Aktualitások a pénz- és tőkepiac területén Jogszabályváltozások 2013. január 1-től Agócs Gábor Elnök, Pénz- és Tőkepiaci Tagozat Alelnök, Budapest Fővárosi Szervezet 2013. január 31. Budapest 1 2013. január
Tartalom Szemelvények a tagozat 2012. évi legjobb előadásaiból - Bázel III és CRD IV, avagy új tőke és likviditási követelmények a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - A pénzügyi vállalkozások (faktoring, pénzügyi lízing) könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok - Közfelügyeleti ellenőrzések és hírek - A Batv. és a könyvvizsgálat - Jogszabályváltozások 2013. január 1-től 2 2013. január
Tartalom Szemelvények a tagozat 2012. évi legjobb előadásaiból - Bázel III és CRD IV, avagy új tőke és likviditási követelmények a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - A pénzügyi vállalkozások (faktoring, pénzügyi lízing) könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok - Közfelügyeleti ellenőrzések és hírek - A Batv. és a könyvvizsgálat - Jogszabályváltozások 2013. január 1-től 3 2013. január
A legfontosabb elemek az új szabályozásban Basel III Tőke reform Likviditási standardok Irányítás & Felügyelet Minőség, konzisztencia és átláthatóság a tőke alapjaiban Minden kockázat feltárása A tőkeáttétel kontrolja Tőketartalékok Rövid távú: likvidiási fedezettség arány- (LCR) Hosszú távú: Nettó stabíl finaszírozási arány (NSFR) Maximális harmónizáció Közzététel & felügyeleti jeletések Megerősített vállalati & kockázati irányítás A CRO fontossága megnövekedett Javadalmazás
Tőke reform főbb változások Új tőke megfelelés Általános tőke Elsődleges tőke Összes tőke Tőkemegőrzési puffer A tőke minőségének növelése A hangsúly az általános tőkén Szigorúbb kritérium a elsődleges tőkére Harmonizált levonások a tőkéből Tőke megfelelés = Rendelkezésre álló tőke Kockázattal súlyozott eszközök ( RWA ) A kockázati lefedettség növelése Ügyfél hitelezési kockázata Értékpapírosított termékek Egyéb kockázatok
Rövidtávú likviditás 1 Jóminőségű likvid eszközök Likviditási ráta (LCR) = 100% 2 30 napos nettó pénzkiáramlás Expectations for high quality liquid assets Alapvető jellemzők: Alacsony hitelezési és piaci kockázat Könnyű és biztos értékelés Alacsony korelláció a kockázatos eszközkkel Piacon/tőzsdén jegyzett Piaci jellemzők: Aktív és megfelelő méretű piac Tényleges jelenlét a piacon Alacsony piaci koncentráció Minőségi termék A központi banknál fedezetként elfogadott Működési követelmények: jól diverzifikált, jogilag és gyakorlatolag is rendelkésre áll a 30 napos időszkaban, tehermentes eszközök, a piaci eladhatóságot rendszeresen tesztelik, ezeket az eszközöket nem használják fel a működésben máshol. Elsődleges eszközök Bármennyi lehet Piaci értéken kell értékelni Másodlagos eszközök Max. 40%-a lehet a teljes likvid portfóliónak Diverzifikált eszköz típus, kibocsátó típusa és ügyfél szerint Min. 15%-kal csökkentett értéken számítható be
Tartalom Szemelvények a tagozat 2012. évi legjobb előadásaiból - Bázel III és CRD IV, avagy új tőke és likviditási követelmények a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - A pénzügyi vállalkozások (faktoring, pénzügyi lízing) könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok - Közfelügyeleti ellenőrzések és hírek - A Batv. és a könyvvizsgálat - Jogszabályváltozások 2013. január 1-től 7 2013. január
Lízingcégek Pénzügyi Operatív Pénzügyi szolgáltatás (Hpt) Pénzügyi vállalkozás Számviteli Törvény Hitelintézeti Törvény 250/2000 Kormányrendelet PSZÁF alá tartoznak Pénzintézeti beszámoló Normál vállalkozás Számviteli Törvény Normál beszámoló
Főbb beszámoló sorok lízingbe adónál Pénzügyi lízing Ügyfelekkel szembeni követelések Készletek Elhatárolások Kamatbevétel Értékvesztés képzés és visszaírás Fizetett jutalékok Függő kamatok Nem pü-i bevétel/ráfordítás Operatív lízing Tárgyi eszközök (műszaki) Készletek Vevőkövetelések Elhatárolások Árbevétel Értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenés Értékvesztés képzés és visszaírás
Főbb beszámoló sorok lízingbe vevőnél Pénzügyi lízing Tárgyi eszközök Elhatárolások Lízingkötelezettség Kamatráfordítás Értékcsökkenés Operatív lízing Igénybe vett szolgáltatások Szállítók Elhatárolások
Főbb beszámoló sorok tartalma 1. Ügyfelekkel szembeni követelések: A szerződésből eredő, esedékes és még nem esedékes, hátralévő futamidőre járó tőkekövetelés összege. Készletek: Lízingbe vevőtől visszavett eszközök piaci értéke. Megvásárolt, de még lízingbe nem adott eszközök beszerzési értéke. Elhatárolások: Tárgyidőszakra járó, de még nem esedékes kamatbevételek. Futamidő elején kereskedőknek kifizetett jutalékok hátralévő futamidőre jutó része. Kamatbevétel: Törlesztő részletek formájában megfizetett, illetve a tárgyidőszakra járó, de nem esedékes kamatok összege.
Főbb beszámoló sorok tartalma 2. Értékvesztés: Az ügyfelekkel szembeni követelésekre, azok fizetési késedelme alapján elszámolt összeg a társaság minősítésekre vonatkozó előírásai alapján. (legalább évente) Készletek leírása piaci értékre (Eurotax) Fizetett jutalékok: A kereskedőknek a kötött szerződések után fizetett összeg. Gépjárműlízing esetén jellemző. Függő kamatok: A 250/2000-es Kormányrendelet alapján bevételként el nem számolható kamatok összege. Nem pü-i bevételek ráfordítások: megvásárolt eszközök lízingbe adásakor a készlet kivezetett értéke, és ügyfelekkel szembeni követelés felvétele (megegyezik).
Jellemző kockázatok és hatásai Nem fizetőképes ügyfelek (csalás kockázata?) ügyfelekkel szembeni követelések értékelése Lízingtárgy eltűnése/megsemmisülése. készletek értékelése Piacitól magasabb jutalék kifizetése (csalás kockázata?) jutalék ráfordítások teljessége, létezése, pontossága Szerződés nyilvántartó rendszer adatai nem egyeznek a szerződésben szereplő értékekkel. ügyfelekkel szembeni követelések létezése és pontossága elhatárolások teljessége, létezése, pontossága kamatbevétel teljessége, létezése, pontossága
Könyvvizsgálati megközelítés DÖNTÉS??? Kontrolkörnyezet vizsgálata Ügyfelekkel szembeni követelések Értékvesztés Elhatárolások Kamatbevétel Függő kamatok Fizetett jutalékok Alapvető eljárások Készletek Nem pü-i bev/ráf
Ügyfelekkel szembeni követelések Létezés, pontosság Kontrolteszt Szerződéskötés Rendszerbe kerülés Elemző eljárások Állomány alakulása (devizanem, típus, kihelyezés, futamidő) Részletes tesztelés Analitika főkönyv egyeztetése Egyeztetés szerződéshez, vagy megerősítők bekérése (tételszám függő) Értékelés Kontrolteszt Értékvesztés riport megbízhatósága Értékvesztés riport behajtás általi felülvizsgálata (követelés értékesítés, eszköz visszavétel, per) Elemző eljárások Állomány alakulása a követelésre vetítve (szerződések státusza) Tényleges veszteség összehasonlítása az ÉV összeggel Részletes tesztelés Analitika-főkönyv egyeztetés Fordulónap utáni események mérlegelése
Értékvesztési politika Évente kell minősíteni, de sok helyen negyedévente van Szabályzatban rögzíteni kell Kétféle módszer Késedelem alapján, figyelembe véve a behajtási folyamat eredményeit (%-os mértékű általában, a késedelem kategóriákat megfeleltetik a 250/2000. Kr rendelet 7.sz. mellékletének) Általános tartalékolás a teljes állományra, nem csak a késedelmesekre Egyedi értékelés alapján értékvesztés képzés és visszaírás elkülönítése Képzés=ráfordítás Előző évi értékvesztés visszaírás=bevétel Tárgyévi értékvesztés (előző né) visszaírás=ráfordítás csökkentés
Készletek Létezés, pontosság Részletes tesztelés Analitika főkönyv egyeztetése Tárolási nyilatkozat, leltár Behajtási folyamatnak megfelelően a visszavétel megtörtént Értékelés Részletes tesztelés Analitika-főkönyv egyeztetés Piaci ár meghatározása (gépjármű Eurotax) Korosítás vizsgálata
Kamatbevétel elhatárolások függő kamatok Teljesség, létezés, pontosság Kontrolteszt Automatikus elszámolások Elszámolás megfelel a Kormányrendeletnek Elemző eljárások Kamat ésszerűségi teszt az ügyfélkövetelések alakulásához Részletes tesztelés Analitika-főkönyv egyeztetése Minden szerződéshez van elhatárolás Minden minősített szerződésre van függő kamat
Jutalék ráfordítás - elhatárolások Teljesség, létezés, pontosság Kontrolteszt Keretszerződés, Jutaléklevél, számla jóváhagyása Elhatárolás módszere Elemző eljárások Átlagos jutalék % az új ügyletekre Jelentős kiugrások, elmaradások okainak feltárása Részletes tesztelés Analitika-főkönyv egyeztetése (megszolgált jutalék) Minden jutalékos szerződéshez van elhatárolás Újrakalkuláció
Nem pénzügyi bevételek és ráfordítások Teljesség, létezés, pontosság Részletes tesztelés Bevételek és ráfordítások egyezősége Ügyfélkövetelés növekedésével egyeztetés Minden tőkeszámlához (ügyfélkövetelés) van bejövő számla (készlet)
Árfolyamkülönbözetek-deviza alapú ügyletek Realizált árfolyam különbözet Refinanszírozási hitel törlesztésekre jutó átértékelése Pénzügyi lízing: Ügyfelekkel szembeni követelés értékelése a törlesztő részletekben: kamattal együtt a kamatbevételben jelenik meg a teljes átértékelési eredmény ( forint hitel ) kamattal együtt kerül kiszámlázásra az ügyfélnek azonban a tőkére jutó átértékelés eredménye a realizált árfolyam különbözetek részeként kerül elszámolásra Operatív lízing: a kiszámlázott vevőkövetelés már forintban és az árbevételben jelenik meg az árfolyamhatás
Árfolyamkülönbözetek-deviza alapú ügyletek Nem realizált árfolyam különbözet Refinanszírozási hitelek fordulónapi átértékelése Pénzügyi lízing: Ügyfelekkel szembeni követelés fordulónapi átértékelése, mintha év végén minden kiszámlázásra kerülne Operatív lízing: vevőkövetelés jellemzően nem kell értékelni, számlázás ft-ban történik, azonban a készülő Lízing standard a jövőbeni tőkeátértékelést engedélyezi; fordulónapon hátralévő tőke* (bázis árfolyam - fordulónapi árfolyam) nyereség AIE veszteség PIE Jelenleg eltérő gyakorlat
Tartalom Szemelvények a tagozat 2012. évi legjobb előadásaiból - Bázel III és CRD IV, avagy új tőke és likviditási követelmények a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - A pénzügyi vállalkozások (faktoring, pénzügyi lízing) könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok -Közfelügyeleti ellenőrzések és hírek - A Batv. és a könyvvizsgálat - Jogszabályváltozások 2013. január 1-től 23 2013. január
A közfelügyeleti hatáskörök tisztulása (Kkt. 2010-es módosítása) A KKB a közfelügyeletet a kamara közreműködésével működteti Más államokkal való együttműködés felelőse a kamara helyett a KKB A független minőségellenőrzési rendszer beindítása KKB közvetlen irányítása mellett KKB egyetértésével kiválasztott független ellenőrökkel nem megfelelő eredmény esetén KKB fegyelmi eljárást kezdeményez (PSZAF, ill.ász értesítés lehetősége) KKB beszámoló az eredényekről,hiányosságokról,intézkedésekről 24
A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók és azok könyvvizsgálóit érintő módosítások A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodói kör bővülése 2013. január 1-től: nyilvános Rt formában működő biztosító és a 1,5 Md bruttó árbevételt elérő biztosító nyilvános Rt formában működő hitelintézet és az 500 Md mérlegfőösszeg fölötti hitelintézet szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója (befektetési jegyek esetén: az alapkezelő) Kötelező audit bizottság létrehozása az előzőeknél 25
A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók és azok könyvvizsgálóit érintő módosítások A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinak minőségellenőrzési határozata ellen a fellebbezési lehetőség (másodfok): a miniszter nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátó (tőzsdén jegyzett cég) esetén a könyvvizsgálónak rendelkeznie kell pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel (Tpt. 358. (1)), 3. 26
A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók és azok könyvvizsgálóit érintő módosítások a könyvvizsgáló cég egy nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátótól (tőzsdén jegyzett cégtől) származó bevétele nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének tíz százalékát (Tpt. 358. (7)), Az Sztv módosításához kapcsolódóan IFRS minősítés bevezetése (a 2014-es beszámolótól) minősítés alapfeltételei a törvényben ~ az általános minősítési feltételekhez hasonlóan részletszabályok kidolgozása a kamarára vár 3. 27
Ellenőrzöttek köre jelenleg A tőzsdén értékpapírt forgalmazó gazdálkodó egységek könyvvizsgálói A részvény szekcióban: 53 társaság (14 A típusú részvény, 37 B típusú részvény) A hitelpapír szekcióban 9 társaság a vállalati kötvény szekcióban 3 társaság a jelzáloglevél szekcióban Befektetési jegyek: 75 db befektetési jegy (bef.alapok) folyamatosan változik a számuk 36 KÖNYVVIZSGÁLÓ/CÉG VIZSGÁLJA ŐKET 28
KONKRÉT ÉSZREVÉTELEK A NEM BIG4-OKNÁL (1.) IFRS konszolidált beszámoló Kötelező? AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1606/2002/EK RENDELETE a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (2002. július 19.) Bu dap 29
KONKRÉT ÉSZREVÉTELEK A NEM BIG4-OKNÁL (2.) Könyvvizsgálati szoftver: a munkaprogramok testre szabása hiányzik, a benne foglalt lépéseket nem végzik el Kontroll teszteket nem végeznek, csak szubsztantív módszert alkalmaznak Munkalap tartalma hiányos: (cél, módszer, eredmény, következtetés) Dokumentáció: a főlapok mögé bepakolt analitika nem elég Nincs összefüggés a MER és az egyedi vizsgálatok között Bu dap 30
KONKRÉT ÉSZREVÉTELEK A NEM BIG4-OKNÁL (3.) Könyvvizsgálói díj Bu dap 31
KONKRÉT ÉSZREVÉTELEK A NEM BIG4-OKNÁL (4.) Nem szerepel a szerződésben az IFRS konszolidált beszámoló könyvvizsgálata (időközben ment tőzsdére a cég) és nincs külön teljességi nyilatkozat sem Nem szerepel a szerződésben az éves beszámoló könyvvizsgálata Ha az IFRS beszámoló alacsony szinvonalú, látszik, hogy a könyvvizsgáló sem ért hozzá (még a minimális elvárásoknak sem felel meg) Nem szerzett be a könyvvizsgáló ügyvédi levelet, vagy annak dátuma a jelentés utáni Nem lett kijelölve másodkönyvvizsgáló Bu dap 32
KONKRÉT ÉSZREVÉTELEK A NEM BIG4-OKNÁL (5.) Külső megerősítő levelek kiértékelése nem volt dokumentálva Könyvvizsgálói jelentés: üzleti jelentés, figyelemfelhívás Vállalkozás folytatásának elvével kapcsolatos kételye vizsgálata elmaradt Kapcsolt felekkel kapcsolatos vizsgálat elmaradt A részesedések (jelentős tétel a mérlegben) értékelésének ellenőrzése nem történt meg Bu dap 33
Az ellenőrzöttek köre kibővül 2013-tól Közérdeklődésre számot tartó biztosítónak minősül az Nyrt. formában működő biztosítók, és az a biztosító, amelynél a tárgyévet megelőző üzleti évben az éves bruttó díjbevétele elérte az 1,5 milliárd forintot. (27 biztosító) Közérdeklődésre számot tartó hitelintézetnek minősül az Nyrt. formában működő hitelintézet és az a hitelintézet, amelynél a tárgyévet megelőző üzleti évben a mérlegfőösszeg meghaladta az 500 milliárd forintot.(11 bank) Közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak minősül a szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója (A befektetési alapok helyett 11 Alapkezelő kerül be a körbe) 34
ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉSEK Három fordulóban vizsgáltuk az átláthatósági jelentéseket 2012. júniustól októberig. Végül az összes tőzsdei cég könyvvizsgálója elkészítette és közzétette a saját honlapján a törvény által előírt tartalommal az átláthatósági jelentését. Bu dap 35
KKB tagok az átláthatósági jelentések vizsgálata után Bu dap 36
Tartalom Szemelvények a tagozat 2012. évi legjobb előadásaiból - Bázel III és CRD IV, avagy új tőke és likviditási követelmények a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - A pénzügyi vállalkozások (faktoring, pénzügyi lízing) könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok -Közfelügyeleti ellenőrzések és hírek - A Batv. és a könyvvizsgálat - Jogszabályváltozások 2013. január 1-től 37 2013. január
Miért volt szükség új jogszabály megalkotására? Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó EU törvény miatt, új Batv.-t kellett alkotni. Hatályos: 2012.01.01-től. Szintén az előző okból módosuló jogszabályok: Bszt. - 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól Tpt. - 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról Psztv. - 2010. évi CLVIII. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről Kapcsolódó jogszabályok: 344/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a befektetési alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről. 345/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól
Néhány fontos definició ÁÉKBV a) Magyarországi nyilvános, nyíltvégű befektetési alap, amely megfelel a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 345/2011. (XII. 29.) Kormányrendelet előírásainak. b) Nyílt végű, kollektív befektetési forma, amely az ÁÉKBV irányelvnek más EGT tagállam jogrendszerébe történő átvétele alapján jött létre. Kollektív befektetési forma Befektetési alap Befektetési alapkezelő Befektetési jegy Kollektív befektetési értékpapír Hitel a) Minden befektetési alap, akár az ÁÉKBV irányelv alapján vagy nem annak alapján jött létre. b) Minden olyan kollektív befektetési vállalkozás, amely több befektetőtől gyűjt tőkét befektetési céllal. Befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű forgalombahozatalával foglalkozó, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet befektetési alapkezelő kezel. E tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező vállalkozás. Értékpapír, amelyet a Batv. szerint bocsátottak ki és a befektetési alappal szembeni követelést testesít meg. Kollektív befektetési forma által forgalomba hozott értékpapír vagy a kollektív befektetési formában való részvételt testesítő okirat. Hitel- és kölcsönszerződés alapján folyósítás illetve a 15 napot (szokásos mérték) meghaladó halasztott pénzügyi teljesítés
Befektetési alapkezelő - tőkekövetelmények Induló tőke minimuma Ha ingatlanalapot nem kezel Ingatlanalap kezelése esetén 125.000 EUR (~ 36 MFt) 300.000 EUR (~ 86 MFt) EUR-ban meghatározott induló tőke összegét az alapítást megelőző naptári hónap utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Szavatoló tőke = alapvető tőke+járulékos tőke+kiegészítő tőke Minimum szavatoló tőke ( 2 közül a magasabb) Induló tőke Előző év működési költségei 25%-nak megfelelő összeg Szavatoló tőke kiegészítési kötelezettség: Ha a kezelt portfólió értéke > 250 millió EUR (~ 71 Mrd Ft) 250 millió EUR feletti rész 0,02%-a Maximum szavatoló tőke = 10 millió EUR (~ 2,8Mrd Ft)
Végezhető tevékenységek a) befektetéskezelés (a befektetési politika végrehajtásával kapcsolatos befektetési, stratégiai és eszközallokációs döntések meghozatala és végrehajtása); b) a kollektív portfóliókezeléshez kapcsolódó adminisztratív feladatok. c) kollektív befektetési értékpapírok forgalomba hozatala és folyamatos forgalmazása; d) a befektetési alapkezelő által az értékesítést végző személyek oktatása és részükre írásos, illetve szóbeli információ rendszeres szolgáltatása az értékesítéshez szükséges, illetve indokolt módon és mértékben, továbbá a forgalmazás anyagi ösztönzése (értékesítés támogatása ).
Kollektív portfóliókezelési tevékenység mellett végezhető tevékenységek a) portfóliókezelés, b) befektetési tanácsadás, c) kollektív befektetési értékpapírok letéti őrzése, letétkezelése és az ezzel kapcsolatos adminisztratív szolgáltatások, amely dematerializált értékpapírok esetében az értékpapírszámla, valamint az ügyfélszámla vezetését is magában foglalja, -> ÚJ: Nem szükséges külön forgalmazó, a befektetési alapkezelő is terjesztheti a befektetési jegyeket d) értékpapír-kölcsönzés. Az a)-c) pontokban felsorolt tevékenységek engedélykötelesek, míg a d) pont szerinti tevékenységet be kell jelenteni a Felügyelet részére.
Informatikai és nyilvántartási rendszerek (IT) Batv. 13-14 Az alapkezelőnek olyan IT rendszerrel kell rendelkeznie, amely valamennyi ügylet tekintetében biztosítják a Batv-ben meghatározott a) Információk rögzítését, b) A megbízás és lebonyolított ügyletek visszakereshetőségét, c) Az adatok 8 évig történő megőrzését. Új alapkezelő létesítése esetén Az engedélykérelemhez mellékelni kell a KÖNYVVIZSGÁLÓ IGAZOLÁSÁT arról, hogy az alapkezelő IT rendszere megfelel-e a Batv. követelményeinek. (13-14.) Már működő alapkezelő esetén 2012.04.30-ig a PSZÁF-hoz be kellett nyújtaniuk az alapkezelő KÖNYVVIZSGÁLÓJÁNAK IGAZOLÁSÁT arról, hogy az alapkezelő IT és nyilvántartási rendszerei megfelelnek-e a Batv. követelményeinek. (154. (1) bek.)
Könyvvizsgáló igazolása az IT rendszer megfelelőségéről ill. már működő alapkezelők esetében a nyilvántartási rendszerek megfelelőségéről is Dilemmák: A könyvvizsgáló csak Standardok alapján dolgozhat. Milyen Standard alapján végezze el ezt a munkát? Adható-e az IT rendszerek ill. nyilvántartási rendszerek megfelelőségéről pozitív bizonyosság? Lehet-e ezen megfelelőségi jelentés címe: könyvvizsgálói igazolás? Jogszabály vagy Standardok? Induló alapkezelők esetében csak az IT rendszer megfelelőségét kell igazolni. Miért elvárás a már működők esetében a nyilvántartási rendszerről is igazolást adni (azaz átfogóbb vizsgálatot végezni)?
A dilemmák konklúziója A bizonyosság mértéke a vizsgálat mélységétől függ. A PSZÁF a jogszabály alapján a pozitív bizonyosságú jelentést várja el, bár a tagozat eredetileg a negatív bizonyosságot támogatta. A 3000. témaszámú Múltbeli időszakra vonatkozó információk könyvvizsgálatán vagy átvilágításán kívüli, bizonyosságot nyújtó szolgáltatások magyar Nemzeti Standard alapján dolgozunk. A vizsgálat célja bizonyítékot szerezni az informatikai és nyilvántartási rendszerben és környezetében a kapcsolódó informatikai biztonsági kontrollok működésére, és a rendszerhez szorosan kapcsolódó szabályzatok kialakítására vonatkozóan.
Módszertan: a) Interjúk a felelős munkatársakkal b) a releváns dokumentációk áttekintése c) az alkalmazott kontrollok kialakításának és azok működési hatékonyságának mintavételes eljárással való tesztelése. A jogszabály alapján a már működő alapkezelőknél nem csak az IT rendszer, hanem a nyilvántartási rendszer megfelelőségéről is kell nyilatkozni. FONTOS!!! Vizsgálatunkat a jelentés keltezésének időpontjában véglegesítjük. Bármely, az informatikai vagy nyilvántartási rendszerekben vagy folyamatokban ezután bekövetkezett változás, módosítás befolyásolhatja vizsgálatunk megállapításait, és így következtetésünket is.
Befektetési alap éves beszámolójának könyvvizsgálata A Batv. erről közvetlen módon nem rendelkezik, de a jogszabály több ponton is utal a könyvvizsgálatra: a) a könyvvizsgálóval kötött szerződést a PSZÁF részére meg kell küldeni (147. (1)) b) A könyvvizsgáló az alapkezelőt és a PSZÁF-ot köteles tájékoztatni, ha korlátozott vagy elutasító záradék kibocsátása válhat szükségessé (154. (1)). c) PSZÁF a beszámoló jóváhagyása előtt a könyvvizsgáló tájékoztatása ill. könyvvizsgált éves beszámoló hibára utaló jelentése alapján kötelezheti az alapkezelőt az alap éves beszámolójának helyesbítésére. A módosított beszámolót is szükséges ismételten könyvvizsgálni. (147. (2)-(3)) A tagozat a Felügyelttől kért állásfoglalása megerősítette a fenti következtetést: http://www.mkvk.hu/szervezet/tagozatok/ptt/tagozatihirek/pszaf_allasf
Éves jelentés könyvvizsgálata Éves jelentés a nyilvános befektetési alap adatairól (nyilvánosság tájékoztatása). Tartalmát a Batv. határozza meg. Zárkörű befektetési alap féléves/éves jelentését nem kell könyvvizsgálni, de erre utalni kell a kezelési szabályzatban. Éves jelentés Éves beszámoló A nyilvános alap éves jelentését könyvvizsgálni kell, melyről külön könyvvizsgálói jelentést kell készíteni. A könyvvizsgáló feladata az éves jelentés felülvizsgálat során: a) az eszközök és kötelezettségek időszak végi leltárának vizsgálata, b) az adott időszakban elszámolt kezelési költségek ellenőrzése a letétkezelő által adott értékelés alapján. Figyelem! Az általános könyvvizsgálói jelentés minta változott a záradék résznél! A független könyvvizsgálói jelentést, ideértve bármely esetleges minősítést, az éves jelentésben teljes egészében közölni kell.
Összefoglaló a könyvvizsgálatról A nyíltvégű alapok esetén a Batv. 2012. október végén változott és az éves beszámoló könyvvizsgálata helyett az éves jelentés könyvvizsgálatát írja elő. Az éves jelentés tartalmát a Batv. 6. melléklete határozza meg, a nem számviteli információk mellett bizonyos eredménykimutatás infókat tartalmaz (de pl. mérleget nem). A PSZÁF megerősített, hogy az éves beszámolót nem, csak az éves jelentést kell könyvvizsgálni. A zártvégűre alapok esetén a Tpt. felhatalmazása (Tpt. 54. (10) bekezdés) alapján a 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet szabályozza a tájékoztatási kötelezettséget. Ebben szerepel, hogy az éves jelentés része az éves beszámoló és a könyvvizsgálói jelentés, így itt nincs az előző pontban említett gond. A zártkörűre alapokra nem kötelező az audit (Bat. 115. (1)) - önkéntes alapon kérhetik a könyvvizsgálatot. Ez alól kivétel a zártkörű ingatlanlap, ahol a Bat. 49. (2) bekezdése alapján szükséges a könyvvizsgálat. 50 2/1/2013
Cél és gyűjtő ÁÉKBV könyvvizsgálójának Cél ÁÉKBV együttműködése Gyűjtő ÁÉKBV legalább egy gyűjtő ÁÉKBV-val rendelkezik ő maga nem gyűjtő ÁÉKBV nem rendelkezik a gyűjtő ÁÉBKV értékpapírjaival Saját tőkéjének min 85% egy másik ÁÉKBV vagy annak részalapja (=cél ÁÉBKV) kollektív befektetési értékpapírjába fekteti. Ha a két ÁÉKBV könyvvizsgálója különböző könyvvizsgáló, feladataikat össze kell hangolniuk és ezért INFORMÁCIÓMEGOSZTÁSI MEGÁLLAPODÁST kell kötniük. (ez az információátadás nem titoksértés). Gyűjtő ÁÉBKB könyvvizsgálója cél ÁÉBKV könyvvizsgálójának megállapításait köteles figyelembe venni jelentésében.
Befektetési alapok könyvvizsgálata Minősített könyvvizsgáló (pü. intézményi vagy bef. váll.). Természetes személy Könyvvizsgáló cég Rotáció 5 évente ( 3 év szünet) Delegált természetes személy 5 évente (2 év szünet Vizsgált alapok száma Max 10. Egy természetes személy könyvvizsgáló max. 10 alapot könyvvizsgálhat. Egy alapkezelőtől és az általa kezelt alapok könyvvizsgálatából származó bevétel < éves bevétel 30% < éves bevétel 10%
PSZÁF és könyvvizsgáló együttműködése Könyvvizsgáló írásbeli és azonnali tájékoztatási kötelezettségeinek esetei a PSZÁF felé. korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé; bűncselekmény elkövetésére vagy a befektetési alap kezelési szabályzatának súlyos megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel; a Batv. vagy más jogszabályok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel; úgy ítéli meg, hogy a befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelő tevékenysége folytán a befektetők érdekei veszélyben forognak; jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a befektetési alapkezelő vezetése között a befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alap fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.
PSZÁF és könyvvizsgáló Kétoldalú konzultáció. együttműködése PSZÁF joga: a könyvvizsgáló felmentésének kezdeményezése ill. minősítése visszavonásának kezdeményezése a Kamaránál Könyvvizsgálói szerződés és jelentések megküldése a PSZÁF számára az alapkezelő által. Dilemmák a titoktartás tekintetében!
Közérdeklődésnek kitett alapok Közérdeklődésre számot tartó kibocsátók (Tpt. 62. ) Közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak minősül a szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója A befektetési jegy kibocsátójának a befektetési alap alapkezelője minősül! Ha befektetési alapkezelőnek van legalább egy tőzsdére bevezetett alapja (a zártvégű alapok tőzsdére bevezetés kötelező), akkor az alapkezelő közérdeklődésre számot tartó a Kamarai minőségellenőrzést a Közfelügyelet végzi a saját szigorú kérdőívével másodkönyvvizsgálót kell bevonni a könyvvizsgáló átláthatósági jelentést kell készítsen az alapkezelőnek audit bizottságot (vagy annak feladatait ellátó más testületet) kell létrehoznia és működtetnie
Audit Bizottság Az audit bizottság, többek között a számviteli törvény szerinti beszámolót véleményezi a számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálatát nyomon követi javaslatot tesz a könyvvizsgálóra és díjazására a könyvvizsgálóval megkötendő szerződést előkészíti a könyvvizsgálóval szembeni szakmai követelmények, összeférhetetlenségi és függetlenségi előírások érvényre juttatásának figyelemmel kíséri, a könyvvizsgálóval való együttműködéssel kapcsolatos teendőket ellátja, a könyvvizsgáló által a számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálatán kívül nyújtott egyéb szolgáltatásokat figyelemmel kíséri
Amit mindig elfelejtünk!!! A Könyvvizgsáló beszámolója az audit bizottságnak (Ktv. 56. ): Az a könyvvizsgáló cég, amely közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében végez jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet, a gazdálkodó audit bizottságának (ennek hiányában az audit bizottság feladatait ellátó testületének) évente a) írásban igazolja, hogy független a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodótól, b) beszámol a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó számára a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálati tevékenységen kívül teljesített további szolgáltatásairól. Átláthatósági jelentés! 58 2/1/2013
Tartalom Szemelvények a tagozat 2012. évi legjobb előadásaiból - Bázel III és CRD IV, avagy új tőke és likviditási követelmények a pénz és tőkepiaci szervezeteknél - A pénzügyi vállalkozások (faktoring, pénzügyi lízing) könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok -Közfelügyeleti ellenőrzések és hírek - A Batv. és a könyvvizgsákat - Jogszabályváltozások 2013. január 1-től 59 2013. január
A Számvitel és könyvvizsgálat aktuális kérdései
A módosító törvények Munkahelyvédelmi akcióterv (2012. évi CXLVI. törvény) Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvény 61
IFRS konszolidáció Anyavállalat a tőzsdén jegyzett Leány és közös vezetésű vállalkozás konszolidációjára IFRS vonatkozik Nincs magyar mentesítési szabály 62
Szakmai minősítő vizsga Minősítések pénzügyi intézményi befektetési vállalkozási pénztári biztosítói IFRS költségvetési Szakmai gyakorlat Szakmai minősítő vizsga 63
Közérdeklődésre számot tartó Biztosító: Nyrt. gazdálkodók 1,5 milliárd Ft-nál nagyobb bruttó díjbevétel Hitelintézet: Nyrt. 500 milliárd Ft-nál nagyobb mérlegfőösszeg 64
Tartósság fogalma Főszabály: 12 hónap csak tényadatok tény + várható adatok Akkor is, ha végleges 65
Számviteli önellenőrzés Jelentős összegű hiba főszabály: mérlegfőösszeg 2%-a sosem jelentős 1 millió Ft alatt Ismételt közzététel megszűnik háromoszlopos beszámoló kell 66
Házipénztár, közüzemi számla Házipénztár Szabadon határozható meg a készpénz záró-állomány maximális értéke továbbra is meg kell határozni Közüzemi számlák tartalmának megbontása egyetemes szolgáltatók kereskedők 67
Elektronikus bizonylatok Akár e-aláírás és időbélyegző nélkül is kiállítható Az alaki és tartalmi hitelességet, megbízhatóságot továbbra is igazolni kell 68
Támogatások elszámolása Fejlesztési célú támogatások Véglegesen átvett pénzeszközök Térítés nélkül átvett eszközök Elengedett, átvállalt kötelezettség Figyelmen kívül kell hagyni, ha növekszik a bekerülési érték a hasznos élettartam 69
Termelő gép, bekerülési érték: 10 mft Támogatási intenzitás: 60% Hasznos élettartam: 5 év, maradványérték 0 Ft ÉCS: lineáris Támogatások elszámolása 1. év: terv szerinti écs: (10 / 5 =) 2 mft Halasztott ráfordítás megszüntetése: (2*0,6 = )1,2 mft 2. év: terv szerinti écs: 2 mft Halasztott ráfordítás megszüntetése: 1,2 mft. 70
Támogatások elszámolása 3. évben pótlólagos beruházás önerőből: 8 mft 2 évvel nő a hasznos élettartam Könyv szerinti érték a 3. évben: 6 + 8 = 14 mft Hátralévő hasznos élettartam: 3 + 2 = 5 év. Év ÉCS Elhatárolás megszüntetés 3. 2,8 mft 1,2 mft 4. 2,8 mft 1,2 mft 5. 2,8 mft 1,2 mft 6. 2,8 mft - 7. 2,8 mft - 71
Kormányrendeletek Biztosítók: 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet megszolgált bruttó díj rugalmasság a számlarend kialakításánál bérelt ingatlanon végzett beruházás tartalékfedezet értékelése devizás értékelés elszámolása 72
Kormányrendeletek Biztosítók: 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet konszolidációs mentesítés MNB: 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet CDS ügyletek fedezeti ügyletek 73
Kormányrendeletek Egyéb szervezetek: 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap Hitelintézetek: 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet negyedéves devizaátértékelési kötelezettség a pénzügyi vállalkozásnál Átstrukturált hitelek értékelése Hitelintézetek: Különjelentés fejleményei 74
Egyéb Szvt. változás Mikrogazdálkodói beszámoló Csak, ha nincs kötelező könyvvizsgálat Bármely cégforma esetén választható Mérethatárhoz kötve mérlegfőösszeg: 100 millió forint éves nettó árbevétel: 200 millió forint foglalkoztatottak száma: 10 fő 2012-re még készíthető sajátos egyszerűsített éves beszámoló 75
Szellemi termékek Pontosítás iparjogvédelemben részesülő alkotások, szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok, jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak 76
Átmenetileg használt áruk Készlet Használatba vétel értékesítési céllal készlet rendeltetésszerűen tárgyi eszköz 77
Forgóeszközhitelek árfolyamvesztesége Hasonlóan a beruházási hitelekhez aktív időbeli elhatárolás céltartalék lekötött tartalék Eltérések nem kell követni a vásárolt eszköz sorsát céltartalék arány: a hitel folyósításától eltelt idő / lejáratáig hátralévő idő 78
Skontó Nincs késedelmi kamathoz kötve Legfeljebb a pénzügyileg rendezendő (számlán szereplő) ellenérték 3 %-a 79
Devizaárfolyam-veszteségek Gazdasági társaságokról szóló törvény Közbenső mérleg alkalmazása Nincs tőkepótlási kötelezettség, ha a tőkehelyzet helyreállt Kétéves szabály - minden társasági formánál Törzstőke fele szabály - Kft-nél Alaptőke kétharmada/ötmillió Ft szabály - Rt-nél 80
Devizaárfolyam-veszteségek 2011. december 31. 2013. január 31. 2013. június 15. Jegyzett tőke 500 500 500 Jegyzett, de még be nem fizetett - - - tőke Tőketartalék - - - Eredménytartalék -3 500-400 -350 Lekötött tartalék 400 100 200 Értékelési tartalék - - - Mérleg szerinti eredmény 3 000 150 900 Saját tőke 400 350 1 250 81
Devizaárfolyam-veszteségek Gazdasági társaságokról szóló törvény Nem realizált árfolyamveszteség figyelmen kívül hagyható Minden társasági formánál A 2011. és 2012. üzleti év nem realizált árfolyamveszteségeire vonatkozik ÁTMENETI SZABÁLY 2014. május 31- ig 82
Devizaárfolyam-veszteségek 2011. december 31. 2013. január 31. Jegyzett tőke 5 000 5 000 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke - - Tőketartalék 2 000 2 000 Eredménytartalék -7 500-3 500 Lekötött tartalék - - Értékelési tartalék - - Mérleg szerinti eredmény 4 000-1 400 - ebből összevont árfolyamveszteség -1 900-1 200 Számviteli saját tőke 3 500 2 100 Árfolyamszűrt saját tőke 5 400 (= 3 500 + 1 900) 5 200 (= 2 100 + 1 900 + 1 200) 83
Egyebek Osztalékfizetés negatív eredményből Üzleti év kényszertörlési eljárásban Közzététel átalakulás esetén 84
Közfelügyeleti rendszer átalakulása A jelenlegi Közfelügyelet 5 éves mandátuma 2012. dec. 31-én lejárt, de fél évvel meghosszabbították 7 fő, amiből legalább 4 nem könyvvizsgáló (gyakorlatban: 6 fő nem könyvvizsgáló) A könyvvizsgálói törvény 2013. július 1-től változik 85
Közfelügyeleti rendszer átalakulása 2013. július 1-től: Közfelügyeleti Hatóság, egy Kormányrendelet jelöli ki A Kamara a bevételei 5%-át átadja A hatóság feladata: közérdeklődésű gazdálkodó könyvvizsgálóinál minőségellenőrzést végez (legalább 3 évente*), és határozatot hoz! vizsgálja és értékeli a könyvvizsgálói tevékenység engedélyezését, a kamarai nyilvántartásokat szakmai standardok (ideértve az etikai szabályzatot) kialakítását, elfogadását továbbképzési rendszer és minőségbiztosítás működését fegyelmi eljárásokat javaslatot tesz jogszabályalkotásra, vagy egyedi intézkedésre * - ettől függetlenül a kamarai minőség-ellenőrzés 6 évente! 86
Kérdések & válaszok Köszönöm a figyelmet! Agócs Gábor Elnök, Pénz- és Tőkepiaci Tagozat Alelnök, Budapest Fővárosi Szervezet elérhetőség: ptt@mkvk.hu 2013. január 31. 87 2013. január