TÁRKÁNY-ETE KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÓVODA ÉS KONYHÁJA Alapadatok Intézmény megnevezése: Tárkány-Ete Közös Fenntartású Óvoda és Konyhája Székhelye: 2945 Tárkány, Sport utca 12. Alapítás dátuma: 2006. augusztus 31. Közvetlen jogelődei: Tárkány Községi Általános Iskola Tárkány Községi Napköziotthonos Óvoda Alapítói jogokkal felruházott irányító szerv neve, székhelye: Tárkány Község Képviselő-testülete Ete Község Képviselő-testület Elérhetőségek Tárkány-Ete Közös fenntartású Óvoda és Konyhája 2945 Tárkány, Sport utca 12. Tel.: 06-34/368-009 e-mail: tarkany.ete.ovoda@gmail.com, tarkanyovi@gmail.com Fenntartó Tárkány Község Önkormányzata Vezető Rádokiné Nagy Éva
Óvoda bemutatása A Tárkány-Ete Közös Fenntartású Óvoda és Konyhája Komárom-Esztergom megyében működő 3 csoportos intézmény. 75 férőhelye az utóbbi pár évben sajnos csak 80-85%-ban betöltött. A gyermekcsoportok száma 3, tiszta életkorú csoportokkal dolgozunk. Az életkori összetétel : 3-4 éves gyermek 21 fő, 4-5 éves gyermek 16 fő, 6-7 éves gyermek 26 fő. Az intézményen belül a kisebbség aránya: cigány kisebbség 35%, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 42%. A nevelőtestület tagjainak száma 6 fő, ebből 1 vezető, 1 általános helyettes. A nevelőtestületben 1 pedagógiai asszisztens és 3 dajka segíti a pedagógiai munkát. Valamennyi óvodapedagógus felsőfokú végzettségű, közülük 1 fő fejlesztő pedagógiai szakvizsgával rendelkezik. Valamennyi dajka rendelkezik óvodai dajka szakképesítéssel, a pedagógiai asszisztens pedig OKJ-s szakbizonyítvánnyal. Egyéb technikai személyzet száma 6 fő : 1 élelmezés vezető, 1 szakácsnő, 4 konyhalány. Óvodánk pedagógiai programja a tevékenységközpontú óvodai nevelési program adaptációjaként készült el. A tevékenységközpontú óvodai nevelés a gyermek és a gyermeki tevékenység középpontba helyezését, valamint az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. A tevékenységközpontú óvodai nevelés a 3-7 éves korú gyermekek szociális életképességét ( életre nevelését ) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli. A pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz kooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni óvodás korban a gyermekeket. A pedagógiai programban az általánosan megfogalmazott cél és feladat mellett a helyi lehetőségek és a helyi környezet ismeretében kiemelten kezeljük a játék és az anyanyelvi nevelés feladatainak megvalósítását. Az intézmény infrastruktúrája, tárgyi feltételei jónak tekinthetők. Óvodánk környezete, épülete esztétikus, állapota nagyban köszönhető az önkormányzat felénk áradó figyelmének, a dolgozók odaadó, belső igényességéből fakadó önzetlenségének. Csoportszobáink, belső tereink hangulatosak, esztétikai érzéket, jó ízlést tanúsítanak. Folyamatosan szépítjük, csinosítjuk. Az épület 45 éves, de folyamatosan felújított, karbantartott. Tornateremmel nem rendelkezünk. Az udvar tágas, árnyas, fás füves részek találhatók benne. A csoportszobák bútorai, berendezési tárgyai is megfelelőek, folyamatosan történik a cseréjük, megújításuk. A szakmai eszközök terén is elégedettek lehetünk. Több éven keresztül sikeres IPR pályázatoknak köszönhetően rengeteg szemléltető és fejlesztő játékot/eszközt sikerült vásárolnunk. A szülőkkel nyílt, partneri kapcsolatot alakítottunk ki. Jó az együttműködésünk az iskolával is, a környékbeli óvodákkal szakmai cserelátogatások és helyi továbbképzések alkalmával tartjuk a kapcsolatot. A fenntartóval napi kapcsolatban vagyunk. Együttműködésünket a partnerség és az egymás iránti tisztelet jellemzi. A célunk közös: mindent megtenni annak érdekében, hogy a gyermekek és a szülők igényeit maximálisan próbáljuk kielégíteni. A lehetőségekhez mérten minden támogatást megkapunk, kéréseinkkel, igényeinkkel bátran fordulhatunk a polgármester és a képviselő testület felé. Minden pályázati lehetőséget megragadunk, amely az óvoda előre haladását segíti. Jelenleg energetikai felújítás folyik intézményünkben, amely a fenntartó sikeres pályázatának köszönhető. Az óvoda is eleget tesz minden felkérésnek, amely a település kulturális életével kapcsolatos: falunap, Márton-nap, idősek karácsonya, stb. Aktív részesei vagyunk ezeknek az ünnepeknek. Hiszem, hogy csak közösen gondolkodva és együttműködve tudunk szép eredményeket elérni.
A nevelőtestület és a gyermekcsoportok bemutatása Rádokiné Nagy Éva óvodavezető : 1979-1987 : Általános Iskola Tárkány 1987-1991 : Eötvös József Gimnáziumban Tata, érettségi 1991-1994 : Benedek Elek Óvóképző Főiskola Sopron óvodapedagógus diploma 2003-2005 : PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Szekszárd, Fejlesztő-pedagógia óvodapedagógusoknak szakvizsga 2012-2014: BME Gazdaságtudományi Kar Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Műszaki Pedagógia Tanszék Közoktatási Vezető és Pedagógus Szakvizsga Szakirányú Továbbképzési Szak Venczlik Gáborné óvodapedagógus 1963-1971 : Általános Iskola Bana 1971-1975 : Jókai Mór Gimnázium Komárom, érettségi 1975-1977 : Felsőfokú Óvónőképző Esztergom ( első év nappali, második levelező tagozat) óvónői diploma Tóth Mária Magdolna óvodapedagógus 1971-1979: Általános Iskola, Ászár 1979-1983: Jókai Mór Gimnázium Komárom, érettségi 1986-1988: Óvónőképző Intézet Sopron, óvónői diploma Csuta Mónika óvodapedagógus 1990-1998 : Általános Iskola Szákszend 1998-2002: Táncsics Mihály Gimnázium Kisbér, érettségi
2002-2005: NYME Benedek Elek Pedagógiai Főiskolai Kar Sopron, óvodapedagógus diploma Schekné Micskó Ágnes óvodapedagógus 1991-1999: Általános Iskola, Kerékteleki 1999-2003: Szent-Györgyi Albert Gimnázium Győr, érettségi 2003-2006: NYME- Benedek Elek Pedagógiai Főiskolai Kar Sopron, óvodapedagógus diploma Balázs Zsuzsanna óvodapedagógus 1979-1983: Török Ignác Óvónőképző Szakközépiskola Gödöllő, érettségi 1995-1998. Budapesti Tanítóképző főiskola Óvodapedagógusi Szak, óvodapedagógus diploma Óvodánk 3 csoportos intézmény, tiszta életkorú csoportokkal dolgozunk. 75 férőhelye az utóbbi pár évben sajnos csak 80-85%-ban betöltött. Kiscsoport 21 fő, ebből 16 fő 3 éves, 5 fő 2,5 éves. A nemek közti arány: 11 lány, 10 fiú. Középső csoport 16 fő. A nemek közti arány: 9 lány, 7 fiú. Nagycsoport 26 fő. A nemek közti arány: 10 lány, 16 fiú.az intézményen belül a kisebbség aránya: cigány kisebbség 35%, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 42%. A nagycsoportos gyermekekből logopédiai ellátásban 12 fő, fejlesztő pedagógiai ellátásban 17 fő, további egy év óvodai nevelésben 9 fő részesül.
Pedagógiai Programunk főbb elemei Helyi pedagógiai programunkat 2013-ban újra átdolgoztuk, egységes, a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program szerint dolgozunk. Az egyes családokból érkező gyermekek között jelentős szociokulturális különbség mutatkozik. Ezek csökkentéséhez az óvónők magas szakmai színvonalú, precíz, igényes munkavégzésére van szükség. Ezekkel minden kolléganő rendelkezik, ami nagyon fontos, hiszen többletfeladatot is ró rájuk a rengeteg hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermek és család védelme, gondozása. Nevelő munkánk során figyelembe vesszük az egyéni sajátosságokat, a szülői elvárásokat és saját pedagógiai elképzeléseinket. A szakmai önállóság biztosítása mellett a program bejáratott lett az elmúlt években, de természetesen folyamatosan karbantartjuk, fejlesztjük, hiszen ezen a téren nem lehet megállni, a feladatot elvégzettnek tekinteni. A programunk megvalósításához szükséges alapelveink azonosak a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program elveivel: - Gyermekközpontúság: elveikben és gyakorlatban. - Nevelés elsődlegességének hangsúlyozása. - A nevelés során kiemelt helyet kell kapnia a cselekvésnek, a tevékenységnek. - Nyugodt, meleg szeretetteljes légkör biztosítása. - Esztétikus környezet megteremtése. - A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése. - Esélyegyenlőség megteremtésére törekvés. - Elegendő idő, hely és eszköz biztosítása a játékra. - A gyermek differenciált egyéni fejlesztése a csoport, a közösség keretein belül. - A gyermekek fejlődéséhez sürgetésmentes egyéni utak biztosítása. - A gyermekek számára a lehető legnagyobb szabadságfokú mozgástér biztosítása, a gyermeki önállóság határainak fokozatos szélesítése. - A gyermek tisztelete, a gyermek jogainak érvényesítése. - A gyermek mozgásigényének feltétel nélküli biztosítása. - A külső környezet felé nyitott nevelési légkör megteremtése. - Az óvodapedagógusok szakmai önállóságának maximális tiszteletben tartása. Ahhoz, hogy a tevékenységek lehetőségét biztosítani tudjuk, személyi és tárgyi feltételekre van szükség. A személyi feltételek adottak a program megvalósításához. Az óvodában a nevelőmunka kulcs szereplője az óvoda pedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A sokszínű tevékenység a dajkák és a pedagógiai asszisztens szakmai felkészültségét is igényli, így szükséges a bizonyítvány megszerzése. Az óvoda működését közvetlenül segítők mindegyike szakképzett. Óvodánk 75 férőhelyes, termei (3) parkettásak, esztétikailag szépek. Egy csoportszoba elkülönülten önálló mosdóval, öltözővel rendelkezik. A másik két terem közös öltözővel, mosdóval tágas helyen van. Kialakítottunk egy fejlesztő szobát, ahol az egyéni fejlesztés és a logopédiai foglalkozások folynak. A napirendet, melyet munkatervben szabályozunk, nem zavarja a közös mosdó, öltöző, sőt a kooperációra, kommunikációra nagyobb lehetőséget ad a gyülekezés és hazamenés idején felül. Udvarunk parkosított, mozgásfejlesztő játékok teszik vonzóvá. Nagy részét fű, ezüstfenyők, fák borítják. Különböző sporttevékenységekre alkalmas területeket alakítottunk ki, mászó gúla, lengő híd, mászókák stb. Adottságaink lehetővé teszik, hogy törekedjünk a gyermekek mozgásszegény életmódjából fakadó
fokozott mozgásvágyának kielégítésére nap, mint nap. Az egészséges életvitel megalapozása szükségessé teszi, hogy a tevékenységeinket úgy alakítsuk, ki, hogy a gyermekek igényévé váljon a természetes környezetben való mozgás. Az óvoda belső berendezése, tárgyi feltétele megfelelőnek mondható. Éves szinten az IPR pályázaton nyert pénzből be tudjuk szerezni a foglalkozásokhoz szükséges eszközöket. Nagyon fontos, hogy a gyermekek egyidejű cselekvését képesek legyünk biztosítani. Amikor a tevékenységi vágy erősen motiválja a gyermekeket a cselekvésre, ne törjük meg ezt a vágyat azzal, hogy várjon, és majd később megkapja nemsokára azt az eszközt, amivel cselekedni szeretne (Fábián Katalin: A tevékenységen alapuló szokásrendszer kialakítása, a gondozás és az egészséges életmódra nevelés az óvodában.) Óvodánk rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. A tárgyi felszerelések, amelyeket a gyermekek használnak számukra hozzáférhető, biztonságosan van elhelyezve. Az eszközök, a játékok, játékeszközök cseréje, selejtezése, újítása folyamatos. Fejlesztő munkánk irányai Segítjük a gyermekeknek feldolgozni és megérteni: - A tárgyi világot a gyermekekhez közelálló tevékenységeken keresztül. - Az emberi környezet nyújtotta információt a játékokban, mesékben, szerepekben és közösségi eseményekben való részvételen keresztül. - A logikai és matematika világát játékos szituációkban mérésen, összehasonlításon, számoláson, sorba rakáson, válogatáson és csoportosításon keresztül. - A kimondott szót rajzoláson, dramatizáláson, szöveghallgatáson és a kifejezőkészség gyakoroltatásán keresztül. Speciális fejlesztő munkánk személyiségfejlődés valamennyi területén (test, társas, érzelmi és kognitív) megcélozza, elősegíti ezzel: - A testi fejlődést nagy és kismozgásokon keresztül - A társas és érzelmi fejlődést viták és ellentétek elsimításán és tiszteletén, kezdeményezéseken és elfogadáson, megegyezésen, az anyagok megbecsülésén és a közös munkán keresztül. - A kognitív fejlődést problémamegoldó helyzeteken, logikai feladatokon, a gondolkodás megszervezésén és a véleménymondás bátorításán keresztül. - Az érzelmi biztonság, a speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasznyújtáson túl törekszünk: Az interperszonális kapcsolatok, az énkép kialakítására, az önismeret fejlesztésére, attitűdök, normák kialakítására. Speciális módszerek, terápiák alkalmazásával segíteni az egyre pontosabb észlelést, fejleszteni a figyelem összpontosítását, a gondolkodást, az emlékezetet, elősegíteni a verbális és nonverbális kommunikáció
kialakulását. A tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél a mozgásra alapozunk. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek - Elég időt kapjanak környezetük felfedezésére - Lehetőséget kapjanak egy egy téma sokoldalú megismerésére - Biztonságos környezetben fedezhessék fel saját érzéseiket, követhessenek el hibákat és oldjanak meg konfliktusokat. - Alkalmat kapjanak választásra az egyes foglalkozások közül. - Helyet kapjanak munkáik kiállítására A speciális fejlesztés épít - A sajátos nevelési igényű gyermekek mintaként tekintik és érzelmileg kötődnek ép kortársaikhoz, ez spontán létrejövő húzóerőt jelent. Énképük és önértékelésük pozitív irányba fejlődik, csökken a függőségi beállítódásuk, nem hatalmasodik el rajtuk a sérültség tudata. - Az ép gyermek részéről a gyermeki előítélet mentességére építünk. Ezzel természetesen elfogadó attitűd kialakulásának alapjait kívánjuk kialakítani. - A társas kapcsolatok során a gyermekekben kialakul a másság természetesnek tekintése, valamint a másik pozitív tulajdonságainak értékelése. Az óvodapedagógus feladatai - A problémák észlelése / szűrés - Szülők tájékoztatása / bevonása - Megfelelő szakember megkeresése /szakvizsgálat kezdeményezése - Az óvodapedagógus és a speciális fejlesztő együttműködése, az egyéni fejlesztési terv szerinti differenciált foglalkoztatás. Szakmai kapcsolatrendszer Óvoda iskola Az óvónők és tanítónők folyamatosan kapcsolatban állnak egymással. Kölcsönösen megnézik egymás óráit/foglalkozásait, utána szakmai megbeszélést tartanak. Egymás rendezvényeire meghívjuk egymást és szívesen részt veszünk a közös programokon is. Az iskolába lépő gyermekek szülei szülői értekezleten tájékoztatást, kérdéseikre kielégítő válaszokat kapnak, ez által is igyekszünk zökkenőmentessé tenni az átmenetet a két intézmény között. A már első osztályos volt óvodásoknál tanórai látogatást teszünk. Pedagógiai Szakszolgálat ( Kisbér) A szakszolgálat részéről minden év szeptemberében felmérések, szűrések történnek, majd egyeztetünk az eredmény utáni teendőkről logopédia, BTM es gyermekek fejlesztő
pedagógiai megsegítése, kapcsolattartás, ellenőrzés. Egyéni problémák esetén pszichológiai tanácsadás biztosítása. Szülői értekezletre meghívjuk a logopédust, aki tájékoztatást ad a szülőknek a felmérés fontosságáról és az eredmények későbbi tanulási képességekre való hatásáról. Gyermekjóléti Szolgálat ( Kisbér) Attól eltekintve, hogy a Gyermekjóléti Szolgálat Tárkányra kihelyezett munkatársai elég gyakran cserélődnek, mégis jó a kapcsolatunk. Hetente egy alkalommal töltenek egy napot a településen, ilyenkor mindig felkeresnek az óvodában. Sürgősen és váratlanul adódó helyzetekben telefonon is mindig elérjük egymást. Számíthatunk egymás segítségére, eddig szerencsére nem volt olyan eset, amelyre ne tudtunk volna közösen kedvező megoldást találni. Felsőoktatási intézmények NymE-Benedek Elek Pedagógiai Kar: óvodapedagógus alapképzési szakos hallgatók területi szakmai gyakorlata és értékelése NymE-Apáczai Csere János Kar: pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak, fejlesztő, differenciáló pedagógia szakterület, tanulásirányítás és értékelés