Pályaszocializáció Dr. Molnár Regina SZTE ÁOK Népegészségtani Intézet regina.molnar.mail@gmail.com
Vázlat A laikusból orvossá válás folyamata, a rejtett tanterv szerepe A példaképek hatása a pályaszocializációban Orvosi karriermodellek és karriertervezés Kiégési szindróma és tünetei Szervezeti és egyéni kiégés-megelőzési módszerek
A pályaszocializáció jelentősége Befolyásolja a hallgatók hozzáállását Segítségnyújtás az útkeresésben Realitások megismerése Laikus idealizmus konfliktusmentes átformálódása
Szocializáció Interdiszciplináris fogalom (szociológia, pszichológia, biológia, pszichiátria) Értékek, normák, viselkedési minták elsajátítása Biológiai lény társadalmi lény Egész életen át tartó folyamat Elsődleges szocializáció: család Másodlagos szocializáció: szakma, hivatás elsajátítása
Pályaszocializáció Merton Szerepelmélet: tanulási folyamat elméleti, gyakorlati tudás; viselkedési minták elsajátítása A hallgatók konkrét tudást, ismereteket, készségeket, viselkedési mintákat, beállítódást és értékeket sajátítanak el és tanulnak meg kreatívan kombinálni, úgy hogy motiváltak és készek legyenek arra, hogy az orvosi szerepet professzionálisan és társadalmilag jóváhagyott módon gyakorolhassák. E szocializációs folyamat legfontosabb - nem kizárólagos- intézménye az egyetem
Pályaszocializáció Bourdieau Habituselmélet: érték- és normarendszer megismerése, azonosulás Be kell illeszkedni az orvosi társadalom belső rendjébe, laikusokkal való viselkedés módozatainak megtanulása, gyógyítással együtt járó bizonytalanság kezelése Folyamat, mely során az orvostanhallgató egyfelől megismeri az orvostársadalom sajátos értékeit, magatartásszabályait, szereprendszerét, másfelől azonosul azokkal Egyetemen direkt és indirekt módon is alakítják a hallgatók személyiségét
Pályaszocializáció Becker Laikus beállítódás szakmai attitűddé alakulása Idealizmus Cinizmus
Jelenleg Direkt szocializáció Gyorsan fejlődik, átalakul Indirekt: Pályázatok, projektek, szabadon választható képzések, minőségbiztosítás, hallgatói visszajelzés Mit is képzünk? Orvost vagy diplomás szakembert? Milyen orvost? Technikai szakembert vagy empatikus gyógyítót? Külföldnek vagy Magyarországnak? A társadalom, a beteg, az orvos, vagy az egészségügy elvárásainak feleljen-e meg egy orvos?
Orvosi pályaszocializáció területei Direkt szocializáció Konkrét ismeretek előadások, gyakorlatok keretében Óriási anyagmennyiség, elméleti túlsúly Hallgatói elégedetlenség Gyakorlati felkészületlenség Kezdő orvosok inkompetencia érzése Magatartástudományok háttérszerepe Kreditekben meghatározott Indirekt szocializáció rejtett tanterv Nemek szerinti szocializáció Hivatásszemélyiség (Bagdy Emőke)
Rejtett tanterv (hidden, indirekt, másodlagos) Beállítódásokat, magatartási mintákat, viselkedési elemeket sajátítanak el a tanárokkal, idősebb orvosokkal, hallgató társakkal, betegekkel folytatott kapcsolataik úgymond melléktermékeként. E folyamatban az orvostanhallgató professzionális orvossá válik és elsajátítja az orvosokra jellemző sajátos életstílust is (Merton). Ezen rejtett tanterv fő célja a kívánatos magatartást beépíteni a hallgatók személyiségébe. Üzenet Elképzelések formálódása: ki a jó orvos Orvosi identitás kialakítása
Rejtett tanterv Története 1. Ismeretlen jelenség 2. Felfedezik, értelmezik (Mo: 1980-as évek, DOTE) 3. Tervezik, fejlesztik, direkt folyamattá válik 4. Protokollok, stratégiai tervek, kompetenciák kialakítása
Rejtett tanterv eszközei Tantárgyi struktúra speciális jellege Sajátos tér és időszervezés Szakmai nyelv használata Orvosképzés kizárólag nappali tagozaton történik, így a rejtett tanterv minden hallgatóra hatást gyakorol, megnehezíti a külsősökkel való kapcsolattartást, így a hallgatók számára könnyebben dominánssá válik az orvostársadalom norma és értékrendszere. Fehér köpeny Különleges gyakorlatok Szeparált képzés
Nemek szerinti szocializáció A pálya elnőiesedése Nők példaképe: Florence Nightingale Férfiak példaképe: supermen Speciális kurzusok nőknek Nők férfi hivatásbeli szerepben
Hivatásszemélyiség A személyiség a hivatásra tehát megérik, de érlelhető, alkalmassá is tehető, ezért beszélhetünk hivatásszemélyiségről. Pályaalkalmasság?
Anticipatív szocializáció A külső kényszeren alapuló szereptanulás csupán rövid ideig, a képzés elején jellemző. A releváns, képzésért felelős személyek szakmai szocializációban a specifikumot az elkötelezettség kialakításában, az önszabályozáson alapuló normatív szocializációban látják. A résztvevők állandóan próbálgatják jövőbeli szerepeiket, találkoznak betegekkel, megelőlegezik maguknak az orvosi magatartást. Ebben a szakaszban fontosak a modellként szolgáló orvosok, valamint a laikusokkal való találkozások, melyekben a hallgatót egyértelműen orvosi szerepbe kényszerítik, orvosi tanácsot kérve tőle, előlegezve számukra természetesen az orvosi szerep gyakorlásával járó privilégiumokat is. A vizsgáktól való félelem helyett a szakmai útkeresés, érdeklődés kell /ene/, hogy motiválja a tanulást.
Hivatás jellemzői o Erkölcsi értékek o Elhivatottság o Szakmai autoritás o Szaktudás o Monopolhelyzet o Korlátozott versengés o Autonómia
Deprofesszionalizáció Az orvosi hivatás hagyományos formájának (egyszemélyes gyógyítás) alapvető megváltozását, a hivatás klasszikus értékeinek feladását, a gyógyítók és betegek elégedetlenségét jelenti.
Jellemzői az orvosi hivatás autonómiájának csökkenése a gyógyítás elszemélytelenedésében orvosok nyomasztó pszichés megterhelésében a hivatásbeli, erkölcsi értékek erodálódásában az orvoslás egyre inkább veszít hivatás jellegéből és közelít más polgári foglalkozásokhoz Az orvoslás napjainkban is az egyik legmagasabb presztízsű és legtöbb privilégiummal rendelkező hivatás maradt annak ellenére, hogy megfogyatkoztak privilégiumai, és csökkent a távolság az orvoslás és más magas presztízsű szakmák között.
A deprofesszionalizációt kiváltó tényezők A tudományok és az orvosi technológia robbanásszerű fejlődése Tömeges egészségügyi ellátás A költséghatékonyság dominanciája A hálapénz intézménye A konkurencia A bizonyítékokon alapuló gyógyítás Fogyasztói igények megjelenése Orvosok elvárásai: controllable lifestyle
Új jelenségek az orvoslásban Rendszerváltást követően a piaci szféra kiszélesedése Felsőoktatási reformok tudásbővítés Orvoshiány Elhelyezkedés differenciálódása Elvándorlás Fogyasztói elvárások megjelenése Egészség- és szépségkultusz Orvosok új elvárásai Feminizálódás
Példaképek Családtagok Orvosok Média befolyásoló szerepe Mentor program Megjelenésük: Pályaválasztási motivációk Pályaorientáció Orvos-beteg kapcsolat Egyéni életvezetés Stressz kezelés - devianciák
Példaképek Családtagok Orvosok Média befolyásoló szerepe növekszik reális? Mentor program Megjelenésük: Pályaválasztási motivációk Pályaorientáció Orvos-beteg kapcsolat Egyéni életvezetés Stressz kezelés devianciák Hivatástudatot erősíthetik Negatív példa is átöröklődik (dohányzás, klinikai gyakorlatok)
Karriertervezés Gondolkodásmódot, hozzáállást, új dolgokra való nyitottságot, gondolkodást önmagunkról Mit szeretnénk elérni, hol tartunk ebben a folyamatban, és ha elértük, tudunk-e örülni neki, és új célokat megfogalmazni? Hosszú folyamat Önállóan, szervezetten Új fogyasztói célcsoport: orvosok, gyógyszerészek, stb.
Karriertervezés
- oktatás (OKJ, főiskola, egyetem, Bologna) - továbbképzések (pontszerző) - publikációk - kutatások - tanítás - vezetői szerepvállalás Lehetőségek : Piaci szféra, külföld Állami szféra Egészségügyi életpályamodell (rövid és hosszú távú megoldások) A részmunkaidőben foglalkoztatottak számának növelése Nőbarát kórházak megteremtése Nyugdíjkor kedvezmény biztosítása Vonzó életpályamodell Diákhitel átvállalása Hallgatói ösztöndíjak?
A kiégési szindróma és tünetei 1. Mi is az a burn out? 2. Néhány kiegészítés a jelenséghez/vizsgálati eredményekhez 3. Boldogság, jóllét, egészség 4. Megelőzési lehetőségek
Mi is a kiégés? Tünetcsoport Pszichoszomatikus megbetegedés Fizikai, érzelmi, mentális megterhelés Nagyfokú érzelmi megterhelés, mely stressz hatására alakul ki Több mint egyszerű fáradtság MUNKA VILÁGÁBÓL AZ EGYÉN FELÉ
Megjelenése Nemcsak a munkában jelenik meg Kimerültség, fásultság, közömbösség Megfelelési-bizonyítási kényszer Önfeláldozás Empátiás készség visszafejlődése, visszahúzódás, védekező viselkedés Intolerancia növekedése, fokozott érzékenység a stresszre Az egyén saját belső világával való kapcsolat elvesztése (pl. idegennek érzik testüket.) Depresszió, belső üresség érzése, reménytelenség Alacsony önértékelés Munkateljesítmény csökkenése Szélsőséges esetben a végső kiszállás vágya A személyközi kapcsolatokban :negatív, cinikus, rosszindulatú kommunikációs stílus.
A kiégés összetevői Érzelmi kimerülés: mely alatt az emberi problémákkal szembeni közönyt,a társas helyzetek kezelésére való alkalmasság elvesztésnek érzését értjük Elszemélytelenedés: azaz a betegek tárgyként való kezelése Teljesítménycsökkenés: negatív önértékelés, kompetencia hiányának érzése
A kiégés folyamatának fázisai Idealizáció : túlzott lelkesedés, fokozott teljesítmény Realizmus : amikor a lelkesedés alábbhagy, az egyén tisztában van képességeivel, kompetenciájával, tevékenységének lehetőségeivel és korlátaival, valóságos képet alkot önmagáról és a munkájáról Stagnálás / kiábrándulás: amikor a munka már nem jelent örömet, a motivációk csökkennek, a szakember feladatait rutinszerűen végzi Frusztráció : a szakember ingerlékeny, feszült lesz, stressztűrése csökken Apátia/fásultság: pálya elhagyása, az illető már a magánéletben sem talál semmi örömet.
A kiégés ok-okozati kapcsolatának folyamatábrája
Segítő szindróma (Schmidbauer 1977) Tünetcsoport A segítő foglalkozást űző pszichés egyensúlya bizonytalan Mások megsegítésében látja az önmegvalósítást, saját élete, szükségletei háttérbe szorulnak Segítségre szorulna, de a segítségkérést megtagadja Rejtett aggresszió Ingadozó önértékelés Korai nárcisztikus sérülés EGYÉN FELŐL IRÁNYUL A MUNKA FELÉ
Segítő szindróma típusai A foglalkozás áldozata: segítőként viselkedik a magánéletben is, a szakmai identitása elsorvasztja a magánéletét, mely hosszú távon elviselhetetlen teherré válik, hacsak nincs jelen valamilyen spirituális indíttatás (pl. apácák) Hasítás: a munka és a magánélet éles különválasztása történik, a hivatásában határozott, felnőtt segítőből otthon sértett, gyenge kisgyermek válik Perfekcionista: szakmai ideáljait a magánéletében is igyekszik megvalósítani, nem bocsájtja meg magának a kudarcot, állandó megfelelési kényszer gyötri, személyes sikertelenségei a hivatását is megkérdőjelezik "Kalóz": foglalkozását használja ki, hogy elszegényedett intim szféráját gazdagítsa, szakmai működése során szerez kapcsolatokat, a segítettből könnyen barát, szexuális partner válhat
Megelőzés Egyéni és/vagy szervezeti szinten? A kiégés folyamatába 2 ponton tudunk beavatkozni: A munkakörülmények módosításával Az egyéni változással/változtatással
MEGELŐZÉS A különböző szakaszokban a kezelés lehetőségei mások. Az idealizáció fázisában a valóságos helyzetre való összpontosítás, az irreális elképzelések, célok átformálása a feladat. A stagnáció fázisában a mozgósítás, szakmai képzések, csapatépítő tréningek, a munkatársakkal való kapcsolat erősítése fordíthatja vissza a folyamatot, A frusztráció időszakában a pozitívumok kiemelése, a változtatások lehetőségének megteremtése előnyös. Az apátia fázisában új, reális célok keresése mozdíthatja ki a szakembert állapotából.
MEGELŐZÉS 1. önismeret, képzések, továbbképzések, tréningek, a támogató munkahelyi háló kialakítása 2. döntő a személyes motivációk tisztázása, az önmagunkról kialakított kép valódisága, a hivatás határainak tisztázása 3. foglalkozás-választás átgondolása, tudatosítása, tisztázni magunkban, melyek azok a területek, ahol sikertelenséget értünk meg 4. nem szabad engedni, hogy elaprózódjunk 5. időt kell szakítani tisztázó beszélgetésekre 6. felül kell vizsgálni a rutinjainkat és új módszereket kellene kipróbálni
Megoldási módok Egyéni stratégiák: pályaelhagyás, részleges pályaelhagyás Megbízható, kiszámítható szervezeti keretek Orvosok bevonása a döntésekbe Emberi erőforrás menedzsment technikák Személyiségfejlesztés és karbantartás Ön és továbbképzés Idő-menedzsment technikák megtanulása A személyiség felkészítése a hivatásra Állóképesség fejlesztése Hivatással való azonosulás problémaköre
Intézményi szintű lehetőségek 7 évenként egy, szabad fizetett év a regenerálódásra Forgórendszer alkalmazása, változatosság a munkabeosztásban Esetmegbeszélő, szupervíziós csoportok Képzéseken való részvétel 38
Módszerek Önismeret, önreflexió Munkához való hozzáállás módosítása, felülbírálata Relaxációs, mediációs technikák elsajátítása Idő-menedzsment Támogató kapcsolatok Vezetők fontossága Tréningek Továbbképzés Csapatépítés Coaching
A SZUBJEKTÍV JÓLLÉT FOGALMA A boldogság ( = szubjektív jóllét, subjective wellbeing, SWB) összetevői élettel való elégedettség pozitív érzelem magas szintje negatív érzelem alacsony szintje