Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember Találkozó 2009. április 17.
A megújuló-energiák elterjesztésének feltételei Elhatározás világos politikai szándék Stratégiák, tervek, programok EU-s és hazai szintű célok, konkrét célértékek meghatározása, a feladatok leosztása Anyagi eszközök Az uniós és hazai támogatási források biztosítása Technológia a hasznosítás technikai lehetőségeinek biztosítása Kutatás-fejlesztés a hasznosítás környezeti szempontjainak kutatása, a hazai viszonyoknak megfelelő technológiák kifejlesztése
A megújulók szerepe a klímavédelemben Visszafordíthatatlanul megváltoztak a légköri viszonyok Időben kell cselekedni, a káros hatásokat megelőzni A megváltozott viszonyokra fel kell készíteni a társadalmat, és a gazdaságot Felkészülés mindig olcsóbb, mint a károk utólagos helyreállítása Megoldási irányok: A legtisztább energia az, amit nem kell megtermelni: energiahatékonysági és takarékossági beruházások. Amit meg kell termelni, ott növelni kell a megújulóarányt! E megoldási irányokat a hagyományos energia növekvő ára teszi gazdaságossá. Leginkább az EU-ETS egyre szűkülő kibocsátási sapkája, és ezen keresztül a növekvő karbonár.
Elhatározás, stratégia, terv Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (2008-2025) Az elhatározást Magyarország energiapolitikája 2007-2020 tartalmazza; A Kormány 2008. októberében határozattal elfogadta Magyarország megújuló energiafelhasználás növelésére vonatkozó, 2008-2020 időtávú, stratégiáját; A stratégia céljainak végrehajtását biztosító Cselekvési Program kidolgozása folyamatban van
Az energia termelés és használat helyzetképe A környezeti fenntarthatóság és a versenyképesség követelményeinek sok szempontból nem megfelelő energiagazdálkodás Energiaintenzitás még mindig lényegesen elmarad az EU átlagtól Biztonsági kockázatot jelent a nagymértékű energiaimport-függőség Kiegyensúlyozatlan energiaszerkezet Alacsony a megújuló energiaforrások használatának aránya földgáz: 43,9% kőolajszármazék: 25,7% atomenergia: 15,1% szén és szénféleség:10,9% megújuló: 4,4%
A megújulók hazai helyzete Összes megújuló energiatermelés: 4,7% Zöld villamosenergia részarány: 3,7% (így teljesítésre került a 2010-re vállalt uniós 3,6%-os cél) Célkitűzés: bio-üzemanyag részarányt 2010-re 5,75%-ra kell növelni, jelenleg ez 4,4% Megújuló energiafelhasználás megoszlása 2006-ban 47% tűzifa 38,3% egyéb biomassza 1,7% bio-üzemanyag 0,8% biogáz Egyéb biomassza 38.3% 6,6 % geotermikus 1,2% vízienergia 0,3% szélenergia 0,2% napenergia 3,2% kommunális hulladék biológiailag Tűzifa 47.4% lebomló része A megújuló energiafelhasználás megoszlása M agyországon, 2006 Geotermikus 6.6% Települési hulladék biológiailag lebontható része 3.6% Bioüzemanyag 1.7% Vízenergia 1.2% Biogáz 0.8% Szélenergia 0.3% Napenergia 0.2%
A megújulók hazai jövője 2020 A jelenlegi előrejelzések szerint a megújuló energiaforrás-felhasználás összetétele tekintetében 2020-ban is a biomasszának lesz meghatározó szerepe, de az arány a mai 90% körüliről 70%-ra csökken A jövőben a biogáz és biometán, a geotermikus A jövőben a biogáz és biometán, a geotermikus és a szélenergia hasznosításnak lesz komolyabb szerepe. A maihoz képest többszörösére növekszik ugyanakkor a napenergia és a hulladékhasznosítás is.
A megújuló energiaforrások használatának növelése A megújuló energiát azonban környezeti szempontból is FENNTARTHATÓ módon kell termelni, a természetes környezet állapotának megóvásával, nagyobb fokú degradációjának elkerülésével (főleg biomassza termelés esetén) A hagyományos energia növekvő ára és a A hagyományos energia növekvő ára és a klímavédelmi szabályozás (növekvő kvóta ár, csökkenő országos kibocsátási lehetőség) miatt gazdaságossága nő
A jelenlegi támogatási lehetőségek Környezetvédelmi és Energia Operatív Program (KEOP) [60-65 Mrd Ft]; Energiatakarékossági Hitel Alap (EHA) [4,5 Mrd Ft]; Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) [kb. 20-30 Mrd Ft]; Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) [1,5 Mrd Ft]; Regionális Operatív Programok (ROP) [10-12 Mrd Ft]; Normatív területalapú támogatások [100-120 Mrd Ft]; Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) [15-25 Mrd Ft].
Köszönöm megtisztelő figyelmüket