ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat jogerős év: hó: nap: KÜJ: 103206817 KTJ: --- Iktatószám: 816-13/2015. Hiv. szám: Tárgy: Előadók: dr. Keresztes Ágnes/ Sovánné Nagy Gréte/ Kristóf Andrea Melléklet: Babót, Kő és Homok Kft. Babót I.- kavics kavicsbánya teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata - határozat - HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, mint elsőfokú hatóság (a továbbiakban: Felügyelőség) a KM Kavicstermelő és Szállító Kft. (9431 Fertőd, Mikes Kelemen u. 11.) részére a H-16811-4/2000. számú határozattal kiadott környezetvédelmi engedélyt felülvizsgálva a Kő és Homok Kft. (9351 Babót, Erdősor u. 3.) kérelme alapján a Babót I.-kavics védnevű Babót 08/3 és 08/4 hrsz.-ú ingatlanokon lévő kavicsbányászati tevékenységre környezetvédelmi engedélyt ad az alábbiak szerint: II. Az engedélyes adatai: Az engedélyes neve: Kő és Homok Kft. Székhely: 9351 Babót, Erdősor u. 3. KSH szám: 11794060-0812-113-08 Adószám: 11794060-2-08 KÜJ: 103206817 A tevékenység adatai: Telephely neve: Bányatelek területe: 272 990 m 2 Bányatelek fedőlapja: +120,0 mbf Bányatelek alaplapja: +98,5 mbf A kitermelés kapacitása: 163 000 m 3 /év kavics A bányatelek sarokponti EOV koordinátai: Babót I. - kavics (Babót 08/4 hrsz.-ú ingatlan és a bányatelken kívüli, de a bányaüzemhez tartozó terület 08/3 hrsz.-ú ingatlan) Töréspont EOV Y (m) EOV X (m) 101 502096,00 250672,00 102 501950,00 250856,00 103 501980,00 250880,00 6 502965,97 250994,31 7 502976,20 250936,00 8 502463,62 250532,00 9 502225,90 250502,00 G:\Hatarozatok\2015\816-13.doc
A bányászati tevékenység technológiája: telepítés letakarítás jövesztés (haszonanyag kitermelés) rekultiváció (felhagyás, tájrendezés). Kapcsolódó műveletek: osztályozás, deponálás, rakodás, szállítás. Hatósági előírások: III. 1./ Erős szél esetén az intenzív porképződéssel járó munkafolyamatokat szüneteltetni kell, száraz időszakban pedig a depónia területet és a szállítási útvonalat a porképződés megakadályozása érdekében locsolni szükséges. 2./ Burkolatlan útfelület igénybe vétele esetén a szállító járművek sebességét úgy kell megválasztani, hogy a porképződés minimális legyen. 3./ A munkagépek és szállító járművek műszaki állapotának teljesíteni kell a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.12.) KÖHÉM, valamint a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendeletben előírt követelményeket. 4./ A légszennyezés megelőzését szolgáló intézkedéseket és a fennálló meteorológiai paramétereket üzemnaplóban kell rögzíteni. 5./ A rendkívüli légszennyezést a környezetvédelmi hatóságnak a szennyezés bekövetkeztésekor azonnal be kell jelenteni, a munkavégzést azonnal le kell állítani, és gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról. 6./ A bányászati tevékenység tényleges környezeti zajkibocsátását, a zajvédelmi hatásterület lehatárolásával, a teljes üzemmenet mellett, zajméréssel kell igazolni, az elkészült dokumentációt hatóságunknak az engedély jogerőre emelkedését követő 60 napon belül meg kell küldeni. 7./ Amennyiben a tevékenység tényleges (méréssel alátámasztott) zajvédelmi hatásterülete érint zajvédelmi szempontból védendő épületet, területet a mérési jegyzőkönyvvel egyidejűleg meg kell küldeni a tevékenységre vonatkozó zajkibocsátási határérték kérelmet. 8./ A keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtéséről, valamint engedéllyel rendelkező kezelők részére történő átadásáról gondoskodni kell. (a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. Rendelet 5. (3) bekezdése és a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 31. (2) és (5) bekezdése) 9./ Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, illetve haváriát a kárelhárítás egyidejű megkezdésével a környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. (a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 8. (2) bekezdése) 10./ A hulladékokra vonatkozó nyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettséget külön jogszabály szerint teljesíteni kell. Szakhatósági állásfoglalások: IV. 1./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1242-2/2014/VH. számú szakhatósági állásfoglalása: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) Babót, Kő és -Homok Kft. Babót I. kavicsbánya teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálata engedélyezési eljárásban az engedélykiadásához az alábbi feltételek közlése mellett hozzájárul 1. A bányató vízminőségét és a mederiszapot éves rendszerességgel vizsgálni kell. A vizsgálandó komponensek: a-klorofil, ph, átlátszóság, fajlagos elektromos vezetőképesség, oldott oxigén, oxigén telítettség, BOI 5, KOIcr, NH 4 -N, NO 3 -N, ÖN, P0 4 - P, ÖP. 2. A mintavételezést és vízminták vizsgálatát akkreditált szervezettel kell elvégeztetni. 2
3. A vizsgálati eredményeket az értékelő jelentés részeként évente (január 31-ig) meg kell küldeni az Igazgatóság részére. 4. A bányászati tevékenység felhagyását követően a kialakult bányatóra vízjogi üzemeltetési engedélyt kell beszerezni. 5. A munkavégzés során tilos a talaj és talajvíz káros szennyezéssel történő veszélyeztetése. 6. A munkagépek használata során ügyelni kell arra, hogy azokból kenő és/vagy üzemanyag elfolyás, elcsöpögés ne történjen. 7. Rendkívüli események bekövetkezése esetén a kárelhárítási intézkedéseket azonnal meg kell tenni, azokról írásos dokumentumot kell készíteni, az Igazgatóságot, mint vízvédelmi hatóságot, pedig haladéktalanul értesíteni kell. 2./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/2334-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: A Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása és a T. Cím által csatolt, a - Kappel Gizella okleveles bányamérnök által készített munkaszám nélküli Babót I.- Kavics bányatelken működő külszíni bánya Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata dokumentáció alapján az alábbi talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást adjuk: - A környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadjuk, - A kavicsbánya üzemeltetése során biztosítani kell, hogy a szomszédos termőföldek minőségében negatív irányú változás nem következhet be, a mezőgazdasági tevékenységet nem akadályozhatja. A Talajvédelmi szakhatósági eljárás lefolytatásáért fizetendő 50.000.- Ft (azaz ötvenezer) igazgatási szolgáltatási díjat az ügyfél befizette. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. 3./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/01814-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: A Kő és Homok Kft. (9351 Babót, Erdősor u. 3.) által Babót külterületen üzemeltetett Babót I.-kavics bánya teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatát követő környezetvédelmi engedély kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg. 4./ Babót Község Önkormányzat Jegyzőjének 559-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: A KŐ és HOMOK Kft. (9351 Babót, Erdő sor 3.) Babót I. - kavics védnevű kavicsbánya teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata" ügyében benyújtott dokumentáció jóváhagyásához kikötések nélkül hozzájárulok, ellene kifogást nem emelek. A szakhatósági eljárás kapcsán eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Állásfoglalásom csak az ügy érdemében hozott határozat - illetve ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. 5./ Veszkény Község Önkormányzat Jegyzőjének 15-5/2015. számú szakhatósági állásfoglalása: Veszkény Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, mint az előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóság a Kő és Homok Kft. (9351 Babót, Erdősor u. 3.) részére 3
a szakhatósági hozzájárulásomat megadom. Ezen végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, a döntés csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. A jelen határozattal kiadott környezetvédelmi engedély 2025. május 31. napjáig hatályos. V. VI. A Kő és Homok Kft. (9351 Babót, Erdősor u. 3.) az eljárás lefolytatásáért a 750.000,- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VII. A határozattal szemben, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja 375.000,- Ft, amit az elsőfokú hatóság 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell, az eljárás megindításakor befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásai jelen határozat elleni fellebbezésben támadhatók meg. I N D O K O L Á S A Kő és Homok Kft. (9351 Babót, Erdősor u. 3.) benyújtotta a Felügyelőséghez a 12671-3/2014. számú határozata alapján a Babót I. kavics védnevű kavicsbánya vonatkozásában a teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációját két nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón. A Kő és Homok Kft. (9351 Babót, Erdősor u. 3.) a Hatóság 15400-1/2014. számú végzése alapján befizetett 750.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat, valamint a szakhatóságok eljárási díjait, csatolta az eljárási díjak befizetését igazoló bizonylatokat és teljesítette a 15400-7/2014. számú hiánypótlási végzésében foglaltakat. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (3) bek. a) pontja alapján a Felügyelőség elektronikus úton értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, az eljárással kapcsolatban azonban nem tettek nyilatkozatot. A Felügyelőség a rendelkezésre álló adatok alapján a következő tényállást állapította meg: A KM Kavicstermelő és Szállító Kft. (9431 Fertőd, Mikes Kelemen u. 11.) a H-16811-5/2000. számú határozattal módosított H-16811-4/2000. számú határozattal kiadott környezetvédelmi engedéllyel rendelkezett. Az engedélyezett kavics kitermelés mennyisége 80 000 m 3 /év volt. Ezt az engedélyezett kitermelési mennyiséget a Kő és Homok Kft. (9351 Babót, Erdősor u. 3.) a 2013. év során jelentősen túllépte, a kitermelt mennyiség 163 430 m 3 volt, ezért a Felügyelőség a 12671-3/20014. számon a Kő és Homok Kft.-t (9351 Babót, Erdősor u. 3.) teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat benyújtására kötelezte. A Felügyelőség megállapította a Kő és Homok Kft. (9351 Babót, Erdősor u. 3.) cégkivonata alapján, hogy a Kő és Homok Kft. (9351 Babót, Erdősor u. 3.) jogelődje a KM Kavicstermelő és Szállító Kft. (9431 Fertőd, Mikes Kelemen u. 11.) volt. A Felügyelőség a Kő és Homok Kft. (9351 Babót, Erdősor u. 3.) által benyújtott teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, hulladékgazdálkodási, táj- és természetvédelmi szempontból áttekintette és a benne foglaltak alapján az alábbiakat állapította meg: A bányatelek területe Babót 08/4 hrsz.-ú ingatlan, a bányatelek területe 272 990 m 2. A bányateleken kívüli, de a bányaüzem területéhez tartozó ingatlan 08/3 hrsz.-ú ingatlan, melynek területe 12 480 m 2. Az éves kitermelési mennyiség 163 000 m 3 /év kavics. A bánya kitermelési üzemi tevét 2010. 2017. évire a VBK/2785-2/2013. számon módosított VBK/4153/10/2010. számon a Veszprémi Bányakapitányság határozattal hagyta jóvá. 4
A bányaművelési rendszer felszíni típusú külfejtés. A tevékenység telepítése: A bányatelken jelenleg is folyik a kitermelés, a telepítési munkálatokat már korábban elvégezték. A tevékenység végzése: A bányászati tevékenység letakarítás, kitermelés, osztályozás, deponálás, szállítás munkafolyamatokból áll. Letakarítás: a letakarítást még ~ 16 hektáron kell elvégezni. A letakarítást homlokrakodóval végzik. Jövesztés: a kavics kitermelése víz alól történik. A jövesztést a bányatóra telepített úszókotróval végzik. Alkalmazott gépek eszközök: 1 db úszókotró, 1 db gumikerekes homlokrakodó, 1 db osztályozómű, 1 db szivattyú. A bányászati tevékenységet nappali időszakban végzik. Felhagyás, rekultiváció: A már üzemelő bányára vonatkozó újrahasznosítási tervet a Sopron Járási és Városi Földhivatal Kapuvári Kirendeltsége 1979-ben jóváhagyta, a jóváhagyott újrahasznosítási cél a bányatavak horgásztóként való hasznosítása. A tájrendezési munkák ütemezése a mindenkori műszaki üzemi tervekben folyamatosan történik, a termelés előrehaladásával a visszamaradt terület tájrendezését folyamatosan végzik. A rekultivációt követően a táj esztétikailag is rendezett képet fog mutatni, és illeszkedik a környező tájba. A felhagyás a telepítés során elhelyezett mobil épületek elszállításával, a sorompó és táblák felszedésével fejeződik be. Havária: A gépek, járművek meghibásodása, esetén veszélyes hulladékok képződése várható: ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok (130205*), veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek (170503*). Havária esetén a kármentesítés azonnali megkezdésével a szennyezés lehatárolásával lokalizálható és felszámolható. Kapcsolódó tevékenységek: osztályozás, rakodás, raktározás, tárolás és szállítás Osztályozás: Az osztályozómű villamos meghajtású. A kavics szemnagyság szerinti osztályozása késes mosóberendezésen és állványra szerelt 3 szintű rezgő válogató berendezésen történik. Rakodás: az osztályozott készterméket az osztályozói készlettérről homlokrakodóval a vevők gépjárműveire rakják, és mérlegelés után a vevők járművei az úti céljuknak megfelelő helyre szállítják el a kavicsot és homokot. Tárolás: a letermelt humuszos talajt és meddőanyagot elkülönülten külön depóniában és a bányatelek határvonala mentén, a védősávban tárolják. Az osztályozó készletterein külön depóniákban tárolják a szemnagyság szerint osztályozott készterméket. Szállítás: a bányaüzemből történő kiszállítás a Babót 08/07 hrsz.-ú külterületi utat, a 8516 jelű Veszkény- Babót összekötő út külterületi szakaszát és a 85. számú főutat érinti. A bányászati tevékenység hatásterülete által érintett ingatlanok: Babót: 08/1, 06/1, 06/2, 06/3, 06/4, 06/5, 06/6, 06/7, 06/8, 06/9, 06/10, 06/11, 06/12, 06/14, 016/21, 0210/1, 0210/2, 0210/3, 0210/6, 012/13, 014/1, 0210/9, 016/6, 014/2, 06/21, 012/14, 0210/7, 0210/8, 0210/10, 06/20, 013, 015, 0209, 0244/3, 06/23, 06/22, 0185, 011, 0210/11 hrsz.-ú ingatlanok. Veszkény: 028/5, 028/9, 028/6, 028/10, 028/14 hrsz.-ú ingatlanok. Környezeti igénybevételek: Levegőtisztaság-védelmi szempontból Babót I.- kavics bányatelek, Babót község 08/3 és 08/4 helyrajzi számú külterületi ingatlanokon helyezkedik el. A bányatelek területe a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete alapján a 10. számú légszennyezettségi zónába tartozik. A bánya környezetében javarészt mezőgazdasági területek és egyéb bányaüzemek találhatók. A telepítés már megtörtén a korábbi években. A bányászati tevékenység végzése során a munkagépek (úszókotró, gumikerekes homlokrakodó, osztályozómű) és szállítójárművek kipufogógáza által okozott légszennyező hatással lehet számolni. Az ásványvagyont külszíni fejtéssel víz alóli jövesztéssel termelik ki, szállópor az anyagmozgatás során történő 5
porfelverésből keletkezik. A levegővédelmi hatásterület nitrogén- oxidok esetében 31 méter, szálló porra a forrástól számított 135 m sugarú körrel lehatárolható, mely lakóingatlant nem érint. A kavicsbánya területe a legközelebbi lakót területtől 419 méter távolságra található a Veszkény, Fő út 173. számú lakóingatlan, a még le nem takarított terület szélétől. Az osztályozómű szélétől a legközelebbi lakót terület széle a Babót, Dózsa utcai házak kert vége, melyek 492 méter távolságra helyezkednek el. A termék elszállításakor a levegőterhelés a szállítási útvonalakra korlátozódik. A bányaüzemből történő kiszállítás a 85. sz. főút külterületi szakaszát érinti, egyébként földutakon történik, a kitermelt kavicsot és töltésanyagot fele-fele arányban Kapuvár valamint Csorna irányába szállítják el. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 26. (4) alapján a Hatóság a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó diffúz légszennyező források közül azok üzemeltetőjét, amellyel szemben hatósági intézkedés szükséges, a forrás bejelentésére kötelezi. Ezen bejelentésre kötelezett diffúz légszennyező forrás működtetéséhez engedély szükséges. Az előírásokat a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. -a alapján tette meg a Felügyelőség: Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. A légszennyező anyagok egészségügyi és tervezési határértékeit a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja és a 2. melléklet határozza meg. A hatásterület meghatározását a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. 14. pontja tartalmazza. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból A zajvédelmi munkarész készítőjének szakértői jogosultságát vizsgáltuk, a szakértői jogosultság igazolását a dokumentációhoz becsatolták. A bányászati tevékenység végzése során a munkagépek (úszókotró, homlokrakodó, osztályozómű, szivattyú) és a szállítójárművek, tehergépkocsik zajkibocsátásával lehet számolni. A bányában a kitermelési és rakodási, szállítási tevékenységet nappali időszakban végzik. A tevékenység számítással lehatárolt zajvédelmi hatásterülete nem érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet, így a környezeti zaj és rezgés elleni védelemről szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. (3) bekezdése alapján a tevékenységnek nem kell rendelkeznie zajkibocsátási határértékkel. A bányászati tevékenységhez kapcsolódó szállítási tevékenység a Babót 08/07 hrsz.-ú külterületi utat, a 8516. jelű Veszkény-Babót összekötő út külterületi szakaszát és a 85. számú főutat érinti. A zajszint változás, az érintett utakon nem éri el a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 7. (1) szerinti 3 db-es mértéket. A felhagyás során (tájrendezés) a környezeti zajkibocsátás közel azonos az üzemelési tevékenység esetében várható zajkibocsátás nagyságával. A zajvédelmi hatásterület a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdése, valamint a 6. (1) bekezdése alapján került lehatárolásra számítással. A területfelhasználási kategóriák az érintett Babót Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2007. (IV. 16.) önk. rendelettel módosított 10/2000. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete Babót helyi építési szabályzata és szabályozási terve, valamint Veszkény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2009. (XI. 30.) önk. rendelettel módosított 11/2006. (VII. 12.) önkormányzati rendelete Veszkény helyi építési szabályzata és szabályozási terve alapján kerültek megállapításra. Az előírásokban kért zajmérést és a mérésről a dokumentációt a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 3. (3) bekezdése alapján, valamint a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 4. számú és 5. számú melléklete szerint kell elvégezni, elkészíteni. A zajkibocsátási határérték kérelmet a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdés alapján kell benyújtani és 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. és 2. számú melléklete szerinti tartalommal kell elkészíteni. 6
Hulladékgazdálkodási szempontból Jelentős hulladékképződéssel, a létesítés, üzemelés, illetve felhagyás során nem kell számolni. A létesítés során a letermelt humuszos talajt a helyszínen deponálják, majd a tereprendezés során felhasználják. A bányászati tevékenység folytatása: A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtése és további kezelése megoldott, az anyagfelhasználást nyomon követik. A gépek berendezések javítását, karbantartását telephelyen tervezik elvégezni. Az üzemelés során keletkező hulladékok megnevezése és becsült éves mennyisége: Megnevezés hulladékkód ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, 130205* hajtómű- és kenőolajok veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, 150202* szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat Veszélyes anyagokat tartalmazó csomagolási hulladékok 15 01 10* Olajszűrő 16 01 07* Fékfolyadék 16 01 13* Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési 20 03 01 hulladékot is Veszélyes hulladék keletkezhet, munkagépek esetleges a bánya területén lévő műhelyben történő javítása karbantartásából, berendezések üzem közbeni esetleges üzemanyag, kenőanyag szivárgásából. A keletkező veszélyes hulladékot a javítás és karbantartás után azonnal a szakszerviz, szolgáltatás keretében zárt fém tartályban elszállítja a helyszínről. A kommunális hulladékokat zárt konténerekben gyűjtik, átadása a közszolgáltatónak történik. Havária gépek, járművek meghibásodása, esetén veszélyes hulladékok képződése várható: ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok (130205*), veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek (170503*). Havária esetén a kármentesítés azonnali megkezdésével a szennyezés lehatárolásával lokalizálható és felszámolható. A jóváhagyott újrahasznosítási cél a bányatavak horgász tóként való hasznosítása. A felhagyás során tájrendezési munkálatok történnek, üzemszerű hulladékképződéssel nem számolnak. Természet- és tájvédelmi szempontból A beruházással érintett terület országosan nem védett, nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózat övezeteinek. Tárgyi tevékenység a dokumentáció alapján a táj- és természetvédelem érdekeit nem sérti sem a létesítés, sem a megvalósítás, sem a felhagyás során. A Felügyelőség a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33., illetve az 5. számú melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1242-2/2014/VH. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 15400-4/2014 számon megkereste az Igazgatóságot Babót, Kő és -Homok Kft. Babót I.-kavics védnevű bánya teljes körű környezetvédelmi engedély módosítására irányuló engedélyezési eljárásban az előzetes vizsgálati eljárás során szükséges szakhatósági állásfoglalás megadása iránt. A hatóság a mellékletként megküldött engedélyezési dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízgazdálkodási szempontokból az alábbi megállapításokat teszi: A terület nem fekszik sem működő, sem távlati ivóvízbázis hidrogeológiai védőövezetén belül. A bánya területe az érzékeny területek közé sorolható be. 7
Legközelebbi kijelölt ivóvízbázis a kapuvári, a bánya az 50 éves elérési idő határvonalától 1,6 km-re található. A bányához legközelebb található csatorna a Gyepszegési csatorna a déli oldalon, védőpillér kijelölése szükségtelen. A tevékenység során a bányagödör méretének megfelelő nagyságú bányató fog kialakulni. A tájrendezés célja horgásztó végleges, engedélyezett módon történő kialakítása. A területen vízellátás nincs és nem is lesz biztosítva, a kézmosáshoz vizet szállítanak ki a telephelyre. A dolgozók ellátása szociális konténerben lesz biztosítva, a tevékenység során tehát nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz keletkezik, melyet a kapuvári szennyvíztisztító telepre szállítanak. Csapadékvíz elvezető rendszer nem kerül kialakításra, a csapadékvíz a bányagödörben, illetve a bányaterület többi részén egyaránt a földtani közegbe szivárog. Felhívjuk a figyelmet, hogy a bányászat befejezését követően a visszamaradt bányatóra vízjogi üzemeltetési engedélyt kell beszerezni hatóságunktól A Vízügyi Hatóság fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. (9) bekezdés zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. Szakhatósági jogkörünket a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. Rendelet 33. -a, illetve 5. sz. melléklete állapítja meg. illetékessége a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendeleten alapul. A hatóság állásfoglalását a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet 14. szerinti 30 napos ügyintézési határidőn belül adta meg. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/2334-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Az Észak- dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) fent hivatkozott számú ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, tárgyi környezetvédelmi felülvizsgálati engedélyezési eljárás során, állásfoglalásának beszerzése céljából. A megkereséshez mellékelt Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt a Babót 1,- Kavics" bányatelken működő külszíni bánya tevékenységéről talajvédelmi szempontból megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy: - A kavicsbánya működése a Babót 08/3 és 08/4 hrsz.- ú, kivett művelési- ágú ingatlanokon történik, - A felülvizsgálati dokumentációban rögzített vizsgálati eredmények alapján a telep működése a szomszédos termőföldek minőségében negatív irányú változást nem idézett elő, - A kavicsbánya termőföldnek minősülő ingatlanokkal közvetlenül határos, - A kavicsbánya működtetését úgy keli végezni, hogy a környező termőföldek minőségében negatív irányú változás nem történhet. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság a rendelkező rész szerinti kikötések közlése melletti állásfoglalást alakított ki a tárgyi teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati engedélyezési eljárás során. Jelen szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. (Két.) 22. (1) bek., a 44. (1) bek., a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX tv. 1. (1) bek., a 31. (1) bekezdés b) pont, 43., 44., a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. 5. melléklet, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelete 17. (1) bekezdésén alapul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/01814-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a Kő és Homok Kft. (9351 Babót, Erdősor u. 3.) kérelme alapján teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat ügyében, hivatkozott számon 8
megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33., illetve 5. számú melléklete alapján. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez megküldött felülvizsgálati dokumentáció tartalma alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági ügyintézési határidő: 15 nap ) a tényleges ügyintézési idő: 3 nap. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettem figyelembe: - a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, - a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV.10.) EüM. rendelet, - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet. Hatóságom hatáskörét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdése és 5. számú melléklete, illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. (1) és 2. (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 4. (2) bekezdése állapítja meg. Babót Község Önkormányzat Jegyzőjének 559-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A KŐ és HOMOK Kft. kérelmére eljárás indult az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél tárgyi ügyben. Az érdemi döntésre jogosult hatóságtól szakhatósági megkeresés érkezett hatóságomhoz. A tárgyi ügyben szakhatósági állásfoglalásomat megadom, mert a tervezett fejlesztés Babót Község Önkormányzata Képviselő- testületének a fák védetté nyilvánításáról szóló 10/1994. (VIII. 1.) önkormányzati rendeletében, a településképet meghatározó épületek, építmények védelméről szóló 13/2011. (IX. 19.) önkormányzati rendeletében, valamint a helyi építési szabályzatról szóló 10/2000. (VIII. 28.) önkormányzati rendeletében meghatározott helyi környezet- és természetvédelmi előírásoknak megfelel. Az eljárás során eljárási illetékfizetési kötelezettség nem merült fel. Döntésemet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 33. (1) bekezdése, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. (6) bekezdése és 45/A. (2) bekezdése alapján hoztam meg. Az önálló fellebbezést a Ket. 44. (9) bekezdése alapján zártam ki. Hatásköröm Kr. fent hivatkozott -án, illetékességem ugyanezen jogszabály 5. melléklete 7. pontján alapul. Veszkény Község Önkormányzat Jegyzőjének 15-5/2015. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) a Kő és Homok Kft. (9351 Babót, Erdősor u. 3.) kérelmére a Babót I. kavics védnevű kavicsbánya vonatkozásában teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati eljárást folytat, ezért szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából megkereste hatóságomat. A szakhatósági nyilatkozatom megadása során megvizsgáltam a település vonatkozó rendeleteiben leírtakat. Megállapítottam, hogy a Babót, Kő és Homok Kft. Babót I.-kavics kavicsbánya tevékenysége nem ütközik a vonatkozó jogszabályi előírásokba, ezért a szakhatósági állásfoglalásomat kikötés nélkül megadtam. Jelen végzést a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet, illetve a vonatkozó önkormányzati rendeletek alapján hoztam meg. Hatáskörömet és illetékességemet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet5. sz. melléklete 7. pontja biztosítja. A fellebbezést a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 44. (9) bekezdése alapján zártam ki. 9
A nyilvánosság bevonása érdekében a Felügyelőség az eljárás megindulásáról és a közmeghallgatásról közleményt tett közzé a honlapján, illetve az ügyfélszolgálati irodájában, és kifüggesztés céljából megküldte a Babót és Veszkény Községek Jegyzői részére. A Felügyelőség 2015. január 29-én közmeghallgatást tartott a Felügyelőség ügyfélszolgálati tárgyalójában. A közmeghallgatáson a lakosság részéről érdeklődő nem jelent meg. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon kívül az alábbiakon alapul. A Felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 11. (3) bekezdése alapján lefolytatott felülvizsgálat keretében, a tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak ismeretében, a rendelkező részben foglaltak szerint környezetvédelmi engedélyt adott a már hivatkozott jogszabályi rendelkezések, a fent megállapított tényállás, a szakhatósági állásfoglalások, valamint a R. 10. (4) bekezdése alapján. A Felügyelőség környezetvédelmi engedély érvényességi idejét a Rendelet 11. (1) bekezdés a.) pontja alapján határozta meg. A Felügyelőség az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 97. -a alapján tájékoztatta, a fellebbezés jogát a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése biztosítja. Az eljáró hatóság a fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. (1) bekezdés dd) pontján alapul. Az eljáró hatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét ugyanezen rendelet 1. sz. melléklet IV. pont 1. A) d) alpontja határozza meg. Győr, 2015. 03. 31. Dr. Buday Zsolt s.k. igazgató 10