Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok



Hasonló dokumentumok
Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében

A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági vizsgálata

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet

NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN

Fenntartható technológiák a haltermelésben a SustainAqua projekt magyar esettanulmányai

Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57.

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME

A halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon

Fenntartható technológiák a haltermelésben a SustainAqua projekt külföldi esettanulmányai

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben

Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni

A HALASTAVI AGRÁR- MAGAS TERMÉSZETI ÉRTÉKŰ VIZES ÉLŐHELYEK MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE CÉLPROGRAM

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek

A fenntartható akvakultúra

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

Elemi csapásból hozzáadott érték

A klímaváltozás kihívásai az agrár-vízgazdálkodásban: halászat, öntözés és rizstermesztés

Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

2. A fenntarthatóság fogalma az akvakultúrában

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei

Kárpát-medencei Magyar Energetikai Szakemberek XXII. Szimpóziuma (MESZ 2018) Magyarország energiafelhasználásának elemzése etanol ekvivalens alapján

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon

A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN

Nitrogén és foszfor eltávolítás folyamatának optimalizálása az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2016-ban

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

A8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében

A szennyvíztisztítás üzemeltetési költségeinek csökkentése - oxigén beviteli hatékonyság értékelésének módszere

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2017-ben

Intenzív haltermelő telep elfolyóvizének kezelése létesített vizes élőhelyi rendszerekben

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben

A megújuló energiatermelésből származó üzemanyagok piaca és szabályozása hazánkban

2. Junior szimpózium december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

A tógazdasági haltermelés környezeti hatásainak felmérése

Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska

A SEE-REUSE projekt termékei

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

AZ AKVAKULTÚRA ÁGAZAT JELENLEGI HELYZETE, EREDMÉNYEI ÉS JÖVŐBELI PERSPEKTÍVÁI MAGYARORSZÁGON

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség

Témavezet k: Dr. Pócsi László C.Sc. Dr. Váradi László Ph.D. DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

Biogáz konferencia Renexpo

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

Európai Halászati Alapból nyújtandó támogatások összefoglalása (26/2009. FVM rendelet)

A tanulmány jelige: Befogadók terhelésének csökkentése multifunkcionális termelési, vízkezelési és vízhasznosítási technológiák kombinációjával

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Csiha Imre Dr. Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes NAIK ERTI Püspökladány

Vajai László, Bardócz Tamás

Intenzív haltenyésztés bemutatása

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, május 30.

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

Egy energia farm példája

Lehetőségek és kihívások a tógazdasági haltermelésben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Halászafejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:77-85 ISBN: HAKI Kivonat

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?

Tápanyag-visszatartás és eltávolítás vizsgálata egy integrált tavi rendszerben

A HALTAKARMÁNYOZÁS JELENLEGI ÉS JÖVŐBENI HELYZETE

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.

A szántóföldtől az asztalig TÁMOP 4.2.1/B. szló egyetemi docens részprojekt felelős TÁMOP 4.2.1/B Konferencia 2011.november 24.

Biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

Az Effektív Mikroorganizmusok (EM) hatása a halastavi környezetre

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Hulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN

Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

EEA Grants Norway Grants

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

Szennyezett területeken biofinomításra alkalmas növényi alapanyagok előállításának életciklus vizsgálata

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató

Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Átírás:

Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Kerepeczki Éva, Gál Dénes, Kosáros Tünde, Hegedűs Réka és Pekár Ferenc Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Magyar esettanulmányok Magyar esettanulmányok: Intenzív-extenzív kombinált haltermelő rendszer (IES) Új tavi haltermelési gyakorlat fejlesztése a ragadozó halak termelésének növelése érdekében A haltermelés tápanyag-hasznosításának növelése Létesített vizes élőhelyi rendszer (ACS) Vízkezelő rendszer A hulladék tápanyagok hasznosítása: Haltermelés Energianövény termelés

Létesített vizes élőhelyi rendszer

Létesített vizes élőhelyi rendszer (ACS) Átalakítás, építés 2000-2001 Kísérletek 2001-től folyamatosan SustainAqua projekt keretében: 2007-2008 Hatékony tápanyag visszatartás: Vízkezelés részletes vizsgálata Értékes melléktermékek előállítása: Új növényfajok tesztelése Energiafűz Olasz nád Tamariska (sótűrő faj, nátrium eltávolítás)

Átfolyóvizes afrikai harcsa telep Az átfolyóvizes haltermelő telepek nagy vízmennyiséget használnak, jelentős a vízcsere magas fehérjetartalmú tápot alkalmaznak, mely nagy térfogatú elfolyóvíz- kibocsátást eredményez: 1200 m 3 /nap, 300 tonna éves kapacitás esetén Komoly nitrogén és foszforterhelést okoz a befogadó víztestben Paraméter C (mg/l) terhelés (kg/nap) Összes só 714 857 KOI 200 239 Ammónium N 18.7 22.4 Összes szerves N 11.6 13.9 Összes N 29.7 35.6 Ortofoszfát P 1.37 1.64 Összes P 2.90 3.48 Szerves lebegőanyag 114 137

A alrendszer(1,1ha) Subsystem A B Subsystem alrendszer B (0,4 ha) A_ST 3072 m 2 B_ST 1387 m 2 A_FI 3072 m 2 B_FI 1380 m 2 B_SA B_AR 683 m 2 683 m 2 A_PH 2288m 2 A_TY 2728m 2 B_SAi B_TAi 683 m 2 683 m 2 Intenzív Flow-through African haltermelő catfish farm telep Stabilizációs tó Stabilisation pond Fishpond Halastó Macrophyte pond Irrigated area Vízinövényes tó Öntözött terület

Létesített vizes élőhelyi rendszer Stabilizációs tó

Halastó

Nádas tó

Fűz ültetvény

Tamariska ültetvény

Működési paraméterek: Feltöltés tavasszal Körös vízzel Polikultúrás haltelepítés Takarmányozás nélkül Stabilizációs tó: levegőztetés, friss víz bevezetés Lehalászás novemberben Növények aratása tél-kora tavasz

Haltelepítés: 1000 kg/ha Halfaj arány (%) átlagtömeg (g) Nettó hozam: 1200 kg/ha Ponty (kétnyaras) Ponty (egynyaras) 35 150-300 - 50 Fehér busa 50 50-200 Amur 15 50-200

Növények 40 t/ha Hasznosítás: fűtőanyag szigetelőanyag Tó Öntözött terület gyékény + - nád + - biogáz bioetanol alapanyag olasz nád - - energiafűz - + tamariska - ±

Nitrogén eltávolítás Foszfor eltávolítás Szerves lebegőanyag eltávolítás KOI eltávolítás Vízhőmérséklet kg/ha/nap 10-15 C 2,96 0,36 19,5 19,0 15-20 C 5,71 0,37 18,7 30,9 20-25 C 7,41 0,75 37,7 44,5 átlag 90-94% 73-84% 71-88

Tisztítási kapacitás: nitrogén 1300 kg/ha/év foszfor 130 kg/ha/év szerves szén 3000 kg/ha/év A melléktermékekben a bekerült összes nitrogén közel 6%-a (hal: 0,8%, növényben: 5%) foszfor 10%-a hasznosult (hal: 1,4%, növényben: 9%) Pozitív energiamérleg Energia felhasználás: 63 000 MJ (97% elektromos, 3% üzemanyag) Energia termelés: 360 000 MJ energia növényekben

Javasolt vízkezelő rendszer harcsa telep terület: 12 ha 3,5:2:1 a stabilizációs tó, halastó, vízinövényes tó egymáshoz viszonyított területarány Stabilizációs tó terület:2,2 ha mélység:1,2 m Stabilizációs tó terület:2,2 ha mélység:1,2 m Halastó terület: 3,7 ha mélység: 1,2 m Stabilizációs tó terület:2,2 ha mélység:1,2 m Vízinövényes tó terület: 1,8 ha mélység: 0,5 m

Kritikus tényezők: Halastavak oxigénpótlása korlátozott fotoszintézis esetén (borús idő) Ammónia felhalmozódás megelőzése Zooplankton túlszaporodás megelőzése, kezelése Békalencse eltávolítása Üledék felhalmozódás, foszfor felhalmozódás

Előnyök: megfelelő hatásfokú tápanyag és lebegőanyag eltávolítás megújuló energiaforrások használata alacsony működési költség kiegészítő haltermelés Járulékos növényi biomassza termelés élőhely teremtés (madarak, emlősök, stb.)

Korlátok: alacsony hőmérsékleten alacsonyabb hatékonyság nagy területigény a rendszer működésének folyamatos ellenőrzése a túlterhelés elkerülése érdekében

További információ Bővebb információ elérhető: www.sustainaqua.org vagy hamarosan: www.haki.hu honlapon E-mail: kerepecz@haki.hu KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!