. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek 1. kezdeményezze a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló évi CXXXIII. törvény módosítását annak érdekében, hogy előírásai összhangban legyenek a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvénnyel, ezért a módosítás: a) határozza meg a forrásmegosztási számításoknál figyelembe veendő feladatokat a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 64. (6) bekezdésének megfelelően; b) kezdeményezze a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok részesedési arányának olyan normatív módon való meghatározását, ami nem korlátozza a Fővárosi Közgyűlés megosztási arányok meghatározására vonatkozó jogát; 2. kezdeményezze a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló évi CXXXIII. törvény előírásainak pontosítását az egyértelmű alkalmazhatóság céljából, ennek keretében: 16

20 19BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a) kezdeményezze, hogy a Fővárosi Közgyűlés törvényi felhatalmazás alapján rendeletben határozza meg a forrásmegosztási számításnál figyelembe vett feladatokhoz tartozó azon szakfeladatokat, amelyeken elszámolt működési kiadások a forrásmegosztási számítás alapját képezik; b) kezdeményezze, hogy a költségvetési törvény 3. és 8. számú mellékletében szereplő normatív hozzájárulások és támogatások azon feldolgozási kódszámait a Fővárosi Közgyűlés törvényi felhatalmazás alapján, rendeleti úton határozza meg, amelyek a forrásmegosztásnál figyelembe veendő feladatokhoz tartozóként ismer el; c) kezdeményezze, hogy a költségvetési törvényben külön önálló feladatként szerepeljen a fővárosi önkormányzat kizárólagos bevételét képező igazgatási és közművelődési feladat normatív hozzájárulása a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 64/B. a) pontjában foglaltak érvényesíthetősége érdekében; d) kezdeményezze, hogy a évi forrásmegosztási törvény szabályozása ösztönözzön a költségtakarékos feladatellátásra; 3. kezdeményezze a helyi adókról szóló évi C. törvény 8. (1) bekezdése módosítását, hogy az ne a már hatályon kívül helyezett, a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló évi XXIV. törvényre hivatkozzon, hanem a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 64. (4) bekezdés d) pontjára; 4. kezdeményezze, hogy a költségvetési törvény ne tartalmazzon indokolatlanul a főváros önkormányzatait megillető bevételek megosztását szabályozó törvényekre való hivatkozást; a főpolgármesternek Gondoskodjon arról, hogy a évi forrásmegosztásnál a évi forrásmegosztás korrekciójaként a) a évi jövedelem-differenciálódás mérséklés elszámolásából adódó forint visszafizetendő összeg jogszabályi felhatalmazás hiányában szabálytalan megosztását szüntesse meg; b) az Ötv. 64. (4) bekezdés c) pontjának megfelelően az állandó népességhez kapcsolódó központi hozzájárulások teljes körű figyelembevételével (a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXVII. törvény 3. számú melléklet 2. ac.) pontjában meghatározott gyámügyi igazgatási feladatok; 2.ba.) pontjában meghatározott építésügyi igazgatási feladatok alap-hozzájárulása; 9. pontjában meghatározott pénzbeli szociális juttatások; 10. pontjában meghatározott lakáshoz jutás feladatai; 11. ab., ac., ad. pontjaiban meghatározott családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgáltatás működtetése; 18. pontjában meghatározott helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok) a megosztandó bevételek összegét növelje meg; 17

21 19BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK c) a évi megosztandó bevétel b) pontbeli javaslat alapján módosított adatok figyelembevételével meghatározott összegét a jelentés 4. számú melléklet 3. oszlopában meghatározott arányok szerint ossza meg. 18

22 20BII. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZATOT ÉS A KERÜLETI ÖNKORMÁNYZA- TOKAT OSZTOTTAN MEGILLETŐ ÉVI BEVÉTELEK MEGHATÁ- ROZÁSÁNAK SZABÁLYSZERŰSÉGE ÉS ÖSSZEGE A évi forrásmegosztási törvény 4. (1) bekezdésében a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek körét az Ötv. 64. (4) bekezdésére hivatkozással határozta meg. Az Ötv. 64. (4) bekezdése szerint: a magánszemélyek jövedelemadójából az állami költségvetésről szóló törvény alapján a települési önkormányzatokat megillető rész; az egyéb központi adó; az állandó népességhez kapcsolódó normatív állami hozzájárulás, kivéve a 64/B. a) pontban foglaltakat 23 ; a helyi adókból származó bevételek. A évi forrásmegosztási törvény 4. (2) bekezdésében előírta, hogy a bevételek nagyságának meghatározása a tárgyidőszakra vonatkozó fővárosi költségvetési koncepcióban szereplő tervszámok kerületekkel történt egyeztetése alapján történik. Az Áht a szerint a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a főpolgármester az országgyűlési képviselő-választás évében december 15-ig benyújtja a Közgyűlésnek. A Közgyűlés a január 25-i ülésén határozatával 24 levette napirendjéről a Javaslat Budapest Főváros Önkormányzata évi költségvetési koncepciójáról szóló előterjesztést. A költségvetési koncepciót az Ámr. 28. (1) bekezdése szerint a tervezési tájékoztatóban 25 foglaltakhoz igazodva a helyben képződő bevételeket, valamint az ismert kötelezettségeket figyelembe véve kell összeállítani. A fővárosi önkormányzat a évek költségvetési koncepciójára vonatkozó javaslataiban a költségvetési törvényjavaslatban szereplő determinációkat az előző évi forrásmegosztás arányaival számolva, a normatív állami hozzájárulások számításánál az előző évi mutatószámot, vagy a tárgyévi mutatószámfelmérés adatait és a költségvetési törvényjavaslatban szereplő normatívákat, faj- 23 Az Ötv. 64/B. a) pontja szerint a fővárosi önkormányzat kizárólagos bevétele a normatív központi hozzájárulás igazgatási és közművelődési feladatokra. 24 A Közgyűlés 5/2007. (I. 25.) számú határozatában döntött arról, hogy nem tárgyal a évi költségvetési koncepcióról szóló előterjesztésről. 25 Az Ámr. 22. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a költségvetés tervezési feladatainak szervezése keretében a pénzügyminiszter a tervezési adatokról, az adatszolgáltatás módjáról a tervezési tájékoztatóban értesíti az érintett szerveket, személyeket. 19

23 20BII. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK lagos mutatókat, ezek hiányában az előző évi adatokat vette figyelembe a fővárosi önkormányzati gazdaság egészét érintő előzetes számításaiban 26. A decemberben készített évi költségvetési koncepcióban mivel a évi költségvetésről szóló törvényjavaslat nem tartalmazott számszerű adatokat sem a helyben maradó személyi jövedelemadó, sem a jövedelem-differenciálódás mérséklésére vonatkozó adóerőképesség miatti elvonásra saját számításaikon alapuló előzetes becsléseket alkalmaztak, amely értelemszerűen nagy bizonytalanságot hordoz. A forrásmegosztásnál a évi aránnyal számoltak. A kerületi önkormányzatok nem rendelkeztek a fővárosi önkormányzatnál több, vagy pontosabb információval a költségvetési koncepció készítésének időszakában. A fővárosi önkormányzat koncepciójának csak a fővárosi önkormányzatra vonatkozó tervszámokat kell tartalmaznia, ezért annak a kerületi önkormányzatokkal való egyeztetési kötelezettségének előírása indokolatlan. A főpolgármester a évi forrásmegosztási törvény előírását betartva, a január 4-én kelt levelében a évi költségvetési törvény adatai alapján tájékoztatta a kerületi önkormányzatok polgármestereit a forrásmegosztás részét képező bevételek tervezett előirányzatáról. A Közgyűlés a évre vonatkozó költségvetési koncepciót nem fogadott el. A évi forrásmegosztási törvényben előírt kötelezettség teljesítése érdekében a forrásmegosztáshoz kapcsolódó tervszámokat határozatban január 25-én véglegesítette, amelyek megegyeztek a főpolgármester január 4-ei levelében foglaltakkal. A bevételi tervszámok nem tartalmazták a évi forrásmegosztási törvény 4. (1) bekezdése, vagyis az Ötv. 64. (4) bekezdése szerinti bevételeket, mivel hiányzott az egyéb központi adó körébe tartozó gépjárműadó, az állandó népességhez kapcsolódó normatív állami hozzájárulások közül a településüzemeltetési, igazgatási és sportfeladatokon kívül a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat megillető hozzájárulás, valamint a kerületi helyi adók tervezett összege (1. számú melléklet). A évi forrásmegosztási rendelettervezet január 12-ei előterjesztése szerint a megosztott bevételekben az előző évek gyakorlatának megfelelően az állandó népességhez kapcsolódó normatív állami hozzájárulásból csak a településüzemeltetési, igazgatási és sportfeladatokhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásokat szerepeltetjük, tehát nem a évi forrásmegosztási törvény 4. (1) bekezdésében foglaltak szerint jártak el. 26 A fővárosi önkormányzati gazdaság egészét érintő számítások a évi költségvetési koncepciókban a lakhelyen maradó szja összegére vonatkoztak. A háttértáblák tartalmazták az iparűzési adó, az idegenforgalmi adó és üdülőhelyi hozzájárulás kerületeket megillető tervszámát, az állandó népességhez kapcsolódó normatív hozzájárulás mértékére vonatkozó információt azonban nem. 27 A Közgyűlés 78/2007. (I. 25.) számú határozata a forrásmegosztás évi tervszámainak elfogadásáról. 20

24 20BII. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A évi forrásmegosztási törvény Hatv.-re való hivatkozását 28 a kerületi önkormányzatok tévesen úgy értelmezték, hogy az Ötv. szerinti megosztott bevételek körébe tartozó helyi adókra vonatkozó előírás nem vonatkozik minden, a főváros területén kivetett és beszedett helyi adóra. A Hatv. rendelkezése nincs összhangban az Ötv. rendelkezésével, mert az Ötv. helyett a hatályon kívül helyezett, a fővárosról szóló törvényre való hivatkozást tartalmaz. A Hatv. 8. (1) bekezdésének hatályos szövege szerint Ha a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvény másképp nem rendelkezik, a helyi adó kizárólag az azt megállapító önkormányzat bevételét képezi, tőle az nem vonható el. Az Ötv-t módosító évi LXIII. törvény 62. (2) bekezdés e) pontja szerint csak a fővárosról szóló törvény ai vesztették hatályukat, a Hatv.-t módosító 31. -a június 29-ig hatályban volt. Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló évi LXXXII. törvény pontja hatályon kívül helyezte a fővárosról szóló törvény még hatályban lévő rendelkezéseit úgy, hogy egyidejűleg nem módosította a Hatv. 8. (1) bekezdés első mondatrészét az Ötv. 64. (4) bekezdés d) pontjával összhangban. A Hatv. 8. (1) bekezdése a hatályon kívül helyett fővárosi törvényre való hivatkozást tartalmaz. A évi forrásmegosztási törvény 5. (1) bekezdése alapján a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat az Ötv. 64. (4) bekezdése szerint osztottan megillető bevételekből a fővárosi önkormányzatot 47%, a kerületi önkormányzatokat együttesen 53% részesedés illeti meg. A évi forrásmegosztási törvény a fővárosi önkormányzatokat megillető bevételek 47% 53%-os megosztásával korlátozta a Közgyűlés Ötv. felhatalmazásán alapuló jogkörét, amely a megosztási arányok meghatározására vonatkozik. A 47/2001. (XI. 22.) AB határozat megállapította, hogy alkotmányellenes helyzet keletkezett azáltal, hogy az Országgyűlés az Ötv-ben nem szabályozta a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek megosztásának elveit és részletes szabályait. Egyúttal felhívta az Országgyűlést arra, hogy jogalkotási kötelezettségének december 31-ig tegyen eleget. A felhívás alapján az Országgyűlés azzal egészítette ki január 1-től az Ötv. 64. (6) bekezdését, hogy ezeket a normatív eljárásokat külön törvényben kell meghatározni. Ez a külön törvény jelenleg a évi forrásmegosztási törvény, amelyet a december 30-án hatályba lépett módosító törvénnyel módosított az Országgyűlés. Ez az AB határozat a és évi költségvetési törvény egy rendelkezését is megsemmisítette. Az alkotmányellenesnek minősített törvényi előírás azt írta elő, hogy az Ötv. 64. (4) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott bevételek 64. (5) bekezdés szerinti megosztása során a kerületi önkormányzatokat a bevételek legalább 70%-a illeti meg; az Ötv. 64. (4) bekezdés d) pontjában meghatározott bevétel 64. (5) bekezdés sze- 28 A évi forrásmegosztási törvény

25 20BII. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK rinti megosztása során a kerületi önkormányzatokat a bevételek legalább 60%-a illeti meg. Az AB határozatának indoklása azt tartalmazza, hogy a Kötv. formálisan, tételesen nem módosította az Ötv. 64. (5) bekezdését, azonban a Kötv. vitatott szabályai azzal, hogy meghatározzák az osztott bevételekből a kerületi önkormányzatokat minimálisan megillető rész mértékét, olyan kiegészítő feltételeket állapított meg, amelyek - mivel a fővárosi közgyűlés csak a Kötv. e rendelkezéseinek és az Ötv. 64. (5) bekezdésének együttes alkalmazásával dönthet a bevételek megosztásáról - az Ötv. 64. (5) bekezdésében foglalt felhatalmazáshoz képest korlátozzák a fővárosi közgyűlés rendeletalkotási jogkörét. Így a Kötv ának rendelkezései - tartalmukat tekintve - az Ötv. által adott jogalkotási felhatalmazás módosítását, a fővárosi közgyűlés Ötv.-ben biztosított szabályozási jogkörének jelentős szűkítését eredményezik A magánszemélyek jövedelemadójából az állami költségvetésről szóló törvény alapján a települési önkormányzatot megillető rész Az Ötv. 64. (4) bekezdése szerint a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatot osztottan megillető bevételek között az a) pontban a magánszemélyek jövedelemadójából az állami költségvetésről szóló törvény alapján a települési önkormányzatokat megillető rész szerepel. A fővárosról szóló törvény 17. (3) bekezdése tartalmazta először a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek körét. A 17. (4) bekezdése előírta, hogy a (3) bekezdése szerinti bevételek megosztását a Közgyűlés rendeletében a kerületi képviselő-testületek többségének egyszerű szótöbbséggel elfogadott egyetértésével határozza meg. Ezen kötelezettség teljesítése érdekében alakultak meg a fővárosi és kerületi munkabizottságok, melyek az Ötv évi módosítását, az egyetértési kötelezettség megszüntetését követően nem működtek, döntéseik azonban hatással voltak a következő évek forrásmegosztására. Az évekre vonatkozó költségvetési törvények szabályozása összhangban volt a fővárosról szóló törvényben foglaltakkal: az átengedett, megosztott bevételek cím alatt a települési önkormányzatokat a személyi jövedelemadó 50%-a, később 30%-a illette meg, amelyet az egyes települések esetében a meghatározott mértékig az állami költségvetés kiegészített; a főváros önkormányzatait megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására a fővárosról szóló törvényben foglaltak alkalmazását írta elő; a költségvetési törvények mellékletében, illetve az évtől a PM-BM együttes rendeletekben a településenkénti összeg közzétételénél a főváros önkormányzatait megillető személyi jövedelemadó összegét a fővárosi ön- 22