SMKVB2013V N Tárgyfelelős: Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás 2+2 4 Dr. Heltai Miklós Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás Alapfogalmak. A vadtakarmányozás és vadföldgazdálkodás szükségessége és alapjai. A nagyvadfajok és az apróvadfajok területhasználata és táplálkozási jellemzőik és ezek hatása a vadtakarmányozásraés vadföldgazdálkodásra. Atárgy keretében ahallgatók megismerhetik avadtakarmányozás lehetőségeit, akülönleges vadtakarmányokat és az alkalmazható technológiai hátteret. Avadföldgazdálkodást atárgy akorszerű élőhelygazdálkodás keretében tárgyalja. Bemutatja acélzott vadföld- és legelőgazdálkodás lehetőségeit és módszereit különböző környezeti viszonyok között, az egyes vadfajok fajspecifikus jellemzőivel összefüggésben. Ismerteti az alkalmazható növényfajokat, a vetésre, gondozásra vonatkozó eljárásokat, környezetkímélő gyeptelepítéseket. Tárgyalja a természetes környezet nyújtotta lehetőségeket, felhasználásuk lehetőségeit. Dátum Előadás címe és témája 09.10 Alapfogalmak. A vadtakarmányozás és vadföldgazdálkodás szükségessége és alapjai. A nagyvadfajok és az apróvadfajok területhasználata és táplálkozási jellemzőik és ezek hatása a vadtakarmányozásra és vadföldgazdálkodásra. 09.17. Vadtakarmányozás: speciális vadtakarmányok. Rügy, gally, lomb, fakéreg, falomb szerepe a vadtakarmányozásban. Élelmiszeripari melléktermékek felhasználási lehetőségei. Vadtakarmányozás: az egyes vadfajok etetési, itatási módszerei. Vízutánpótlás szabadterületen. Nyárvégi és téli kiegészítő takarmányozás. 09.24. 1. Zárthelyi dolgozat: vadtakarmányozás (45 perc). Ökológiai gazdálkodási rendszerek alkalmazása avadföldgazdálkodásban. Akörnyezeti tényezők hatása aművelésre (talajművelés, tápanyag utánpótlás vetés, ültetés, telepítés). 10.01. Avadföldgazdálkodásban alkalmazható növények és termesztésük 10.08. Legelőgazdálkodás. Fás, cserjés vegetációk szerepe a vadföldgazdálkodásban. Cserjefajok botanikai és termesztési jellemzői. 10.15. Vadföldgazdálkodás tervezése apróvadas és nagyvadas vadászterületeken. 2. Zárthelyi dolgozat: Avadföldgazdálkodásban alkalmazható növények agrotechnikai adatai. Afélév folyamán két alkalommal, előre egyeztetett időpontban 8-12.30 közötti összevont terepi előadás-gyakorlat lesz tartva, előreláthatólag pénteki napokon. (Putz Krisztina) Vadtakarmányozás o vad fajaink érdekében végzett, szabadterületi takarmányozás, melynek célja lehet: i.: az állomány átsegítése táplálékszűk időszakokon; ii.: magasabb állománysűrűség fenntartása ill. elérése; iii.: az állomány felkészítése a táplálékszűk időszakokra; iv.: egyes produktumok (pl. trófea vagy felnevelt malacszám) célzott támogatása; v.: az állomány elvonása a potenciálisan vadkárveszélyes területekről. o A vad takarmányozásához nem szükséges takarmánytermesztés vagy vadföld-gazdálkodás. Vadtakarmány-termesztés o az adott helynek és növénynek legjobban megfelelő agrotechnikával, a vad számára kedvező takarmánynövények termesztése, melynek feletetése történhet lábon vagy aratás és tárolás után későbbi kiszállítással is. o A tenyészidőszakban a vadtól védem, hozzáférést csak lábon történő etetés során engedek. o A termesztés célja alapvetően gazdasági jellegű: egy egységre vetített legkevesebb költséggel, a lehető legjobb termésátlagok elérése. Vadföldgazdálkodás o A vad számára kedvező, több célra kialakított (búvóhely, szaporodó hely, táplálék forrás) mezőgazdasági vagy erdészeti kultúra létrehozása rövidebb (egy év vagy kevesebb) vagy hosszabb (több év) időszakra. o A takarmány termesztéstől megkülönbözteti a lehető legkevesebb agrotechnikai beavatkozás, a környezeti terhelés minimalizálása, a vad igényeinek a teljes időszak alatt való figyelembevétele. o Fontos szempont a lehető legnagyobb változatosság kialakítása. Vadföldgazdálkodás vagy vadtakarmány termesztés? 1
szenázs készítés Gyulaj Élőhelyfejlesztés o Hosszú távú, nagyobb területet érintő, egységes koncepció szerint előtervezett beavatkozás rendszer, egy valamilyen szinten veszélyeztetett faj vagy fajcsoport érdekében, mely magában foglalja: i.: az alkalmazott termesztési /mezőgazdasági és erdészeti/ technológiák részleges vagy teljes megváltoztatását; ii.: új élőhelyek kialakítását; iii.: korábban degradálódott élőhelyek állapotának javítását, helyreállítását. iv: végső soron a diverzitás növelését. A vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás szükségessége Vadtakarmányozási lehetőségek o Az intenzív erdő- és mezőgazdálkodás csökkenti a területek változatosságát, a táplálékkínálatot, ezért növeli a vadkárérzékenységet A kultúrterületek érzékenyebbé válnak a vad károsítására; Egyes időszakokban a vad számára felesleges táplálékbőség, majd szinte átmenet nélkül táplálékhiány A kerítésekkel védett területeken kívül a vadsűrűség relatíve növekszik; Az elmúlt évtizedben kialakult új földtulajdonosi struktúra magában hordozza a vadkárra való fokozott érzékenységet. o o o Takarmányozás a vadászterületen. Takarmányozás vadaskertekben. Takarmányozás az intenzív vadtenyésztés során. 2
A vadtakarmányozás legfontosabb jellemzői o Az alkalmazott takarmányok és azok értékelése megegyezik az általános ismeretekkel, de nagyobb jelentősége van a: tömegtakarmányoknak, a mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékeknek o különbségek vannak: az alkalmazott technológiákban etetési módszerekben a kijuttatott takarmány egyes egyedek életében való jelentőségében A vadtakarmányozás céljai o az állomány átsegítése táplálék-szűk időszakokon; o magasabb állománysűrűség fenntartása ill. elérése; o az állomány felkészítése a táplálék-szűk időszakokra; o egyes produktumok (pl. trófea vagy felnevelt malacszám) célzott támogatása; A vadtakarmányozás céljai o az állomány elvonása a potenciálisan vadkárveszélyes területekről; o a vad helyhez kötése; o vadmegfigyelés és a vadászat sikerének növelése; o vadbefogás; o gyógyszeres kezelés. A vadtakarmányozás tervezése o intenzív technológiák a tervezése megegyezik az állattenyésztés során tanultakkal adott fajú, korosztályú és termelési viszonyú egyedek tápanyag és takarmányigényének ismerete alapján o A vadaskertekben és a szabad vadászterületeken a tervezés szempontjai megegyeznek különbség a begyűjthető adatok pontosságában a kijuttatott takarmány a természetes módon fogyasztott tápanyagok kiegészítője milyen fajú és mennyiségű vad milyen a természetes táplálékforrások eloszlása a területen o A tervezés során kell eldönteni: vásárolt, vagy saját termesztésű takarmány? Takarmány előállítás és tárolás o művelhető terület o művelést befolyásoló környezeti tényezők talaj típusa tápanyag-ellátottság terület kitettsége éghajlati és mikroklimatikus viszonyok alkalmazott mezőgazdasági technológia Takarmány előállítás és tárolás o téli szálastakarmány előállítása a vadászterület természetes takarmány termő területei p Tisztások p Nyiladékok p Árterületek p Védgátak p Villanypászták kaszálhatók és a széna helyben, vagy a központi telephelyen tárolható területek növényösszetételét ellenőrizni kell.a kaszálások során magas tarló hagyása szükséges. 3
Takarmány előállítás és tárolás o Tárolásra, kijuttatásra mindenképpen szükség van. o Ha a biztonságos kijuttatás nem biztosítható, akkor az etetőhelyekhez közel is ki kell alakítani tárolási lehetőségeket nagyvadetetők tároló padlással bekerített részeken létrehozott silódombok, szénakazlak. o A tárolás két elkülönülő helyszínen takarmány fogadása és a nagyobb mennyiség tárolása a telephelyen p szemes takarmányok szellős tárolása, átrakása tárolás az etetőkben Takarmány előállítás és tárolás o Az etetők minősége, zártsága határozza meg, hogy mennyi idő telhet el a kihelyezés és az elfogyasztás között o tapasztalati úton határozható meg o inkább kevesebb takarmány kerüljön az etetőkbe o Az etetők környékét rendben kell tartani hulladékot eltakarítani etetőt kitakarítani, fertőzés veszély esetén áthelyezni. Még a takarmányozás megkezdése előtt o Van elég pénzünk, hogy az etetést az egész téli időszak folyamán folytatni tudjuk? o A beszállító készlete (ha vásároljuk a takarmányt), vagy a saját készlet elég lesz a takarmányozási periódus végéig? o Van megfelelő tárolási és szállítási kapacitásunk? o A szállító járművek szélsőséges időjárási viszonyok között is meg tudják közelíteni az etetőket? A vadföldgazdálkodás feladatai o Napjaink vadgazdálkodásában a vadföldgazdálkodással egyszerre kell megoldani: A vadtakarmánytermesztést A valós vadföldgazdálkodást Az élőhely fejlesztését A vadföldgazdálkodás céljai o Egész évben, vagy az év nagy részében táplálkozó, búvó és szaporodó hely biztosítása o A hiányzó természet közeli élőhelyek részleges pótlása o Kiegészítő táplálékforrás; o Helyhez kötés o Veszélyeztetett területekről való elvonás o Vadmegfigyelés o Egyéb feladatok Befogás Gyógyszeres kezelés A vadföldgazdálkodás feltételei o jól megválasztott magasles-hálózat o jól vezetett és karbantartott cserkészutak o Takarmánytermesztés o Vadállományunk és annak igényeinek ismerete o Az élő és termőhely ismerete 4
Tervezési szempontok o mindenütt indokolt, de magas erd ősültség, intenzív mezőgazdálkodás esetén mindenképpen. o Vadfaj(ok) o Terület környezeti viszonyai A legjobb táperőben lévő területek, nem javasolt: p fagyzug p É-i kitettség p rossz vízgazdálkodás De kérdés, hogy mi jut erre a célra? Sokáig parlagon levő területek hasznosításának előnyei Erdők, csenderesek, nádasok, szomszédsága Megközelítés Tervezési szempontok o Termőhely növényfaj igényei Hozam regenerálódás; o Váltó közelsége; o Vadföld terület Méret Eloszlás Erdőterülethez viszonyított arány Példa: Uzsai erdészet (Bakony D-i része Pölöskei 2002), A vadföldgazdálkodás eredményessége (Kovács & Heltay) o 10700 ha vadgazdálkodásra alkalmas o 90 %-os erdősültség o A terület 1,4% vadföld 38 helyen összesen 153 ha 0,2-40 ha Nyiladék, tisztás, villanypászta: 0,3-1 haos vadföldek. Átlagosan 8 AK értékű területeken (0.3-14) Bikák 42%-át bőgésben vadföldön lőtték Sorszám Vadföld neve Terület nagyság (ha) 1. Babari-vadföld 3 2 3 2001. Vetett növény 2002. Tervezett növény 2. Körúti-vezeték alja 1 3. Vöröstói-vadföld 0,4 4. Putri-vadföld 1 5. Kavicsbányai-vadföld 0,2 6. Billegei-vadföld 2 2 7. Hidegvölgyi-vadföld 1 8. Irtásmajori-vadföld 1,5 1 1 Vadlegelő Vadlegelő 9. Szittyói-vadföld 1,5 10. Tapolca-28-as-vadföld 4 2 3 Vadlegelő Vadlegelő 11. Határúti-vadföld 2,5 12. Körtés-vadföld 4 1,5 4 7,5 Vadlegelő Vadlegelő 13. Kanászház-vadföld 2 14. Lesencevölgyi-vadföld 1 15. Tűzkődombi-vadföld 3 2 Vadlegelő Vadleglő 16. Ligeti-vadföld 2 17. Szénafűi-vadföld 2 2 Vadlegelő Vadlegelő 18. Hidegvölgyi, Nyirád 69-es 0,4 19. Nyírkúti-vadföld 1,3 20. Borhordóúti-vadföld 1 21. Darvastói-vadföld 2 22. Tinókútlapi-vadföld 2 23. Csúnyavölgyi-vadföld 3 2 2 24. Nyirádi mezőszél 1 1 Vadlegelő Lucerna+fű Vadlegelő Tritikálé Fűkever.+luc. 25. Nyirád 84-es 1 Vadlegelő Vadlegelő 5
26. Halasdögkúti-vadföld 0,8 0,7 1 27. Holterdei-vadföld 0,5 0,5 Szántás Tritikálé 28. Újdörögdi vezeték alja 0,5 29. Ódörögdi lucernás 18 Lucerna Lucerna 30. Pisztrángtelepi-vadföld 1 31. Ódörögdi lucernás II. 3 Új telepítés Lucerna 32. Kerekbokori-vadföld 1 3 33. Kerekbokori-vadföld II. 0,5 0,1 34. Hosszúréti-vadföld 0,5 2,5 Vadlegelő csicsóka Vadlegelő Csicsóka 35. Padoki-vadföld 0,5 36. Kétútközi-nyiladék 0,5 37. Ódörögdi gyümölcsös 40 Nincs műv. Nincs műv. 38. Cserároki-vadföld 0,4 Összesen: 153,8 ha o : Július végén, augusztus elején vetik műtrágyaszóróval Előtte 3-4 héttel szántás, magágykészítés tárcsával Növényvédelem nincs. Nagy mennyiségű zöldet ad, vadlegelőnek kiváló. o : Tavasszal, március elejétől vetik műtrágyaszóróval Növényvédelem nincs monokultúrát jól bírja Vetéskor kombinált műtrágya Nagy zöld tömeget ad, kiváló vadlegelő, szarvas és disznó is kedveli Télen kifagy. o Csicsóka: Őszi és tavaszi telepítés Ha sok a szarvas nem tud megerősödni, mert 1-2 leveles korban megeszik Újratelepítéséről nem kell gondoskodni, kiirthatatlan. o Lucerna: Magasabb aranykorona értékű (10-14) vadföldeken telepítik tavasszal Évi 3 x kaszálva nagy mennyiségű szénát ad, amely fedezi a téli szálastakarmány szükségletet. a kiöregedett táblákat újratelepítik Kisbálázva tárolják, mert így könnyebb a téli kihordást. Tavasszal a sarjadó lucernát gyakran védeni kell a nagy szarvasrudliktól, o Rétek, vadlegelők: Évente tisztító kaszálás, nyiladékokon kétszeri szártépőzés. A legelőket az erdőn kívüli területeken a juhászat is hasznosítja, Sorszám 1999. Vadföld neve Bírálati tömeg (kg) 1. Ligeti-vadföld 7,81 2. Borhordóúti-vadföld 8,32 3. Kétútközi-nyiladék 5,57 4. Szittyói-vadföld 8,77 5. Ligeti-vadföld 7,1 6. Körtés-vadföld 7,98 7. Kerekdombi-vadföld 6,43 8. Szittyói-vadföld 5,75 9. Csúnyavölgyi-vadföld 6,8 10. Hosszúréti-vadföld 3,8 11. Ódörögdi-lucernás 8,5 12. Kerekdombi-vadföld 7,7 13. Csúnyavölgyi-vadföld 8,24 14. Szittyói-vadföld 4,99 15. Kétútközi-nyiladék 6,1 16. Tapolca 28-as 5,74 17. Ódörögdi-lucernás 3,76 Sorszám Vadföld neve Bírálati tömeg (kg) 2000. 1. Körúti vezeték alja 5,3 2. Kétútközi-nyiladék 3,8 3. Ligeti-vadföld 5,3 4. Szénafűi-vadföld 8,3 5. Tapolca 28-as 5,48 6. Szénafűi-vadföld 5,4 7. Borhordóúti-vadföld 5,72 8. Szittyói-vadföld 4,75 9. Ódörögdi gyümölcsös 4,75 10. Körtés-vadföld 5,5 11. Hidegvölgyi-vadföld 6,1 12. Kavicsbányai-vadföld 4,5 13. Szittyói-vadföld 4,7 14. Kerekdombi-vadföld 4,8 15. Cserároki-vadföld 5,5 16. Ódörögdi lucernás 7,66 17. Kétútközi-nyiladék 3,75 18. Ódörögdi gyümölcsös 5,5 19. Csúnyavöldgyi-vadföld 5,26 20. Irtásmajori-vadföld 4,64 21. Ódörögdi lucernás 6,38 22. Körtés-vadföld 5,87 23. Halasdögkúti-vadföld 6,86 6
Éves bika teríték 1999. % 2000. % 2001. % 42 db 39 db 48 db Bőgésben 17 db 40 % 26 db 66 % 33 db 68 % Bőgésben vadföldön 17 db 40 % 23 db 58 % 14 db 30 % Növény Vadföld terület (ha) Éves műv. Költség (Ft) Egyéb kiadások + zab 72 1.173.600 Vetőmag Lucerna 3 x kaszálva 22 336.600 Kisbálánként 45 Ft + behordás Vadlegelő 19 66.500 Egyéb 40,8 - Összesen: 153,8 1.576.700 Ft Csak a bikavadásztatásból kb. 15 millió éves bevétel!! Az eredményesség legfontosabb okai o sok magasles és sózó o a cserkelő úthálózaton kívüli nyugalom o a vadföldek mozaikos elhelyezkedése o A vadföldek helyválasztása: Vadforgókban tradicionális bőgőhelyeken. o A területtől függ, hogy milyen arányban kell vadföldet művelni! 7
Az átlagos nyomsűrűség alakulása 1996-2000. között télen az egyes élőhelyeken. Vadnyomok sűrűsége a hajósszentgyörgyi vadföldek sózóinál és dagonyáinál, 2005. okt-dec. A lokalizációs pontok eloszlása a különböz ő élőhelyi foltok között. Rövidítések magyarázata: v/m: vadföld/m űvelt terület; l/p: legelő/parlag terület; puffer erdő: az erdőbe eső puffer terület, puffer nyílt: nyílt területre eső puffer terület. A növénytermesztés szerkezete o Vadsűrűség o természetes táplálékkészlet o fajspecifikus igények o a térség erdősítései, mezőgazdasági kultúrái o Vadkár o a vadállomány állapota (kondíciós paraméterek, szaporulat trendje! o tárolási lehetőségek, költségek o általános recept nincs 8
Növényféleségek aránya (%) nagyvadas jellegű területeken o Pillangósok (lucerna, herefélék, baltacim, szarvaskerep, nyúlszapuka) 50-60% o Kukorica vagy szudánifű (silózásra) 20-30% o Gabonafélék (rozs, zab) 20-30% o Gyök-gumósok (takarmányrépa, csicsóka) és takarmánykáposzta 5-10% o Aprómagvak (cukorcirok, köles, napraforgó) 3-5% o Természetes táplálékforrást nyújtó vadlegelők (rétek, kaszálók, nyiladékok) 2% Növényféleségek aránya (%) apróvadas jellegű területeken o Pillangósok (lucerna, herefélék, baltacim, szarvaskerep, nyúlszapuka) 10% o Aprómagvak (cukorcirok, köles, napraforgó) 50% o Kukorica (egy részét száron, lefelé lógó csövek!) 30% o Gyök-gumósok (takarmányrépa, csicsóka) 5% o Füveshere 5% AZ APRÓVADAS ÉLŐHELY KIVÁLÓ KÖZEPES GYENGE Mezőgazdasági területek 60 55 40 - kalászos 30 25 20 - kukorica 35 40 30 -pillangós 15 15 10 -egynyári zöldtakarmány 10 15 20 -gyökgumós ésipari növ. 5 5 20 -egyéb 5 0 0 Erdősültterületek 15 20 40 -fenyves, bükkös 0 0 30 -elegyes erdő 65 75 40 -erdősáv 20 15 0 -fasor 10 5 15 -fűzes, nyáras árokpart 5 5 5 Gyümölcs-, szőlő- észöldségterületek 10 15 5 -gyümölcsös 40 50 20 -szőlő 40 40 70 -zöldség 20 10 10 Rét,legelő, fűzes-sásosterületek 10 5 10 Egy adott terület vadföldgazdálkodásának értékelése o A kínált táplálék a vadfajnak megfelelőe? o A kínálat a vadföldön csak a táplálékigény kielégítésére, vagy másra is megfelelő-e? o A kínálat időben megfelelő-e? o A kínálat térben megfelelő-e? -kaszáló 40 50 40 -herefüves legelő 40 30 40 -fűzes-sásos területek 20 20 20 Nádasok,vízelvezető árkok, tavak 5 5 5 9
Apróvadfajok területhasználata és táplálkozási jellemzőik és ezek hatása a vadföldgazdálkodásra Apróvadfajok Mezei nyúl, fácán, fogoly Vadgazdálkodási jelentőségük nagy Gazdasági és vadászati jelentőség 10
Mezei nyúl táplálkozási sajátosságai A mezei nyúl táplálkozási szokásai Kizárólagosan növényevő Tápláléka rendkívül változatos Bizonyos táplálékokat előnyben részesít A mezei nyúl táplálkozási szokásai Táplálékalkotók: Természetes növénytársulások növényei Mezőgazdasági kultúrák károsítása, ha a természetes növénytársulások már nem fedezik a szükségleteiket. A mezei nyúl táplálkozási szokásai - Elsősorban egyszikűeket fogyaszt ősszel, télen, tavasszal (90-100%) Pl.: perje-félék, tarackbúza, csenkeszfélék, rozsnok-félék, ecsetpázsit, rozs, zab, kukorica, búza A mezei nyúl táplálkozási szokásai - Kétszikű növények késő tavasszal, nyáron és kora ősszel (50-60%) Pl.: cickafark, százszorszép, pásztortáska, útifüvek, kúszó boglárka, csillaghúr, pitypang, herefélék, galagonyafajok A mezei nyúl táplálkozási szokásai -Termesztett növények Elsősorban télen fogyasztják a nyulak (80%) Pl.: árpa, búza, káposztarepce 11
A mezei nyúl táplálék-összetétele Németországban 77 növényfaj (elsősorban vad növények) voltak a táplálékukban, hasonló eredményt kaptak Ausztriában és Svédországban is. A legkevesebb fajt a monokultúrás területeken fogyasztották! A kultúrnövények aránya a mezei nyúl táplálékában Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás Élőhely-preferencia a geszti Toldi Vt. területén Élőhely-preferencia a hódmezővásárhelyi Szakszervezeti Vt. területén 12
Az ürülékbogyók eloszlása a különböző élőhelyek között a geszti Toldi Vt. területén Muflon Magyarország SZIE VVT 1992 103 átlag Mezei nyúl Magyarország SZIE VVT 1984 25 átlag 136 maxim um Hollandia Broekhuizen et.al. 1981 29 átlag 72 maxim um A mezei nyúl átlagos mozgáskörzete különböző módszerekkel számolva (kék oszlopok: minimum konvex poligon, lila oszlopok: 95%-os; REBECCA K. és munkatársai 2004) A fácán és a fogoly táplálkozási sajátosságai Fácán A csibék első életheteiben az állati eredetű táplálékok döntőek 1-5 napig kizárólag rovar 5-15 nap: domináns a rovartáplálék 50 nap mint az adult madár Kisméretű, puhavázú rovarok A fehérje hiány jelentős mortalitási faktor A kifejlett fácán fitofág Adult madarak rovartáplálékot elsősorban tavasszal fogyasztanak Táplálék nemek (%) A fácán szárazanyagra vonatkoztatott szezonális táplálék-összetétele mezőgazdasági területeken Magyarországon (n = 777) (FARKAS, 1983) Tavasz Nyár Ősz Tél Összes n=292 n = 136 n = 310 n = 39 N=777 Magvak 82,60 83,14 98,09 98,21 92,52 Zöld növényi rész 9,86 4,48 1,24 1,60 3,90 Növényi anyag 92,46 87,62 99,33 99,81 96,42 Rovarok 6,38 8,48 0,64-2,85 Tojás + csigahéj 0,75 3,62 0,01-0,55 Állati anyag 7,13 12,10 0,64-3,40 Homok, kavics 0,41 0,28 0,03 0,19 0,18 Összes 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 13
Hónap Felnőtt fácánok táplálék-összetételének havi változása Magyarországon (HAVASI ÉS VÁRADI, 1988) Növényi rész Állati rész (%) (%) Január 99,95 0,05 Február 99,98 0,02 Március 99,97 0,03 Április 99,86 0,14 Május 96,23 3,77 Június 94,83 5,17 Július 99,92 0,08 Augusztus 98,40 1,60 Szeptember 99,06 0,94 Október 99,98 0,02 November 100,00 - December 100,00 Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás Fácán Kedvelt növények Gabonafélék, kukorica, bab, borsó Galagonya, kökény, vadrózsa, gyalogbodza Sásfélék, libatop, apró szulák, madár keserűfű, lapulevelű keserűfű, fakómuhar Vadgazda mérnök mesterszak Integrált apróvadgazdálkodás Az élőhely forrásai döntően befolyásolják a táplálékválasztást Fácán Fácán A fészkelőhely választásánál előnyben részesíti a fás, cserjés vegetációt A mezőgazdasági növények közül az őszi vetésű gabonaféléket a rozsot és az őszi búzát választotta Táplálkozó helynek a művelt mezőgazdasági területeket választja Territórium centrumok ritkán esnek mezőgazdasági területekre Téli hóborításos időszakban fontos a nádasok és a fás-cserjés vegetációk szerepe Betakarítási időszakban kedvelt hely a gabonatarló Kedveli a laza, könnyen melegedő homoktalajokat Optimális: változatos, mezőgazdasági táblák, füves területek és fás-cserjés foltok váltakozásából álló élőhely komplex 14
Fácán Anglia Hill 1985 5 átlag 9 maximum 488 maximum Anglia Hill 1988 10 territórium nélküli 5 territoriális Svédország Göransson et.al. 1991 0,017 költés alatt 0,056 nevelés alatt Fogoly Lengyelország Dudzinski 1988 26.4 télen USA Upgren 1969 5 télen USA Schulz 1974 6,4 52,5 6 csapatból USA Weigand 1980 259-500 öreg tojó 750-910 fiatal tojó Dánia Jenkins 1961 > 400 nyílt terepen Anglia Potts 1986 11,8 átlag Fogoly Eredetileg erdős puszták, mocsarasfüves területek lakója Mezőgazdasági kultúra követő fajjá vált Fészkelőhelynek jó kilátást nyújtó szegélyvegetációkat választ: Mezsgyék, út, csatorna és árokpartok, erdőszegélyek, csenderesek, művelt táblák szegélyei (lucerna és gabonatáblák) Németország Döring 1988 2,8-5,8 párba álláskor Fácán Anglia Hill 1985 5 átlag Fogoly A használt terület nagysága 10-30 ha A mozgáskörzet nagysága évközben változik, legkisebb a kotlás és csibenevelés időszakában A csibenevelés időszakában a mozgáskörzet függvénye a hozzáférhető rovartáplálék A mozgáskörzet fedett területen kisebb, mint a nyitotton 9 maximum 488 maximum Anglia Hill 1988 10 territórium nélküli 5 territoriális Svédország Göransson et.al. 1991 0,017 költés alatt 0,056 nevelés alatt Fogoly Lengyelország Dudzinski 1988 26.4 télen USA Upgren 1969 5 télen USA Schulz 1974 6,4 52,5 6 csapatból USA Weigand 1980 259-500 öreg tojó 750-910 fiatal tojó Dánia Jenkins 1961 > 400 nyílt terepen Anglia Potts 1986 11,8 átlag Németország Döring 1988 2,8-5,8 párba álláskor Fogoly Fogoly Mindenevő, az állati és növényi eredetű táplálékaránya szezonálisan változik A csibék első életheteiben döntő az ízeltlábú táplálék Nyár végén, ősszel előbb a termesztett növények magvai, majd a gyommagvak és zöld növényi részek kerülnek előtérbe Növényi táplálékok közül: Pázsitfű, libatop, keserűfű, disznóparéj, kövér porcsin, zöld és fakó muhar, libatop, kakaslábfű, Gyommagvak elsősorban augusztustól szeptemberig Kora tavasszal szórványosan: árvacsalán és tarsókafélék, pásztortáska, tyúkhúr Gabonafélék magjai vetés és aratás idején Adult állatoknál rovartáplálék nyáron gyakori, de mennyisége így jelentősége is kicsi 15
Fogoly Állati eredetűek közül jelentős: Hangya, hangyabáb csibekorban különösen fontos Levéltetvek csibekorban különösen fontos Ormányosbogarak Lucernaböde Gabonafutrinka A fogoly táplálékának alakulása Magyarországon (VERTSE ET AL., 1955) Hónap Növényi Állati n táplálék táplálék Január 37 100,0 - Február 30 100,0 - Március 23 100,0 - Április 22 58,4 41,6 Május 12 36,7 63,3 Június 15 51,1 48,9 Július 5 87,0 13,0 Augusztus 453 88,6 11,4 Szeptember 231 90,1 9,9 Október 106 96,1 3,9 November 38 100,0 - December 35 100,0 Év 1007 81,0 19,0 A gyomnövények magvainak relatív fontossága a fogoly őszi táplálékában (POTTS, 1986) Lucerna bogár lárvája A gyomnövények Azon tanulmányok, amelyekben a foglyok által való 1. 2. 3. Összesen kedveltségük sorrendjében Szulákkeserűfű helyet foglalja el és a porcsin keserűfű 14 3 2 24 Kenderkefű 4-3 7 Fehér libatop és laboda - 8 3 11 Tyúkhúr - 4 3 7 Csibehúr - 2 1 3 Mezei gyöngyköles 1-3 4 Kék búzavirág 1-2 3 Egy egyhetes fogoly begytartalma fűmagvak poloskák Különféle legyek Bogarak hernyók Lepkefajok hernyói Csigák Gímszarvas 16
(Téli) kiegészítő takarmányozás A vadgazdálkodás kiadásainak megoszlása Bács-Kiskun megyében az OVA adatai alapján (1994-2004) Photo: Norbert Bleier Photo: Norbert Bleier Photo: Norbert Bleier Vadföldművelés, vadtakarmányozás céljai Vadállomány minőségének javítása: o Kondíció és a testtömeg fenntartása, növelése o Vadállomány produkciójának, szaporodási sikerének növelése o Táplálékszegény időszakokra való felkészítés, átsegítés ezeken (téli túlélés növelése) o Természetes táplálékforrások minőségi kiegészítése (pl. ásványi anyagok) Kijuttatott takarmány mennyisége gímszarvas létszámra vonatkoztatva, Mo. Vad viselkedésének befolyásolása, koncentrálás, elterelés: o Vadászat, megfigyelés könnyítése o Károkozás csökkentése Mit kéne etetni? Milyen hatása lesz? o Széna, lucerna-árpa pellet, burgonya, répa, törköly stb. o Kevéssé rostos etetve -> hántáskár a közelben nő? o Ha nem elég jó táplálék és mást nem eszik/ehet (függő) -> elpusztulhat o Koncentrálja vadat -> nő rágáskár, taposás vagy elvonja károsított részekről? (vadorzás, betegségek, paraziták terjedése is nő itt) o Dominancia: nem minden egyed szokik oda (20-80%), nem mindegyik ehet (40-80%)-> megszűnik etetés -> domináns, függő egyedek pusztulása! Általános emésztésmorfológia legfontosabb tanulságai azonos minőségű táplálékból a nagyobb állat egységnyi testtömegre vonatkoztatva kevesebb táplálékot igényel nagyobb testű állat gyengébb minőségű táplálékból ugyanannyi tápanyaghoz juthat mint a kisebb testtömegű állat jobb minőségűből nagyobb állat rostosabb táplálékot ehet 17
Emésztésmorfológia és területhasználat o Ivari szegregáció két nem térbeli elkülönülése tehén : jobb minőségű, fehérjében gazdag táplálék bika : nagyobb mennyiségű, de gyengébb táplálék Gímszarvas területhasználata Hajóson rádiótelemetria, 1993-2006 Gímszarvas területhasználata Segesden rádiótelemetria, 2001-2006 HAJÓS ERDŐ 2000 Gímszarvas táplálékösszetétele a segesdi erdőben, 2003-2004 18
HAJÓS MEZŐGAZDASÁG 2000 A hajósi mezőgazdasági terület A gímszarvas által fogyasztott kultúrnövények aránya a hajósi mezőgazdasági területen A gímszarvas által fogyasztott táplálék minősége Rágottság szezonális eloszlása Rágási preferenciák (3 pilisi területre): bükk és a tölgy nem kedvelt! 19
Gímszarvas mozgáskörzetének magterületén dús cserjeszintű foltok Gímnyomok sűrűsége a hajósszentgyörgyi vadföldek környékén Gímhullaték sűrűsége a hajósszentgyörgyi vadföldeken Vadnyomok sűrűsége a hajósszentgyörgyi vadföldek sózóinál és dagonyáinál A vadföldek kínálata 20
Cserjeszint kínálat szezonális menyisége kg/ha Vadföldi növények szerepe a vadföldet használó egyedek táplálékában, Somogy tavasz ősz nyár tél Vadföldi növények szerepe a vadföldet használó egyedek táplálékában, Valkó Almatörköly takarmány szerepe az etetőt használó egyedek táplálékában, Hajóssztgy. május július Takarmány jelenléte az etetőtől különböző távolságokban talált mintákban Kukoricasiló takarmány szerepe az etetőt használó egyedek táplálékában, Valkó. 21
Kiegészítő takarmányozás hatásai o Nem minden állat használja a vadföldet, etet őt, csak akinek mozgáskörzete beleesik (gím: 1200 ha, őz: 200 ha, vaddisznó: néhány ezer ha) o Ezen egyedek sem biztos, hogy folyamatosan (pl. ha elegendő természetes táplálék van) o Általában: o Kiegészítő táplálék nem növeli testtömeget, szaporodóképességet o Agancsminőséget növelheti, de ez függ környezettől (pl. ásványi anyagoktól) o Túlélést növelheti, de csak időben elkezdve, jó minőséget, E mennyiséget adva o Vadkárcsökkentő hatása ellentmondásos ÖSSZEGZÉS Őz, muflon, dám, vaddisznó o Természetes táplálék az alapvető -> élőhelyfejlesztés (cserjeszint!) o Mozaikos élőhely o Minőségi vadtakarmányozás, új lehetőségek (lombszilázsok, paradicsomtörköly) o Mozaikos, változatos vadföldművelés (sávok és keverékek) o Szomszédos területek között együttműködés, nagyobb léptékben összehangolt vadgazdálkodás Őzbakok nyári területhasználata rádiótelemetria, Tiszapüspöki, 2001-2002 ŐZ 22
Őzbakok őszi területhasználata rádiótelemetria, Tiszapüspöki, 2001-2002 Őzbakok mozgáskörzet méretei Tiszapüspöki, 2001-2002 Őzek élőhelyhasználata Őz táplálkozása I. o válogatós, pákosztos - koncentrátum válogató o kis szájméret válogatásra alkalmas o kicsi bendő és recésgyomor o kevés mikroorganizmus rostok emésztése nem hatékony o o gyorsan továbbítódik a tápanyag az oltógyomor és az utóbél hosszabb NYÁRON VÁLOGAT. ÉS TÉLEN? Őz táplálkozása télen II. o Erdei Gödöllői dombvidék Erdősültség:60-70% Erdőállomány: tölgyesek, cseresek, akácosok és fenyvesek K-ÉK-i határa mentén lucerna- és gabonatáblák o Mezei Magyarország D-DK-i részén fás vegetáció: fasorok erdősültség 1%-os nagytáblás, intenzív művelésű mezőgazdálkodás o Átmeneti alföldi terület: Duna-Tisza középső és a Nagyalföld D-i része erdősültsége 10%-os erdők kisebb foltokban a mezőgazdasági táblák mérete kisebb Őz táplálkozása télen III. Erdei élőhely 23
Őz táplálkozása télen IV. Átmeneti élőhely Őz táplálkozása télen V. Mezei élőhely Őz táplálkozása télen VI. Következtetés o Nem keresgettek kiegészítő táplálékforrásokat o fő táplálékukat az elejtési hely közvetlen közelében lévő, legnagyobb tömegben előforduló növények alkotják o télen az őznek takarékoskodni kell energiájával o Nem engedheti meg magának a keresés luxusát Őz táplálkozása télen VII. Következtetés o Télen gazdaságtalan egy-egy ízletesebb növény felkutatása o A táplálék nagy részét alkotó növények minősége azonban alapvetően befolyásolja az adott élőhely őzállománya minőségét is o Az erdei élőhely őzei: kisebbek voltak p minden testméretükben rosszabb kondíciójuk volt Őz táplálkozása nyáron, Tiszapüspöki (Mátrai Katalin) o 77 hullatékminta erdei és a mezőgazdasági területeken gyűjtve gabona betakarítása előtt (F1) (06.11.-07.02.) betakarítása után (F2) (08.06.-08.26.), o Betakarítás előtt: Erdőben főleg fásszárúak, Mg-ban főleg lágyszárú kétszikűek és kultúrfajok o Betakarítás után: Erdőben kiegyenlítettebb lesz Mg-ban lágyszárú csökken, gyümölcs nő Betakarítás után mg-i foltból nem mentek erdőbe!! 24
o Erdőben főleg bodza, akác (+gyümölcs, keserűfű) o Mezőgazdaságban keserűfű és kukorica, napraforgó, repce o Szeder mindkét élőhelyen rendszeres táplálék Őz táplálkozása VIII. Gyakorlat o Tényleg pákosztos?? o helybe kell vinni a jóminőségű, könnyen emészthető, tápanyagdús növényeket o pár 100 m2-es mozaikszerűen elhelyezett vadföldeken, földdarabokon termeszteni o erdősítések foltos elegyítése, fasorok, cserjefoltok kiegészítése, felújítása (bakok territorialitása) tápanyagdús, magas fehérjetartalmú fásszárú növényekkel pl. akác, bodza, kőrisfélék 25
Muflon I. MUFLON Emésztési sajátosságok: tipikus fűevő ( szarvasmarhafélék családja, juh alakú) nagy bendő-recés térfogat, oltógyomor kicsi durvább rostú, ill. magasabb rosttartalmú táplálékot is hasznosítani tudja bendőben sok mikroba más vadfaj számára kevésbé alkalmas táplálékot is emészteni tudja a gyomor- és bélműködés lassú lassan halad át a táplálék az emésztőcsatornán magas fokú táplálékkihasználás ( 90%) Élőhely-igény: Mediterrán származás->délies kitettségű, meleg, sziklás, köves, jó kilátást és ezért idejében való menekülést nyújtó hegyes vidékhez és gyér növényzethez alkalmazkodott A muflon szezonális tápláléka ( 5 %), Gödöllői dombvidék, 1993 Muflon II. A kitettség fontossága A Gödöllői dombvidéken, egy kb. 40 ha-os délies fekvésű táblán 1993-ban lucernát, 2000-ben angol perjét termesztettek A muflonok mindkét évben intenzíven használták a táblát A táplálékban a fásszárú növények aránya hasonló volt mindkét évben (37-42%) 1993-ban a lucerna a táplálék 43%-át, alkotta és a fűfélékből csak 5% volt 2000-ben a táplálék 55%-a fűféléből állt, amelyből 54% volt az angolperje A muflonok nem hagyták ott 2000-ben a kedvez ő kitettségű élőhelyfoltot a teljes vizsgálati területen (400 ha) a délies fekvésű térségekben az egész év folyamán lényegesen magasabb volt a muflonok száma, mint a többi fekvésben. ÉVSZAK NÖVÉNYEK Fásszárúak összesen Tavasz Nyár Ősz Tél 49 51 50 78 Fenyő 14 3 12 44 Meggy-félék 13 5 7 0 Tölgy 9 17 1 15 Lepényfa 1 3 7 0 Akác 1 11 11 7 Juhar 1 8 0 0 Fűz 5 0 2 0 Szeder 1 2 7 5 Egyéb fásszárú (fagyal, bodza) Kétszikűek összesen 4 2 3 7 39 33 42 0 Lucerna 32 27 19 0 Aranyvessző 6 4 2 0 Libatop 0 0 12 0 Peszterce 0 1 5 0 Egyéb kétszik ű 1 1 4 0 Fűfélék összesen 12 16 5 22 Muflon III. Táplálékösszetétel o A muflontáplálékát a vadászterület kedvező, magasan fekvő, délies kitettségű részein található növényzet határozza meg o a muflon jelentős mennyiségű (50-80%) fásszárú növényt is fogyaszt fenyőfélék (erdei és fekete fenyő), a tölgyek és az akác, tavasszal a meggyfélék (kései meggy) muflonnak bármely évszakban lehetősége volt a fásszárúak helyett lágyszárúak választására. 26
Dámszarvas területhasználata Segesd 2005-2006 DÁMSZARVAS Dámszarvas táplálkozása I. o Fűevés felé helyeződő átmeneti táplálkozású Gímszarvashoz képest: o kisebb bendő a testtömeghez képest -> kevesebb füvet kéne ennie DE o Nagyobb metszőfog árkád a testtömeghez képest -> mindez kevéssé szelektív táplálkozást tesz lehetővé (legelés) Dámszarvas táplálkozása II. (Mátrai, 1994). Gödöllői dombvidék, október-november 12 gím, 20 dám, 20 muflon hullaték összetétele Növényfaj gím dám muflon akác, bodza 32 (26,1) 15 (20,2) 18 (20,8) fenyő 0 (0,3) 20 (29,9) 11 (14,8) tölgy 20 (28,9) 1 (3,7) 6 (9,6) kökény 8 (10,6) 1 (1,5) 10 (17,8) szeder 5 (7,0) 11 (21,9) 5 (8,5) Egyéb fás 5 (4,1) 6 (11,8) 8 (9,4) lucerna 18 (21,6) 13 (23,2) 21 (33,2) Egyéb kétszikű 8 (9,0) 18 (20,2) 11 (11,9) Egyszikűek 5 (6,5) 15 (21,9) 11 (16,6) Dámszarvas táplálkozása III. (Mátrai, 1994) o Tehát a 3 faj nem a fő növénycsoportok mentén különült el o Hanem a fogyasztott fásszárú fajok mentén o Anglia, USA: dám fűevő (25-90%), de ezek főleg gyepes területek, kertek, mezőgazdasági területek 27
Vaddisznó I. Emésztésmorfológiai sajátságok: o mindenevő bélcsatornája a növényevőkénél rövidebb, a ragadozókénál hosszabb VADDISZNÓ o gyomra együregű, összetett o vakbele fejlett benne bizonyos szintű baktériumos cellulózbontásos emésztés folyik Élőhely-igény: o Eredetileg vizes, mocsaras élőhelyekhez kötődött o Jelenleg erdő-és nagytáblás mezőgazdasági területeken o Nappali pihenőhely sokszor kukorica és napraforgó táblában Vaddisznó tápláléka I. Vaddisznó tápláléka II. (Gazdag, 2002) o Gyomortartalom vizsgálat 33 egyedből, főleg nyáron mezőgazdasági területen, vagy közelében elejtve o Növényi táplálékok 95%-ban, alapvetően föld feletti részek o A táplálék összetétel diverzitása gyenge 2-3 faj adja 80-85 %-át (búza 75%, majd kukorica 80%) o Állati eredetű gyakori (50%), de kevés (2-3 t%), szú- és cserebogár, giliszta, de apróvad-és csigafogyasztás nincs o Gyümölcs az érési időnek megfelelően és az állati táplálékhoz hasonlóan (0,1-0,5 kg, inkább csemege, pl. szamóca, de alma, körte, szilva is) o Gyakori a friss, egyszikű növény (1-2 t%) o Makk csak a 04. és 10. havi mintákban (0-2 kg) Vaddisznó tápláléka III. Nyugat-Európa (Schley és Roper 2003) o 21 vizsgálat alapján o Mindenevő, de növényi >> állati o 4 fő növényi alkotó: makk, gyökerek, zöld növényi részek, mezőgazdasági termény o Makk (tölgy, bükk, gesztenye), ennek elérhetősége alapvetően meghatározza étrendet!! o Legalább egy E-dús alkotó o Állati: rovarok, giliszta, kisemlősök, nagyobb dögök, de ragadozhat is (kisnyúl, őzgida), madarak (fácán, szalonkafészkek), kétéltűek, hüllők is kisebb mennyiségben, (állati fehérjét makkos évben is fogyaszt!) o Mezőgazdasági termény mindenhol fontos (kukorica (preferált!), rizs, búza, burgonya, répa, Ázsia:kókusz, földimogyoró, cukornád, USA:szőlő) Vaddisznó tápláléka IV. Gyakorlat (Schley és Roper 2003) o Etetés fokozása -> gyökerek és állati táplálék fogyasztása nő o Oka: kukorica gazdag karbohidrátban, de fehérjében szegény o Hasonló hatás jó makkos években o Azaz jó makkos évben, etetett helyen növekedhet a túráskár o De: makkot preferálja kukoricával szemben is! o Állati fehérje kell túléléshez, növekedéshez (fiataloknak főleg) 28
Budapest 2013 - tömegszázalék Budapest 2013 - gyakoriság Budapest 2013 relatív gyakoriság Budapest legfontosabb táplálékforrások tömegszázalék gyakoriság relatív gyakoriság 10%-os fontosságú 5%-os fontosságú 1. pázsit egyszikű növény/bojtos gyökér egyszikű növény/bojtos gyökér egyszikű növény/bojtos gyökér egyszikű növény/bojtos gyökér 2. egyszikű növény/bojtos gyökér makk makk makk makk 3. makk kukorica kukorica kukorica kukorica Vaddisznóhullaték sűrűsége a hajósszentgyörgyi vadföldeken, 2005. okt-dec. 29
30